Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-21 / 171. szám, szerda

Az angolai helyietet kivizsgáló EKSZ-aEbizottság teljesítse azonnal feladatait New York (ČTK) — V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldötte levelet adott át az angolai helyzetet kivizsgáló ENSZ-albizottság elnöké­nek. Ebben a legteljesebb tájékoz­tatást követeli azokról az intézke­désekről, amelyeket az albizottság az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács határozatában számára kitű­zött feladatok teljesítése érdekében foganatosított. A levél továbbá kéri annak a közlését, vajon az albizott­ság fordult-e már Angola megláto­gatása ügyében a portugál kormány­hoz? V. A. Zorin kijelentette, hogy az állandóan rosszabbodó angolai hely­Az angolai hazafiak támadást intéztek Ambriz kikötő ellen Lisszabon (ČTK) — Az angolai nemzeti felszabadító mozgalom egységei június 19-én támadást intéztek Ambriz fontos észak-angolai kikötő ellen. A Lusitania hírügynökség közlése szerint a támadás négy őrán át tartott. A hazafiak táma­dása főképpen a repülőtér ellen irányult. A partizánok elpusztították a kifutóná­Iyákat, felgyújtották a repülőtér épületeit és a raktárakat. A hírügynökségek köz­lik továbbá, hogy a partizánok támadást intéztek a gyarmati hadsereg hadállásai ellen Carmona és Caiongo városok tér­ségében és elpusztították a Dengeo fo­lyón át vezető hidat. zet veszélyezteti a békét és a biz­tonságot Afrikában s nem tűr ha­logatást. Mint ismeretes, a portugál kor­mány nem hajlandó elismerni az ENSZ ama jogát, hogy állást foglal­jon az angolai kérdésben és a Biz­tonsági Tanács legutóbbi határozatát „törvényellenesnek" minősítette. A havannai csehszlovák kiállítás nagy sikere Havanna (ČTK) — A havannai csehszlovák kiállítást óránként átlag ezer ember keresi fel. A délelőtti órákat a csoportos látogatók számára tartják fenn. Ebben az időben a kü­lönféle munkahelyek dolgozói, a diá­kok, a katonák és a milícia tagjai tekintik meg a kiállítást. A látoga­tók figyelmét főképpen a közlekedé­si eszkőzök, a teherautók, a trakto­rok és a kis személyautók kötik le. Összehívták a kongói parlamentet Leopoldville (CTK) - A nyugati hírügynökségek leopoldvillei tudósí­tóinak jelentése szerint június 20-án megegyeztek a kongói parlament ösz­szehívásáról. A parlament június 25-én ül össze a Leopoldvillétől mint­egy 13 kilométerre fekvő Lovanium egyetem épületében. * * * A tudósítók jelentése szerint a parlament összehívására vonatkozó egyezménye a leopoldvillei és stan­leyvillei kormány képviselői írták alá. A közlemény szerint a két kor­mányküldöttség megállapodott ab­ban, hogy a képviselők titkosan sza­vaznak majd a kormány iránti bi­zalomról. A küldöttségek egyútta! minden katonai hatóságot arra kér­nek, tartózkodjanak bármilyen poli­tikai tevéKenységtöl. Ottó Winzer a bonni revansizmusrói Lipcse (ČTK) - Ottó Winzer ál­lamtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének helyettese a tudósok és a diákok lipcsei találkozóján hétfőn kijelen­tette, hogy „ugyanúgy, mint Hitler fokozódó fegyverkezésével revansis­ta követeléseket támasztott, a nyu­gatnémet revansisták növekvő fegy­verkezésükkel egyidejűleg évről évre újabb területi követelésekkel állnak elő. Néhány évvel ezelőtt még csu­pán az 1937-es határokhoz ragasz­kodtak, ma már a szudéta-földet, Me­melt és további olyan területeket követelnek, amelyek sohasem tar­toztak a weimari köztársasághoz. O. Winzer rámutatott továbbá arra is, hogy Nyugat-Németország felfegy­verzése már túllépte az 1935. évi háborús előkészületek határát Az USA-ban kommunistaellenes hangulatot szítanak New York (ČTK) - Az amerikai sajtó e napokban sokat foglalkozik az Utah és Nevada államokban vég­rehajtott szabotázsakciókkal. Az említett államokban ugyanis május 28-án levegőbe röpítettek három hangerősítő tornyot, amelyek az American Telephon and Telegraph Company tulajdonát képezték. A helyszínen nem akadtak a tettesek nyomára. Ennek ellenére a sajtó azt híresztelte, hogy a szabotázs az amerikai kommunisták műve. Ezt a véleményt támogatták a kongresszus egyes tagjai is. és így szítják a kommunistaellenes hangulatot. A mexikói hatóságok június 18-án letartóztatták B. Crow és D. Jensen nevű amerikai polgárokat, akik egy jachton fegyvert szállítottak. Kitűnt, hogy mindketten az úgynevezett „amerikai forradalmi hadsereg" tit­kos, fegyveres, fasiszta szervezet tagjai. Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára az esettel kap csolatban kiadott sajtónyilatkozatá­ban rámutat, hogy az USÁ-ra az igazi veszedelmet a fasisztabarát elemek jelentik, amelyek támogatják a hivatalos körök azon szándékát, hogy felújítsák a kommunisták ül­dözését. A parlament ülésszaka alatt a Leopoldvillében állomásozó katonák­nak és rendőröknek fegyvereiket, az ENSZ katonasága által őrzött he­lyen kell tartaniok. Az Associated Press jelentése szerint az ENSZ pa­rancsnoksága biztosítja, hogy a parlament ülésszakának idején Lo­vániumba ne szállítsanak fegyvert és pénzt, amelyet a képviselők megvesztegetésére lehetne felhasz­nálni. A két kormányküldöttség felkérte az ENSZ-t, biztosítsa a képviselők zavartalan megérkezését a parla­menti ülésszakra. Az ENSZ 9 millió dollár „segélyt" adott Kaszavubunak Stanley ville (ČTK) — G. Fegyasin, a TASZSZ tudósítója jelenti, a helyi poli­tikai körök nagy csodálkozással és ag­godalommal fogadták a hírt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Kaszavu­bunak 9 millió dollár „segélyt" nyújtott a Kongói Köztársaság megsegítése cí­mén. Valentíne Lubuma, Gizenga irodá­jának képviselője a kormány nevében egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy Harnmarskjöld eme határozata „a Kon­gói Köztársaság alkotmányának arcátlan megsértése". Rámutatott továbbá, hogy a kormány tudomást szerzett arról, miszerint az ENSZ parancsnoksága Kaszavubu rendel­kezésére bocsátotta az ENSZ tisztjeinek egy csoportját katonai kiképzés céljára. Űjabb tüntetések a dél-vietnami diktátor-rendszer ellen Hanoi (ČTK) Az utóbbi napokban Dél­Vietnam újból a Ngo Dinh Diem diktá­tori kormánya és e kormány amerikai védnökei ellen irányuló nagy tüntetések színhelyévé vált. A Dél-Vietnam lakosai főként a környörtelen mezőgazdasági politika ellen a békés községek megtá­madása és a fasiszta túlkapások ellen tüntettek. A parasztok több helyen kö­vetelték, hogy a helyi szervek juttassák nekik azt a földet, amelyen dolgoznak, és szüntessék be a vidéki lakosság el­leni tüzérségi támadásokat. A tüntetők követelték az amerikai katonaság azon­nali kivonását Dél-Vietnamból és a dik­tátor-kormány lemondását. DE GAULLE francia köztársasági elnök politikája következtében évenie több százezer apró parasztgazdaság jut csődbe. Nem csoda, hogy a parasztság soraiban mind nagyobb az elégedetlenség. Képünk a quimperi mezőgazdasági dolgozók tiltakozó tüntetését' ábrázolja. (ČTK — AFP felvétele)' Tjrjed o francia parasztok hatalmas tüntető mozgalma Párizs (ČTK) — A francia parasz­tok elégedetlenségét kifejező tünte­tések azután sem halkultak el, hogy a kormány a parasztok helyzetét VÉRES TÜNTETÉSEK ALGÉRIÁBAN Algír (ČTK) — Taherben, Dzsid­zselli algériai város közelében hét­főn délelőtt súlyos összetűzés volt a francia gyarmati rendőrség és az al­gériai hazafiak között, akik a Nem­zeti Felszabadítási Front zászlaja alatt transzparensekkel vonultak fel, amelyeken „Abbasz kormányát akar­juk"! felirat volt. A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre. Tizenegy haza­fi életét vesztette és huszonhárom megsebesült. Amikor Dzsidzselliben híre kelt e vérontásnak, a hazafiak ott is tün­tettek s összetűztek a rendőrséggel. Egy algériai életét vesztette, három megsebesült. megkönnyítő kormányintézkedéseket helvezett kilátásba. Hétfőn a tün­tetések kiterjedtek az ílle-et-Viliai­ne és Vendée megyékre, ahol a pa­rasztok körülzárták a prefektúra épületét. A francia sajtó közlése szerint a rendőrséget utasították, hogy erélyesen lépjen fel a tüntető parasztok ellen. Újból szervezkedik a szélső jobboldal Algériában Párizs (ČTK) — Algériában a szélső jobboldal fokozza romboló te­vékenységét. A Francé Presse hír­ügynökség jelentése szerint francia gyarmati elemek Algírban röplapot terjesztenek, mely az illegális „Na­cionalista Front" megalakulását ad­ja hírül. A röplap többek között be­jelenti, hogy az új szervezet célja az Ötödik Köztársaság felszámolása. Jelszava: „A francia Algériáért!", vezetője pedig Salan volt tábornok, CSELSZÖVÉS rÁZ XLGÉRIAI NEMZETI FELSZABADÍTÁSI FRONT ELLEN Párizs (ČTK) — Louis Joxe, Al­géria ügyeit intéző francia miniszter vasárnap este Algírba érkezett, ahol hivatalos jelentés szerint egyes köz­életi személyiségekkel tárgyal. A párizsi sajtó közléséből kitűnik, hogy Joxe látogatásának célja, hogy kapcsolatokat kössön a különböző algériai politikai irányzatok képvise­lőivel, akiknek közreműködésével „végrehajtó szervet" létesítenek. E szerv gyakorolná az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormányának jogait. ECKHARDTNAK, az NSZK kormánya sajtóirodája vezetőjének bejelentése sze­rint Adenauer kancellár júliusban való-: színűleg Nyugat-Berlinbe látogat. A pon­tos időpontról még nem határoztak. (ČTK)' KOMMENTÁRUNK Az Északatlanti Tömb taná­csa 1958 decemberi ülése óta szün­telenül megkísérli, hogy beavatkoz­zék Nyugat-Berlin viszonyaiba. Ez rendkívül növeli a feszültséget Eu­rópában és a világ többi részében is. A NATO tagállamainak lakossága számára ebből az a veszély szár­mazik, hogy a nyugat-berlini hídfő miatt belesodródik a nyugatnémet militaristák támadó kalandor ter­veibe. Az NDK kormánya 1958 decembe­rében ünnepélyesen kijelentette: „Á NATO-nak Nyugat-Berlinben nin­csenek semmilyen jogai". Ennek el­lenére a NATO tanácsa ez év június 10-i legutóbbi üléséről kiadott záró­közlemény ismét fennhéjázóan hang­súlyozza, hogy „elszántan védelmez­ni fogják Nyugat-Berlin és lakos­sága szabadságát", vagyis, hogy Nyu­gat-Berlinből folytatni akarják az intervenciós politikát és az agresz­szió előkészítését a Német Demok­ratikus Köztársaság s az egész szo­cialista tábor ellen. A NATO vezetősége ugyanis „Nyu­gat-Berlin szabadsága" alatt egyér­telműen az amerikai, angol, francia megszálló rendszer további fennma­radását érti Nyugat-Berlinben, pe­dig ennek a rendszernek több mint egy évtized letelte után nincs többé semmilyen jogi alapja, sőt fennállá­sa szöges ellentétben áll Nyugat­Berlin lakosságának szabadságával és önrendelkezésével. A jelenlegi hely­zetben Nyugat-Berlinben csak a nyugatnémet és külföldi kém- és szabotáló szervezetek, a „kis" pol­gárháborúra és a „nagy" háborúra egyaránt uszító hazai és külföldi rádióállomások, valamint a több mint 80 demokrata-ellenes szervezet (mint például a hagyományos SS szövetsé­gek, a mindenféle monarchista és fasiszta emigráns szervezetek és re­vansista honfitársi egyesületek) él­veznek teljes szabadságot. Nyugat­Nyugat-Berlin nem a NATO protektorátusa Berlinben továbbá csupán a bonni körzeti központok, a „kisegítő rend­őrség" számára verbuváló közpon­tok élveznek szabadságot. E rendőr­ség állományát tízezer főre terve­zik s egy újabb SA szerepét volna hivatva betölteni. Szabadok továbbá a nyugat-berlini vállalkozók, akik hadianyagot gyártanak a nyugat­német Bundeswehr részére. Jellem­ző, hogy Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter 1961. január 16-án a New York-i Ekonomic Clubban kije­lentette, hogy azokat a milliárdokat, amelyek évről évre Nyugat-Német­országból Nyugat-Berlinbe özönle­nek, a Német Szövetségi Köztár­saság „a hidegháborúra fordított vé­delmi kiadásokként" tünteti fel. Chester Bowles, Kennedy ta­nácsadója a választási harcban az Ausenpolitik nyugatnémet folyóirat 1960 októberi számában a követke­zőket írta: „Senkinek sem kellemes az ottani (nyugat-berlini - szerk. megj.) helyzet. Veszélyes a mi számunkra, nyugtalanító az oroszok számára és csalódás ... valóban valamennyi né­met számára." Bowlesnek, aki mint ismeretes, az amerikai külügyminisztérium ál­lamtitkárhelyettese lett, nem volna szabad erről az elemzésről megfe­ledkeznie. Emlékeznie kellene rá ma, amikor a német békeszerződés meg­kötésével kapcsolatos szovjet emlék­irat figyelmezteti az Egyesült Ál­lamokat arra, hogy a Szovjetunióval együtt köteles „megakadályozni az olyan fejlődést, amelyben az erő­södő nyugatnémet militarizmus Nyu­gat-Berlin megoldatlan helyzetének hibájából helyrehozhatatlan lépése­ket tenne." Valóban Nyugat-Berlin ma egy má­sodik lehetséges Szarajevó, Európa legérzékenyebb pontja és a világ egyik fő tűzfészke. 1959. júniusában Brandt nyugat-berlini polgármester a nyugat-berlini képviselőházban tartott beszédében azt mondotta, hogy a nyugati hatalmak megszálló egységei a drótakadály szerepét töl­tik be s ezáltal Nyugat-Berlinnek olyan szerepet szánt, amely miatt kirobbanhat a harmadik világhábo­rú. A NATO tanácsának újabb kí­sérlete Nyugat-Berlinnek nyílt NATO katonai támaszponttá és „érdek­szférájára" minősítése csupán meg­erősíti azt, mily sürgős e terület demilitarizálása. Az Északatlanti Tömb beavat­kozása Nyugat-Berlin kérdésébe nél­külöz minden jogi alapot. A nyu­gatnémet militaristák, Brandt sze­nátusa és a nyugati megszálló ha­talmak mindent elkövettek, hogy Nyugat-Berlint ténylegesen bevonják a NATO-ba. Kiterjesztették Nyugat­Berlinre többek közt az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom hatáskörét. - mindkettő a NATO segédszervezete. Ennek ellenére azonban mindeddig nem merészel­ték Nyugat-Berlint az Északatlanti Tömb teljes szuverenitása alá he­lyezni. A megszállási jogok nem ha­talmazzák fel a NATO-t, hogy Nyu­gat-Berlinben terjeszkedjék (a NATO három vezető állama, az USA. Anglia és Franciaország ugyanis Nyugat­Berlin kérdésében ezekre a jogokra hivatkozik), de nem lehet hivatkoz­ni a nyugatnémet állam semmilyen „jogára", mert ilyenfajta „jog" nem létezik. A megszállásban és a köz-, igazgatásban való részvétel joga, amelyet a Szovjetunió, Nyugat-Ber­lin egyedüli felszabadítója 1945-ben a njrugati hatalmaknak elismert, már régen érvényét vesztette. Ezzel kap­csolatban csupán a következő érvek­re kell rámutatni: • 1. Németország demilitarizálását és nácitlanítást célzó, a nemzetközi jogból eredő megszállási jogot a nyugati nagy­hatalmak épp az ellenkezőjére használták fel mind Nyugat-Németországban, mind Nyugat-Berlinben. • 2. Azzal, hogy megalakult a nyugat­német állam, melynek Bonn a fővárosa, Nyugat-Berlin már nem tölti be az egy­séges Németország fővárosának funkció­ját és ezáltal érvényét vesztette Berlin négyhatalmi közigazgatásáról hozott 1945. évi határozat, mert Berlin négyhatalmi közigazgatását abból a célból állapították meg, hogy az az egységes Németország fővárosa lesz. • 3. A nyugati nagyhatalmak a négy­hatalmi statutum szervezeti előfeltételeit (alapjait) azáltal is megsemmisítették, hogy 1948-ban Nyugat-Berlinben meg­szüntették a szövetséges ellenőrző tanács és az annak alárendelt szövetségesek kö­zötti parancsnokság tevékenységét (töb­bek között a külön bonni pénznem beve­zetésével). • 4. Túllépve minden ésszerű határ­időt már 16 éve áll fenn e rendszer, a megszállási feladatok teljesítésére. Mindeme okok folytán semmilyen lét­jogosultsága sincs a nyugat-berlini meg­szállási rendszer további fennállásínak. Jogi szempontból sem lehet szó arról,­hogy Nyugat-Berlin a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozzék. Ezt nemegy­szer kifejezetten a nyugatnémet kormány és a nyugat-berlini szervek tudtára ad­ták maguk a íiyugati hatalmak is, pél­dául a négy nagyhatalom külügyminisz­tereinek 1959-ben tartott genfi konferen­ciáján. 1945 májusában egész Berlin Német­ország akkori szovjet megszállási öve­zetének részévé vált, s attól az idStő! kezdve politikailag és jogilag ís annak felségterületéhez tartozott. Semmilyen szövetséges dokumentumban nincs szó arról, hogy Németországban valamilyen ötödik megszállási övezet volna. Amikor a Szovjetunió 1949 októberében az egész szovjet megszállási övezetben közigazga-' tási funkcióját átadta az újonnan alakult Német Demokratikus Köztársaságnak; szükségszerűen jogilag az NDK területi szuverenitása alá kellett helyezni egész Berlint is. A megegyezésre való nagyvonalú készség' kifejezője az, hogy az NDK a Szovjetunió ismert javaslata alapján, amelyet a szov­jet emlékirat újból tartalmaz, kijelentet­te, hogy a béke érdekében haüandó bele­egyezni Nyugat-Berlin demilitarizált sza­bad várossá nyilvánításába, vagyis önálló politikai terület létrehozásába, amelynek lakossága szabadon döntené el területének' társadalmi-politikai rendszerét, beleértve gazdasági kapcsolatalt is, mégpedig nem­zetközi ellenőrzés alatt. A szovjet kor­mány emlékirata rámutat arra is. hogy az NDK területén át valamennyi irányban vezető őszes öszekötőutat teljesen bizto­sítaná. ( Ha figyelmen kívül hagyjuk azt 8 ko-í rülményt is, hogy a NATO tényleges cél-í jai, főként pedig Nyugat-Berlinnek e pak­tumhoz csatolása ellenkezik a nemzetközi joggal, akkor is tiltakozni kell a NATOi hatáskörének Nyugat-Berlinre való kiter­jesztése ellen egyrészt azért, mert eá mindennél jobban veszélyezteti az euró­pai békét, másrészt azért, mert eá megsérti az NDK szuverén jogait. Az NDK fővárosa ezen erőszakkal elszakított részének nyílt átalakítása a NATO tá­maszpontjává a legdurvább beavatkozást; politikai eröszakot és a háború előké­szítését jelentené. I Meg kell szüntetni a mai veszélyes állapotot, amelynek következtében Nyu­gat-Berlin a támadó erők ugródeszkájá­vá és a provokációk tűzfészkévé vilik; Európa békéjét biztonságosabb alapokra kell helyezni. Ezért a szovjet kormány javaslata a békekonferencia haladéktalan összehívására, a német békeszerződés megkötésére s ennek alapján Nyugat­Berlin kérdésének megoldására olyan követelmény, amelyet valamennyi béke­szerető ember támogat. Dr. í 5. X Steiningeŕ ÖJ SZŐ 3 * 1961. június 21.

Next

/
Thumbnails
Contents