Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-23 / 234. szám, szerda

Tizenhét éve szabadult fel a Román Népköztársaság Mit láilam a baráti Romániában T> ománla gyönyörű és gazdag ország, de gazdagságát a román nép csak az utolsó másfél évtizedben kezdte sa]át céljaira felhasználni. A több száz íves török uralom és a to vábbi évtizedekben az uralkodó körök „gazdálkodása", Romániát az el maradottság szintjén tartotta. A múltban az orszCgban úgyszólván alig volt ipar és amennyiben valahol mégis valami gyár létesült, az 80 százalékban külföldi érdekeltsé gek kezébe került. Talán szemléltetőbb, ha a következő összehasonlítást nézzük: A második világháború előtt a burzsoá Csehszlo vák Köztársaságban fejenkér évente 160 kg acélt és 115 kg vasat gyár tottunk, viszont Románia szerény ipara 18 kg acélt és 6 kg vasat gyártott. Nem ls szólva a többi mutató számról, melyek arra utalnak, hogy Románia a világ egyik legszegényebb országa közé tartozott. A halálozásban, az írástudatlanságban viszont vezetett. A gyermekek harminc szá zaléka nem járt Iskolába, és 1945 ben 16 millió lakosa közül 4 millió volt az analfabéta. A román munkásnak és parasztnak még a sóval is takarékoskodnia kellett, bár a geológusok számítása szerint olyan hatalmas sókészletek vannak Romániában, hogy az egész emberiség szükségletét 13 000 évre lehetne fedezni. Ez volt a múlt, s a tőkés földesúri Románia uralkodó osztályai népellenes politikájának a következménye. Most ez megváltozott, mert a haléves terv irányszámai szerint az acélgyártás 1965 ben fejenként 177 kg-ra emelkedik. 1960-ban alig 11 hét alatt nnylt termeltek, mint amennyi 1938-ban az egész ipari termelés volt A hatéves tervnek, a szocialista építés e döntő szakaszának teljesítése megnyitja Románia népe előtt a kommunizmus épl téséhez való átmenet ragyogó távlatait. A dolgozók már ma eljutottak arra a magaslatra, amelyről felra gyog a szocializmus teljes győzelmé nek napfényes perspektívája. Néhány heti tartózkodás után, keresztül-kasul járva az országot, napnap után láthattuk a városi és falusi dolgozók kezdeményező készségéi, akik minden erejüket, energiájukat és hozzáértésüket latba vetik, hogy valóra váltsák a Román Munkáspárt é3 kormánv következetes, szocializmust építő programját « • • jyiég egészen frissek az éltné1-"* nvek Bevezetőben csak anynyit, hogy egy Carosa karosszériájú Skoda 706-os autóbusszal több mint 2000 kilométer utat a legkisebb zavar nélkül teltünk meg Temesvár tartományban több nem zetiség: románok, magyarok, néme tek, horvátok, szerbek, csehek, szlovákok, bolgárok egymással a legnagyobb egyetértésben élnek és részi vesznek a szocialista építésben. Temesvár helyén leletek .zerlnt már a rómaiak Ideién volt tele pülés. Egy 1212-ki okmány Castrum Temesiense néven említi a várost. Sok történelmi név és esemény fűződik Temesvárhoz: Róbert Károly, Nagy Lajos királyok, a Hunyadiak laktak itt. Szapolyai János itt fogatla el és végeztette kl Dózsa Györgyöt 1514 ben. 1552 ben elfoglalták a törökök és utána 164 évig maradt tö rök kézen. A magyar szabadságharcban Bem lábornok 107 napig ostromolta várát. Már az Osztrák-Magyar Monarchia idején kifejlődött ipara, melyet továbbfejlesztetlek. A második világháborúban nagy szerencséje volt, hogy nein vonult át rajta a pusztító vihar. A felszabadulás után több új üzem épült és az utolsó években erősen megélénkült a lakásépítkezés. Egyeteme, politechnikuma és szakiskolái sok szakkádert nevelnek a szocializmusnak. Az országúton az autók és motorkerékpárúk rendszámai hol Bukarestet, Bánát tartományt vagy külföldi városokat jeleznek. Egyre több személyautót látunk hazánkból is. Nagyszebeni elhagyva a Cenk lábánál elterülő Brassóban találkozunk két bratislavai orvossal. Autóik a gyönyörű Carpatl-luxusszállóval szemben parkíroznak. A szálló kilencedik emele tén szép napozŕt és fürdőmedencéi rendeztek be a vendégeknek. Brassó nevének csengése középkori. Színes házakkal, cserépietőkkel festőlen raizolódik ki a Kárpátok háttérében. A város gyors ütemben növekedett. Egész sor új lakótömbbel és számos társadalmi létesítménynyel gazdagodott. Az új lakónegyedek a lebontott egészségtelen házak helyén épülnek fel. Már Itt is előregyártott épületelemeket alkalmaznak és egy központi fűtőház szolgáltatja a meleget. A Vörös Partizán-iparvállalat előtt 130 lakásegység épül boltokkal és egy 800 férőhelyes mozival együtt. A Vörös Zászló IV. negyed 420 lakásos új tömbházai a "ukaresti úton máris festői látványt nyújtanak. Az Ernst Thälmann Traktorgyár övezetében is új lakónegyed épül Min denütt nagyarányú építkezések foly nak, ami újabb bizonyítéka annak, milyen nagy gondot fordítanak itt is a dolgozók életszínvonalának állandó emelésére. A Prahova folyó völgyén végig ** száguldó utast az olaikutak sűrűsége figyelmezteti, hogy az ország legfontosabb ipari területen van. Felbukkan az olaj nevezetes városa Ploesti. Ma már a háborúban lerombolt üzemek megújhódtak, és a város kezd nagyvárossá nőni Oj, hatalmas, korszerű háztömbökkel övezett tér épül a város szívében. 1500 új lakást kapnak a dolgozók. Mellékútra tér le a gépkocsink. Ploesti és Cimpina ipari városka között fekszik Doftana. A múltban itt volt a politikai foglyok fegyháza, ahol elsősorban a kommunista funkcionáriusokat kínozták Amikor az elítéltek éheztek, kiáltásaik elhallatszottak egészen Clmplniáig Hogy ezt megakadályozzák, vassín darabokat vertek állandóan vasrudakkal. Ez a lárma elnyomta a foglyok segélykiáltásait. 1940. november 9-én földrengés repesztette meg a börtön falait, úgy, hogy teljesen hasznoslthatatlanná vált. A leomlott rozoga falak alatt sok fogoly vesztette é'etét, köz'ük a kommunisták néhány élharcosa, a Központi Bizottság tagjai. Itt ült évekig Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs ls, aki politikai oktatást is szervezett Doftanán a politikai foglyokat megfosztották valamennyi joguktól, sötét zárkákban, vagy cementpadlójú, pléhfedelfl ún. H-céllákba zárták őket, ahol télen megfagyhattak, nyáron pedig — akárcsak a velencei őlomkamrákban, kiszikkadt a foglyok utolsó ereje. Mégis a nagy kínzások, gyilkosságok ellenére sem tudták elfojtani az Igazságot. A kommunisták mindennapos harca a rácsok között sem szűnt meg. Dolftana, melyet a nép romániai Bastlllenek keresztelt el, a forradalmi harc iskolájává vált. Doftana ma múzeum Az ország apraja-nagvja, külföldi turisták Ide zarándokolnak, hogy megismerjék a földesúri, bojári Románia e ször yű kinzókamrált és a kommunisták hősi harcát. A romániai kommunistákat is mindig fűtötte a tudat, hogy magasztos ügyért harcolnak, ami nagy erőt és elszántságot öntött beléjük. Előttünk a látogatások könyvében az utolsó bejegvzés még meg ssm száradt. Malinovszkij marsai, a Szovjetunió nemzelvédelml minisztere ha|tott Itt fejet a román kommunisták hősi emléke előtt. Az ő bejegyzése díszíti a könyvet. Ezen a helyen — a forradalmi harc iskolájában született mes sok gondolat és terv, melyeket a párt. a román nép napjainkban valóra váltott. GREK IMRE KÉT KALÁSZ EGY HELYETT A nagy búzahozamokért • Huszonöt EFSZ és állami gazdaság már versenyben • A nagy termések iskolája A kelet szlovákiai kerületben az őszi búza legújabban kitenyésztett fajtái terén nyert Idei tapasztalatok bebizonyították, hogy ez a búzafajta igen nagy hozamú. Ezt megerősítik a számos termelő által elért eredmények is. tgy a Pavlovická fajtából a Strážskei Állami Gazdaság 12 hektáron, hektáronként 39,8 mázsát, a kechneci EFSZ 10 hektáron hektáronként 40,5 mázsát, a trebišovl Nemesítő Állomás 45 mázsát ért el. A Buziceí Állami Gazdaság a Kaštická fajtával 4,4 hektár területen 47,5 mázsa szemtermést ért el hektáronként. Ugyanez a fajta Strážskében hektáronként 37,8 mázsát, Trebišovban 40,5 mázsát hozott. A legnagyobb hektárhozamokat a Diana fajtából a kechneci EFSZ-ben érték el, mégpedig 45,6 mázsát, Sefiában 42,6 mázsát, Košické Olšanyban 36 mázsát hektáronként. Cemernében az egyes fajtákkal végzett kísérletek során ebből a fajtából 56,5 mázsa hozamot, Trebišovban pedig több mint 60 mázsa hozamot értek el hektáronként. Az eddigi fajtákkal, így a Slovenská 777-es, , Slovenská 200-as, Slovenská V-fajtákkal még a zsíros földeken sem értek el ehhez hasonló sikereket. A föld jó tápanyagait ez a fajta nem tudta gazdag szemterméssé változtatni, mert a termés terhe alatt a gabona megdőlt. Ezzel szemben a Diana és a Kaštická fajták 50—60 mázsás szemhozamnál is lábon állnak. A titok kulcsa Hol van a hektárhozamok növelésének a határa? Hazai és főként a szovjet nagy termések mesterei számtalanszor bebizonyították, hogy a gabonaféléknél épp úgy, mint a kaTöbb szakembert a mezőgazdaságba A Komárnó-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Igazgatósága közli a tanulni vágyó mezőgazdasági dolgozókkal, hogy az 1961/1962-es tanévben is megnyitja a hároméves szak-távtanulás első évfolyamát. Ezzel kapcsolatban felhívja az érdeklődőket, hogy 1961. szeptember l-ig jelentkezzenek, akár személyesen, akár levélben. Közelebbi tájékoztatást, valamint jelentkezési lapot az Iskolában kapnak az érdeklődők. pásnövényeknél e határokat semmi sem korlátozza, hanem szüntelenül növelhetők. Felmerül egy másik kérdés is: mi a nagy termések titkának a kulcsa, hogyan érhetők el? A gyakorlatban beigazolódott válasz egyértelmű Minél nagyobb mértékben érvényesíteni kell a gyakorlatban korunk tudományos ismereteit, be kell tartani azon intézkedések egész komplexumát, amelyek döntőek a gazdag termésben. Elsősorban biztosítani kell a növények jobb táplálását és alapos agrotechnikai Intézkedéseket kell megvalósítani az egyes körzetek szerint a legmegfelelőbb és kiváló vetőmagfajták alkalmazásában. A kutatásból a gyakorlatba A kelét-szlovákiai kerületben minden feltétel megvan ahhoz, hogy a gabonatermelésben sokkal Igényesebb feladatokat ls teljesítsenek, mint amilyeneket a terv kitűz. Arról van szó csupán, hogy az eddigi Ismereteket felhasználják és meghonosítsák a kerület valamennyi szövetkezetében és állami gazdaságában. Ezért a košicei Központi Ellenőrző Kísérleti Intézet dolgozói felhívták az EFSZ-eket és állami gazdaságokat, kapcsolódjanak be a gabonafélék nagy hektárhozamaiért folyó mozgalomba. Eddig 25 EFSZ és állami gazdaság jelentette be részvételét, mégpedig főként a košicei járásból. A szövetkezetek kötelezettségvállalása így hangzik: — öttől negyven hektárig terjedő versenyterületen az őszi búzából 1962-ben legalább kétszer olyan szemhozamot elérni, mint amennyit a járásban az utóbbi évek átlagában elértek. A versenyterületeken a szövetkezetesek felhasználják a tudomány és az agrotechnika Ismereteit és főként megfelelő legújabban kitenyésztett vetőmagfajtá- j kat vetnek el. A téli időszakban oktatás keretében megismerkednek a nagy hozamok elméletével. A szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói előtt a gabonatermelésben széles távlatok nyílnak. Hisz nagy különbség az, ha hektáronként 18 mázsa búzát termelnek, mint általában ma, vagy 50 mázsát, ami a gyakorlati eredmények szerint már szintén lehetséges. A verseny kezdetén tartsuk szem előtt azt a jelszót, amelyet K. Z. Tyimirjazev nagy szovjet tudós tűzött ki: „Azt, aki két kalászt termelt ott, ahol azelőtt csak egy nőtt, az egész emberiség hálája illeti." (jk.) Elmondja: Germán Tyitov űrrepülő, a Szovjetunió hőse sodálatos, hősi Időket élünk. ** Minden szovjet ember igyekszik munkájával hírnevet szerezni a hazának. A kommunista párt nevelte emberek létszükséglete az a törekvés, hogy hőstetteket hajtsanak végre szocialista hazájuk nevében. Népünk hőseinek legendás élete a zord Altáj vidékén, a kolhozparasztok — a hős szibériai partizánok utódainak körében töltött gyermekéveim óta lelkesített és tanított engem. Ifjú éveink óta drága volt számunkra Vaszlllj Bljuher, Szergej Lazo, Sztyepan Vosztrecov és a szovjethatalom sok más bátor szibériai harcosénak neve. Azokat ls ismertük, akik az első ötéves tervek éveiben szerezlek maguknak hírnevet, akik a Nagy Honvédő Háború elkeseredett csatáiban védelmezték a hazát és akiket felszabadítóiknak neveznek az európai népek Az Altáj vidéki szűzföldek meghódítóinak hőstetteiről is tudtunk, s büszkeséggel dobogtatták meg a szivünket. A mi nemzedékünket már az iskola padjaiban vonzották a hőstettek, s noha még nem tudtuk, hol hasznosítsuk erőnket, tetteinkkel mindnyájat! öregbíteni akartuk a haza dicsőségét. Már gyermekkoromban kedveltem a technikát, s örömmel ragadtam meg az alkalmat, mikor pilótaiskolába mehettem tanulni. Eltökéltem magamban, hogy hadirepülő leszek, olyan mint híres földim, Alakszandr Pokrisin és sok ezer más repülő, s védeni fogom a szovjetország tiszta egét. Mit tagadjam, sok erőfeszítésbe és fáradságba került, míg szárnyra kelhettem és megtanultam repülni. Sokat kellett dolgoznom, tanulnom, edzenem, mielőtt pilóta le'tem. Nagyon szeretem apámat, Sztyepan Pavlovicsot, ő volt előttem sok mindenben az akaraterős, céltudatos, tettekre képes ember példaképe. Apám egész életében tanult, ö nevelt rá, hogy tiszteljem a nemzedékét, mely nagy tetteket vitt véghez: nagyszerű szocialista ipart teremtett, megszervezte a kolhozokat, szétzúzta a fasiszta Németországot. Egyszer megkérdeztem az apámat: ÜJ SZÖ 4 * 1981- augusztus 23. — Mondd csak, honnan merítettél erőt fiatal korodban? Levette a polcról Lenin művelnek 33. kötetét, fellapozta és elém tette azt a* oldalt, melyen a következőket olvastam: „... először — tanulni, másodszor — tanulni — és harmadszor — tanulni ... Örök időkre, minden nemzedékre érvényes mondás volt ez és én Lenin örökét teljesítve tanultam s bizonyára még sok időt fogok a könyvek fölött tölteni. Amikor vadászrepülővé avattak újabb álmok, vágyak, ambíciók ébredtek bennem. Közelebbről akartam megismerni a legújabb technikát — a kozmikus technikát. Hisz akkor már villámgyors, szovjet, mesterséges bolygók barázdálták az égboltot. A rakéták korának olyan emberekre volt szüksége, akik jóval gyorsabban, magasabbra és tovább tudnak repülni, mint mi, a lökhajtásos gépek pilótái. A szovjet tudomány és technika gigászi sikerei, amelyeket állandóan figyelemmel követtem, azt a gondolatot sugallták, hogy legyek űrrepülő. Persze egész életmódomat meg kellett változtatnom, újabb ismereteket kellett elsajátítanom, fizikailag és erkölcsileg fel kellett készülnöm. Az utóbbi években mindent e cél elérésének rendeltem alá. Vágyam beteljesült: sem egészségem, sem újonnan szerzett Ismereteim nem mondtak csütörtököt, s így felvettek az űrrepülő-jelöltek közé. Mintha élőiről kezdődött volna az életem. Az űrrepülők olyan emberek voltak, akik megőrizték ifjúkori lelkesedésüket, nemcsak a jelen, hanem a jövő emberei voltak ők. Cs"5portunk szorgalmasan készült az ember első űrrepülésére. Sokat foglalkoztunk: különleges kiképzést kaptunk, hogy a szervezetünk hozzászokjék az ismeretlen, földöntúli jelenségekhez. Nem volt vesztegetni való időnk. Oj, előttünk addig ismeretlen világba jutottunk, megismerkedtünk korunk kiváló nagyságaival — tudósokkal, konstruktőrökkel és mérnökökkel —, a szovjet szputnyikűrhajók létrehozóival és az űrrepülések szervezőivel. Feledhetetlen volt első találkozónk a főkonstruktőrrel, ezzel az erős akaratú és nagy tudású emberrel. Ö mutatta meg nekünk a szputnyik-ürhajót, a tudóskollektívák lángelméjének alkotását, melyet népünk alkotó géniusza és munkája hozott létre. E kiváló ember minden szava új ismeretekkel gazdagított minket, tágította látókörünket. Amikor eljött az emberutast vivő Vosztok szputnyik-űrhajő felbocsátásának ideje, el kellett dönteni, ki menjen fel elsőnek a világűrbe. A választás kettőnkre esett — jurij Gagarin barátomra és rám. Mindkettőnket jól előkészítettek. Tartalék voltam Gagarin mellett és — katonai műszóval élve — első számú készültségben voltam a kozmod romon mindaddig, amíg a Vosztok szputnyik-űrhajó fel nem szállt és el nem érte pályáját. Mennyi mindent éljem át e percekben. Megrendített Jurij Gagarin kitartása és önuralma, elképesztett a rakéta gyönyörűsége, amikor a felszállás pillanatéban felvette a küzdelmet a Föld vonzóerejével és felröppent a messzi világokba, ahová emberi tekintet soha el nem juthat. Mi, a Földön maradt űrhajósok bizonyéra többet éltünk át e percekben, mint barátunk, Jurij, aki óriási sebességgel száguldott a keringési pályán. Ilyen erős és szilárd volt barátságunk és bajtársiasságunk. Jurij Gagarin repülőútja fényt derített a természet számos titkára, sok ismeretlen vált ismertté. Tisztázódott egy fontos tény: az ember élhet és dolgozhat is a világűrben. Jurij Gagarin eredménveit tovább kellett fejleszteni, gyarapítani, előre kellett haladni. A világűrben ismeretlen törvények hatása alá került az emberi élet, s ezeket tanulmányozni kellett. A tudósok tökéletesítették a szputnyik-űrhajót, alkalmasabbá tették hosszabb repülésre. Az ember második űrrepülésének teljes 24 óráig kellett tartanir. Ezért a szputnyikűrhajönak 17-szer kellett körülrepülnie a Földet és olyan távolságot kellett megtennie, mely felér a Földről a Holdra és vissza vezető últal — tehát több mini 700 ezer kilométert! Engem bíztak meg e nehéz és bonyolult feladattal Jurij Gagarin viszszaérkezése után mindjárt meg is kezdtem az előkészületeket. Velem együtt készült barátom a III. számú űrrepülő, aki csodálatosan hidegvérű, vasakaratú, határozott egyéniség. Nem vitás, hogy ha majd felszáll, megsokszorozza azt, amit Gagarinnal együtt első űrutunkon elértünk. A III. számú űrrepülővel együtt különleges edzést végeztünk, tüzetesen tanulmányoztuk a Föld térképét és a kozmikus útlráijy mellékelt tervezetét. A Vosztok-2-nek repülése során valamennyi földrész és óceán fölött ál kellett haladnia. Gigászi szlnuszoidhoz hasonló útiránya valamennyi világrészt átszelt. Különös gondot fordítottunk az ej-; tőernyös kiképzésre. A szputnyik űrhajó szerkezete és rendszerei a földreszállás két módját feltételezték: vagy az egész kabin leszállását, vagy a pilóta karosszékének leválását és ejtőernyős földreereszkedését. Ezért mi, akik már azelőtt ejtőernyős kiképzők voltunk, folytattuk az ejtőernyős ugrás összes lehetséges változatainak a kipróbálását szárazföldön és vízen egyaránt. A III. számú űrhajős legényember, én pedig nős vagyok, ezért az űrrepüléshez el kellett nyerni a feleségem, Tamara Vasziljevna beleegyezését. Tudót róla, hogy Jurij Gpgarinnal együtt készültünk az ember első űrrepülésére, s amikor meghallotta, hogy engem bíztak meg a második űrrepüléssel, helyeselte elhatározásomat. Egész idő alatt bíztatott, hogy minden jól fog végződni. — Meglásd, minden sikerülni fog, Gera, — mondta a feleségem, amikor hazulról kikísért. Mielőtt elindultam volna a kozmodromra, együtt bejártuk Moszkva utcáit, megkerültük a Kremlt, voltunk a Vörös téren, azután a zajos, népes Gorkij utcán lekerültünk a Puskin szoborig. Virágcsokrot helyeztem el a talapzatán. „Üdvözlégy ifjú, ismeretlen nemzedék!" Vajon nem hozzánk, a kommunizmus építőihez Intézte-e látnoki sza-: valt a nagy orosz költő! (Folytatása következik) i