Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-11 / 161. szám, vasárnap

Észak-csehországi pillanatképek GYÁRAK, BÁNYÁK. o Helyet változtatnak a városok Kevés olyan vidék van hazánkban, ahol akkora feladatok hárulnak az építőiparra, mint éppen az északcsehországi kerületben, f^mcsak az óriási méretű, központilag irányított, sok milliárd korona értékű ipari létesítmények építése miatt, hanem azért is, mert itt nem egyedülálló jelenség, hogy lábrakapnak a kisebbnagyobb községek s egyszerűen búcsút mondva az évszázados régi helynek, kilométerekel odább verik fel sátorfájukat. Ogy értendő ez, hogy a bányák, követve a szén gazdag telepeinek vonulatát, rohamosan terjednek s ha útjukba kerül egy-egy dig 24 ezer embert befogadó városrészt építettek fel, amelyet Üj-Mostnak neveznek. Persze itt is sok még a probléma. Aránylag kevés az üzlethelyiség, nincs még kielégítően megoldva a közlekedés, kicsiny a lakások területe és kevés a többszobás lakás, hogy csak néhányat említsünk' a „városatyákat" foglalkoztató, fejtörést okozó gondokból. De hát csak Moston majdnem félszázezer embernek kellett és kell igen rövid időn belül új lakást adni, később százezres várossá fejleszteni az új negyedeket s ilyen gigantikus feladat mellett ki láthat mást ezekben a bajokA Sztálin Üzem egyik termelési részlege község, ami már nem egy esetben előfordult — például a Šverma Bánya melletti háromezernél több lakost számláló Ervénice községgel is — a lakosságot a lebontásra ítélt régi házakból áttelepítik az előre felépített, korszerű új lakótelepekre. Néhány éven belül erre a sorsra jut a régi Most is, ahol jelenleg még hozzávetőleg 22 ezer ember lakik. Sok házért kár is volna, ha nem indokolná e városrész lerombolását a minden körülményt pontosan felmérő józan számítás, a gazdasági érdek. Mert a régi Most alatt 30—40 méter vastag szénréteg húzódik, még-, hozzá alig néhány méternyire a föld felszíne alatt, ami igen olcsó fejtést biztosít. A megszállás idején egyesek éltek is az alkalommal és télidőben a pincéjük talajából kicsákányozott szénnel fűtöttek. Ezért van oly sok munkájuk az építőipari dolgozóknak, akik már edban, mint a lázas iramú fejlődés természetes nehézségeit? A szén és a kőolaj metamorfózisa A Sztálin üzem, köztársaságuk legnagyobb vegyipari kombinátja nemcsak nálunk, hanem Németországot kivéve Európában is egyedülálló. A megszállás után a németek kezdték építeni ezt az üzemet, amely eredetileg barnaszénből hajtóanyagokat gyártott a náci hadigépezet számára. A méretek akkor összehasonlíthatatlanul kisebbek voltak, nem is beszélve arról, hogy a világháborúnak főleg utolsó szakaszában 19 bombatámadás sújtotta a gyártelepet, amelynek termelő berendezése 70%ban elpusztult. A háború után hozzáláttunk az újjáépítés, majd a bővítés nehéz munkájához s ma a Záluži melletti gyár még a laikust is lenyükezdenünk a harcot a terv teljesítéséért, a munkák jő minőségéért, és versenyt kell futnunk az idővel, hogy minél előbb sorra kerülhessen a víztől lecsapolt területek belterjes megművelése. Ám a mentesített területek sincsenek még teljes mértékben a talaj termővétételének folyamatába bekapcsolva. A járási nemzeti .bizottságoknak e téren fontos szerepet kell betölteniük. Hiszen csak a trebišovi járásban 4674 hektár csekélyhozamú rét és legelő vár felszántásra, bár a mai napig már több mint 3300 hektár ilyen területet szántottak fel. Hasonló a helyzet a michalovcei járásban is, ahol 750 hektár rétet és legelőt lehet felszántani. A szövetkezetesek azonban például V. Slemence és Ptrukša községekben és másutt is arra iparkodtak, hogy továbbra is külterjesen használják ki a csekély hozamú legelőket, mert attól tartottak, hogy nem lesz lehetőségük a szarvasmarha legeltetésére. Ezzel szemben a sliepkovi szövetkezetesek — bár még van mit felszántaniuk — már most is kilenc hektár megművelt legelővel rendelkeznek, és nem sopánkodnak, hol legeltessék a teheneket. Ehhez hasonló példa több is van. Az oboríniak, lelesiek és számos más EFSZ tagjai helyesen foglalkoznak a talaj termővétételének kérdésével. Az eddig felszántott rétekkel és legelőkkel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az e célra fordított pénzt nem adták ki fölöslegesen. A lelesi EFSZ ilyen talajon tavalyelőtt hektáronként 30 mázsa búzát, 22 mázsa rozsot termesztett, a báčkai EFSZ 60 hektárról 30 mázsa szemeskukoricát és 55 mázsa rostlent takarított be hektáronként. A poľanaiak 20 hektáron 30 mázsa búzát, 114 hektáron 30 mázsa szemeskukoricát és 31 hektáron 500 mázsa silóanyagot termeltek hektáronként. A talaj rendezése előtt hek'táronként átlag 12 mázsa szénát termesztettek, és nem egészen 6 mázsa szénát értek el egy hektár legelőn. Ezek még csak a védett talajon elért első eredmények, melyek azonban világosan mutatják a kelet-szlovákiai síkság rendezésére fordított beruházások célszerűségét. Az összes fokú nemzeti bizottságok feladata lesz, hogy már az idei nyári hónapokban fokozott figyelmet szenteljenek a szervezési munkának és a szakmai-tanácsadói tevékenységnek. A kelet-szlovákiai síkság rendezés lényegesen hozzájárul a szántóföldalap gyarapításához, ami nem csekély mértékben mozdítja elő a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítését a harmadik ötéves tervben. A tervteljesítés attól is függ, mily gyorsan végzik el a szabályozás céljait szolgáló földmunkákat, hogyan érvényesülnek az ezt követő intézkedések — a termővététel — amiről már nem az építészeti dolgozók döntenek, hanem a földművesek. A trebišovi és a michalovcei járás földművesei számos felajánlást tettek a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítésére. Kötelezettségvállalásaik teljesítése attól függ, mily gyorsan használják ki az új lehetőségeket. A kelet-szlovákiai síkság rendezése nagy fontosságú feladat, mely nem korlátozódhat csak az építészeti és mezőgazdasági szakágazatokra. Hasonló feladatok várnak a nagy fogyatékosságokkal küzdő közélelmezési szakágazatra, az egészségügyre, a kulturára és közéletünk további szerveire is. E téren nagy segítséget kell nyújtania ifjúságunknak, éspedig nemcsak az építkezésben, hanem a talaj ezt követő termővétételében is. A kelet-szlovákiai síkság rendezése végeredményben nemcsak a mezőgazdaság számára nagy jelentőségű, hanem döntő fontosságú e terület iparának, közlekedésének és kultúrájának fejlesztésére is. LEVKAUNlC PAVOL mérnök, a kerületi nemzeti bizottság megbízottja, Košice EMBEREK gözi hatalmas méreteivel. S a távlat is sokatmondó, hiszen 1959-hez viszonyítva az ötéves terv végéig a termelés két és félszeresére növekszik, többek között felépül a szintetikus alkoholt, számos műanyag alapterméket gyártó óriási üzemrészleg. A barnaszén vegyipari feldolgozása rendkívül kifizetődő „vállalkozás". Ezt kifejezően bizonyítja az, hogy a barnaszén hőenergiáját a feldolgozásnak ez a módja 76%-ban aknázza ki, mig a hőerőművekben ez az arányszám kb. 30—35%, a háztartásokban pedig alig 20%. A barnaszénből hajtóanyagot gyártani csak a németeknek volt kifizetődő, mert nem rendelkeztek megfelelő kőolajtelepekkel, a benzin viszont nélkülözhetetlenül kellett. Nekünk már számításba kell vennünk, hogy a szénből nyert benzin ára két és félszeresét teszi ki a kőolajból nyert benzin árának. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy a Sztálin Üzem termelési alapanyagává mintegy kétharmad részben a ciszternákban szállított kőolaj vált. 80 különböző gyártmánnyá ajakul itt át az észak-csehországi barnaszén s a Volgán túli kőolaj és ezek a termékek 30 országba jutnak el. S néhány éven belül a bratislavai Farkastorokban teljesen elkészül a Sztálin Üzem ifjabb, de még sokkal nagyobb fivére, legkorszerűbben berendezett olajfinomítónk, amelynek köldökzsinórja, a sok száz kilométernyi kőolajvezeték szintén a Volga mögötti gazdag kőolajtelepek felől kígyózik el a Duna mentére. Szén, gáz, szökőkút és orgonavirág Az Antonín Zápotocký felszíni Nagybánya tőszomszédságában épül, jobban mondva már majdnem teljesen kész a užíni gázgyár, amelyben még az ősszel megindul a termelés. Alig lesz párja a világon, annyira korszerűek egyes részlegei, annyira fejlett technológiát alkalmaznak majd benne, hogy nyomás alatt gázzá és más termékekké alakítsák a roszszabb minőségű barnaszenet. A csövek színes tömkelege hálózza be a nagy kiterjedésű építkezést, a kémények, a "különféle aggregátok csillogó ezüst kö'ntösben büszkén kúsznak az ég felé, serényen folyik a munka s csak a műszaki tudományokban jártas ember szeme fedezi fel az alkatrészek tömkelegében, az építkezés lázas ritmusában a rendszert, az egy cél felé vezető biztoskezű, megfontolt irányítás jeleit. Néhány hónap múlva megindul innen a rendszeres gázszolgáltatás és úgy látszik, hogy erre vár a Zápotocký Bánya is, amely már most magához béklyózza az üzemet hatalmas teljesítőképességű szénszállító szalagjaival. Nem is csoda, hiszen az užíni gázgyár innen fogja kapni feneketlen bendőjébe a szenet, amelyet nem kell majd százkilométeres távolságokra költségesen szállítani. Egyszóval a két nagyüzem frigyre lépett s ez mindkettő javát szolgálja. De mi köze van a szén és a gáz históriájához a címben említett szökőkútnak és orgonavirágnak? — tehetné fel valaki a kérdést. Nos, csak annyi, hogy a Zápotocký Bánya óriási gödrében, ahol játékszernek hatnak a legnagyobb kotrógépek, szabad szemmel is felfedeztünk egy madártávlatból tenyérnyinek tűnő üdezöld színfoltot s közepén vigan viháncoló szökőkutat. Érdekes, felfigyeltető jelenség volt ez a bányamély kietlenségében s így megkérdeztük a kíséretünkben levő vájárt: hogy került az oda? — Szabad időnkben vittük le a [ termőföldet, a talajvíz felhasználá- < sával csináltuk a szökőkutat, sőt j még egy orgonabokrot is elültettünk i ott — hangzott az egyszerű válasz. Szén és gáz mellett szökőkút és orgonavirág hirdeti itt majd évről évre a mindezt közös nevezőre hozó ember hősies alkotó vágyát, a munka és a szépség elményülő szeretetét. GÄLY IVÄN Egészségesebb munkakörnyezet Az Ostrava—Radvanicei Bányászati Kísérleti Intézet dolgozói hathatósan harcoltak a por ellen. A Petr Bezruč Bányában hétszerte kevesebb a levegő portartalma, mint azelőtt. Valamikor 35—350 milligramm por volt egy köbméter levegőben. Ma mindössze 50 milligramm. A kísérleti Intézet dolgozói kidolgozták a levegő párásításának módszereit. k u 1 r ú u n A Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara a Bratislavai Tavaszon A Szovjetunió Állami Szimfonik us Zenekarának két estje Csehszlovákia Kc .tnunista Pártja megalapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett hangversenyek méltó betetőzése volt. Kedves szovjet vendégeink rendkívül érdekes zenei élménnyel ajándékoztak meg bennünket. Nagyszabású műsorukat Sosztako- Sosztakovics ebben a szimfóniában vics XI. szimfóniájával nyitották nem a . •• . v ni an .ft meg. Ezt a szimfóniát, amely „az és nem gyönyörködtet. A tragikus 1905-ös év" alcímet viseli, méltán történelmi események erejével brunevezhetjük az orosz forradalmi eszmék himnuszának. A mű megrázóan reális jelenetekben a forradalom gyökeréig nyúl vissza. Egy nagy művész a történelem nagy eseményét ábrázolja a zene nyelvén, szíve, értelme és művészete egész erejével. Egyetlenegy nap tragikumából, izzó, robbanó feszültségéből kibontakoznak egy új korszak távlatai. Az első tétel címe „Palota-tér", a másodiké „Január 9-e", a harmadik tétel: „In memoriam" az áldozatokat siratja, a negyedik tétel, a „Riadó" fellobbanó fénnyel a jövőbe világít. A különös hatású első' tétel viszszafogott, lassú hegedűhangjaival izgalmas feszültséget vált ki. Mélyen, sötéten hallgat a néptelen tér. Itt-ott távoli trombitajelek, a pétervári Téli Palota őrségének trombitái. Egy forradalmi börtöndal melódiája csendül. A hatalmas vihart megelőző csend itt eseménnyé sűrűsödik. Sosztakovics szinte valószínűtlenül egyszerű eszközökkel ér el ilyen hatást. Az ellentétek féktelen összecsapásával annál megrázóbban hat a szünet nélkül rákapcsolódó második tétel. A széles, nagy területeken kibontakozó fokozás viharában kifejezésre jut a cárizmus igája alatt sínylődő orosz nép ereje és lázadása, kemény, könyörtelen hangok ábrázolják a cári hóhérok barbár tombolását, mintha maga a pokol szabadult volna el. Véres vasárnap. Váratlan átmenet a kezdeti pianóhoz fojtott, izgalmas kicsengéssel zárja a tételt. A harmadik részben a „halhatatlan áldozatok" című orosz gyászinduló egyszerű népi melódiája szervesen kapcsolódik a szimfónikus történéshez. (Ez a gyászindulő 1905 óta a proletariátus felszabadításáért vivo„t harc áldozatainak hangokba öntött szimbóluma). És végül: a forradalmi harcosok feltarthatatlan előretörését énekli, ujjongja a negyedik tétel, a „Riadó". A szimfónia tulajdonképpen négy egysége szinte önmagától megszünteti a tagozódást, mert a töretlen egybefogottság itt belülről fakadó követelmény. Éppen így belső köveKonsztantin Ivanov karmester megköszöni a közönség tapsát (J. Herec felyétele.) telmény a szimfónia szokatlanul nagy terjedelme. Itt nem a schuberti „mennyei hosszúságról" van szó, a monumentális méret a valótételre oszlik, de a történés belső ságábrázolás parancsa. Ugyanez a belső követelmény ad helyenként kíméletlenül kemény, sőt nyers eszközöket az alkotó kezébe, mert Viktor Pikajzen .l-evjet hegedűművész tálisan megragad, felkavar, velőkig hatol. A szimfónia valóbán idegfeszítő, a hallgatók önmagukon is megfigyelhették a hatás izgalmasságát. A Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara, amely ebben az esztendőben ünnepli művészi tevékenységének negyedszázados évfordulóját, élén első karmesterével, Konsztantyin Ivanovval a szimfónia hiteles tolmácsolójának bizonyul. A bonyolult, igényes partitúrát valóban atmos7!"őrát temmtő előadásban hallottuk. Konsztantyin Ivanov acélos energiával, impozáns erővel és lendülettel „vitte" a szimfónia cselekményét. A zenekar sokoldalú művészetével átható erejű, telt hangzás mellett a legfinomabb árnyalatok érzékeltetésére is képes, ami Sosztakovics szimfóniájában kifejezően érvényesült, mert ebben a műben nemcsak a drámai kitörések, de a lassú részek is rendkívüi intenzívek. A nagyszabású megszólaltatás semmiben nem maradt adósunk a mű mondanivalójával. Szünet után Viktor Pikajzen, szovjet hegedűművész, több nemzetközi verseny győztese Beethoven Hegedűversenyét adta elő melegen áradó, különösen a magas fekvésekben kristálytisztán zengő hegedűhangon, mély muzikalitással. Főképp a Larghetto és a Rondo előadása ragadta meg a hallgatóságot. A kitűnő fiatal művész meleg ünneplésben részesült. Az értékes est Beethoven lll. Leonora-nyitányának nagyívű előadásával zárult. A közönség lelkesen ünnepelte szovjet vendégeinket. Nem akarta leengedni őket a dobogóról és a hosszú, fárasztó hangverseny után még két ráadást „kitapsolt". HAVAS MÁRTA Ä csehszlovák iogszabályak maoyar ny.lvű kiadása A Megbízottak Testülete 1959. év február havában hozott határozatában elrendelte a csehszlovák válogatott jogszabályok magyar nyelvű kiadását. A szervezési és előkészítési munkálatok elvégzése Után a volt Belügyi Megbízotti Hivatal hivatalos sajtója keretében 1959. szeptember 30-án jelent meg az első szám. 1960. július 1-től már az SZNT igazságügyi osztálya adja ki magyar nyelven a legfontosabb jogszabályokat. Eddig a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új alkotmánytörvényén kívül túlnyomóan mezőgazdasági tárgyú, továbbá álamigazgatással, szövetkezeti lakásépítéssel, adóüggyel, közúti közlekedéssel, szociális biztosítással, szakszervezeti problémákkal, neveléssel és művelődéssel, helyi népbírósággal kapcsolatos kérdéseket felölelő jogszabályok jelentek meg magyar nyelven. A közeljövőben az EFSZ-ek új mintaalapszábályzata jelenik meg. Előkészületben vannak a munka-, büntető és polgárjogra vonatkozó új jogszabályok. A csehszlovák jogszabályok magyar nyelvű kiadásának beszerzését azzal is megkönnyítették, hogy egyes számai a Štatistické a evidenčné vydavateľstvo tlačív. Suché Mýto árusítóhelyén kaphatók. Az egész évi megrendeléseket 40.— korona előfizetési díj ellenében a következő címre kell küldeni: Štatistické a evidenčné vydavateľstvo tlačív, Bratislava, ul. Obrancov mieru 4. (-...k) ÚJ SZŐ 5 * 1961. június 11.