Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-12 / 192. szám, szerda

; Dicsérni is kell | Az Űj Szó gyakran tesz szóvá , egyes fogyatékosságokat és közli olvasói bíráló szavait Ezzel hangot ad a nagy nyilvánosság különböző kérésének és panaszának. Ha az újságolvasó a szerkesztőséghez fordul és segítségét kéri, annak rendszerint oka is van. A dolgozók jogosan elvárják, hogy a szocialista ipar, kommunális szolgáitatás és kereskedelem kifogástalanul töltse be hivatását. Gyakran már tapasztalhatjuk — különösen Prágában — hogy többet is kapunk, mint amit megkövetelhetünk. A prágai Prodex javítóműhelyében egy apróbb munkálatért nem fogadtak el fizétséget, bármennyire is „erőszakoskodtam". Elsősorban persze az előzékenységre, udvariasságra, figyelmességre, feltűnő kedvességre gondolok. Minden rügyfakadást támogatni kell. Nem igazságos tehát, hogy a rossz kiszolgálást pellengérre állítjuk, ugyanakkor pedig a jó, figyelmes kiszolgálást természetesnek vesszük és megjegyzés nélkül napirendre térünk felette. Mindkettő megérdemli, hogy a sajtó nyilvánossága elé kerüljön. Dicsérni kell, ami tetszik, ami jó, mert ha mindezt figyelmen kívül hagynánk, akkor a törekvő, becsületes dolgozók munkáját kellőképpen nem értékelnénk. Ez pedig nagy hiba volna, hiszen a dicséret,

1 elismerő szó sokszor felér a pénzJ jutalommal vagy kiegészíti ezt.i Sajnos, dicséretben sokkal keve-] sebben részesülnek, mint ameny-i nyien azt megérdemlik. Lám, még' nekem is jól esett, amikor Hűmen-! nén hivatalosan járt cseh elvtársak^ Prágába való visszatértük után dí-! csérték az ottani étterem tisztasá-' gát és a gyors kiszolgálást. A Ne-! hézgépipan Minisztérium dolgozói' elismeréssel nyilatkoztak a krom-! pachyi üzemek kantinjáról. A lu-1 čeneci volt Karban-étteremben kü-' lön tányéron kiegészítő húsgdagot! küldött a szakács a vendégnek,

1 mert tévedésből eredetileg kisebb! porciót mért. Tolmácsolom ezeket < az elismerő szavakat és ha kis,] apró ügyek is, ne felejtsük, hogyi kicsiből lesz a nagy és éppen a kis] fogyatékosságok bosszantják legjobban a dolgozókat. A szocialista társadalom öntuda-1 tos dolgozója nyitott szemmel jár,] sok mindent lát, igen sokat tapasztal. Ahol azt látjuk, hogy a dicsé-! rettel még a jó munkát is jobbá lehet tenni, ott dicsérjük. A dicséret derűt kelt, békés nyugalmat áraszt, az érdekelteknek jól esik. Büszkék rá, még napok múltán is arról tárgyalnak, hogy ime: van' aki felfigyel munkánkra. Dicsérni igenis kell! Ezzel csak még jobb munkára serkentjük a megdicsérteket és éppen így a lemaradottakat is. A dicséretre éppen olyan szükség van, mint a bírálatra. Szily Imre! Még jobb

a

n elmélyül bíróságunk népi jellege Beszélgetés dr. Martin Klempával, a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság belügyi osztályának vezetőjével IVAN KRASKO • Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa és az új, szocialista alkotmány előirányozta bírósági szerveink további demokratizálását. Milyen intézkedések történnek ezen a téren? — Ősszel sor kerül a járási bíróságok népbíróinak és hivatásos bíróinak választására. Ezenkívül a járási bíróságok munkája nagy részben decentralizálódik a napokban alakuló helyi bíróságokra. A HNB mellett eddig büntető bizottságok dolgoztak, a jövőben nagyobb jogkörre! helyi bíróságok létesülnek helyettük, melyek már tulajdonjogi és a járási bíróság megbízásából más helyi jelentőségű ügyekben intézkedhetnek. Merőben új az az intézkedés, hogy az üzemek mellett is alakulnak igazságszolgáltatási szervek. • Az üzemi bíróságok hatásköre csupán az üzemekre korlátozódik? — Nem! Eddig az üzem dolgozói gyakran meg sem tudták, ha munkatársukat a bíróság pénzbírsággal sújtotta olyan cselekményért, melyet az üzemen kívül követett el. Az illető lefizette a büntetést és örült, hogy az üzemben nem esett csorba a becsületén. A jövőben az üzemben nyilvános tárgyalásokon foglalkoznak az olyan esetekkel is, melyek üzemen kívül, a dolgozók lakhelyén vagy másutt történtek. A nyilvános megszégyenítésnek komoly nevelő hatása lesz. • Milyen jogkörük lesz a HNB és az üzemek mellett alakuló bíróságoknak? — A törvény előírja, hogy a megrovástól (ami a legkisebb büntetés) 500 koronáig, vagy 3 hónapi fizetésnek 15 százalékos levonásával, esetleg alacsonyabb beosztásba való áthelyezéssel büntethetik a törvénysértő személyt. • Milyen bűntények és kihágások tartoznak majd a helyi bíróságok hatáskörébe? — Csak néhányat említek: A közés személyi tulajdon szándékos megkárosítása 500 koronáig, nem szándékos esetekben 5000 korona értékig. A bíróság a kár megtérítésének ügyében is dönt. A helyi bíróságok felelősségre vonják az üzletek személyzetét, ha bármi módon megkárosítják a vásárlóközönséget. Foglalkozni fognak a becsületsértésekkel, a tiltott alkoholfogyasztással közvetlenül a munka megkezdése előtt, vagy a munkában, továbbá a család anyagi ellátásának elhanyagolása esetével és más kérdésekkel. • Eddig általánosan beszéltünk a felvetett dolgokról. Bratislavában hogyan folynak az előkészületek a helyi bíróságok megalakítására? — Egyelőre öt körzeti nemzeti bizottság és kilenc 3000 alkalmazotton felüli üzem mellett alakulnak bíróságok. Többek közt a Dimitrov Üzemben, a Kábelgyárban, a Slovnaftban, a Magasépítészeti Vállalatban választanak bírákat. Összesen 180, munkában és a társadalmi életben megbecsülésnek örvendő dolgozó kerül Bratislavában ebbe a tisztségbe. Az" iskolázáson kívül a járási népbíróság, az államügyészség, a közbiztonsági szervek és a nemzeti bizottságok állandó gondot fordítanak az új igazságszolgáltatási szervek munkájára, hogy a szocialista törvényesség szigorú betartásával jól teljesítsék feladatukat. D. V. Ivan Krasko szlovák költő, polgári nevén Ján Botto, mérnök 1876. július 12-én született Lukovištia községben, Gömörben. Földművescsaládból Síármazott, a munkások nehéz életével csak később, mint mérnök ismerkedett meg a csehországi klobukyi cukorgyárban. Első verseskötetét — amely 1909-ben jelent meg — a kritika lelkesedéssel fogadta és az új szlovák költészet csúcsának nevezte. A kritika nem tévedett, költeményei, amelyek már több mint egy fél évszázada megjelentek, ma is, születésének 85. évfordulóján üdén és elevenül hatnak. Az 1958-ban elhúnyt. Kraskónak mindössze két verseskönyve jelent meg, de kevés versében is sajátosan új hangú, tömör szavú költőt és a szlovák nemzet ébresztőjét ismerjük meg. Az alábbiakban egy Krasko-verset közlünk. Rabszolga Anyám rabszolga-énekével ringatott engem hajdan, szivemben egyre zeng, soha nem múlik el e dallam: tiszta, különös bánat, mély, fojtott fájdalom, a néma földeken szállt, a puszta tájakon és vitte, vitte gyermeki, remegő lelkemet. Felnőtté érlel lassan sok ostor-marta bélyeg, a hátamon a korbács friss seben új sebeket tépett s tudom, a gyógyulást is hasztalan kerestem, sosem lesz büszke, egyenes az én meggörnyedt testem, tekintetemben mégis régóta rejtett szikra ég. Csupán a vészharangra várok és hallgatok, rabságban, bosszú nélkül így én még meg nem halhatok. Derekam lesz még délceg, arcom tüzpirban lángol, addig majd fákat ültetek: bitók nöjjenek ki a fákból — Ó, milyen búsan zengett anyám rabszolgaéneke! Szabó Ede fordítása. Sikerrel zárult a dolgozók XII. filmfesztiválja Kelet-Szlovákia gazdasága a napokban új üzemmel gyarapodott. Nem messze a csehszlovák-lengyel határtól most fejezték be a Transporta üzem építését, mely a jövőben az ipar és az építkezések szállítóeszközeinek szükségleteit lesz hivatva kielégíteni. Képünkön: Bruno Pelecha és munkatársa a gépi berendezést szerelik. (M. Tuleja — ČTK — telv.) Hétfőn befejeződött a dolgozók idei XII. filmfesztiválja, melyet a „Filmművészettel az élet szépségéért és a kommunizmusért" jelszó jegyében rendeztek meg. A fesztivál ünnepélyes befejezésén a prágai Téli Stadionban részt vettek köz- és kulturális életünk képviselői, a külföldi filmművészküldöttségek, a hazai és a külföldi sajtó képviselői és a prágai nagyközönség. Az országos zsűri odaítélte a díjakat. Egyenlő díjjal jutalmazott 5 filmet. A társadalmi haladásért küzdő filmek csoportjában az olasz Visconti Rocco és fivérei, az emberek nemes viszonyának megteremtésére törekvő filmalkotások közül Stanley Kramer amerikai rendező Megbilincseltek, az embertelenség és a háború ellen küzdő filmek csoportjában Wolfgang Staudte nyugatnémet rendező A búcsú, az ifjú alkotók filmjeinek csoportjában pedig Jakov Szegei Repüljetek galambok című filmje nyerte el a díjat, a legjobb filmvígjátékként pedig Zdenék Podskalský cseh rendező Holdról potytyant le című alkotását jutalmazták. Az országos zsűri továbbá négy egyéni díjat is adományozott. Aleksander Ford a Keresztes lovagok című lengyel film rendezéséért, Walter Gorrisch az Öt töltényhüvely című NDK-film forgatókönyvéért, Vaszil Oholicsev bolgár operatőr a Fiatalok voltunk film fényképezéséért, Rudolf Hrušinský az Éjjeli vendég című filmben Ruppert kereskedő alakításáért kapott díjat. A zsűri további díjakkal tüntette ki Eduard Hoffmann Emberek, legyetek éberek!, Petr Schamoni és Alexander Kluge Kőbe vésett brutalitás és Miro Bernát Üveg, üveg, üveg című kisfilmjét. A dolgozók XII. filmfesztiválján bemutatott filmek mind külön elismerésben részesülnek. A díjak ünnepélyes kihirdetése után bemutatták Václav Krška Klement Gottwald-államdíjas rendező Ahol a folyók fölött felkél a nap című filmjét, mely Marié Majerová nemzeti művésznő A legszebb világ című regényéből készült. A nemzetközi viszonylatban páratlan hazai kulturális rendezvények — a dolgozók filmfesztiváljai mindenkor a legnagyobb kultúrpolitikai akciók közé tartoznak, s egyre közkedveltebbek. A köztársaság 24 városában egy időben rendezett idei filmfesztiválnak az előzetes adatok szerint 1141830 látogatója volt. 17 hazai és külföldi játékfilmet és 21 kisfilmet mutattak be. A hazai filmgyártás Ahol az alibi nem elég, Éjjeli vendég, Szemtől szembe, Bilincsek, Holdról pottyant le filmekkel szerepelt a fesztiválon. Az országos zsűri és a helyi zsűrik tekintetbe vették a nézőközönség zömének véleményét, melyet számtalan összejövetelen, szabad fórumokon és filmankétokon fejeztek ki. homokból kinőtt binát. Három év múlva tehát Lengyelország gazdasági térképére egy új óriást kell majd berajzolni: a terméketlen mazoveci ipari várost. A régészek és közgazdászok közötti vitában a közgazdászok kerekednek felül. Plock csupán most kezdi élni ifjúkorát. Az egyemeletes házikókból álló kisvárost a nyersolajvezeték óriássá változtatja, A vezeték Kujbisevtől IfjU VAROS EZER EV MULTÁN Moziron keresztül a brandenburgi német Schwedt városkáig kanyarodik. Plock pedig a nyersolajvezeték pályaíven fekszik. Ide helyezték a tervező mérnökök, közgazdászok és műszaki dolgozók — akik a lengyel ötéves terv alapjait dolgozták ki a. kőolajkombinátot, amely nyersanyagát az említett olajvezetékből kapja. Plockban még nem érezni naftaPLOCK. a 40 000 lakost számláló lengyel kisváros a régészek szerint ezer évvel ezelőtt élte ifjúkorát. . Az apátság és a püspöki kollégium ezer éves falaitól néhány kilométerre, a lengyel fővárostól 120 kilométernyire a Visztula meredek partján — vagy pontosabban: a mezők helyén, ahol egy évvel ezelőtt gabona hullámzott és burgonya virágzott — nő ki a földből a lengyelországi vegyipar metropolisa, a kőolajvegyészeti kombinát, mely csupán kiterjedésére nézve kétszer akkora lesz, mint a már jól ismert Nova Huta-i Kohókomszagot. A hegesztők és műszaki dolgozók egyelőre csak a nyersolajvezetéket szerelik. Az egyetlen, Plockban érezhető nehéz vegyi szag a Mazoveci Olajfinomító 200 embert alkalmazó igazgatóságának kipasztázott padlójától ered. Tehát csak 200an dolgoznak ott. E meglepően alacsony szám arra vezethető vissza, hogy a Mazoveci Olajfinomító a jelenleg még csak papíron létező kőolajkombinát műszaki vezetésének lesz igazgatósága és központja. A kombinát még csak épülőfélben van, s az összes munkát a „Petrobudowa", vagyis az erre hivatott vállalat irányítja. Ez pedig 3000 embert alkalmaz s ide tartoznak a gépkocsik, talajgyaluk százai és mégannyi gép. Plockban tehát a feltúrt föld szagát lehet érezni. Sledziewski mérnök, az építkezés egyik vezetője azt állítja, hogy azok az emberek, akik azelőtt itt laktak, most a kombinátot segítik felépíteni, de valóban nincs elképzelésük róla, mekkora lesz. A kombinátot csupán a mérnökök látják teljes egészében, akik tervrajzokkal a kezükben ellenőrzik az óriási földtúrásokat, a hoszszú és széles utakat, az irodahelyiségek építését. Az első háromezer tonna gépberendezést ez év végéig kell az építkezésre szállítani. A lengyel gépipar e célra most további hatezer tonna gépi berendezést gyárt. Egyes berendezéseket a Szovjetunióban, Romániában és Csehszovákiában rendeltek meg. A Szovjetunió nyújtotta a különböző kőolajfinomítók és a kőolajvegyészeti részleg dokumentációját is. Lengyel szakemberek voltak már Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. A plocki iskolákon érettségizett első 160 növendék a lodzi vegyészeti műszaki főiskolára ment folytatni tanulmányait, de szeptember 1-től Plockban állandó vegyészeti főiskola kezdi meg működését. A kőolajvegyészet Lengyelországban eddig ismeretlen tanulmányi ág. Az országban 6 kőolajfinomító működik s ezek 800 ezer tonna nyersolajat dolgoznak fel. A plocki kőolajfinomító azonban 10 éven belül már 6 millió tonna szovjet nyersolajat akar feldolgozni, ami pedig az egyelőre csak tervrajzokon szereplő és homokban kijelölt „Petrochemia" kombinátot illeti, mennyit is ad majd ez Lengyelországnak? . .s De ezt már nem lehet sürgönystílusban megvalósítani. Taban mérnöknek, a vegyipar miniszterhelyettesének nyilatkozata szerint a kőolajvegyészet a feldolgozott nyersanyag értékét 15-szörösére növeli. Más szóval, a plocki kombinátban bonyolult vegyi folyamatok alapján feldolgozott nyersolajból a lengyel népgazdaság oktánban gazdag benzineket, olajokat, aszfaltot, parafint és kokszot nyer a finomítókból, a kőolajvegyészeti üzemekből pedig szintetikus kaucsukot, műtrágyát, műfonalat, takarmányt, sőt még gyógyszereket is! „Plock — mondta a városi nemzeti bizottság elnöke — gépeket fog hajtani, embereket öltöztetni és gyógyítani, jószágot etetni és házakat fog építeni." Plock nehéz vegyipart, s a Lengyelország iparosításához vezető útonl további fontos lépést s 10 milliárd zloty kiadást jelent. Az olajvegyészeti kombinátokhoz vezető utakat ezernyi gépkocsi kerekei barázdálják. Ezek az utak a város keskeny kis utcáiból nyílnak, melyet a motorok zaja még csak most ébresztett fel ősrégi történelméről való ábrándozásából. A házak itt régiek, alacsonyak, szűkek. A boltok ódivatúak. Staszewski mérnök, Plock főépítésze így szól: „Illik ez egyáltalán a nehéz vegyiparhoz?" Bizony nem illik. De nem a városrendezési külalak, nem az architektonikus forma a lényeg. A régi Plock egyszerre nem képes 40 000 ember befogadására, akik az eljövendő hét évben idesereglenek. S ez szülte —

! a kombinát felépítésén kívül — a város utólagos kiépítésének gondolatát, az új Plock felépítését is. Az ódon házak s a kombinát határvonala között öt év múlva már új, 40 000 lakost számláló város található majd. 12 500 szobáról szól a terv. Négy-- és ötemeletes lakástömbök, de még felhőkarcolók is felülemelkednek majd a plocki apátság vén falain. Kobylinski mérnök, Varsó egyik legszebb lakónegyedének, az „Ifjúság lakónegyedének" alkotója adja meg az új városnak architektonikus jellegét. Az új építkezés első fecskéjeként egy óriásszálló jelent meg a Visztula partján, a kollégium falai alatt. A másik szálloda épülőfélben van. Tervrajzokon szerepelnek továbbá: mozik, önkiszolgálóboltok, üzlethelyiségek, áruházak, kávéházak, szóval minden, amire szüksége lesz azoknak az embereknek mindennapi életében, akik majd ideköltöznek, vagy már meg is jöttek, hogy felépítsék Lengyelország vegyipari metropolisát. Minden kezdet nehéz. Az építészek nemritkán rajzolóik asztalai alatt alszanak, a munkások nemegyszer gyalog mennek haza az építkezésről. A kombinát igazgatóságának ablakaiban késő éjszakáig ég a villany. így kezdődnek a gyökeres változások, nemcsak az emberek életében, hanem e Visztula menti kisváros ezeréves történetében ;'s. K. Blahij 3ÜJ SZÖ 76 * 1961. július 16.