Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-11 / 161. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BÍZOTTJÁBAN AK NAPILAPJA 1961. június 11. vasárnap 30 fillér XIV. évfolyam, 161. szám A szocio islo kultúra társadalmi szerepe Melyik az a feladat, amely ma irányító munka színvonalának lé­a legsürgetőbben jelentkezik kul turális életünkben s amely egy nyeges növelését. S ezzel kap­csolatban főleg a járásokra hárul ben a legsarkalatosabb, a legfon- nagy felelősség, mivel itt dől el, tosabb? Röviden úgy szövegez- milyen konkrét eredményekkel hetjük meg a választ, hogy a kul­turális élet szervezésébe és irá­nyításába be kell vonnunk a dol­fog járni a párt kulturális poli­tikája. Örvendetes jelenség, hogy a járásokban a művelődési dolgo­qozók tömegeit. Ezen túlmenően zók hálózata mellett ezrével se­qondoskodnunk kell arról — és Ténykednek áldozatkész önkéntes ö - -ií'll: H olnr»-7r\l<- 07 íi7£*mi Vlnhnkhan a ez talán még az előbbi feladat­nál is fontosabb — hogy a dol­gozók ne csak konzumensei legye­nek a kultúrának, hanem érvé­nyesüljön aktív szerepük is, gya­rapítsák a kultúra alkotóinak, létrehozóinak sorait. Ezzel a kérdéssel az utóbbi idő­ben a kulturális dolgozók számos dolgozók, az üzemi klubokban, a művelődési otthonokban, a kultu­rális intézményekben, társadalmi szervezetekben, a nemzeti bizott­ságok szerveiben stb. Ez a tevé­kenység már a kommunista ön­kormányzat egyik fontos csíráját jelenti. Az adott helyzetből kifolyólag különféle, országos jellegű érte- két alapvető követelménnyel kell kezleten foglalkoztak, kidolgozva számolnunk. Elsősorban jól. meg a kulturális élet továbbfejlesztő sének terveit. Mindez összhang­ban áll pártunk kulturális politi kell szerveznünk a kulturális in­tézmények együttműködését, má­sodsorban pedig összhangba kell kájával, amely társadalmunk fel- hoznunk a kulturális-népművelési lendülésével párhuzamosan mind- apparátus munkájának módszereit inkább előtérbe kerül. A pártnak a kulturális élet állandó fejlesz­ez a politikája céltudatos, mert tésének szükségleteivel, az ön­kétségtelen, hogy a szocializmus- kéntes dolgozók széles aktívájá­ból a kommunizmusba való átme- nak módszereivel, neti időszak nagy feladatait csak A f ej, ett szocialist a társadalom akkor válthatjuk valóra, ha gyo- építés e megkívánja, hogy a kul­zelmet arat nálunk a kulturális tűra egye s ágazatai harmoniku­forradalom. S mit jelent tulajdon- sa n fejlődjenek, n e maradjanak le képpen a kulturális forradalom a társadalmi szükségletek mögött, győzelme? Lényegében a dolgo- Ez annyi t j ei ent) hogy ne eléged­zók széles tömegei szocialista on- jünk meg csupan a művészeti al­tudatának izmosítását. szakmai kot ó tevékenység mennyiségbeli felkészültségük elmélyítését, al- növekedésével, elfeledkezve a talános műveltségük rangosabba s zí n vonalról. Rendkívül fontos az tételét — egyszóval a szociahz- is> hog y megőrizzük a kulturális mus és a kommunizmus kora ko- fron t politikai és eszmei egysé­vetelményeinek megfelelő uj ar- gét ; elmélyítsük az alkotók párt Felelősségteljes előkészület A közép-szlovákiai kerület me­zőgazdasági üzemei az idén több mint 100 ezer hektár gabonát aratnak le. Ehhez a munkához 5500 kerekes és 900 lánctalpas traktor, valamint 2000 kévekötő, 250 rendfelszedő kombájn és egyéb gép áll rendelkezésükre. Az egyes járásokban a nemzeti bizottságok tervet dolgoznak ki az aratási munkálatok idejére és meg­beszélik a szövetkezetesekkel a mun­ka menetét. Megállapítják, hogy hol és milyen mértékben alkalmazzák a többmenetes aratást. Az egész ke­rületben az új módszerrel 30 ezer hektár gabona betakarítására van ^ ^ lehetőség. Aratásig a gépállomások !| még több gépet elkészítenek és mó­dosítanak erre a célra. A járási nem­zeti bizottságok tervbe vették azt A čalovói EFSZ tagjai lucernagyűjtés mellett arra is gondolnak, hogy is, hogy az északi járásokból kom­bájnokat, rendrerakókat szállítanak át a déli járásokba, mivel itt végzik közeleg az aratás. Rácz Béla műhelyvezető irányításával Pajor János, Kulacs József és Nagy János a kombájnokat javítják. A javítást jóval a többmínetes aratás túlnyomó "ré­az aratás előtt befejezik. (Lengyel József felv.) szét. Ha nem száríthatják, silózzuk a takarmányt Küzdjük le az időjárás okozta nehézségeket A gyakori esők országszerte nehéz hozzá konzerváló anyagot is, me- fúvócsövek. Használjuk ki ezeket is, feladat elé állítják a parasztságot; laszt, vagy más erre alkalmas vegyi- hisz kisebb területen és vékonyabb akadályozzák a szálastakarmányok anyagot. A fő dolog az, hogy a ta- rétegben ezek is megszárítják a ta­betakarítását. Legrosszabb a dolog- karmányt biztonságba helyezzük. Még karmányt. Bár lassabban megy, mint ban az, hogy az időjárásjelzők sem máson is múlik: szabaddá kell ten- a ventillátorral, de ugyanolyan jósolna^; a közeli napokra száraz nünk a talajt a második kaszálás előnnyel jár; a mesterséges szárítás­~ sal sok fehérjét mentünk meg. Mind a silózás, mind a fúvócsövek­betakarítására kell beosztanunk. kel való szárítás több munkaerőt időt, no meg a kaszálással sem le- számára. Ezért az erőgépek túlnyo­het várni, mert a takarmány elvi- mó részét mindenütt a takarmányok rágzik, s veszíti fehérjetartalmát, betakarítására kell beosztanunk. Ezért minden gazdasági üzemnek hasz nÁLJUK KI A FŰVÖCSÖVEKET követel. A nemzeti bizottságok min­törekednie kell, hogy a takarmányt minél előbb biztonságba helyezze. Több szakember szolgál tanáccsal: IS Nem minden szövetkezet rendelke­den faluban tegyék magukévá a bri­gádok szervezését, hogy a takar­hogy lehet a kedvezőtlen időjárás ventillátorokkal, azonban a szá- mány minél előbb fedél alá kerül culatú ember nevelését. iránti hűségét. Az erkölcsi és po­Nincs messze az az idő, amikor li tj k aj egység ténye azonban nem már nem lesz lényegbevágó ku- ringathat minket olyan ábrándok­lönbség a hivatásos művészet es ba > mintha a kultúra berkeiben a műkedvelők kulturális mozgal- már véget ért volna az eszmei ma között, s amikor a kultúra, harc. Ezen a fronton nincs és a művészet az élet szerves részé- ne m i s lehet fegyverszünet. Itt­vé válik szinte kivétel nélkül min- 0tt felütik a fejüket helytelen né­den embernél, amikor a műalko- z etek és eszmék s ezért veszé­tások leghivatottabb bírálója maga i yes v 0lna, ha nem őrködnénk a nép lesz. Természetesen ez a éberen a kultúra, a művészet folyamat nem ösztönös és nem eszmei tisztasága fölött. Végered­b véletlenszerű. Komoly szervező- ményben a jelenlegi művészet- ' és irányító-tevékenységet igényel, be n is rábukkanunk még gyom­megköveteli elsősorban azt, hogy ra, amely akadályozza a gyorsabb további tíz- és százezrekkel gya- fejlődést. Találkozhatunk például rapodjék a kultúra fáklyavivői- olyan törekvésekkel, amelyeknek nek serege. célja a művészetet elszigetelni a Ezzel kapcsolatban azonban társadalmi élet gyakorlatától, hangsúlyozottan alá kell húznunk, amelyek nem akarják teljes egé­hogy feltételeink között nem ér- szében elfogadni azt a megmásít­telmezhetjük leszűkítetten a kul- hatatlan tételt, hogy a kulturá­elienére is értékes takarmányt rak­tározni. Hrubý elvtárs a Közép­Csehországi Kerületi Nemzeti Bi­zottság mérnöke a következőket ja­vasolja: A betakarítást ne odázzuk el, an­nak mennie kell úgy, mintha nem esne, azonban ne szárítsuk a takar­mányt a földeken, hanem silózzuk. Ez a legjobb megoldás, bár szer­vezettebb munkát követel. Annyi fü­vet, vagy herét vágjunk le, ameny­nyit egyszerre fel tudunk dolgozni. Azon van a fő hangsúly, hogy azo­kat az órákat, amelyek kedvezőek, jói használjuk ki és megmenthetjük a takarmányt. Fontolgatásra nincs időnk, sem érvünk. A SILÖTAK ÁRMÁNYNAK TALÁLUNK HELYET Minden alkalmas gödröt felhasz­rítás szempontjából jó kisegítők a jön. (us) Szükséges, hogy előzetes elvek a nemzeti bizottságok helyesen nálhatunk rá s ahol nincs, rögtön- oldják meg a községekben az új zöttet készíthetünk. A silózásnál lé- építkezések elhelyezésének kérdését. Közlemény a kormányüléserői Előzetes elvek a szocialista falu kiépítésére A kormány 1961. június 9-i ülésén jóváhagyta a szocialista falu kiépítésére vonatkozó előzetes el veket. Ez az első összesített doku­mentum, amely összefoglalja és felvázolja a mai falu szocialista át­építésével kapcsolatos problémák megoldását. Az átépítés szorosan összefügg a mezőgazdasági term előerókben és termelési viszonyok­ban beálló változásokkal. e jóváhagyott jenek a jövő szocialista faluja szük­alkalmazásával ségleteinek is. Természetesen a nemzeti bizottsá­gok helyesebben oldhatják majd meg az új építkezések elhelyezését, ha A nemzeti bizottságok már most úgy ismerni fogják körzetükben a mező­gazdasági termelés szervezésének nyeges a levegő kiszorítása, a ta­karmány letakarása jó vastag föld- Irányítsák a községekben a mezögaz­réteggel és az, hogy a gödör két na- dasági termelés objektumait, a la- távlatait. A most jóváhagyott elvek pon belül megteljen. Mindenki tud- kásépítés, az iskolai, kulturális, éppen ezért ezt tűzik ki a nemzeti ja, hogy a fehérjedús takarmányok egészségügyi és közszolgáltatási stb. silózása nem egyszerű. Használjunk építkezéseket, hogy azok megfelel­túra fogalmát. Néha elfeledke- nak fontos társadalmi szerepe zünk arról, hogy a kultúra nem- van. Az ilyen megtévesztő néze­csak képzőművészet és zene, film tek ellen fel kell vennünk a harcot, és színház, sőt még a népművé- Ettől eltekintve el kell érnünk szeti tevékenység sem tölti ki azt is, hogy művészeink az eddi­teljesen a kultúra széles skálá- ginéi sokkal kevesebbet foglalkoz­ját. Az eddiginél sokkal többet zanak a múlt témáival s ehelyett kell beszélnünk például a munka figyelmük központjába a ma és kultúrájáról, arról, miképp lehet- a holnap problémái kerüljenek, ne a technika vívmányaira tá- p. , . n maszkodva a leggyorsabban és a . 4 0 u esztendős fenna lá­legcélszerűbben száműzni a fárad- sa alatt a kulturális fronton is kő­ságos, nehéz testi munkát, ho- vetkezetesen törekedett a való­gyan lehetne meggyorsítani a tes- "fPj- demokratikus, huma­ti és a szellemi tevékenység kü- msta Kuuur a létrehozására. A párt lünbségeinek felszámolását s ki negyven éven keresztül küzdött a szabad életért, a szocialista tár­alakítani az új típusú munkás- a szocialista tar­s az úi jellegű szövet- sadalo m kivívásáért, amelyben mindenki tehetsége szerint fej­lődhet. Ebben a küzdelemben a osztályt s az új jelleg kezeti parasztságot, amely ko­moly műszaki felkészültséggel gé­peket irányítana. Ezen a téren párt oldalán álltak a kultúra és nagy feladatok hárulnak szak- " ' " szervezeteinkre, a különféle tu­dományos és műszaki társulatok­ra, valamint a kulturális-népmű­velő intézményekre. a művészet legjobbjai, akik fel­ismerték szerepüket, s készek voltak tehetségüket a párt szol­gálatába állítani. Ma a szabad élet feltételei között, amikor szocia­A kulturális'élet fellendítésének lista kultúránk hétmérföldes lép­alapvető feltétele az, hogy min- tekkel fejlődhet, kulturális dol­denütt érvényesüljön a kultúra gozóinknak, művészeinknek még párt általi irányításának módsze- nagyobb részt kell vállalniok ab­re s hogy a párt az alkotómunka b ól a munkából, amelynek célja minden területén vezető szere- az ember nemes tulajdonságainak pet töltsön be. A kultúra tömeges formálása, életünk tartalmasabbá méretű elterjedése megkívánja az és szebbé tétele. Vállvetve a békéért, a nemz J@k közötti együttműködésért A Szovjetunió és Indonézia népe közötti barátság megnyilvánulása Moszkva (CTK) - Moszkvában, a vállvetve halad együtt a békéért, a nem- lejuut­Kremlben június 10-én több mint együttműködés bővítéséért, a bé- amelyet minden esetben alkotó kétezer dolgozó gyülekezett a Szov- kés m e» e« él é«rt, a nemzetek ™^ell a helyi viszonyokra al­jetunió és Indonézia népe közötti gyarmati kizsákmányolása és az impéria bizottságok elé és hangsúlyozottan feladatukká teszik a mezőgazdasági termelés, a szocialista mezőgazda­sági nagyüzemek legcélszerűbb gaz­dasági körzetei távlati elhelyezésé­nek feldolgozását, a vállalati szako­sítás és a vállalatok közötti együtt­működés, valamint más kérdések megoldását. A kormány az említett elvek meg­tárgyalásánál hangsúlyozta, hogy el­térő természeti és gazdasági feltéte­leinkre való tekintettel a szocialista falu kiépítésére vonatkozó előzetes elveket keretirányvonalként tekint­lizmus ellen folytatott harcban. A Szov­háborút a társadalom életéből. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­égének elnöke hangsúlyozta, hogy a barátság manifesztációjára. A moszk vai vállalatok munkásai, a Moszkva­környéki kolhozparasztság képvise­lői, a tudósok, a kulturális dolgozók, a diákok, valamint a „Szovjetunió­Indonézia" Társaság tagjai tüntettek a két nép barátsága mellett. Az egybegyűltek lelkes tapssal fo­gadták az elnökségi emelvényen he­lyetfoglaló dr. Sukarnot, az Indonéz tartós bék e biztosítását. Köztársaság elnökét és miniszterel­nökét, N. Sz. Hruscsovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökét, Leonyid Brezsnyevet, a Legfelső Ta­nács elnökét, a többi szovjet képvi­selőt, valamint Sukarno elnök kísé­retének tagjait. A manifesztációs gyűlést Nyikolaj Bobrovnyikov, a moszkvai tanács vég- f p "lYlllVánľw rehajtó bizottságának elnöke nyi- lennallasanaK totta meg. Utána A. Sirocsenkov f ve aiau tigye­munkás, A. Guber akadémikus, V. Kudrajcev az ázsiai és afrikai or­szágok szolidaritása szovjet bizott­ságának tagja és I. Voronyina diák­lány beszéltek. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg- o |dottaK m e9 s felső Tanácsának elnöke beszédében ki- világszínvonalú jelentette, hogy N. Sz. Hruscsovnak, a berendezéseket Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének szerkesztettek, találkozója Kennedyvel, az USA elnökével Képünkön: Milos­„a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében j a v pálek. a fona­jelentös és reményteljes esemény volt. Jak teszítését e J. ,,L. Brezsnyev Sukarno indonéziai elnök szovjetunióbeli látogatását azon teny megnyilvánulásának látja, hogy a Szov­jetunió és Indonézia a nemzetközi prob­lémákat illetően ugyanazokat az elve­ket tartják szem előtt. Mindkét ország kalmazni. A szocialista falu kiépítése huza­jetunió és Indonézia az általános és mosabb folyamat lesz, amely néhány teljes leszerelésben megbízható eszközi ötéves tervünk alatt valósulhat csak látnak arra, hogyan küszöböljék ki a meg. Az építéssel kapcsolatban ko­moly, összetett problémák merülhet­nek fel, ezért a kormány csak előze­tes elveket ad ki azzal, hogy az Szovjetunió külpolitikájában nem ismer egész kérdés-komplexumot még az magasabb célt, mint a nemzetek I^özötti idén alaposan megtárgyalják a nem­zeti bizottságok és a mezőgazdasági (Folytatás a 2. oldalon.)' (Folytatás a 2. oldalon.) A LIBERECI TEXTILIPARI KU­TATÓINTÉZET 10 je­lemre méltó ered­ményeket ért el. Az intézet dolgo­zói számos tech­nológiai feladatot le^őrzi. (ČTK — J. Mat­hauser — felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents