Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-17 / 227. szám, csütörtök

Az elvarázsolt Iiezaszem Rajkai Pál magyar tudós világhírű találmánya Napirenden a gyakorlati megvalósítás Lehet parancsolni a földnek V ilágraszóló találmány... Ha\ az ember mostanában ilyes-; • miről hall rögtön atomenergiára, ' ! űrrakétára, különleges televízióra, ; nagyszabású berendezésekre gon­• dol. Pedig az a nagy jelentőségű i találmány, amely Rajkai-féle ga- ] ; bonaszeletelő néven vált ismert-' • té az egész világon, szerény kö­I rülmények között Budapesten, az ! ; Országos Gabona- és Lisztkísérleti | • Intézetben született. Feltalálóját, < 1 Rajkai Pált munkásságáért 1956-' [ ban a legnagyobb magyar tudo-; ; mányos elismeréssel, Kossuth-díj­jál jutalmazták, búzaszeletelő gé­l pe pedig az 1958-as brüsszeli vi­; lágkiállításan nagydíjat nyert. Jwvwwvwv MAGYARORSZÁGI TUDÓSÍTÁSUNK A feltaláló Rajkai Pált alig 20 kilométerre Bu­dapesttől, dunakeszi otthonában ta­lálom. 33 éve lakik itt. Reggel fél 6-kor kel, utazik a fővárosba és este 7-kor érkezik haza. Messze innen, a Kisalföld legnyugatibb peremén, a csehszlovák-magyar határ közelében született, mint a nagyóvári uradalmi számvevő fia. Rengő búzatáblák kö­zött kergetőzött gyermekkorában és valami kimondhatatlan kíváncsiság fűzte a búzához. — Az a kíváncsiság talán — mond­ja —, hogy miért nem ad több fehér lisztet a mi acélos búzánk. Ez a gondolat foglalkoztatta és beállt az óvári malomba inasnak. A hétgyerekes számvevő házatáján csakhamar megsokasodtak a gondok: a molnárlegény tovább akart tanulni, így a kevésből is el kellett venni annyit, hogy a fiatal Rajkai Pál — mert Magyarországon az idő tájt ilyen iskola nem volt — elindulhas­son az Elba menti malomépítészeti iskolába. 33 esztendővel ezelőtt tért vissza Budapestre, oklevéllel a tar­solyában. Itthon az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézetben kapott ál­lást. Minden idejét a kísérletezésnek szentelte: vizsgálta a búza sikértar­talmát és keménységét. Kísérleti és laboratóriumi malmokat szerkesztett. Aztán sikérmosó-készüléket és malmi teljesítmény mérőt. S amikor már el­ismerték tudományos munkáját, 1950-ben egy napon azzal a javaslat­tal állt elő: — Négyfelé kell vágni a búzasze­met, hogy töretés nélkül megszaba­dítsuk a héjtól. Munkatársai eleinte azt hitték, megzavarodott. „Egy bűzaszem 6,5 milliméter és ezt akarja Rajkai hosz­tengelyében merőlegesen négyfelé vágni?" „Lehetetlen fantazmagória." Hiszen egyetlen mázsa búzában mint­egy 3 millió búzaszem található". Ilyeneket mondogattak a szakembe­rek. Rajkai azonban nem csüggedt, munkához látott. Nappallá változtat­ta az éjszakáit ls, hogy olyan szer­kezetet találjon fel, amely a mago­kat nem töri, hanem szeleteli, még­pedig úgy, hogy a felszeletelt ré­szecskék azonos idomúak legyenek. A búzaszeletelő... Évekig vizsgálgatta a gabonasze­mek hasadási hajlamát. Vagyis azt, hogy a búzaszemet — a kristályok töréséhez hasonlóan — melyik irány­ban lehet a legkisebb erővel, a leg­könnyebben elhasítani. Mert a búza­szem több részből áll. A közepéből lesz a legtöbb tiszta liszt, mig egyik végén a csíra, másikon pedig a kor­pát szaporító úgynevezett „szakáll" van. Végül ls sikerült olyan gépet szerkesztenie, amely képes — a fel­fedett hasadási törvényszerűség alap­ján — a megszámlálhatatlan — bú­zaszemet egyenként felhasogatni. A régi malmokban ugyanis őrlés­kor a hengerek közé össze-vissza, kü­lönböző helyzetekben estek be a bú­zaszemek. És hiába ment át a gabo­A KOSSUTH-DÍJAS RAJKAI PÄL na 6—12 töretésen, ugyanannyi szl­táláson, majd 26—36 kiőrlésen, — gyenge, tisztátlan, sőt gyakran kor­pás lett a liszt. Most pedig Rajkai gépével irányítani lehet az őrlést. Ha a legtisztább lisztet akarják kapni, akkor csak a búzaszem közepét őrö­lik meg, ahol a héj a legvékonyabb. Vitamindús lisztet akarnak nyerni? — beleőrlik a csírás végét is. Ha pe­dig úgy kívánják — a szakállas vé­géből takarmánylisztet őrölhetnek. Az eredmény tehát: kevesebb beru­házással és energiával, kisebb he­lyen, egyszerűbb, olcsóbb megoldás­sal — jobb liszt őrölhető. Ez Rajkai Pál kutatómunkájának egyik nagy érdeme. ... és a búzafelező A másik pedig, amelyet így fe­jez ki a kutató: — Mikor már a búzaszemet tudtam irányítottan vágni, arra „ gondoltam: mi lenne, ha nem az egész búzasze­met vetnék' el, hanem csak a felét. Kutatásai során kiderült, hogyha a gabonát kétfelé vágják és csak a cslratartalmú részt használják fel ve­tésre — kitűnő termést hoz. Előnye, hogy a rendes búzával szemben, amelyből egy holdra 100—110 kiló magot kell vetni, a csírával vetett búzából legfeljebb 50 kiló szükséges. „Ennek a gépnek óriási a jelentősége — állapítja meg Babos Zoltán élel­mezésügyi miniszterhelyettes —, mert lehetővé teszi a vetőmag' felé­nek megtakarítását. Ez Magyaror­szágon több mint 10 ezer vagon bú­zát jelentene évente. Kanadában már évi 70—75 ezer vagonnal lehetne számolni, — hogy a Szovjetunióról, a szűzföldekről, vagy Kínáról ne is beszéljek." S milyen az új búza, amely a fél magok csírájából kel ki? A hazánk­ban végzett kísérletek azt mutatják, hogy a hagyományosnál mélyebb, erősebb gyökerű és erősebb szárú, amely a legnagyobb felhőszakadás­kor sem dől meg, — vagyis a leg­jobb kombájngabona, a jövő gaboná­ja. És termése? Az eddigi tapaszta­latok szerint kalászonként 2—3 szem­mel több az átlagnál. Nemrégen erről győződhetett meg a kanadai gabo­naügyi minisztérium európai igazga­tója is, aki ellátogatott a Herceghal­mi Kísérleti Gazdasága, hogy meg­tekintse a feles búzaszem elvetett csírájának kalászba szökkenését. Üzemközben megnézte az Úbudal Gőzmalomban a Rajkai-féle gabona­szeletelő-berendezést és kijelentette: — Magyarországon meggyőződtem arról, amit a brüsszeli világkiállítá­son sokan nem akartak elhinni: Raj­kai Pál találmánya alapjában vál­toztatja meg az egész malomipart. Jelenleg Magyarországon 7 malom­ban helyezték üzembe a Rajkai-féle gabonaszeletelőt. Ezzel dolgoznak az ország nagy malmaiban: Öbudán, Hatvanban, Karcagon, Gyulán, Bala­tonbogláron és Siklóson. — Vitathatatlan, hogy a szeletelő­gép segítségével sokkal több nullás­lisztet lehet nyerni, azonos mennyi­ségű búzából. És sokkalta több lisz­tet ls kapunk, pedig egy hengerpár­ral kevesebb gépegységen kell átfut­nia az anyagnak... Nem csoda hát, ha a külföld is élénk érdeklődést mutat a Rajkai-féle gabonaszeletelőgép Iránt. Az Ikladi Ipari Műszergyárban tavaly kezdték el az új típusú gép sorozatgyártását. Már azóta a Szovjetunióban, a Né­met Szövetségi Köztársaságban, Bpl­giumba és Olaszországba szállítottak ebből a világviszonylatban egyedülál­ló konstrukcióból. A kiváló magyar kutató, Rajkai Pál és munkatársainak találmánya mél­tán sorakozik ez a világon minde­nütt elterjedt korábbi jelentős ma­lomipari konstrukciók mellé és új fejezetet nyit az egész világ malom­iparában. MAJOR LAJOS A Levicei Mezőgazdasági Techni­kum gazdaságában az idén 143 hek­1 táron termeltek gabonaneműeket. Eb­ből őszi árpát 21, tavaszit 51, bú­zát 60 és zabot 11 hektáron. Az ara­tás és cséplés kitűnően sikerült és ami a fő, szép hektárhozamokat ér­tek el a gazdaságban, öszi árpából a tervezett 29,50 mázsa helyett 44,28 mázsát, tavaszi árpából 29,50 helyett 36,81 mázsát, búzából 29 mázsa he­lyett 37,93 mázsát és zabból a terve­zett 24,50 mázsa helyett 36,29 mázsát hektáronként. Tehát az átlag a ter­vezett 28,90 mázsa helyett 38,33 má­zsa lett, ami annyit jelent, hogy a hektárhozam tervét 133 °/o ra telje­sítették, vagyis egy hektárról csak­nem 10 mázsával több magot nyer­tek. Szutter Pál, a gazdaság vezetője, szavai szerint mindenekelőtt azért ér­tek el ilyen kitűnő hektárhozamokat, mert a földet alaposan előkészítet­ték, műtrágyával jól megtrágyázták és a legalkalmasabb, legjobb gabo­nafajtákat vetették el. Az elért hektárhozamok valóbari ritkák. Ebben a gazdaságban a múlt­ban 15 mázsás hektárhozamot is ér­tek el s e gyönge termésért a földet okozták, mivel az eléggé kavicsos. Bátran lehet mondani, az emberek megmutatták, hogy lehet parancsolni a földnek. A kitűnő eredményekért járó dicséret elsősorban az Iskola ta­nulóit Illeti, akik idejárnak gyakor­latra. Az aratásban és cséplésbeii sokat segítettek a gazdaságban dol­gozók hozzátartozói is. Gazsová Jolana, LoK A jó munka eredménye A Želiezovce! Állami Gazdaság karo­Iinai részlegén az aratás alatt vígan za­katoltak a kombájnok, traktorok, s a cséplés alatt szüntelenül dohogtak a cséplőgépek, jó volt a termés, sok zsák megtelt gabonával. Most, az aratás és cséplés befejezése utáp kellemes a han­gulat, készítik a talajt az ősziek alá. Az aratásban és cséplésben jó mun­kát végeztek a traktorosok és jancsó Lajos kombájnos, akik minden dicsére­tet megérdemelnek. A 240 hektár ga­bonát 2 nappal a kitűzött határidó előtt takarították be. Ha kellett, éjjel-nappal dübörögtek a traktorok, zúgtak a kombájnok. Vasárnap sem szünetelt a munka. Az aratást a „Kasza után eke, eke után vetőgép" jelszó jegyében vé­gezték. 130 hektár másodnövényt vetet­tek el. A gabona jól fizetett. A zab például 34 mázsát adott hektáronként. Az eladási kötelezettséget minden ga­bonanemübfil teljesítette a gazdaság. VERESS VILMOS, Nýrovce A TŔEBlCl JÁRÄS földművesszö­vetkezetei egy év alatt 23 337 000 koronáért vásároltak mezőgazdasági gépeket. Ezenkívül további gépeket vettek át 4 és félmillió korona ér-j tékben. ...ÉS GABONASZELETELÖ GÉPE, AMELYET MÁR SOROZATBAN GYÁR­TANAK á vasutasnap előtt a prágai főpályaudvaron Korszerűsítik a vasútállomást • 5365 kollektív és 10 385 egyéni kötelezettségvállalás • Krónikát írnak a vasutasok • 1613 elvesztett, de megta­lált tárgy • A szocialista munkabrigád címért versenyeznek A prágai főpályaudvar A nyári hónapokban, amikor a dolgozók nagy számban utaz­nak üdülésre, van olyan nap, hogy több mint 50 000-en megfordulnak a prágai főpályaudvaron. A vasuta­soknak sok a munkájuk, mert a fokozott forgalmat pontosan, a gra­fikon szerint biztonságosan és az utazás kultúrájának növelésével akarják lebonyolítani. AZ ÁLLOMÁSFÖNÖKNÉL: Petr Marešt az irodájában találtuk. Nyugdíjas vasutasokkal beszélge­tett, akik elpanaszolták neki, hogy munka nélkül nehezen telnek nap­jaik. Azért jöttek, hogy megmond­ják, a csúcsmunkák idején szíve­sen kisegítenének. Az állomásfőnök mosolyogva mondta: — Látja, ilyenek a vasutasok. Annyira szeretik munkájukat, hogy a nyugdíjban sem nyugszanak. — Hallottam, korszerűsíteni fog­ják a főpályaudvart. Milyen válto­zásokra kerül sor? — kérdeztem az állomásfőnöktől. — Ha néhány év múlva erre jár — hangzott a válasz —, rá sem ismer a pályaudvarra. Az épület előtti térségen a jövő évben le­rakják az új nagy épület alapjait. A pályaudvar északi részén ezzel egy időben megkezdik a sínháló­zat kibővítését. A legkorszerűbb berendezést kapjuk, melynek elő­hírnöke az ipari televízió, amit forgalmistáink már sikerrel hasz 1 nálnak. A forgalmi irodában Zdenék No- votný forgalmista két képernyőn figyeli az érkező vonatokat. Éppen Plzeftből jött egy motoros. A for­galmista a peronra sieť' s vissza­felé jövet František Botlik vonatkí­sérővel beszélget. Mindketten a fő­pályaudvar üzemi újságának szer­kesztésén dolgoznak. Tagjai a szer­kesztő bizottságnak. Éppen az ün­nepi számról beszélgetnek, amely a vasutasnapra készül. — Van miről írni — mondja ' Botlik elvtárs. — 5365 kollektív és 10 385 egyéni kötelezettségvál­lalás született ün­nepünk tiszteleté­re. A kötelezett­ségvállalások a munkában felme­rült problémák megoldására és a társadalmi mun­kák elvégzésére szólnak. A főpá­lyaudvar dolgozói i 37 000 munkaórát ajánlottak fel az EFSZ-ek megse­* gítésére és 86 500 kg vashulladékot gyűjtenek. A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD címért versenyző kollektívák példá­val járnak elől a kötelezettségvál­lalások teljesítésében. Botlik elv­társ vonatkísérő — akinek a mun­kacsoportja december óta verse­nyez a büszke elmért — elmondot­ta, hogy azelőtt is volt egy kol­lektívája, mely hasonló célért küz­dött. Azonban két munkatársát vo­natkísérői és egy jegykezelőt cso­portvezetői vizsgára készített elő, akik azután felelősségteljesebb be­osztásba kerültek. Tavaly munka­csoportja annyit utazott, hogyha egy irányban tették volna meg ezt az utat, két és félszer megkerül­ték volna a Földet. Botlik elvtárs munkacsoportja krónikát vezet, ami lényegében a szocialista munkabrigád címért ver­senyző kollektíva „önéletrajza". Itt foglalják össze kötelezettségválla­lásaik teljesítését, a tömegszerveze­tekben végzett munkát, az újítási javaslatokat, a közös rendezvénye­ket, egyszóval mindent, ami kol­lektívájukkal összefügg. Azt is fel­jegyzik, ha a vonatban felejtett tárgyakat leadják a pályaudvaron. Ebben ugyan nem versenyezhetnek, mert ez tisztán az utasok feledé­kenységétől függ. Egy azonban bi­zonyos : ha valaki szerelvényeikben felejt valamit és ha azt a vasuta­sok megtalálják, bármi legyen az, az Illető megkapja az elvesztett tárgyat. A TALÁLT HOLMIK IRODÁJÁBAN Oldŕich Hylan már az 1613. bejegyzést írja a nagy könyvben: Valaki a vonat­ban felejtett egy regényt. Kicsiség! A vasutasuk azonban az ilyen lényegtelen dologgal kapcsolatban is, mint a félig elolvasott regény, bebizonyítják be­csületességüket. A talált holmik jegy­zékén fényképezőgépek, bőröndök, ha­lászpálcák, messzelátók, esernyők, ka­lapok, sót pénztárcák is szerepelnek. Nemrég az egyik hálókocsi alkalma­zottja romániai útja után nagyon sie­tett haza övéihez. A nagy kapkodás­ban elvesztette pénztárcáját — több jnint 5000 koronát. A peronon akadtak rá a pénztárcára a vasutasok. Nem tudták, hogy kié. de leadták az iro dában. Nagy örömet szereztek ezzel munkatársuknak. KINT A VÁGÁNYOKON találkoz­tunk Davidek Jaroslavval, a tola­tok munkacsoportjának vezetőjével. Kollektívája nemrég kapta meg a szocialista munkabrigád címet. Ki­fejezőbb azonban, ha azt állítjuk, hogy kiérdemelte. A brigád tagjai valamennyien fiatalok. Öregember nem bírná a nagy hőségben, vagy esőben, hóban, fagyban körülszaladni a vágányo­kat, zászlócskával jelezni a moz­donyoknak az utat. Különösen éj­jel van szükség nagy elővigyáza­tosságra. Davidek munkacsoportja minden időben megállja a helyét. A munkaidő letelte után a vít­kovi vasútállomásom találkoztak 3' fiúk, a vízvezeték lerakásán ál gédkeznek. A vasutasnap tisztele­tére vállalták ezt a munkát. Es­ténként színházba, moziba járnak. Megnézték a CSKP 40 éve kiállítást is. Szerte az országból jönnek erre a kiállításra az emberek. Hylon elvtárs azt mondja, hogy szégyell­nék magukat, ha ők, akik helyben vannak, nem használnák fel az al­kalmat. A gyönyörű kiállításon job­ban megismerkedtek kommunista pártunk nagy szerepével népünk boldogabb jövőjének építésénél. • • • A VASÚTÁLLOMÁSON az utasok többnyire csak a pénztárossal és Fr. Hallik és Zd. Novotný az üzemi újság szerkesztő bizottságának két tevékeny tagja a jegykezelőkkel érintkeznek. Pe­dig ahhoz, hogy az utazás bizton­ságos és gyors legyen, a vasuta­sok hatalmas serege járul hozzá. A prágai főpályaudvar sok kiváló dolgozója közül 200-at a vasutas­nap alkalmával kitüntetnek. Le­gyen ez elismerés becsületes mun­kájukért. Drábek Viktor jűj SZÖ 4 * 1961. augusztus 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents