Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-15 / 165. szám, csütörtök

Ahol az iskola az élet előjátéka FOLT AP.T6L mintegy 15 peľbny i járásra munkaruhába tfttözdtt lányok és fiúk egyelték a cukorrépát. A munka szinte „égett" a kezük alütl A mosolygó arcok» a kácagäsbän tréfálkozásban megnyilvánuló jókedv és a lelkes versengés arról tärtdskódolt. hogy ez az ifjúsági brigád igazán szerett munkáját... Közelebb érve meggyőződtünk róla hogy nem ifjúsági brigádról van szó. A' poltári Mezőgazdasági Tanintézet növendékei dolgoznak, jobban mondva részesülnek gyakorlati kiképzésben a helyi EFSZ cukorrépa-földjein. Éppen dél lehetett, amikor felhangzott az utasi' ís: „A munkát befejezzük, ebédelni megyünk". A fiatalok felsorakoztak és vígan mene teltek otthonuk felé, ahol 02 trlése sen berendezeti itt erembe*, kiadó* ebéd s az internát usban fiirdőszo • bűk. társalgó, -ádió. televíziós készülék. az iskolában vedig vil d gos tantermek, műhelyek, de-ék tanítóik, nevelóik és jó pajtásaik várták őket. AMIKOR oa iskola udvarára értek, tanulótársaik Gál Iván edző felügye lete alatt éppen tornagyakorlatokat végeztek .4 földekről hazaérkező „b'igád" azonban félbeszakította a gyakorlatozás! A> egyik műhelyből kijött néhány fiú mesterük Hii'efé ben, majd egy rokonszenvet megjelenésű magas termeti! férfi — La dís'av Blaha, az iskola igazgatója is közéjük keveredett Séhtny perc cel ezelőtt fejezte be az egyik osz tály oktatását és ez azt jelentette, hogy itt a déli szünet ideje. Több fiú és leány már megmosakodva, átöltözve jött ki az udvarra s a legügyesebbek helyei foglaltak u tágas étterem asztalainál Csak ázol a lányok nem ebédeltek a többiek kel. akik ma délelőtt a politechm kai nevelés keretében Mária Plocha nová szakoktató vezetésével igyekeztek elsajátítani a főzés csínját-bínját. Először a lányok egyik cso portja ebédel a másik csoport felszolgálja, majd szerepet cserélnek.. A poltári Mezőgazdasági Tanintézetet csak a múlt év elején léte sítették a HNB és a JNB volt hivatali épületeiben; itt egyidejűiéi; összkomfortos diákszállást is berendeztek, amelyet állandóan tökélete sítenek, kiegészítenek és szépítenek AZ ISKOLÁBAN pontosan betart ják a következő tan• és munkarendet: hetenként 15 óra — elméleti Oktatás, 18 óra — termelési kiképSés és 6 óra politechnikai nevelés. Az iskola vezetősége kellő gondot fordít a fiatalok kulturális és sportéletére is. A diákokát nemcsak á társashelyiségben levő televíziós késtülék és rádió szórakoztatja, hanem hetenként egyszer egész estét bét ölt ô filftték is. Valamennyi növendék tágja a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek és értékes tevékenységét fejt ki különösen a szavaló-, zene- és tánckörben, de jó eredményekkel dicsekedhetnek a miikedvelő fényképészek is. Az iskola adja a növendékeknek nemcsak mindazt, amire a testneveléshez, a sportoláshoz van szükségük, hanem a gyakorlati kiképzésre legmegfelelőbb munkaruhát és lábbelit is. I — Ami az új növendékek toborzását illeti - válaszolt kérdésemre az iskola igazgatója — nem dicsekedhetünk a legjobb eredményekkel. Bár iskolánk tanítói és növendékei Közelebb a dolgotokhoz közelebb a lelad-Mo hoz Olyan munkahelyeken, ahol a munkát és az életet a kommunisták irányítják, valóban szép munkaeredményeket mutathatnak fel a kollektívák. A galántai járási pártbizottság nemrégen a mezőgazdasági termelés; se! kapcsolatban az agitátorok széthelyézésével foglalkozott. Az egyes munkahelyeken működő agitációs ! csoportok vezetői részére bevezették ; a politikai-agitációs munka irányításának új módszérét. Nagy probléma volt az oktatás résztvevőinek kiválasztása, ami végül is sikeresén oldídott meg. A termélölizémekből, a népművelési intézményekből, a tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok tagjaiból állították ősszé az Oktatás résztvevőinek névsorát. Nagy az érdeklődés az Ismert kérdésekkel foglalkozó előadások iránt s a vita folyamán értékesék A hozzászólások. A résztvevők megértéssel fogadják az előadókat s az így nyújtott segítséget, mert tudják, hogv pártunk agitációs munkáját csak Igy lehet sikeresen továbbfejleszteni. Vadovics József, Galanta Szedik a korai burgonyát A modranyi szövetkezetesek (komámöi járás) Szlovákiában az elsők között szállítottak korai burgonyát a piacra. A 4 hektáros tábláról átlag 100 mázsás hektárhozamot terveztek s most a szedésnél Súry Zoltán elnök, Szenei Gizella és Szente Júlia (a képen) örömmel állapítják meg, hogy a tervezett hozamot 10-15 mázsával túlszárnyalják. (K. CIch - ČTK - felvétele) A BIZALOM MEGNYILVÁNULÁSA Néhány hét múlva esztendeje lesz, hogy <gy parázs vita hevében Világi Berti, a leleszi Május 1. szivetkezet egyik szorgílmáról ismert tagja rácsapott előttem az asztalra. — Azt úgv vedd tudomásul, hogy ;> ha nálunk valami gyors Változás nem s történik a vezetésben, akkor a ml i híres szövetkezetünknek beféllegmondotta. s BLAHA IGAZGATÓ ÉS 3 DIÄK A POLITECHNIKAI MŰHELYBEN > Többen voltunk a társaságban, hol S az egyik, hol a másik eresztett meg s egy-egy csipás megjegyzést a szö£ vetkezet akkori gazdálkodásával Ň kapcsolatban. Ugyanis minden mun£ kaszakaszon garmadával gyűltek a fogyatékosságok; napról napra romlott a munkaerkölcs. A csúcsmunkák idején a brigádosok segítségével is csak nehezen ment a mun> ka. Nekem az alapos heiyi ismere< tek endszeresen felkeresik a környékbeli alapfokú iskolák tanulóit, hogy megnyerjék, őket a mezőgazdasági s tek hiányéban akkor nem nagyon szaktanintézet számára, a toborzási <J „ült" a vita, az elkeseredett kifakatervben előirányzott 150 helyett |» dások ellen azonban orvosság, érv csak ~>0 fiatalt sikerüli megnyernünk s kellett s ezt mi más sugallhatta volna első évfolyamba Sajnos az a % na, mint a hit, a bizakodás az emhelyzet, hogy bár az alapfokú iskolák tánulói általában nagy érdeklődést tanúsítanak a mezőgazdaság iránt, a szülök csak ritkán egyeznek bele. hogy gyermekük ezt a foglalkozást válassza. - EZÉRT FÖLÖTTE SZÜKSÉGES, hogy a nemberben. — Nem hiszem, nem akarom elhinni. — mondottam -r, hogy a leleszi kommunisták, akik már a múlt republikaban is megnyerték a falu bizalmát (kétszer választott a falu kommunista bírót), akik a kollektivizálás idején oly sikeresen szervezték meg a szövetkezetet, akik már az első években országos hírűvé fejzeti bizottságok £ lesztették közös gazdaságukat, azok funkcionáriusai, az \ éppen most azoknak a feladatoknak A TANÁRNŐ SZIGORÚ FELÜGYELETE ALATT KÉSZÜL A SÜTEMÉNY iskolák igazgatói és tanítói, de a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói is támo • gassaitak bennünket törekvésünkben, hiszen mindnyájan tudjuk, mily nagy szüksége van mezőgazdaságunknak a fiatal, szakképzett iolgozókra. J. S. a megvalósítására ne tudnák mozgósítani a falu lakosságát, megnyerni a szövetkezetesek bizalmát, egyetértését, amelyek egész népünk, de elsősorban a helybeliek szebb, gazdagabb életét jelentik. Én bízom a lelesziekben. — Frázis — dörmögte valaki, s nekem torkomon akadt a további szó. A helyi ismeretekre alapozott tapasztalatokkal szemben nehéz az érvelés. különösen akkor, ha a gondatlan növényápolás a bizalom gyökerét csaknem elsorvasztotta. Pár napja újra találkoztam Világi szôvetkozetessel. Délután volt és vasárnap, ilyenkor nem könynyü dolog félbeszakítani a máriás partit. Mégis azt mondta: — Beszélni' akarok Veled. — Jól forog a kártyája — adtam a közömböst, pedig tulajdonképpert én is hasonló szándékkal kerestem a találkozást. — Nem számít — mondotta, s mert éppen kiegyenlítették a kontrapartit, mindjárt át ís adta helyét az egyik üresedésre váró kibicnek. — Gyere, most nézz szét a leleszi határban — ajánlotta frissiben. — Előbb inkább azt mondja meg, látfrat-e ott valami érdekeset az ember. — Az attól függ, ki milyen szemmel nézi. Aki a tavalyi helyzettel hasonlítja össze, az sok mindent észrevehet, — mondotta, majd egészen belelendülve a beszédbe igy folytatta: — Csak képzeld el, hogy a 26 hektár korai krumplit még április végén megtöltöttük, a cukorrépát a járásban elsőként egyeltük ki, a második kapálást is a legkorábban fejeztük be, a második lóheréből pedig már nem látszana ki a nyúl... Szóval most brigádok nélkül is jól megy a munka. Persze ennek is megvan a maga oka. Az, amiről tavaly Díszelgettünk. Az bizony, a bizalom. Hogy miért és miben bizakodik a tagság, arról ki-ki a maga módján mondott véleményt. Nézzük például a hízómarhák gondozóit: — Rendben van az, hogy ^ersenyzünk a súlygyarapodás növeléséért. Csakhogy most még igen szegényes ez a verseny, mert csak a cél van pontosan meghatározva, az eléréshez szükséges feltételeket azonban még igen gyengén biztosítja a múlt évi takarmányalap. Mert tavaly aratás táján, meg az aratás után néhány hétig még azzal a kevés abrakkal sem takarékoskodtunk, ami megi termett. Etettünk vastagon. Most A

lielyDeliek Kis- és Nagyhegyriek nevezték el a határban csúcsosodó magaslatokat. Tulajdonképpen nem is egyedül álló hegyek ezek. hanem hegysorok. Közel haladnak egymás mellett, s a közt egy keskeny lapály tölti ki. melyen még a Sajó Is végig kanyarog, hogy csökkentse a művelhető földet. A hegyek őrt állnak, védik a völgyet a * tomboló szelektől, s úgy fest, mintha csak jót tennének. Hanem a folyóra panasz van. r.éhs nagyon makrancos. Tavaly kétszer is kilépett medréből. De hát mit tehet ő. mikor a szolidnak látszó hegyek késztetik erre? Esó után feléje zúdítják a vizet, amit nem győz továbbítani, fgy oda önti ki. ahová tudja: a gabonatáblákra. Terméstrablő tetteiért' haragszanak rá az emberek. A plešiveci szövetkezetesek tavaly alig 10 mázsa búzát tudtak csak betakarítani hektáronként. mert ellopta tőlük a termés javarészét. Szerencsére, a folyó ezt a könyörtelenségét nem rendszeresíti s hagyja az emberek alkotó erejének kibontakozását, akik szeretik, ha rendbe tehetik a határt, hogy sokat teremjen. Ä kanyargó Sajó tanúja az emberek törekvésének, hisz partjain gyönyörű búza, árpa, cukorrépa, burgony8 zöldell Ezek helyén néhány évvel ezelőtt még gyep uralkodott s ma süt'ü kalásztenger, fegyelmezett sorokban kapásnövények ékeskednek. Ügyesek a plešiveciek, nem hagyják A SAJÓ MENTÉN a természet kénye-kedvére a határt. Ha veszélyeztet ís az ár, feltörik a rétet, ahol keveset terem. Korata V8sszal 30 hektárral bővítették a szántóterületet, így több takarmányhoz jutnak. A. tejes-viaszos érésű silókukorica nagyobb érték számukra, mint a silány fú. Szóval hiába kegyetlenkedik velük a természet, nem hagyják magukat, s elvesznek tőle annyit, amennyit lehet. II ogy ez mennyire igy van, azt " • a szövetkezeti irodában kifüggesztett sok elismerő levél bizonyítja. Az egyik levél nagyon egyszerűnek látszik, disz nem keretezi, közönséges géppel írott sorok, de annál jelentősebbek. Az 1957-ben elért 601 mázsa hektáronkénti cukorrépaterméséért kapta a szövetkezet s Megbízotti Hivataltól. Talán jó cukorrépatermesztők ezek — vetem fel magamban a kérdést — s kutatok más evek eredménye után. Bár Ilyen szép termést sem előtte, sem utána nem értek el, de a 450—480 mázsás hozamok arról győznek meg, hogy valóban értik a cukorrépa-termesztés mesterségét. Azonban másban sem maradnak le. A hektáronkénti 32 mázsa árpatermés is szép eredmény és az, hogy a kertészet egy hektáron 60 000 korona értékben termel zöldséget, megerősíti a tagság odaadó szorgalmát. A napocska bár bújócskát játszik a felhők között, a gabona rendületlenül érik. Napról napra közelebb az aratás. Mint jó gazdához illik, a plešiveciek felkészülten várják s ha eljön az ideje, mindannyian a tarlóra mehetnek, mert a gyomtól megszabadított kapásnövények nem vonnak el egy embert, sem az aratástól. Néhány kapáló — aki többet vállalt — még a répéban dolgozik, de nem hamarkodja el, hisz csak órák kérdése, hogy végére érjen a munkának. Bari József is közöttük van. A meleg fülledt levegő vízcseppeket csal homlokára. Kezefejével letörli az izzadtságot, cigarettát kotor elö. Gondolja, — a látogatók úgyis feltartanak egy-két szóra, kihasználom az alkalmat, füstölök egyet. — Nem kettő az — nyugtatja meg kísérője, mikor látja, hogy el akarja választani az ikerkoronájú répát. — Több is akad olyan, de vigyázok azért, nehogy megtévesszen és kettőt hagyjak valahol. ]|,|i tagadás benne, szép munkát 1" végez a kapáló. Előadódik, hogy egyeléskor kettő maradt néhol, most azonban utánanéz, s a gyengébbet eltávolítja, hogy jól fejlődhessen amaz. Kardos Lajosné sem tesz másként. Ügyel, hogy minden szál gyomot, minden felesleges répát eltávolítson a sorból; jó mélyen engedi a kapát, levegőzzön a föld. — Ki tehet róla, hogy az üzletekben sok minden szépet árulnak: bútort, ruhaneműt meg miegymást, kell rá a pénz, — Indokolja a derekas munkát a fiatalasszony. Igen, ha érdekeltté van téve a tag, ha egyéni jövedelme a hozamoktól függ, így gondolkodik. Sok más szövetkezetben is, itt Is jól bevált a prémiumrendszer. Mindenki nagy hozam elérésére törekszik s nerti lesz meglepő, ha a 350 mázsás tervezett termésnek a másfélszeresét is elért a szövetkezet. Hasonló meglepetés érheti a tervezőket a burgonya, a mák és a gabonaneműek hozama terén is, mert azok növése is olyan szép. hogy párjukat ritkítja a környéken. Fontolgatom: szép munka, nagyeredmény. Miőta megalakult a szövetkezet, 80 hektárral növelték a szántóterületet. S milyen életerősek, gazdag termést ígérők rajta a növények. De igy van az jól. Egy hektár szántóföldön sokkal nagyobb érték is megterem, mint 20 mázsa széna. Biztosabban tudja a szövetkezet teljesíteni az ötéves tervet négy év alatt — mondjuk 60 mázsás lucernatermés mellett. További gondolat is foglalkoztat. A rakoncátlan Sajó önkényét a közeljövőben megzabolázzák, többet nem lépheti át a neki megszabott határt, ha még annyi vizet is zúdítanak feléje a hegyek. Vajon mennyivel termelnek többet akkor a pleüiveclek, mert még maradt rétjük, amit feltörhetnek? Benyus József már augusztusban megkezdjük a répa etetését, abban is van elég keményítő-érték, hadd maradjon a szemes tavaszra. Arról eléggé kedvtelenül beszéltek hogy marhahúsból lemaradtak a tervteljesítéssel. Pedig nem is egészen flk tehetnek a dologról, mert a súlygyarapodás a takormányokhoz viszonyítva dicséretreméltó. Csakhogy kevés az állomány. A közel kétezer hektáros szövetkezetben még 300 tehenet sem tartanak, az utóbb! években alig növekedett az állomány, kevés a hizlalásra kerülő állat az előirányzott húseladáshoz. De jövőre már borjú is több lesz, a takarmányalap meg gazdagabb. A sertésgondozók elégedettek, az első negyedévi eladási tervet 107 százalékra teljesítették, a másodikban még növelhetik is a termelést. Sertésük van terven felül is, úgy látszik nemcsak a hízök, hanem a kocák gondozói is jól versenj'eznek. Megkérdeztük a mezei csoport néhány tagját ís. ők miért bizakodnak? Legjobban talán azért, mert most mindenki bekapcsolódik a munkába. A szövetkezet vezetőségével közösen az 56 tagot számláló üzemi pártszervezet és a nemzeti bizottsán kéthetenként tart ülést, világosak B feladatok, mindenki gazdának éri! magát munkaszakaszán. A tervteíjcsitést ugyancsak közösen havonként értékelik, a szocialista munka* verseny nem lanyhulhat el, a jő szervezésen kívül a versenyre fordított 32 000 korona is -nagy mozgósító erő. Lelesz községből sokan dolgoznak az iparban. A nemzeti bizottság és a pártszervezet külön beszélgetett ezek otthon levő családtagjaival. Valamennyien konkrét feladatokat vállaltak magukra és ami a legfontosabb. éppen a csúcsmunkákból. A közösen művelt háztájiból is aszerint részesednek majd a tagok, hogyan vették ki részüket a legfontosabb munkákbői. A jó szervezés következtében tehát megnőtt a bizalom, jól megy a munka. Befejezésül még egyszer viszszatérek a Világi Bertivel folytatott beszélgetésre. Amikor a határban, a munkában tapasztalható változásokról beszélt, olyan jól esett volna félbeszakítani, hogy mindezekről már előbb meggyőződtem, de a sok vélemény mellé még az övére is kíváncsi voltam. Nein az illemszabály ismeretének köszönhetem, hogy nem szakítottam félbe. Inkább annak: lélekmelengető érzés volt véleményt hallani a pártvezetés iránt megnyilvánuló bizalomról egy olyan embertől, aki valamikor szidta a cseh kapitalistákat, soha nem békült meg Horthy Magyarországával, s kezdetben nem fogadta tárt karokkal a kollektivizálás mellett agitáló kommunistákat sem. Most, a szövetkezet születése őta eltelt 11 év után is ostoroz minden olyan fogyatékosságot, melyek (akár tudatosan, akár tudatlanul) akadályt gördítenek az ember boldogulásának, s egyúttal a népgazdaság fejlődésének útjába, de szívvel lélekkel támogat mindent, ami jó. Nem, nem Világi Bertiről és rólam, söt nem is csupán Leleszről, ahol a múlt év októberétől a pártszervezettel és a nemzeti bizottsággal jól együttműködő új vezetőség irányítja a szövetkezetet, hanem a boldogabb életünkért oly becsületesen harcoló kommunisták iránti bizalom megnyilvánulásáról van itt sző. HARASZTI GYULA ŰJ SZÖ 5 * 1961. június 15.