Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-06 / 186. szám, csütörtök

A fegyver nem búcsúzott Elbúcsúzunk hát Hemingwaytól is. Az utóbbi években szinte ki sem fogyunk a huszadik század nagy íróinak nekrológjaiból: fekete keretben írtuk le Dreiser és Eluárd, Brecht és Fagyejev, Tolsztoj és Nezval, Bezruč nevét. Melléjük lépett most Hemingway is, az ösz szakállú óriás, a testet öltött vitalitás, az ember, a művész, akinek neve és lénye egybeforrt a küzdelemmel. KAizdött és viaskodott, amióta rádöbbent az életre és a világra. Vegigverekedte az első világháborút s hiába búcsúzkodott a fegyverektől, nem válhatott meg tőlük: harcolt a spanyol polgárháborúban a spanyol fasiszták ellen, a francia ellenállók oldalán, s végül az élete végzet-totemjává vált fegyver tett pontot élete végére. Tragikus és groteszk halál: fegyverét tisztogatva lőtte szivén magát. Véletlenül. Egy kevéssé ismert regényét, amely úgy hiszem, nem is jelent meg magyar fordításban, angol címe körülbelül azt jelenti: Akinek van és akinek nincs, Hemingway a következő mondattal fejezte be: „Egy ember egyedül lyukas garast sem ér". Az élet eremén bukdácsoló főszereplő mondja ezt, csempész és félkézkalmár. A gondolat nem új, Hemingwaynél sem, meg található más formában, de lényeget jelképezőn a háborús „Búcsú a fegyverektől" és a spanyol polgárháborúról szóló „Akiért a harang szól" cíniü regényekben. A halódó társadalmi rend farkas-törvényének az egyénre vetített tanulsága ez: legerősebb, méltán értékelt kifejezését az „Öreg halász és a tenger" című Nobel-díjas írásban találhatjuk. De éppen itt — akárcsak a spanyolországi regényben — még valami domborodik ki élesen: a harc, a küzdelem igazsága, amelyben a vereség is a győzelem zálogává válik, ha meg tudjuk látni, át tudjuk érezni a küzdelem szépségét s valljuk, hogy a küzdelem nemcsak kötelesség, hanem gyönyörűség is. Az öreg halász megfogja és elveszti életének nagy halát, de érezzük és tudjuk, Pedro, a fiú egykor elég erős lesz, hogy kihúzza a partra a nagy zsákmányt. Bár könyveiből bestsellert, jómagából sajtócsinadrattával agyonhozsannázott „nap lovagját" csináltak a tengeren túl, Hemingway igazi művész, igaz ember volt, amit ékesszólón bizonyít, hogy művészi rangjának még az amerikai „boom" sem árthatott. A magunkénak vallottuk őt — nem mint szocialista írót, de magunkénak vallottuk őt elsősorban mint igaz, lázadó embert, aki szembe mert fordulni az előítéletek, hazugságok, jogtalanságok szörny-falával, magányos farkasként bár, de a küzdelem örömével és gyönyörűségével. S mert sokszor, ma is érvényes a régi igazság, hogy az írót holtan jobban megismerik, mint életében, reméljük, honfitársai most végre megismerik az igazi Hemingwayt is, úgy ahogy mi látjuk őt, és nem csupán müveinek hollywoodi főzetét, amelyben sokszor csak a szerző neve és a cím marad meg az eredeti alkotásból. TÖTH TIBOR Nagy veszteség érte az emberiséget Szovjet lapok Hemingway haláláról Moszkva (CTK) — A keddi moszkvai lapok külön cikkekben kegyelettel adóztak Ernest Hemingway amerikai író emlékének. A világkultúra nagy veszteségét látják a nagy művész tragikus halálában. Műve a békeharcosok, a jobb emberért küzdők fegyvertárát fogja gazdagítani örök időkre. Leonyid Leonov neves szovjet író a moszkvai Pravdában legmélyebb részvétét fejezi ki az amerikai népnek és az amerikai irodalomnak, mely elvesztette egyik legnagyszerűbb képviselőjét. „Olyan író volt Hemingway, akinek hangja betöltötte az egész világot. Azt hiszem, az emberiség a közeljövőben nagyon érezni fogja hiányát. Hemingway hangja nagyon fog hiányozni a toll és az eszmék ama bajnokai között, akik követelik a béke és a civilizáció megmentését, nagyon fog hiányozni azon a nagy tanácskozáson, mely már régen megérett s amelyről feltételezendő, hogy meg is valósul" — írja Leonov. A Lityeraturnaja Gazeta közli a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének az elhunyt özvegyéhez intézett levelét. Az írószövetség mély fájdalmát fejezi ki a nagy író, a bátor ember, lelkes antifasiszta, a híres humanista időelőtti távozása miatt. A szovjet nép körében közismert Hemingway neve. Alekszandr Csakovszkij ugyancsak a Lityeraturnaja Gazetában örökíti meg Hemingvvayhez fűződő emlékeit. Azjt írja, hogy a Hémingwayhez hasonló emberek élete nem ér véget halálukkal. Élni fognak a sok-sok millió könyvtárban és az emberi szívekben, melyeket hevesebb dobogásra tudtak serkenteni. A Komszomolszkája Pravda Az öreg halász és a tenger című filmet ismertetve kiemeli, hogy Hemingway azzal a szellemi erővel ruházta fel a film hősét, melyet az író a gyarmattartók által elnyomott, de le nem győzött kubai népben talált meg. Évek óta komoly hiányérzetet vált ki bennünk, hogy az írók elhanyagolják társadalmi életünknek egyik sarkalatos fontosságú témáját, a szocializmus építésében új, sajátos jellemvonásokkal gazdagodó mai ifjúság életét. Erre a követelésre mintegy válaszképpen két-három esztendővel ezelőtt az irodalomban, a drámaírásban és főleg a filmben tanúi lehettünk egy „új hullámnak": egymásután láttak napvilágot az ifjúsággal foglalkozó művek. Csak egy hiba csúszott a számításba. Ezek az alkotások szinte kivétel nélkül a mai fiatalok csekély hányadának, a félresiklottaknak, a huligánoknak és az ehhez hasonló elemeknek tévelygését a- lélektani elemzés eszközeivel élve próbálták megmagyarázni. Tagadhatatlan, hogy voltak köztük igen szükséges, hasznos és sikerült művek, viszont az összkép megdöbbentően és tegyük hozzá: igaztalanul borúlátó volt. Ez arról tanúskodott, hogy az írók lífég mindig a peremjelenségek alapján Ítélnek, nem próbálják összetettségében megérteni a mai fiatalok zömének mentalitását, amelyet minden hiányosság ellenére elsősorban új életünk szépségeinek igenlése jellemez. Ezért vártuk fokozott érdeklődéssel a MATESZ évadzáró előadását, Valery Petrov bolgár költő Májusi románc című lírai komédiájának bemutatóját, mert úgy tudtuk, hogy ez a darab a meg nem értő kuvikokkal szemben védelembe veszi a mai fiatalságot, örültünk annak is, hogy Petrov a kételkedők, a hitetlen Tamások előtt is feltárja korunk ifjúságának — a múlthoz viszonyítva UunUaiánunh jelenti

: BefejeZéS ClÓtt 3 II. MOSZkVaí Nemzetközi Filmfesztivál előkészületei Mint már többször közöltük, július 9-tól 23-ig nevezetes nemzétközi esemény színhelye lesz a szovjet főváros: „A filmművészet hu manizmusáért, a békéért és a népek barátságáért" hagyományos jelszó jegyében megrendezik a II. moszkvai nemzetközi filrnfesztivált. melyen félszáz állam filmgyírtói vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitó a Közpo nti Lenin Stadion Svortpalotájában lesz. A fesztivál keretében versenyen kívül bemutatnak egyes alkotásokat az egyes filmszervezetek kívánságára, ezenkívül megrendezik a szovjet filmművészet régebbi, külföldön különböző okokból be nem mutatott alkotásainak előad ását „Filmek, melyeket önök nem láttak" elnevezéssel. A már befejeződő előkészületekkel kapcsolatban Moszkvában járó munkatár sunk felkereste Dolgopolov elvtársat, a fesztivál bizottság sajtóosztályának munkatársát, aki volt szíves válaszolni az alábbi kérdésekre: 1. MIBEN REJLIK AZ IDEI 11. MOSZKVAI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL JELENTŐSÉGE, ÉS MIBEN KÜLÖNBÖZIK AZ 1959-BEN RENDEZETT ELSŐTŐL? A fesztivál jelentőségét elöSiör is hagyományos jelszava határozza meg: „A filmművészet humanizmusáért, a békéért, a népek barátságáért". A világ számos országának különböző politikai meggyőződésű filmművészei, rendezői, teoretikusai találkoznak itt, hogy megismerkedjenek egymás legjobb alkotásaival, baráti eszmecserét folytassanak a legidőszerűbb alkotási kérdésekről, melyek természetesen nagyon is érintik korunk leglényegesebb problémáit. Az idei fesztivál nagy jelentőségét továbbá abban látjuk, hogy a küldöttségek földrajzilag óriási területe' ket fognak képviselni. Míg az első fesztiválon csak 35 ország filmküldöttsége vett részt, most 50 várható. Természetesen a számok mögött látni kell azt a rendkívül fontos tényt, • • • • • • • • • A bratislavai Oj Színpadon a napokban bemutatták G. B. Shaw Pygmalionját. J. Herec felvételén E. Bindas és O. Zöllnerová. • • • Unalomba fulladt derű — sok mindenben tisztább, álszeméremtöl, anyagiasságtól és polgári fülledtségtól mentes, őszintébb szerelmi életét, amelyből nem veszett ki a líra. örültünk, hogy végre valaki hozzányúl ehhez a témához, Arnošt Kolmannal, a nagy cseh filozófussal együtt vallva, hogy a szerelem elválaszthatatlan része az élet értelmének, tartalmának, hogy két ember szerelme a legszebb életjelenségek közé tartozik. Ezért okozott oly határtalanul nagy csalódást a darab megtekintése. A Májusi románc ugyanis alig adott választ kérdéseinkre. Röviden azt mondhatnánk: míg a már említett „új hullámot" a borúlátás sematizmusa uralta, ebben az esetben dagályként önti el a darabot' a lelkendezés sematizmusa. Hamis, leegyszerűsített képet kapunk, mintha a mai fiatalok életében, beleértve a szerelmet, nem volna semmiféle probléma s ha itt-ott elvétve felmerül, megoldása könnyebb a gyűrött ing levetésénél. Ezért nagy mértékben felelős a társszerző Sergej Machonin, aki az eredeti szöveg líraiasságát is . helyenként megtörve erőszakoltan törekszik az időszerűsítésre. Meddő kísérlete csupán arról tanúskodik, hogy amilyen jő kritikus, olyan gyenge drámaíró. A lírai komédia így szürke unalomba fullad, elillan belőle a líra, •sak hébe-hóba villan fel benne némi szellemesség s ami a legrosszabb: a mondanivaló hatásának hőfoka valahol a fagypont körül jár. A fiatalságot /édelmező Ifjú (Várady Béla) és a mai fiatalok érzés- és gon do1atv.iií>iát nem ismerő. ci

r' azért gátlás nélkül elítélő öregúr (Király hogy első ízben ismerkedünk meg olyan országok filmgyártásával, amelyekről fel sem tételeztük, hogy egyáltalán van hazai filmgyártásuk, így például Mali, Marokkó, üahomey, Nigéria, Szomália mutatja be.filmművészetének elsöszülöttjeit a fiatal afrikai államok közül. A latin-amerikai országokat a forradalmi Kuba, Argentína, Venezuela, Peru, Chile fogja képviselni. Első ízben mutatkozik be Üj Zéland és Ceylon filmgyártása is. 2. MILYEN ISMERTEBB FILMEK VÁRHATÓK A FESZTIVÁLON? Olaszország Romulo Marcelli filmjével A nagy olimpiásszal nevezett be, az NDK filmművészetét Konrád Wolf Mamlock professzorja fogja képviselni. Az angolok Hughes Oscar Wilde pere-t jelölték a fesztiválra, a dán filmgyártás az antifasiszta ellenállási harc történetéből merítő Utolsó tél című filmmel vesz részt. Még nem döntötték el véglegesen, melyik szovjet filmet mutatják be a fesztiválon. A magyar filmgyártást Szemes Mihály Alba Regiája fogja képviselni, Tatjana Szamojlovával a főszerepben. ' Dahomey filmgyártása halászok életéről készült kisfilmmel, Mali és Marokkó szintén rövid dokumentumfilmekkel mutatkozik be. A román filmgyártást Liviu Ciulei Szomjúság, a lengyelt Ma éjjel elpusztul a város, a japánt Kaníto Sindo Mezítelenek szigete című filmje fogja képviselni. Meglátjuk A harcoló Kuba című dokumentumfilmet is. A csehszlovák filmgyártást az eredeti tervtől eltérően a Bilincsek című film fogja képviselni. 3. A BEMUTATÁSRA KERÜLŐ FILMEK KÖZÜL MELYEKET TARTJA ESÉLYESNEK KITÜNTETÉSRE? A filmek értékéről természetesen még nem nyilatkozhatunk; ennek megállapítása a • széles összetételű zsűri feladata lesz. A zsűri, a modern filmművészet kiemelkedő személyiségeiből tevődik össze. Tagjai között van Boriszlav Saraliev bolgár rendező, aki Ének az emberről című filmjében Y'apcarovnak, a forradalmár költőnek alakját örökítette meg annak idején. Karel Zeman, több sikeres film. főként az Ördögi találmány rendezője képviseli Csehszlovákiát a zsűriben. Elismert tekintély a világ, filmművészeti köreiben. A magyar Várkonyi Zoltánt is nagyon jól ismerik mozilátogatóink. Jerzy Toeplitz, a neves lengyel kritikus, teoretikus, Liviu Ciulei román rendező a Tűz a Dunán nagy sikerű film alkotója is tagja lesz a zsűrinek. Az amerikai filmgyártást Josua Logan, a Lysistrate rendezője, Sztanyiszlavszkij módszerének lelkes követője képviseli a zsűriben. Angliát Rodger Manwell, Olaszországot Vísconti, Franciaországot pedig Leon Mussinac fogja képviselni. Az utóbbi Ejkenstejn és Pudovkin személyes jó barátja volt. 4. HOGYAN HOZZA KÖZELEBB EGYMÁSHOZ A NÉPEKET A II. MOSZKVAI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL? A fesztiváli bemutatókat fórumjellegű szabad vita követi az időszerű kérdésekről. Ilyen téma például: A művész és kora. A franciák javasolták a következő téma megvitatását: A film szerepe korunk társadalmában. A fesztivál keretében rendezett akciókon kívül a vendégek megismerkednek a szovjet fővárossal és környékével, a népgazdasági kiállítás anyagával, a város múzeumaival, műemlékeivel és egyéb nevezetességeivel, ellátogatnak nagy ipari üzemekbe, elbeszélgetnek a mozilátogatókkal, stb. * * * Igen hálás vagyok Dolgopolov elvtársnak, hogy most. a lázasan folyó utolsó előkészületek idején idot szentelt nekem. t Tény, hogy az előzetes program szerint igen mozgalmasaknak ígérkeznek a fesztivál napjai. A 15 napból három vasárnap lesz és az egész programot 12 nap alatt kell megvalósítani. A zsúfolt program megköveteli, hogy naponta 9-től 23.30-ig talpon legyenek. A bemutatókat napjában háromszor: 10-től 13-ig. 14.30-tól 17.30-ig és 20.30-tói 23.30-ig tartják. Közbe esik a vita. a rendszeres sajtóértekezletek, stb.' * Egyébként a fesztivál ismert díjain: A nagydíjon, négy aranydíjon és 12 ezüstdíjon kívül további díjakat ajánlott fel a Külföldi Kulturális és Baráti Kapcsolatok Társaságának Szövetsége, a Szovjet Filmművészek Szövetsége, a Szovjet Ifjúsági Szervezetek Bizottsága, a Szovjet írószövetség, a Szovjet Újságírók Szövetsége, a Szovjet Békevédők Bizottsága, a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége és a Szovjet Sportszervezetek Szövetsége. L. L. • • • • Évadzáró bemutató a Komárnói Magyar Területi Színházban Dezső szócsatája — amelyben végül is az előbbi lesz a győztes — helyenként lapos, és a példálózgató, illusztratív jelenetek közül nem egy „üres, mint a Szahara". Nem tud ezen sokat változtatni Konrád József rendezése sem. Eleven légkört, korszerű keretet és ritmust is ad az előadásnak, sőt vannak ügyes és szellemes ötletei, a színészekkel végzett munkában él az adott lehetőségekkel, de rendezői felfogásán érezhető a tanácstalanság: mit is kezdjek ezzel a darabbal? — s ez nem is csoda. A színészi teljesítmények nem haladják meg az átlagos színvonalat; a legnagyobb hiányosság az, hogy alig-alig sikerül kihozniok a komédia csattanóit. Külön meg kell említenünk Ferenczy Anni életvidám, megnyerő Lenkéjét, Melichárek Jana eleven kis varázslóját és Király Dezsőt az öregúr szerepében. Annál gyengébb a Professzora. Mathonová Zora színpadképe ügyesen egészíti ki a rendezői elképzelést. A. Stanek zenéje nélkülözte az ötletességet, a színt, viszont Tarics János vezetésével ezúttal jó teljesítményt nyújtott a kislétszámú zenekar. Monoszlói M. Dezső fordítása néhány pongyolaságtól eltekintve jó. de következetesebben kellene törekednie az egyszerűségre, a színpadi ->eszéd követelményeire. Összegezve: minden jószándék elmére a Májusi románc műsA-ra tűrését dramaturgiai tévedésnek tartjuk, amit csak az a tény enyhít hogy a darab

1 előadására új témák íeresése közben került sor. Gály Iván Orest Dubay: Linóleum-metszet ÜJ SZÖ 7 * 3961. július 6.