Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-22 / 233. szám, kedd

A földművesszövetkezet próbaköve Boldog család az Ohfe partján Az egyik kezemen megszámolhatnám hány magyar család lakik a kts észak-csehországi városban — Lounyban. A Nagyék, Kohelék, Klárikék és a többiek szln-cseh környezetbe kerültek. A kíváncsiság vezetett el hozzájuk, vajon hogyan élnek. dig beteglap nélkül nem akarták megvizsgálni a gyermeket. Jó formán szóba sem álltak velünk. Ezt akartam az Oj Szónak megírni! — Itt Lounynban nem komplikálják az emberek életét, — mondja Klárik Lajos. Majd a lakásra tereli a szót. Szép kétszoba-konyhás, JürValamennyien járatják az Oj Szót, így az újságelositóban tudtam meg a címüket. Ügy találomra választottam ki Klárik Lajos címét. Róla sem tudtam többet csak azt, hogy olvasónk, s hegy a jestöien szép Ohfe folyó pa/njdn lakik. Amikor becsengettem hozzájuk, az emeleten egy fiatalasszony hajolt kt az ablakból. Csehül kérdezte: — Pre jet e si? Olyan tisztán ejtette kt a „ŕ" betűt, hogy szinte kétségbe vontam jő helyen járok-e. Klárik Lajos nyitott ajtót. Azzal Jogadott, hogy éppen írni akart szerkesztőségünknek. A példás rendben tartott lakásban körülültük az asztalt. Két kislányuk a sarokban csevegett. Az utcán sem vesznek el — magyarázta az édesanyjuk — csehül is beszélnek. — Az csak természetes, hogy az ember meg akarja értetni magát — mondja Klárik Lajos — Jó emberek között élünk. Az alatt a tizennégy év alatt annyira megszerettem ezt a várost és lakóit, hogy nehezemre esnék a búcsúzás. — Nem szívesen beszélek erről, de Csehországban előzékenyebbek az emberek — mondja az asszony — Dunajská Stredán a férjem lábát lejárta míg beteg kislányunknak mentőautót szerzett. Roinaván pedöszobás lakásuk van. — A porcelánszigetelőket gyártó üzemben dolgozom, a gyár vezetői jártak közbe, hogy megkapjuk ezt a lakást. A gyermekeket áthívták a szomszédba. Öreg nyugdíjas tanítónő lakik mellettük, mindennap órát ad a lányoknak. A cseh nyelvtant tanulják, hogy az iskolában könnyebben menfea a tanulás. — Viszonozni akartuk az öreg tanítónő szívességét — mondja az asszony — de tiltakozott. Azt mondja, a gyermekekért teszi. A társadalmi élet szépen kibontakozott Lounyban. A magyar lakosok is belekapcsolódnak. Klárik Lajos az üzemi labdarúgó-együttes szertárosa. Kedveli a sportot azt mondja, hogy ez is összetartja az embereket. Nehezen búcsúztam a csehországi olvasónktól, aki mindennap türelmetlenül várja lapunkat. Csakhogy az' újság rendszertelenül jár, néha 2—3 napot is késik. Ez pedig nem indokolt. A többi bratislavai lapot legfeljebb 1 napos késéssel kézbesítik. A postán mentegetőztek, hogy náluk nem fekszenek a lapok. Illetékes helyen utánanézhetnének a dolgoknak, hogy Klárikékhoz és a többi magyar családhoz Lounyban idejében eljusson az Üj Szó. Drábek Viktor JO SZERVEZES Gazdagon fizet a gabona Itt a hegyek lábánál már hűvösek az éjszakák. Talán éppen ezért Cyril Morávek, a senical járási Dojči Egységes Földművesszövetkezet lelkiismeretes és egyébként is korán kelő elnöke, ma még az első kakaskukorékolást sem várta be ... Ma sokkal korábban kelt fel, mint máskor, nemcsak azért, mert az aratási munkák befejezése várt még a szövetkezetesekre, hanem egyéb körülmények is ily korai kelésre késztették. Az elnök elsőnek lépte át a szövetkezeti iroda küszöbét, ám alig 10 perc múlva eljöttek a többiek — Ladislav Brusil, a földművesszövetkezet agronómusa és jozef Pittel, az EFSZ gépesítője is Jókedvűek voltak, mosolyogtak. Volt is miért. Ez Idén végül sikerült legyőzniük az* a bizalmatlanságot, amelyet a szövetkezetesek teljesen indokolatlanul tanúsítottak még a közelmúltban is a mezőgazdasági gépekkel s az új technológia alkalmazásával szemben. Az agronómus és a gépestlő meggyőző munkájának eredménye meg is mutatkozott az idei aratásban. A gabona veszteségmentes betakarítása 539 hektárról, majd cséplése és magtárakba szállítása, a szalma kazlakba rakása, 400 hektár tarló felszántása stb., nem nevezhető csekélységnek, különösen akkor nem, ha tudjuk, hogy a dojči szövetkezetesek mindent a előirányzott terv értelmében pontosan, lelkismeretesen és kiválóan akarnak elvégezni. A szövetkezet három funkcionáriusa ezért tanácskozik naponta már a kora reggeli órákban az EFSZ irodájában. Részletesen elemzik az adott helyzetet, pontos mérleget vonnak az eddig elvégzett munka eredményeiről. Dallal, tánccal A BÉKÉÉRT megfontolják és megteszik a következő napra szükséges intézkedéseket... A dojči EFSZ-ben nemcsak a gépeket készítették elő az aratásra, hanem az emteereket is, hogy „ne maradjon csak papiroson" a nyári mezőgazdasági munkák politikai-szer-' vezésl terve. 218 hektárról rendfelszedő-géppel aratták a gabonát. Egy kombájnt a čakanyi EFSZ-től kértek kölcsön, hogy minél előbb befejezhessék a gabona cséplését. Ez idő tájt naponta öt helyen csépeltek az EFSZ földjein. A dojči szövetkezetesek állandóan figyelemmel követték és ellenőrizték gépeik működését, de azt ls, kifizetődött-e ezeknek a gépeknek az üzemeltetése. Kiszámították, hogy a kétmenetes aratás hektáronként 170 koronával olcsóbb, mint a kévekötőgépekkel eszközölt betakarítás. Emellett nem is vették számításba azt a két mázsa gabonát, amelyet azzal nyertek hektáronként, hogy kétmenetes aratással lényegesen csökkentették a betakarítás közben keletkezhető veszteségeket. — Azt hiszem, emberek, hogy megértettük egymást — fejezte be a szövetkezet elnöke a rövid munkaértekezletet. — A felvetett kérdéseket megvitatom a felvásárlóüzem dolgozóival s a többi érdekelt féllel is. Te, gépesítő, gondoskodj a gépek zavartalan üzemeltetéséről és te, agronómus, ma ot légy minden munkahelyen... Ne feledkezzetek meg arról, hogy a tervben előirányzott 52 vagon gabonából néhánnyal még adósai vagyunk, az állami felvásárló-Szerveknek. Iparkodjatok, hogy a kitűzött határidőig mi is jelenthessük a felvásárlási szerv 100 százalékos teljesítését... Ladislav Brusil, a szövetkezet agronómusa négy ó/ával később már másodszor Járta végig velünk együtt a község határát. 'Ötközben megnéztük, hogyan dolgozik Anton Brlík, a szövetkezet legjobb traktorosa. Szemet örvendeztető látvány volt az a parcella is, ahol Rudolf Matuský és Vladimír Burša, a szövetkezet két kombájnosa takarította be a gabonát. Az alaposan megrakott kombájnok bizonyos Időközökben megálltak a pótkocsik mellett, amelyekbe kiszórták a kicsépelt gabonát. — Jól fizet a gabona? — Bizony jól — válaszolta kérdésünkre munkatársai nevében is Vincka Gajarová. Ha jól tudom, eddig minden terményből nagyobb hozamot értünk el a tervben előirányzott mennyiségnél. A különbség rozsból 1 mázsa, tavaszi árpából 2,5 q, zabból 3 mázsa, őszi búzából 3 mázsa ... Rövid szünet után ismét „felmarkolták" a kombájnok a szabályos rendekben fekvő gabonát. Az első kombájn mögött az EFSZ műhelyében szalmaszedő-géppé átalakított sllókombájn dohogott. Nemcsak felszedte, hanem mindjárt szecskává ls vágta a már kicsépelt gabona után visszamaradt és ugyancsak szabályon sorokban heverő szalmát s így továbbította a földeken várakozó kocsikhoz. Mindnyájan a színhelyen győződhettünk meg arról, hogy Vladimír Štora a kombájnos Ss segédje, Ľudovít Gajar jól ért munkájához ... A cséplés is úgy ment mindenütt, mint a karikacsapás. Az egyik cséplőgépnél Ladislav Morávek vezetésével az EFSZ legkiválóbb — 16 tagú — munkacsoportja szorgoskodott. Ezek a lelkesen dolgozó emberek mindennap maguk hozták a gabonát a cséplőgéphez s onnan a kijelölt helyre szállították, asztagokba rakták, a szekerekre fel és lerakták stb. Ilyen egybehangolt munkával kiváló eredményeket sikerült elérniük. Richard Nemečkay a közelben egy DT típusú traktorral végezte a taryShántást. Ez a példamutató trakto.os mindennap meghosszabbította munkaidejét, úgyhogy 8—10 hektárnyi tarlót szántott fel naponta. Kiszámították, hogy egy-két nappal a cséplés befejezése után ők is végeznek a tarlóhántással... Amikor az agronómus kíséretében visszatértünk az EFSZ irodájába, még egy rövid kérdéssel fordultunk hozzá. — Mi van a brigádokkal? Segítenek? — Már mint a brigádokkal?... Nincs rájuk szükségünk ... Eddig még meg tudtunk birkózni minden munkával. Szövetkezetünkben ugyanis kiváló a tagság munkaerkölcse. Hiszen erről személyesen is meggyőződhettek ... Nálunk mindenki iól tudja, hogy szorgalmas munkája gyümölcsét — a tabonát s egyéb mezőgazdasági termékeket — gyári munkásoknak, gyermekeknek, serdülő fiataloknak, röviden minden polgártársának adja. Mi pedig természetesen elvárjuk tőlük, hogy ők is így vélekedjenek s ellássanak bennünket a számunkra szükséges gyártmányokkal és egyéb termékekkel. E versenyben döntetlenül akarunk velük mérkőzni. Jozef Sluka Jó vetőmag ját nem tartalmazhatja. Víztartalma legfeljebb 14—14,5% lehet. Az őszi kalászosgabonák vetőmagvai akkor lesznek megfelelők vetésre, ha tisztaságuk legalább 99,5 %-os, idegen magtartalom 1 kg-ban összesen legfeljebb 10—60 darab, ebből gyommag kg-ként legfeljebb 5—40 darab, a gyommagból a káros gyommag legfeljebb kg-ként 0—20 darab. A tisztasági vizsgálat után meg kell győződni a vetőmagvak csíraképességéről. Két vetőmag közül az az értékesebb, amelyiknek jobb a cslrázásl erélye, vagyis a magvak legnagyobb része rövid időn belül egyenletesen kicsírázik. Ezenkívül minél magasabb a vetőmag abszolút súlya, annál értékesebb. Kedvezőtlen időjárás és talajviszonyok, késel vetés esetén a csírázás! erélyt, jó vetési körülmények között pedig a csírázási százalékot vegyük a vetőmag-mennyiség kiszámításánál alapul. rjohosodás is fenyegeti a raktároÍ

J zott gabonát. Mégpedig akkor, ha a tárolt termés nem jut annyi oxigénhez, amennyi az adott hőmérséklet és nedvesség esetén a lélegzéshez szükséges. Ilyenkor ugyanis légzési folyamatok mennek végbe - a gabonaszemekben, s e folyamat egyenes termékei idézik elő a dohos szagot. A légzés élénksége azonban nemcsak a gabonaszemek nedesség tartalmától függ. hanem egyéb tényezők is befolyásolják ezt a bioké mlal folyamatot. Intenzívebben lélegzik például a nem kellően érett gaA Rimavská Sobota-i Járási Husiná községben az aratás alatt Jó szervezőknek bizonyultak a helyi pártszervezet tagjai és a nemzeti bizottság képviselői. Az iparban dolgozók, a hivatalnokok és az ifjúság sorából nagy termés bona, amelyben az enzimek tevékenysége általában nagyobb. Az ilyen gabona különösképp hajlamos a bemelegedésre és a dohosodásra. Fokozza a légzés intenzitását a magtár túl gyakori szellőztetése ls. A szellőztetés ugyanis eltávolítja a magvak közötti légterekből a széndioxidot, aminek elszaporodása pejlig a légzést gátolja. A jól kezelt gabona ellenáll a nagyobb hőmérsékleti Ingadozásnak és a penészgombának, amely a bemelegedett gabona dohosodását okozza. A gabona tárolásakor tehát elsősorban a gabona nedvességtartalmának csökkentésére kell törekednünk. A nedves gabona tárolása megoldható alacsony hőmérsékleten ls, csakhogy ehhez mesterségesen hűtött tárolók kellenek. Nem elég csupán termelni gabonát. Tárolásra alkalmassá kell tenni, s szakszerű tárolásáról is gondoskodni kell, hogy ne váljék hiábavalóvá a sök-sok és költséges munka. rp árolás után következik — amint már említettük — a mag tisztítása. Arra kell tehát törekednünk, hogy vetőmagunk minél kevesebb Idegen anyagot, tehát, idegen kultúrmagot és gyommagot tartalmazzon. Rágott, törött szemeket kár elvetni, abból nem fejlődik növény és ha a vetőgépből a földbe kerülnek, üres föld marad a sorokban, kevesebb lesz a növények száma, ezáltal a várható kalászok száma is. A ritka brigádosokat szerveztek, akik vasárnaponként is dolgoztak. A cséplésnél az utolsó vasárnapon a clgányszármazású lakosok is segítettek és egy cséplőgépnél ők végezték a munkát. Števo Kováč, Rimavská Sobota vetésben elhatalmasodnak a gyomok és elnyomják a kultúrnövényt is, és megtörténhet például, hogy amíg egy búzanövényből legföljebb 50—60 búzaszem várható, a szarkaláb 1500 db., a búzavirág 6000 db., egy acat növény pedig 30 ezer magot termel. A vetőmag tisztítása nélkül nem lehet sikeres az elgyomosodás elleni harc, márpedig a gyommentes gabona termése hektáronként 3—5 %-kal több. A tiszta vetőmagból kevesebbet kell vetni, a kiválasztott ocsú, hulladék és gyommagvak takarmányozás céljára jól hasznosíthatók. A búza kőüszögje, az árpa fedettüszögje és a zab fedettüszögje súlyos termésveszteséget okoz, ha az idő a betegség terjedésére kedvező, tehát a gabonavetőmagvakat vetés előtt csávázni is kell. Ezek mellett természetesen az is fontos, hogy a termelő 'a vidék jellegének legmegfelelőbb tájfajtát válassza ki a vetés céljára. A jó vetőmag nemcsak terméstöbbletet jelent, hanem egyben a megtermelt áru értékét ls növeli. Hiszen az idegen magtól mentes, jó fajsúlyú gabonáért minden időben többet kapott és ma is többet kap a termelő, mintha gyengébb minőségű termést szállít eladásra. IV lncs fontosabb feladata a nö1-" vénytermelésnek, mint a legjobb termelési értékekkel rendelkező vetőmag előállítása és a vetéshez való előkészítése. A korszerű agrotechnikai eljárások mellet ez a legnagyobb biztosítéka a további biztos magas terméshozamnak. — tis — Augusztus 20-án rendezte meg a Csehszlovákiai Lengyel Dolgozók Kultúregyesülete hagyományos dalés táncünnepélyét. Jablunkov mellett, a kacskaringós Oldza partján több mint tízezer ember gyönyörködhetett a szebbnél szebbJ&zínpompás népviseletbe öltözött együttesek színvonalas műsorában. Jansiezek csehszlovákiai lengyel Író lelkesítő megnyitója után a lengyel kultúregyesület népi egyesületein kívül cseh, ukrán, magyar együttesek ls szerepeltek. A Jablonkovoi népi együttes műsora egy lengyel falu életét, népi szokásait elevenítette meg szatiraszerűen. Az együttes nagy sikert aratott. A lengyelországi Istolna népi együttes a lengyel népi hagyományokat tolmácsolta élethűen. A Tfineci Vasművek „Hutník" vegyeskara ls kitűnően szerepelt. A magyar együtteseket a CSEMADOK deáki táncegyüttese képviselte. Ritmussal és lendületességgel telve adták elő a „Guzsalyos" és „Évvégi számadás" táncfeldolgozásokat. A vérpezsdítő cigányzenét és a tüzes táncokat viharos tapsai köszönte meg a lelkes lengyel és cseh közönség. Az egész műsor a csehszlovákiai népek barátságának volt a Jelképe. A lelkesen konferáló Neidoba Ladislav záróbeszéde után hatalmas békeoíáclóval fejeződött be a dal- és táncünnepély. JTD] A

zok a nagyüzemi gazdaságok, amelyek maguk termelik fneg az őszi vetéshez szükséges gabonavetőmagot és már a lábon álló gabonavetésekben kijelölték a legjobb táblákat vetőmagfogásra, ezzel még csak az egyik feltételét teremtették meg a jó vetőmagnak. A leggondosabban beállított cséplőgép sém képes olyan fokú kiválogatásra és tisztításra, hogy az a gabona akár őrlésre, de főleg vetés céljára alkalmas legyen. Ha tehát tisztítás nélkül vetnénk el gabonáinkat, több ezer vagon gyommaggpl fertőznénk talajainkat. A vetőmagban ugyanis minden százalék gyommag a jövő év termését 5—10 százalékkal ls képes csökkenteni. Ezenkívül jelentős százalékot jelentenek a homoksze|mek, a rögök, a fejletlen és törött szemek, kalászdarabok, idegen növényrészek, amelyek klszelektálásával sok mázsa takarmányt menthetünk meg. A Jó vetőmagtól elvárjuk, hogy elsősorban tiszta legyen, mentes min' den Idegen anyagtól, de főleg a gyommagvaktől. A kicsépelt és kitisztított vetőmagot gondosan különítsük el az árugabonától, mert a keveredés sok ve|szélyt rejt magában. Az elkülönítésre legjobb módszer, ha a magtár különhelyiségében, éspedig a legszellősebb, legvilágosabb részében tároljuk a vetőmagot. ]V|ár a tisztítás során feltétlenül végezzük el a vetőmagvak vizsgálatát. Fontos körülmény, hogy a vetőmagvaknak egészséges színe, szaga le gyen. Dohos, üszögszagú, melegedett, f nyirkos, penészes nem lehet. Élő mag$ pusztító rovart, annak álcáját vagy bábA ^lókombájnból szalmaprést szerkesztettek a gépssítők. ÜJ SZÖ 5 * 1961. augusztus 22.