Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-20 / 200. szám, csütörtök

Kiváló a báracktermés A PETRŽALKA1 SZÖVETKEZETESE KNEK SZÉP JÖVEDELMET BIZTO­SIT A GAZDAG KA JSZ1BARACKTERMÉS. (Ilia Marko felvétele) Nemcsak a pénz kedvéért... A közép-szlovákiai kerület legjobb feombájnosai Közép-Szlovákiában gyors Iramban foly­nak a betakarítási munkálatok. Főleg a déli járásokban nagy a munkalendület. Ä kom­bájnosok százas mozgalmában a legszebb eredményeket Győri János, a Safárikovôl Állami Gazdaság dolgozója érte el, aki július 17-lg 137 hektárról takarította be a gabonát és Karczag Ferenc, a Rimavská Sobota járási Állami Gazdaság dolgozója, aki 120 hektárról aratta le és csépelte ki a gabonát. Mindkét kiváló dolgozó két műszakban dolgozik és a kisebb gépjaví­tásokat maguk végzik el. Elsők a komposztkészítésben (ČTK) — A teplicei járás mező­gazdasági dolgozói július 18-án köz­társaságunkban elsőkként teljesítet­ték egész évi komposztkészitési fel­adatukat. összesen 73 ezer köbmé­ter komposztot készítettek és ezzel a járás mezőgazdasági földjének minden hektárjára 3 köbméter kom­poszt jut. JOBB IS LEHETNE... Helyzetképek két EFSZ-bŐl A nagy elfoglaltságot jelentő aratási munkálatok közepette a dol­gozó parasztság nagy gondot fordít az állattenyésztési termelés fo­kozására is. Ennek tulajdonítható, hogy országos méretben javul 3 tervteljesítés. Az eladott áru mertyisége azonban még mindig nem üti meg azt a mértéket, amit elvár az ország, illetve amire képesek mezőgazdasági üzemeink. Gyakran az azonos feltételek között dol­gozó szóvetkezetek termelésében is lényeges különbség van, csak a rožňavai járás -két szomszédos falujában. akár Mind Bohunovo, mind Coltovo a répatermesztési körzetbe tartozik, A földek minőségében nem is lehet különbség az egymástól alig 2 ki­lométerre eső falukban. Az állatállo­mány hasznossága mégsem mutatja azt, hogy az azonos körülményeket egyformán használja ki a két szövet­kezet tagsága. — Jól teljesítjük az eladási ter­vet — újságolja Dobos András, a bohúňovoi szövetkezet agronómusa. — A tejből behoztuk a lemaradást, — egészíti ki Szepesi Ilona könyve­lő, s Jobbágy Borbála segédkönyvelő közreműködésével pontos adatokkal szolgál. Ezek szerint a téli időszakból 5000 liter tej volt a lemaradás, de május­ban és júniusban kiegyenlítették, sőt kötelezettséget vállaltak, hogy ež év végéig 4095 liter tejet terven felül adnak el. Dicséretre méltó a szövetkezetesek igyekezete, bár a további beszélge­tés után az a meggyőződésem, hogy keveset ígérnek és sokat adhatnak. Mert amint mondják, a 290 liter tej helyett 380 liter tejet adnak el na­ponta, s igy az év végéig a külön­bözet többszöröse az Ígértnek. Egy másik tény is amellett szól, hogy a jövő rácáfol a szövetkezetesek sze­rénységére. Most 16 szopósborjú fo­gyasztja a tejet, s ezek elválasztása után még több tej kerül eladásra, mert a későbbi hónapokban ilyen nagy szaporulat már nem lesz. Ami a marhahús eladási tervének teljesítését illeti, az is említésre méltó, hisz 125,5 százalékra teljesíti a szövetkezet. — Érdemes megtekinteni az állo­mányt — ajánlja Dobos elvtárs. A telepen az etetők közül Beke Bertalan a legbeszédesebb. — Olyan 280—300 kilogrammos nö­vendékek jönnek a hizlaldába — válaszol a kérdésre s nyomban hoz­záteszi — de négy-öt hónap múlva túl is adunk rajtuk s legtöbbjéért az I. osztályú árat fizetik. Elhiszem, jó, ízletes húsa lehet a gyorsan hízott fiatal állatoknak. Az istállóban szó szót követ s ki­tűnik, hogy az etetők belekénysze­rítik az ételt az állatba. Míg éhes, szálastakarmánnyal etetik, majd az abrakot kapják, így jól is laknak, mint a „düda" s szednek is magukra. Helyes, csak az kifogásolható, hogy senki sem tudja, mennyit szednek magukra, mert eddig még nem el­lenőrziték a súlygyarapodást. Az sem helyes eljárás, hogy nem a teljesít­mény után jár a jutalmazás. Még szebb eredményeket érne el a szö­vetkezet, ha ezt bevezetné. Az állattenyésztésben egyedüli fá­jós pontja a bohúňovoi szövetkezet­nek a sertéshús-termelés. A terve­zett húsnak csak háromnegyed ré­szét adta el. — Hamarosan behozzuk a lemara­dást, — bíztatnak az emberek — utánpótlás van elég. Jó, jó, csak a jövőben az időterv pontos betartásával is számoljanak, mert a piac egyenletes ellátása et­től függ. Ahogy már említettem, Coltovo csak két kilométerre esik Bohuňovo­tól. Az irodában Fodor László köny­velőnél érdeklődöm a termésről, az eladási terv teljesítéséről. — Sajnos, nem állunk a legjobban — jegyzi meg röviden, majd a szö­vetkezet nyilvántartását, a kartoté­kokat mutatja. A tejet 62,7 száza­lékra, a marhahúst 84,2 százalékra, a sertéshúst 80 százalékra teljesíti a szövetkezet. — Mi az oka a gyenge tejhozam­nak — teszem fel a kérdést —, hisz ilyenkor csak nem szűkölködnek ta­karmányban? — Az előző évek következménye — válaszol Fodor János agronómus. A tehenek gyenge kondícióban vol­tak, 18 meddő maradt s most alig fejünk tőlük valamit. Hasonlóan vélekedik Török László, a falusi pártszervezet elnöke, és To­molya Béla, a nemzeti bizottság tit­kára is. A 18 meddő tehén nemcsak a gyenge tejhozamnak az okozója, hanem mint az lenni szokott, más hátrányt is von maga után. Ebben az esetben a marhahústermelésre hat ki, mert nincs elég utánpótlás a hízóállomány feltöltésére. A hibát ismerik, így most már könnyű az orovoslása — jegyezhetné meg akárki. Igaza van, csak nagyobb körültekintéssel kellene irányítani a gazdaságot, s megteremteni a kellő és tápdús takarmányalapot. Azonban erre az idén sem került sor. — Tizennyolc hektár silókukori­cánk van — állítja a könyvelő, aki egyben az elnököt is helyettesíti, mi­vel az betegszabadságon van. Megelégedéssel hallottam, hogy a szántóföldnek csaknem 10 százalékán termelnek silókukoricát. Ám határjá­rás közben kiderül, hogy ebből csak nyolc hektár a tejes-viaszos érésű silókukorica-vetés. A többi csalamá­dé, mert ez állítólag jobban kifize­tődik. Jobban tennék a čoltovóiak, ha a silókukoricának szánt területen valódi tejes-viaszos érésű silókuko­ricát termelnének. Ennek a tárolása sem olyan kényes, mint a vízben bővelkedő csalamádénak. A 18 hek­tárról annyi tejes-viaszos érésű si­lókukoricát raktározhatnának, hogy a tehénállománynál egész éven át helyettesíthetné az abrak-takar­mányt, sőt a hízómarha-állománynak is jutna. A keményítőben gazdag silókukorica kiegészítve olyan jó­minőségű szénával, amilyent beta­karítottak, határozottan nagyobb tej­hozamot és súlygyarapodást biztosí­tana. — Javulás állt be a sertésgondo­zásban — mondja Török elvtárs és Fejes József sertésgondozóhoz vezet. — Tavaly az ellenőrző bizottság tagja voltam, — kezdi Fejes elvtárs — a sertésállományt tekintettem meg és bizony nem a legjobb benyo­mást tette rám, amikor láttam, hogy az etetők a penészes maradékra ön­tik a moslékot. Az idén maga Fejes elvtárs vál­lalta a sertések gondozását, és sen­ki sem állithatja, hogy nem tartja tisztán az ólat, csak több takarmány­ra lenne szükség, mert bizony soká tart, amíg a hízó eladásra kerül és soványak a kocák is. A vezetőség feladata úgy irányítani a növény­termesztést, hogy elegendő takar­mányt adjon az állattenyésztés szá­mára. A silótakarmány a szarvas­marhánál pótolhatja az abrakot, s több mag maradna a sertéseknek. Helyes beosztással többet termelhet a szövetkezet s nemcsak a tervtel­jesltést javíthatja meg általa, hanem a tagok jövedelmét is, mert bizonyá­ra nekik sem mindegy, hogy meny­nyit keresnek. BENYUS JÖZSEF Štefan Straňák kombájnvezetőt Sládeckovcén még a legkisebb gye­rek is ismeri. — ö a szövetkezet legjobb kom­bájnosa — árulta el egy határba igyekvő diák, aki szünidejének nagy részét a betakarításnál dolgo­zd gépek nyomában tölti el — jöj­jön velem, én megmutatom, melyik parcellán dolgozik. Együtt ballagok a fiúval, sok mindenről beszélgetünk. Pastéka Józsinak hívják és szinte meglepő, milyen jó áttekintéssel rendelkezik az aratás helyzetéről. — A gabona felét kétmenetesen aratták le apukáék és Straňák bá­csiék — mondja. Beszélgetés köz­ben észre sem vettem, s a megje­lölt búzaparcellához érkeztünk. r Ili® li' ..íSK.... ŠTEFAN STRAŇÁk kombájnvezető Hűvös szél borzolta vasárnap dél­után a súlyos kalászoktól hajladozó gabonákat, haragos esőfelhők vo­nultak el egymásután a határ fe­lett. — Ogy látom, ismét megázik a gabona — bánkódik a kombájnve­zető, miután a fordulónál néhány percnyi beszélgetésre megállítot­tam. Olajos ruháját vastagon belepte a por. Idefelé éppen az ellenkező irányból fúj a szél s ez bizony nincs Ínyére az egyébként lelkesen dolgo­zó kombájnvezetönek. — Ha nem is kedvez az idő — tárja szét karjait — nincs mit ten­nünk, folytatjuk a betakarítást. Miközben porvédő szemüvegét tö­rülgeti, újabb kérdéssel hozakodom elő. — Mennyi a napi teljesítmény? — Eddig átlag 7—8 hektárról csépeltem ki a gabonát, de ma alig­ha lesz magasabb a teljesítmény 4— 5 hektárnál Nagyon szófukar, hallgatag ember a kombájnvezető, minden szót ha­rapófogóval kell belőle kiszedni. Legszívesebben elhallgatná az ara­tásban elért eddigi teljesítményét ÍJ. — Nem az a fontos, hogy erről beszéljünk — folytatja szerényen — inkább az, hogy a gabonát mielőbb 0 magtárba juttassuk. — Sok aratnívaló van még hátra? — Azt hiszem 250 hektár, de ha az időjárás kibírja még néhány na­pig, e hét végén már az áldomást is megihatjuk. Július 11-én elértem a 110 hektár teljesítményt, ma azt hiszem 40 hektárral nyugodtan megtoldhatjuk. Ezzel kezet szorítunk, mert Vi­nárik Vince kombájnvezetö Ján Pačka segítőtársával a fordulóhoz ért és mi akadályozzuk a cséplés menetét. Štefan Straňák már gépe nyergében ül, amikor a kitüntetése és a 100 hektár learatásáért kijá­ró 500 korona prémium iránt ér­deklődöm, amit a minap adtak át neki a JNB-röl. — Nemcsak a pénz kedvéért dol­gozom, — szól búcsúzóul menet­közben és gépét a tarlón fekvő rendek felszedésére irányítja. A tarlón Vinárik Vincéékkel is el­időzöm. Ők már beszédesebbek és pontosan tájékoztatnak a munkák menetéről, az üzemzavarokról, me­lyek eddig már többször előfordul­tak, no meg a párosversenyről, amit az előző kombájnvezetóvel az ara­tás megkezdése óta sikeresen foly­tatnak. — Nehéz az idei aratás, szeren­csére a kétmenetes módszerrel gyorsan haladunk a munkával — mondják. Hát bizony az előző napi zápo­roktól még ma is süppedős a ta­laj, de az aratással-csépléssel nem lehet bíbelődni, mert rossz időt jó­solnak a meteorológusok. Vinárik segítőtársa megszólal: — Azért már mi is túlhaladtuk a 100 hektár teljesítményt és a gya­kori üzemzavarok ellenére teljes erővel igyekezünk ... Ha kissé el is maradnak Straňák eredményétől, az aratás eredményes kimenetelében nekik is nagy részük van. A géphibák olykor-olykor aka­dályozzák a munkát, de fűti őket a verseny, mely nemcsak a moto­rok, hanem az emberek teljesítőké­pességét is nagyobb fokra emeli. SZOMBATH AMBRUS MIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllllllllllllinilllllllMIIIIIIIIIIIIIII 1 ÚJ szó Ha nem ügyes a gazda, vamot vesz o természet Levelezőink az aratásról Dús legelőn legel a gulya A gazdálkodás rendszerének tudományos kutatásával foglalkozó Lip­tovský Hrádok-i körzeti intézet a mezőgazdasági üzemeknek is nagy segítséget nyújt az új technológiai eljárások érvényesítésében. Az in­tézet dolgozói a dovalovói EFSZ-ben a hegyvidéki körzetek legelőinek szervestrágyával történő feljavításával kísérleteznek. Eddigi munkájuk szép sikereket hozott. A legelők hozama kétszeresére növekedett, a tenyészállatok a szabad levegőn napi 75 dkg súlygyarapodást értek el. Felvételünkön a villanypásztorral örzótt csorda. (K. Cích — ČTK felv.) A napokban, mikor az aratás tető­fokára hágott, sok levelezőnk Jog tol­lat és megírja, milyen módon vég­zik az aratást, hogyan gyorsítják a munkát, hogy a termes minél előbb fedél alá kerüljön. MACHÄN BÉLA levelezőnk Mallnovó­ról (Dunajská Streda-i járás) így ír: Szövetkezetünkben gyorsan megy a mun­ka, mert a tagságon kívül a falu többi lakosa is bekapcsolódik az aratásba. Sőt a Brno melletti Heršpicei Gép- és Trak­torállomásról egy kombájn ls segítsé­günkre jött. A kombájn vezetője, Zhos Jirl és felesége dicséretet érdemelnek. Átlagos napi teljesítményük 2 vagon ki­csépelt gabona, volt nap, mikor 245 má­zsát csépelték ki. Segítenek az iparban dolgozók is. Sza­badságot vettek ki az üzemből s egy cséplőgép mellett teljesítenek szolgálatot. A tömegszervezetek közül a CSISZ-é a pálma. Négy csoportot szervezett, me­lyek éjjelenként tisztítják a gabonát. A közöa munka eredménye, hogy a szövetke­zet 15-én teljesítette eladási tervét s min­den bizonnyal július 20-áig elvégzi az ara­tást. • A Trnoveci Állami Gazdaság már az aratás elején felhívást intézett a járás mezőgazdasági dolgozóihoz az aratás meg­gyorsítása érdekében -- írja VADOV1ČS JÖZSEF Galántáról. A gazdaság kötele­zettségeit vállalt, hogy július 15-ére be­fejezi az aratást. Bár 1200 hektár gabo­nája volt, ígéretét betartotta, s bebizonyí­totta, hogy az aratást - ilyen nagy te­rületen is — 13 nap alatt be lehet fejez­ni. Mert kiváló dolgozói vannak a gaz­daságnak. Rábek Mihály 220 hektáron ka­szálta le a gabonát, Darázs András pedig 207 hektáron. NÉMETH ANDRÁS, a Komárnói Állami Gazdaság dolgozója arról ír, hogy ők a „kombájn utén szalmaprés és ez után eke" jelszó jegyében dolgoznak. Mig nem volt ilyen nagyméretű a gépesítés ­jegyzi meg a levelező - addig legkeve­sebb 50 ember kellett részlegenként a csép­lőgépekhez s további sok munkás a ké­vehordáshoz. Mot ezek a/z emberek fel­szabadultak és a szalmát takarítják be. A szalmaprések nyomában jár az eke és fordítja a tarlót. 150 hektáron már föld­be került a másodnövény is. A Želiezovce! Állami Gazdaságban a gabona több tnint háromnegyed részét már learatták — számol be TÓTH KÁ­ROLY. Gyorsítja az ütemet a kétmene­tes aratás. Ennek a módszernek köszön­hető, hogy a gabonát szárítás nélkül egye­nesen a felvásárlási üzembe vihetik a gaz­gadság dolgozói, s már 20 vagonnal el szállították. A gemeri EFSZ határában is teljes ütemben halad az aratás — közli KO­VÁCS ISTVÁN levelezőnk. A kézi kasza csak addig kellett, míg utat vágtak a gé­peknek, aztán a traktorosok igyekezete kiszorította őket. A traktorosok szorgalma megnőtt, nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkára is nagy gondot fordí­tanak. A javítók is helytálnak. Ha valami hiba történik a gépen, azt késedelem nél­kül — ha kel! még éjszaka is — kijavít­ják. így ügyesen megy az aratás, a ke­nyérgabonából már egy szál sincs lábon, sőt nagyobb része már asztagokban van. Panické Dravcén (Iučeneci járás) a takarmányok begyűjtése után á gépek gondosan kijavítva várták a má­sodik csatét, a gabona betakarítását — erről értesít KERTÉSZ IMRE levelében. A továbbiakban azt írja, hogy a szövetke­zet dolgozói a 191 hektár gabonából 76 hektárt már learattak, s minden remény megvan rá, hogy a 18 napra tervezett aratási időt lerövidítik. KÚCS GYULA Dolná Secrol (levice! járás) arról számol be, hogy a szövet­kezetesek 13 nap alatt végzik el az ara­tást. A munkában a kévekötőt, rendrakót, kombájnt egyaránt kihasználják. A két cséplőgarnítúra már megkezdte a cséplést. Az aratással egyidőben a szalma kaza­lozása és a tarlóhántás is folyamtitban van. Minden szövetkezetes részt vesz az aratásban. Szép példával járt elől a 80 éves Sípos István és a 85 éves Vida Lajos, akik vállalták, hogy 10 hektáron össze­hordják a kévét. A sok munkáskéz nyomán fogynak a gabonatáblák, telik a magtár, de így van ez rendjén, mert ha nem ügyes agazda, vámot vesz a természet, s a veszteség télen gondot okozhat. ÍDj SZÖ 5 * 1961. július 27.

Next

/
Thumbnails
Contents