Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)
1961-06-09 / 159. szám, péntek
Egyéni gondok - kollektív megoldás A brnói Ján Sverma Irógépgyár fejlesztési osztálya elkészítette az első csehszlovák gyártmányú elektromos írógépet. A „Consul" jelzésű, korszerű elvek alapján készített gépet közönséges hálózati váltóáram hajtja. — Az űj írógép prototípusát a J. Sverma üzemben próbálják ki. (E. Bican — ČTK felv.) AZ ÚJ SZÓ Jól működik az állategészségügyi szolgálat A hat és fél ezer lakosú évről évre gyarapodó Radotín tizennégy kilométernyi távolságra délnyugati irányban fekszik a milliós fővárostól. Mindenki, joggal feltételezhetné, hogy a radotíniak túlnyomó többsége Prágába jár munkába. Hát ez nem egészen így van. Csak kétezren járnak be a fővárosba, viszont háromezer prágai és kijpríyékbeii^ dolgozó keresi kenyerét és építi a szocializmust Radotínban. Ebből az egyszerű tényből már könnyű arra következtetni, hogy a jelentős ipari központban bőven van munkaalkalom. A Vörös Pünkösd, a kilencvenéves jubileumát ünneplő és dicső forradalmi hagyományokkal rendelkező Pragocement, a szocializmus építkezése büszke nevét viselő, július elsején már üzembe helyezendő és a radotíni határban terpeszkedő nagyfontosságú lochkovi óriáscementgyár, a Konstruktíva, a Prefa, a Technometra és a többi üzem munkaerőhiánnyal küzd. Munkaerőhiány az üzemekben, — és belső munkaerőtartalék a faluban. Hogyan fér ez össze. Számos fiatal anya állást vállalna, állást kapna — ha volna elegendő bölcsőde, elegendő óvoda. Nincs minden családban kéznél a nagymama. No meg ma már a nagymamák is üzemekben dolgoznak. Josef Procházka, a radotíni HNB titkára fején találta a szöget, amikor felsóhajtott: — Ügy vagyunk, mint a tizenötéves fiúk és lányok szülei. Egyre csak nőnek fejlődnek e gyerekek és minden rövidnek, ázűknek bizonyul. Mindent kinőnek. Nagyobb a terv, nagyobbak az üzemek, kielégítő a lakásépítés, felépítjük a kultúrházat, a stadiont, az üzletházat. A legnagyobb gondot most a kicsinyek elhelyezése okozza. Az anyák egyéni aondja kollektív és gyors megoldást kíván. Ezek az anyák ugyanis nagyon türelmetlenek és ha a helyi bölcsőde, övoda vezetői, Šoková és Kocovská elvtársnők tanácstalanságukban elelküldik őket azzal, hogy betelt a létszám, mindjárt a HNB-hez fordulnak. A radotíni asszonyok fegyelmezettek, öntudatosak, megértők az átmeneti nehézségekkel szemben. De azt is tudják, hogy a nehézségek legyürhetők. Falujuk élére éppen azért választották a mostani elnököt, titkárt, a néppel, a dolgozókkal érző nemzeti bizottságot, hogy a hatalom helyi képviselői megoldják a felmerülő problémákat. Ez a kölcsönös bizalom már egymagában fél siker. Az épülő új lakótelepen a négy-hatemeletes bérházak tövében lesz majd korszerű bölcsőde, óvoda, iskola. De amíg az elkészül és használatba kerül, addig sok víz folyik le a rakoncátlan Berounkán. Mondom, az anyák türelmetlenek, gyors megoldásra van hát szükség. Aki gyorsan ad, kétszer ad. A gyors megoldás segíti a munkára váró asszonyokat, csökkenti a munkaerőhiányt, mégpedig belső helyi forrásokból, meggyorsítja a harmadik ötéves terv teljesítését. Hol van hát a helyzet nyitja' Az ilyen villámgyors megoldás — természetesen — sokszor csak provizórikus, átmeneti jellegű. De pár évre mégis segít, hasznos, nyugodt átmenetet képez a semmiből a tartós megoldásig. Az ilyen gyors megoldás sokszor egy jó ötleten alapul. Lám, milyen jó ötletnek bizonyult, hogy Bohumil Procházka, a HNB három időszakon át tevékenykedő elnöke, évtizedes közéleti tapasztalatokkal rendelkező, előzőleg egyéb párt- és állami funkciókat viselt titkára és a tervbizottság tagja közösen, hivatalos órában sétára indultak a faluban. Több szem — különösen együttesen — többet lát. Sétájuk eredményeként rájöttek arra, hogy az egyik építővállalat fapavilonja nincs kellőképpen kihasználva. Az események most már sebesen peregnek tovább. Az építővállalat június végéig kiüríti a meglehetősen elhanyagolt állapotban levő, de rendbehozhatő pavilont. Addig — illetve már a napokban — a HNB saját rezsijében elkészítteti a pavilon szükséges átalakításának a tervét és költségvetését. Kicserélik az ablakokat, ajtókat, itt-ott közfalat húznak, korszerűsítik az egészségügyi berendezést, kifestik a falakat, rendbehozzák a pavilon külsejét és környéket. További harminc-negyven gyerek óvodára talál addig is, amíg felépül a 180 gyereket befogadó új épület a már említett lakótelepen. A bölcsőde további férőhelyeit a házban lévő RAJ ideiglenes raktárából varázsolják elő. Persze mindez a munka magától vagy egy bűvös füttyszóra, nem készül el és az építkezési anyag, meg az érte járó pénz sem hever csak úgy az utca szélén. Azért van a falu élén helyi pártbizottság, huszonnégy üzemi és két utcai alapszervezet, azért van a helyi nemzeti bizottságnak pótköltségvetése, tizenhárom szakbizottsága, köztük nőbizottsága, hetvenöt bevált akvitistája, azért dolgozik minden helyi képviselő körzetében hét-kilenctagú polgári bizottság, hogy egy ilyen feladat megvalósítása a „Z" akció keretében ne okozzon különösebb gondot. Mert azért a helyi üzemek, a dolgozók, a szülők mozgosításá mégis csak gondot okoz. Előfeltétel a jó együttműködés, az agitáció, a meggyőzés. Az építkezési anyagot, a pénzt elő kell teremteni, a munkát el kell végezni. — De éppen azért vagyunk itt, hogy mindezt megszervezzük —: mondja szinte egyszerre a két Procházka az elnök és titkár, és a legtermészetesebb hangon, szívélyesen meginvitálnak a szeptember elejei óvodanyitásra. A radotíniaknak érdeke, hogy a régiből készülő új óvoda a nyár végére meglegyen. És ahol ilyen lelkes a népi hatalom helyi szervének a vezetősége és ahol az asszonyok valóban dolgozni akarnak, az üzemeknek pedig munkáskézre van szükségük, ott a gyors eredmény nem lehet kétséges. És ami a legértékesebb: mindez a felsőbb szervek segítsége nélkül. Radotín lakossága hat millió korona értékben végzétt eddig társadalmi munkát a szocializmus és a maga javára. Régiből készülő új óvoda. ^ Talán nem tetszik valakinek? Nem az a jó szülő, aki gyermekének — bármenynyire is szereti — mindig drága, új ruhát vesz. Nem az a jó gazda, aki könnyelműen elherdálja és lebecsüli a dolgozók által életrehozott értékeket. A szocializmus, a kommunizmus még sok derék, fiatal építőjét nevelhetik ebben a korszerűsítendő építményben. * * * t Meghatottan állok a radotíni hatalmas márványemlékmű előtt és olvasom a köbé vésett szavakat: — Emberek, legyetek éberek! 1930. április huszadikán a munkanélküliség, nyomor, éhség idején itt tüntetett a V. Kopecký kommunista képviselő által vezetett ifjúság a jobb életért. Az uralkodó burzsoázia fegyveres ereje a nőkbe és a gyermekekbe lőtt. Tisztelettel adózunk a szocializmus harcosainak. Tavaly volt harminc éve ennek. Ma a legnagyobb gondunk a nőkről és a gyermekekről való gondoskodás. Legnagyobb tiszteletünket a régi harcosok, hős vértanuk iránt azzal rójuk le nemcsak Radotínban, hanem az egész országban, hogy dicső partunk állandó munkát, rendes megélhetést, gondtalan jövőt biztosít felnőtnek, fiatalnak egyaránt. Ahol azelőtt munkásvér folyt, ott a szocializmus emlékművet állít. Minden munkahely, minden bölcsőde, óvoda, iskola a szocializmusnak egyegy ilyen emlékműve. Ahol azelőtt munkanélküliség, nyomor, éhség ellen tüntettek, most teljesítik a választók kívánságát, méghozzá gyorsan, a helyzet alapos ismeretében és a dolgozók aktív részvételével. SZILY IMRE A kolárovôi EFSZ-ben 2500 szarvasmarhát, 5000 sertést és megközelítőleg 30 000 baromfit tartanak, Ennyi állat között könnyen terjed a betegség s nem kis gondot okoz a betegségek elleni védekezés. Ennek ellenére Kolárovóban az állategészségügyi előírások pontos betarAmiró'l beszélni kell Gyakran olvassuk az újságokban, hogy a tejtermelésben országos viszonylatban nem állunk a legjobban. Mi petéňiek azonban azt tapasztaltuk, hogy ennek talán nem is csupán a termelök az okozói. Sokszor a felvásárló üzem részéről történik a hiba. Nem ritkaság, hogy elviszik tőlünk a kifejt tejet, de nejn hagynak itt, illetve nem hoznak vissza annyi kannát, amennyi a következő fejeshez szükséges lenne. Természetesen így a fejők olyan edényekbe öntözik a kifejt tejet, amilyenek rendelkezésükre állnak. Azokban pedig nem lehet elszállítani. Olyan eset ís előfordult, hogy a reggeli tej felét (éppen kannahiány miatt) itthagyták és a tej ki volt téve annak a veszélynek, hogy megsavanyodik a következő fordulóig. Ez különösen nyáron könnyen megtörténhet. Jó lenne, ha az illetékes szervek mielőbb segítenének az említett fogyatékosságokat kiküszöbölni. Szakács Imre, Petéň tásával (ezért prémium jár) sikerül tá-: voltartani a különböző járványokat, ami a szövetkezet számára kétszeres jövedel-í met jelentett. Egyrészt egészséges ma-; radt az állomány, másrészt: a szövet-: kezet a betegségek ellen folytatott eredményes küzdelemért csaknem 350 000 korona pénzjutalomban részesült. „ Meg kell jegyeznem, hogy a betegségek ellen nem csupán az oltótűvel védekezünk. Nagyon fontos az állatgondozók oktatása is. Évenként kb. 40—50 alka-. lommal tartunk különféle szakmai előadást, melyeken az illetékesek részt vesznek és kérdéseik alapján tárgyaljuk meg az egészségvédelmi feladatokat. Nem kis részben ez a siker titka. Dr. Patus Sándor, Kolárovo Sok az igénylő Ä Michalovcei Gép- és Traktorállo1 más dolgozói kitesznek magukért. 32 szövetkezetben szereltek be önetetőket száraz etetésre. Nagy a feladatuk ezután is. A mezőgazdasági gépek javítása mellett 56 szövetkezet vízvezetékét, fejőgépeit és az új technológiával kapcsolatos más felszerelést kell beszerelniök, hogy a szövetkezetek olcsóbban termel-: hessenek. Stýbar Rudolf, Košice HARRY SICHROVSKY: A Xien Khouang-i pagoda egyik szerzetese. (A szerző felv.) Ma természetesen minden ember legnagyobb problémája a szabadságharc és a haza jövője. A szerzetesek ugyan tiszteletben tartják azt, a parancsot, mely szerint nem szabad beleavatkozniuk a politikába, de nem térnek ki a felmerülő problémák elől. Külföldön aligha ismeretes az a tény, hogy amikor Kong Le kapitány kivonult Vientiáne fővárosból, 2000 szerzetes csatlakozott hozzá, akik ma szorgalmásan dolgoznak a felszabadított területen. A tiszteletre méltó Mahabao Kamyar Naurati, a phongszavani pagoda apátja nagy hévvel beszél a szabadságharcról. „Vallásunk előírja hogy azok érdekében fejtsük ki tevékenységünket, akik igaz ügyért szállnak síkra, az ország szabadságáért és elsősorban a bé4. BUDDHA — KONTRA USA KULUGYMINISZTERIUMA Lebilincselő kép; az élénkzöld laoszi völgyekben rikító narancssárga foltok. Ha közelebb kerülünk hozzájuk, látjuk, hogy ezek a tarka foltok buddhista szerzetesek tógái. A kopaszra nyírt, „bhiksuk" — kolduló barátok — méltóságteljesen lépegetnek a meztelen lábra húzott egyszerű sarukban. Egyik kezükben néha fából készült rizses-csésze látható, melyet különben bő csuhájuk ráncaiba rejtenek. Laosz 30 ezer szerzetese olyan hatalom, amelyet senki sem hagyhat figyelem kívül. Nincs olyan kormány Laoszban, amely a bhiksuk akarata ellen, sőt támogatása nélkül láthatná el hivatalát. Az ifjú, aki a Xieng-Houang-i Souvannatsak nevű pagodába vezetett, szorosan testhez simuló tarka inget viselt. Megtudtam tőle, hogy csaknem minden 14 — 20 éves ifjú bizonyos ideig, rendszerint 1—3 évig szerzetesként él a pagodákban. Ezen idő letelte után ismét visszatérhet a polgári életbe. Ifjú vezetőm is szerzetes volt, jelenleg a Patet Lao egységek főhadiszállásának egyik írnoka. Maha Kham Panh a pagoda apátja, aki lejött a lépcsőkön, hogy üdvözöljön bennünket, rokonszenves ember, és fiatalos megjelenése szinte meghazudtolja, hogy ily méltóságteljes tisztséget tölt be. Folyékonyan beszél angolul és franciául — „A mi vallásunk igen engedékeny és demokratikus — kezdte el mondókáját, amikor törökülésben elhelyezkedtünk a pagoda csarnokának kőpadlózatán. A Mayana-buddhizmus Buddhát istenné, eszményképpé tette, akihez a hívők imákban fohászkodnak. E felekezet legszélsőségesebb formája a lámaizmus, amelynek hívői a felekezet élő főnökét — a lámát — is istenként tisztelik. Laosz, Ceylon, Burma, Thaiföld és Kambodzsa területén a Hinayama — buddhizmus az elterjedt, amely Buddha eredeti tanain alapul és Buddhát nem tekinti istennek, hanem tanítónak. A mi hitünk az életre tanít és arra szólít fel bennünket, hogy már itt földi életünkben segítsük egymást, jól cselekedjünk, nemcsak halálunk után, a túlvilágon." Váratlanul mélyen bugó gongütések szakítják félbe beszélgetésünket. Kora reggel van, a szerzetesek kivonulnak a kolostorból rizses csészéikkel, hogy az ősi hagyományokhoz híven koldulással szerezzék meg napi élelmüket, mintahogyan Buddha tette vándorlásai közben. Tógájuk sárga színe is a mester porlepte öltözékére emlékeztet. Ami élelmet a szerzetesek összegyűjtenek, egy halomba szórják és azután igazságosan elosztják egymás között. Délben ismét koldulnak és a nap folyamán ekkor étkeznek utoljára. A szerzeteseknek tógájukon, sarujukon, ernyőjükön és rizses csészéikén kívül nein lehet semmi földi javuk. Agy helyett deszka priccseken alszanak. A kolostorban igen szigorú a fegyelem és az erkölcs, s ezt a szerzetesek következetesen be is tartják, de különösen a következő öt parancsot: ne lopj, ne ölj, ne hazudj, ne érints nőt, ne élvezz szeszesitalokat. A buddhizmusnak Laoszban nincs országos egyházi feje. Minden pagoda élén egy apát áll, akit a szerzetesek választanak, s akinek nincs felettese. A nép tiszteli és becsüli a szerzeteseket, de nem állítja őket istennel egy sorba. A hatóságok a szerzeteseket nem tartóztathatják le, nem hívhatják be katonai szolgálatra és bíróság elé sem állíthatják, viszont s szerzetesek sem emelhetnek panaszt mások ellen. „Időnknek csak csekély töredékét töltjük szent könyvek tanulmányozásával - válaszolt az apát kérdésemre. — Legfőbb feladatunknak azt tekintjük, hogy segítsünk a népnek. Első sorban a gyermekeket oktatjuk és rendszerint a mi iskolánk az egyedüli a faluban. Tanácsot adunk a parasztoknak a mezőgazdasági munkákra, és segítséget nyújtunk nekik, ha nehéz helyzetbe jutnak. Higiénikus életmódra szoktatjuk őket és szükség esetén első segélyt nyújtunk, mivel nálunk nincsenek orvosok. A nép esténként gyakran jön össze a pagodában. A parasztok elmondják problémáikat és tanácsot kérnek tőlünk." kéért küzdenek. Az a véleményünk, hogy Phouma törvényes kormánya eleget tesz ezeknek a feltételeknek." Az apát beszélgetés közben egy pálmaággal legyezgeti magát. „A bhiksuk ezen állásfoglalása talán érthetetlen sok ember számára, akik nem élnek Ázsiában," — bátorkodtam megjegyezni." „Hiszen állandóan azt halljuk hogy pz amerikaiak, a Nosavan- és Boun Oum klikk védnökei a vallásszabadságot líirdetik és a hitet védelmezik az istentelen kommunistákkal szemben." Az apát legyezőjével a mellette ülő szerzetesre mutat: — Kérdezze csak meg Sinkharadzsa testvérünket, mi a véleménye erről, ö pontosan tudja, mi az igazi helyzet. Nosavan titkosrendőrsége letartóztatta, mert faluról falura járva a béke gondolatát hirdette. Elkobozták szent könyveit, amelyekből a Pancsa Silát, hitünk öt erkölcsei elvét idézte, amelyek alapján fogalmazták meg az egymás mellett élés öt elvét is. Ezeket az elveket nem mi találtuk ki, hiszen már ezer és ezer Sve le vannak rögzítve a buddhista egyházi törvények gyűjteményében. Nosavan azonban bújtogatásra alkalmas irodalomnak tekinti. Ez azonban még nem a legrosszabb, amit Nosavan elkövetett. Pribékjei több szerzetest megkínozták, sőt, néhányat meg is gyilkoltak. Évszázadok óta egyet'en uralkodó sem vetemedett ilyen gaztettre. Az amerikaiak beavatkoznak belügyeinkbe és nem tesznek kivételt a vallassal sem. Az egyik nyugateurópai folyóiratban közölt képen egy buddhista lelkész — legalább is annak volt öltözve — megáldja & zendülők hadseregének fegyverét. Ez pedig hallatlan bűn és teljesen ellentmond legszentebb elveinknek. így festenek hát a vallás „védelmezői". Joggal állíthatjuk, hogy az USA külügyminisztériuma nem lép fel a vallás védelmezőjeként, ellenkezőleg, szembe száll Buddha tanaival. Ezek a katonák irtóznak az oktalan emberöléstől. Mivel az ellenséges hadsereg katonái amúgy is megfutamodnak, vagy megadják magukat, mert nem akarnak harcolni az igazságtalan ügyért és ölni sem akarnak, a legtöbb csata úgy végzčdik, hogy a katonák nem kényszerülnek a buddhista vallás tör- * vényeinek megsértésére. Nem kaptam azonban választ a szerintem legfontosabb kérdésre: Mi a buddhista szerzetesek állásfoglalása a háború kérdésében, ha elítélik az emberölést?" — Ezt a kérdést annak tudatában tettem fel, hogy egyetlen . mondattal ő sem magyarázhatja meg azt, amiről emberemlékezet óta folyik a bölcselők vitája. Az apát arcán mosoly fut végig és hosszas magyarázatba kezd, amelynek végső kicsengése ez: — A békét, a semlegességet, a békés egymás mellett élést és azon célok követését hirdetjük, amelyek összhangba hozhatók a Buddha által kijelölt úttal. Nem teljesen magától értetődő tehát, hogy azokért imádkozunk és azoké az áldásunk, akik e célok elérésére törekednek, nem pedig azoké, akik ennek ellenkezőjét akarják?" Újabb gongütés jelzi, hogy alkonyodik, hogy ismét eltelt egy nap. Nemsokára a szerzetesek fáklyákkal világítva kísérnek ki bennünket a szabadba, ahol ragyogó csillagokkal teleszórt ég borul a laoszi hegyekre és völgyekre. KÖVETKEZIK: DOLLÁRÖZÖN ÉS CÖLÖPHÁZAK. JJJ SZÖ 4 * 196 1- június 9.