Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-22 / 233. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! IR íAnTTTín TnwT! /' '"/"i < i Hü 1 i: iiT 1961. augusztus 22. kedd 30 fillér XIV. évfolyam, 233. szám A CSKP KB és a kormány levele a nyugat-szlovákiai kerületi párt­bizottsághoz és kerületi nemzeti bizottsághoz Teljesítsük és szárnyaljuk fúl a tervezett gabonafelvásárlási feladatokat Fontos, hogy minden üzem és minden földműves teljesítse társadalmi kötelességeit TISZTELT ELVTÁRSAK! A CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya köszönik a jelentésüket, melyben közlik, hogy a nyugat-szla­rákiai kerület augusztus 16-ig 100,72 százalékra teljesítette a gabona ál­talános felvásárlását, és köszönetüket fejezik ki az egységes földműves­szövetkezetek és állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások, a felvá­sárló és ellátó vállalatok dolgozóinak, akik a szocialista munkaverseny ét kezdeményezésük kibontakoztatásával hozzájárultak e siker eléréséhez. Különösen nagyra becsülendő Bizík, Tužinčin és más kombájnosok és gépesítők munkája. 112 000 hektáron alkalmazták a kétmenetes aratást, és túlteljesítették a töhbmenotes aratás tervét s hozzájárultak az aratási munkák és a gabonafelvásárlás meggyorsulásához, a veszteségek és a költségek csökkenéséhez. A CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya egyszersmind nagyra értékeli a pártszervek és szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok munkáját. A dolgozók igyekezetének élén álltak, politikai és szervező munkájukkal jelentősen kivették részUket az elért eredményekből. Jelentésükben azt írják, hogy a vetésterületek be nem tartása miatt nem sikerült teljesíteniük a rozs tervezett felvásárlását. Népgazdaságunk és a dolgozók ellátása szempontjából nagy jelentősége van a gabonafel­vásárlási terv egyes fajták szerinti teljesítésének. Ezért helyes lesz, ha a tavalyi vetésterv nem teljesítéséből levonják a következtetéseket és jövőre mind a rozs, mind a húzavetéstervét betartják. Annak ellenére, hogy a kerület általánosan teljesítette feladatait, van­nak még szövetkezetek és magángazdálkodók, akik ez ideig nem tettek eleget feladataiknak. Rendkívül fontos, hogy minden üzem és minden föld­műves teljesítse társadalmi kötelességeit. A nemzeti bizottságok is figyel­met szentelhetnének e kérdésnek. Az idei j6 termés annak az eredménye, hogy a szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói mozgalmat indítottak a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséért. Feltételeket teremt arra, hogy a gabona fel­vásárlásában is teljesítsék vállalásaikat, cs minél jobban túlteljesítsék a tervet. Meggyőződésünk, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok ma­gasan túlteljesítik gabonafelvásárlási tervüket és ily módon a lehető leg­nagyobb mértékben hozzájárulnak a népgazdaság szükségleteinek kielégí­téséhez. A nagy terméshozamok lehetővé teszik, hogy a felvásárlási terv túltel­jesítésével egyidejűen a szövetkezetek vetőmag- és takarmányalapjait is teljes mértékben biztosítsák és kellő tartalékalapot létesítsenek. Ez meg­követeli, hogy a szövetkezetek ügyeljenek a termés helyes elosztására, hogy ésszerűen szabják meg a természetbeni járandóságokat, nehogy tállépjék a szövetkezetes egyéni szükségleteit. Ki kell használni az idei aratási tapasztalatokat az őszi munkák ered­ményes elvégzésére, idejében meg kell kezdeni az őszi munkákat, főként már a legközelebbi napokban be kell fejezni a repce, a tarlókeverékek vetését, az ősziek alá a talajelőkészítést és a megszabott agrotechnikai határidőn belül el kell vetni a nagy hozamokat eredményező terményfaj­tákat. Idejében meg kell kezdeni a silókukorica, a burgonya és a cukor­répa betakarítását, ne hogy a betakarítás megkésése következtében hason­ló veszteségek forduljanak elő, mint a múlt években. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya meggyőződé­süket fejezik ki, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a pártszervek és szer­vezetek, a nemzeti bizottságok és képviselőik, a felvásárló és ellátó üze­mek dolgozói gondoskodnak róla, hogy a nyugat-szlovákiai kerület ma­gasan túlteljesítse az idei termelési és felvásárlási feladatokat, és ily mó­rion biztosítsa a jövő évi termelés további fejlesztését és megteremtse a teltételeket a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatti teljesítésére. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ( KORMÁNYA. Az SZLKP KB üdvözlő levele Gustáv Senček elvtársnak (ČTK) — A Munkaérdemrenddel kitüntetett Gustáv Senček elvtárs, a CSKP egyik érdemes alapító tagja, az SZLKP KB tagja ma tölti be 70. élet­évét. Ez alkalomból hétfőn, augusztus 21­én Karol Bacílek, a CSKP KB politi­kai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Pavel Dávid, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB titkára és Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára jókívánságait fejezte kí Senček elvtársnak és átadta neki az SZLKP KB üdvözlő levelét. Az SZLKP KB e levelében nagyra értékeli azt a tevékenységet, amelyet Gustáv Sen­ček elvtárs évek hosszú során át fejtett kí a kommunista párt soraiban a dolgozó nép érdekében. Kegyeleiteljes ünnepség a román államünnep alkalmából (ČTK) — Cornel Vlad, a Román Népköztársaság prágai nagykövetsé­gének ügyvivője és neje, továbbá Anca Magheru, a nagykövetség tit­kárnője a román államünnep alkal­mából hétfőn, augusztus 21-én a bra­tislavai Slavínon megkoszorúzta a szovjet harcosok emlékművét. Jelen voltak a nagykövetség és a brati­slavai Román Folyamhajózási- Ügy­nökség tagjai is. A kegyeletteljes ünnepségen Sá­muel Takáč, az SZNT építőipari meg­bízottja, dr. Emil Palúch, az SZNT konzuli osztályának vezetője, számos román vendég és I. A. Sulgin, a Szov­jetunió bratislavai főkonzula is részt vett. Nép ünk állá sfoglalása egységes ElodMotien a némel békeszerződés megkötése A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozata a német békeszerződés megkötéséről (ČTK) - A Külügyminisztériumban hétfőn, augusztus 21-én mindazon országok diplomáciai kép­viselőinek, amelyekkel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság diplomáciai kapcsolatot tart fenn, átadták a német békeszerződés megkötésére vonatkozó kormánynyilatkozat szövegét, hogy terjesz­szék kormányaik elé. A Külügyminisztérium által Prágában rendezett sajtóértekezleten és az egyes európai országok fővárosaiban székelő csehszlovák képviseleti hivatalok vezetői által egybehívott sajtóbeszélgetésen külföldi újságírókat tájékoztatták a nyilatkozat tartalmáról. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozata a következő: A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának meggyőződése, hogy Európa s az egész világ békéje és biztonsága érdekében fel kell szá­molni a második világháború ma­radványait, amelyek zavarólag hatnak az államok közötti kapcsolatokban, torzsalkodásokat és kölcsönös bizal­matlanságot idéznek elő. Tekintettel arra, hogy meg kell gátolni Nyu­gat-Németországban a militarizmus és revansizmus terjedését s lehető­leg a legrövidebb időn belül véget kell vetni a világbékét és a bizton­ságot veszélyeztető helyzetnek, a csehszlovák kormány egyik elsőren­dű és elodázhatatlan feladatnak te­kinti a német békeszerződés megkö­tését. Ez a békeszerződés, amelynek alapja a Hitler-ellenes koalícióba tömö­rült államok által Németország leve­rése után, 1945-ben közös megegye­zéssel hozott elvi jelentőségű határo­zatok volnának, végérvényesen meg­erősítené a mostani német határokat, megteremtené egy újabb agresz­szíő meggátlásához szükséges fel­tételeket s megkönnyítené a Német­ország és Közép-Európa békéjének biztosításához vezető utat. A béke­szerződés biztosítaná mind a két né­met állam nemzeti és állami szuve­renitását és létrehozná az egymás­hoz közeledésükhöz, valamint együtt­működésükhöz szükséges feltételeket. A békeszerződés így az első fontos lépés volna Németország egyesítése felé, mert ezt a problémát idegen hatalmak beavatkozása nélkül kizá­rólag a németek oldhatják meg. A békeszerződés megkötésével szo­rosan összefügg az is, hogy véget kell vetni a Nyugat-Berlinben urai­kadó abnormális helyzetnek. Berlin szabad, demilitarizált várossá nyil­vánítása megszüntetné Európában a viszály veszedelmes tűzfészkét, biz­tosítaná békés fejlődését, ami össz­hangban lesz a német kérdés békés rendezésében érdekelt valamennyi or­szág s a békét óhajtó európai nem­zetek célkitűzéseivel. A csehszlovák kormány fölötte sürgősnek tartja mindezeknek a problémáknak a megoldását. Tizen­hat évvel a második világháború be­fejezése után tarthatatlan a Német­országban jelenleg uralkodó helyzet meghosszabbítása. Ez csak azokat a Nyugat-Németországban és világszer­te megnyilvánuló erőket szolgálja, amelyek a hidegháború adta feltéte­lek közepette építették ki és szilár­dítják pozícióikat, nemzetközi feszült­séget idéznek elő s azt állandóan fokozzák, folytatják a lázas fegyver­kezést s egy új világháborúra az előkészületeket és meghiúsítanak minden kísérletet a nemzetközi prob­lémáknak tárgyalások útján történő megoldására s a békés egymás mel­lett élésre. A békeszerződés megkötésének to­vábbi elodázása csak újabb remé­nyeket ébresztene a megtorlásra a Német Szövetségi Köztársaság mili­tarista köreiben, táplálná s megerő­sítené a nemzetközi viszályok és egy lehetséges háborús összeütközés for­rásait, olyan háborúét, amely tekin­tettel a jelenlegi haditechnikára s a nyugatnémet militaristák atom- és rakétafegyverekkel való felszerelésé­re határtalan katasztrófával veszé­lyeztetné nemcsak Európát, hanem az egész világot is. A békeszerződés megkötése Németországgal tehát el­odázhatatlan éspedig nemcsak tekin­tettel a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság s a többi szocalista ország nemzeteinek érdekeire, hanem azért is mert ez érdekében áll s előnyére válik a többi európai ország nemze­teinek, így tehát a német nemzet­nek és az Egyesült Államok népének is. Európa s az egész világ nemzetei nem akarják, s ennek nem is szabad megtörténnie, hogy egy nukleáris há­ború okozta pusztító hatású össze­ütközésbe vonják be őket, csupán azért, mert ez az Európát örök idők óta veszélyeztető javíthatatlan béke­bontók — a német imperialisták, militaristák és revansisták céljait szolgálná. A csehszlovák kormány éppúgy mint a múltban, most is őszintén kívánja, hogy egész Németországgal kössék meg a békeszerződést. A je­lenlegi helyzetben ez azt jelenti, hogy a volt Hitler-ellenes koalícióban tö­mörült valamennyi ország teljes rész­vételével s együttműködésével kell békeszerződést kötni mind a két né­met állammal — a Német Demok­ratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal. Ez volna a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság biztonságát közvetlenül érintő, aggasztó s elodázhatatlan probléma megoldásának a legmegfelelőbb mód­ja. Csehszlovákia nemzetei történel­mük folyamán már többször estek a német terjeszkedés és támadó szel­lem áldozatául s a közelmúltban a csehszlovák állam volt a hitleri ag­resszió egyik első célpontja. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság az egyetlen ország, amely közvetlenül szomszédos mind a két, jelenleg lé­tező német állammal. Az a tény, hogy nyugati határán ismét az agresszió veszélye fenyeget, egyre jobban nö­veli Csehszlovákia nemzeteinek a német békeszerződés megkötésére irányuló érdekeit. A második világháború, mely tulaj­donképpen a müncheni árulással kez­dődött, keserves és drágán megfi­zetett tapasztalatok árán oktatta ki a világ valamennyi nemzetét arról, mit eredményezhet az olyan egyez­kedés, amelyet az antikommunizmus jegyében folytatnak a német impe­rialistákkal és militaristákkal. A müncheni cselszövés kifejezésre juttatta, hogy az akkori nyugati kor­mányok szolidárisak vipltak Hitler „Drang nach Osten"-tervével, amely­nek megvalósításáért Csehszlovákia népe túlnagy árat fizetett. Csehszlo­vákia nemzetei ezért már a második világháború éveiben határozottan fel­sorakoztak a fasizmus és a müncheni szellemben való behódolás elleni, megalkuvás nélküli harc arcvonalá­ba. Ezt a harcukat szövetségeseikkel és barátaikkal vállvetve következe­tesen folytatják a jövőben is. A nyugati hatalmak egyes képvise­lői nem szívesen hallják, ha bár­hol is a nyugati hatalmak háború előtti politikájának folytatásaként tüntetik fel figyelmeztetően azt a politikát, amelyet a második világhá­ború után folytatnak a legyőzött Németországgal szemben, ahol a meg­újhodott nyugatnémet militarizmus ismét aggasztóan veszélyezteti a bé­két. Ez a megállapítás teljesen he­lyénvaló és a tényen semmilyen tilta­kozás sem változtathat. A nyugati hatalmak egyoldalúan megszegték a jaltai és potsdami egyezményeket, amelyek célia az volt, hogy megala­pozzák Németország jövőbeni de­mokratikus fejlődését. Ezekben az egyezményekben elsősorban azoknak az intézkedéseknek volt elvi jelentő­ségük, amelyeknek Németország tel­jes, következetes demilitarizálását, denacifikálását és demokratizálását kellett volna eredményezniük. A cseh­szlovák kormány mindig teljes mép< tékben támogatta az említett Intéz­kedések végrehajtását, mert egy újabb német agresszió lehetőségének kizárását külpolitikája egyik legfon­tosabb célkitűzésének tekinti. Ez volt a célja mindazoknak a szövetségi kapcsolatoknak is, amelyeket Cseh­szlovákia már a háború alatt, majd az 1945 utáni években vett fel és azok hathatósan kezeskednek egy újabb német agresszióval szembeni biztonságáról. Erről tanúskodik az is, hogy a csehszlovák kormány ál­landóan arra törekszik, s hajlandó­ságot^ mutat, hogy aktívan részt ve­gyen a potsdami szerződés rendel­kezéseinek végrehajtásában. Különös tanúbizonysága, hogy aktív magatar­tást tanúsít a német békeszerződés megkötésének érdekében. A csehszlovák kormány a fasiszta Németország leverése óta eltelt 16 év alatt a világ többi békeszerető orszá­gával együtt már többször fordult a nyugati hatalmakhoz azzal a sür­gető kéréssel, hogy a fasizmus elleni harcban részt vett szövetségesek ál­tal jóváhagyott elvek szellemében foglalkozzanak ismét a német kérdés megoldásával. A nyugati hatalmak azonban ezt figyelmen kívül hagyták s a bonni kormánnyal együttműködve ismét imperialista, militarista álla­mot csináltak Nyugat-Németország­ból, amely agresszív és revansista po­litikájával aggasztóan veszélyezteti az európai nemzetek békéjét és biz­tonságát. Ma már nem kétséges, hogy a nyu­gatnémet militaristák a nyugati ha­talmak segítségével és támogatásával nagy létszámú hadsereget szerveztek támadó atomháború céljaira. A hit­leri tábornokok és tisztek vezető po­zíciókban iílnek nemcsak a Bundes­wehrben, hanem az Északatlanti Sömbben is és állandóan fokozzák e tömb támadó jellegét. Nyilatko­zatukban a nyugatnémet kormány teljes egyetértésével azt követelték, hogy a nyugatnémet hadsereget mi­nél előbb fel kell szerelni minden típusú tömegpusztító fegyverrel. A Nyugaton gyakran hangoztatják, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság leghatásosabb ellenőrzését az Északatlanti Tömbbe való besorolása teszi lehetővé. A tények azonban ar­ról győznek meg, hogy a nyugatnémet tábornokok és tisztek egyes fontos helyeket az Északatlanti Tömb pa­rancsnokságában szilárdan kézben tartanak. Ma a megtorlásra készülő német militarizmus egyre nagyobb mértékben kényszeríti rá jellegét az egész NATÖ-ra. Az Északatlanti Tömb igen áttetsző leple alatt folyik a Né­met Szövetségi Köztársaság hagyo­mányos, atom- és rakétafegyverek­kel való totális felszerelésének sok­oldalú támogatása. A nyugatnémet militaristák készek arra, hogy ismét az idegen területek bekebelezésének, újabb hódító harcoknak útjára lépje­(Folytatás a 2. oldalon) >llltn!lliMlillllllllll!illllllllllllilltl!iIIIIIIIIII!llllll!IIIIIIIIIIIIICIIIIilllII!IIII!llllllllilll, HÜ vmím Pi msm IBEi" A Spišská Nová Ves-i Üj otthon n. v. Vysoká nad Kysucou-i üzemének dolgozói új típusú iskolabútor gyártását kezdték meg, a bratislavai és trnavai gyakorló iskola részére. Az új korszerű iskolabútor előnye, hogy a diák egyéni szükségletei szerint lehet beállítani. Felvételünkön: Anna Holčáková ée Amália Simeková, akiké napokban megkezdték az új iskola* bútor expediálását. (Fr. Kocian ČTK felv. J

Next

/
Thumbnails
Contents