Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-01 / 181. szám, szombat

Július 1-én és 2-án Gombaseken ORSZÁGOS DAL- ÉS TÁNCÜNNEPÉLY tátott harc hősei emlékműsorának megrendezésére. Az ünnepség hangulatos népmulatsággal zárul. Másnap, július 2-án délelőtt 10 órakor folytatódik a dal- és táncbemutató. „Ö, gondtalan gyermekévek", címmel az iskolások bemutatkozására, „A szabadságunkért harcoltak" címmel pedig az együttesek fellépésére kerül sor. A délutáni műsor keretében (15 órai kezdettel) a legjobb együttesek népművészeti bemutatójának megrendezésére kerül sor, melyet ugyancsak népmulatság követ. A két nap folyamán mintegy ezer szereplő fellépése teszi gazdaggá a műsort. A festői szépségű környezetben megrendezésre kerülő országos dal- és táncünnepély így minden bizonnyal gazdag emléket hagy majd a résztvevőkben. (dz) A Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának évfordulója alkalmából rendezett Csemadok-ünnepségek a gombaseki országos dal- és táncünnepéllyel érik el tetőpontjukat. Az országos szemlén, melynek megrendezésére hatodszor kerül sor, részt vesznek a Csemadok ének- és táncegyüttesein kívül a Magyar Népművészeti Együttes tagjai s a tanulóifjúság ének- és táncegyüttesei is. Vendégként szerepel a šafárikovói Čierťažen tánccsoport, a Žiar nad Hronom-i „Partizán" együttes, valamint az Ukrán Népművészeti Együttes. Az ünnepi műsor 1961. július 1-én 19 órakor kezdődik. A közönség a CS1SZ SZKB Magyar Népművészeti Együttese egész estét betöltő új műsorával ismerkedhet meg. Ezt követően, 22 órai kezdettel tábortüzek mellett kerül sor a szabadságért és nemzeti függetlenségért folyn&tim síf Az irodában tanácskozik az igazgató és a titkár. — Nono! — Ez a helyes kifejezés, Ignat Szevasztjanics! Ez valóban nono. Jobban nem is lehet megfogalmazni. Klasszikus: — Egyszóval mennyi? — Mindössze nyegyvennyolc. — Mindössze negyvennyolc százalékra teljesítettük a negyedévi téglatervet? Negyvennyolc, negyvennyolc... No, kérem, induljunk ki innen ... Mit írjunk a jelent ésJ ' * I rom... Mondjuk százöt... YQrj I K^ f^TQ Hogy kerek szám legyen. |ll II III 1/ I IJ A jelentés komoly dolog. íj — Tökéletesen igaz. A jelentés nem smafu, így mondHatvanhárom... Hatvan- ta az ókori bölcs, aki időszánégy ... Hatvanöt... mításunk előtt száztizenöt — Szóval írjuk be: hatvan- évvel halt meg. öt. — Csákugyan így mondta? — Borzasztó egy ilyen je- — Pontosan. lentés, felizgatja az embert. — Száztizenöt év... százMa, amikor felébredtem, szá- tizenöt... molni kezdtem az érverése- — Egyből százhúszat írok. met. Képzeld — hetvennyolc! Ezt akár kottázni lehet. Repes — Ebben nincs semmi bor- az ember lelke. Tra-ta-ta ... zasztó, Ignat Szevasztjanics. Tra-ta-ta... Egy olyan közbecsülésnek ör- — Ez miféle muzsika? vendő személyiségnél, mint — Tipikus Chopin. Népszeön, ez a pulzus a legnormáli- rü mazúrka. Tra-ta-ta... sabb. Hiába Chopin ... Nemrég volt — Persze, nyolcvanöt több a születésének százötvenedik ennél. Igen! Nyolcvanöt... évfordulója. Ez már közel van a kilenc- — Milyen gyorsan repül az venhez ... Kilencven ... idő! Már százötven! Ügye? — Már százötven százalék. — Megjárja. De azért a pré- — Ne tovább! Most már miumról lecsúszunk. Ámbár elég! Végül még azzal vádolszolidabb, mint negyvennyolc, nak meg bennünket, hogy haTehát írjuk: kilencven száza- mis számokat jelentünk, lék. — Százötven! No ügye, mit — És ha véletlenül ide top- jelent, ha az ember nem üt a pan egy ellenőr a területről? hasára, nem az ujjából szopja Mit csinálunk? ki a számokat, hanem magá— Nem toppan. Most az ból az életből meríti őket. Miutak járhatatlanok. Százhárom lyen könnyű önnel dolgozni, kilométerre vagyunk tőlük. Ignat Szevasztjaniós! — Százhárom... százhá- G. RIKLIN BENE JÓZSEF PRÁGAI RAJZAI Az Óváros-tér. — Ignat Szevasztjanics, ön ki fog találni valamit. Ez fix. Egy ilyen koponya! — Koponya... koponya, hagyjuk ezt! Nekünk számok kellenek. Először is kerekítünk. írjon ötvenet. — Leírtam. Azért kell oldalt a nulla, hogy az egyes számok el ne szundítsanak unalmukban, amint Platón Jegorics, a mi főkönyvelőnk szokta mondani, hehehe. — Ideje volna már, hogy nyugdíjba menjen. Hány éves is Platón Jegorics? — Hatvanhárom. — Nocsak! Hatvanhárom... — Még gondolkodni kell. Épülő háztömb Prága új negyedében Európa egyik legrégibb egyeteme: a Karolinum S

tanda Zikan és Jenda Pelar a 8. osztályba jártak. Mindenki csak „füttyösöknek" hívja őket. Össze Is különböztek ezért barátaikkal, de gyorsan kibékültek. Azért ragadt rájuk e név, mert mindig fütyörésztek. De nem úgy ám, mint a többi fiúk, hanem rövi- itihB* leket és hosszúkat füttyentget- a. MjLfiHlrik É tek és a másik ugyanúgy vála- H

py

BlBilMB izolt rá. A pionírgyűléseken *flM[MW*iWJiÍlilP ugyanis megtanulgatták a Morseíbécét, zászlókkal, zseblámpával, f ff® äfeSŠÉíjp^J kopogtatással továbbítani, a (ü- ÍR W| tfi tyülés meg magától kínálkozott. B'njBW ltW If Jenda édesapja traktoros az I P i EFSZ-ben, Standa apja pedig 1 f||j|Í| Bi^ö vasúti ör, és egy szőlővel benőtt t

; IMpy a

Mk^ muskátlis-ablakos, kis őrházban T tSptetďMBažBte lakik, amelyiknek a kertje telis- * paggymj tele van georginával. 1 tT^SSB® Egyszer Standa kifutott a közeli dombra, szájába tette az ujját és füttyentgetni kezdett. A vasúttól pedig Jenda válaszolgatott neki. — Ki fogja ezt hallgatni — bosszankodott Jenda apja, mikor összetalálkozott Zikan elvtárssal — ilyesmiket tanulnak a pionírgyűlésen! A két apa elhatározta, hogy betiltja a fütyürészést. — Ha még egyszer meghallom, betapasztom a fütyülődet — jelentette ki Standa apja szigorúan. E

gy nyári alkonyatkor szénagyüjtés idején Jenda édesapja egy jól megrakott traktor szénával igyekezett a szövetkezeti udvar felé. Jenda fenn ült a széna tetején és a magasból figyelte a világot. A traktor éppen akkor döglött be, amikor a vasúti átjárón haladtak keresztül. A jól megrakott kocsi ott állt a síneken. A traktoros hiába próbálta begyújtani a motort, az bizony meg sem moccant. — Nemsokára jön a motorosvonat — villant át Pelár elvtárs agyán. A mezőn már senkit sem . » j. lehetett látni, és a falu jó messze Mái Bfifcfcli I van. Mire Jenda beérne az örháE

gf

fij

jjJrr

el'iSuia zig a hírrel késő lenne. Mit tegyének most? Egyszerre csak aSS éles füttyszó hasít a levegőbe ... hW HM SOS ... SOS ... Jenda fütyül, *z¥« FT).Üe után feszülten figyel. Megismétli II Hä'ffijBrS még erősebben, szinte belefájdul II a füle: SOS!... SOS! Ér JU!! Egyszer csak az őrháztól felifi hangzott Standa válasza: — Mi ^äggäM^wK van? MMJJhPNF^M És már száll is az üzenet az II™ 11 'li"|(j őrház felé: „Állítsátok le a vonatot, a síneken traktor áll! — Apa, állítsd meg a vonatot, mert az átjárónál egy traktor áll a síneken — kiáltja Standa édesapjának. — Mit beszélsz? — Igazán apa, gyorsan állítsd meg a vonatot. — Nem füllentsz? — Nem komédiáztok velem, fiúk? Hiszen tréfából nem lehet megállítani a vonatot! Standa lázasan bizonygatja, hogy a pionir nem hazudik, csak siessen az édesapja. Apja pedig futott a közelgő motoros elé. A

két fiú így jól kifüttyentgette magát, és ez nem volt akármilyen fütty. Stanislav Zikan és Jenda Pelár hőstettét még a pionírkrónika is megörökítette. Azóta senki sem mosolyog, ha füttyüket hallja. J. TUHÄCEK P

isti nem a legrosszabb gyerek, jól viselkedik az iskolában, és szülei se panaszkodhatnak rá, csak egyetlen csúnya szokása volt, a körömrágás. Erről sem kérlelésre, sem fenyegetésre nem tudott leszokni. Hiába magyarázták neki szülei, hogy millió számra viszi szájába a veszedelmes baktériumokat, és még körömházgyulladást is kaphat, minden hiába volt. Valahányszor a bacillusokról beszéltek neki, Pisti mindig gúnyosan, hitetlenkedve hallgatta „az ijesztgetést". A nyári szünidőben azután édesanyjával ellátogattak egy fővárosi rokonukhoz. A rokon-bácsi kutató orvos volt, és gyakran otthon is dolgozott. Volt neki egy csodálatos kis masinája, amilyent Pisti még sohasem látott. Ezt a készüléket mikroszkópnak hívták. A bácsi gyakran órák hosszat kukucskált bele, és valamit folyton cserélgetett alatta. A kis vendégnek megtetszett nagyon ez a szerkezet és semmiért sem adta volna, ha ő is belekukucskálhat. Egy szép napon ez a kívánsága is teljesült. A bácsi maga mellé ültette és jókedvűen megkérdezte Pistitől: — Tiszta-e a kezed kiskomám? — Persze, hiszen most mostam meg, — mondta magabiztosan Pisti, mert attól félt, hogy maszatos kézzel nem nyúlhat e csodálatos masinához. Mondd csak, és jól megmostad, szappannal? — érdeklődött tovább a bácsi. Majd elővett egy kicsi üveglapot. — Kétszer is megszappanoztam — felelte a gyerek önérzetesen. — Hát akkor idesüss — szólt a bácsi — és az üveglapocskát a fo t -:• j— I • „

: ij mikroszkóp alá tette. Valamit bab- ŕilVíli. \',i,„ť; ľ rált a nagyítón, azután megenged- M-j . • -•« te Pistinek, hogy belenézzen. fe » r^

rf—1 t [ — Nem látok semmit — emelte ft

>

Kirlh

3"J

| " • l,m

kfel csalódottan a fejét. ^-"ŕ;

, , _ŕ

T5— ľ - ! '

ľl — Persze, hogy nem látsz, mert y I I ľ

=t J- J~1 nincs semmi az üveglapon. De V" > • nmt. ^ .i húzd végig rajta az ujjad. • "1 « - •

• p*' > Pisti nem értette, mi történik, If ^ , de azért óvatosan végighúzta né- fl # '.' * * _

r" hányszor az ujját az üveglapon. £ " : „: J : • ,• • J

~*X . | A bácsi azután a lapot visszatette 9 te

r. „„ ^^rT.ŤrúľT, a mikroszkóp alá. Egy ideig esa- jň {.

j , , i , , vargatta a beállító gombokat, az- S^I-y—-^ jjbj után felszólította Pistit, hogy néz- " ÜTín-ozr iar n ji.t lÉsšy. zen bele. Pista belenézett, és B t nyomban olyan piros lett, mint a jp*—g-pj^rrrr— pipacs. w - * i vt . ; y — Jé, mennyi bacillus, hogy u<y tm • ík. Bui-u, ij nfci-ini..i>

ö;«» izegnek-mozognak — tört ki , belőle a felismerés. yl T-'^

fft -J

• ~ rrt i j

^a — Látod kétszer is megszappa- ----- -^ noztad a kezed, s látod hányféle d,m

Wi.k*

m.hu-a,.iinkt H^h. <i-uu*. bacillus található a tenyereden még í i , így . is, — szólt nevetve az orvos- • t 1

1 ~

J i I j bácsi. - Nem akartad elhinni, rt

t "XSySd-™ ť -i cL* hogy a kezeden láthatatlan bacil- j _ _ , lusok százezrei nyüzsögnek, most fcr

51 ?. meggyőződhettél róla. ö " ui-^v. ' dt^ a UrtüLa- ä Azóta Pisti napjában többször p t h —i is megmossa a kezét. Alig győzzük ~j j-v f | őt kivárni a fürdőszobából. Néha ugyan még a szájához veszi a körmét rossz szokásból, de nyomban el is kapja a kezét. VÍGH RÓZSA GI||||||MIII!llllllllllllllllllllllllllli: lassan, szépen sárgulni kezdtek. Arra vetődött a teknősbéka is. Meglátta a banánfát és selypítve így könyörgött: „Csacsa, Csacsa, ké-é-é-érlek szépen, adj egy kis banánt, majd meghalok éhen!" Az irigy majom azonban elkergette: — Takarodj innét, te csúfság, a banánokat én eszem meg!" A banánok ekkor már olyan nagyra nőttek, hogy terhük alatt az ágak mélyen lehajoltak. Egy napon azonban, amikor a banánok már túlértek, az irigy majomnak még arra sem jutott ideje, hogy felkiáltson, mert: bumm! s a fejére hullottak. Olyan ütést kapott, hogy a szeme szikrát hányt. Összefutottak az erdő állatai, hogy megkóstolják a kívánatos gyümölcsöt. Azonban nagy volt a meglepetés: a banánok egytől-egyig rothadtak voltak. Erre az állatok leültek, s szinte kórusban mondták: — Ügy kell neked, Csacsa! Sajnáltad tőlünk a banánt, hát te sem ettél belőle! (KMford.) gok fővárosa Bomoko, Conakry és Lagos. František Iirubín: MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. A hat mező minedegyikébe így jut három-három csillag. 2. Világbéke. A fejtörő nyerteseinek névsorát a Gyermekvilág jövő szombati számában közöljük. Megfejtéseiteket postai levelezőlapon az alábbi címre küldjéek: Üj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. Mit mérsz, mit mérsz, szitakötő? Kérdezik a lebegőt. „Reggel óta méricskélem a napot s a levegőt!" bámulatos mennyit bírsz! ,,Sőt még többet, kedvesem! De ha szellő lengedez: nem bírok én semmit sem". Sipos Győző fordítása 1. Töltsétek ki a fenti kockákat 1-től 17-ig terjedő számokkal (mindegyik szám csak egyszer fordulhat elő) úgy, hogy 'valamenynyi vízszintes és függőleges sor összege 38 legyen. 2. Mely független afrikai orszáÜJ SZÖ 8 * 1961. július 1.