Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-28 / 178. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetele ! UJSZO SZLQYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZOTTSA6ANAK NAPILAPJA 1961. június 28. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 178. szám DÖNTŐ A JELENTŐSÉGE Az egyik közismert, leggyakrab­ban emlegetett Lenin idézet kétség­kívül az, amely a munkatermelé­kenység növekedésének döntő je­lentőségét hangoztatja a szocializ­musnak a kapitalizmus feletti végleges győzelme szempontjából. Ezt a lenini tételt népgazdaságfej­lesztési tervünk teljes mértékben figyelembe veszi és pontos számok­ban, feladatokban konkretizálja. Az idei terv szerint a munka termelé­kenységét 6,7 százalékkal kell nö­velnünk, a harmadik ötéves terv pedig 43 százalékos növekedést irá­nyoz elő. Lenin tanítását figyelembe véve mindenki számára világos, hogy itt nem csupán műszaki-gaz­dasági ügyről van szó, hanem egy­úttal nagyon is igényes és belát­hatatlan fontossággal bíró politikai feladatról. Ennek sikeres teljesíté­sétől függ ugyanis elsősorban azon célkitűzésünk valóra váltása, mely gazdasági téren a legfejlettebb ka­pitalista államok színvonalának el­érésére és túlszárnyalására irányul. A munkatermelékenység gyors ütemű növelésében az elmúlt évek­ben dicséretre méltó eredményeket mutathatunk fel. A termelékeny­ség fejlődése iparunkban gyorsabb, mint a legfejlettebb kapitalista or­szágokban. Számunkra azonban ez már kevés. A harmadik ötéves terv kitűzte feladatok ugyanis ezen a téren sokkal igényesebbek. Márpe­dig eredményeink mércéje manap­ság nem lehet más, csakis az, ho­gyan valósítjuk meg ezeket az igé­nyes feladatokat. S itt őszintén meg kell mondanunk, hogy nem lehetünk teljes mértékben elége­dettek. A terv például megszabja, hogy évente a termelés bővítésé­nek átlagosan 72 százalékát a mun­katermelékenység növekedésének kell fedeznie. Az első negyedévben azonban csupán 58 százalékát fe­dezte. Magától értetődik, hogy ilyen helyzet huzamosabb időre elképzel­hetetlen lenne és fennmaradása komoly nehézségeket okozna nép­gazdaságunknak. Egyetlen példa meggyőzően szemlélteti ezt. Gép­iparunkban a termelékenység nö­vekedését a munkaigényesség csök­kentése fejezi ki. Tavaly a mun­kaigényességnek egy százalékkal való csökkentése 3,5 normaórát je­lentett, ami a termelő munkások által ledolgozott mintegy 3 millió munkaórát tett ki. Ha mármost ez­zel az egy százalékkal, avagy csu­pán egy töredékével lemaradunk a munkatermelékenység tervezett növelésének teljesítésében, ez azt jelenti, hogy vagy kevesebb gépet gyártunk a tervezettnél, amire pe­dig népgazdaságunk számít, vagy­pedig a termelésbe sokkal nagyobb számú munkást kell bekapcsolni, amivel pedig nem számíthatunk. A munkatermelékenység növelése terén ma már alapvetően más a helyzet, mint az elmúlt években. Üzemeink régebben olyan tartalé­kokkal rendelkeztek, amelyeknek kihasználása nem volt nehéz az irá­nyító és szervező munka számára. Ma már ezt a kérdést ilyen könnyen nem oldhatjuk meg. Most már rendszerint minden részletében alaposan átgondolt, megfontolt, a termelési folyamatban mélyreható beavatkozás szükséges a tervezett célok eléréséhez, amely nemcsak rövid időtartamra szóló, avagy egyszeri akcióval számít, hanem a műszaki fejlesztés, a munkaszer­vezés és az irányítás távlati prob­lémáinak következetes megoldásá­val is. Az új helyzetet sok üzemünkben még nem értelmezik megfelelően. Előfordul, hogy egyes helyeken sokkal több energiát fordítanak an­nak bizonygatására, hogy a munka­termelékenység növelésében meg­szabott feladatok túlságosan maga­sak, mint magának a kitűzött fel­adatnak a teljesítésére. Ezekben a vállalatokban példát vehetnének olyan üzemektől, amilyen például a Pal Kbely, ahol a termelékenység tervezett növekedését számos mű­szaki-szervezési intézkedés végre­hajtásával már egész évre bizto­sították. Ma már hozzáláthattak a jövő év ez irányú feladatai megva­lósításának konkrét előkészületei­hez. Ha a munkatermelékenység nö­velésében előforduló fogyatékossá­gok okait keressük, látjuk, hogy azokat gyakran a műszaki fejlesz­tés egyoldalú értelmezése okozza. Sok helyen nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyártmányok valóban megfeleljenek a legkorszerűbb kö­vetelményeknek, a világszínvonal­nak, magával a termelés műszaki­szervezési színvonalával azonban már kevesebbet törődnek. Egyebek között az is mutatja ezt, hogy míg a konstrukciós osztályok — ame­lyek a termékek magas műszaki színvonalát hivatottak biztosítani — rendszerint jól ki vannak építve az üzemekben, addig a termelés tökéletesítését hivatott technológiai osztályok ehhez viszonyítva általá­ban jóval gyengébbek mind a ká­derek számát, mind szakképzettsé­güket illetően. A műszaki fejlesztés ilyen egyoldalú szemléletével az üzemi pártszervezeteknek sehol sem szabad megbékélniök. Keresz­tül kell vinni mindenütt annak el­ismerését, hogy a magas műszaki előrehaladásra irányuló törekvés­ben kölcsönösen összefügg a gyárt­mányok színvonalának és a terme­lésnek tökéletesítése. Csakis ily módon teljesíthetjük az elkövetke­ző években a munkatermelékenység növelésében kitűzött valóban igé­nyes feladatokat. A termelési folyamat műszaki és szervezési színvonalának emelésé­hez a távlati feladatok figyelembe­vételével kell hozzálátnunk. Ez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy tétlenül nézhetjük a mun­katermelékenység növelésében az idén előforduló fogyatékosságokat. Hiszen a folyó év is a harmadik ötéves tervbe tartozik, sőt annak éppen kiinduló pontja. Nem té­veszthetjük szem elől, hogy minden teljesítetlen feladat megnehezíte­né a jövő évek célkitűzéseinek el­érését. Egyes üzemek tapasztala­tai mutatják, hogy a munkaterme­lékenység növelésében mily ked­vező eredmények elérésére nyílik lehetőség, ha a feladat teljesítésébe bekapcsoljuk a munkások és mű­szaki dolgozók nagy tömegeit. A brnói J. Sverma Gépgyárban pél­dául ez irányban jól kihasználják a dolgozók anyagi érdekeltségét. A prémiumok célszerű elosztása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a munkaigényesség csökkentésének feladatait rendszerint jóval határ­idő előtt teljesítik. Az anyagi érde­keltség megfelelő formája párosul­va a szocialista munkabrigádok és a többi versenyzők lelkesedésével minden bizonnyal kedvező eredmé­nyeket hoz mindenütt. Ennek leg­főbb kezessége a kommunisták példaadása és a munkatermelé­kenység növelésének nagy társadal­mi jelentőségét ismertető politikai meggyőző munkája. A Nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a munkabiztonságról és az egészség védelméről szóló törvényt A KÉPVISELŐK ELFOGADTÁK AZ 1960. ÉVI ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁST • KÖZEL MÁSFÉL MILLIÁRD KORONA A NEMZETI BIZOTTSÁGOK CÉLJAIRA (Tudósítónktól) — A Nemzet­gyűlés kedden a munkabiztonság­ról és az egészség védelméről szó­ló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását. A keddi ülésen is részt vettek a párt és a kormány képviselői. A látoga­tók részére fenntartott karzaton jelen voltak a prágai üzemek dol­gozóinak küldöttségei és a Szak­szervezetek Központi Tanácsa El­nökségének tagjai. A keddi tárgyalást ZDENEK FIER­LINGER, a Nemzetgyűlés elnöke nyi­totta meg és bejelentette, hogy a Nemzetgyűlés Elnökségéhez folyó évi június 27-iki keltezéssel elnöki le­irat érkezett, amely szerint a köz­társaság elnöke az alkotmány 62. cik­kelye értelmében az Állami Ellen­őrzési és Statisztikai Központi Hiva­tal vezetésével PAVOL MAJLING mi­nisztert bízta meg. P. Majling miniszter az ÁHami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal vezetője (ČTK) — Antonín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke kedden, június 27-én a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság alkotmányának 62. cikkelye alapján Pavol Majling minisztert megbízta az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal vezeté­sével. A munkabiztonságról és az egész­ség védelméről szóló jelentős tör­vényjavaslatot a Szakszervezetek Központi Tanácsa kezdeményezésére ZliPKA, KOZELKA, PAŠEK, ZAVÉTÄ és MATL nemzetgyűlési képviselők csoportja terjesztette elő. A tör­vényjavaslatot az egészségügyi és alkotmányjogi bizottságok közös je­lentése alapján FRANTIŠEK ZUPKA, a Szakszervezetek Központi Tanácsá* nak elnöke, a törvényjavaslat elő­adója ismertette. FRANTIŠEK ZUPKA képviselő hangsúlyozta, hogy az előterjesztett törvényjavaslat egyike azon rendkí­vül fontos intézkedéseknek, amelyek a CSKP KB a balesetek lényeges csökkentése szükségességéről szóló (Folytatás a 2. oldalon.) l]llllllllll!!H!IIIIIIEI!lílllllllllll!lllill!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII] A Rajecké Teplicei pionír-sátorváros e hét elején benépesült. „A vörös zászló nyomában" expedíció résztvevőinek legjobbjai egy hetet töltenek a gyönyörű helyen. A pionírok üdülésük utolsó napján a párt és a kor­mány képviselőivel találkoznak. Képünkön a libereci fiatalok a táborban. (S. Petráš, ČTK-felvétele). A Bratislavai Magasépítkezési Vállalat dolgozói TÖRLESZTIK ADÓSSÁGUKAT SERKENTŐLEG HATOTT A CSKP KB HATÁROZATA • FOKOZOTT MUNKAIGYEKEZET AZ ÉPÍTKE­ZÉSI DOLGOZÓK NAPJA ELŐTT « 1360 LAKÁS AZ ELSŐ FÉLÉVBEN • A SZÜLÖK SEGÍTENEK AZ ISKOLÁK ÉPÍTÉSÉBEN A CSKP Központi Bizottsága több mint két hónappal ezelőtt fog­lalkozott az építkezések problémáival és felülvizsgálta a lakásépítke­zésben a XI. pártkongresszus határozatának teljesítését. A Bratislavai Magasépítkezési Vállalatban a határozat alapján felülvizsgálták a terv teljesítésében az év elejétől fennálló lemaradás okát. A rossz munka­szervezésért, a munkából való kimaradásért és a gyakori munkahely változtatásért, az anyagellátásban előforduló hibákért, a gépi eszközök elégtelen kihasználásáért bírálták az illetékes dolgozókat. Számokban kifejezve a lemaradás a terv teljesítésében meghaladta a 14 millió koronát: 237 lakást és 6 más épületet nem adtak át idejében a ren­deltetésnek. Jobbra fordult a helyzet Az utóbbi két hónapban már tör­téntek változások, azonban az adós­ság törlesztésére indított mozgalom különösen az építkezési dolgozók napja előtt bontakozik ki teljes mé­retekben. Az üzem 200 munkacso­portja naponta 1000—1000 koronával igyekszik túlteljesíteni a tervet, így az üzem naponta 200 ezer koronával és havonta 5 millió koronával tör­lesztheti adósságát. A terv teljesítését az építkezési dolgozók a munkatermelékenység növelésével és részben a meghosz­szabbított műszakokkal akarják el­érni. Javulás állt be a munkaszerve­zésben is. Ha a helyzet megkívánja a három fő munkaszakasz felelős dol­gozói mindennap megbeszélést tar­tanak az operatív terv alapján feles­leges papírmunkák nélkül közvetle­nül intézik az ügyeket. Rendes kerékvágásba lendűl a lakásépítés Az első félévben az üzem 1360 la­kás építését tervezte és mai napig több mint ezer lakást adott át. A hátralevő két nap alatt több mint 300 lakás építését fejezik be a Mi­letič utcai, a krasňanyi és Ružová Dolina-i új lakónegyedekben. A meghosszabbított műszakokban és különösen a szombaton és vasár­nap végzett munkával biztosították a feltételeket a lakásépítkezésben mutatkozó lemaradás behozására. Szombaton és vasárnap az* üzem több mint 200 teherautója dolgozott, s csak a közlekedési osztály dolgozói 3050 munkaórát dolgoztak le. A 8470 tonna magasépítkezési anyag leszál­lítása és egyéb munkálatok értéke közel 85 ezer koronát tesz ki. Meggyorsítják az iskolák építését A magasépítkezési vállalat hét is­kolát épít. Három 23-tantermes is­kola készül a napokban a Februári Győzelem úton, Prievozban és Kras­ňanyn. Az építkezési dolgozóknak a szülők is felajánlották segítségüket. A téglamezei iskola szülői közössége a Thälmann utcán épülő iskolában elvégzi a tisztítási munkálatokat és rendbehozza az épület környékét. Egyben felhívással fordul a többi iskolák környékén lakó szülőkhöz, hogy ők is segítsenek a befejező munkálatoknál. D. V. I ľ* 4**®* ! , Ä I Kelet-Szlovákiában, a trebišovi járásban is teljes ütemben folyik 1 í! IÍ nUl Píl Pf PSPľl ílľŕľíílíS K az arat äs. A gabonabetakarításnál ezen a vidéken is az új technológiát A v£#1&&vUvlvUvU U« Ulliun helyezik előtérbe. Például a lelesiek az 550 hektár gabonából 310 hektárt többmenetesen aratnak, s hogy a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentsék, a rendelkezésük­re álló gépeket vasárnap is üzemeltetik. A képen: Varga Viktor kombájnos, aki szombaton és vasárnap 15 hektárról csépelte el a rendrevágott árpát. (M. Tuleja — ČTK felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents