Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-20 / 200. szám, csütörtök

ü| BANYASZKŰZPONI Gyorsabban, jobban, gazdaságosabban A PÉLDA EREJÉVEL MEGINDULT A HARC • A KONKRÉT AGITACIÓ MEGHOZZA GYÜMÖLCSÉT Most, a régi cseh bányászváros közelében, Podžateckén új nagy lakótelep épül a bányászok részére. A tervek szerint ennek a bányászközpontnak 1980-ra százezer iakosa lesz. (B. Krejčí — ČTK — felvétele.) imiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiMiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Ezért népszerű Z denék Jiŕička, az Adamovi Cépgyár műszaki-fejlesztési osztályának harminc éves konstruk­tőrje ezerkilencszázötvenhatban szer­zett mérnöki diplomát. Azóta dolgo­zik az üzemben. Kitűnő szaktudással rendelkezik, az üzem műszaki-tudo­mányos körének elnöke, s a pártalap­szervezet vezetőségében is tölt be funkciót. Emellett még egy igen fon­tos tevékenységet fejt ki. Hetente az üzem különböző iskoláiban tanít... — Azt akarom, hogy dolgozóink minél nagyobb szakismerettel rendel­kezzenek. Ezért szeretek tanítani. Jó érzés számomra, ha beavathatom őket a matematika, a technológia, a mechanika, a miíszakirajz-készités, az anyagtan titkaiba s mindabba, ami nemcsák saját érdekeiket, hanem társadalmunkét is szolgálja. • — így, ilyen szavakkal, egyszerűen, közvetlenül beszél. — Mégis — kérdeztem — mi ser­kenti ilyen sokrétű és felelőségteljes munkák végzésére ? — A kommunista öntudat, az em­berek iránti bizalom, megbecsülés és szeretet — válaszolta minden pátosz nélkül. — Tudja — folytatta — üze­münkben igen nagy az érdeklődés a szákképzettség növelése iránt. Tavaly 1554 dolgozónk képezte magát tovább az iskolák különböző típusain. Az üzemi iskolán szintén tanítok. Ide többnyire idősebb munkások járnak, ezek talán még lelkiismeretesebbek a tanulásban, mint a fiatalok. Ettől eltekintve büszke vagyok fiataljaink­ra, mert megvan bennük az akarat és éppen ezért boldogan segítek nekik... N em túlzás ez, van alapja. Ji­ŕička elvtárs a segítségükre van, noha ez a családi gondokat le­számítva - sok egyéb elfoglaltsága mellett nem kis megerőltetésébe ke­rül. S lássuk csak, miért? Elsősorban is nehézségek vannak a tankönyvek körül, mert a meglevők főiskolásoknak készültek, nem megfe­lelők, zsúfolt bennük a tananyag. A diákoknak — a dolgozóknak — nincs annyi idejük, hogy az egész anyagot átvegyék heti 15 óra alatt. Jiŕička elvtárs, hogy ezen könnyítsen, szá­mos tananyagot kivomtosan — a tantervnek megfelelően — lesokszo­rosított s ezt szétosztotta a hallga­tók között. Az eredmény nagyon jó volt. De ez igen sok munkát vesz igénybe és költséges. — Ogy segítünk ahogy tudunk. Jiŕička elvtárs ezt kötelességének érzi. Azért, mert tudja, hogy mit je­lent az, ha az üzem dolgozóinak na­gyobb szakképzettsége lesz. Tisztában van vele, hogy az egyre inkább gé­pesített termelés ezt megköveteli, mert a növekvő feladatokat csakis így teljesíthetik. — Ami a jövőt illeti, még nagyobb igyekezettel akarom végezni a mun­kámat — mondja. Szeretném, ha fáradozásomat dolgozóink elégedett­sége és a termelési eredménymuta­tók növekedése jelezné. Jiŕička mérnök magunkra ha­gyott, S mid elvtárs, az isko­laügyi osztály vezetője így szólt: — Ilyen ember Jiŕička elvtárs. Egyszerű, feladatait teljesítő kommu­nista. S éppen ez az, ami népszerűvé teszi az emberek között. KEZES JÓZSEF ľ Több ezer ember, mondhatnánk egy kisebb hadsereg dolgozik a Ke­let-Szlovákiai Vasmű építésén. Ha­talmas gépek százai mozgatják a földet, keverik a betont, rakják a kanálist és vízvezetékcsöveket, he­lyére emelik a csarnokok építéséhez szükséges betonlemezeket. A gyors, korszerű építkezés mindjobban meg­kívánja a gépi munkát. A táj arculata most még ellentétes, egyik részében már állnak a modern háztömbök, bennük sok száz család talált barátságos, kényelmes otthon­ra. Aszfaltos utak és gondozott par­kok, tele facsemetékkel, színes virá­gokkal és rengeteg jól táplált, szé­pen öltözött gyermekkel. A másik részen viszont földhányások, torony­daruk és kész vagy félig kész épü­letóriások emelkednek a magasba. Az első félév lezárult, a mérleg­készítést ugyan még nem fejezték be, de az előzetes számítások ada­tai a pénzügyi terv teljesítéséről beszélnek. A harc nehéz. Mert nem igazgatói rendeletekkel akarják a feladatokat teljesíteni az építés ve­zetői, hanem az emberek szívében, gondolkodásában akarnak győzelmes csatát vívni. Ennek a harcnak élén a kommunisták menetelnek. Nem volt taggyűlés, nem volt pártcso­port-értekezlet, ahol ne beszéltek volna arról, mit tettek és mit mu­lasztottak el, mit nem tettek meg azért, hogy a gépesítést közel hoz­335 millió korona dolgozóink gyógykezelésére § Hazánk nagy lehetőségeket i nyújt a dolgozók ingyenes gyógy­5 kezeltetésére. Ez évben majdnem ^ 206 ezer dolgozó és hozzátarto­^ zója üdül országunk szebbnél­^ szebb fürdőhelyein. Társadalmunk ^ erre a célra 335 millió koronát fc fordít. Tisztábbak lesznek a folyók (ČTK) — A bratislavai Vízgazdál­kodási Kísérleti Intézet egyik kol­lektívája Ján Pôbiš mérnök vezeté­sével , Hencovcén a Vranovi Faipari Nemzeti Vállalatban végzett többéves kutatás után megoldotta a szulfát­cellulóz gyártása után fennmaradó szennyvíz tisztításának kérdését. A cellulóz ipar Szlovákiában a fo­lyóvíz 61 százalékát szennyezi be. A kutatási feladat megoldása, amely­lyel megteremtették a szennyvíz tisztításának előfeltételeit a tisztító állomásokon, fontos hozzájárulás a folyóvizeink megtisztítására irányuló törekvésünk sikeréhez. A bányászok szabadsága valamikor és ma (ČTK) — A kelet-csehországi szén­bányák vállalat! irattárának okmá­nyai Rtynében azt mutatják, hogy 1920-ban a leghosszabb szabadságot — mindössze 12 napot — az a bá­nyász élvezte, aki több mint 15 éve dolgozott a bányában. Ez idén két­hetes szabadsága a kelet-csehorszá­gi bányászok mindössze 4 százalé­kának van. Az alkalmazottak java­részének — csaknem a felének — négyhetes, 23 százalékának három­hetes szabadsága lesz. A kelet-cseh­országi szénbányák dolgozói negyed­részének öthetes szabadságra van igényük. zák az emberek szívéhez. Egyik röp­gyűlést, termelési értekezletet a má­sik után hívták össze. Majdnem há­romszáz agitátort iskoláztak, akik adatokkal, statisztikával, érvekkel küzdöttek és küzdenek. A kommu­nisták nem féltek attól, hogy nehéz­ségekbe ütköznek. Tudták, hogy a pillanatnyi népszerűtlenség vállalása a pártszervezet tekintélyének hatal­mas növekedését hozza a gépek al­kalmazásával, kihasználásával. S győ­zött a gép a Vasmű építésén. Néhány ember kivételével mindenki azt mondja: jó a gép, tovább kell gépe­síteni. Győztek a gépek, mert az emberek szeme előtt bizonyítják, ve­lük termékenyebb, könnyebb, jobb a munka. A párthatározat mély benyo­mást tett az építőkre. Anélkül, hogy a határozat megvalósítására külön rendelkezések, utasítások születtek volna, nagyon sok kőműves, ács, se­gédmunkás, kommunista és párton­kívüli a párthatározat szellemében kezdett dolgozni. A pártszervezet pontról-pontra megvizsgálta a munka menetét. Az egyik fontos teendő az építkezés gazdaságosságának megja­vítása — mondották többen a gaz­dasági vezetők, párt- és szakszerve­zeti funkcionáriusok értekezletén, melyet a második félév küszöbén tartottak. A második félévben a ter­melékenység az előző év hasonló időszakához képest emelkedik. A ter­melékenység növekedésének egyik alapja a veszteségidők felszámolása. Az aktíva résztvevői meghányták­vetették, hogyan lehetne csökkenteni az időkieséseket, amelyek a helyte­len gépkihasználásból, a rossz szer­vezésből, a munkafegyelem lazulásá­ból adódtak. Ennek eredményeként javulás mutatkozik. — De még ez a javulás sem kielé­gítő — mondotta Kiss Imre elvtárs, a hengerde-építők pártalapszerveze­tének elnöke. Hangsúlyozta, hogy az építés-veze­tők az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a szervezésre, a gépek jobb kihasználására s nem lesz baj az átadási határidők betartásával. Meg kell őszintén mondani, hogy a hídépítőrészleg befejezése sem ment simán. Ottjártunkkor meggyőződhet­tünk arról, hogy jóval az átadás után még kőművesek és más szakemberek dolgoztak a csarnokokban, fékezték a hídépítőket feladataik teljesítésé­ben. A betonkeverés körül is ba­jok vannak még. Pedig a beton minő­ségének megjavításáról már nagyon sokat tárgyaltak, de eddig nem sok eredményt értek el. A beton techno­lógiai kutatása és minőségellenőrzé­se eredményei s a kiviteli gyakorlat között még mindig mély szakadék van, a gyakorlat messze az elmélet mögött kullog. Ha csakugyan lénye­gesen csökkenteni akarják az építés költségeit, a tudomány és a gyakor­lat embereinek össze kell fogniok. Helyes tehát, hogy az üzemi párt­bizottság az agitátorok segítségével olyan embereket akar nevelni, akik önmaguknak és családjuknak is él­nek, de ha a közérdekről van szó, habozás nélkül harcolnak érte és mindennél előbbre helyezik azt. A kommunistáknak sem közömbös, hogy mennyi pénz van a fizetési borítékban. De minden anyagi előny nélkül is harcol azért, hogy munka­helyén takarékoskodjanak, kihasznál­ják a munkaidőt, növeljék a terme­lést. Egyszóval a társadalom, a dol­gozók érdekeit tartja szem előtt. Helytelen lenne azt követelni, hogy a párttagok tekintet nélkül egyéni képességeikre, tapasztalataikra és ko rukra valamennyien a legmagasabb munkaeredményt érjék el. De igenis jogos követelmény, hogy a kommu­nista ne tűrje, ne menjen el szó nél­kül a felületesen végzett munka, a pazarlás tényei mellett, legyen bá torsága szóvá tenni a hibákat, a technológiai előírások semmibevéte­lét, jelentőségének lebecsülését. Ha úgy akarunk dolgozni, ahogyan ezt elvárja tőlünk a párt, akkor senki nek nincs joga félrehúzódni s arra várni, hogy mások majd szót emel­nek, bírálnak, vagy nevelnek helyet­te. A kőművesek úgy vélekednek, hogy a sofőrök között jócskán van­nak olyan párttagok, akik ugyan be­csületesen dolgoznak, de amikor harcolni kell a hibák ellen — például a tehergépkocsik jobb kihasználá­sáért —, az elvtársak nem hallatják hangjukat, nem beszélnek arról, mi­lyen kárt jelent, ha a hatalmas be­tonkeverő kavicsra, a kőműves anyagra vár, mert hétfőn későn kez­dik, szombaton korán hagyják abba a munkát. A maguk munkáját tisz­tességgel elvégzik, de nem igyekez­nek formálni környezetüket. Ha a pártszervezet önkéntes munkára hív­ja őket, szorgoskodnak, hogy a ko­csik üzemképesek legyenek. Ha taka­rékoskodni kell, ők az elsők, de ha mások pazarolnak, nem teszik szó­vá. „Jó fiúk" akarnak lenni. Nem akarnak, vagy nem tudnak érvelni, fellépni a fegyelemsértők ellen. Nem független mindettől, hogy a különböző munkacsoportok és a szo­cialista munkabrigád cím elnyerésé­ért versenyző kollektívák nem látnak előre az építés dolgaiban. így törek­vésük, igyekezetük gyakran nem tel­jesül, ami kedvezőtlenül hat kere­setükre is. A kollektívák igénylik és erre ígéretet is kaptak, hogy rendszeresen tájékoztassák őket, mi­kor mit kell tenni, melyik munkát mikorra kell tervszerint befejezni és így tovább. Azonban mindeddig rend­szertelen ez a tényleg nagyon fon­tos tájékoztatás. Igaza van tehát Molnár József kő­művesnek, hogy a második félévben nagyobb gondot kell fordítani a munkaverseny szervezésére. A For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának idejét és ener­giáját nagyrészt a bérügyi reklamá­ciók és egyéb panaszok orvoslása köti le, s részben emiatt nem fordí­tanak kellő figyelmet a termelést, a szocialista munkaversenyt fékező és más természetű gondok megoldásá­ra. Tanácskoztak ugyan a versenyző •kollektívák vezetőivel és felkarolták sok hasznos kezdeményezést, de a termelési értekezletek, amelyek fő szervezői kellene, hogy legyenek a versenynek, a termelés akadályai le­küzdésének, még nem töltik be tel­jes egészében ezt a szerepet. Nem kétséges az építkezésen teljesíthetik a második félév felada­tait, ha a vezetés minden szintjén szigorúan megkövetelik a párt által megszabott feladatok s az azok szel- > lemében született saját helyes hatá- [ rozataik következetes végrehajtását. ( A kezdet jónak mondható. S ha az agitátorok nevelőmunkájának mosta­ni lendülete állandósul, az eredmény ­nem marad el. ERDÖSI EDE ! ÉRDEKESSÉGEK 0 tudomány és technika világából * Kicsi a bors, de erős Sehol nem érvényes annyira ez a szólásmondás, mint az újonnan gyártott szovjet kisteherautónál. A K 750-es típusú motor hengerei­nek köbtartalma mindössze 740 köbcentiméter, százkilométerenként csupán hat liter üzemanyagot fo­gyaszt. Az 550 kg súlyú kocsi te­herbírása 500 kilogramm s 70 km­es sebességet ér el. * Alumínium, az űrrepülési szol­gálatában - A mesterséges holdakon elhelye­1 zett elölények azt bizonyítják, hogy i a kozmikus sugárzás ellen legjob­; ban a könnyűfémek védik a szer­! vezetet. Ezek* közül is legjobban ; ÍZ alumínium vált be. Az élőlényeket i a fokozott naptevékenység idején mintegy 1000 kilométeres magas­ságban 50 órán keresztül tették ki a sugárzás hatásainak. A sugárzás mérésére szolgáló doziméterek azt mutatták, hogy a közönséges alu­[ mínium jobban véd, mint a legjobb i védőeszköznek hitt ólom. A nehéz­1 fémek további hátránya abban rej­\ lik, hogy a nagy energiájú sugár­i zás következtében ezek az anyagok [ maguk is a szekundáris sugárzás forrásává válnak. * Elektron-számológép a vasutak­nál A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának matematikai intézeté­ben olyan elektronikus számológé­pet készítettek, amely a legkülön­bözőbb feladatok elvégzése mellett előre elkészíti a legelőnyösebb köz­lekedési menetrendet. A gép egyik nagy előnye, hogy parányi helyen elfér. * Üj elemet fedeztek fel Kaliforniában a Nobel-díjjal ki­tüntetett E. O. Lawranceről elneve­zett intézetben űj elemet fedeztek fel a fizikusok. Az újonnan felfe­dezett anyag voltaképpen a 103-as atomszámú elem egyik izotópja. Annak ellenére, hogy a Mengyele­jev-rendszerben elfoglalt helyéről már következtetni lehet az újon­nan felfedezett anyag tulajdonsá­gaira, be kel! még bizonyítani lé­tezését, hogy nemzetközileg is el­ismerjék a tudományos felfedezést. A tudósok az elemat Lawrantium­nak kívánják elnevezni. * Európa legnagyobb hengerdéje — rekordidő alatt Mindössze 18 hónap kellett ah­hoz, hogy felépítsék Európa leg nagyobb és legkorszerűbb széles nyomtávú hengerdéjét. A magni­togorszki kohóipari kombinátban létesítették a hengerdét, amely a 2350 mm széles lemezeket másod­percenként 12 méteres sebességgel készíti. A berendezés 1,5—10 mm es vastagságú lemezeket, gyárt. * Üj mozgó daru A szovjet emelőberendezéseket egyre gyakrabban emlegetik a vi­lág legjobb ilyen gyártmányai kö­zött. Az eddigi típusokkal szemben is nagy volt a megrendelők bizal­ma. Az újonnan gyártott negyven tonna teherbírású s dieselmo­tor meghajtású K 401 típusú moz gó daru újdonságnak számít. A daru karját 35 méteresre is meg lehet toldani, ami azt jelenti, hogy a berendezés hatemeletes épületek szerelésére is alkalmas. Nagy előnye, hogy saját kerekein megy át egyik munkahelyről a má­sikra. A daru súlya mindössze 50 tonna. -tm * Távolbamérés A budapesti Központi Méréstech­nikai Tudományos Laboratórium dolgozóinak sikerült elektronikus mérleget szerkeszteniük. Bármilyen tárgyat megmérhetnek vele 5-től 20 tonnáig 100 méter távolságból is. A normális mechanikus mérle­gekkel szemben (amellyel termé­szetesen csak a nevük közös), szá mos nagy előnyt jelentenek, mert az elektronikus mérlegekkel „le­mérhető" például a rakodó sorom­pónál lévő tehervagonok, a szállí­tott áru súlya stb. (Népszerű technika) * Korzika mozgásban Nemrégi mérések megmutatták, hogy Korzika szigete az utóbbi 80 év alatt keleti irányban 10—12 mé­terrel elmozdult helyéről. A szak­értők e jelenséget 'a sziget tekto­nikus tevékenységével magyarázzák. I (Vokrug sveta) í ÍDj SZÖ 4 * 1961. július 27.

Next

/
Thumbnails
Contents