Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-21 / 171. szám, szerda

Az angolai helyietet kivizsgáló EKSZ-aEbizottság teljesítse azonnal feladatait New York (ČTK) — V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldötte levelet adott át az angolai helyzetet kivizsgáló ENSZ-albizottság elnökének. Ebben a legteljesebb tájékoztatást követeli azokról az intézkedésekről, amelyeket az albizottság az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács határozatában számára kitűzött feladatok teljesítése érdekében foganatosított. A levél továbbá kéri annak a közlését, vajon az albizottság fordult-e már Angola meglátogatása ügyében a portugál kormányhoz? V. A. Zorin kijelentette, hogy az állandóan rosszabbodó angolai helyAz angolai hazafiak támadást intéztek Ambriz kikötő ellen Lisszabon (ČTK) — Az angolai nemzeti felszabadító mozgalom egységei június 19-én támadást intéztek Ambriz fontos észak-angolai kikötő ellen. A Lusitania hírügynökség közlése szerint a támadás négy őrán át tartott. A hazafiak támadása főképpen a repülőtér ellen irányult. A partizánok elpusztították a kifutónáIyákat, felgyújtották a repülőtér épületeit és a raktárakat. A hírügynökségek közlik továbbá, hogy a partizánok támadást intéztek a gyarmati hadsereg hadállásai ellen Carmona és Caiongo városok térségében és elpusztították a Dengeo folyón át vezető hidat. zet veszélyezteti a békét és a biztonságot Afrikában s nem tűr halogatást. Mint ismeretes, a portugál kormány nem hajlandó elismerni az ENSZ ama jogát, hogy állást foglaljon az angolai kérdésben és a Biztonsági Tanács legutóbbi határozatát „törvényellenesnek" minősítette. A havannai csehszlovák kiállítás nagy sikere Havanna (ČTK) — A havannai csehszlovák kiállítást óránként átlag ezer ember keresi fel. A délelőtti órákat a csoportos látogatók számára tartják fenn. Ebben az időben a különféle munkahelyek dolgozói, a diákok, a katonák és a milícia tagjai tekintik meg a kiállítást. A látogatók figyelmét főképpen a közlekedési eszkőzök, a teherautók, a traktorok és a kis személyautók kötik le. Összehívták a kongói parlamentet Leopoldville (CTK) - A nyugati hírügynökségek leopoldvillei tudósítóinak jelentése szerint június 20-án megegyeztek a kongói parlament öszszehívásáról. A parlament június 25-én ül össze a Leopoldvillétől mintegy 13 kilométerre fekvő Lovanium egyetem épületében. * * * A tudósítók jelentése szerint a parlament összehívására vonatkozó egyezménye a leopoldvillei és stanleyvillei kormány képviselői írták alá. A közlemény szerint a két kormányküldöttség megállapodott abban, hogy a képviselők titkosan szavaznak majd a kormány iránti bizalomról. A küldöttségek egyútta! minden katonai hatóságot arra kérnek, tartózkodjanak bármilyen politikai tevéKenységtöl. Ottó Winzer a bonni revansizmusrói Lipcse (ČTK) - Ottó Winzer államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének helyettese a tudósok és a diákok lipcsei találkozóján hétfőn kijelentette, hogy „ugyanúgy, mint Hitler fokozódó fegyverkezésével revansista követeléseket támasztott, a nyugatnémet revansisták növekvő fegyverkezésükkel egyidejűleg évről évre újabb területi követelésekkel állnak elő. Néhány évvel ezelőtt még csupán az 1937-es határokhoz ragaszkodtak, ma már a szudéta-földet, Memelt és további olyan területeket követelnek, amelyek sohasem tartoztak a weimari köztársasághoz. O. Winzer rámutatott továbbá arra is, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése már túllépte az 1935. évi háborús előkészületek határát Az USA-ban kommunistaellenes hangulatot szítanak New York (ČTK) - Az amerikai sajtó e napokban sokat foglalkozik az Utah és Nevada államokban végrehajtott szabotázsakciókkal. Az említett államokban ugyanis május 28-án levegőbe röpítettek három hangerősítő tornyot, amelyek az American Telephon and Telegraph Company tulajdonát képezték. A helyszínen nem akadtak a tettesek nyomára. Ennek ellenére a sajtó azt híresztelte, hogy a szabotázs az amerikai kommunisták műve. Ezt a véleményt támogatták a kongresszus egyes tagjai is. és így szítják a kommunistaellenes hangulatot. A mexikói hatóságok június 18-án letartóztatták B. Crow és D. Jensen nevű amerikai polgárokat, akik egy jachton fegyvert szállítottak. Kitűnt, hogy mindketten az úgynevezett „amerikai forradalmi hadsereg" titkos, fegyveres, fasiszta szervezet tagjai. Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára az esettel kap csolatban kiadott sajtónyilatkozatában rámutat, hogy az USÁ-ra az igazi veszedelmet a fasisztabarát elemek jelentik, amelyek támogatják a hivatalos körök azon szándékát, hogy felújítsák a kommunisták üldözését. A parlament ülésszaka alatt a Leopoldvillében állomásozó katonáknak és rendőröknek fegyvereiket, az ENSZ katonasága által őrzött helyen kell tartaniok. Az Associated Press jelentése szerint az ENSZ parancsnoksága biztosítja, hogy a parlament ülésszakának idején Lovániumba ne szállítsanak fegyvert és pénzt, amelyet a képviselők megvesztegetésére lehetne felhasználni. A két kormányküldöttség felkérte az ENSZ-t, biztosítsa a képviselők zavartalan megérkezését a parlamenti ülésszakra. Az ENSZ 9 millió dollár „segélyt" adott Kaszavubunak Stanley

ville (ČTK) — G. Fegyasin, a TASZSZ tudósítója jelenti, a helyi politikai körök nagy csodálkozással és aggodalommal fogadták a hírt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Kaszavubunak 9 millió dollár „segélyt" nyújtott a Kongói Köztársaság megsegítése címén. Valentíne Lubuma, Gizenga irodájának képviselője a kormány nevében egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy Harnmarskjöld eme határozata „a Kongói Köztársaság alkotmányának arcátlan megsértése". Rámutatott továbbá, hogy a kormány tudomást szerzett arról, miszerint az ENSZ parancsnoksága Kaszavubu rendelkezésére bocsátotta az ENSZ tisztjeinek egy csoportját katonai kiképzés céljára. Űjabb tüntetések a dél-vietnami diktátor-rendszer ellen Hanoi (ČTK) Az utóbbi napokban DélVietnam újból a Ngo Dinh Diem diktátori kormánya és e kormány amerikai védnökei ellen irányuló nagy tüntetések színhelyévé vált. A Dél-Vietnam lakosai főként a környörtelen mezőgazdasági politika ellen a békés községek megtámadása és a fasiszta túlkapások ellen tüntettek. A parasztok több helyen követelték, hogy a helyi szervek juttassák nekik azt a földet, amelyen dolgoznak, és szüntessék be a vidéki lakosság elleni tüzérségi támadásokat. A tüntetők követelték az amerikai katonaság azonnali kivonását Dél-Vietnamból és a diktátor-kormány lemondását. DE GAULLE francia köztársasági elnök politikája következtében évenie több százezer apró parasztgazdaság jut csődbe. Nem csoda, hogy a parasztság soraiban mind nagyobb az elégedetlenség. Képünk a quimperi mezőgazdasági dolgozók tiltakozó tüntetését' ábrázolja. (ČTK — AFP felvétele)' Tjrjed o francia parasztok hatalmas tüntető mozgalma Párizs (ČTK) — A francia parasztok elégedetlenségét kifejező tüntetések azután sem halkultak el, hogy a kormány a parasztok helyzetét VÉRES TÜNTETÉSEK ALGÉRIÁBAN Algír (ČTK) — Taherben, Dzsidzselli algériai város közelében hétfőn délelőtt súlyos összetűzés volt a francia gyarmati rendőrség és az algériai hazafiak között, akik a Nemzeti Felszabadítási Front zászlaja alatt transzparensekkel vonultak fel, amelyeken „Abbasz kormányát akarjuk"! felirat volt. A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre. Tizenegy hazafi életét vesztette és huszonhárom megsebesült. Amikor Dzsidzselliben híre kelt e vérontásnak, a hazafiak ott is tüntettek s összetűztek a rendőrséggel. Egy algériai életét vesztette, három megsebesült. megkönnyítő kormányintézkedéseket helvezett kilátásba. Hétfőn a tüntetések kiterjedtek az ílle-et-Viliaine és Vendée megyékre, ahol a parasztok körülzárták a prefektúra épületét. A francia sajtó közlése szerint a rendőrséget utasították, hogy erélyesen lépjen fel a tüntető parasztok ellen. Újból szervezkedik a szélső jobboldal Algériában Párizs (ČTK) — Algériában a szélső jobboldal fokozza romboló tevékenységét. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint francia gyarmati elemek Algírban röplapot terjesztenek, mely az illegális „Nacionalista Front" megalakulását adja hírül. A röplap többek között bejelenti, hogy az új szervezet célja az Ötödik Köztársaság felszámolása. Jelszava: „A francia Algériáért!", vezetője pedig Salan volt tábornok, CSELSZÖVÉS rÁZ XLGÉRIAI NEMZETI FELSZABADÍTÁSI FRONT ELLEN Párizs (ČTK) — Louis Joxe, Algéria ügyeit intéző francia miniszter vasárnap este Algírba érkezett, ahol hivatalos jelentés szerint egyes közéleti személyiségekkel tárgyal. A párizsi sajtó közléséből kitűnik, hogy Joxe látogatásának célja, hogy kapcsolatokat kössön a különböző algériai politikai irányzatok képviselőivel, akiknek közreműködésével „végrehajtó szervet" létesítenek. E szerv gyakorolná az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának jogait. ECKHARDTNAK, az NSZK kormánya sajtóirodája vezetőjének bejelentése szerint Adenauer kancellár júliusban való-: színűleg Nyugat-Berlinbe látogat. A pontos időpontról még nem határoztak. (ČTK)' KOMMENTÁRUNK Az Északatlanti Tömb tanácsa 1958 decemberi ülése óta szüntelenül megkísérli, hogy beavatkozzék Nyugat-Berlin viszonyaiba. Ez rendkívül növeli a feszültséget Európában és a világ többi részében is. A NATO tagállamainak lakossága számára ebből az a veszély származik, hogy a nyugat-berlini hídfő miatt belesodródik a nyugatnémet militaristák támadó kalandor terveibe. Az NDK kormánya 1958 decemberében ünnepélyesen kijelentette: „Á NATO-nak Nyugat-Berlinben nincsenek semmilyen jogai". Ennek ellenére a NATO tanácsa ez év június 10-i legutóbbi üléséről kiadott záróközlemény ismét fennhéjázóan hangsúlyozza, hogy „elszántan védelmezni fogják Nyugat-Berlin és lakossága szabadságát", vagyis, hogy Nyugat-Berlinből folytatni akarják az intervenciós politikát és az agreszszió előkészítését a Német Demokratikus Köztársaság s az egész szocialista tábor ellen. A NATO vezetősége ugyanis „Nyugat-Berlin szabadsága" alatt egyértelműen az amerikai, angol, francia megszálló rendszer további fennmaradását érti Nyugat-Berlinben, pedig ennek a rendszernek több mint egy évtized letelte után nincs többé semmilyen jogi alapja, sőt fennállása szöges ellentétben áll NyugatBerlin lakosságának szabadságával és önrendelkezésével. A jelenlegi helyzetben Nyugat-Berlinben csak a nyugatnémet és külföldi kém- és szabotáló szervezetek, a „kis" polgárháborúra és a „nagy" háborúra egyaránt uszító hazai és külföldi rádióállomások, valamint a több mint 80 demokrata-ellenes szervezet (mint például a hagyományos SS szövetségek, a mindenféle monarchista és fasiszta emigráns szervezetek és revansista honfitársi egyesületek) élveznek teljes szabadságot. NyugatNyugat-Berlin nem a NATO protektorátusa Berlinben továbbá csupán a bonni körzeti központok, a „kisegítő rendőrség" számára verbuváló központok élveznek szabadságot. E rendőrség állományát tízezer főre tervezik s egy újabb SA szerepét volna hivatva betölteni. Szabadok továbbá a nyugat-berlini vállalkozók, akik hadianyagot gyártanak a nyugatnémet Bundeswehr részére. Jellemző, hogy Strauss nyugatnémet hadügyminiszter 1961. január 16-án a New York-i Ekonomic Clubban kijelentette, hogy azokat a milliárdokat, amelyek évről évre Nyugat-Németországból Nyugat-Berlinbe özönlenek, a Német Szövetségi Köztársaság „a hidegháborúra fordított védelmi kiadásokként" tünteti fel. Chester Bowles, Kennedy tanácsadója a választási harcban az Ausenpolitik nyugatnémet folyóirat 1960 októberi számában a következőket írta: „Senkinek sem kellemes az ottani (nyugat-berlini - szerk. megj.) helyzet. Veszélyes a mi számunkra, nyugtalanító az oroszok számára és csalódás ... valóban valamennyi német számára." Bowlesnek, aki mint ismeretes, az amerikai külügyminisztérium államtitkárhelyettese lett, nem volna szabad erről az elemzésről megfeledkeznie. Emlékeznie kellene rá ma, amikor a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos szovjet emlékirat figyelmezteti az Egyesült Államokat arra, hogy a Szovjetunióval együtt köteles „megakadályozni az olyan fejlődést, amelyben az erősödő nyugatnémet militarizmus Nyugat-Berlin megoldatlan helyzetének hibájából helyrehozhatatlan lépéseket tenne." Valóban Nyugat-Berlin ma egy második lehetséges Szarajevó, Európa legérzékenyebb pontja és a világ egyik fő tűzfészke. 1959. júniusában Brandt nyugat-berlini polgármester a nyugat-berlini képviselőházban tartott beszédében azt mondotta, hogy a nyugati hatalmak megszálló egységei a drótakadály szerepét töltik be s ezáltal Nyugat-Berlinnek olyan szerepet szánt, amely miatt kirobbanhat a harmadik világháború. A NATO tanácsának újabb kísérlete Nyugat-Berlinnek nyílt NATO katonai támaszponttá és „érdekszférájára" minősítése csupán megerősíti azt, mily sürgős e terület demilitarizálása. Az Északatlanti Tömb beavatkozása Nyugat-Berlin kérdésébe nélkülöz minden jogi alapot. A nyugatnémet militaristák, Brandt szenátusa és a nyugati megszálló hatalmak mindent elkövettek, hogy Nyugat-Berlint ténylegesen bevonják a NATO-ba. Kiterjesztették NyugatBerlinre többek közt az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom hatáskörét. - mindkettő a NATO segédszervezete. Ennek ellenére azonban mindeddig nem merészelték Nyugat-Berlint az Északatlanti Tömb teljes szuverenitása alá helyezni. A megszállási jogok nem hatalmazzák fel a NATO-t, hogy Nyugat-Berlinben terjeszkedjék (a NATO három vezető állama, az USA. Anglia és Franciaország ugyanis NyugatBerlin kérdésében ezekre a jogokra hivatkozik), de nem lehet hivatkozni a nyugatnémet állam semmilyen „jogára", mert ilyenfajta „jog" nem létezik. A megszállásban és a köz-, igazgatásban való részvétel joga, amelyet a Szovjetunió, Nyugat-Berlin egyedüli felszabadítója 1945-ben a njrugati hatalmaknak elismert, már régen érvényét vesztette. Ezzel kapcsolatban csupán a következő érvekre kell rámutatni: • 1. Németország demilitarizálását és nácitlanítást célzó, a nemzetközi jogból eredő megszállási jogot a nyugati nagyhatalmak épp az ellenkezőjére használták fel mind Nyugat-Németországban, mind Nyugat-Berlinben. • 2. Azzal, hogy megalakult a nyugatnémet állam, melynek Bonn a fővárosa, Nyugat-Berlin már nem tölti be az egységes Németország fővárosának funkcióját és ezáltal érvényét vesztette Berlin négyhatalmi közigazgatásáról hozott 1945. évi határozat, mert Berlin négyhatalmi közigazgatását abból a célból állapították meg, hogy az az egységes Németország fővárosa lesz. • 3. A nyugati nagyhatalmak a négyhatalmi statutum szervezeti előfeltételeit (alapjait) azáltal is megsemmisítették, hogy 1948-ban Nyugat-Berlinben megszüntették a szövetséges ellenőrző tanács és az annak alárendelt szövetségesek közötti parancsnokság tevékenységét (többek között a külön bonni pénznem bevezetésével). • 4. Túllépve minden ésszerű határidőt már 16 éve áll fenn e rendszer, a megszállási feladatok teljesítésére. Mindeme okok folytán semmilyen létjogosultsága sincs a nyugat-berlini megszállási rendszer további fennállásínak. Jogi szempontból sem lehet szó arról,hogy Nyugat-Berlin a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozzék. Ezt nemegyszer kifejezetten a nyugatnémet kormány és a nyugat-berlini szervek tudtára adták maguk a íiyugati hatalmak is, például a négy nagyhatalom külügyminisztereinek 1959-ben tartott genfi konferenciáján. 1945 májusában egész Berlin Németország akkori szovjet megszállási övezetének részévé vált, s attól az idStő! kezdve politikailag és jogilag ís annak felségterületéhez tartozott. Semmilyen szövetséges dokumentumban nincs szó arról, hogy Németországban valamilyen ötödik megszállási övezet volna. Amikor a Szovjetunió 1949 októberében az egész szovjet megszállási övezetben közigazga-' tási funkcióját átadta az újonnan alakult Német Demokratikus Köztársaságnak; szükségszerűen jogilag az NDK területi szuverenitása alá kellett helyezni egész Berlint is. A megegyezésre való nagyvonalú készség' kifejezője az, hogy az NDK a Szovjetunió ismert javaslata alapján, amelyet a szovjet emlékirat újból tartalmaz, kijelentette, hogy a béke érdekében haüandó beleegyezni Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánításába, vagyis önálló politikai terület létrehozásába, amelynek lakossága szabadon döntené el területének' társadalmi-politikai rendszerét, beleértve gazdasági kapcsolatalt is, mégpedig nemzetközi ellenőrzés alatt. A szovjet kormány emlékirata rámutat arra is. hogy az NDK területén át valamennyi irányban vezető őszes öszekötőutat teljesen biztosítaná. ( Ha figyelmen kívül hagyjuk azt 8 ko-í rülményt is, hogy a NATO tényleges cél-í jai, főként pedig Nyugat-Berlinnek e paktumhoz csatolása ellenkezik a nemzetközi joggal, akkor is tiltakozni kell a NATOi hatáskörének Nyugat-Berlinre való kiterjesztése ellen egyrészt azért, mert eá mindennél jobban veszélyezteti az európai békét, másrészt azért, mert eá megsérti az NDK szuverén jogait. Az NDK fővárosa ezen erőszakkal elszakított részének nyílt átalakítása a NATO támaszpontjává a legdurvább beavatkozást; politikai eröszakot és a háború előkészítését jelentené. I Meg kell szüntetni a mai veszélyes állapotot, amelynek következtében Nyugat-Berlin a támadó erők ugródeszkájává és a provokációk tűzfészkévé vilik; Európa békéjét biztonságosabb alapokra kell helyezni. Ezért a szovjet kormány javaslata a békekonferencia haladéktalan összehívására, a német békeszerződés megkötésére s ennek alapján NyugatBerlin kérdésének megoldására olyan követelmény, amelyet valamennyi békeszerető ember támogat. Dr. í

5. X Steiningeŕ ÖJ SZŐ 3 * 1961. június 21.