Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-20 / 200. szám, csütörtök

Kiváló a báracktermés A PETRŽALKA1 SZÖVETKEZETESE KNEK SZÉP JÖVEDELMET BIZTOSIT A GAZDAG KA JSZ1BARACKTERMÉS. (Ilia Marko felvétele) Nemcsak a pénz kedvéért... A közép-szlovákiai kerület legjobb feombájnosai Közép-Szlovákiában gyors Iramban folynak a betakarítási munkálatok. Főleg a déli járásokban nagy a munkalendület. Ä kombájnosok százas mozgalmában a legszebb eredményeket Győri János, a Safárikovôl Állami Gazdaság dolgozója érte el, aki július 17-lg 137 hektárról takarította be a gabonát és Karczag Ferenc, a Rimavská Sobota járási Állami Gazdaság dolgozója, aki 120 hektárról aratta le és csépelte ki a gabonát. Mindkét kiváló dolgozó két műszakban dolgozik és a kisebb gépjavításokat maguk végzik el. Elsők a komposztkészítésben (ČTK) — A teplicei járás mezőgazdasági dolgozói július 18-án köztársaságunkban elsőkként teljesítették egész évi komposztkészitési feladatukat. összesen 73 ezer köbméter komposztot készítettek és ezzel a járás mezőgazdasági földjének minden hektárjára 3 köbméter komposzt jut. JOBB IS LEHETNE... Helyzetképek két EFSZ-bŐl A nagy elfoglaltságot jelentő aratási munkálatok közepette a dolgozó parasztság nagy gondot fordít az állattenyésztési termelés fokozására is. Ennek tulajdonítható, hogy országos méretben javul 3 tervteljesítés. Az eladott áru mertyisége azonban még mindig nem üti meg azt a mértéket, amit elvár az ország, illetve amire képesek mezőgazdasági üzemeink. Gyakran az azonos feltételek között dolgozó szóvetkezetek termelésében is lényeges különbség van, csak a rožňavai járás -két szomszédos falujában. akár Mind Bohunovo, mind Coltovo a répatermesztési körzetbe tartozik, A földek minőségében nem is lehet különbség az egymástól alig 2 kilométerre eső falukban. Az állatállomány hasznossága mégsem mutatja azt, hogy az azonos körülményeket egyformán használja ki a két szövetkezet tagsága. — Jól teljesítjük az eladási tervet — újságolja Dobos András, a bohúňovoi szövetkezet agronómusa. — A tejből behoztuk a lemaradást, — egészíti ki Szepesi Ilona könyvelő, s Jobbágy Borbála segédkönyvelő közreműködésével pontos adatokkal szolgál. Ezek szerint a téli időszakból 5000 liter tej volt a lemaradás, de májusban és júniusban kiegyenlítették, sőt kötelezettséget vállaltak, hogy ež év végéig 4095 liter tejet terven felül adnak el. Dicséretre méltó a szövetkezetesek igyekezete, bár a további beszélgetés után az a meggyőződésem, hogy keveset ígérnek és sokat adhatnak. Mert amint mondják, a 290 liter tej helyett 380 liter tejet adnak el naponta, s igy az év végéig a különbözet többszöröse az Ígértnek. Egy másik tény is amellett szól, hogy a jövő rácáfol a szövetkezetesek szerénységére. Most 16 szopósborjú fogyasztja a tejet, s ezek elválasztása után még több tej kerül eladásra, mert a későbbi hónapokban ilyen nagy szaporulat már nem lesz. Ami a marhahús eladási tervének teljesítését illeti, az is említésre méltó, hisz 125,5 százalékra teljesíti a szövetkezet. — Érdemes megtekinteni az állományt — ajánlja Dobos elvtárs. A telepen az etetők közül Beke Bertalan a legbeszédesebb. — Olyan 280—300 kilogrammos növendékek jönnek a hizlaldába — válaszol a kérdésre s nyomban hozzáteszi — de négy-öt hónap múlva túl is adunk rajtuk s legtöbbjéért az I. osztályú árat fizetik. Elhiszem, jó, ízletes húsa lehet a gyorsan hízott fiatal állatoknak. Az istállóban szó szót követ s kitűnik, hogy az etetők belekényszerítik az ételt az állatba. Míg éhes, szálastakarmánnyal etetik, majd az abrakot kapják, így jól is laknak, mint a „düda" s szednek is magukra. Helyes, csak az kifogásolható, hogy senki sem tudja, mennyit szednek magukra, mert eddig még nem ellenőrziték a súlygyarapodást. Az sem helyes eljárás, hogy nem a teljesítmény után jár a jutalmazás. Még szebb eredményeket érne el a szövetkezet, ha ezt bevezetné. Az állattenyésztésben egyedüli fájós pontja a bohúňovoi szövetkezetnek a sertéshús-termelés. A tervezett húsnak csak háromnegyed részét adta el. — Hamarosan behozzuk a lemaradást, — bíztatnak az emberek — utánpótlás van elég. Jó, jó, csak a jövőben az időterv pontos betartásával is számoljanak, mert a piac egyenletes ellátása ettől függ. Ahogy már említettem, Coltovo csak két kilométerre esik Bohuňovotól. Az irodában Fodor László könyvelőnél érdeklődöm a termésről, az eladási terv teljesítéséről. — Sajnos, nem állunk a legjobban — jegyzi meg röviden, majd a szövetkezet nyilvántartását, a kartotékokat mutatja. A tejet 62,7 százalékra, a marhahúst 84,2 százalékra, a sertéshúst 80 százalékra teljesíti a szövetkezet. — Mi az oka a gyenge tejhozamnak — teszem fel a kérdést —, hisz ilyenkor csak nem szűkölködnek takarmányban? — Az előző évek következménye — válaszol Fodor János agronómus. A tehenek gyenge kondícióban voltak, 18 meddő maradt s most alig fejünk tőlük valamit. Hasonlóan vélekedik Török László, a falusi pártszervezet elnöke, és Tomolya Béla, a nemzeti bizottság titkára is. A 18 meddő tehén nemcsak a gyenge tejhozamnak az okozója, hanem mint az lenni szokott, más hátrányt is von maga után. Ebben az esetben a marhahústermelésre hat ki, mert nincs elég utánpótlás a hízóállomány feltöltésére. A hibát ismerik, így most már könnyű az orovoslása — jegyezhetné meg akárki. Igaza van, csak nagyobb körültekintéssel kellene irányítani a gazdaságot, s megteremteni a kellő és tápdús takarmányalapot. Azonban erre az idén sem került sor. — Tizennyolc hektár silókukoricánk van — állítja a könyvelő, aki egyben az elnököt is helyettesíti, mivel az betegszabadságon van. Megelégedéssel hallottam, hogy a szántóföldnek csaknem 10 százalékán termelnek silókukoricát. Ám határjárás közben kiderül, hogy ebből csak nyolc hektár a tejes-viaszos érésű silókukorica-vetés. A többi csalamádé, mert ez állítólag jobban kifizetődik. Jobban tennék a čoltovóiak, ha a silókukoricának szánt területen valódi tejes-viaszos érésű silókukoricát termelnének. Ennek a tárolása sem olyan kényes, mint a vízben bővelkedő csalamádénak. A 18 hektárról annyi tejes-viaszos érésű silókukoricát raktározhatnának, hogy a tehénállománynál egész éven át helyettesíthetné az abrak-takarmányt, sőt a hízómarha-állománynak is jutna. A keményítőben gazdag silókukorica kiegészítve olyan jóminőségű szénával, amilyent betakarítottak, határozottan nagyobb tejhozamot és súlygyarapodást biztosítana. — Javulás állt be a sertésgondozásban — mondja Török elvtárs és Fejes József sertésgondozóhoz vezet. — Tavaly az ellenőrző bizottság tagja voltam, — kezdi Fejes elvtárs — a sertésállományt tekintettem meg és bizony nem a legjobb benyomást tette rám, amikor láttam, hogy az etetők a penészes maradékra öntik a moslékot. Az idén maga Fejes elvtárs vállalta a sertések gondozását, és senki sem állithatja, hogy nem tartja tisztán az ólat, csak több takarmányra lenne szükség, mert bizony soká tart, amíg a hízó eladásra kerül és soványak a kocák is. A vezetőség feladata úgy irányítani a növénytermesztést, hogy elegendő takarmányt adjon az állattenyésztés számára. A silótakarmány a szarvasmarhánál pótolhatja az abrakot, s több mag maradna a sertéseknek. Helyes beosztással többet termelhet a szövetkezet s nemcsak a tervteljesltést javíthatja meg általa, hanem a tagok jövedelmét is, mert bizonyára nekik sem mindegy, hogy menynyit keresnek. BENYUS JÖZSEF Štefan Straňák kombájnvezetőt Sládeckovcén még a legkisebb gyerek is ismeri. — ö a szövetkezet legjobb kombájnosa — árulta el egy határba igyekvő diák, aki szünidejének nagy részét a betakarításnál dolgozd gépek nyomában tölti el — jöjjön velem, én megmutatom, melyik parcellán dolgozik. Együtt ballagok a fiúval, sok mindenről beszélgetünk. Pastéka Józsinak hívják és szinte meglepő, milyen jó áttekintéssel rendelkezik az aratás helyzetéről. — A gabona felét kétmenetesen aratták le apukáék és Straňák bácsiék — mondja. Beszélgetés közben észre sem vettem, s a megjelölt búzaparcellához érkeztünk. r Ili® li' ..íSK.... ŠTEFAN STRAŇÁk kombájnvezető Hűvös szél borzolta vasárnap délután a súlyos kalászoktól hajladozó gabonákat, haragos esőfelhők vonultak el egymásután a határ felett. — Ogy látom, ismét megázik a gabona — bánkódik a kombájnvezető, miután a fordulónál néhány percnyi beszélgetésre megállítottam. Olajos ruháját vastagon belepte a por. Idefelé éppen az ellenkező irányból fúj a szél s ez bizony nincs Ínyére az egyébként lelkesen dolgozó kombájnvezetönek. — Ha nem is kedvez az idő — tárja szét karjait — nincs mit tennünk, folytatjuk a betakarítást. Miközben porvédő szemüvegét törülgeti, újabb kérdéssel hozakodom elő. — Mennyi a napi teljesítmény? — Eddig átlag 7—8 hektárról csépeltem ki a gabonát, de ma aligha lesz magasabb a teljesítmény 4— 5 hektárnál Nagyon szófukar, hallgatag ember a kombájnvezető, minden szót harapófogóval kell belőle kiszedni. Legszívesebben elhallgatná az aratásban elért eddigi teljesítményét ÍJ. — Nem az a fontos, hogy erről beszéljünk — folytatja szerényen — inkább az, hogy a gabonát mielőbb 0 magtárba juttassuk. — Sok aratnívaló van még hátra? — Azt hiszem 250 hektár, de ha az időjárás kibírja még néhány napig, e hét végén már az áldomást is megihatjuk. Július 11-én elértem a 110 hektár teljesítményt, ma azt hiszem 40 hektárral nyugodtan megtoldhatjuk. Ezzel kezet szorítunk, mert Vinárik Vince kombájnvezetö Ján Pačka segítőtársával a fordulóhoz ért és mi akadályozzuk a cséplés menetét. Štefan Straňák már gépe nyergében ül, amikor a kitüntetése és a 100 hektár learatásáért kijáró 500 korona prémium iránt érdeklődöm, amit a minap adtak át neki a JNB-röl. — Nemcsak a pénz kedvéért dolgozom, — szól búcsúzóul menetközben és gépét a tarlón fekvő rendek felszedésére irányítja. A tarlón Vinárik Vincéékkel is elidőzöm. Ők már beszédesebbek és pontosan tájékoztatnak a munkák menetéről, az üzemzavarokról, melyek eddig már többször előfordultak, no meg a párosversenyről, amit az előző kombájnvezetóvel az aratás megkezdése óta sikeresen folytatnak. — Nehéz az idei aratás, szerencsére a kétmenetes módszerrel gyorsan haladunk a munkával — mondják. Hát bizony az előző napi záporoktól még ma is süppedős a talaj, de az aratással-csépléssel nem lehet bíbelődni, mert rossz időt jósolnak a meteorológusok. Vinárik segítőtársa megszólal: — Azért már mi is túlhaladtuk a 100 hektár teljesítményt és a gyakori üzemzavarok ellenére teljes erővel igyekezünk ... Ha kissé el is maradnak Straňák eredményétől, az aratás eredményes kimenetelében nekik is nagy részük van. A géphibák olykor-olykor akadályozzák a munkát, de fűti őket a verseny, mely nemcsak a motorok, hanem az emberek teljesítőképességét is nagyobb fokra emeli. SZOMBATH AMBRUS MIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllllllllllllinilllllllMIIIIIIIIIIIIIII 1 ÚJ szó Ha nem ügyes a gazda, vamot vesz o természet Levelezőink az aratásról Dús legelőn legel a gulya A gazdálkodás rendszerének tudományos kutatásával foglalkozó Liptovský Hrádok-i körzeti intézet a mezőgazdasági üzemeknek is nagy segítséget nyújt az új technológiai eljárások érvényesítésében. Az intézet dolgozói a dovalovói EFSZ-ben a hegyvidéki körzetek legelőinek szervestrágyával történő feljavításával kísérleteznek. Eddigi munkájuk szép sikereket hozott. A legelők hozama kétszeresére növekedett, a tenyészállatok a szabad levegőn napi 75 dkg súlygyarapodást értek el. Felvételünkön a villanypásztorral örzótt csorda. (K. Cích — ČTK felv.) A napokban, mikor az aratás tetőfokára hágott, sok levelezőnk Jog tollat és megírja, milyen módon végzik az aratást, hogyan gyorsítják a munkát, hogy a termes minél előbb fedél alá kerüljön. MACHÄN BÉLA levelezőnk Mallnovóról (Dunajská Streda-i járás) így ír: Szövetkezetünkben gyorsan megy a munka, mert a tagságon kívül a falu többi lakosa is bekapcsolódik az aratásba. Sőt a Brno melletti Heršpicei Gép- és Traktorállomásról egy kombájn ls segítségünkre jött. A kombájn vezetője, Zhos Jirl és felesége dicséretet érdemelnek. Átlagos napi teljesítményük 2 vagon kicsépelt gabona, volt nap, mikor 245 mázsát csépelték ki. Segítenek az iparban dolgozók is. Szabadságot vettek ki az üzemből s egy cséplőgép mellett teljesítenek szolgálatot. A tömegszervezetek közül a CSISZ-é a pálma. Négy csoportot szervezett, melyek éjjelenként tisztítják a gabonát. A közöa munka eredménye, hogy a szövetkezet 15-én teljesítette eladási tervét s minden bizonnyal július 20-áig elvégzi az aratást. • A Trnoveci Állami Gazdaság már az aratás elején felhívást intézett a járás mezőgazdasági dolgozóihoz az aratás meggyorsítása érdekében -- írja VADOV1ČS JÖZSEF Galántáról. A gazdaság kötelezettségeit vállalt, hogy július 15-ére befejezi az aratást. Bár 1200 hektár gabonája volt, ígéretét betartotta, s bebizonyította, hogy az aratást - ilyen nagy területen is — 13 nap alatt be lehet fejezni. Mert kiváló dolgozói vannak a gazdaságnak. Rábek Mihály 220 hektáron kaszálta le a gabonát, Darázs András pedig 207 hektáron. NÉMETH ANDRÁS, a Komárnói Állami Gazdaság dolgozója arról ír, hogy ők a „kombájn utén szalmaprés és ez után eke" jelszó jegyében dolgoznak. Mig nem volt ilyen nagyméretű a gépesítés jegyzi meg a levelező - addig legkevesebb 50 ember kellett részlegenként a cséplőgépekhez s további sok munkás a kévehordáshoz. Mot ezek a/z emberek felszabadultak és a szalmát takarítják be. A szalmaprések nyomában jár az eke és fordítja a tarlót. 150 hektáron már földbe került a másodnövény is. A Želiezovce! Állami Gazdaságban a gabona több tnint háromnegyed részét már learatták — számol be TÓTH KÁROLY. Gyorsítja az ütemet a kétmenetes aratás. Ennek a módszernek köszönhető, hogy a gabonát szárítás nélkül egyenesen a felvásárlási üzembe vihetik a gazgadság dolgozói, s már 20 vagonnal el szállították. A gemeri EFSZ határában is teljes ütemben halad az aratás — közli KOVÁCS ISTVÁN levelezőnk. A kézi kasza csak addig kellett, míg utat vágtak a gépeknek, aztán a traktorosok igyekezete kiszorította őket. A traktorosok szorgalma megnőtt, nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkára is nagy gondot fordítanak. A javítók is helytálnak. Ha valami hiba történik a gépen, azt késedelem nélkül — ha kel! még éjszaka is — kijavítják. így ügyesen megy az aratás, a kenyérgabonából már egy szál sincs lábon, sőt nagyobb része már asztagokban van. Panické Dravcén (Iučeneci járás) a takarmányok begyűjtése után á gépek gondosan kijavítva várták a második csatét, a gabona betakarítását — erről értesít KERTÉSZ IMRE levelében. A továbbiakban azt írja, hogy a szövetkezet dolgozói a 191 hektár gabonából 76 hektárt már learattak, s minden remény megvan rá, hogy a 18 napra tervezett aratási időt lerövidítik. KÚCS GYULA Dolná Secrol (levice! járás) arról számol be, hogy a szövetkezetesek 13 nap alatt végzik el az aratást. A munkában a kévekötőt, rendrakót, kombájnt egyaránt kihasználják. A két cséplőgarnítúra már megkezdte a cséplést. Az aratással egyidőben a szalma kazalozása és a tarlóhántás is folyamtitban van. Minden szövetkezetes részt vesz az aratásban. Szép példával járt elől a 80 éves Sípos István és a 85 éves Vida Lajos, akik vállalták, hogy 10 hektáron összehordják a kévét. A sok munkáskéz nyomán fogynak a gabonatáblák, telik a magtár, de így van ez rendjén, mert ha nem ügyes agazda, vámot vesz a természet, s a veszteség télen gondot okozhat. ÍDj SZÖ 5 * 1961. július 27.