Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-11 / 161. szám, vasárnap

JOZEF BUDSKÝ 50 éves Ma 50 éves Jozef Budský kétszeres államdíjas érdemes művész, a Szlovák Nemzeti Színház drámai együttesének rendezője. Pályafutását 17 éves korában Prágában a vinohradyi dalszínházban kezdte és a cseh színházaknál eltöltött évek után 1938-ban került Bratislavába. Itt nagy hatással volt rá Viktor Šulc kiváló kommunista cseh rendező. Nem véletlen tehát, hogy a fiatal Budský legjobban a forradalmárok típusait játszotta. Csaknem 20 évvel ezelőtt kezdte rendezői munkásságát, s haladó, a jobb világért folyó harcra lelkesítő darabokat válogatott ki. A felszabadulás óta teljes mértékben érvényre juttathatja világnézetét. A Budský által, rendezett darabok költői képekben fejezik ki a gondolatokat és a tényeket, amelyek magukkal ragadják a közönséget. Az egyes képek és felvonások logikus felépítése, a valóságnak megfelelően ábrázolt alakok egységes, mélyen emberi hatást gyakorolnak. Minden rendezésében a mai élet igazát ábrázolja. J. Budský a felszabadulás óta 28 darabot rendezett. Az utóbbi években rendezett Fehér kór, Szemtől szembe. Irkutskí történet és az Ivanov a művészete tetőfokán álló rendező alkotásai. E müvek közül három a Szovjetunióban vendégszereplő Szlovák Nemzeti Színház drámai együttesének műsorán is szerepel. 50. születésnapját Budský a kommunista, alkotó erejének teljében azon együttes tagjai között ünnepli, akiknek körében te' hetsége kibontakozott. Születésnapján a szovjet közönség tapsa üdvözli, a művészi élményért, joggal kijáró taps. Ajándék Hruscsov elvtársnak (ČTK) — A Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége és a Hollar-alkotőcsoport küldöttsége Hruscsov elvtárs részére ajándékok adott át M. V. Zimjanyin szovjet nagykövetnek A Hollar-aikotócsoport tagjainak grafikai munkájából összeállított gyűjteményt hálaajándékként küldik Hruscsov elvtársnak a világbéke megvédéséért folytatott fáradhatatlan munkájáért. A gyűjtemény 47 grafikai munkát tartalmaz, melyek között Max Švabinský nemzeti művész műve is szerepel. A feubai szakszervezeti képviselők elutaztak Szlovákiából (ČTK) — A Kubai Forradalmi Szakszervezet küldöttsége, amely a KSZT meghívására tanulmányi látogatáson időzik hazánkban, szombaton, június 10-én Tatranská Lomnicáról Ostravába utazott. A Szlovák Szakszervezeti Tanács képviselői szívélyesen búcsúztatták a vendégeket. Új tejüzem Žilínán (ČTK)— Jindfich Uher, élelmiszeripari miniszter szombaton, június 10én átadta rendeltetésének Žilinán az új, korszerű tejüzemet. Az üzem építészeti megoldása és gépi felszerelése magas műszaki színvonolú és fontos fejlődési határkő a tejüzemek építése terén. Az üzem gázfűtéses, s ez biztosítja pormentességét és a nagyfokú higiéniát nemcsak a tejüzemben, hanem, kornyékén is. Vasil Bil'ak miniszter, az SZNT iskola- és kulturálisügyi megbízottja szombaton, június 10-én átadta Jozef Kŕepelának, a bratislavai Oj Színpad tagjának az „Érdemes művész" címet, amelyet a csehszlovák színművészet fejlesztésében elért érdemeiért a köztársasági elnöktől kapott. Csaknem 50 éve tevékenykedik a színpadon Jozef Kŕepela és ez idő alatt több mint 200 darabban lépett fel. Különleges művészi tehetsége egyaránt érvényesült operában, balettben, operettben és prózában. (F. Kocián felv. - ČTK) Csehszlovák kormányküldöttség a poznani vásáron (ČTK) - Szombaton, június 10-én I i

a Jankovcová miniszterelnökhelyetelutazott Lengyelországbá a csehszlovák kormányküldöttség, amely részt vesz a jubiláris 30. poznani nemzetközi árumintavásár ünnepélyes megnyitásán. A küldöttségtől, — melyet Ludmites vezet — elutazás előtt Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, Stanislaw Piotrovski követségi ügyvivő és a Külügyminisztérium dolgozói vettek búcsút. Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) üzemek, majd a központi szervek a kérdéseket aprólékosan feldolgozzák és széleskörű aktíván megtárgyalják. A kormány feltételezi, hogy ezen intézkedések megvalósítása után a jövő év elején végleges irányvonalat ad ki a szocialista falu kiépítésére. * * * A kormány a továbbiakban foglalkozott az észak-morvaországi kerület dolgozóinak munkafeltételeivel. Megállapította, hogy a párt, a kormány és a kerületi szervek minden igyekezete ellenére továbbra is jelentős feladatok vannak e kerület dolgozói szocialista élet- és munkakörülményeinek biztosítására. Ez különösen az egészséges és biztonságos munkához szükséges kedvező feltételek megteremtésére vonatkozik. A kormány ezért ilyen irányú alapvető intézkedések foganatosítását határozta el, főleg az ostravai, karvinai és Frýdek-Místek-i járásokban. A kormány egyéb kérdéseken kívül megtárgyalta még a 'Csehszlovák Szocialista Köztársaság állami zárszámadását az 1960-as évre és elhatározta, hogy azt a' nemzetgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A Csehsz'ovák Néppárt konferenciája (ČTK) — Prága főváros Városházának Smetana-termében, június 10-én megkezdődött a Csehszlovák Néppárt konferenciája.- Az értekezleten több száz küldött vesz részt. A főbeszámolót dr. Josef Plojhar, egészségügyminiszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke tartotta. Beszédében a jelenlegi nemzetközi és belpolitikai helyzet kérdéseivel foglalkozott, értékelte a Csehszlovák Néppárt tagjainak részvételét az építőfeladatok teljesítésében és a békeharcban és felvázolta a párt jövőbeni munkájának tö irányelveit. Az ülésen mint vendég, megjelent a CSKP Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttség vezetője Jaromlr Dolanský, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a miniszterelnök helyettese, aki üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szocializmus győzelme hazánkban a CSKP elvi politikájának győzelme, népünk törekvésének eredménye, a nemzeti Front és valamennyi szervezete áldozatos és önzetlen munkájának műve. Vállvetve a a nemz itek közötti együttműködésért (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyev kijelentette, hogy a gyarmatosítók összeesküvése a független Kongói Köztársaság ellen a szovjet nép haragját és felháborodását váltotta ki. Ismét kiemelte, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. A Szovjetunió és az Indonézia közötti giazdasági és műszaki együttműködésről szóló egyezményeket betartják. Évről évre bővül a szovjet-indonéz árucsereforgalom és egyre élénkülnek a kulturális kapcsolatok. Nasution tábornok, Indonézia nemzeti biztonságügyi minisztere beszédében nagyra értékelte, hogy Nyugat-Irián kérdésében Indonézia népe valamennyi békeszerető erő, főképp a Szovjetunió segítségére támaszkodhat és kifejezte azt a meggyőződését, hogy Indonézia harcát Nyugat-Iriánért végül is siker koronázza. A manifesztáció utolsó szónoka, dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke volt. A többi között kijelentette: A XX. század három óriási eseménye: a szocialista országok keletkezése, a leigázott és függő országok felszabadulása, forradalom az atomkutatás terén, amely a világünkutatáshoz vezetett. Gratulált a szovjet népnek ahhoz, hogy a Szovjetunió a világűr meghódításában vezető ország lett. Sukarno elnök ezután hangoztatta, hogy az ázsiai és afrikai országokon most nemzeti felszabadító vihar vonul át és csakis az, aki ezt megérti, érzi dobogni Ázsia és Afrika szívét. Az afrikai és ázsiai országok nemzeti fejlődésük korát élik, amelynek semmilyen erő sem vethet gátat. Az indonéz államfő az indonéziai forradalom formáit és célkitűzéseit jellemezte, amelyek lényege a kapitalista rendszer helyettesítése az igazi szocializmus rendszerével. Kijelentette, hogy Indonézia valamennyi országgal békében és barátságban akar élni. Indonézia elnöke befejezésül a következőket mondotta: „A Szovjetunió és Indonézia közötti barátság nemzeteink .szívében él, erős és megbonthatatlan. Kívánom, hogy ez a barátság megszilárduljon és hogy a két ország továbbra is együtt haladjon." Fogadás Moszkvában Sukarno indonéz elnök tiszteletére Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa június 10-én a nagy Kreml-palotában fogadást rendeztek dr. Sukarnónak, az Indonéz Köztársaság elnökének és miniszterelnökének tiszteletére. A fogadáson Sukarno elnök kísérete is részt vett. Szovjet részről jelen volt Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetuniö Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, a miniszterek, a marsallok, más szovjet személyiségek, és a közélet képviselői. A vendégek között külföldi diplomaták és újságírók is voltak. A fogadáson Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszédet mondott. Sukarno elnök a fogadáson elhangzott beszédében bejelentette, hogy L. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének az Indonéz Köztársaság legmagasabb érdemrendjét, az elsőfokú csillagot és J. A. Gagarin őrnagynak, az első világürutasnak a másodfokú csillagot adományozták. L. Brezsnyev és J. Gagarin a kitüntetést megköszönték Sukarno elnöknek. N. Sz. Hruscsov elvtárs és más jelentős személyiségek a kitüntetett személyeknek jókívánataikat fejezték ki. N. Sz. Hruscsov beszéde N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszédében a szovjet-indonéz kapcsolatokat élő példaként említette annak igazolására, hogy a nemzetek társadalmi és politikai rendszerében, hagyományaiban és szokásaiban uralkodó különbségek és az őket elválasztó óriási távolságok sem képeznek akadályt a két állam közötti őszinte barátság és szoros együttműködés fejlesztésében. Ez a békés egymás mellett élés azon elveinek nagy éltetadó ereje, amelyeken alapulnak a két ország közötti kapcsolatok. A Szovjetunió és Indonézia azonos álláspontot foglalnak el számos fontos nemzetközi kérdésben, mint amilyen az általános és teljes leszerelés, a gyarmatosítás felszámolása és az imperializmus elleni harc. „Államaink, nemzeteink határozottan védelmezik Kongó, Laosz, Algéria és Angola népének szent jogát a szabad és független életre, ezen országok belügyeibe való beavatkozás nélkül" — mondotta Hruscsov elvtárs. Hozzáfűzte: „A szovjet kormány természetesen támogatja az indonéz kormány Nyugat-Iriánnak, a szülőhazához-, az Indonéz Köztársasághoz való csatolására irányuló jogos követelményét". A minisztertanács elnöke ezután dr. Sukarnot mint Indonézia népének kimagasló vezérét, a békéért, a gyarmatosítás és imperializmus ellen folytatott küzdelem bátor harcosát üdvözölte. „Dr. Sukarno rendíthetetlenül védi Indonézia népének érdekeit a holland gyarmatosítókkal szemben. Sukarno szavát az egész világ hallja. Hallják őt a szabadságukért és függetlenségükért küzdő nemzetek." A Szovjetunió és Indonézia népei között fennálló barátság, amely a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és támogatáson I alapul, évről évre szilárdul és elmélyül. BERLINI TUDÓSÍTÁSUNK KÍSÉRLETI DOLGOZÓK KITÜNTETÉSE Szombaton, június 10-én a borovcei kísérleti gazdaság kollektívája elnyerte a „Az építésben elért sikerekért" kitüntetést a növénytermesztésben és állattenyésztésben elért kiváló eredményeiért. A kollektíva tagjai munkájukban céltudatosan érvényesitik a tudomány és kutatás ismereteit. A múlt évben 575 q cukorrépát termeltek a gazdaság 1 hektárnyi területén. Gazdag hektárhozamokat értek el a szemeskukorica termelésében. 1960-ban 1138 liter tejet és 285 kg húst termeltek egy hektáron. STARÝ SMOKOVECON új kultúrházat építenek csaknem 10 millió korona befektetéssel. A kultúrházban klubhelyiségeket és büffét is építenek. (st) Ma van nyolcvan éve annak, hogy első ízben előadták Smetana Libuše cimil operáját. Smetana ezt az operát a Nemzeti Színház számára olyan miiként szerezte, amely a cseh nemzetet mindenkor emlékeztetni fogja történelmének nagyságára. A határon túl Libušét első ízben a zágrábi opera mutatta be 1933-ban. A Szovjetunióban 1948-ban játszotta a Novoszibirszki Állami Opera és Balettszínház Andrej I. Jeremenko tábornok kezdeményezésére, aki a Libuše partitúráját röviddel Prága felszabadítása után kérte ki a prágai Nemzeti Színháztól. A Libušét előadták más külföldi színpadokon is, s gyakran közvetítette a rádió. A Cseh Filharmónia már 1904-ben műsorára tűzte az opera nyitányát és egyes részleteit. A Nemzeti Színház ezt a jelentős eseményt tegnap az évforduló elöestjén díszelőadással ünnepelte meg. Ez volt az operának 393. előadása a prágai Nemzeti Színházban. JAVÍTHATATLANOK A nem BONNI KORMÁNY úgy látszik éri be Nyugat-Berlin eddigi rendellenes helyzetével. Bár a városból állandóan aknamunkát és ellenséges propagandát fejtenek ki a szocialista országokkal szemben, Bonn még többet akar: szeretné „törvényesen", simán annektálni NyugatBerlint és „szerves részként" hozzácsatolni Nyugat-Németországhoz. A Német Szövetségi Köztársaság elnöke, kancellárja, miniszterei, köztük Strauss hadügyminiszter, nyugodtan átsétálnak Nyugat-Berlinbe, bár nem dominiuma, sem nem gyarmata a bonni államnak, sőt az elnöknek még „hivatalos" rezidenciája is van Nyugat-Berlinben. Országos nyugatnémet konferenciákat és revansista összejöveteleket rendeznek itt, mint például tavaly szeptemberben. Néhány méterre az NDK fővárosának — a demokratikus Berlinnek határától éjjel-nappal provokatívan lobog az NSZK zászlaja. Annak a Reichstagnak épületére tűzték ki, melyben 1933 januárjában Hitler hatalomra jutott, majd felgyújtása után megsemmisítette a polgári demokráciát Németországban. E napokban ülésezik Nyugat-Berlinben az NSZK egyik legfelsőbb törvényhozó szerve, a nyugatnémet szövetségi tanács bizottsága, június 16-ra pedig a szövetségi tanács plénumát szándékozzák összehívni, amire a három nyugati hatalomhoz és a nyugatnémet kormányhoz eljuttatott szovjet tiltakozójegyzék is rámutat. Nem véletlen provokációkról van szó. A bonni revansisták nagyon jól érzik, hogy végéhez közeledik az az idő, amikor Nyugat-Berlin rendellenes helyzetét az NDK elleni a szocialista országok elleni uszításra használhatták ki, arra, hogy támpontot nyerjenek Nyugat-Berlin megszállására. Ezért most az utolsó pillanatokban olyan helyzetet próbálnak előidézni, hogy kész tény elé állítsák a világot és „bebizonyítsák", hogy „igényük" van Nyugat-Berlinre. Ezért fejtett ki a nyugatnémet sajtó oly bősz kampányt a HruscsovKennedy találkozót megelőző hetekben ezzel a jelszóval: „Berlin bleibt Berlin!" amin azt kell értenünk, hogy Nyugat-Berlin a nyugtalanság fészke marad továbbra is és támaszpontul fog szolgálni a bekebelezésre. A KAMPÁNY KEZDEMÉNYEZŐI nemcsak Kelet felé hadakoztak. Talán inkább Kennedy fülének, Angliának és a többi nyugat-európai kormánynak szánták mondanivalójukat. Bonn nyilván attól tartott, hogy Kennedy a fejlődés logikájának nyomására kénytelen lesz Bécsben elismerni a békeszerződés és a nyugat-berlini kérdés megoldásának szükségességét. (Most a találkozó után érdekes képet lát az ember a nyugat-berlini és a nyugat-németországi sajtóban. Szinte hallja fellélegzésüket, hogy mégfs nyertek egy kis időt). A revansisták, akik szeretnék megakadályozni a békeszerződést és felborítani a háború után kialakult európai rendet, „nemcsak" NyugatBerlinbe kapaszkodnak. Éppen a bécsi találkozó napján, június 4-én találkozott Münchenben Strauss, a Keresztényszocialista Unió elnöke Seebohmmal, a szudéta revansisták szócsövével. Strauss kijelentette, hogy a Keresztényszocialista Unió közbevezeti magát a kormánynál, hogy „tartsák fenn" a revansisták „jogait", ha mégis felvennék a diplomáciai kapcsolatokat Csehszlovákiával. Ugyanezen a napon tartották összejövetelüket Essenben a „Felső Szilézia-i" revansisták, pénteken pedig megkezdődött a „sziléziaiak" országos kongresszusa. BONN ÜGY LÁTSZIK nem okult a múltból. Ezért még nagyobb súlya van Ulbricht elvtárs válaszának, melyet a Neues Deutschlandnak tett nyilatkozatában adott arra a kérdésre, úgy véli-e, hogy a közeljövőben létrejön a békeszerződés. „Ez a szilárd meggyőződésem. Tizenhat évvel a második világháború befejezése után itt a legfőbb ideje, hogy megszülessék a békeszerződés, mely véget vetne a múltnak"., Különben ezt Nyugat-Németországban a józanabb koponyák is érzik. Zehrer, a Die Welt című befolyásos lap főszerkesztője a bécsi találkozó után irt vezércikkében így vélekedett: „Nyugaton, talán még a Szövetségi Köztársaságban is sokan reményeket fognak táplálni, — de nem sokáig, mert semmi sem változott. A német kérdés és (Nyugat) Berlin kérdése már régóta fő... Ez a két legkeményebb húsdarab a nemzetközi kérdések nagy fazékjában. s elronthatják az egész ételt. Ezen a tényen Bécs sem változtatott semmit." A. P. ÚJ SZÖ 2 * 1961. június 11.