Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-09 / 159. szám, péntek

Senecen befejezéshez közeledik a küljöldi diákok részére rendezett első egyéves különleges előkészítő-tanfolyam szlovák nyelvből. A tanfolyam száz hallgatója örül, hogy a szlovák nyelv alapjait annyira elsajátította, hogy megkezdheti főiskolai tanulmányait hazánkban. Képünkön a külföldi diákok egy csoportja a seneci internátus előtt, ahol egész éven át szorgalmasan tanultak. (V. Pribyl — CTK felvétele) Mindkét fél jól jár L

enšo bácsi!... elmenne a Feketehegyhez? — kérdezi a szövetkezet könyvelője az irodába lépő őszhajú embertől. — Aztán minek? — kérdez vissza a megszólított. \ — Megérdeklődné Jón Krškától, vállalná-e még 35 üsző őrzését. Mikor a párbeszédből/ megtudom, hogy a dél-vidéki szövetkezetek növendékúllományának őrzéséről van szó, érdekessé válik számomra a téma. Nyomban elhatároztam, hogy. kísérőnek szegődöm a küldönc mellé. Legelőkön, kaszálókon keresztül kettesben tartunk a nekem ismeretlen hely felé. 75 évesnek mondja magát az öszhajú Lenšo Jozef, ám a lépést jól szaporázza, pedig a fű valahogy nem olyan tapadós, mint a síkságon, állandóan kicsúszik a láb alól s nehezíti a járást. A beszélgetést mindketten kerüljük, mert a tüdőt alaposan igénybe veszi az állandó emelkedő. De mikor észreveszi Lenšo bácsi, hogy érdekel a táj, nem állja meg szó nélkül: egyegy magaslatról tájékoztat. — Onnan indultunk el — mutat vissza a falura — az meg amott Dolný Kubín. Bíztat, hogy a forrásnál megpihenünk, onnan szemlélhetem a környéket s a hegyekkel is megismertet. Ahogy letelepedünk, füstölt szalonnával, puha kenyérrel kínál Len'so bácsi. Egy-két falat után elkezdi a szót és nemcsak a hegyek nevét ismerteti, beszél a szövetkezet életéről is. — Három évvel ezelőtt alakult és nagy területen gazdálkodik a veličnái szövetkezet; 1180 hektáron. Ennek több mint a fele legelő. Az állomány nem is győzi lelegelni a füvet. Igaz, még nincs sok belőle, csak 41 szarvasmarha esik 100 hektárra. Szövetkezetünk azért vállalja a öatai meg a mikulai szövetkezetek növendékállományának legeltetését és még elfogad vagy 35-öt a Veiké Záluzí-i szövetkezettől, hogy 150-re egészítse ki az állatok számát, mert van fű bőven. Lenšo bácsi a megmaradt kenyeret meg bicskát fehér vászonterít óbe csavarja s a tarisznyába dugja. Letérdel a forrás mellé és jót húz kristálytiszta vizéből. En sem mondok ellent a csábító italnak. — Tudja, ha ebből a vízből iszik az ember, már induljon is — oktat ki a tapasztalt vezető — mert máskülönben megfázik, oszt köhög egy hétig is. Í

gaza lehet Lenšo bácsinak, mert olyan hideg a víz, mintha most olvjidt hólé lenne. Boróka, erdei mogyoró, galagonya meg kökénybokrokon törünk keresztül, majd egy tisztásra érünk. Ismét hegysor tárul elénk; az egyik csúcs sötétebb. Valószínűleg ez az a hely, ahová el kell jutnunk. Nem lehet messze, mert a kolompok hangja már hozzánk ér. Ahogy közeledünk, egyre több jel mutatja, hogy ember tanyázik a közelben. Füstöt és égett zsírszagot hoz a szél. Bizonyára nyársonsültet készít a pásztor. A szállás közelében nagy csaholással fogad egy hatalmas kutya. Szerencsére gazdája is előjön a fenyőgalyakból tákolt sövény mögül. — Jöjjenek közelebb — bíztat, mikor látja, hogy megtorpantunk — nem bánt, csak szeret morogni. Ján Krškán látni, hogy örül a látogatóknak. Ritka vendég errefelé az ember. Ö is csak akkor megy le a faluba, ha elfogy a kosztja. Otthon megrakja a zsákot, fölteszi a ló hátára, maga is mellé ül és máris visszatér, mert az állatokat nem hagyhatja magára. — Hogy jól legelnek-e az üszök? Csak az első napokban mozognak többet a kelleténél, aztán úgy megszokják a legelést, mintha mindig a szabadban éltek volna. Már azt is tudják, hol az ivóvíz, s ha megkívánják, felkeresik. Az esti beterelés sem jár nagy gonddal, a sót a szállás bejáratánál raktam szét, este előtt arrafelé irányítom a csordát s innen már könnyű beterelni — mondja a pásztor. Tápasztalt pásztor Krška elvtárs, meg tudja oldani az őrzéssel járó nehézségeket. Am mindenekelőtt a legelő jó beosztását tartja fő feladatának, hogy az állomány mindenkor jóllakhasson, mert ettől függ a fejlődése. Állítása szerint 50 dekán felül szedhet magára egy-egy üsző, ha kedvező az időjárás. Ugyanis a szabadban tartózkodó állományra a hideg nem olyan ártalmas, mint az eső, mert ettől hamarább megfázik és ilyenkor kevés a növekedés. Eddig azonban az időjárás jól viseli magát s ha melegebb lesz, az eső sem árt annyira. A bokrok között szétszéledve tépik a növendékek a jó falatot. A pásztor elindul körútjára, hogy az elkalandozókat visszatérítse. Mi is búcsút veszünk a szállástól, a Feketehegytől s indulunk vissza a falu felé. \ A ichal Medveckýt, a könyvelöt az iV*- irodában találjuk, még nem fejezte be napi munkáját, így szót válthatunk vele. — Nemcsak azzal törekedünk az adott lehetőségek gazdaságos kihasználására, hogy növendékállatok legeltetését vállaljuk, hanem saját állományunkat is növeljük, — tájékoztat a könyvelő. A három év alalt 258 darabról 470-re szaporítottuk a szarvasmarhaállományt, részben saját, részben vett borjúk felnevelésével. S míg nem lesz elég állatunk, melyek győzik a füvet legelni, rendelkezésére bocsátjuk másnak is a legelöt, mert az is hoz valamit a házhoz. Hoz bizony, s jól jön nekik a kukorica, amit ök a magas fekvés miatt nem is termelhetnek. Es hogy menynyit kapnak belőle? Az attól függ, milyen gondját viselik a legelőre fogadott jószágnak. Ugyanis egy üsző után a súlygyarapodás szerint 140 kg kukoricától 190 kg-ig terjed a díjazás. * — Gondoskodtunk róla, hogy a legnagyobb díjazást érdemeljük ki — jegyzi meg a könyvelő — hektáronként egy mázsa műtrágyát szórtunk szét a legelőn. Medvecký elvtárs bízik benne, hogy munkájukat siker koronázza. Remélem, a éatai és mikulai szövetkezetesek is megelégedve szemlélhetik majd őszkor a legelésre küldött állományukat. BENYUS JÓZSEF PATINCEI HATÁRJÁRÁS Szemet gyönyörködtető a patincei határ Különösen a kövérlevelü cukorrépán akad meg a szem. Persze nem véletlenül jő a cukorrépa, hanem azért, mert az egyelést már május 9-re befejezték, május 27-ig pedig a második kapálást és a kártevők elleni védekezést is elvégezték. Bár a szövetkezet tagsága csak 320 mázsás hektárhozamra tett kötelezettségvállalást, a látottak alapján joggal bizakodhatunk: a 400 mázsa is meglesz. A szövetkezetben nemcsak a cukorrépa növényápolási munkáit végzik gondosan és idejében, hanem a takarmánybetakarítást is. A szövetkezet 98 hektár heréjét kiváló milőségben rakták kazalba és igazán örvendetes tény. hogy a téli szálastakarmány-szükséglet felét már az első kaszálásból biztosították. Kovács János, Patince AZ IPARI TELEVÍZIÓ A távolbalátás alapjai már régebben ismeretesek, de a nagyobb távolságokra való közvetítés csak a harmincas évek körül valósult meg először. Az utóbbi tíz év a televízió rohamos fejlődésének a jegyében telt el hazánkban is. Ha manapság a televízió fogalmával találkozunk, rendszerint csak a televízió által sugárzott műsorra gondolunk. Ez érthető is, hiszen a dolgozók legszélesebb tömegei a távolbalátásnak ezzel a formájával kerülnek kapcsolatba. A televízió által naponta sugárzott műsor értesít bennünket a legújabb eseményekről, tanulunk belőle, de legfőképp — kikapcsolódva a napi munkából — szórakoztat. A televízió felhasználhatósága azonban szélesebbkörű. mint a kultúrszükségletek kielégítése. Beleillesztve a mindennapi élet munkamenetébe, segítőtársra talál benne az ember munkájában. A televíziónak ezt az alkalmazását szokás ipari televíziónak nevezni. Ez a megjelölés nem a legtalálóbb, mert a televízió alkalmazási lehetőségei lényegesen túllépik az ipar keretét, de e téren a legkülönbözőbb és gazdaságilag legindokoltabb az alkalmazása. Csehszlovákiában az ipari televízió komolyabb kezdete az 1956os évre tehető, amikor megalakult a „Televízió fejlődését irányító kormánybizottság". Feltételezhető, hogy a szocialista ipar folytatólagos automatizálása mellett a televízió alkalmazása a jövőben sokszorta nagyobb lesz, mint napjainkban. Az ipari televízió alap-feladata a kép felvétele, egy távolabbi helyre való továbbítása és a kép reprodukciója. A két átvitele elvben kétféle módon lehetséges: rövidebb távolságra kábel segítségével és nagyobb távokra drótnélküli úton. Az ipari televízió fejlődése szempontjából vissza kell kissé térni a műsorsugárzó televízióhoz. Innen indult el ugyanis az ipari televízió, tekintve a felvevő készülékek futószalagon való gyártását. Rövidesen kiderült, hogy a televízió — előnyös tulajdonságait tekintve — hathatós segítőtársa lehet' az embernek a technika és tudomány legkülönbözőbb területein. Az első kísérletek a sorozatgyártású kereskedelmi készülékekkel valósultak meg, azoknak kisebb módosításai után. A további fejlődésben ' és terjesztésben nagy akadályt jelentettek a készülékek üzemeltetésének igényes feltételei és a berendezések bonyolultsága. A legutóbbi években az ipari televízió lényeges szerkezeti egyszerűsítéseken ment át. Mindezek elr lenére az ipari televízió továbbra is függ a műsorsugárzó televízió fejlődésétől is, mert egyes alkatrészek, sőt egész szerelési egységek' mindkét rendeltetésű készüléktípus számára azonosak. Hazánkban az ipari televízió fejlődésének és a készülékek gyártásának biztosítására a prágai TESLA-RÄD10SPOJ nemzeti vállalat hivatott. A készülékek szerkezeti sajátosságai Az ipari televízióval szemben támasztott követelményeket az alkalmazási és a felhasználási környezet határozza meg. Az alkalmazás rendszerint olyan helyen történik a gyártásban, ahol csak ritkán tételezhető fel szakszerű kezelés. Ezért az ipari televízió berendezéseit úgy kell megszerkeszteni és összeállítani, hogy a kezelés lehetőleg a legegyszerűbb legyen. A beállítási időnek rövidnek kell lennie, hogy az egész felszerelés csaknem pillanatok alatt üzemképes legyen és a kezelési elemek száma lehetőleg alacsony legyen. Legtöbbször az egész berendezés gyors áthelyezésével is számolni kell. Ebből következik az a követelmény, hogy az egyes alkatrészek könnyűek legyenek. Célszerű, ha a berendezések méretei nem túl nagyok, hogy kis és nehezebben hozzáférhető helyen is el lehessen őket helyezni. Gyakran fennáll a mechanikai megrongálódás veszélye, amivel előre számolni kell a berendezés szerkezeti előkészítésénél. Ha a felvevő berendezés magasabb, vagy kimondottan magas hőmérsékletű környezetben hivatott dolgozni, gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről, beleszámítva a vízzel, esetleg levegővel való hűtési lehetőségeket. Olykor vízalatti fevételezésről van szó, amely újabb igényeket támaszt a vízmentesség biztosítása érdekében. Sok esetben, de főleg a víz alatt végzett munkáknál feltétlenül gondoskodni kel! a megfelelő intenzitású megvilágításról. A szabadban elhelyezésre kerülő alkatrészeknél, elsősorban a felvételi kameráknál biztosítani kell az időjárás viszontagságai elleni védelmet. Külön kell megemlíteni a rádioaktív sugárzás elleni védelem szükségességét azokban az esetekben, amikor olyan környezetben folyik a felvételezés, ahol intenzívebb magsugárzással lehet számolni. Ilyen munkahelyek az atommagenergia békés célokra történő felhasználásánál aktuálisak (atommag-reaktorok, részecskegyorsító berendezések, gammadefektoszkópia, stb.). Vannak esetek, amikor a televíziót robbanási veszéllyel járó környezetben kell alkalmazni, máskor pedig különleges alakú és rendkívül kisméretű készülékekre van szükség. Az itt elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az ipari televízió berendezése'i nem lehetnek univerzálisak. Néha elégendőnek bizonyul a szokásos berendezések átalakítása, de az esetek túlnyomó részében egészen sajátságos szerkezeti követelményeket kell kielégíteni. Minden különlegesség rendszerint növeli a berendezés előállítási költségeit. Az ipari televízió esetében is fontos körülmény, hogy a berendezések magas beszerzési ára és költséges működtetése ne legyen fékezője a széleskörű alkalmazásnak. Ezért az ipari televízió berendezéseiben — ahol arra csak lehetőség van — szabványos alkatrészeket szokás felhasználni és biztosítani kell a pótalkatrészek beszerzési lehetőségeit megfelelő mennyiségben és minőségben. A fontosabb alkalmazási lehetőségek Gépipar. A futószalag jellegű gyártásnál fontos szerepet játszhat a televízió az ellenőrzésben, főleg a feldolgozásban levő munkadarabok helyzetének a megállapításánál az automatizált gyártási menetben. A nagyméretű és magas fordulatszámú forgó gépalkatrészek vizsgálatát mély vermekben szokás végezni. Biztonsági szempontból a közvetlen megfigyelések csaknem lehetetlenek. E téren felhasználható a televízió aZ" esetleges deformálódás vagy más rendellenességek megállapítására. A repülőgép- és autógyártás ellenőrzési fázisában a prototípusok működését közvetlenül menet közben szokás megfigyelni. Az autóra rendszerint alulról erősítik fel a felvevő készüléket, hogy megfigyelhessék a kerekek, rúgók működését és a fordulókban az abroncsgumik viselkedését. A repülőgépek új típusait először modelleken tanulmányozzák aerodinamikai szélcsatornában. Ezek a modellkísérletek előnyösen megfigyelhetők televízió segítségével. A televízió fontos segédeszköz a rezgési jelenségek tanulmányozásánál és a repülőgépek alkatrészeinek sztatikai vizsgálatánál. Vegyipar: A vegyiparnak számos olyan ágazata van, ahol gyakori az emberi szervezetre káros hatású környezet. Ezeken a helyeken csaknem felbecsülhetetlen a televízió szerepe. A gyúlékony vagy robbanó anyagok gyártásánál biztonsági szempontból fontos a televízió közvetítésével történő ellenőrzés. Köztudomású, hogy a cementgyárak levegője rendkívül poros. A technológiai folyamatok ellenőrzésénél a mérő és megfigyelő műszerek magas hőfoknak is ki vannák téve. Ezért a cementgyárakban alkalmazott készülékek hőálló és pormentes kivitelben készülnek. A vegyipar többi ágazataiban is, pl. a cukorgyártásban, szeszgyártásban, sörfőzésnél, üveggyártásnál, bőrfeldolgozásnál stb. is többnyire azokon a helyeken alkalmazzák a televíziót, ahol a környezet káros hatással van az emberi szervezetre, vagy pedig a közvetlen megfigyeléseknek nincsenek meg a feltételei. Bányászat. A bányaiparban a televíziót a geológiai feltárásoknál, a földalatti termelésben és a felszíni fejtésben szokás alkalmazni. A földtani kutatásoknál a fúrások alapján a televízió segítségével meg lehet állapítani a rétegek vastagságán kívül azok hajlásszögét és általános orientációját. A fúrásoknál alkalmazott berendezések külön erre a célra készülnek és rendkívül kisméretűek. Meg kell oldani a megfelelő megvilágítás kérdését is a fúrás belsejében. A televíziós szondákat eddig mintegy 400 m mélységig alkalmazták. Hasonlóak a televízióval szemben támasztott szerkezeti követelmények a legkülönbözőbb csővezetékek ellenőrzésénél. A vezeték belső falainak elváltozásait és a lerakódásokat szokás ezen az úton megfigyelni. A bányász-diszpécser szolgálatában is előnyös a televízió alkalmazása, főleg a földalatti közlekedés ellenőrzésére és irányítására, de közvetlenül a gépi termelés vezetésével is a veszélyezettebb szakaszokon. Ilyen irányban alkalmazzuk a televíziót az ostravai szénkörzet egyes üzemeiben. A felszíni fejtésnél a televízió alkalmazása a hatalmas méretű fejtőgépek működtetésének ellenőrzésében vált be. A gépkezelő — tekintve a gépezet méreteit — sokszor nem láthatja közvetlenül a fejtés helyét, csakis a televízió monitorjában. Kohászat. Ebben az iparágban az újabb üzemekben a televízió segítségével irányítják a diszpécserszolgálatot. Ezáltal megjavulnak a munkakörülmények a nagyolvasztóknál, a martinkemencéknél és a hengerműveknél. A kemencékben lezajló folyamatok ellenőrzésére a televíziós felvételezés periszkópok segítségével történik. A Szovjetunióban az ismert „Uralmas-závod" kohászati nagyüzemben a televízió révén évente több mint 1,5 mii. rubelt takarítanak meg. A kohászati üzemekben a televízió felhasználható a magas hőmérsékletek mérésére az infravörös sugárzás alapján. Energia termelés. A hőerőművekben a figyelem központjában az égési folyamatok ellenőrzése áll. Ez televízió útján kétféleképpen figyelhető meg: a tűztérben és az égési füsttermékek megfigyelésében. Az energiatermelés legújabb útja az atommag energiájának a felszabadítása az atommag-reaktorban. Tekintettel a sugárzási veszélyre, a maghasadás folyamatának részleteit legcélszerűbb televízió segítségével megfigyelni. A magas aktivitású rádióaktív anyagokkal minden műveletet csak távolból lehet végezni. A megfigyelés legelőnyösebb eszköze szintén a televízió. A modern technika nemegyszer megköveteli a vízalatti munkák végzését. A búvárok leszállása előtt célszerű a munkahely megvizsgálása televízió segítségével. A vízalatti felvételekre sajátos szerkezetű készülékek szolgálnak, külön megvilágító berendezéssel. A televíziónak ilyen irányú alkalmazására több példát lehetne felhozni hazánkból is. így felsorolhatnánk még több olyan iparágat, ahol a televízió alkalmazásának megvannak a lehetőségei. Tudomány és kultúra. Az ipari televízió elfoglalja a maga helyét a tudomány és kultúra terén is. Az orvostudomány kapcsolatban a legfelsőbb oktatással már régebben alkalmazza a televízió által közvetített súlyos műtéteket, például szívoperációt az orvostanhallgatók képzésénél. A röntgenfelvételeket sem szükséges ma már a szakorvosnak közvetlenül megfigyelni és ezáltal saját magát is kitenni a sugárzási veszélynek. A televízió a röntgenfelvételezést biztonságossá teszi. Az oktatásban, legfőképp a szakiskolákban fontos szerepet tölthet be a televízió a tananyag mélyebb és alaposabb megértetésénél. A színpadi rendezőnek is nagy segítséget nyújthat a televízió a színdarab közvetlen irányításánál játszás közben. Az ipari televízió jövője A televízió alkalmazásának fontos követelménye a jövő szempontjából a készülékek méreteinek további csökkentése. Hazánkban ma már gyártunk olyan kvantikon felvevő csövet, melynek átmérője csak 14 mm és hossza alig 90 mm. A további méretcsökkentésnek fontos útja a tranzisztorok felhasználása. A másik lényeges távlati követel,mény a térbeli felvételezés — sztereoszkópikus felvételek továbbítása. A színes televíziónak persze szintén megvannak a kilátásai az ipari alkalmazásoknál is. A tudomány és technika csúcsteljesítményét, a világűrkutatás eredményeit nem lehet elhallgatni akkor, amikor az ipari televízióról van sző. Elég fellapozni azokat a hivatalos jelentéseket, amelyek a világűrkutatás egyes lépéseiről számolnak be és a legtöbb esetben találkozunk a televízió felhasználásával is. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az ember a televízió segítségével nemcsak kulturális igényeit elégítheti ki, hanem a tudomány és technika területén nagyon fontos segítőtársra is talál benne. VARGA ISTVÄN, a kémiai tudományok kandidátusa ÜJ SZÖ 5 * 1961. június 9.