Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-13 / 163. szám, kedd

Észak-csehországi pillanatképek 0 GYA RAK, B A NYAK, EMBEREK Eddigi írásaimból úgy tűnhetne, hogy ebben a kerületben egyedural­kodó a tüzelöanyagipar és az ener­getika. Bár az utóbbiaknak döntő szavuk van, valójában mégis válto­zatosabb a helyzet. A kerületben ugyanis rendkívül fejlettek más ága­zatok is, elsősorban a textil- és üvegipar. Az előbbinek központja a Ještéd tövében meghúzódó Liberec, a másiknak pedig a nemkevésbé fes­tői környezetnek örvendő Nysa-par­ti városka: Jablonec. Kásmír és teszil Hazánk egyik legnagyobb textil­üzemében, a libereci Textilanában ritka alkalom kínálkozik: itt saját szemünkkel győződhetünk meg ezen iparág hosszú évtizedes technoló­giai fejlődéséről. A gyárban ugyanis, amely nem is olyan régen a dús­gazdag, munkásait kegyetlenül ki­szipolyozó Liebig úr tulajdonát ké­pezte, a kásmírkendőket készítő részlegben ma is megismerkedhe­tünk a manufaktúra egyes elemeivel és ugyankkor másutt a legkorsze­rűbb technológiával készülő teszil­nek nevezett gyürhetetlen és víz­hatlan anyag gyártási módjával. A törökmintájú kásmírkendők kézi nyomása nagy ügyességet, éles sze­met és komoly gyakorlatot igényel; nem csoda, hogy előállítási áruk sem alacsony. Nem is gyártanánk "ily elavult módon ezeket a sokszinü, bonyolult mintájú és — valljuk be őszintén — a mi modern ízlésünk­kel már nehezen egybehangolható kendőket, ha világszerte, főleg a tő­kés országokban nem nyilvánulna meg irántuk hallatlan kereslet, s ha a 40 országba exportált kás­mírkendők nem hoznának a „kony­hára" értékes valutákat. A belföldi piacra szintén eljut a kásmlranyag, amelynek kiváló a minősége és csak előnyére válik, hogy nem díszí­tik a török minták. Ilyenek például a különböző, főleg pasztell-színek­ben készülő férfi-sálak. A teszilt bátran nevezhetjük a jö­vő anyagának. Mondhatnánk azt is, hogy a közeljövő anyagának, mivel a Textilana idei termelésének egy­negyedét már ez fogja kitenni. Szemléltetően bemutatták nekünk ennek a poliészter fonalakkal erő­sített gyapjúanyagnak nagy előnyeit. Néhány méteres teszílänyagra két flffi teljes erejéből nagy csomót kötött. Néhány perc múltva kioldot­ták a bogot és az anyag azonnal ki­simult, a gyűrődésnek a nyomát sem lehetett rajta felfedezni. Ezt köve­tően jócskán vizet öntöttek a te­szilre s az úgy lepergett róla, mint a legjobb minőségű esőköpenyről. Ilyesminek főleg a férfiak veszik nagy hasznát, de a nők öröme sem lesz kisebb, hiszen mennyivel keve­sebbet kell majd vasalni. Világszerte ismert bizsu Jablonecben több mint négyszáz évvel ezelőtt kezdett működni az első üveghuta, de az üveggyöngyök vágóinak céhe csak 1737-ben alakult meg. Azóta készül itt az ország­világ előtt híres cseh üveg-, majd később fémbizsu, amelynek ma mintegy 96 százaléka megy export­ra. 112 országba szállítjuk s legna­gyobb üzletfelünk a Szovjetunió. Megéri a fáradtságot ez a munka, mert egy kilogramm közönséges üveggyöngyért a világpiacon olyan árat kapunk, amelyen 4—5 kiló vö­rösrezet vagy kakaót vehetünk. Jelenleg eléggé szétforgácsolt a bizsu termelése, de már tervbe vet­tük két nagy üzem építését, hogy tökéletesíteni tudjuk az előállítás technológiáját és így versenyben maradjunk legnagyobb konkuren­seinkkel, elsősorban az USA-val, az NSZK-val, Ausztriával és Japánnal, örvendetes különben, hogy művészi kivitel szempontjából jelenleg Is vi­lágelső vagyunk, ebben a vonatko­zásban csak az olaszok versenyké­pesek velünk. A jabloneci bizsu exportja kezde­tének 175. évfordulójához érünk ez idén. Ebből az alkalomból nagy bi­zsukiállltást rendeznek Itt. S mi, akiknek néhány száz különféle szebbnél szebb vagy rendkívül érde­kes mintadarabot mutattak be a helybeli mesterek, azt a nézetet valljuk, hogy érdemes lesz megte­kinteni a kiállítást. , Kis járás — nagy tervek A jirkovi járásról van szó, amely­ről a legjobb esetben is édeskeveset tudunk. S ezen sürgősen változtatni kellene. Elsősorban a fiatalembe­rekkel kell megismertetnünk, hogy milyen hallatlanul nagy dolgok tör­ténnek itt. Ebben a járásban épül ki a köztársaság legnagyobb ener­getikai alapja. Tavaly kezdődött meg a munka a tušimicei hőerőművön, amely a legnagyobb lesz hazánkban. 1965-ben egy másik ott épülő s ha­sonló teljesítményű hőerőművel együtt lényegesen több áramot fog szolgáltatni mint 1937-ben Csehszlo­vákia valamennyi erőműve. Lehetet­len felsorolni, hogy mi minden épül ebben a járásban. Elég megjegyez­nünk annyit, hogy az ötéves tervben a beruházás összege csillagászati szám, mintegy hétmilliárd korona! S hogy a tervek valóra váljanak, eh­hez a járásnak, de általában az tanúiság az, hogy a kerület dolgo­zóiban éppen a gigantikus feladatok és a nem csekély nehézségek talán gyorsabban fejlesztik ki az egymás­ra utaltság, a kollektivitás, a kez­deményezés szellemét, mint más ke­rületekben. Az emberek itt a mun­ka hevében edződnek, nemesedik jellemük, erőt és bizakodást sugá­roznak magukból. Velük beszélve valahogy úgy érezzük, nincs olyan nagy célkitűzés, amelyet ne tudná­nak elérni, nincs olyan akadály, amelyet ne tudnának legyőzni. Probléma itt a községek áttelepí­tése, a pernyétől és kéntől szeny­nyezett levegő megtisztítása, a med­dő föld termékennyé tétele, a fo­lyókból az életpusztító fenol kivoná­sa, az építőipari dolgozók hiánya, a bányákban az önmagától gyulladó szén megmentése — igen, a felada­tok növekedésével arányban sok itt a probléma. De az emberek nemcsak látják őket, hanem hatékonyan küz­denek is megoldásukért. S ebben az élet tartalmát, értelmét dúsító, ön­tudatos, sokszor nehéz és fáradsá­gos. sőt lemondást is megkivánójeüz­delemben, nem pedig valamilyen se­hol sem létező eszményi körülmé­nyekben látom a kerület dolgozói­nak életét jellemző közösségi alko­tó romantikát. Ezt a harcot nem elég csak számon tartanunk, hanem részt is kell vállalnunk belőle. — Vége — Gály Iván Üstí nad Labem, a egész észak-csehországi kerületnek segítségre van szüksége. Elsősor­ban építőipari dolgozókra, akik a helybeliekkel vállvetve megküzde­nének a nehézségekkel, a merész feladatokkal. Tušimice és a többi építkezés várja a fiatalokat, várja azokat, akik tényleg"* igen előnyös feltételek között a szocialista nagy­ipar úttörőiként akarnak dolgozni. A harc romantikája Mindezt látni kell, hogy meggyő­ződjünk róla, teljes életet élhetnek és élnek is ebben a kerületben az emberek. Kevés szó esett írásomban éppen róluk, akik szorgos, minden­napi munkájukkal gyarapítják a ke­rületet, a köztársaságot. Ők érde­melnék a legtöbb dicséretet, de rö­vid kőrútunk nem engedte meg, hogy közelebbről megismerkedjünk velük. Mégis alkalmunk volt futólag megismerni az ott dolgozók élet­felfogását. Az első tanulság az, hogy a párt, a nemzeti bizottságok, a tö­megszervezetek és a gazdasági szer­vek funkcionáriusai helyi, járási és kerületi viszonylatban egyaránt döntő többségükben kitűnően isme­rik a problémákat, irányító tevé­kenységükben élethivatást látnak, áldozatkészek és lelkesek. A másik kerület székhelye. Horváth János és Hanula János sertésgondozók tavaly 13 darabra növelték a malacszaporulatot, ez idén 23—30 kMósokat választanak el, ami lényegesen lerövidíti a sertéshizlalás idejét. Ezzel az eredményével páratlan sikereket ért el a Tekovské t.užianky-i EFSZ a levicel járásban. (Szombath A. felvétele.) Új emberek nőnek az Ipoly mentén A felelősségtudatra való nevelés egyike azoknak a módszerek­nek, melyekkel a múlt csökevényeinek útvesz­tőiből ki lehet vezet­ni az embert, s egyik tartozéka az új em­berré válásnak-nevelés­nek. Ennek egyik formája, vagy ha úgy tetszik, eszköze: a szocialista munkabri­gádok címéért ver­senyző kollektívák, a •símért folyó verseny. Hogy milyen fontos szerepet tölt be ez nemcsak a „szocialista módon élni, szocialista módon dolgozni" elv számára, hanem ma­gának a gazdasági eredményeknek az el­érésében is, azt egy példán szemléltethet­jük a luíeneci járás­ból. A Lesenicei Állami Gazdaságban működik ;gy kollektíva, amely kiváló munkájával, jó tredményeivel megér­demelten nyerte el a szocialista munkabri­gád címét. Kikből áll ez a kol­lektíva? Vezetője Kulifaj elv­társ, s kilenc tagból 511 a csoport. Az ál­lami gazdaság vinicai •észlegén dolgozik mint fejőcsoport. S mi az eredmény, imit elértek? Napi tíz literen felü­li fejés-átlag (egy te­héntől). A járás viszo­nyai között szép ered­mény. Sőt! Még a ke­rületben is. Igaz, nemcsak itt állták meg a helyü­ket. A csoport veze­tője nagy súlyt fek­tet az ideológiai ne­velésre, s ennek ered­ménye, hogy bekap­csolódnak a beosztá­son kívüli munkákba is: az épületek, gazda­sági udvar karbantar­tása körül is szorgal­matoskodnak. Mozgalmunk hatás­tól van a többi dol­gozóra is. Tervbe 'iették, hogy még két szocialista munkabri­jád címéért versenyző collektívát alakítanak: JZ egyiket a trakto­osokból, a másikat rövénytermesztési cso­port női tagjaiból. A növénytermesz­lésben megvannak az alapjai ennek, hiszen a korszerű gépesítés mel­'ett pontosan betart­ják a határidőket. A takarmányok begyűj­tését már több mint 50%-ban elvégezték június elsejéig. A ka­szálásnál teljes gépe­sítést vettek igénybe, a szárítást, forgatást szintén géppel végzik. \lyen viszonyok között lemcsak a betakarítást lyorsítják meg, hanem csökkentik az önkölt­séget is. Az aratásra is jól 'elkészültek; 320 hek­táron többmenetesen végzik el az Agrotech­nikától, meg a GTÁ-tól betervezett gépekkel. Ahogy a takarmá­lyok betakarításánál ssökkentették az 1 ha­ra eső önköltséget, ha­sonlóan csökkentik a gabonabegyűjtési mun­kák önköltségét is. F gy érthető, hogy az íllami gazdaság, a járás leýjobb gazdasága most elnyerte a KNB és az FSZM kerületi vándorzászlaját. Szanyi József, Lučenec Nemsokára elkészül az užíni gázgyár, a maga nemében a világ egyik legkorszerűbb üzeme. Mi akadályozza a mozgalom fejlődését a mezőgazdaságban? Nem régen valaki találóan azt állította, hogy a szocialista munka­brigádok a kommunizmus csíráit jelentik. Valóban nagyon találó jellem­zés. A galántai járás szövetkezeteiben sok tag versenyez e büszke cím elnyeréséért. A versenyző kollektívák száma több mint ötven; valameny­nyien az új élet fejlesztésére tö rekszenek, ki akarják alakítani a legigazságosabb társadalom, a kom munizmus erkölcsét. Milyen segítséget nyújt az EFSZ és a HNB ezeknek a kollektíváknak? Ogy látszik, hogy az egyes nemzeti bizottságok nem érzik át felelőssé­güket ezzel a nem mindennapos mozgalommal szemben Pedig éppen ez adhat nagy segítséget akkor, amikor fel akarjuk számolni az egyéni gazdálkodás maradványait és a falusi ember helytelen nézeteit a szövetkezeti gazdálkodással kapcso­latban. A mozgalom jobb vezetést igényel A galántai járásban elég sok idő telt el az első brigádok megalakulá­sa óta, és ennek hatását már érezni kellene a községekben. Átléptük a harmadik ötéves terv küszöbét éi négy év alatt akarjuk teljesíteni. Er­re ösztönöznek bennünket az EFSZ­ek V. kongresszusának határozatai és ez alól nem vonhatják ki magukat a HNB funkcionáriusai sem, mert közvetlenül felelősek a mezőgazda­sági termelésért. Sajnos, szemtanúi lehetünk annak, hogy sok zootechnikus és agronőmus csak saját, szűk szemszögéből fog­lalkozik a feladataival és véletlenül sem hozza kapcsolatba a malacok súlygyarapodását és a hektárhoza­mok növelését azokkal a felajánlá­sokkal, amelyek alapján a versenyző csoportok kötelezettséget vállaltak, hogy élharcosként fognak küzdeni a szövetkezeti tagok soraiban. Kollektívák felajánlásai vagonokra menő gabonamennyiséget és egész­séges marhaállományt jelentenek. Egyes szövetkezetekben azt tapasz­taljuk, hogy sok esetben a szövetke­zeti tagok gyorsabban jöttek rá arra, hogyan lehet kapcsolatba hozni a szocialista munkabrigádok fejlesz­tését a mezőgazdaság feladataival, mint a HNB funkcionáriusai. A járásban eddig egy szövetkezeti, egy mezőgazdasági kísérleti állomás és egy mezőgazdasági gépesítő cso­port nyerte el a büszke címet, pedig egyes kollektívák már több mint egy éve versenyeznek érte. A jelen­legi helyzet azt mutatja, hogy lénye­gesebben nagyobb segítséget kell nyújtani ezeknek a kollektíváknak. A munkájukat nem mindenhol érté­kelik rendszeresen. Nagyon érdekes például, hogy vannak olyan kollek­tívák, amelyek már három éve is versenyeznek, de még senki sem né­zett feléjük. Minden a munkamódszeren alapszik Sokszor arra hivatkozunk, hogy senki sincs megbízva a verseny rend­szeres értékelésével és irányításával. Csakhogy nem itt kell keresnünk a hibát, hanem a munkamódszerben. A verseny kérdése nincs összefüg­gésben a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés kérdéseivel. A zootech­nikusok és agronőmusok kötelessé­ge lenne a versenyző kollektívák munkájának felülbírálása, és nagyon egyszerű volna a HNB figyelmét fel­hívni a mozgalom kérdéseire. Addig mindig egy helyben fogunk topogni, amíg a HNB a mozgalom kérdéseivel évente csak egyszer vagy kétszer foglalkozik. Vadovics József, Galánta Közép-Szlovákia egyik büszkeségét, a Žiar nad Hronom-I alumíniumkohót év­ről évre bővíteni kell, hogy teljesíteni tudja a népgazdaságtól rárótt feladatokat. A bratislavai Priemstav dolgozói nap­jainkban az alumíniumoxid gyártására szolgáló üzemrészleg háromfolyosós csar­nokát építik. (Gondko — CTK felvétele.) 30 ezer fiatal (CTK) — A serdülő fiatalok elhelyezésére vonatkozó állami terv értelmében a kötelező isko­lalátogatás befejezése után mint­egy 30 ezer fiú és leány lép ta­noncviszonyba mezőgazdaságunk­ban. Az üzemek és az iskolák veze­tőségével együttműködő nemzeti bizottságok eddig több mint 15 ezer fiút és leányt nyertek meg e népgazdaságunk számára fontos tanoncviszonynak. ÜJ SZÖ 5 * 1961. június 13.

Next

/
Thumbnails
Contents