Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-19 / 230. szám, szombat

Az „új lakás" — fiatalok szemével Evekig tartó várakozás után Fehér Jánosék a napokban kapták meg a lakáskiutalást. Szép, újonnan épült kétszoba konyha, fürdőszobás lakást mondhatnak magukénak. Már a „honfoglalást" is elvégezték. Amint megtudták, melyik épület, hányas számú lakása az övék, nyomban ott hagyták az albérleti szobát. Tömött bőröndökkel érkeztek új birodalmukba, ahol első dolguk volt végigjárni a helyiségeket, gyönyörködni az új otthonban. Elteltek a lakástulajdonosok büszke érzetével. Az öröm azonban nem tartott sokáig. — Most már megvan a lakás, de hogyan rendezzük be? — mondotta egy csöppet sem titkolt gonddal Fehérné. — Ügy ahogy mások ... Megveszszük a bútort és majdcsak megtaláljuk mindennek a megfelelő helyet — •vigasztalta asszonyát a férj. — De nézd, ez a szoba olyan kicsi, hogy ide hálószobát sehogy sem tehetünk. — Ki gondol hálószobára?... A berendezést illetőleg Fehérék kissé tanácstalanul álltak. Sehogy sem tudták, hogyan rendezzék be otthonukat. Tanácskoztak, mérlegelték a lehetőségeket. Mindkettőjüknek volt elképzelése, de egyikük sem tudta, melyiküké a jobb. Végül belátták tapasztalatlanságukat. — Hiába — mondotta az asszony — a lakásrendezéshez is gyakorlat kell. — Tudod mit — vigasztalta asszonyát Fehér János. — A jövő héten lakáskiállítás nyílik a volt vásárcsarnokban. Megvárjuk, s osak aztán döntünk a berendezésről . .. A család megegyezett és várt. Azóta elmúlt a hét, közben „ÚJ lakás" címmel Bratislavában megnyílt a kiállítás és bemutatja azokat a legújabb típusú lakásokat, lakásberendezéseket, amelyeket építőiparunk és kereskedelmünk a lakáskérdésről folytatott országos vita során elhangzott Javaslatok alapján készített. A kiállításon több különböző méretű lakásegység látható — a méreteknek megfelelő berendezéssel. Fehérék amint értesültek a kiállítás megnyitásáról nyomban a vásárcsarnokba siettek. Így történt, hogy a megnyitást követő napon együtt jártuk a kiállítás helyiségeit... Mivel a fiatal család lakásberendezési problémája ezrek és ezrek problémája, azt mondjuk el, amit a kiállítással kapcsolatban Fehéréktól hallottunk. — Nézd ... — leik ndezett Fehérné nyomban az első lakástipusnál. Milyen ésszerű megoldás... Ha kicsik is a szobák — mivel nincsenek bútorral telezsúfolva — tágasak, levegősek ... Ilyen berendezés kellene nekünk is... — A heverők nekem is tetszenek ... — Itt — magyarázott ismét Fehérné — lakni is, dolgozni Is lehet. A dicséret azoknak a szobáknak szól, ahol tervezőink nagyszerűen érvényesítették a szépet és hasznosat együtt. A szobák többféle célt szolgálnak. A hálók például eleget tesznek mind a társalgó, mind a dolgozószoba követelményeinek. — A bútorok üde színe — nyilatkozott ismét Fehérné — megnyugtató, barátságossá teszi az otthon légkörét. E szobák minden tekintetben célszerűek, az ember pihenését szolgálják. Az asszony fürgén kutatott, alaposan megnézett mindent, majd ezeket mondta: —Nagyszerű, hogy az új bútorok némelyike összerakható, méretük tetszés szerint alakítható. A berendezések tisztítása sem okoz különösebb gondot. Nincsenek rajtuk porfogó részek, megközelíthetetlen hajlatok. Egyszerű sima felületük nemcsak szép, előnyös ls. Helyeselt a férj is, aki ezeket mondta: — Régen álmodoztam ilyen könyvszekrényről. Bútoriparunk eddig — és sajnos még jelenleg is — csak egy tagból álló, elég nagy méretű könyvszekrényeket gyártott és gyárt. Pedig mennyivel szebbek, célszerűbbek és kevesebb faanyagot igényelnek ezek a most bemutatott tetszés szerint összeállítható polcok. — Igen — vette át Ismét Fehérné a szót — az új berendezések szépek is, célszerűek is. És ami a legfontosabb nincsenek felesleges darabok. A bemutatott bútordarab mindegyikének megvan a helye, megvan a maga hivatása. Fehérék némelyik szobát kétszer is megnéztek. Itt is, ott is tetszésüket nyilvánították. Végigjárva a kiállítást, a kérdőívre a következőt írták: — Ennél szebben és célszerűbben nehéz lakást berendezni. A kiállításon sokat tanultunk. Lakásunkat ml is hasonlóan szeretnénk berendezni... A véletlenül megismert Fehérék példája azt bizonyltja, az „ŰJ lakás" címmel Bratislavában megnyílt kiállításnak felbecsülhetetlen a nevelő és ízléstfejlesztő hatása. Most már csak az szükséges, hogy a bemutatott bútortípusokból minél előbb, minél több kerüljön a kereskedelembe. Balázs Béla KÜLÖNBSÉG A „Szolgálat az iskolának" izem Prágában az Ostrovní utcában e napokban a fő raktárakból a kerületi raktárakba szállítja az új tanévre szóló könyveket. A kerületi raktárak a tankönyveket elosztják az iskolák között, ahol a iiákok szeptember 1-én megkapják őket. Képünkön az elvtársnők a csomagolóban a tankönyvek kisebb küldeményeit készítik elő az iskolák számára. (Oldfich Pícha felv. — CTK) Mind nálunk, mind a szocializmust építő többi országban lépten-nyomon tapasztalható, hogy egyre nö a könyvkiadás és a rendszeres olvasók száma. A dolgozók nálunk is és a többi szocialista országban ls nemcsak a könyvtárak gyakori látogatói, egyre többen rendelkeznek saját könyvtárral is. Olcsó a könyv, mindenkinek módjában áll megvásárolni a szükséges szellemi táplálékot. Másképpen van azonban Nyugaton, a kapitalisták világában. Itt nemcsak a kiadott könyvek minősége hagy sok kívánnivalót maga után, hanem a kiadott könyvek ls olyan drágák, hogy rendszeres olvasásra csak keveseknek nyílik lehetőségük. Olaszországban például még nyugati viszonylatban is meglepően kevesen olvasnak rendszeresen. Az 50 millió olaszból alig 300-ezerre tehető a rendszeres könyvolvasók száma. Mintegy 15 milliónyian csak újságot, vagy magazinokat olvasnak. Leszámítva a betűvetést nem Ismerők számát, körülbelül 30 milliónyi olasz sem könyvet, sem újságokat nem olvas. Erről panaszkodik egyébként az olasz sajtó ls, s a szomorú tényt, egyik nemrégiben lezajlott körkérdése nyomán az olasz televízió is megállapította. A megkérdezett olasz polgárok 58 százaléka anyagi nehézségekkel, a könyvek drága voltéval indokolta, hogy nem tartozik a könyvvásárlók közé. Érdekes, egyben nagyon elszomorító, hogy Európában a lakosság által a könyvekre költött összeg tekintetében — Spanyolországgal egyszinten — Olaszország áll az utolsó helyen. Hivatalos adatok szerint Olaszország lakossága évente átlag 45 milliárd lírát költ könyvre, ebből azonban 30 milliárd a tankönyvekre Jut. Az olasz lakosság könyvtárak révén sem Juthat könyvekhez. Az ország 7937 helyisége közül csak 1909-ben működik könyvtár. Állapota és ellátottsága azonban ezeknek sem kielégítő. Jellemző például az olasz viszonyokra, hogy a Rómában székelő Nemzeti Könyvtár évek óta zárva van és az épületet összeomlás fenyegeti.... Az olasz könyvtáraknak összes állománya mindössze 35 millió kötet. Hogy ez milyen csekély szám, különösen akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunióban csupán a Moszkvai Lenin Könyvtár 15 millió kötettel rendelkezik ... Olaszországban, akárcsak a kapitalista világ többi államéban csökken az eredeti és fordított művek száma ls. Az olasz könyvkiadók 1952-ben például 8948, 1959ben pedig már csak 5653 művet jelentettek meg. A tények komorak, elszomorítók és hűen tükrözik azonban a kapitalizmusban uralkodó viszonyokat, beszédesen bizonyítják, milyen óriási a különbség kulturális téren is a mi és a tőkések világa kőzött. (b) Rövid vegyi encyklopédia címmel a Szovjetunióban négykötetes könyvet adnak ki, amely több mint 5000 címszót tartalmaz. * Hollywoodban Sámuel Bronston, a Királyok királya és a Cld rendezője megkezdte Róma bukása című új őriásfllmjének forgatását. A filmben — amelynek külső felvételei Spanyolországban és Olaszországban folynak — Marcus Auréllus szerepét Charlton Heston játssza. * Párizsban Richard Potticur rendező filmet készít Marco Polo címmel. A film főszerepeit Pascale Audret és Michel le Regor játsszák. * A colombói művelődésügyi minlsztáriam 1500 nézőt befogadó nemzeti színház építését határozta el. A színházat Ceylon meggyilkolt miniszterelnökének, Bandaranaikének az emlékére létesítik. A békéscsabai Jókai Színház művészei tíznapos csehszlovákiai vendégszereplésre készülnek. Košicén, Rožňaván és Prešovon bemutatják Simon Magda Százházas lakodalom című, mai témájú színművét, valamint a Kőműves Kelemen című ballada színpadi változatát. Mathon Kiritszisz, görög származású amerikai kutató, aki hosszabb Ideje ásatásokat folytat Mllosz szigetén, bejelentette, hogy sikerült megtalálnia a mílói Vénusz hiányzó karját a tengerben. A márványkart a Miloszl-öböl mélyéből halászták kl, ahol egy I. e. XV. századi régi város maradványai is rejtőznek. Kiritszisz állítólagos felfedezéséről szakértők döntik el, hogy megfelel-e a valósághak. Thomas Mann Tonio Kröger kisregényét Bologninl olasz rendező megfilmesíti. A duklai hősök svidník! emlékművén kívül felépítik a duklal harcok történelmi múzeumát ls. A múzeum építését 1963 áprilisában kezdik. A múzeum felépítése 2 millió koronába kerül. A múzeumban összegyűjtik a Duklal-szorosért és a környékért folytatott nagy harcokat Ismertető adatokat. (r. s.) A mi szép kertSnknek Párja nincs semerre, — Szorgalmas munkával Apám teremtette! Van benne ribizli, Ropogós cseresznye, S távolabb az egres Sorakozik rendre. Csalogat a meggy ls, Suttog a diőfa, — Ott lakik egy rigó Kora tavasz úta. Kövér, pufók alma Szintén IKSZ majd őszre — fut az iskolába Bőven majd belőle! S a hajló körtefát Nyirfaágas tartja. Mint fáradt gyermekét A jő anya karja. A szilvafának mind Törött már az ága, Odajárok gyakran Apuval alája. A hűs nyári szellő Ha kertünkbe téved, Felhangzik fölöttünk Egy szép boldog énekl A fák énekelnek S míg szép sorban állnak, A barna árnyékok Mind-mind ,fénnyé válnak. ... Mert olyan a kertünk, Párja nincs semerre, Keze munkájával Apám teremtette ... Vidám nyári táborozás ÜGY GONDOLTAM, hogy a trombitálás az semmi. Belefújsz is kész. De aztán rájöttem, hogy az ninc? egészen Így. Mikor a trombitásunk lement a strandra, Petykával fogtak a trombitáját s gondoltuk elfújunk rajta egy-két nfitát, aztán viszszatesszttk. — Mit játsszunk? — kérdezte Petyka. — látsszál valami vidám dalt — mondtam. — Kérem! Hisz kitűnő a hallásom. Szájához emelte a trombitát és teljes erejéből fújni kezdte, de abbéi bizony egyetlen hang sem jött elő. — Gyengén fújod — szfiltam. — Jobban nem bírom — ellenkezett Petyka. Aztán megint akkorát fújt a trombitába, hogy azt hittem megpukkad. Még a füle is belevörösödött. A trombita azonban néma maradt. — Add csak ide — kértem el. Fújtam én is ahogycsak bírtam, fújtam, de a trombita tovább dacolt velünk. — Igazad van, biztosan elromlott. — Hátha rosszul fújjuk? Bodri kutyus tré — Ugyan menj már, hogy kell ezt fújni. — Hogy ... valahogy másképpen. Megpróbáltak mégegyszer, mindhiába. Egyetlen hang, még egy nylkkanás sem jött ki a trombitából. Odajött hozzánk Misa Zjabllk, odaadtuk neki, hátha sikerül. De a trombita neki sem szólalt meg. Azután mások is odajöttek, egymás után próbálták ki a trombitát, de egyikük sem tudta megszólaltatni. Kolja nem tudott belenyugodni és mégegyszer megpróbálta. S egyszer csak egy halk, csendes hangot sikerült kicsalni a trombitából. Nagyon meglepődtünk. — Hogy sikerült? — Csak úgy. Fújom, fújom, s egyszercsak megszólalt. Másodszor azonban akármit csinált nem sikerült megszólaltatni a kürtöt. Ezután gyorsan visszatettük a helyére biztosan el van törve, — gondoltuk. De este, mikor elcsendesedtünk a sátrakban, egyszer csak megszólalt a trombita és vidáman zengett a tábor felett. Kikukucskáltunk a sátorból Vofka, a trombitásunk állt a zászlórúd mellett és ő fújta. Még hozzá milyen szépen. Hát nem csoda ez mondjátok? A telhetetlen ÖRMÉNY MESE Egyszer a szűcshöz beállít egy ember, kiterít egy birkabőrt és azt mondja: — Készíts nekem kucsmát ebből a bőröcskéböl. — Jől van, — felelte a szűcs, — meg lesz. Elköszönt az ember a szűcstől, hazafelé indult. Azt gondolta útközben: „Elég nagy ez a bőr, talán két kucsma ts kitelik belőle!" Azzal visszafordult és azt kérdezte a szűcstől: — Hallod-e mester, nem tudnál-e két kucsmát szabni ebből a bőrből? — Tudok én — felelte — Hát hármat? — Varrok én! — felelte a szűcs. Megörült az ember és nyomban megkérdezte: — Hát négyet kiszabnál-e belőle? így alkudozott egészen addig, míg végül is megegyeztek nyolc kucsmában. Az ember elment egy hét múlva a szűcshöz: — Készen vannak a kucsmák? — Készen ám — felelte a szűcs, aztán az inasával behozatta a nyolc kucsmát. Az inas behozott nyolc aprócska kucsmát — nem hogy fejre, de még almára is ktcsi lett volna. Nézte az ember, nézte, csodálkozott, — Ejnye, te mester! Aztán miért lettek ilyen pöttömnyiek? — Gondolkozz csak rajta — mondotta a mester. Az ember fogta a nyolc aprócska kucsmát, hazaindult és egyre törte a fejét: „Ugyan miért lettek ilyen kicsinyek ezek a kucsmák. Ugyan miért?" /vvwwvwwwvvvwwvww Straky község szövetkezete üdülőt vett a Lužický hegyekben, berendezte pionír-tábornak és a szövetkezeti tagok 52 gyermeke ott töltötte nyári szünidejét. A közeli halastóba jártak fürdeni, sokan megtanultak úszni. A képen a fiúk saját gyártmányú tutajon kelnek át a tó vizén. (CTK — KrejCI felvétele) 1. Le tudjátok-e rajzolni egyetlen vonással a fenti ábrát, (kétszer ugyanazon a vonalon nem szabad áthaladni.) 3. Ha értelmes szavakat csináltok a hiányzó betűk kitöltésével függőlegesen egyik legnagyobb magyar költő nevét kapjátok meg. — apka — só — agy — al — rr — ák (Beküldte: Kecskeméty Ottó, Vei. Cetln) MÜLTHETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE 1. Citrom 2. Béke KIK NYERTEK? Múltheti megfejtőink közül könyvjutalomban részesülnek: 1. Kocsis Géza, Predná Hora pri Muráňl 2. Pankovics Júlia, Rad 3. Zsigmond Pál, Novy Zlvot 4. Chovan Margit, Želiezovce 2. Osszátok fel hat egyenlő 5- I

aka

b István, Prlbeta nagyságú és alakú mezőre a fen- Megfejtéselteket és leveleiteket , az alábbi címre küldjétek Üj Szó, tl területet. Gyermekvilág, Bratislava, Gorké(Beküldte: Vámos Gáza katona) bo 10. ©J SZÖ 8 * 1961 augusztus 19