Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-16 / 196. szám, vasárnap

VISZONTLÁTÁSRA JURI London (ČTK) — Jurij Gagarin őrnagy, első vildgürutas, a Szovjetunió hőse július 15-én délután repülőgépen elutazott az angol fővárosból. J. Gagarintól a londoni repülőtéren Francis Turnbull, Nagy -Bri­tannia tudományügyi minisztériumának megbízottja és sir Ronatd Ľees, a légi­haderők marsallja búcsúzott. A szovjet nagykövetségtől a repülőtérig vezető utat néptömegek övezték, s „Juri, Juri, a viszontlátásig, sok sikert" kiáltá­sokkal üdvözölték J. Gagarint. Gagarin négj/napos' angliai látogatása sok angol számára felejthetetlen esemény volt. A szovjet hadsereg egyszerű és kedvesen mosolygó fiatal tisztje meg­nyerte az angol nép rokonszenvét. Min­denütt, ahol csak megjelent, lelkesen fo­gadták és kifejezésre juttatták örömüket, hogy Gagarin Nagy-Britannia vendége. Hogy milyen nagy esemény volt Nagy­Britannia lakosságára nézve Gagarin lá­togatása, azt az angol tápok hasábjai ta­núsítják. Gagarin látogatásának egész ide­jén első oldaton közöltek róla riportokat. Gagarint Nagy-Britanniábcm két arany­éremmel tüntették ki. Az egyik aranyér­met az Angol Vasöntö Munkások Szak­szervezeti Szövetségétől kapta. A vas­öntő munkások egyúttal átadták Gagarin­nak a díszoklevelet, amellyel a szövetség tagiává fogadták. Ez a szövetség első díszoklevele. Julius 20-a a vietnami nép harcának napja Gént (ČTK) — Július 20-a az 1954. évi genfi egyezmények aláírá­sának évfordulója. 1954-ben e napon állították helyre a békét Indokíná­ban és fektették le Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz szuverenitása, füg­getlensége, egysége és területi sért­hetetlensége elveit. Ez a nap a szo­lidaritás napja a dél-vietnami nép harcával, az amerikai beavatkozás, a Diem-bábkórmány terrorista politi­kája ellen, az ország egyesítéséért. A Párizsban élő vietnamiak kül­döttsége ezen évforduló alkalmából felkereste a Laoszról tárgyaló genfi értekezlet mindkét elnökét, hogy ki­fejezze egyetértését az 1954. évi genfi egyezményekkel, tiltakozzon a Diem-kormány politikája ellen és kifejezze egyetértését Dél-Vietnam nemzeti felszabaditási harcával. A küldöttség arra kérte a genfi ér­tekezlet elnökeit, foganatosítsanak intézkedéseket az 1954. évi genfi egyezmények megszegése és az ame­rikai beavatkozás ellen. A VDK KÜLÜGYMINISZTERÉNEK ÜZENETE Genf (ČTK) - Ung Van Khiem, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság külügy­minisztere a laoszi problémáról tárgyalt genfi értekezlet két elnökének üzenetet adott át, amelyben felhívja figyelmüket az 1954. évi genfi egyezmények folyamatos megszegésére Dél-Vietnam részéről. Bár ezen egyezmények alapján Vietnamot már 1956. július 20-án kellett volna egyesíteni, a dé!-vietnami kormány elutasítja a Viet­nami Demokratikus Köztársaságnak az ország békés egyesítésére irányuló javas­latait és megszakította a normális kapcso­latokat a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal. A VDK külügyminisztere üzenetének befejező részében kéri, hogy a genfi értekezlet elnökei hatékony intézkedése­ket foganatosítsanak a genfi egyezmények megszegése ellen Dél-Vietnam részéről. Spanyolország és Görögország kommunista pártjainak nyilatkozata Párizs (ClK) — A l'Humanité szombati számában közli azon közös nyilatkozat szövegét, amelyet Spanyolország Kom­munista Pártjának és Görögország Kom­munista Pártjának küldöttségei fogadtak el júniusi tanácskozásuk alkalmával. A nyilatkozat megállapítja, hogy a két ország kormányai a portugáliai Salazar­kormánnyal együtt a legreakciósabb eu­rópai rendszert vezették be. Gazdaságilag , a legelmaradottabbak és az imperializ­.mustól, főképpen az amerikai imperia­lizmustól függnek. Görögországnak a Közös Piachoz való csatlakozása ezt a függő helyzetet még fokozza. A japán közvélemény elítéli a kormány döntését Tokió (ČTK) - Japán Szocialista Pártja, Japán szakszervezetei és demokratikus szervezetei elítélik a Japán kormány azon döntését, amely szerint nem engedik meg a Japán Kommunista Pártja VIII. kong­resszusára meghívott kommunista- és munkáspárti képviselők beutazását. „Teljesen világos, - hangzik Japán Kommunista Pártjának tiltakozásában, ­hogy a kormány e tőrvényellenes döntése ellenkezik Japán alkotmányával és a nép demokratikus jogai ellen Intézett támadás. Pártunk valamennyi japán hazafival együtt határozottan tiltakozik ezen ha­tározat ellen, amely sérti Japán becsüle­tét és érdekeit s követeli a határozat azonnali visszavonását." KUBA lakossága brigádmunkákkal fásitja a városok szabad térségeit és fákat ültet az országutak mentén. (ČTK — Prensa Latina felvétele) Kennedy folytatja Eisenhower provokációit Washington (ČTK) — Kennedy amerikai elnök a július 16-án kez­dődő hetet „A leigázott nemzetek hetének" jelentette ki és felszólí­totta az amerikaiakat, támogassák „Európa és Ázsia leigázott nemzetei­nek harcát". Kennedy tehát foly­tatja az Eisenhower-kormány által két évvel ezelőtt megkezdett provo­katív akciót, melyet a világ közvé­leménye és az USA haladó körei mint a kapitalista rendszert meg­döntött országok belügyeibe való beavatkozás kísérletét elítéltek. Az USA haladó körei rámutatnak Csak e<jy Kína van Peking (ČTK) — A Renmin Ribao vezércikkében élesen elitéli az ame­rikai uralkodó körök „két Kína" po­litikáját. Az USA külügyminisztériu­mának törekvését, hogy a Kuomin­tang-klikk továbbra is elfoglalja az ENSZ-ben Kína törvényes helyét s a Kínai Népköztársaság „kérel­mezze" az ENSZ-be való felvételét, a lapok elítélik, mint nyilvánvaló kí­sérletet arra, hogy az ENSZ-ben olyan helyzetet teremtsenek, mintha két Kína létezne. „Csak egy Kína van a világon és az a Kínai Népköztársaság. Tajvan a kínai terület oszthatatlan része, nem pedig állam. A kínai nép for­radalmi harcában megdöntötte a kuomintangisták reakciós kormányát s új Kínát épített fel. Kínában csak forradalom zajlott le, de az ország nem szakadt szét két állammá — hangsúlyozza a lap. arra, hogy az USA kormányának fi­gyelmét elsősorban az USÁ-ban élő színes lakosság helyzetére és az amerikai dollár és az amerikai tá­maszpontok segítségével életben tartott diktátori rendszerekre kel­lene fordítani. A hidegháború bajnokot követelőznek Washington (ČTK) — Az USA köztársaságpárti szenátorai és kép­viselői azt követelik a Kennedy-kor­mánytól, hogy a Kuba elleni gazda­sági akciók kérdésében és Nyugat­Berlin problémájában erélyesebb ál­láspontot foglaljon el és újítsa fel a nukleáris fegyverkísérleteket. Barry Goldwater szenátor a sze­nátusban elhangzott beszédében bí­rálja a Kennedy-kormányt, hogy nem helyezkedik elég határozottan szembe „a nemzetközi kommunizmus erőivel". John Sherman Cooper köztársasági párti szenátor követelte, a Kenne­dy-kormány tegyen jelentést a kongresszusnak, hogyan készült fel az USA katonailag, a „berlini válság megoldására" és javasolta, hogy a külföldi katonai segítség finanszí­rozására vezessenek be új adókat. KÜLÖNLEGES ULTRAHANG-KÉSZÜLÉ­KET szerkesztettek a német szakemberek, amellyel ellenőrihetők a fémek, a por­cellán és a műanyagok felépítésében be­következett elváltozások. A készülék neve: Sonovizor. Csakis egységesen győzhet a kongói nép Stanleyville (ČTK) — A TASZSZ stanleyvillei tudósítójának jelentése szerint Kleophas Kamitatunak, a leo­poldvillei tartományi kormány mi­niszterelnökének tiszteletére Stan­leyvillében fogadást rendeztek. Jean Manzikala, a Keleti tartomány miniszterelnöke a fogadáson beszé­det mondott, amelyben felszólította a jelenlevő képviselőket és szenáto­rokat, hogy egységesen lépjenek fel a kongói parlament ülésén. „Múlha­tatlanul szükséges — mondotta ALGÉRIA NÉPE ELUTASÍTJA Ä GYARMATOSÍTÁS DE GAULLE ÄLTAL N FELKÍNÁLT ÚJ FORMÁJÁT Párizs (ČTK) — A Liberation pá­rizsi lap közölte tudósítójának Tajib Bulahruffal, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya küldöttségének tagjával folytatott beszélgetését. Bu­lahruf nyilatkozatában kijelentette, hogy de Gaulle politikája Algériának Franciaországhoz való csatolására irányul, ami megnehezíti a tárgyalá­sokat. „Az Algériai Nemzeti Felsza­baditási Front a háború hetedik éve után nem hajlandó semmiféle új gyarmati formát elfogadni, amelyet békés szándék köpenyege alatt kí­nálnak. Úgy látszik, hogy de Gaulle nem értette meg az algériai nép harcának forradalmi és haladó jel­legét" — mondotta T. Bulahruf. A fasiszták Oranban 11 merényletet követtek el Párizs (ČTK) — Pénteken este 22 és 24 óra között Oranban 11 bomba robbant. Jobbára erős robbanóanya­got használtak, amely jelentős anya­gi kárt okozott. A robbantások túl­nyomó többségét az algériai keres­kedők üzlethelyiségei ellen követték el. Algéria más városaiban is voltak 1 merényletek. Manzalika —, hogy a parlamentben a kongói hazafiak egysége győzzön. Hő kívánságunk, hogy testvéreink teljesítsék magas küldetésüket, ame­lyekkel a kongói nép megbízta őket." Kleophas Kamitatu, a leopoldvillei tartományi kormány miniszterelnöke, aki a fogadásra Stanleyvillébe jött, beszédében a többi között kijelen­tette, hogy „a kongói nép ellensé­geinek nincs szándékába letenni a fegyvert. Továbbra is azt a célt kö­vetik, hogy tönkretegyék a Kongói Köztársaságot és hogy népünket is­mét térdre kényszerítsék. Megkísér­lik, hogy a hazafiak között elhintsék az egyenetlenség magvát és ezzel meggyengítsék táborunkat. Mind­annyiunk fő feladata az egység megszilárdítása. Ebben rejlik a si­ker kezessége". A fogadáson felszólalt Joseph Ka­songo, a képviselőház elnöke és Diakute, Mali Köztársaság kongói követe. A képviselőház és a szenátus tag­jai ma repülőgéppel Leopoldvillébe utaznak, ahol július 17-én összeül a parlament. Eichmann tagad és nem emlékszik Jeruzsálem (ČTK) — A 'jeruzsá­lemi bíróság július 14-i tárgyalásán Adolf Eichmann háborús bűnös pe­rében folytatták a vádlott kihallga­tását. Eichmann ezúttal mindenféle kibúvót keresett, tagadott, és azt állította, nem tud már visszaemlé­kezni, vajon a háború alatt a nácik zsidóellenes intézkedéseiért felelős volt-e. Tagadta azt a tényt, amely az egyik okmányból világosan kitű­nik, hogy 1941 szeptemberében te­lefonon parancsot adott 1200 szer­biai zsidó lelövésére A főügyész keresztkérdéseinek sú­lya alatt beismerte, tudott arről, hogy 10 ezer franciaországi zsidót, akik nem voltak képesek fizikai munkát végezni, haláltáborokba kül­denek. A kihallgatást hétfőn folytat­ják. KOMMENTÁRUNK Bonn vesxélyes tévedései A nyugatnémet kormány és kancellárja, Adenauer épp e napok­éban újból világosan bebizonyították, hogy egyre jobban el­vésztik józan ítéletüket a nemzetközi helyzetről és politikáról. Ugyan­is másként nem magyarázható napjaink egyik legérettebb problémá­jához, — a német békeszerződés megkötéséhez elfoglalt álláspontjuk. A bónni urolkodó körök szükségesnek tartották, hogy ezen állás­pontjukat a világ előtt egyszerre két módon is demonstrálják: Egy­részt Adenauer kancellár Nyugat-Berlinben tett látogatásával, más­részt pedig válaszjegyzékükkel, amelyet éppen Adenauer látogatása alatt küldtek a szovjet kormánynak. Elejendö rámutatni, hogy a bonni kancellár mily arcátlanul szólalt fel Nyugat-Berlinben a német békeszerző­désről tartandó konferencia ellen. Sze­rinte az ilyen értekezlet visszavezetne abba a helyzetbe, amikor — a hitle­ri harmadik birodalom — egyedül állt <§ Provokációk és nagyzási hóbort E két tény kétségtelenül szoro­san összefügg egymással. A bonni kancellár a Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő Nyu­gat-Berlinbe repült, hogy ott pro­vokatív módon „bizonygassa": a bonni kormány teljesen helyesli, d hidegháborúnak a szocialista or­szágok ellen irányuló eme hídfőjé­nek fenntartását. Csakhogy Adenauer nyugat-ber­lini látogatásával maga bizonyítot­ta be, mily ingatag a helyzete. Míg a nyugatnémet területre tett útjai alkalmával rendszerint a Bundeswehr repülőgépeit veszi igénybe, most célszerűnek tartot­ta, hogy Nyugat-Berlinbe ameri­kai katonai 'repülőgépen utazzon. Sőt, nem volt elég számára azon légiforgalmi társaságok gépe sem, amelyek Nyugat-Németországgal ^s Nyugat-Berlinnel a forgalmat lebonyolítják. Ezzel csupán azt bi­zonyította be, hogy amerikai se­gítség nélkül még el sem jutna Nyugat-Berlinbe, melynek oly szí­vesen nyújtaná védelmét. A bonni kancellár gyenge pozí­ciójának ezt a jelét azután harsogó beszédekkel, főként a sajtókonfe­rencián tett „erős" kijelentéseivel igyekezett ellensúlyozni. Ellene volt mindannak, ami bármi módon enyhíthetné a nemzetközi feszült­séget, elsősorban pedig a német békeszerződés megkötésének, a Német Demokratikus Köztársaság képviselőivel való tárgyalásnak, el­lenezte Németország semlegessé­gének a gondolatát és állást fog­lalt mindama akciók mellett, me­lyek nézete szerint megerősítenék az agresszív NATO-szövetséget és a nyugatnémet imperialisták pozí­cióját. Azt hangoztatta, hogy „kö­vetkezetesen a végsőkig" meg kell őrizni Nyugat-Berlin megszállási rendszerét, a NATO-t meg kell erősíteni a fasiszta Spanyolország felvételével, s ki kell zárni min­den lehetőségét annak, hogy az egyesített Németország e katonai csoportosuláson kivül maradhasson. Adenauer természetesen az egye­sítésről is beszélt, és azt, hogy a bonni uralkodó körök hogyan kép­zelik el Németország egyesítését, „megmagyarázták" a Szovjetunió­hoz intézett jegyzékükben is. A most igen divatos frázis, „az önrendelkezési jog" leple alatt tu­domásul adják, hogy csupán akkor volnának hajlandók megkötni a bé­keszerződést, ha ezáltal elnyelhetik a Német Demokratikus Köztársa­ságot. Hiú reményeket fúznek ahhoz, hogy az NDK gazdasági po­tenciáljával megerősíthetnék az agresszív NATO-szövetséget. ® Veszélyes tévedés Valóban több mint furcsa, hogy mily méreteket ölt a nyugatnémet imperia­lizmus és militarizmus kormányténye­zőinek nagyzási hóbortja. De akit az istenek el akarnak pusztítani, azt vak­sággal verik meg. A bonni kormány e régi közmondást teljesen megerősíti, hisz máskánt valóban nem magyarázha­tó ez az állásfoglalása. ötvenkét ellenséggel szemben Adenauer emellett nem mint a német imperia­lizmus képviselője beszélt, annak az imperializmusnak a képviselőjeként, amely kirobbantotta és elvesztette a második világháborút, hanem mint va­lamilyen győztes nagyhatalom nevében. E nyugatnémet nagyzási hóborttal azonban úgyszólván lépten-nyomon ta­lálkozhatunk a bonni politikában. Még a Szovjetuniónak küldött jegyzékében is mintegy előzetes feltételként jelölik meg — á bonni kormány beleegyezésé­hea a német békeszerződés megköté­sébe — azt a követelést, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaságot ki­szolgáltassák a nyugatnémet militariz­musnak. ® Min törik a fejüket Adenauer miniszterei Ezzel kapcsolatban nem lehet emlí­tés nélkül hagyni azokat a fenyege­téseket sem, amelyek a szocialista or­szágok címére más nyugatnémet poli­tikusok, például a háborút akaró Strauss miniszter ajkáról hangzanak el. Strauss éppúgy, mint kollégája, Erhard gazdaságügyi miniszter, azt követeli, hogy a békeszerződésnek a Német De­mokratikus Köztársasággal való alá­írása esetén hirdessék ki a szocialista országok gazdasági blokádját. De mind­ketten, éppúgy, mint az USA egyes tá­bornokai, figyelmen kívül hagyják, hogv a szocialista országok gazdasági blokádja nem ért semmit a hideghá­ború legféktelenebb éveiben sem, nem volt képes feltartóztatni ezen orszá­gok gazdasági fellendülését. 3 Miért siettek a bonni válaszjegyzékkel? Sem Adenauer nyugat-berlini lá­togatásának ideje, sem pedig a nyugatnémet propaganda-jegyzék közzétételének ideje nem véletlen. Ismeretes ugyanis, hogy a nyugati nagyhatalmak választ készítenek elő a német kérdéssel kapcsola­tos szovjet emlékiratra, amelyet N. Sz. Hruscsov Bécsben adott át Kennedy elnöknek. A nyugati ha­talmak köreiben józan hangok is hallatszottak, amelyek reális tár­gyalást követeltek a Szovjetunió­val. A bonni kormány kétségtele­nül igyekszik e hangokat elfojta­ni és politikájával kész helyzetet teremtve a nyugati hatalmakat rá­kényszeríteni, hogy az egység ér­dekében egy követ fújjanak vele. Itt mindenekelőtt az angol kor­mány aránylag józan álláspontjára gondolunk, amely nyilvánvalóan reális tárgyalásokat óhajt, vala­• mint Kennedy kormányának még nem tisztázódott álláspontjára. Bonn nyugati szövetségeseit igyek­szik a Dulles-féle erőpolitika bék­lyóiba verni. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy ez az eljárás több mint ké­tes, sőt ezenfelül igen veszélyes is Európára és a világbékére. A bon­ni kormány ezzel csak újból meg­erősíti, hogy a német imperializ­mus régi agresszív céljait követi. KAREL CISAft 2000 ÉVES KÍNAI DUZZASZTÓT talál­tak mxver tarttmányban. A rizs szárak­ból és agyagos földből épített fát « rizs­földek építésit szolgált*. A renkívill érde­kes telet fontos adtokat szolgáltat az ősi Kína mérnöki tudományiról. BRATISLAVÁBAN TARTOTTAK MEG július IS-én az erdőgazdasági dolgozók ünnepi aktíváját. Ondrej Baláž. a Szlovák Nemzeti Tanács meghízottjának helyette­se két autóbuszt adott át a Banská By­strica-i és a Žilina-i állami erdőgazdaságok képviselőinek, amelyeket propagáciis cé­lokra fognak felhasználni. AJ autóbuszok hangszóróval, magnetofonnal, könyvtárral és más propagációs segédeszközökkel van­nak. ellátva. A HARMADIK NEMZETKÖZI MATEMA­TIKAI DIÁKOLIMPIÁT az idén Magyar­országon tartják még hat ország - Bul­gária. Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gvetrorstig, « Német Demokratikus Köz­társaság és Románia - középiskolás diák­tatnak részvételével. HAITIBEV a 14 timft fiatalabb gyer­mekek 65 százaléka dolgozik ültetvénye­ken és végez gyárakban nehéz munkát. Japán közvéleménye elítéli a kormány döntését NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN tűz­zel-vassal üldözik a haladó szerve­zeteket és személyiségeket, a revan­sisták és militaristák viszont szaba­don uszíthatnak, fenyegetőzhetnek. Képünkön a nyugatnémet Stern fo­lyóiratból kivágott kép, amely az egyik idei nürnbergi revansista ta­lálkozón készült. SZÖ 3 * 1961- Július 16.

Next

/
Thumbnails
Contents