Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-12 / 192. szám, szerda

N. Sz. Hruscsov beszédének sajtóvisszhangja (ČTK) — N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Kremlben a múlt hét végén rendezett fogadáson elhangzott beszéde, amelyben az imperialista hatalmak felelős államférfiak felszólította, fogjanak hozzá ésszerűen és komolyan a leszerelés problémájának s a német kérdésnek megoldásához, világszerte rendkívüli érdeklődést keltett. A sajtóban, a rádióban és televízióban is élénk visszhangot váltott ki. Jellemző, hogy a hidegháború hirdetői mindenképpen igyekeznek elferdíteni beszédének tartalmát. Egyesek azt állítják, hogy Hruscsov beszéde, „semmi újat sem tartalmaz", és olvasóikat azzal a hazug állítással akarják megfélemlíteni, hogy új fenyegetésről, a Nyugat megfélemlítésére szolgáló mesterkedésről van szó. A legkevésbé sem igyekeznek tárgyilagosan elemezni a szovjet kormányfő békeszerető javaslatait, viszont súlyt helyeznek a szovjet kormány azon kikényszerített döntésére, hogy fokozza a védelmi kiadásait és beszüntesse a Szovjetunió fegyveres erői létszámának további csökkentését. A burzsoá szemleírók emellett elhallgatják, h.ogy a szovjet kormány ezen intézkedését a Szovjetunió biztonsága szavatolásának érdekei diktálták az Északatlanti Paktum katonai intézkedéseivel szemben. Ez irányban a jobboldali lapok, mint például a francia Aurore, a Figaro, a Paris Jour, továbbá az amerikai, angol és nyugatnémet lapok a beszéd fő tartalmának idézésénél nem tagadhatják a szovjet javaslatok békeszerető jellegét. A l'Humanité rámutat arra, hogy a Szovjetunió komolyan figyelmezteti azokat, akik elvesztették a fejüket és a bonni revansistákkal együtt megkísérelhetnék, hogy a világot ismét háborúba sodorják. Dean Rusknak, az USA külügyminiszterének beszéde Washington (ČTK) — Dean Rusk, az USA külügyminisztere a washingtoni országos sajtóklubban hétfőn beszédet mondott. Beszéde és az újságírók kérdéseire adott válaszai lényegükben kísérletet jelentettek arra, hogy mentegessék az amerikai kormány politikáját és hamis fénybe állítsäk a Szovjetunió politikáját. Az USA külügyminisztere azt erősítgette hallgatóinak, hogy „mélységes meggyőződése az, miszerint a közvéleményt maradéktalanul tájékoztatni kell a nemzetközi helyzetről és az USA politikájáról", de nem tudott jobbat kitalálni, mint azt, hogy a Szovjetuniót a világuralomra törekvéssel vádolja. „Nemzedékünk fő válsága — mondotta —, abból ered, hogy a Szovjetunió az ENSZ-hez csak formálisan csatlakozott, a valóságban azonban nem teljesítette azokat a kötelességeit, amelyeket velünk együtt a második világháború kezdetén „magára vállalt". Az USA külügyminisztere beismerte, hogy ellentétek állanak fenn az úgynevezett „szabad országok között" s beszédének lényeges részét„a NATO és a nyugati társadalom szolidaritása megszilárdításának" szentelte. Rusk nem volt hajlandó válaszolni a tudósítóknak Nyugat-Berlinre vonatkozó kérdéseire és hozzáfűzte, hogy a Szovjetuniónak e kérdésben küldendő amerikai válaszjegyzéket -z USA szövetségesei most tárgyalják s valószínűleg hamarosan nyilvánosságra hozzák. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is ellenzi, hogy a Kínai Népköztársaságnak megadják törvényes helyét az ENSZ-ben. A svédországi Eskilstunban kiállítás nyílt meg, mely a szovjet rakétatechnikát és űrrepülési sikereket szemlélteti. A képen: A kiállítás legkisebb látogatója felvilágosítást kér. A háttérben egy nagy glóbusz, melyben a kiállítás fö anyagát helyezték el. (ČTK — Pressens Bild felvétele) N. Sz. Hruscsov fogadta dr. K. Nkrumahot Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 11-én a Kremlben fogadta dr. Kwame Nkrumahot, Ghana köztársasági elnökét. A két államférfi beszélgetésén jelen volt Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és John B. Elliot, Ghana moszkvai nagykövete. A Mongol Népköztársaság megalakulása 40. évfordulójának ünnepségei Űjabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Point Arguello (ČTK) — Július 10-én már harmadszor kísérelték meg eredménytelenül a Midas amerikai kémhold fellövését. A 30 méter magas rakéta, amelynek a mesterséges holdat földkörüli pályájára kellett volna felvinnie, lángra lobbant már a kilövésnél. A mesterséges holdnak állítólag adatokat kellett volna gyűjtenie az interkontinentális irányított lövedékek fellövéséről. A mesterséges hold földkörüli útját olyképpen számították ki, hogy három órán belül a Szovjetunió területe felé kellett volna jutnia, hogy kémjellegű tudósításokat közvetítsen. Ulan-Bator (ČTK) — A Mongol Népköztársaság megalakulása 40. évfordulójának ünnepségei hétfőn, Ulan-Batorban a Nagy Népi Hural üléstermében rendezett díszüléssel kezdődték. Az ünnepi beszédet D. Szambu, a Nagy Népi Hural elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja mondotta. „A szocialista rendszer győzelme a Mongol Népköztársaság életének valamennyi területén az a fő és alapvető eredmény, melynek jegyében Mongólia népe a népi forradalom 40. évfordulóját ünnepli" — hangsúlyozta D. Szambu. A gyűlésen üdvözlő beszédet mondott továbbá M. A. Szuszlov, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, Václav Slávik, a csehszlovák küldöttség vezetője, a CSKP KB titkára, W. Gomulka, a lengyel küldöttség vezetője és számos más baráti ország küldöttségeinek vezetői. • Kedden, reggel 7 órakor a Mongol Rádióban beszédet mondott Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, aki balesete folytán még kórházban tartózkodik. Cedenbal tolmácsolta szívélyes üdvözletét a munkásoknak, a földművesszövetkezetek tagjainak, a népi értelmiségnek, a mongol néphadsereg katonáinak és jókívánatait fejezte ki nagy ünnepük alkalmából. A délelőtti órákban a Szuhe-Bator

1 téren nagyarányú katonai díszszemlét és manifesztációi tartottak, amelyen részt vettek a Mongol Népköztársaság kormányának és Pártjának képviselői, a Szovjetunió és a többi baráti ország küldöttségeinek vezetői. A 2 órás manifesztáciőn, mintegy 120 ezer ember vett részt. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK Pentagon gondjai Valamennyi New York-i lap első oldalán nagy szenzációként közölte moszkvai tudósítóinak vagy hírügynökségének részletes beszámolóját a TASZSZ fényképeivel együtt. A moszkvai légierők szemléje, hideg zuhanyként hatott sok forró fejű amerikai politikusra, akik szüntelenül úgy emlegetik a háborút, mint a nemzetközi problémák megoldásának módját. Egyes lapok rögtön közölték katonai munkatársaik kommentárját is. E katonai szakértők nem tudják leplezni, mennyire meglepte őket a szovjet légierők szemléje. A New York Journal American kommentárjában rámutat, hogy az USA katonai szakértői általánosságban egyetértenek Nielsennek, az USA moszkvai légügyi attaséjának értékelésével, hogy a szovjet légierők szemléje igen hatásos volt és hogy a szovjet légierők semmi esetre sem topognak agy helyben. A szemle fő szenzációja — a lap szerint —, a szuperszonikus gyorsasággal repülő bombázók voltak, A hírmagyarázót érdeklik, hogy az oroszok miért nem közölték a repülőgépek gyorsaságát, vajon e repülőgépeket egyelőre csak kis számban gyártották-e kísérleti célokra, vagy pedig nagy számban, harcokhoz szükséges mennyiségben gyártják-e azokat? A lap azt írja, hogy a szemléből a Pentagon azt a tanulságot vonhatja le, hogy meg kell gyorsítani az elavult B-52 típusú repülőgépek helyett a B-70-es repülőgépek szerkesztési programját. Hangsúlyozza továfc>bá, le kell vonni azt a tanulságot, hogy nem lett volna szavad megszüntetni a Poasecki-típusú nagy helikopterek gyártásának tervét, mert az oroszok a tusinói repülőtéren több nagy helikoptert mutattak be, amelyekről látható, hogy mindegyikük 100 katona szállítására is alkalmas. Több hírmagyarázó egyértelműen állítja, hogy „Hruscsovnak nem lehet hinni". Egy időben állítólag a rakétákat emelte ki s a hagyományos bombázókat és vadászgépeket elavultaknak nevezte, most pedig a szemle megmutatta, hogy a Szovjetunióban a hagyományos repülőgépeknek is elsőrendű figyelmet szentelnek. Itt nyilvánvaló félreértésről van szó. Nem a hagyományos bombázók és repülőgépek keltettek ily nagy meglepetést az USÁ-ban. A New York Herald Tribúne kommentárjában rámutat, hogy éfjyes szuperszonikus sebességgel repülő bombázók és vadászgépek oly káprázatos gyorsasággal suhantak át az égen, hogy a katonai attaséknak még arra sem volt idejük, hogy beállítsák távcsövüket. Vister tudósító azt írja kommentárjában, hogy a Szovjetunió legalább egy tucat újtípusú repülőgépet mutatott be. A lapok idézik Versinyin légügyi marsallnak a moszkvai Pravdában megjelent kijelentését, hogy a szovjet repülőgépeknek sem gyorsaságukat, sem az álta-' luk elért magasságot és távolságot tekintve nincs a világon párjuk, valamint Ponomarjov tábornoknak a Trudból vett megállapítását, hogy az orosz rakétaegységek képesek a támadót a világ bármelyik részében megsemmisíteni, valamint a TASZSZ hírét, hogy az új rakétahordozók rakétáikat kibocsáthatják anélkül, hogy az ellenség légelhárításának övezetébe kellene leereszkedniük. Topping,a New York Times tudósítója is „a légierők hatásos szemléjének" nevezi a légierők napját és legalább 11 új géptípusról beszél. Topping szerint a lehatásosabb mutatványok közé tartozott az a 10 karcsú bombázó, melyeknek hátsó részében 2—2 lökhajtásos motor van elhelyezve. A nyugati szakértők állítólag újdonságként jegyeztek fel 1 — 2 könnyű bombázót, valamint 3 — 4 új típusú deltaszárnyú vadászgépet, A tudósító rámutat, mily nagy hatást keltett a segédrakétamotorral ellátott vadászgép, amely rakétamotor segítségével óriási gyorsasággal emelkedett a levegőbe. Amint a beszámolókból és a kommentátorokból kitűnik, a légierők szemléje az USA bizonyos köreiben fejfájást okozott, és mind a Pentagon katonai köreinek, mind a kormány- és kongresszusi politikusoknak van min gondolkodniuk. Csaknem valamennyi lap azt írja, hogy a légierők szemléjét fenyegetésnek szánták. Ez az állítás azonban esztelenség, ' elsősorban azért, mert a Szovjetuniónak nincs szüksége rá és nem is szokott fegyvert, csörtetni, másrészt azért, mert a legierők szemléi csekély kivétellel minden év hagyományos eseményét képezik, amikor bemutatnak néhány újtípusú gépet. A sajtóvisszhangból azonban kiviláglik, hogy a szemle mindenesetre igen hasznos lecke volt, mert megmutatta, hogy a szocialista világ, amely nem akar háborút, minden támadóval szemben jobban felkészült, mint valaha. E. Š. Sikerül-e Kennedynek elsimítani az USA és Pakisztán közötti ellentéteket? (ČTK) — A nyugati sajtó és hírügynökségek nem titkolják, hogy Ajub kán pakisztáni elnök mostani washingtoni látogatását azok a komoly ellentétek tették szükségessé, amelyek már hosszabb ideje zavarják az Egyesült Államok és Pakisztán kapcsolatait. Kennedy korA második világháború folyamán Varsólakóházainak 75 százaléka, az üzemek és műemlékek 90 százaléka pusztult el.A fasiszta megszállók 540 ezer varsói lakost öltek meg. Másfél évtized után aháború sebei beheggedtek. Ma Varsó szebb mint valaha is volt. KépUnkön: az újVarsó. (ČTK — CAF felvétele) mányát főként az aggasztja, hogy a pakisztáni elnök az utóbbi időben többször utalt arra, hogy Pakisztán felül akarja vizsgálni a SEATO- és a CENTO-tagságát. Milyen okok késztették erre? Ajub kán az amerikai televíziónak július 8-án, vagyis Washingtonba utazása előtt néhány nappal adott interjújában határozott elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok gazdasági segítséget nyújt Indiának. A pakisztáni elnök világosan tudomásul adta, hogy Pakisztán megkárosítva érzi magát szövetségesei eljárása folytán. A pakisztáni kormány ezt „igazságtalanságnak" tekinti, mert az a nézete, hogy az USA-nak sokkal nagyobb segítségben kell részesítenie szövetségeseit, mint a semlegeseket, amelyekben nem bízhat meg. Minden jel arra mutat, hogy Kennedy a pakisztáni elnököt azért hívta meg Washingtonba, hogy megmagyarázza neki politikájának „szélesebb összefüggéseit", hogy megnyugtassa őt és főként hogy eltanácsolja attól, hogy bármiképp is a semlegességgel kacérkodjék. Ajub kán Washingtonba azzal a három követeléssel ment, hogy az Egyesült Államok növelje a Pakisztánnak nyújtott segítséget India rovására, hogy ne szálítsanak katonai dolgokat Indiának és .támogassák Pakisztánt Indiával szemben Kasmír kérdésében. Nem számítanak persze, arra, hogy Ajubnak sikerül megváltoztatni az amerikai politika'* irányvonalát, de érdekes lesz, milyen mesterkedéseket kell majd Kennedynek alkalmazni, hogy kielégítse Pakisztánt és ugyanakkor folytassa látszöi lag baráti politikáját India iránt. A i NDK doMi tómogoljók o békejovoslofol Berlin (ČTK) — A Német Demok ratikus Köztársaság dolgozói Német ország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottságához, az NDK kor mányához és a Népi Kamarához intézett levelükben közlik, hogy a terv teljesítésével és túlteljesítésével fejezik ki egyetértésüket a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatával. „A Schwarze Pumpe", az NDK legnagyobb barnaszénkombinátjának dolAdenauer esseni választási beszéde Bonn (ČTK) — Adenauer nyugatnémet kancellár július 10-i esseni beszédében ismét állást foglalt a német és a nyugat-berlini kérdés békés megoldása ellen. Kijelentette, hogy a katonai semlegesség, vagy kilépés a NATÖ-ból kormánya szempontjából „szóba sem jöhet". A .Németország volt ellenségei értekezletének összehívására vonatkozó javaslatot „szerencsétlen gondolatnak" minősítette, bár ez a javaslat a német békeszerződés megkötésének elodázását követte. A bonni kancellár szokásos kirohanásain kívül a többi politikai pártok rágalmazásával igyekezett megfélemlíteni választőit. Taft-Hartley-törvény az amerikai tengerészekkel szemben New York (ČTK) — Sylvester J. Ryan szövetségi bíró július 11-én megerősítette azt a július 4-i határozatot, amely szerint a Kennedykormány az amerikai tengerészek öt szakszervezeti szövetségével szemben a Taft-Hartley-törvényt érvényesítette. A Taft-Hartley-törvény alkalmazása ebben az esetben annyit jelent, hogy a szövetségeknek megtiltották, hogy követeléseiket szeptember 21-ig sztrájkakciőval támasszák alá. gozői azt írják, hogy az első félévben terven felül 30 ezer tonna brikettet és 64 ezer tonna osztályozott szenet fejtettek és 600 ezer köbméter kőzetet takarítottak el. A Martin Hoop zwickani kőszénbánya „német-szovjet barátsági brigádjának" tagjai a német béketerv javaslatára adott válaszként elhatározták a tervben foglalt feladatok túlszárnyalását. A mansfeldi Wilhelm Pieck kombinát dolgozói vállalták, hogy terven felül 400 tonna rezet bányásznak, 2,8 százalékkal növelik a munkatermelékenységet s ezzel terven felül 12 millió márka nyereséget érnek el. EICHMANN: Buzgón közreműködtem a zsidók kitelepítésében Jeruzsálem (ČTK) — Eichmann július 11-én, amikor keresztkérdések alá vették, kitartott előző vallomása mellett, miszerint a világháborút, sőt a zsidók üldözését is rákényszerítették a náci Nétnetországra. Kijelentette továbbá, hogy mindig meggyőződéses nemzeti szocialista volt. A keddi tárgyaláson Eichmann több ízben arcátlanul félbeszakította a főügyészt, ilyen szavakkal: „Határozottan tiltakozom", „semmit sem forgatok ki", „nincs szándékomban semmit sem kiforgatni". Újból arra hivatkozott, hogy más náci szervek voltak felelősek a zsidók üldözéséért és újból hangsúlyozta, hogy a belügyminisztérium és Globke törvényeinek nagy része szolgált a zsidók kiirtásának alapjául. A keddi tárgyaláson napirendre került a „Nisko" náci terv is, amelynek alapján borzalmas feltételek között telepítették ki a zsidók ezreit Lengyelországból, Csehországból és Morvaországból. Eichmann kijelentette, hogy e terv megvalósításában „buzgón közreműködött". AZ ATOM- ÉS HIDROGÉNFEGYVEREK Betiltásáért Küzdő Japán Nemzeti Tanács J. A. Gagarin őrnagy szovjet világűrutast augusztusra meghívta Japánba. A LAOSZ HANGJA leadóállomás jelentése szerint 44 laoszi katonatiszt a Szovjetunióba utazott, ahol katonai-műszaki és repülő iskolákban folytatják tanulmányaikat. (ČTK). ÜiSZÖ 3*1961. július 12,