Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-12 / 192. szám, szerda

N. Sz. Hruscsov beszédének sajtóvisszhangja (ČTK) — N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek a Kremlben a múlt hét végén rendezett fogadáson elhangzott be­széde, amelyben az imperialista ha­talmak felelős államférfiak felszólí­totta, fogjanak hozzá ésszerűen és komolyan a leszerelés problémájá­nak s a német kérdésnek megoldásá­hoz, világszerte rendkívüli érdeklő­dést keltett. A sajtóban, a rádióban és televízióban is élénk visszhangot váltott ki. Jellemző, hogy a hideg­háború hirdetői mindenképpen igye­keznek elferdíteni beszédének tar­talmát. Egyesek azt állítják, hogy Hruscsov beszéde, „semmi újat sem tartalmaz", és olvasóikat azzal a ha­zug állítással akarják megfélemlí­teni, hogy új fenyegetésről, a Nyu­gat megfélemlítésére szolgáló mes­terkedésről van szó. A legkevésbé sem igyekeznek tárgyilagosan ele­mezni a szovjet kormányfő békesze­rető javaslatait, viszont súlyt helyez­nek a szovjet kormány azon kikény­szerített döntésére, hogy fokozza a védelmi kiadásait és beszüntesse a Szovjetunió fegyveres erői létszá­mának további csökkentését. A burzsoá szemleírók emellett el­hallgatják, h.ogy a szovjet kormány ezen intézkedését a Szovjetunió biz­tonsága szavatolásának érdekei dik­tálták az Északatlanti Paktum kato­nai intézkedéseivel szemben. Ez irányban a jobboldali lapok, mint például a francia Aurore, a Figaro, a Paris Jour, továbbá az amerikai, angol és nyugatnémet lapok a be­széd fő tartalmának idézésénél nem tagadhatják a szovjet javaslatok bé­keszerető jellegét. A l'Humanité rámutat arra, hogy a Szovjetunió komolyan figyelmez­teti azokat, akik elvesztették a fe­jüket és a bonni revansistákkal együtt megkísérelhetnék, hogy a vi­lágot ismét háborúba sodorják. Dean Rusknak, az USA külügyminiszterének beszéde Washington (ČTK) — Dean Rusk, az USA külügyminisztere a washing­toni országos sajtóklubban hétfőn be­szédet mondott. Beszéde és az új­ságírók kérdéseire adott válaszai lé­nyegükben kísérletet jelentettek ar­ra, hogy mentegessék az amerikai kormány politikáját és hamis fénybe állítsäk a Szovjetunió politikáját. Az USA külügyminisztere azt erő­sítgette hallgatóinak, hogy „mélysé­ges meggyőződése az, miszerint a közvéleményt maradéktalanul tájé­koztatni kell a nemzetközi helyzetről és az USA politikájáról", de nem tu­dott jobbat kitalálni, mint azt, hogy a Szovjetuniót a világuralomra tö­rekvéssel vádolja. „Nemzedékünk fő válsága — mondotta —, abból ered, hogy a Szovjetunió az ENSZ-hez csak formálisan csatlakozott, a való­ságban azonban nem teljesítette azo­kat a kötelességeit, amelyeket velünk együtt a második világháború kezde­tén „magára vállalt". Az USA külügyminisztere beismer­te, hogy ellentétek állanak fenn az úgynevezett „szabad országok kö­zött" s beszédének lényeges részét„a NATO és a nyugati társadalom szoli­daritása megszilárdításának" szentel­te. Rusk nem volt hajlandó válaszolni a tudósítóknak Nyugat-Berlinre vo­natkozó kérdéseire és hozzáfűzte, hogy a Szovjetuniónak e kérdésben küldendő amerikai válaszjegyzéket -z USA szövetségesei most tárgyalják s valószínűleg hamarosan nyilvánosság­ra hozzák. Egy kérdésre válaszolva a külügy­miniszter kijelentette, hogy az Egye­sült Államok továbbra is ellenzi, hogy a Kínai Népköztársaságnak megadják törvényes helyét az ENSZ-ben. A svédországi Eskilstunban kiállítás nyílt meg, mely a szovjet rakétatechni­kát és űrrepülési sikereket szemlélteti. A képen: A kiállítás legkisebb látogatója felvilágosítást kér. A háttérben egy nagy glóbusz, melyben a kiállítás fö anyagát helyezték el. (ČTK — Pressens Bild felvétele) N. Sz. Hruscsov fogadta dr. K. Nkrumahot Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 11-én a Kremlben fo­gadta dr. Kwame Nkrumahot, Ghana köztársasági elnökét. A két államférfi beszélgetésén je­len volt Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és John B. Elliot, Ghana moszkvai nagykövete. A Mongol Népköztársaság megalakulása 40. évfordulójának ünnepségei Űjabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Point Arguello (ČTK) — Július 10-én már harmadszor kísérelték meg eredménytelenül a Midas ame­rikai kémhold fellövését. A 30 méter magas rakéta, amely­nek a mesterséges holdat földkörüli pályájára kellett volna felvinnie, lángra lobbant már a kilövésnél. A mesterséges holdnak állítólag ada­tokat kellett volna gyűjtenie az in­terkontinentális irányított lövedékek fellövéséről. A mesterséges hold föld­körüli útját olyképpen számították ki, hogy három órán belül a Szovjet­unió területe felé kellett volna jut­nia, hogy kémjellegű tudósításokat közvetítsen. Ulan-Bator (ČTK) — A Mongol Népköztársaság megalakulása 40. év­fordulójának ünnepségei hétfőn, Ulan-Batorban a Nagy Népi Hural üléstermében rendezett díszüléssel kezdődték. Az ünnepi beszédet D. Szambu, a Nagy Népi Hural elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága politikai bizottságá­nak tagja mondotta. „A szocialista rendszer győzelme a Mongol Népköztársaság életének valamennyi területén az a fő és alap­vető eredmény, melynek jegyében Mongólia népe a népi forradalom 40. évfordulóját ünnepli" — hangsú­lyozta D. Szambu. A gyűlésen üdvözlő beszédet mon­dott továbbá M. A. Szuszlov, a szov­jet párt- és kormányküldöttség ve­zetője, Václav Slávik, a csehszlovák küldöttség vezetője, a CSKP KB tit­kára, W. Gomulka, a lengyel küldött­ség vezetője és számos más baráti ország küldöttségeinek vezetői. • Kedden, reggel 7 órakor a Mongol Rádióban beszédet mondott Ceden­bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, aki balese­te folytán még kórházban tartózko­dik. Cedenbal tolmácsolta szívélyes üdvözletét a munkásoknak, a föld­művesszövetkezetek tagjainak, a né­pi értelmiségnek, a mongol néphad­sereg katonáinak és jókívánatait fe­jezte ki nagy ünnepük alkalmából. A délelőtti órákban a Szuhe-Bator 1 téren nagyarányú katonai díszszemlét és manifesztációi tartottak, amelyen részt vettek a Mongol Népköztár­saság kormányának és Pártjának képviselői, a Szovjetunió és a többi baráti ország küldöttségeinek veze­tői. A 2 órás manifesztáciőn, mint­egy 120 ezer ember vett részt. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK Pentagon gondjai Valamennyi New York-i lap első ol­dalán nagy szenzációként közölte moszkvai tudósítóinak vagy hírügy­nökségének részletes beszámolóját a TASZSZ fényképeivel együtt. A moszkvai légierők szemléje, hideg zuhanyként hatott sok forró fejű amerikai politikusra, akik szüntele­nül úgy emlegetik a háborút, mint a nemzetközi problémák megoldásá­nak módját. Egyes lapok rögtön közölték kato­nai munkatársaik kommentárját is. E katonai szakértők nem tudják lep­lezni, mennyire meglepte őket a szovjet légierők szemléje. A New York Journal American kommentár­jában rámutat, hogy az USA katonai szakértői általánosságban egyetérte­nek Nielsennek, az USA moszkvai légügyi attaséjának értékelésével, hogy a szovjet légierők szemléje igen hatásos volt és hogy a szovjet légierők semmi esetre sem topog­nak agy helyben. A szemle fő szenzá­ciója — a lap szerint —, a szuper­szonikus gyorsasággal repülő bom­bázók voltak, A hírmagyarázót érdek­lik, hogy az oroszok miért nem kö­zölték a repülőgépek gyorsaságát, vajon e repülőgépeket egyelőre csak kis számban gyártották-e kísérleti célokra, vagy pedig nagy számban, harcokhoz szükséges mennyiségben gyártják-e azokat? A lap azt írja, hogy a szemléből a Pentagon azt a tanulságot vonhatja le, hogy meg kell gyorsítani az elavult B-52 típusú re­pülőgépek helyett a B-70-es repülő­gépek szerkesztési programját. Hang­súlyozza továfc>bá, le kell vonni azt a tanulságot, hogy nem lett volna sza­vad megszüntetni a Poasecki-típusú nagy helikopterek gyártásának tervét, mert az oroszok a tusinói repülőté­ren több nagy helikoptert mutattak be, amelyekről látható, hogy mind­egyikük 100 katona szállítására is alkalmas. Több hírmagyarázó egyértelműen állítja, hogy „Hruscsovnak nem le­het hinni". Egy időben állítólag a rakétákat emelte ki s a hagyományos bombázókat és vadászgépeket elavul­taknak nevezte, most pedig a szemle megmutatta, hogy a Szovjetunióban a hagyományos repülőgépeknek is elsőrendű figyelmet szentelnek. Itt nyilvánvaló félreértésről van szó. Nem a hagyományos bombázók és repülőgépek keltettek ily nagy meg­lepetést az USÁ-ban. A New York Herald Tribúne kom­mentárjában rámutat, hogy éfjyes szuperszonikus sebességgel repülő bombázók és vadászgépek oly káp­rázatos gyorsasággal suhantak át az égen, hogy a katonai attaséknak még arra sem volt idejük, hogy beállítsák távcsövüket. Vister tudósító azt írja kommentárjában, hogy a Szovjetunió legalább egy tucat újtípusú repülő­gépet mutatott be. A lapok idézik Versinyin légügyi marsallnak a moszkvai Pravdában megjelent kije­lentését, hogy a szovjet repülőgépek­nek sem gyorsaságukat, sem az álta-' luk elért magasságot és távolságot tekintve nincs a világon párjuk, va­lamint Ponomarjov tábornoknak a Trudból vett megállapítását, hogy az orosz rakétaegységek képesek a tá­madót a világ bármelyik részében megsemmisíteni, valamint a TASZSZ hírét, hogy az új rakétahordozók rakétáikat kibocsáthatják anélkül, hogy az ellenség légelhárításának övezetébe kellene leereszkedniük. Topping,a New York Times tudó­sítója is „a légierők hatásos szemlé­jének" nevezi a légierők napját és legalább 11 új géptípusról beszél. Topping szerint a lehatásosabb mutatványok közé tartozott az a 10 karcsú bombázó, melyeknek hátsó részében 2—2 lökhajtásos motor van elhelyezve. A nyugati szakértők állí­tólag újdonságként jegyeztek fel 1 — 2 könnyű bombázót, valamint 3 — 4 új típusú deltaszárnyú vadászgépet, A tudósító rámutat, mily nagy ha­tást keltett a segédrakétamotorral ellátott vadászgép, amely rakétamo­tor segítségével óriási gyorsasággal emelkedett a levegőbe. Amint a beszámolókból és a kom­mentátorokból kitűnik, a légierők szemléje az USA bizonyos körei­ben fejfájást okozott, és mind a Pen­tagon katonai köreinek, mind a kor­mány- és kongresszusi politikusok­nak van min gondolkodniuk. Csak­nem valamennyi lap azt írja, hogy a légierők szemléjét fenyegetésnek szánták. Ez az állítás azonban esz­telenség, ' elsősorban azért, mert a Szovjetuniónak nincs szüksége rá és nem is szokott fegyvert, csörtetni, másrészt azért, mert a legierők szemléi csekély kivétellel minden év hagyományos eseményét képezik, amikor bemutatnak néhány újtípusú gépet. A sajtóvisszhangból azonban kiviláglik, hogy a szemle minden­esetre igen hasznos lecke volt, mert megmutatta, hogy a szocialista világ, amely nem akar háborút, minden támadóval szemben jobban felkészült, mint valaha. E. Š. Sikerül-e Kennedynek elsimítani az USA és Pakisztán közötti ellentéteket? (ČTK) — A nyugati sajtó és hír­ügynökségek nem titkolják, hogy Ajub kán pakisztáni elnök mos­tani washingtoni látogatását azok a komoly ellentétek tették szükséges­sé, amelyek már hosszabb ideje za­varják az Egyesült Államok és Pa­kisztán kapcsolatait. Kennedy kor­A második világháború folyamán Varsólakóházainak 75 százaléka, az üzemek és műemlékek 90 százaléka pusztult el.A fasiszta megszállók 540 ezer varsói la­kost öltek meg. Másfél évtized után aháború sebei beheggedtek. Ma Varsó szebb mint valaha is volt. KépUnkön: az újVarsó. (ČTK — CAF felvétele) mányát főként az aggasztja, hogy a pakisztáni elnök az utóbbi időben többször utalt arra, hogy Pakisztán felül akarja vizsgálni a SEATO- és a CENTO-tagságát. Milyen okok késztették erre? Ajub kán az amerikai televíziónak július 8-án, vagyis Washingtonba utazása előtt néhány nappal adott interjújá­ban határozott elégedetlenségét fe­jezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok gazdasági segítséget nyújt Indiának. A pakisztáni elnök világo­san tudomásul adta, hogy Pakisztán megkárosítva érzi magát szövetsége­sei eljárása folytán. A pakisztáni kormány ezt „igazságtalanságnak" tekinti, mert az a nézete, hogy az USA-nak sokkal nagyobb segítségben kell részesítenie szövetségeseit, mint a semlegeseket, amelyekben nem bíz­hat meg. Minden jel arra mutat, hogy Ken­nedy a pakisztáni elnököt azért hív­ta meg Washingtonba, hogy megma­gyarázza neki politikájának „széle­sebb összefüggéseit", hogy megnyug­tassa őt és főként hogy eltanácsol­ja attól, hogy bármiképp is a sem­legességgel kacérkodjék. Ajub kán Washingtonba azzal a három követeléssel ment, hogy az Egyesült Államok növelje a Pakisz­tánnak nyújtott segítséget India ro­vására, hogy ne szálítsanak katonai dolgokat Indiának és .támogassák Pa­kisztánt Indiával szemben Kasmír kérdésében. Nem számítanak persze, arra, hogy Ajubnak sikerül megvál­toztatni az amerikai politika'* irány­vonalát, de érdekes lesz, milyen mes­terkedéseket kell majd Kennedynek alkalmazni, hogy kielégítse Pakisz­tánt és ugyanakkor folytassa látszö­i lag baráti politikáját India iránt. A i NDK doMi tómogoljók o békejovoslofol Berlin (ČTK) — A Német Demok ratikus Köztársaság dolgozói Német ország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottságához, az NDK kor mányához és a Népi Kamarához in­tézett levelükben közlik, hogy a terv teljesítésével és túlteljesítésével fe­jezik ki egyetértésüket a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának a német békeszer­ződés megkötésére vonatkozó javas­latával. „A Schwarze Pumpe", az NDK leg­nagyobb barnaszénkombinátjának dol­Adenauer esseni választási beszéde Bonn (ČTK) — Adenauer nyugat­német kancellár július 10-i esseni beszédében ismét állást foglalt a né­met és a nyugat-berlini kérdés békés megoldása ellen. Kijelentette, hogy a katonai semlegesség, vagy kilépés a NATÖ-ból kormánya szempontjából „szóba sem jöhet". A .Németország volt ellenségei értekezletének össze­hívására vonatkozó javaslatot „sze­rencsétlen gondolatnak" minősítette, bár ez a javaslat a német békeszer­ződés megkötésének elodázását kö­vette. A bonni kancellár szokásos kiroha­násain kívül a többi politikai pártok rágalmazásával igyekezett megfélem­líteni választőit. Taft-Hartley-törvény az amerikai tengerészekkel szemben New York (ČTK) — Sylvester J. Ryan szövetségi bíró július 11-én megerősítette azt a július 4-i hatá­rozatot, amely szerint a Kennedy­kormány az amerikai tengerészek öt szakszervezeti szövetségével szemben a Taft-Hartley-törvényt érvényesí­tette. A Taft-Hartley-törvény alkalma­zása ebben az esetben annyit jelent, hogy a szövetségeknek megtiltották, hogy követeléseiket szeptember 21-ig sztrájkakciőval támasszák alá. gozői azt írják, hogy az első félévben terven felül 30 ezer tonna brikettet és 64 ezer tonna osztályozott szenet fejtettek és 600 ezer köbméter kőze­tet takarítottak el. A Martin Hoop zwickani kőszénbánya „német-szovjet barátsági brigádjának" tagjai a né­met béketerv javaslatára adott vá­laszként elhatározták a tervben fog­lalt feladatok túlszárnyalását. A mansfeldi Wilhelm Pieck kombi­nát dolgozói vállalták, hogy terven felül 400 tonna rezet bányásznak, 2,8 százalékkal növelik a munkatermelé­kenységet s ezzel terven felül 12 mil­lió márka nyereséget érnek el. EICHMANN: Buzgón közreműködtem a zsidók kitelepítésében Jeruzsálem (ČTK) — Eichmann július 11-én, amikor keresztkérdések alá vet­ték, kitartott előző vallomása mellett, miszerint a világháborút, sőt a zsidók üldözését is rákényszerítették a náci Nétnetországra. Kijelentette továbbá, hogy mindig meggyőződéses nemzeti szocia­lista volt. A keddi tárgyaláson Eichmann több ízben arcátlanul félbeszakította a fő­ügyészt, ilyen szavakkal: „Határozottan tiltakozom", „semmit sem forgatok ki", „nincs szándékomban semmit sem kifor­gatni". Újból arra hivatkozott, hogy más náci szervek voltak felelősek a zsidók üldö­zéséért és újból hangsúlyozta, hogy a belügyminisztérium és Globke törvényei­nek nagy része szolgált a zsidók kiirtá­sának alapjául. A keddi tárgyaláson napirendre került a „Nisko" náci terv is, amelynek alap­ján borzalmas feltételek között telepí­tették ki a zsidók ezreit Lengyelország­ból, Csehországból és Morvaországból. Eichmann kijelentette, hogy e terv meg­valósításában „buzgón közreműködött". AZ ATOM- ÉS HIDROGÉNFEGYVEREK Betiltásáért Küzdő Japán Nemzeti Tanács J. A. Gagarin őrnagy szovjet világűr­utast augusztusra meghívta Japánba. A LAOSZ HANGJA leadóállomás jelen­tése szerint 44 laoszi katonatiszt a Szov­jetunióba utazott, ahol katonai-műszaki és repülő iskolákban folytatják tanulmá­nyaikat. (ČTK). ÜiSZÖ 3*1961. július 12,

Next

/
Thumbnails
Contents