Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-18 / 198. szám, kedd

Aratási jegyzetek A plasztikus ooyopok Jelese és jövője Kladno közelében a Vinaricel Helyi Nemzeti Bizottság - karöltve a lakossággal — korszerű uszodát létesített, melynek a Gottwald bányából odavezetett 22 C fokos meleg vize lehetővé teszi a fürdőzést még hidegebb Idó esetén is. (Jifí Krulis ČTK - felv.) Nagyobb lendülettel Ä Keletszlovákiai Vasmű építkezésén e hó elején átadták rendeltetésének a központi mechanizációs műhely hatalmas csarnokát. Nagy munkasikernek számít ez. Júliusban azonban más munkahelyeken is — mint például a hengerde építésénél — a szerelési munkálatok tartoznak a legfontosabbak közé. A vítkovicei Klement Gottwald Kohóművek szerelői sikeresen teljesítik a szerelési munkák terveit. Az öttagú hengersor építkezéséből eddig már négy hatalmas 24, illetve 30 méter széles csarnokot építettek fel. A négy csarnok közül kettőben már a gépeket is beszerelték. A vítkovicei szerelők a párt megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukhoz híven augusztus 15-ig befejezik az egész hengersor szerelését. A szerelők a munka megkezdésétől — ez év március 15-e óta — összesen 3000 tonna acélszerkezetet szereltek itt össze. Kiváló mun kájuk nyomán a hengerművet már 1963. július 1-én üzembehelyezhetik. A plzeňi Lenin Művek szerelői is jelentősen hozzájárulnak a Vasmű felépítéséhez. Plzenből még ebben a hónapban Košicére szállítják az öttagú hengersor egyes alkatrészeit. E hó Yl-éxy. pedig megkezdték az egyik hatalmas 80 tonna teherbírású daru szerelését, melyet szintén a Lenin Művek dolgozói gyártottak. A plzeňi Lenin Művek a Keletszlovákiai Vasmű építésének fő szállítójaként szerepel. A feladat nagyságát az avatatlan' el sem tudja képzelni. A Kohómű részére szállítandó Plzeňben készült technológiai berendezés több mint 100 ezer tonna súlyú lesz. A cseh munkásosztály méltó módon járul hozzá Szlovákia iparosításához. iiiiiiiiiimmiiiimiiuimmiiimiiimmm Korunk termelésében egyre nagyobb szerepet játszanak a műanyagok. Az első világháború végén a termelésben majdnem kizárólag természetes anyagokat használtak fel. Ezeknél, ahhoz képest, hogy az anyag a természetben előfordult, csak több-kevesebb megmunkálásra, de nem lényeges átalakításra volt szükség (vas, fémek, fa stb.). A két világháború között viszont, főként pedig a második világháború után „műanyag" elnevezéssel olyan új anyagok kerülnek felhasználásra, amelyek a természetben nem fordulnak elő, hanem vegyi úton, mesterségesen állítják elő őket. Ezek az új, mesterséges anyagok sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyekkel a természetes anyagok nem vehetik fel a versenyt. Még ennél is fontosabb, hogy ma már a vegyészek a mesterséges anyagok tulajdonságait, pl. a rugalmasságot, szilárdságot, hő- és savállőságot, stb. egyre jobban előre is meg tudják tervezni, szinte „mérték után" előre meghatározott tulajdonságokkal tudják előállítani. A prágai Technikai Múzeumban rendezett kiállítás közelebbről megismertet a műanyagok, illetve a plasztikus anyagok feldolgozásával és felhasználásával a gépiparban és a közlekedésben. A plasztikus anyagok előállításához szükséges legfontosabb nyersanyagok a kőolaj, a földgáz és a szén. Ezekből a nyersanyagokból bonyolult vegyi folyamatokkal szerves vegyületek, úgynevezett monomerek nyerhetők, amelyek különleges vegyi reakciók útján óriásmolekuIás anyagokká, úgynevezett polimerekké, vagyis plasztikus anyagokká alakulnak át. A plasztikus anyagok aszerint, hogyan viselkednek a hőmérséklettel szemben, két csoportra oszthatók. Az első csoportba a hőre keményedők-termoszetek tartoznak, amelyek megkeményedve hőre többé nem lágyulnak. Ide tartoznak a fenolplasztok, mint a faolit, grafodur, umaeart és umacol műanyagok. A faolitból pl. saválló csővezetékeket, az umacartból és umacolból saválló lemezeket és burkolatokat gyártanak. A második csoportot a hőre lágyuló műanyagok — a termoplasztok képezik, A legismertebb közülük a PVC (polivinilklorid). A kemény PVC-ből sajtolás útján a legkülönfélébb gépalkatrészek és egyéb közhasználati cikkek készülnek, mint pl. ventillátorok, telefonkészülékek, gramofonlemezek. A puhított PVC-ből hengerléssel padlóburkolatokat, műbőrt, légmentes csomagolásra szolgáló hártyákat, kiszorításos eljárással (kinyomással) pedig tömlőket, kábelburkolatokat állítanak elő. A fenti példákkal azonban korántsem merülnek ki a plasztikus anyagok felhasználásának lehetőségei. Könnyű súlyuk, kiváló tulajdonságaik, egyszerű megmunkálhatóságuk, tartósságuk és mutatós külsejük folytán különösen jól hasznosíthatók a vasúti, országúti és légi közlekedési eszközök gyártásában. A gépiparban ma már igen elterjedtek a plasztikus anyagokból gyártott csapágyak, fogaskerekek és szerelvények. Általuk megtakaríthatók a szűkkeresztmetszetű és drága tarkafémek. További előnyük, hogy ellenállnak a korróziónak. Alkalmazásukkal csökken a gépek okozta zaj és előállításuk egyszerű módja következtében növekszik a munkatermelékenység. A plasztikus anyagok kitűnő szigetelő tulajdonságuknál fogva az elektrotechnikában is igen nagy teret hódítottak. A gépipari alkatrészeknek és elektrotechnikai cikkeknek plasztikus anyagokból való gyártását a közeljövőben nagy mértékben automatizálni fogják. Ezért ma már olyan automatikus prések tervezésével foglalkoznak, amelyek majd milliós sorozatokban gyártják az egyes alkatrészeket. A kiállításon bemutatott plasztikus anyagokból előállított sokféle gépipari alkatrészek, közszükségleti cikkek és egyéb tárgyak igazolják, mily nagy fontossággal bírnak e műanyagok népgazdaságunk továbbfejlesztésében. A vegyészekre, gépészekre, elektrotechnikusokra vár a nagy feladat, hogy pártunk XI. kongresszusának határozata értelmében 1965-ig a plasztikus anyagok gyártása hazánkban a négyszeresére emelkedjék. KARDOS MÁRTA Hasznos kulturális cserejátékok Esztendőkkel ezelőtt a budapesti Nemzeti Színház három darabbal mutatkozott be közönségünknek a Hviezdoslav Színházban és ezt a mi Nemzeti Színházunk drámai együttesének vendégjátéka követte Budapesten, majd a Magyar Állami Opera balettkarának bemutatkozása és a szlovák opera nagysikerű vendégjátéka következett a magyar fővárosban. Színházainknak ez az egészséges kulturális cseréje szlovák és magyar vonalon a továbbiakban áttolódott a vidék nagyvárosaira, így Košice és Miskolc között jöttek létre vendégjátékok, újabban pedig a nitrai Kerületi Színház és a győri Kisfaludy Színház közt épült ki bensőségesebb művészi kapcsolat. A csere Nitra és Győr között a Kerületi Színház vendégjátékával még 1959-ben kezdődött, amikor is Ján Hollý színes, énekes játékát, a Kubo-t mutatták be várakozáson felüli nagy sikerrel. Viszonzásul Giricz Mátyás, a győriek főrendezője, Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékát rendezte szlovákul a nitrai Kerületi Színházban. Egy esztendei szünet után a két színház újból felvette a kapcsolatot, melynek eredményeként Ondrej Rajniak, a Kerületi Színház igazgatója Peter Karvaš Éjféli misé-jét rendezte Győrött. A magyar kritika egyhangúlag kivételesen nagy elismeréssel fogadta Karvaš igényes íjiondanivalóját és kiemelte, hogy Rajniak hihetetlen feszültséget tudott a színpadon megteremteni, s az egyes jellemek körülhatárolása, 'rendezői jellemzése is remekül sikerült. Lényeges volt Karvaš drámájának ez az első magyarországi bemutatója, amely felhívta a figyelmet a szlovák drámaírás legkiválóbb alkotására. Viszonzásul ismét Giricz Mátyás jött el Nitrára, ahol a szlovák együttessel Gáspár Margit Égi háború című játékát rendezte meg. A szatirikus elemekkel átszőtt színmű előadásának ma nyomatékos aktualitást ad, hogy eszmei mondanivalójával kitűnően szolgálja békeharcunk célkitűzéseit. Gáspár Margit roppant ötletesen indítja el a fény és a sötétség erőinek összecsapását egy elképzelt égben és pokolban, s három felvonáson át igen igényesen le tudja bilincselni a nézőket szellemes és szórakoztató párbeszédeinek görögtüzével. A játék ege angyalaival, apostolaival természetesen nem az idealista eszmevilág mennyboltja, ahogy a pokol is ördögeivel és vezérigazgatónak nevezett Sátánjával is csupán a játék szülöttje, ahol megszívlelendő tanulságok hangzanak el azokról az erőkről, amelyek napjainkban a háború tüzét szítják. Giricz Mátyás rendezői munkájának sikerült a játék olykori riportszerűségét az ötletes mese eleven pergetésével enyhíteni és kiemelni azokat az eredeti és tartalmas gondolatokat, amelyek a szórakoztatáson túl tagadhatalanul elgondolkoztató nevelő hatást gyakorolnak a nézőkre. A sikerben része volt különösen Vladislav Müller átélt, szinte szenvedélyesnek mondható játékának és Dušan Blaškovičnak is, aki ellenfelét, az égbe betolakodott Z. Z. Markantos ágyúkirályt és fegyvergyárost alakította mesterien. Igen jól hatottak Csinády István színes és eredeti díszletei, amelyek a szatirikus játék szellemében kitűnően szolgálják a rendező elgondolását és jó játékteret biztosítanak az együttesnek. A harmadik vendég, Kovács Margit jelmezei is minden dicséretet megérdemelnek: eredetiek minden eredetieskedő célzat nélkül. A nitrai Kerületi Színház idei utolsó bemutatóját jelentős sikerként könyvelhetjük el. Gáspár Margit játékának bemutatásával békeharcunk mai fázisában igen hasznos munkát végez közönsége körében. E. V. Á z időjárás komiszkodik. DélSi előtt forrón sütött a nap, a kombájnok, aratógépek éhes mohósággal falták a gabonát, acélos búzaszemek peregtek a zsákba, délután vad zivatarok söpörték végig az Ipoly mentét s a részvétlen, toporzékoló szelek takarodót fújtak. Azonban az időjárás sincs minden emberre egyforma hatással. Varga János, a bátorovái HNB titkára például azon a véleményen van, hogy az eső „a legjobbkor jött", s ez a kijelentés — tekintettel arra, hogy a bátorováiak a délelőtt folyamán végeztek a gabonabetakaritással — érthető. A kapásnövényekben egy ilyen kis zivatar nem sok kárt tehet, ellenkezőleg, nagyon is hasznukra válik, hiszen a föld már repedezett a szárazságtól. Ezzel szemben kétségtelenül igaza van György Imrének is, az Opatová Nová Ves-i szövetkezet elnökének, aki legszívesebben ostorral kergetné szét a sötéten kavargó fellegeket. Pedig itt is vannak kapásnövények; van kukorica, burgonya, melyek sóvárogva várják a nedvességet, de van más is: százötven hektárnyi beérett, aratatlan gabona. Ezért cseng élesebben az elnök hangja, ezért a szája szögletében elmélyülő kesernyés ráncocska, szemének haragos, zord fénye. — Még ez is! — kiáltja dühösen —, nem elég a bajunk...! Hiába, a baj csőstül jön. Kezdődik azzal, hogy a szövetkezet három kévekötögépe közül egyik sem működik rendesen. Egy-egy gép napi teljesítménye — nevessünk-e, vagy sírjunk? — egy, esetleg másfél hektár. (Kétmenetes, hárommenetes aratásra — a földek kedvezőtlen fekvése miatt — nem is gondolhatnak.) Tizennégy nap alatt alig 50 hektárnyi gabonát arattak le. TIol a hiba? H — Természetesen a gépekben, mondhatná a felületes szemlélő. Ezt az érvet azonban — bármilyen kézenfekvő is — el kell vetnünk. Pontosan ilyen gépekkel arattak a bátorovái szövetkezet földjein is, Nenincén is, másutt ts: az egész országban. Mindjárt hozzá is tehetjük: sikerrel. — Talán rosszul készítették elő a gépeket — próbálunk rábukkanni a „titok" nyitjára. — Üj gépekről van szó — torkol le bennünket az elnök. — Inkább úgy fest a dolog, hogy traktorosaink nem értenek eléggé a gépekhez — szól közbe Juraj Strhár, a HNB titkára. — Tapasztalatlanok — teszi hozzá. — Első ízben aratnak? — Nem. Tavaly is ők arattak, de a mostanihoz hasonló „sikerrel". A kép valamivel tisztább, azonban korántsem teljes. Mert van itt egy zavaró motívum: a traktorosok jutalmazása. Ez ugyants teljesen független a munkateljesítménytől. Ugyanennyit kerestek a télen — amikor pedig a traktorok többnyire álltak — mint most, az aratás közepén. Az egyhektáros napi átlagteljesítmény elsősorban ezzel magyarázható. Ma legfontosabb munka ar aratás Ä Lelesi Állami Gazdaságban a vasárnapot is kihasználják a gabonabetakarítás meggyorsítására. A gépek segítségével kora reggeltől késő estig szakadatlanul folyik a munka, hosszabbított műszakokban siettetjük az aratást. Hasonlóképpen dolgoznak a szövetkezetben is, ahol az egész falu népe bekapcsolódik vasárnaponként a munkába. — S ezen már nem lehet változtatni? — Egyelőre nem. Megpróbáltuk, de traktorosaink elutasítottak minden másfajta megoldást. Azt mondják: „Mi munkaegységért nem dolgozunk. Ha nem tetszik így, keressetek más traktorost...!" Viszont több traktorosunk nincs ... Tiszta sor ez eddig: a károm traktoros fontosságának, pótolhatatlanságának teljes tudatában él és cselekszik. Önmaguk szabják meg saját munkafeltételeiket. S a feltételek? „Fizessetek, amennyit tudtok, s mi majd dolgozunk amennyit akarunk." Az eredmény: napi egy, vagy másfél hektár. /önmagától adódik a kérdés: a U szövetkezet vezetősége miért nem tett intézkedéseket — még amikor idó volt — az effajta fogyatékosságok kiküszöbölésére ? A válasz: Hosszan tartó, mély és néma csönd. A helyi nemzeti bizottság vajon milyen álláspontra helyezkedik ebben a kérdésben? — Nem szakadhatok száz felé...'! — adja meg a választ a titkár, majd így folytatja: — Egy ember csak egy ember. A helyi nemzeti bizottság tanácsa — mintha nem is lenne, az elnökét csak elvétve látjuk — Operatív aratási bizottság létezik-e? — Hogyne, persze. Rimóczi elvtárs a HNB tanácsának elnöke „vezeti" .y, S az operatív aratási bizottság, amelynek aratás idején mindennap üléseznie kellene, naponta kéne meg-> tárgyalnia a betakarítási munkálatok problémáit, hiszen eme munkálatok irányítására jött létre; ez a bizottság 14 nap óta még egyszer sem Ült össze. Végeredményben leszögezhetjük: Opatová Nová Ves-ben a falu vezetői közül két ember érzi magát felelősnek az aratás menetéért: a helyi nemzeti bizottság titkára és az egységes földművesszövetkezet elnöke, s ez kevés ahhoz, hogy az aratás eredményes legyen. AM i hát a megoldás ? — Azonnal összehívni a helyi nemzeti bizottság tanácsa és az operatív bizottság ülését, megtárgyalni az aratás problémáit, konkrét intézkedéseket tenni a hibák kiküszöbölésére ... Az utolsó mondatban a szövetkezet elnökének szavait idéztük. Amikorra cikkünk megjelenik, remélhetőleg a konkrét intézkedések is megfogannak s a következő zivatar — bármikor is jön — már egyetlen árva búzakalászt sem talál száron az Opatová Nová Ves-i határban. Zsélyi Nagy Lajos Kihasználjuk a gépek erejét Csak néhány napja kezdődött szövetkezetünkben teljes ütemben a gabonabetakarítás, de már az elején is igen szép sikereket értei el főleg traktorosaink és kombájnvezetőink akik jól felkészültek az aratásra. Á learatott gabonát a kombájnok gyorsan elcsépelik és szövetkezeteseink a hátramaradt szalmát közvetlenül a gép után kazlakban hordják. A tarlóhántással szintén nem késlekedik szövetkezetünk, mert mindnyájan jól tudjuk, mit jelent ez a jövő évi gazdag termés biztosítása szempontjából. Az idei aratás, első ízben szövetkezetünk fennállása óta, a gépek erejének teljes kihasználásával gyorsan folyik. Varga Ferenc, Leles Révaj Barnáné, Lenartovce A napokban a petržalkai szövetkezetben is véget ér az aratás. Gyors befejezését nagymértékben elsősegítette a szocialista munkaverseny, melyben az összes traktorosok jó példával jártak elől. Képünkön Doroszló János kiváló traktoros és Filan József az eladásra szánt gabonát szállítja az állami begyűjtőhelyre. (Ilia Marko felvétele.) 3ÜJ SZÖ 4 * 1961. július 16.