Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-21 / 232. szám, hétfő

lottak le a fővárosban az amerikai jűj SZÖ 340 * 1961. augusztus 20. A Hydrostav bratislavai fióküzemének dolgozói gondoskodnak a Kelet-Szlová­kiai Vasmű csaknem harmadrészének építéséről. Az éo eleiétől sikeresen tel­jesítik és túl is teljesítik a termelési tervet. A terv túlteljesítése részben a központi betonozórészieg dolgozóinak az érdeme, akik ez idén már több mint 35 000 köbméter betont készítettek. Ké­pilnkörn /I Kelet-Szlovákiai Vasmű épít­kezési helyén közvetlenül működő köz­ponti betonozórészieg látképe. (V. Suchí telv. — CTK) TYITOV ŰRREPÜLÉSÉT örökíti meg a Lengyel Népköztársaságban most ki­adott két űj bélyegsorozat. A SANTARIELLA Dl AFRAGOLA NEVO olasz falucska határában 6 ősrómai sírra bukkantak. A sírok falait élénk­szína értékes festmények borítják, me­lyek a nápolyi múzeumba kerülnek. A BRATISLAVAI MŰSZAKI FŐISKOLA „Technik" együttese augusztus 5-től 13 fellépést tartott Svédország különböző részein. Az életvidám, friss táncokkal 1 és dalokkal szép sikerre tettek szert az együttes tagjai. A SUGÁRBETEGSÉG KUTATÁSÁNAK CÉLJAIRA hagyta végrendetlleg testét egy Japán katona, aki Hirosbima atom­bombázása óta sugárbetegségben szen­vedett és öngyilkos lett. A 23. CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI SORS­JÁTÉK sorsolására szerdán, augusztus 30-án kerül sor Prágában a Kohászati Minisztérium üzemi klubjában. A JELENTÉSEK SZERINT Macao por­tugál gyarmaton és a Brlt-Borneói Sa­ravaka területén 1958 óta első Ízben ütött kl kolerajárvány. RAKÉTÁKKAL KUTATJA A MAGASLÉG­KÖRI VISZONYOKAT, a lengyel meteoro­lógiai szolgálat. Ősztől 3 méter hosszú, kétlépcsős rakétákat lőnek fel 18 ezer méter magasságba. GLAUZONOV RAYMOND ClMÜ BA­LETTJÉVEL KEZDI szinhőzi évadját a košicei Állami Szfnház. A színház há­rom művészegyüttese — opera-, ba­lett- és drámai — 14 bemutatóelő­adást tervez az évadban. A LATERNA MAGIKA meghosszabbítja bratislavai vendégszereplését. Mind az 52 előadásra előre elkeltek a jegyek, s ezért 24 előadással bővíti műsorát, lehetővé téve az EFSZ és egyéb üze­mek széleskörű látogatását ís. A NEMZETKÖZI GEOFIZIKAI EV ada­tainak feldolgozásában 87 nemzet 30 ezer tndósa vett részt. Az összesített ki­értékelések 30 kötetet 12 ezer nyomta­tott oldalt tesznek ki. ERDŐTŰZ PUSZTÍTOTT a dél-francia­országi marconlei atomkutató-központ közelében. A tfiz súlyos anyagi károkat okozott. PAUL ROBESON mint filmszínész vendégszerepel a Szovjetunióban. „Aid­ríge Péterváron" címet kapja az ismert amerikai drámai színész emlékére ké­szülő film. A BARDEJOVI JÁRÁSBAN a gyümölcs­faiskolát 34 hektárral 64 hektárra bőví­tik, hogy a mezőgazdasági üzemek több facsemetét ültethessenek. («(). 63 ÉVES KORÁBAN EI.HÜNYT Bolvdry Géza, az ismert német filmrendező­Több mint 100 filmet forgatott. HÁROMNAPOS ORSZÁGOS PEDAGÓ­GUS KONFERENCIA KEZDŐDIK, au­gusztus 22-én a prágai Július Fnčfk Kultúra és Pihenés Parkjában. Az if­júság kommunista szellemben valő nevelésének fontos problémái kerül­nek megvitatásra a konferencián. A főbeszámolőt dr. František Kahnda, az iskola- és kulturális ügyek minisz­tere tartja. A MADRIDI FÖLDALATTI VASÜTON súlyos vasúti szerencsétlenség történt. 173 megsebesültek, 24 nagyon súlyos sebesülést szenvedtek. BARCELONÁBAN OKTÓBER 25-ÉN, Pablo Plnasso 80-ik születés napján nyitják meg a Picasso Múzeumot. A nagy spa­nyol festő 58 értékei festményét a mú­zeumnak ajándékozta. „VÉGE A CSÖNDNEK" lest « címe /. Zachar Ketet-Szlovákiáról szóló sií­. les vásznú filmjének. A színes film elsd riszt a Duklún, « második Ke­let-Szlovákia síkságain s a harmadik a Kelet-szlováktat Vasmtn fátszödlk le. NAGYEZSDA OB5JHOVA. a Szovjetunió Sztálin-díjas népművésze, életének 76. évében elhunyt. Gbuhava mintegy har­minc évig énekelt a moszkvai Nagy Színpadon, kiváló kamaraénekes volt. Százezrek útja vezet? a „CSKP 40 éve c c kiállításra Emberáradat sodort be magéval a tágas kiállítási csarnokba. Már több­ször jártam Itt, s minden esetben nagy érdeklődésnek voltam tanúja. Figyeltem az embereket. Ha nem kérdeznék senkitől semmit, a csillo­gó szemekből is kiolvashatnám: Tetszik a látogatóknak a kiállítás Nem elégedtem meg azonban ezzel a gondolattal. Megszólítottam egy idős asszonyt, aki a régi rendszer zsarnokságát felelevenítő filmműsort nézte. — Maga is átélte ezt« néni? — kérdeztem az asszonykától. — Át bizony 1 — hangzott a rö­vid, de határozott felelet. Szó szót követet, s Amália Šimán­ková felvázolta előttem, hogyan él­tek a Prága melletti Cakovicén a felszabadulás előtt. Két fiatal lány csatlakozott hoz­zánk, Amália néni unokái: Ľudmila és Dagmar. Meglepődve nézték nagy­anyjukat, akit puszta gondolat a múltra kihozta sodrából. — Ti nem tud­játok mi az, hogy nincs! Ehettek annyit, amennyi relétek fér, s pa­rádéra ls jut — így fogadja a két lányt a nagyanyja. Nem irigységből mondta ezt, ha­Hem azért, hogy megbecsüljék a mát. S mert azt akarja, hogy a fia­talok tudják, ki­nek tartoznak há­lával, azért hozta // M el unokáit a ki­állításra. A nagymama so­kat beszélt már unokáinak a múltról. A fasiszta meg­szállás éveit olyan híven szokta fel­eleveníteni, hogy a gyermekeknek szinte a hátuk borzong a szörnyű­ségek hallatára. — A németek elhurcolták az em­bereket — mondja Amalia Šimánko­vá. Először a kommunistákat vitték el, aztán mindenkit, aki szavát emel­te a megaláztatás, az elnyomatás, a zsarnokság ellen. Egymásután érkez­tek a hírek arról, mikor kit gyötör­tek halálra. Az Sevegyeket és az ár­vákat ml támogattuk titkon pénzzel, kenyérrel és ruhával. Mikor 1946­ban elém tették a jelentkezési ívet őrültem, hogy én is kommunista le­hetek. A múlt győzött meg róla, hogy a' pártban a helyem. Simánková elvtársnő a Veltechna üzemben dolgozott. Három éve ke­rült nyugdíjba. Ez a nap emlékeze­tes maradt számára. Nagy köruta­záson vettek részt, bejárták hazánk legszebb tájait. Most is bejár az üzem- ' be, nem munkára, hanem kiállítások­ra, kirándulásokra, beszélgetések­re... Ha a kapitalista Popperé len­ne most is a gyár, másképp lenne minden. De erre gondolni sem jó. Képek az új életünkről II. Bizertai tanulság M Az Uj Szó számára írta: Zbynék Vokrouhlický egállapítottuk, hogy az USA és Anglia Franciaország állás­pontjára helyezkedett. Ez na­gyon sajnálatos, számomra pedig egyéni dráma. Oj orientálódásra kell gondolnunk szövetségi kapcsolataink­ban. Le kell vonnunk a tanulságot — mondotta Bourglba a tunéziai köz­társasági elnök a külföldi újságírók 'számára rendezett július 25-i sajtó­Fényképek peregnek előttünk. Azo- 4 értekezleten. Mi rejlik szavai mö kat a hatalmas építkezéseket látjuk, :: gött? Mifél e tanulságról beszél? melyek nepi rendszerünk alatt gom-;; Nem titok hogy bamód nőttek ki szerte az ország- $ Bourgiba a múlt ba n'n., A hodonínl villa ny eróműve t| ban a nyugati ha­,„.., - , w „ • • talmakhoz kötötte A többit az emberek hozzôgon­;; Tunézia sorsS t dolják — mondja a mellettem alló v František Hadviga. — Náluk Hodo­nlnban nagy lakótelep épült 4000 lakos számára. A háborúban felrobb I bántott híd helyébe jobbat épltet-;; J* ho gTeÍhltes­szép nagy téli stadion, - 1 zo u' nogy elnlte s tünk. A szabadtéri színpad, hetetlen a természetes szövetség a g nyugati tömbbel." Alkalmam volt megfigyelni, milyen zavarban voltak a Tunéziában műkö­dő újságírók, amikor bírálatok érték azokat, akiknek szolgálatában állnak. Sokan megértették, hogy a történtek után nem vélekedhet másképpen a tunéziai nép nyugati „szövetségesei­ről". De Gramont, a New York He­rald Tribúne tudósítója például az egyik újságírói összejövetelen kije­lentette: „Súlyosan kompromittáió­; maga is az aktív közvetítő szerepét játszotta az afri­Mül Ľudmila , Dagmar és a nagymama ház egészen megváltoztatta városunk képét. Tovább mentünk. Az emeleten szí­nes filmet vetítettek. Utána az ál­lami énekegyüttes néhány tagjának fellépését néztük. Mellettem idő sebb férfi és egy katona ült, apa és fia. Motorkerékpárral jöttek a Hra­dec Králové melletti Lipčany köz­ségből. Hosszú utuknak csíak egy célja tolt, megnézni a kiállítást. A kulturális műsorról beszélget­tünk. A szereplők valósággal reme­keltek. A program jól beillett a ki­állítás anyagába. kultúrház kór se v eJ ük: az Egy e" Kuiturhaz, kôr-. ;siU t Államok Afri­y ka barátja, az a •* nagyhaťalom, mely készen áll segíteni törekvéseiket gaz­dasági független­ségük kivívásáért és életszínvonaluk emeléséért. Miért ^változtatott Bour­% gi'oa hangnemet a sajtóértekezleten? A bizertai har­jt cok és a körülöt­v tük lezajlott ese­£ mények élénk | fényt vetnek az £ „amerikai-tunéziai barátságra". Lás­suk a tényeket. A Bizertát és környé két bombázó repü­lőgépek a hírhedt B-26 mintájú ame­rikai gépek voltak. A francia ejtő­ernyősök amerikai gyártmányú ra­kétákat alkalmaztak Bizertában. Az USA kormánya elutasította a tunéziai kormány kérését, hogy amerikai re­pülőgépeken szállítsa haza a tunéziai sorkatonaság lényeges részét Kongó­ból. S így sorjában további tényeket említhetnénk. A tunéziai nép nagyon hamar fel­ismerte a hitszegő amerikai politikát és megfelelően éreztette felháboj-o­HATALMAS TÜNTETÉS BIZERTÁBAN MEGKEZDÉSE ELŐTT. A TÁMADÁS t Egyre feljebb Több mint egy év telt el azóta, hogy pártunk Központi Bizottsága ki­tűzte a jelszót: Emeljük a mezőgaz­dasági termelést az ipar színvonalá­ra. A draZicef szövetkezetesek (Rím. Sobota-i járáa) foglalkoztak szövetke­zetük fejlesztésének lehetőségeivel és rájöttek, hogy (ok még a tennivaló. Majdnem minden munkaszakaszon rosszul meat a termelés. Az azőte bekövetkezett változásban nagy szere­pet játszott az is, hogy a járás poli­tikai és szakmai vonalon több konkrét segítséget nyújtott a szövetkezetesek­nek. S az eredmény? A műit é» első felében csupán 3000 liter tejet adott el a szövetkezet, most pedig — Lé­nárt Bálint zootechnikus szerint — több, mint 20 ezer litert adtak piac­ra Sertéshúsból már június végéig többet juttattak küzeliátásunknak, mint tavaly az egósz évbea. A mar­hahús és a tojás eladásában is nagy a változás. Nem cssda, hiszen egy év alatt 2 sartésól készült el. A növénytermesztésben Is szemmel­lálható a fejlődés. Különösen az asz­szonyok keze munkája látszik meg a gazdag termést ígérő kukoricán ís cukorrépán. Arra is bUszkék lehetnek a drailcei asszonyok, hogy a környé­ken nem termett olyan dohány, mint az 6 határukban. A fejők közül Cslzl Pálné, Górta Miklósné és Lénórt Bá lintné érdemel dicséretet. Péntek Já­nosné, Pásztor Mihályné, Pásztor Apol­lónia és sokan mások — bár egyesek már a hetvenen is túl vannak — rendszeresen ott vannak, ahol szük­ség van munkájukra. Egy év alatt a falu arculata is sa­kat változott. Oj út épüli a faluban, a holyi nemzeti bizottság épületét és a tfizoltúszertárt átalakították. Hang­szórót kapott a falu és amire még a legmerészebbek sem számítottak, megépült a vízvezeték. Persze, olyan is sok minden akart még a falu és a szövetkezet életé­ben, amin javítani kell. Például a szö­vetkezeti istállókban a gépállomás még mindig nem készítette el a tri­gyaklhordót, pedig Zsárabok István építkezési csoportvezető szerint min­den anyag megvan hozzá. Fogyatékosságként rőhaté fel a he­lyi pártszervezetnek, hagy a sz8vet­kezetesek saraibúi eddig nem igye­'.ežeti majtaver u kat a párttagságra, bír síre a párt­iagak kütelezetiséget ís vállaltok. Pe­dig ez Is egyik feltétele annak, hagy a szövetkezeti falu még gyorsabban jusson előbbre a fejlődés útján. Adamee József, HNB titkár, Dražice Ján Lakmayer a katonafiával A kijáratnál az apa katonafiával | ^sá^ Még a _ bizertai napjai még megnézte a kiállítás térképét, nem kerülte-e ki valami a figyel-» „ , műket. Mindent látni akartak a nagy • • tájékoztató központ előtt, kiállításon, melyről azt mondták,:: Nem volt ez egyszerű ösztönös tun hogy ennél szebbet el sem tudná-" teté s. a n éP Haragjának hirtelen ki­nak képzelni • • törése. A néptömegek ontudatosodasa ;;tükröződött benne. Véletlenül kisze A szlovákiai vendég fmeltem egy tüntetőt, s megkérdez­ik. V , , ,. . „ Xtem, miért oly viharos a demonstrá tti ni t w? & K k aJ' ue e" e cIció, mire ezt válaszolta: „Ne csodál melletti Dlvín községből Jött a k,-;; ^ Megértettük, hogy az USA állításra, nem éppen a legjobb he-í m­f sc m J k^ es t' nn i érdekünkben _____ :: s kettőnk közül Franciaországot vá­,B"r~> tr ' jŕ"***"^f lasztoüa. Franciaországot a gépfegy­-ť '.'.verek, az Egyesült Államokat a szép ' JO|§L :: szavak jellemzik: A hirtelen csalódás, sőt felhábo­rodás hatása alatt nemcsak a m« ^ - -ffljMMsr Tar,, - n éP ítélte el az amerikai kor­S*" JM&JFZ- * Sj :: mány álláspontját. Sok neves hivata & "roSit 'mll lm*- i „ • • los tunéziai lap írt akkor a nyugati „szövetségesek" megbízhatatlanságé ről. Az Afrique Action című befolyá , sos tunéziai hetilep például így írt ^ „A Nyugattal folytatott együttmükö dés, a szövetség vagy más kötelékek valamennyi formája csak új gyar­mati rendszerhez vezethet." A kormánykörökben is bírálattal il­ÍJették a nyugati szövetségeseket. Masmoudí tájékoztatásügyi miniszter laz újságírók előtt kijelentette: „Az ;; ún. szabad világ barátainak tartottuk , , , .... , ,t , m ••magunkat. Hittük, hogy barátok le­lyen Ismerkedtünk meg. Helena Tur-;; he t 5 ünk anélkül hog y szolgákká vál­Canská vöröskeresztes nővér gyo-.. nán k. A Nyugatnak azonban szolgák íľjr^ahanguľatot ^ -n sLLg, Bizerta esetiből — Röstellem a dolgot Cinfiura elvtárs — egész éjjel utaz­tam. Ki sem pihentem az utazás fá­radalmait, az első utam ide vezetett. — Mégegyszer eljövök, hogy lo­vinabaňai Magnezit Üzemben, ahol mint laboráns dolgozom, többet be­szélhessek erről a gyönyörű kiálll-í tásról. Igaz, hogy szavakkal ki sem <; lehet fejezni, milyen szépen meg-:: mutatják a kiállított tárgyak az em-J bérnek a kommunista pártot. Ezt látni kell I Megmondom a munka-1 társaimnak, aki teheti, utazzék- Prá-;; gába s használja ki a lehetőséget. £ A kiállítás látogatóinak a vasúton 30 százalékot kedvezményt adnak. $ • Magymi sok látogatója volt mér a „CSKP 48 kiállításnak" — mi J közülük hetet megszólaltattunk. Ezek a látogatók köztársaságunk más-más vidékéről érkeztek, ösz­szehozta őket a pártunk iránti sze­retet. Drábek Viktor dott a Nyugattal szorosan szövetke-; zett észak-afrikai államközösség esz-< méje, melyet Bourgiba elnök annyira * propagált. Az angol Observer egyik; munkatársa ehhez, megjegyezte: „A; Nyugat egyelőre egyetlen támasz- < pontot sem szerzett magának, vi-; szont elvesztett egy országot." Nevetséges látvány volt, amikor a • tuniszi amerikai diplomaták akkor-: tájt sebtiben leszedték autóikról az; USA jelzést. El akartak kerülni kü- • lönféle kellemetlenségeket. Gyakran! hallottuk, hogy egyszerű tuniszi já­rókelők az elhaladó .amerikai kocsi; láttán megjegyezték: Sokáig úgy: sem fogtok terpeszkedni nálunk! E ' elhamarkodott állítás lenne, ha azt j mondanánk, hogy Tunéziában H már túlsúlyba jutott ez a nézet, és a kormány is magáévá tette. Ám tény, hogy sok lépés azt bizonyítja, Tunézia más útra tér. Első sorban megerősödtek Tunézia és a többi arab állam kapcsolatai. Felújították a diplomáciai kapcsolatokat az Egye­sült Arab Köztársasággal. Tunézia el­határozta, hogy felveszi a diplomá­ciai kapcsolatokat a Kínai Népköz­társasággal. A kormány dr. Mokka- 4; dem külügyminiszter vezetésével „jő­szándékú" missziót küldött a szocia­lista országokba. Tunézia 25 millió aranyrubel összegű tekintélyes köl­csönt kapott Szovjetuniótól az $ ország gazdasági fejlesztésére. Ez nem véletlen. Bizerta megmu­tatta, ki Tunézia igazi barátja, és kl az, aki csak színleli a barátságot. Amíg a Nyugat Franciaországgal cimborált, a szocialista országok és a független afrikai országok segítő kezet nyújtottak a tunéziai népnek. Mokkadem méltán jelentette ki: ,Ju­nézia igazi barátai a szocialista ál­lamok és az afrikai országok, melyek teljes támogatásban részesítették." Az az út, melyre most Tunézia rá­tér, nagyon megfelel az ország nem­zeti érdekeinek és a nép követelései­nek. Minél szilárdabban fog haladni ezen az úton, annál nagyobb sikere mond) a; : okultunk. Bebizonyosodott, hogy le- ket ér majd el az élet minden terén. • BIZERTAI FRANCIA VERENGZES ÁLDOZATAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents