Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-22 / 233. szám, kedd

Elodázhatatlan a német békeszerződés megkötése (Folytatás az 1. oldalról) nek és egy újabb háborús kalandba sodorják a NATO többi tagját is. A nyugati hatalmak államférfiainak beszédeiben, diplomáciai dokumen­tumaiban és a nyugati sajtóban is a nyugatnémet kormány revansista programjának és célkitűzéseinek le kicsinylésére avagy tagadására irá­nyuló törekvések nyilvánulnak meg Semmiképpen sem leplezhetik azon­ban a ma már közismert tényeket A nyugatnémet kormány támogatá­sával, sőt közvetlen kezdeményezé­sére a revansista szervezetek oly hatalmas hálózata épült ki, mely ma már a Német Szövetségi Köztársaság egész területére, sőt a külföldre is kiterjed. Ezeknek a legutóbbi Időben tevékenységüket állandóan fokozó szervezeteknek az a feladatuk, hogy a Német Szövetséges Köztársaság re vansisla követelményeit népszerűsít­sék a Német Szövetségi Köztársaság lakosságának legszélesebb rétegeiben és nemzetközi támogatást szerezze nek e követelményeknek. Merkatz miniszter, a szövetségi kormány képviselője a nemrég Köln­ben rendezett „szudétanémet" na­pon kijelentette, hogy elvi kérdések­ben teljes egyetértés uralkodik a Né­met Szövetségi Kormány és a ^szudé­tanémet honfitársi egyesület között. Ezeket az egyetértésen alapuló elvi kérdéseket már előbb megmagyarázta Th»dieck államtitkár, a szövetségi kormány további képviselője. A kö­vetkezőket mondotta: „Elvi hiba vol­na, ha a honfitársi egyesületeket (az áttelepülteket) csak olyan egyleteknek tartanánk, ahol régi emlékeket, ha­gyományokat ápolnak, ha csak annak tekintenénk őket, hogy némiképpen pótolják az elveszett hazát a keleti területekről kitelepített németeknek A honfitársi szervezetek és nemze­tünk valamennyi csoportjával illetve szerveivel való együttműködésük el­sődleges feladatának a német kelet visszacsatolását tekintjük". A revansista mozgalom jellegze­tessége az a tény, hogy gerincét, az annak idején Csehszlovákiában ga­rázdálkodó volt hitleri ötödik had­oszlop élenjáró tényezői — az úgy­nevezett „Szudétanémet Párt vezető funkcionáriusai alkotják, akik 1938­ban s 1939-ben a hitleri kormánnyal megegyezve és szorosan együttmű­ködve vettek részt Csehszlovákia szu­verenitásának s önállóságának fel­számolására irányuló náci tervek megvalósításában. Az úgynevezett szudétanémet Landsmannschaft — a Német Szövetségi Köztársaság leg­agresszívabb Jellegű revansista köz­pontja ma a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának közvetlen hoz­zájárulásával és összhangban cél­kitűzéseivel Ismét a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ellen irányuló tevékenységet fejt ki. E Landsmann­schaft valamennyi Jelentős képvise­lője súlyos gaztetteket követett el Csehszlovákia népe ellen; még a München előtti Csehszlovákia idején részt vettek a csehszlovákiai nemze­tek elnémetesitésére és kiirtására irányuló alaposan megfontolt tervek kidolgozásában. Később, a „protek­torátus" idején aktívan együttműköd­tek e tervek végrehajtásában, amit a nyugati hatalmak előtt ls ismeretes csehszlovákiai dokumentumok meg­cáfolhatatlanul bebizonyítottak. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya e revansista politika szel­lemében elutasítja a Jelenlegi helyzet elismerését és azt, hogy békében él­Jen szomszédaival, s minden erejét háborús előkészületekre összpontosít­ja. Erről tanúskodik az is, hogy rend­szeresen elutasítja a békeszerető or­szágok által előterjesztett összes ja­vaslatokat, legyen bár a közép-euró­pai atommentes övezet létesítéséről sző, avagy a kapcsolatok normalizá lásáról és egyéb konstruktív jellegű békejavaslatokról. A bonni kormány mindeddig még a legcsekélyebb haj­landóságot sem mutatta az európai helyzet megjavulását célzó kérdések megoldására. Ez különösen abban nyilvánul meg, hogy határozottan el­utasító magatartást tanúsít a Szov­jetunió javaslatával szemben, mely szerint békeszerződést kell kötni Né­metországgal, továbbá a Német De mokratikus Köztársaság számos javaslatával szemben is, amelyek megvalósítása kedvező feltételeket teremtene a két német állam egy máshoz közeledésére. Ezek a tagadhatatlan tények arról tanúskodnak, hogy a nyugati hatal­mak segítségével hová jutott a nyu gatnémet imperializmus attól, hogy 1946-ban képmutatóan lemondott min den fegyverről; eljutott a Bundes wehr rakétákkal való felszereléséig és a megtorlás nyílt hangoztatásáig Teljesen jogos, ha párhumazot vo­nunk e között és Hitler útja között, amelyet a békeszeretetéről való biz­tosítástól tett meg a háborús tűzvész kírobbantásáig. Merőben ellentétes úton fejlődött a Német Demokratikus Köztársaság, Németország történetében valóban az első demokratikus állam. Kormánya következetesen betartotta a potsdami egyezményben foglalt határozatokat s egyszer s mindenkorra leszámoll a múlttal és a nemzetek barátságé nak elveit juttatta érvényre a szom­szédaihoz fűződő kapcsolataiban is A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság kapcsolatai megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy Csehszlovákia népe nem érez gyűlöletet a német nemzet iránt, s nem is azonosítja a Javitha tatlan militaristák és revansisták emberleien cselekedeteivel s tervei­vel. A Csehszlovák Szocialista Köz társaság és a Német Demokratikus Köztársaság kölcsönös megbecsülésén és baráti együttműködésén alapuló kapcsolatai arról tanúskodnak, hogy sikeresen fejleszthetők a sok oldalú békés kapcsolatok mindenütt, ahol — úgy mint a Német Demokratikus Köztársaságban — határozottan le­számoltak a militarista és fasiszta múlttal. A Német Demokratikus Köztársaság békés együttműködésre törekszik és nem követ olyan célokat, amelyek ellentmondanának más európai nem­zetek igazságos követelményeinek, nincsenek területi igényei más or­szágokkal szemben s megmásíthatat­lannak és végérvényesnek tekinti, hogy a német nemzetiségű lakosságot kitelepítették Csehszlovákiából. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya nagyra értékeli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hajlandó a békeszerződés megköté­sére. A Német Demokratikus Köz­társaság ezzel jelentős mértékben hozzájárul azokhoz a törekvésekhez, amelyeket a Szovjetunió és a vele baráti kapcsolatokat fenntartó orszá­gok fejtenek ki a nőmet kérdés békés megoldása, az európai és a világbéke biztosítása érdekében. A Nyugat-Berlin szabad, demilita­rizált várossá való nyilvánítására irányuló javaslatok teljes összhang­ban vannak ezekkel a célkitűzések­kel. A nyugati hatalmak és a bonni kormány mindeddig elutasítja ezt a megoldást. Teljesen indokolatlanul hivatkoznak a Nyugat-Berlinnel szembeni úgyne­vezett átruházhatatlan Jogaikra és kötelességeikre. Ezeknek a Berlin közös megszállásán alapuló jogok­nak és kötelességeknek azonban csak a potšdami egyezmény értelmében kialakult szélesebb körű kötelességek keretében volt Jelentőségük és ér­telmük. A nyugati hatalmak egy­oldalúan megszegték ezeket a német imperializmus és militarizmus teljes megszüntetésére Irányuló kötelezett­ségeket. Teljesen önkényesen s a négy nagyhatalommal való megegye­zést mellőzve módosították kapcso­lataikat Nyugat-Berlinnel az úgy­nevezett párizsi egyezmények értel­mében, amelyeknek fő célja az volt, hogy Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése a Nyugateurópai Unió és az Északatlanti Tömb keretében meg­gyorsuljon, illetve megszűnjék az egységes Németország felújításának minden lehetősége. Nyugat-berlini po­zícióikat — amelyeknek eredetileg biztosítékot kellett volna nyújtania a négy nagyhatalom közös békepoli­tlkájára — az Északatlanti Tömb előretolt hídfőjévé építették ki, olyan támaszponttá, ahonnan a Német De­mokratikus Köztársaság és a szocia­lista tábor többi országa ellen irá­nyuló kém- és felforgató tevékeny­ségüket irányíthatják. Nyugat-Berlin vezető tényezőivel együtt Berlin e részének az úgyne­vezett „frontváros" szerepét osztot­ták ki. A város e részében kiváló a talaj a kalandorok és bűnös elemek számára, itt feszültséget. Idegességet idéznek elő és mindez szintén elvi­selhetetlen nyomást gyakorol a la­kosság életére. A nyugati hatalmak ezért most már sem erkölcsileg, sem politikailag, sem Jogilag nem Indo­kolhatják Nyugat-Berlin további meg­szállását. Ilyen körülmények kőzött a szó szoros értelmében képmutatás, ha a nyugati hatalmak és a Német Szö­vetségi Köztársaság a nyugat-berlini lakosság sorsáért aggódnak. A szo­cialista országok képviselői nem egy esetben megmagyarázták azokat a hathatós s szilárd kezességeket, amelyek biztosítják, hogy Nyugat­Berlin lakossága olyan társadalmi rendszerben élhessen, amilyenben saját maga óhajt. A csehszlovák kor­mány hajlandó részt vállalni az üj, nemzetközi statútum alapján szabad várossá nyilvánított Nyugat-Berlinnek nyújtott kezességben és arra is kész. hogy lényegesen bővítse mind gazda­sági, mind kereskedelmi kapcsolatai! Nyugat-Berlinnel s elmélyítse egyéb téren is együttműködését. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya örömmel vette tudo­másul a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának többször meg­ismételt kijelentését, miszerint egyál­talában nem szándékszik beavatkozni Nyugat-Berlin életébe és kész arra, hogy teljes mértékben biztosítsa za­vartalan összeköttetését a világ min­den tájával s hogy erről nemzetközi egyezményt kössön Nyugat-Berlinnel és az érdekelt országokkal. A Német Demokratikus Köztársaság s a többi szocialista ország kor­mányának e becsületes törekvéseit és szándékait Nyugaton állandóan agyonhallgatják, sőt elferdítik. A fe­szültség fokozásában érdekelt nyu­gati körök a legutóbbi időben foko­zottabb mértékben használták fel Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista or­szág ellen Irányuló ellenséges, pro­vokatív tevékenységükre. A béke ér­dekében feltétlenül véget kell vetni ennek a tevékenységnek. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya ezért nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaság vezető szerveinek azt a határozottsá­gát, amellyel megvalósították a Var­sói Szerződés tagállamainak kormá­nyai által a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának védelmére s a Nyugat-Berlinből nemcsak a Né­met Demokratikus Köztársaság, ha­nem valamennyi szocialista ország ellen irányuló békebontó fondorlatok megbénítására tett Javaslatokat. Ezeknek az intézkedéseknek érvé­nyessége egészen a békeszerződés aláírásáig kezeskedik arról, hogy hathatós akadályok gördülnek azon gonosz szándékú körök elé, amelyek Nyugat-Berlint mint a provokációk és a hidegháború tűzfészkét akar­ják fenntartani. A nyugati hatalmak és a bonni kormány a békeszerződés kérdésében tanúsított elutasító magatartásuk leplezésére törekedve, a német nem­zet önrendelkezési jogára hivatkoz­nak. A történelmi tapasztalatok azon­ban arról tanúskodnak, hogy az Im­perialista országok mindig visszaél­tek az önrendelkezési jogra való hi­vatkozással, és ezt a jelszót a más nemzetek fölötti uralmuk megszilár­dítására, a nemzetek szabadságjogá­nak tagadására, a békés fejlődés és a függetlenség elnyomására használ­ták fel. A világ közvéleménye állandóan meggyőződik arról, hogy a gyarmati hatalmak, amelyek a legembertele­nebb módszerekkel nyomják el az ázsiai, afrikai, latin-amerikai nemze­tek felszabadító mozgalmát, miként Juttatják gyakorlatilag érvényre ezt az önrendelkezési Jogot. Az a tény, hogy az imperialista gyarmatosítók Algériában, Angolában és más or­szágokban kegyetlen háborút foly­tatnak az idegen hatalmakat lerázni akaró nemzetek ellen, lerántja a lep­let azokról, akik képmutatóan hir­detik az önrendelkezési jog érvénye­sülésének szükségességét. Csehszlovákia nemzetei a múltban szerzett tapasztalatokból tudják, hogy a német imperializmus ezt a jelszót mindig a támadás előkészítésére használta fel. Hiszen az úgynevezett szudétanémetek önrendelkezési jogá­nak propagálása egyáltalában nem függött össze e követelmény demok­ratikus tartalmával, hanem csupán leplezett és közvetlen eszköze volt azoknak az agresszív előkészületek­nek s cselekedeteknek, amelyek ha­lálosan veszélyeztették Csehszlovákia népe nemzeti létét. Megrázó tanú­bizonysága volt ennek a müncheni árulás, 1939. március 15, Lidice és a náci gonosztevők által a „protek­torátusban" elkövetett sok-sok gaz­tett. Hitler, Ausztria bekebelezését az önrendelkezési Joggal való szé­gyenteljes és gyalázatos visszaélés­sel indokolta és e jogra hivatkozva támadta meg Lengyelországot, irtott ki hatmillió zsidót és erre alapozta egész nemzetek kiirtására irányuló tervelt. A Német Szövetségi Köztársaságban Jelenleg hatalmon levő körök a nyu­gati hatalmak támogatását élvezve ismét arra használják fel az önren­delkezési Jog jelszavát, hogy leplez­zék a Német Demokratikus Köztár­saság bekebelezésére s a második világháború eredményeinek megvál­toztatására irányuló törekvéseiket. Leplezetlenül hangoztatják a határok felülvizsgálásának szükségességét. A Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya képviselőinek orcátlan maga­tartása azt a felháborító benyomást kelti, hogy semmibe sem veszik a német fasizmus leverését, sőt a győ­zelmes Hitler elleni koalíció részt­vevőinek olyan feltételeket akarnak diktálni, amelyek lehetővé tennék a megújhodott nyugatnémet imperializ­mus támadó szándékainak valóravál­tását. A nemzetek önrendelkezési joga azonban összeegyeztethetetlen a re­vansizmussal, a hódító támadásokkal és a más nemzetek fölötti uralom­mal. Ez a Jog sohasem árthat más országok nemzeti érdekeinek s biz­tonságának és csakis a világ vala­mennyi nemzete békés kapcsolatainak kibontakoztatásával teljes összhang­ban érvényesülhet. így értelmezik az önrendelkezési Jogot a szocialista tábor országai, valamint az imperia­lizmus, a gyarmati uralom és a neo­kolonialtzmus ellen küzdő országok. Csak az Ilyen értelmezés lehet össz­hangban az érvényben levő nemzet­közi Jog szabályaival, s az önrendel­kezési log csupán ilyen magyarázata adhat törvényes biztosítékot arra, hogy ezt a jogot sehol sem használ­hatják fe! az agresszió, a háború és a nemzett elnyomatás leplezett elő­készítésére. Csehszlovákia népe a többi béke­szerető nemzettel együtt a legcse­kélyebb mértékben sem tagadja és teljesen elismeri a német nemzet ön­rendelkezési jogét, mely csak a két német állam békés tárgyalásai alap­ján és úgy érvényesülhet, ha erre bármely harmadik hatalom beavat­kozása nélkül, a militaristák és re­vansisták befolyása nélkül, maguk a németek törekszenek. A militaristák és a revansisták mindig reakciós és agresszív tartalmat tulajdonítottak az önrendelkezési jognak. Ervényre­juttatásának feltételei csak úgy Jö­hetnek létre, ha eltűnnek a második világháború maradványai, megzabo­lázzák a nyugatnémet militarizmust és biztosítják Németország s Európa békéjét. Ezt a célt követi az is, hogy halaszthatatlanul meg kell kötni a békeszerződést mind a két német ál­lammal. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya ismét emlékezteti a világ közvéleményét a német milita­rizmus által a világra kényszerltett második világháború áldozatainak millióira és figyelmeztet azokra a borzalmakra s a nemzetek szenve­déseire, amelyeket egy új háborús összeütközés esetében kellene elvi­selniük. Ezért ismét hangsúlyozza, hogy kész aláírni a békeszerződést mindkét német állammal és ismét azzal a kéréssel fordul a Hitler-elle­ni koalícióban tömörült valamennyi ország és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányához, Járuljanak aktívan hozzá a német kérdés békés megoldásához és fogadják el a né­met békeszerződés megvitatására tett javaslatot. Ha a nyugati hatalmak továbbra ls ragaszkodnak elutasító állásfog­lalásukhoz, nélkülük kell hathatós intézkedéseket foganatosítani a bé­ke biztosítása érdekében. Ezt a Né­met Demokratikus Köztársasággal kötött békeszerződés teheti lehető­vé. Az NDK legfelső alkotmányos szervei egyetértenek ezzel. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya Ismét hangsúlyozza megmá­síthatatlan elhatározását, hogy mind­azokkal az országokkal együtt, ame­lyek kívánják, ez év végéig békeszer­ződést köt a Német Demokratikus Köztársasággal. Az adott helyzetben ez az egyetlen módja annak, hogy a nemzetközi Jogi szabályok tiszte­letbentartásával egyidejűleg miként szüntethető meg a fennálló visszás helyzet, és tehető szabaddá az út a nemzetközi helyzet megjavulásához és az európai béke megszilárdulásé hoz. Az, hogy a szocialista országok reális javaslatokat tesznek a német kérdés békés megoldására, olyan elvi politikáról tanúskodik, amely nem keres előnyöket mások rovására, s a nemzetek közötti kapcsolatok te­rén az előrehaladás elérésére irá­nyul. A nyugati hatalmak agresszív körei teljesen Indokolatlan háborús hisztériával válaszolnak a szocialis­ta országok békés magatartására és ez csak arról tanúskodik, hogy Nyu­gat-Németországban s Nyugat-Berlin­ben minden módon ragaszkodnak pozícióikhoz, s azok kibővítésére tö­rekszenek, hogy innét terjeszthessék a hidegháborút és előkészíthessék a szocialista országok elleni támadást. Az ilyen tervek csődre vannak Ítél­ve. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nemzetei áldozatkészen dol­goznak a magas fejlettségű szocia­lista társadalom építésével össze­függő nagyszabású feladatok telje­sítéséért s ezért joggal elvárják a német békeszerződéstől, hogy meg­erősíti Európa és a világ békeerőit, megszilárdítja biztonságát. A béke ellenségeinek mesterkedései nem za­varhatják meg és nem nyugtalanít­hatják béketörekvéseiben. A szocia­lista tábor elég erős ahhoz, hogy visszaverjen és meghiúsítson minden támadást. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden rendelkezésére álló erővel hozzájárul a háború erői­nek megzabolázásához és megtesz mindent a béke s a nemzetek egyet­értése, igazságos ügyének győzelem­re juttatása érdekében. A CSKP jubileom! fciállífóso BrafisEavában (CTK) — A CSISZ szlovákiai Köz­ponti Bizottsága Csehszlovákia Kom­munista Pártja és Kommunista Ifjú­sági Szövetsége megalapításának 40 évfordulója alkalmából sorrakerülő ünnepségek keretében „Negyven éve a CSKP vezetésével" Jelszó jegvében kiállítást rendezett a bratislavai Kle­ment Gottwald Pionír és Ifjúság! Ott­honban. A kiállítás — mely szeptem­be 17-ig lesz nyitva — igen kifeje­zően szemlélteti azokat a harcokat, amelyeket hazánk forradalmi ifjú­sága a párt vezetésével folytatott a békés kizsákmányolás, a fasiszta meg­A Békevédők Csehszlovák Bizottsága tiltakozik a tuniszi terror ellen (CTK) — A Békevédők Csehszlo­vák Bizottsága tiltakozó táviratot küldött Frederick Bollandnak, az ENSZ-közgyűlés elnökének. A távirat­ban élesen elítéli a franciáknak a tuniszi népen elkövetett embertelen gaztetteit és azt a támogatást, amely­ben szövetségesel részesítették. Egy­ben követeli, hogy az ENSZ-közgyű­Iés tegyen határozott lépéseket a francia agresszió megszüntetésére és annak éjiekében, hogy a tuniszi nép jogaival összhangban sor kerüljön Bi­zerta kiürítésére. szállók és árulók ellen. Szemlélteti továbbá a magasfejlettségű szocialista társadalom építésében végzett lelkes munkáját is. Koszorú letétel a hősök emlékművénél Georghe Konstantinescu, a Román I Népköztársaság prágai nagykövetsé­j gének katonai attaséja koszorút he­lyezett el az elesett román hősök piešíanyi emlékművére. A. I. és IV. román hadsereg, valamint azon ro­mán iégirajok tagjai emlékének adó­zott, akik Csehszlovákiában életüket áldozták a fasizmus elleni harcban, A'ekszander Ghita, a Román Népköz­társaság prágai nagykövetségének dolgozója és a város képviselői is. Kiegészítő választások a Nemzetgyűlésbe (CTK) — Kopecký elvtárs minisz­terelnökhelyettes, nemzetgyűlési kép­viselő halálával megüresedett a Nem­zetgyűlés képviselőjének helye a Li­berec város észak-csehországi kerü­let 93. számú választókörzetében. A Nemzetgyűlés elnöksége e választó körzet nemzetgyűlési képviselőjének kiegészítő választását 1961. október 22-ére vasárnapra tűzte ki. A gabonafelvásárlás állása százalékban 1961. augusztus 20-ig: Kerület Gabona Gya rapo­búza rozs árpa egyéb átlagban dás 2 nap szemesek alatt Nyugat-szlovákiai 101,1 0,3 110 80,4 99,4 114 Eszak-morvaországi 86,4 4,4 101,7 75,7 92,7 47,9 Dél-morvaországi 84,9 3,8 97,4 66,8 98,9 4B,9 Közép-szlovákiai 84,8 1,6 92,4 81,3 8" 4 54,1 Kelet-szlovákiai 78,3 1,3 74,5 81,2 81,4 57,7 Észak-csehországi 74,3 9,1 78,5 57,1 91,1 43,5 Közép-csehország' 54,9 7,2 41,8 41,7 80,6 9 Kelet-csehországi 43, B 5,2 41,8 36,4 67,8 3,5 Dél-csehországi 40,1 8,3 33,9 40,4 67,1 8,7 ťjj SZÖ 2 * 1981. augusztus 18.

Next

/
Thumbnails
Contents