Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-20 / 200. szám, csütörtök

Szovjet—szudáni tárgyalások Moszkvában Moszkva (ČTK) — Ibrahim Abbud, a Szudáni Köztársaság fegyveres erőinek főparancsnoka és Szudán mi­niszterelnöke július 19-én Moszkvá­ban tárgyalásokat folytatott a Szov­jetunió kormányának képviselőivel. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vett Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, Andrej Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének helyettese és az Állami Terv­bizottság elnöke, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és más személyiségek. A barátság és kölcsönös megértés szellemében folyt tárgyalások a két ország kölcsönös együttműködésének további ápolását szolgálják. Nyugati válaszjegyzékek a Szovjetuniónak a német kérdéssel kapcsolatos emlékiratára Washington (ČTK) — A nyugati hatalmak ragaszkodnak állítólagos jogaikhoz Nyugat-Berlinben és a vá­rosnak e részében fenn akarják tar­tani a megszállási statútumot, nem hajlandók békeszerződést kötni mindkét német állammal, síkra száll­nak azért, hogy a N£met Demokra­tikus Köztársaságot elnyelje Nyugat­Németország és tárgyalásokat java­solnak Németország megoldatlan problémáinak szabad megegyezéses alapon való rendezéséről. Ez tűnik ki a nyugati hatalmak­nak a szovjet kormányhoz intézett jegyzékeiből, melyeket július 18-án tettek közzé a nyugati hatalmak fő­városaiban — Washingtonban, Lon­donban és Párizsban, — válaszként a német és berlini kérdéssel kap­csolatos szovjet emlékiratra. A három nyugati hatalom jegyzé­keinek megfogalmazása ugyan egy kissé eltérő, de tartalmuk teljesen azonos. A nyugati kormányok hang­súlyozzák is „egységes álláspontju­kat". Párizsi hírek szerint a jegyzé­kek szövegében megegyeztek az ag­resszív NATO-paktum valamennyi tagjával, tehát a bonni kormánnyal is. A hétfői hírektől eltérően, amelyek azt állították, hogy a nyugati hatal­mak hajlandók tárgyalni a német békeszerződés megkötéséről, a jegy­zékek elemzéséből kiviláglig, hogy a nyugati hatalmak csupán olyan tár­gyalásra hajlandók, amely a nyugat­német imperializmus hatalmának ki­terjesztését jelentené egészen a len­ALFREDO GUEVARA, a moszkvai II. nemzetközi filmfesztiválon részt vett ku­bai küldöttség vezetője közölte, hogy Grigorij Csuhraj szovjet filmrendezőt meghívták Kubába. A kubai filmdolgo­zók szeretnék, ha az első közös szovjet­kubai filmet Grigorij Csuhraj rendezné. (ČTK) W.liy Parry és az ötmillió amerikai Az egyik amerikai lap rövid hír­ben szenzációként tálalta egy állás­talan exboxbajnok és az utcai rend­őr izgalmas párviadalát, helyesebben szócsatáját a New York-i 117. útca egyik emeletes házának tetején. A szolgálatát teljesítő rendőr egy férfi imbolygó alakját pillantotta meg a magasban. Rögtön átvillant az agyán, hogy valószínűleg öngyilkossági szán­dékot forral magában. Felmászott, utána eredt s igyekezett elcsalni a tető szélétől. Parry viszont azzal tartotta sakkban a rendőrt, hogy leugrik, ha még egy lépést tesz fe­léje. A közrend őre minden „meggyőző" érvet felhozott, csakhogy eltérítse az öngyilkosjelöltet szándékától. Parry, a 31 éves exvilágbajnok azonban olyan vallomást tett a rendőrnek, amiért az emberiség megfellebezhe­tetlen ítéletet mond a kapitalizmus fölött. Parry kijelentette, hogy nincs más kivezető út lealázó helyzetéből. Amíg megállta helyét a ringben s másoknak hasznot hozott, dédelget­ték. Miután balesetből kifolyólag láb­sérülést szenvedett és megbénult, elvesztette az állását, s valósággal üldözik a háztulajdonosok. Kétségbe­esésében az öngyilkosságban lelte meg az egyetlen kivezető utat. A rendőr szavai vajmi kevés hatást értek el, közben az összesereglett tö­megből egy pap jött a közrend őrének segítségére. Míg lekötötte az öngyil­kosjelölt figyelmét, a rendőr hátul­ról megragadta és ártalmatlanná tet­te Parryt, akit mentőautón kórház­ba szállítottak. A megmentett öngyil­kosjelölt éktelen átkokkal és szidal­makkal halmozta el megmentőit. Kell-e ehhez különösebb kom­mentár? Willy Parry érezte, hogy „felesleges ember", egyike annak az ötmillió amerikainak, akiknek sorsa állandóan gondot okoz a kormány­nak, mely képtelen megoldani a munkanélküliség aggasztó problémá­ját. (L) gyei határokig, valamint a szocialista rendszer felszámolását a Német De­mokratikus Köztársaságban. Igy az amerikai jegyzék rámutat, hogy „az USA mindig hajlandó szö­vetségeseivel megegyezésben mérle­gelni Németország megoldatlan prob­lémáinak szabad megegyezésen ala­puló rendezését." Az ilyen rende­zésnek összhangban kell állnia az önrendelkezés elvével. Ismeretes azonban, hogy „az önrendelkezés elve" az a jelszó, mellyel a nyugat­német imperializmus revansista kö­veteléseit álcázza az NDK-val, Len­gyelországgal, Csehszlovákiával és más országokkal szemben. Ezzel kapcsolatban nem véletlen, hogy az amerikai kormány éppúgy, mint a brit és francia kormány jegy­zékében mint „elfogadhatatlant" el­utasítja a szovjet emlékiratban tar­talmazott javaslatot, hogy kössenek békeszerződést mindkét német ál­lammal, és nyilvánítsák Nyugat-Ber­lint demilitarizált szabad várossá. Sőt az amerikai jegyzék a szovjet béke­javaslatokat „a világbéke komoly ve­szélyeztetésének" minősíti. A Nyugat álláspontja katasztrófára vezethet New York (ČTK) A Colorádo ál­lambeli Denverben megjelenő Post című lap közli James Warberg is­mert közíró levelét, aki rámutat ar­ra, hogy a nyugati nagyhatalmaknak az a törekvése, hogy a nyugati tömb­höz tartozó egységes, militarizált Németországot hozzanak létre, ka­tasztrófára vezethet. A Nyugatnak fel kell hagynia ez­zel a kísérlettel, javasolnia kell va­lamennyi idegen haderő kivonását Németország területéről és megálla­podást kell kötnie a Szovjetunióval, ami a két német államnak lehetővé tenné, hogy megtalálják az egyesü­léshez vezető saját utat. A Szovjetunió az előirányzottnál 5 millió tonnával több acélt gyárt az idén Moszkva (ČTK) — A szovjet acél­munkások az idén 71 millió tonna kiváló acélanyagot, vagyis 5 millió tonnával többet adnak hazájuknak, mint amennyit az ötéves terv kitű­zött. A Szovjetunióban a martinkemen­cék teljesítőképessége egy negye dével nagyobb, mint az Egyesült Ál­lamokban. A szovjet kohászok a ke­mencék hasznossági terének magas fokú kihasználását — 0,74 koeffi­cienst értek el és 8 tonna acélt ol­vasztanak a martinkemence területé­nek egy négyzetméterére számítva. Csőmbe bandái megtámadták az ENSZ egyik egységét New York (ČTK) — Csőmbe fegy­veres bandái július 17-én minden ok nélkül megtámadták az ENSZ kongói haderőinek egyik csapatát. Az Associated Press elisabethvillei tudósítójának, jelentése Szerint a katangai csendőrség osztaga váratla­nul támadást intézett az ENSZ had­erőinek indiai egysége ellen, amely az észak-katangai Myemboban az országúton felállított drótakadályokat őrizte, Az ENSZ katonái kénytelenek voltak viszonozni a tüzet. Vesztesé­gekről eddig nem érkezett jelentés. Kdondzsi kegyetlenkedik London (ČTK) - John Weaver, a Daily Express angol lap kengói tudó­sítója azt írja, hogy „Albert Kalon­dzsi, a kongói Kaszai tartomány báb császára, a kanioka törzs több ezer asszonyát és gyermekét részint lelö­vette, részint élve elégettette". Az angol újságíró beszámolt arról, hogy a Kaszai tartománybői a kanio­ka törzs több ezer tagja menekül, hogy megmentse életét a Kalondzsi­banditáktól. Megint napirendre kerül a dél-afrikai fajgyűlölet megvitatása? New York (ČTK) — 44 ázsiai és afrikai ország ENSZ-képviselöi jú­lius 18-án elhatározták, javasolni fogják, hogy az ENSZ közgyűlésének őszi ülésszakára ismét kitűzzék a Dél-Afrikai Köztársaságban uralkodó fajgyűlölet megtárgyalását. A javas­latot tartalmazó levelet szerdán át­adták az ENSZ főtitkárának. Spanyol inlerbrigódosok találkozója Berlinben Berlin (ČTK) — Berlinben július 18-án a volt spanyol interbrigádosok 12 országból érkezett képviselői ta­lálkoztak és megemlékeztek a spa­nyol nép szabadságáért vívott harcok 25 év előtti kezdetéről. Az ünnepi gyűlésen beszédet mon­dott Franz Dahlem, Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bi­zottságának tagja, a nemzetközi bri­gádok volt politikai vezetője. Be­szédében áttekintést adott a 25 év előtti eseményekről és arról a fej­lődésről, amely a spanyol népfront 1939-ben elszenvedett veresége után bekövetkezett. Azt mondotta: „Épp­úgy, mint a spanyol felszabadító harcban, lényegében ma is a német nép és az európai népek szabadsá­gának, önrendelkezésének és békéjé­nek ugyanazokkal a régi ellenségeié­vel van dolgunk." Emlékeztetett ar­ra, hogy például Willy Brandt, Nyu­gat-Berlin mai polgármestere akko­riban szerepet játszott a brit kém­szolgálat által 1937 májusában ren­dezett felkelésben, melynek célja a madridi kormány megdöntése volt. Franz Dahlem beszéde végén kö­vetelte a Franco fasiszta rendszere valamennyi politikai foglyának meg­kegyelmezését és szabadonbocsátá­sát. Spanyolországban erősödik a Franco-ellenes mozgalom Párizs (ČTK) — Spanyolország De­mokratikus Erőinek Szövetsége, amely a közelmúltban alakult meg Spanyol­országban, síkra száll ä Franco rendszer ellen. E szervezet irányító bizottsága nyilatkozatában közli: „A demokratikus politikai erők, ame­lyek tudatában vannak, hogy csupán közös tevékenység vezethet a dik­tatúra megdöntéséhez, egyezményt kötöttek. Folytatni' fogják a teljes ellenzéki politikát a jelenlegi rend­szerrel szemben és azt a nézetet vallják, hogy az egyedüli elfogadha­tó politikai rendszer a demokratikus rendszer. A francia kormány veszedelmesen közeledik Francohoz Párizs (ČTK) — A spanyol polgár­háború kirobbanásának 25. évfordu­lója alkalmából Franciaország de­mokratikus közvéleménye aggodalmát fejezi ki afelett, hogy a jelenlegi francia kormány és a spanyolországi Franco-rendszer között a közeledés jelei mutatkoznak. Gyakoriak a francia miniszterek és tábornokok madridi látogatásai, Pá­rizsban pedig nemrégen nagy pom­pával fogadták Munhoz Grandes, fa­siszta tábornokot, annak a hírhedt „kék hadosztály"-nak volt parancs­nokát, amely a második világháború idején a hitleristák oldalán a Szov­jetunióban harcolt. Couve de Mur­ville francia külügyminiszter is ta­lálkozott az utóbbi időben Castiel­laval, Franco külügyminiszterével. Ezzel kapcsolatban a l'Humanité rámutat, hogy feltűnő a hasonlóság a polgárháború előtti Spanyolország helyzete és Franciaország mai hely­zete között. Franco az amerikai fegyverek díszszemléjével „ünnepelte" a polgárháború 25. évfordulóját New York (ČTK) — Franco fa­siszta diktátor hétfőn Madridban katonai díszszemlét rendezett a spa­nyol polgárháború 25. évfordulója al­kalmából. A díszszemlén részt vet­tek Franco „hívei" — egyrészt a spanyol felkelő alakulatok tagjai, másrészt fasiszták számos európai országból, akik a polgárháborúban a felkelők oldalán harcoltak. A katonai díszszemle alkalmával elsősorban amerikai fegyvereket és felszerelést vonultattak fel, amelyeket a fasisz­ta diktátornak leghűségesebb szö­vetségese, az Egyesült Államok kül­dött a spanyol földön létesített ame­rikai támaszpontokért. Amint a New York Times tudósí­tója közli, a madridiak a nagy ka­tonai és légi díszszemlét mélységes hallgatással fogadták, Kubai tudósításunk Üdvözlet Sierra Maestrából JUAN GARCIA VIEL gépkocsive­zetőt Camilo Cienfuegos kis isko­lavárosban ismertem meg. E város­kát a Kubai Köztársaság kormánya a Sierra Maestra távol fekvő lejtőin lakó pásztorok gyermekei számára építtette. A gyermekek itt korsze­rű pavilonokban élnek, új, egész­séges, jó állampolgárok nevelked­nek belőlük. Több mint 500 gyer­mek van itt, az iskolavároska to­vább bűvül és ezért élelmiszerekről is gondoskodni kell. Itt, a hegyek között ez nem könnyű dolog. Nos, Juan Garcia egyike azon gépkocsi­vezetőknek, akik mint a forradalmi hadsereg katonái, az élelmiszerel­látásról gondoskodnak. Megkért, üdvözöljem nevében annak a gyár­nak a munkásait, amely a Praga V3S teherautókat gyártja. Az autó­val igen elégedett, — mondotta — és szívesen megszorítaná mind­azoknak a kezét, akik az ő kocsiján dolgoztak — motorjának gyártási száma 135 101. Amikor ezt szívesen megígértem, még nem gondoltam, hogy erre ha­marosan sor kerül és hogy még más okaim is lesznek rá. ­MÁSNAP REGGEL útnak indul­tunk és éppen Juan Garcia vitt ben­nünket a kocsiján. Útközben 15, sőt talán több ember is beült hoz­zánk az autóba. Hány kilométernyire van San Lo­renzo? — A vezető azt válaszolta, hogy jó 2 órányira és örülni fog, ha egyáltalán eljutunk oda. De hány kilométer? — erősködtem. „Körülbelül 40 — válaszolta. Le­het, hogy nem is annyi, de itt ezt nem így számítjuk". Megkértem a Camilo Cienfuegos-i iskola igazgatóját, könnyítse meg utamat San Lorenzoba. Sokat hal­lottam a jövő tanítóknak erről a táboráról, és nem akartam elhagyni Sierrát anélkül, hogy ne keresném fel őket. Bántott, hogy az igazgató az utazást a jó időjárástól tette függővé. Ha esik, senki sem jut el San Lorenzoba, — mondották minde­nütt, ahol San Lorenzot szóba hoz­tam. Azt gondoltam azonban, hogy nem vagyok cukorból, és néhány csepp eső nem olvaszt el. Mint ven­dégnek azonban természetesen hallgatnom kellett, és reméltem, hogy jó idő lesz. Hamarosan rájöttem, hogy az idővel való mérés itt helyénvalóbb. A kilométereknél többet számított az út emelkedésének foka, amely egyes helyeken olyan volt, mint egy meredek háztető. Százszor is úgy véltük, hogy az autó a meredek dombra nem kap­tat fel. A V3S kocsi és vezetője azon­ban minden meredeket maga mögött hagyott. A V3S igen rossz úton, „teljes" megterheléssel olyan he­lyekre is felkapaszkodott, ahol még a két utast szállító dzsipp is állva maradt. Ezért a teljesítményért akarta Juan Garcia Vielo üdvözölni a cseh munkásokat. De nemcsak ő. A San Lorenzo-i táborban levő 600 diák, akik a nehéz hegyi feltételek között készülnek fel a vidéki tanító hivatására, elhatározta, hogy azon­nal üdvözletet küld. A SAN LORENZO táborban csak tanárok és diákok vannak. Ezek a fiúk és leányok, akiknek még a vizet is egy jő kilométer távolság­ból, meredek úton kell hordaniuk, mert a vízvezeték csak most épül, a „legjobb dolgozó" megtisztelő cí­mért versenyeznek. Ezt a címet legfeljebb 25-en nyerhetik el, te­hát nem egyszerű közéjük kerülni, hisz 700 ember versenyez szívvel­lélekkel azért, hogy jó tanító le­gyen belőle. Ha most elárulom, hogy a leg­jobbak legjobbjait, az állandóan el­lenőrzött diákokat itt „praganak" nevezik, akkor a Praga üzem mun­kásai megértik, miért kellett Juan Garcia üdvözletét haladéktalanul továbbitanom. Sierra Maestrában a Praga sző megtisztelő cím. Ebből a szóból itt minden nyelvtani szabály ellenére melléknév lett. A „praga" erőset jelent, de ugyanakkor annyit is, hogy megbízható, pontos. És így benneteket, elvtársak, akik ezeket a jó kocsikat gyártjátok, kubai ba­rátaim nevében üdvözöllek. A tábor címe: Escuela de Maestros San Lo­renzo, Sierra Maestra, Provincia Oriente, Cuba. Az autónkkal elége­dett gépkocsi-vezető pedig Juan Gerardo Garcie Viel, lakik: Calle Lora 363, Palma Soriano, Oriente Cuba. A magam nevében is köszö­netemet fejezem ki nektek, hisz a 'ti érdemetek is, hogy itt szeret­nek bennünket. Antonín Vavruš A portugál gyarmati csapatok újra támadnak London (ČTK) — A Daily Teleg­raph angol lap luandai tudósítójának jelentése szerint több mint kétezer portugál gyarmati katona a légierők támogatásával Észak-Angolában tá­madásba lendült a felkelők ellen. A tudósító szavai szerint a támadás fő célja „a partizánmozgalom Mam­buangongóban székelő vezérkarának elfogása". A jelentés beszámol arról, hogy Lisszabonból egyre újabb csapatok érkeznek Angolába. Angolában jelen­leg mintegy 20 ezer portugál kato­na van. Rakétákkal felszerelt 12 lök­hajtásos vadászrepülőgépet is Ango­lába küldtek, hogy beavatkozzanak a harcokba. — Az AFP — a Portugál Sajtóiro­da híreire hivatkozva — jelenti, hogy a portugál csapatok a felkelők ellen­őrzése alatt álló és Luandától észak­ra 100 km-nyi, távolságra fekvő terü­letet körülzárták. Az angolai hazafiak a portugál haderők új támadása ellenére újabb területekre terjesztik ki hadművele­teiket. Az AFP beszámol a partizánok tevékenységéről a Luandától 130 km­nyire délkeletre fekvő gyapotterüle­ten, ahová sürgősen Luandából cso­portosítanak át portugál csapatokat. Az Angola felszabadításáért küzdő nemzeti mozgalom Conakryban szé­kelő irodája felhívással járult a vi­lág valamennyi békeszerető népéhez, hogy támogassák azokat az angolai menekülteket, akik Angola, valamint a volt Belga- és Francia-Kongó ha­tárvidékén tartózkodnak. Portugál-Guinea is megmozdult Dakar (ČTK) — A Francé Presse közlése szerint a Portugál-Guineában (Szenegáltól délre) élő hazafiak fegy­veres támadást intéztek a portugál katonai tábor ellen. A portugálok re­pülőgépeket is használtak, amelyek behatoltak Szenegál légiterébe. lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllMllllllltlIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllMIIIIIII. A walesi Swanseaban mintegy 400 szervezett dolgozó tiltakozó fel­vonulást rendezett a Bundeswehr harckocsizó alakulatainak angliai ki­képzése ellen. A képen a tüntetők „Német katonák — út az új háború felé", „Addig mondjon nem-et Wales, míg nem késő"* „Nem akarunk Walesben német katonákat" s más hasonló jelszavakkal vonulnak fel. (ČTK felvétele) ÍDj SZÖ 3 * 1961. július 27.

Next

/
Thumbnails
Contents