Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)
1961-06-13 / 163. szám, kedd
Észak-csehországi pillanatképek 0 GYA RAK, B A NYAK, EMBEREK Eddigi írásaimból úgy tűnhetne, hogy ebben a kerületben egyeduralkodó a tüzelöanyagipar és az energetika. Bár az utóbbiaknak döntő szavuk van, valójában mégis változatosabb a helyzet. A kerületben ugyanis rendkívül fejlettek más ágazatok is, elsősorban a textil- és üvegipar. Az előbbinek központja a Ještéd tövében meghúzódó Liberec, a másiknak pedig a nemkevésbé festői környezetnek örvendő Nysa-parti városka: Jablonec. Kásmír és teszil Hazánk egyik legnagyobb textilüzemében, a libereci Textilanában ritka alkalom kínálkozik: itt saját szemünkkel győződhetünk meg ezen iparág hosszú évtizedes technológiai fejlődéséről. A gyárban ugyanis, amely nem is olyan régen a dúsgazdag, munkásait kegyetlenül kiszipolyozó Liebig úr tulajdonát képezte, a kásmírkendőket készítő részlegben ma is megismerkedhetünk a manufaktúra egyes elemeivel és ugyankkor másutt a legkorszerűbb technológiával készülő teszilnek nevezett gyürhetetlen és vízhatlan anyag gyártási módjával. A törökmintájú kásmírkendők kézi nyomása nagy ügyességet, éles szemet és komoly gyakorlatot igényel; nem csoda, hogy előállítási áruk sem alacsony. Nem is gyártanánk "ily elavult módon ezeket a sokszinü, bonyolult mintájú és — valljuk be őszintén — a mi modern ízlésünkkel már nehezen egybehangolható kendőket, ha világszerte, főleg a tőkés országokban nem nyilvánulna meg irántuk hallatlan kereslet, s ha a 40 országba exportált kásmírkendők nem hoznának a „konyhára" értékes valutákat. A belföldi piacra szintén eljut a kásmlranyag, amelynek kiváló a minősége és csak előnyére válik, hogy nem díszítik a török minták. Ilyenek például a különböző, főleg pasztell-színekben készülő férfi-sálak. A teszilt bátran nevezhetjük a jövő anyagának. Mondhatnánk azt is, hogy a közeljövő anyagának, mivel a Textilana idei termelésének egynegyedét már ez fogja kitenni. Szemléltetően bemutatták nekünk ennek a poliészter fonalakkal erősített gyapjúanyagnak nagy előnyeit. Néhány méteres teszílänyagra két flffi teljes erejéből nagy csomót kötött. Néhány perc múltva kioldották a bogot és az anyag azonnal kisimult, a gyűrődésnek a nyomát sem lehetett rajta felfedezni. Ezt követően jócskán vizet öntöttek a teszilre s az úgy lepergett róla, mint a legjobb minőségű esőköpenyről. Ilyesminek főleg a férfiak veszik nagy hasznát, de a nők öröme sem lesz kisebb, hiszen mennyivel kevesebbet kell majd vasalni. Világszerte ismert bizsu Jablonecben több mint négyszáz évvel ezelőtt kezdett működni az első üveghuta, de az üveggyöngyök vágóinak céhe csak 1737-ben alakult meg. Azóta készül itt az országvilág előtt híres cseh üveg-, majd később fémbizsu, amelynek ma mintegy 96 százaléka megy exportra. 112 országba szállítjuk s legnagyobb üzletfelünk a Szovjetunió. Megéri a fáradtságot ez a munka, mert egy kilogramm közönséges üveggyöngyért a világpiacon olyan árat kapunk, amelyen 4—5 kiló vörösrezet vagy kakaót vehetünk. Jelenleg eléggé szétforgácsolt a bizsu termelése, de már tervbe vettük két nagy üzem építését, hogy tökéletesíteni tudjuk az előállítás technológiáját és így versenyben maradjunk legnagyobb konkurenseinkkel, elsősorban az USA-val, az NSZK-val, Ausztriával és Japánnal, örvendetes különben, hogy művészi kivitel szempontjából jelenleg Is világelső vagyunk, ebben a vonatkozásban csak az olaszok versenyképesek velünk. A jabloneci bizsu exportja kezdetének 175. évfordulójához érünk ez idén. Ebből az alkalomból nagy bizsukiállltást rendeznek Itt. S mi, akiknek néhány száz különféle szebbnél szebb vagy rendkívül érdekes mintadarabot mutattak be a helybeli mesterek, azt a nézetet valljuk, hogy érdemes lesz megtekinteni a kiállítást. , Kis járás — nagy tervek A jirkovi járásról van szó, amelyről a legjobb esetben is édeskeveset tudunk. S ezen sürgősen változtatni kellene. Elsősorban a fiatalemberekkel kell megismertetnünk, hogy milyen hallatlanul nagy dolgok történnek itt. Ebben a járásban épül ki a köztársaság legnagyobb energetikai alapja. Tavaly kezdődött meg a munka a tušimicei hőerőművön, amely a legnagyobb lesz hazánkban. 1965-ben egy másik ott épülő s hasonló teljesítményű hőerőművel együtt lényegesen több áramot fog szolgáltatni mint 1937-ben Csehszlovákia valamennyi erőműve. Lehetetlen felsorolni, hogy mi minden épül ebben a járásban. Elég megjegyeznünk annyit, hogy az ötéves tervben a beruházás összege csillagászati szám, mintegy hétmilliárd korona! S hogy a tervek valóra váljanak, ehhez a járásnak, de általában az tanúiság az, hogy a kerület dolgozóiban éppen a gigantikus feladatok és a nem csekély nehézségek talán gyorsabban fejlesztik ki az egymásra utaltság, a kollektivitás, a kezdeményezés szellemét, mint más kerületekben. Az emberek itt a munka hevében edződnek, nemesedik jellemük, erőt és bizakodást sugároznak magukból. Velük beszélve valahogy úgy érezzük, nincs olyan nagy célkitűzés, amelyet ne tudnának elérni, nincs olyan akadály, amelyet ne tudnának legyőzni. Probléma itt a községek áttelepítése, a pernyétől és kéntől szenynyezett levegő megtisztítása, a meddő föld termékennyé tétele, a folyókból az életpusztító fenol kivonása, az építőipari dolgozók hiánya, a bányákban az önmagától gyulladó szén megmentése — igen, a feladatok növekedésével arányban sok itt a probléma. De az emberek nemcsak látják őket, hanem hatékonyan küzdenek is megoldásukért. S ebben az élet tartalmát, értelmét dúsító, öntudatos, sokszor nehéz és fáradságos. sőt lemondást is megkivánójeüzdelemben, nem pedig valamilyen sehol sem létező eszményi körülményekben látom a kerület dolgozóinak életét jellemző közösségi alkotó romantikát. Ezt a harcot nem elég csak számon tartanunk, hanem részt is kell vállalnunk belőle. — Vége — Gály Iván Üstí nad Labem, a egész észak-csehországi kerületnek segítségre van szüksége. Elsősorban építőipari dolgozókra, akik a helybeliekkel vállvetve megküzdenének a nehézségekkel, a merész feladatokkal. Tušimice és a többi építkezés várja a fiatalokat, várja azokat, akik tényleg"* igen előnyös feltételek között a szocialista nagyipar úttörőiként akarnak dolgozni. A harc romantikája Mindezt látni kell, hogy meggyőződjünk róla, teljes életet élhetnek és élnek is ebben a kerületben az emberek. Kevés szó esett írásomban éppen róluk, akik szorgos, mindennapi munkájukkal gyarapítják a kerületet, a köztársaságot. Ők érdemelnék a legtöbb dicséretet, de rövid kőrútunk nem engedte meg, hogy közelebbről megismerkedjünk velük. Mégis alkalmunk volt futólag megismerni az ott dolgozók életfelfogását. Az első tanulság az, hogy a párt, a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek és a gazdasági szervek funkcionáriusai helyi, járási és kerületi viszonylatban egyaránt döntő többségükben kitűnően ismerik a problémákat, irányító tevékenységükben élethivatást látnak, áldozatkészek és lelkesek. A másik kerület székhelye. Horváth János és Hanula János sertésgondozók tavaly 13 darabra növelték a malacszaporulatot, ez idén 23—30 kMósokat választanak el, ami lényegesen lerövidíti a sertéshizlalás idejét. Ezzel az eredményével páratlan sikereket ért el a Tekovské t.užianky-i EFSZ a levicel járásban. (Szombath A. felvétele.) Új emberek nőnek az Ipoly mentén A felelősségtudatra való nevelés egyike azoknak a módszereknek, melyekkel a múlt csökevényeinek útvesztőiből ki lehet vezetni az embert, s egyik tartozéka az új emberré válásnak-nevelésnek. Ennek egyik formája, vagy ha úgy tetszik, eszköze: a szocialista munkabrigádok címéért versenyző kollektívák, a •símért folyó verseny. Hogy milyen fontos szerepet tölt be ez nemcsak a „szocialista módon élni, szocialista módon dolgozni" elv számára, hanem magának a gazdasági eredményeknek az elérésében is, azt egy példán szemléltethetjük a luíeneci járásból. A Lesenicei Állami Gazdaságban működik ;gy kollektíva, amely kiváló munkájával, jó tredményeivel megérdemelten nyerte el a szocialista munkabrigád címét. Kikből áll ez a kollektíva? Vezetője Kulifaj elvtárs, s kilenc tagból 511 a csoport. Az állami gazdaság vinicai •észlegén dolgozik mint fejőcsoport. S mi az eredmény, imit elértek? Napi tíz literen felüli fejés-átlag (egy tehéntől). A járás viszonyai között szép eredmény. Sőt! Még a kerületben is. Igaz, nemcsak itt állták meg a helyüket. A csoport vezetője nagy súlyt fektet az ideológiai nevelésre, s ennek eredménye, hogy bekapcsolódnak a beosztáson kívüli munkákba is: az épületek, gazdasági udvar karbantartása körül is szorgalmatoskodnak. Mozgalmunk hatástól van a többi dolgozóra is. Tervbe 'iették, hogy még két szocialista munkabrijád címéért versenyző collektívát alakítanak: JZ egyiket a traktoosokból, a másikat rövénytermesztési csoport női tagjaiból. A növénytermeszlésben megvannak az alapjai ennek, hiszen a korszerű gépesítés mel'ett pontosan betartják a határidőket. A takarmányok begyűjtését már több mint 50%-ban elvégezték június elsejéig. A kaszálásnál teljes gépesítést vettek igénybe, a szárítást, forgatást szintén géppel végzik. \lyen viszonyok között lemcsak a betakarítást lyorsítják meg, hanem csökkentik az önköltséget is. Az aratásra is jól 'elkészültek; 320 hektáron többmenetesen végzik el az Agrotechnikától, meg a GTÁ-tól betervezett gépekkel. Ahogy a takarmályok betakarításánál ssökkentették az 1 hara eső önköltséget, hasonlóan csökkentik a gabonabegyűjtési munkák önköltségét is. F gy érthető, hogy az íllami gazdaság, a járás leýjobb gazdasága most elnyerte a KNB és az FSZM kerületi vándorzászlaját. Szanyi József, Lučenec Nemsokára elkészül az užíni gázgyár, a maga nemében a világ egyik legkorszerűbb üzeme. Mi akadályozza a mozgalom fejlődését a mezőgazdaságban? Nem régen valaki találóan azt állította, hogy a szocialista munkabrigádok a kommunizmus csíráit jelentik. Valóban nagyon találó jellemzés. A galántai járás szövetkezeteiben sok tag versenyez e büszke cím elnyeréséért. A versenyző kollektívák száma több mint ötven; valamenynyien az új élet fejlesztésére tö rekszenek, ki akarják alakítani a legigazságosabb társadalom, a kom munizmus erkölcsét. Milyen segítséget nyújt az EFSZ és a HNB ezeknek a kollektíváknak? Ogy látszik, hogy az egyes nemzeti bizottságok nem érzik át felelősségüket ezzel a nem mindennapos mozgalommal szemben Pedig éppen ez adhat nagy segítséget akkor, amikor fel akarjuk számolni az egyéni gazdálkodás maradványait és a falusi ember helytelen nézeteit a szövetkezeti gazdálkodással kapcsolatban. A mozgalom jobb vezetést igényel A galántai járásban elég sok idő telt el az első brigádok megalakulása óta, és ennek hatását már érezni kellene a községekben. Átléptük a harmadik ötéves terv küszöbét éi négy év alatt akarjuk teljesíteni. Erre ösztönöznek bennünket az EFSZek V. kongresszusának határozatai és ez alól nem vonhatják ki magukat a HNB funkcionáriusai sem, mert közvetlenül felelősek a mezőgazdasági termelésért. Sajnos, szemtanúi lehetünk annak, hogy sok zootechnikus és agronőmus csak saját, szűk szemszögéből foglalkozik a feladataival és véletlenül sem hozza kapcsolatba a malacok súlygyarapodását és a hektárhozamok növelését azokkal a felajánlásokkal, amelyek alapján a versenyző csoportok kötelezettséget vállaltak, hogy élharcosként fognak küzdeni a szövetkezeti tagok soraiban. Kollektívák felajánlásai vagonokra menő gabonamennyiséget és egészséges marhaállományt jelentenek. Egyes szövetkezetekben azt tapasztaljuk, hogy sok esetben a szövetkezeti tagok gyorsabban jöttek rá arra, hogyan lehet kapcsolatba hozni a szocialista munkabrigádok fejlesztését a mezőgazdaság feladataival, mint a HNB funkcionáriusai. A járásban eddig egy szövetkezeti, egy mezőgazdasági kísérleti állomás és egy mezőgazdasági gépesítő csoport nyerte el a büszke címet, pedig egyes kollektívák már több mint egy éve versenyeznek érte. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy lényegesebben nagyobb segítséget kell nyújtani ezeknek a kollektíváknak. A munkájukat nem mindenhol értékelik rendszeresen. Nagyon érdekes például, hogy vannak olyan kollektívák, amelyek már három éve is versenyeznek, de még senki sem nézett feléjük. Minden a munkamódszeren alapszik Sokszor arra hivatkozunk, hogy senki sincs megbízva a verseny rendszeres értékelésével és irányításával. Csakhogy nem itt kell keresnünk a hibát, hanem a munkamódszerben. A verseny kérdése nincs összefüggésben a növénytermesztés és az állattenyésztés kérdéseivel. A zootechnikusok és agronőmusok kötelessége lenne a versenyző kollektívák munkájának felülbírálása, és nagyon egyszerű volna a HNB figyelmét felhívni a mozgalom kérdéseire. Addig mindig egy helyben fogunk topogni, amíg a HNB a mozgalom kérdéseivel évente csak egyszer vagy kétszer foglalkozik. Vadovics József, Galánta Közép-Szlovákia egyik büszkeségét, a Žiar nad Hronom-I alumíniumkohót évről évre bővíteni kell, hogy teljesíteni tudja a népgazdaságtól rárótt feladatokat. A bratislavai Priemstav dolgozói napjainkban az alumíniumoxid gyártására szolgáló üzemrészleg háromfolyosós csarnokát építik. (Gondko — CTK felvétele.) 30 ezer fiatal (CTK) — A serdülő fiatalok elhelyezésére vonatkozó állami terv értelmében a kötelező iskolalátogatás befejezése után mintegy 30 ezer fiú és leány lép tanoncviszonyba mezőgazdaságunkban. Az üzemek és az iskolák vezetőségével együttműködő nemzeti bizottságok eddig több mint 15 ezer fiút és leányt nyertek meg e népgazdaságunk számára fontos tanoncviszonynak. ÜJ SZÖ 5 * 1961. június 13.