Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-18 / 168. szám, vasárnap

A

sikeres maninyi spartakiád megadta az alapot arra, hogy az FDTJ keretében eredményesen bontakozzék ki a munkás testnevelés. 1922-ben már Szlovákiában is kezdett életre kapni a munkás testnevelési mozgalom. Az első megalakult FDTJ alapszervezetek közé tartozott a Horná Lehota-!. Középső felvételünkön a lehotai FDTJ-tagokat látni, akik 1955-ben rendezett spartakiádon is felléptek. Az FDTJ érdeme volt, az első köztársaság Idején, hogy szovjet sportolók jöhettek hazánkba. Alsó képünkön a szovjet sportolók egyik csoportja Liberecben. A

szociáldemokrata jobboldali vezetők mindjárt a- Csehszlovák Köztársaság megalakulása utáni első években arra törekedtek, hogy a munkásosztály egységének feláldozása árán is megakadályozzák a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt radikalizálódó munkásosztálynak a szocialista forradalom irányában való további előretörését. A munkásosztály egységének megbontását követő politika érvényesült a DTJ Munkás Testnevelő Egyesületek Szövetségében is, ahol a munkásosztály forradalmi egységéért síkraszállő és akkor kialakuló kommunista mozgalommal rokonszenvező egyesületeket és járásokat egymás után zártak ki a szövetségből, szembeszegülve ezzel a DTJ tagsága többségének ama akaratával, hogy az egység megőrzése céljából hívják össze a szövetség kongresszusát, amely hivatott a jobboldali vezetők eltávolítása kérdésében dönteni. A DTJ jobboldali vezetői az erőszak eszközeit is igénybevéve kiközösítették mindazokat, akik a munkásosztály forradalmi egysége mellett voltak és a kommunistákat követték. A munkásosztály osztályharcos irányzatú testnevelő mozgalmának megmentése érdekében az ott működő kommunistáknak nem lehetett más feladata, mint 1921. május 8-ra összehívni a DTJ Munkás Testnevelő Egyesületek Szövetsége járásainak és kerületeinek országos konferenciáját, amelyen a tagok által választott küldöttek J. F. Chaloupeckv elvtársnak, a DTJ országos vezetőségén belüli forradalmi irányzat vezetőjének javaslatára elhatározták új, valőban osztályharcos munkás testnevelő szervezet megalakítását. Igy jött létre a Federatlv Munkás Testnevelő Egyesület (FDTJ), amelynek már az első központi vezetőségébe beválasztották többek között A. TrouslI, V. Mucha és J. Matejka elvtársakat is. Létrejött a munkás testnevelő mozgalomban is az a szervezet, amely hű maradt az osztályharc eszméjéhez, azokhoz az eszmékhez, amelyeket a kommunisták írták zászlajukra. Ekkor döntötték el, hogy az FDTJ-ben tömörült egyesületek tagsága nem vesz részt a DTJ szövetsége által június havában megtartandó I. munkás olimpián. 1(101 Június 10-én a Rudé PráI Hz I v0 est

i kiadása tudatta az örvendetes hírt, hogy az FDTJ június 19., 25., 28. és 27. napjain rendezi meg Prágában a Maniny városrészben az első országos tornaünnepségét — az I. Spartakiádot. F.z a hír a Federáció egyesületeiben hatalmas mozgósító erővel hatott. Lázas, lelkes készülődés indult meg és ebből különösen Prága és közvetlen környéke egyesületeinek tagsága vette ki a részét Het nap alatt — a gyermektornászok ünnepi fellépésének napjáig, azaz június 19-ig — kellett felépíteni az ideiglenes hatalmas stadiont. A törhetetlen akarat, amely forradalmi lelkesedéssel párosult, nem Ismert akadályt, A kitűzött napon, 19-én, a hihetetlen áldozatok árán felépített stadionban az I. Spartakiád keretében hetvenezer néző előtt ünnepélyesen felléphetett a több mint tízezret számláló gyerektornászok hada szabadtornájukkal és tornajátékaikkal. Leírhatatlan volt az a lelkesedés, ahogy a hetvenezer proletárnéző fogadta a tornászfiúk és leánykák tornagyakorlatait. Ebben jutott kifejezésre az a büszke öröm. hogy milyen csodával határos alkotásra képes a proletár szolidaritás és összefogás, amelyet a forradalmi osztályharc naqv eszméi fűtenek. Még felemelőbb volt a Spartakiád fónapja, június 26. amelyre különvonatokon s a Prága környéki községekből és városokból biciklin és gyalog özönlöttek a résztvevők és nézők ezrei. Az ünnepi tornabemutatót, amely Prága utcáin rendezett manifesztációs felvonulással vette kezdetét és amelyen a több mint tízezer növendék fiú és leány, majd a több mint 14 ezret számláló felnőtt férfi és nő mutatta be szabadtorna-gyakorlatait, 100 ezer lelkes dolgozó nézte végig. Sok száz felnőtt tornász és tornásznó helyszűke miatt nem tornászhatott. 27. és 29-én az egyes járások torValóság lett a maninyi eszme A napokban lesz 40 éve annak, hogy Prágában a maninyi spartakiádon a csehszlovák dolgozók tömegei első ízben 1 éptek fel, hogy bebizonyítsák rátermettségüket, testnevelés iránti lelkesedésüket. Ebből a spartakiádból merítettek ké sőbb erőt az FDTJ tagjai, s ez a spartakiád mutatta meg dolgozó népünknek az utat egyesített testnevelésünk felé. Arról a fejlődésről, mely testnevelésünkben a maniyi spartakiád óta napjainkig végbement, beszélgettünk Karol Stráňayval, a Testnevelési Főiskola (ITVŠ) dékánjával, aki az elmúlt négy évtizedre a következőképpen emlékezett vissza: „Én ugyan a maninyi spartakiád idején még gyermek voltam, de élénken él emlékezetemben az az idő, amikor a DTJ-ben »kenyértörésre« került sor az 1921-ben megrenFelejthetetlen napok ,.Drámai harc alakult ki. A kiadott készenléti felhívástól számított 7. napon, 1921. június 19-én kezdődtek az FDTJ országos ünnepségei keretében rendezett gyermeknapok, egy héttel később pedig a felnőttek bemutatói, ami egybevágott az ún. munkásolimpia időpontjával. Csak aki el tudja képzelni, mennyi munkát, időt és szervezést igényel ilyen rendezvény, az érti meg, mennyi lelkesedésre és odaadásra volt szükség a kitűzött feladatok teljesítésére. Emellett meg kell jegyezni, hogy az illetékes hivatalok mindent elkövettek a munkás testnevelési egyesületek szövetségének akciója ellen. Teljes erővel harcolni kellett a helyért, az elfogadható szerződésekért, a vasúti kedvezményért. a telek rendbehozásának engedélyezé séért, az iskolai helyiségek megszervezéséért, stb A szövetkezeti tanácsnak minderre alig 1000 korona állt rendelkezésére." Igy emlékszik azokra a mozgalmas napokra, amikor megszervezték az FDTJ történelmi jelentőségű I. maninyi Spartakiádját Vilém Mucha, a Csehszlovák Munkás Testnevelés Története című könyvében. Ez a tüneményes Spartakiád kellemetlen meglepetés volt a burzsoázia számára, mert azt hitték, hogy a 3000 forradalmár letartóztatása megtörte a dolgozók forradalmi lendületét Túl korán örültek álnuknak, mely szerint teljesen likvidál ták a forradalmi erőket A maninyi Spartakiád a dolgozók törhetetlen akaraterejének és forradalmi szolidaritásának volt kifejezője. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 40. évfordulója és a munkás testnevelés jubileuma alkalmából büszkén emlékszünk a maninyi Spartakiádra, mert ott ékesen csülogtatták a dolgozók mindazokat az erényeket, melyek a munkás testnevelést jellemezték s melyekre ma is oly nagy szükség van: a megértést, az önfeláldozást és a szívósságot. Az akkori légkör jobb megismerésére idézünk még egy részletet Mucha elvtárs könyvéből: „A meglepett városi polgárság és kiszolgálói szeme előtt minden oldalról érdekes menetben vonultak fel emberek munkaruhában, férfiak, nők, gyerekek lapátokkal, fűrészekkel és kalapácsokkal a vállukon, taligák zörögtek Prága utcáin. Egyes csoportokat ze neszó kísért. Minden menetnek egy volt az iránya: mindnyájan a Maninyra siettek". Igen, Maninyra siettek, oda, ahol a munkásosztály ed zödött. mert megismerve ere jét, hallatlan küzdeni akarását, megmutatta az egész világnak nagy alkotó erejét. A maninyi Spartakiád még jobban meg erősítette mindenkiben azt a tudatot, hogy a dolgozók igazságos harca végülis győzni fog a szocialista jövőben, mely ma már valóság. Azért mindig nagy szeretettel emlékszünk vissza munkásosztályunk ön feláldozó harcára és mindazon kommunistákra, akik életüket áldozták fel a kapitalizmus elleni harcban. (—a) dezendő első munkás olimpiával kapcsolatban. 1921. április 8-án a DTJ »balo!dali« tagjai elhatározták, hogy a munkás olimpiának a burzsoázia ellenesnek, forradalminak kell lennie. Ebbe természetesen a »jobboldaliak« nem akartak beleegyezni. Röviddel ezután azonban megalakult az FDTJ, s alig egy hónapra rá június 19. és 26. között az első munkásolimpiával egyidőben megrendezték az első munkás spartakiádot, melyen 15 ezer gyermek, 11 ezer ifjúsági és csaknem 10 ezer felnőtt vett részt, s ha hozzátesszük, hogy több mint 70 ezren nézték végig a bemutatókat, akkor örömmel állapíthatjuk meg. hogy sokkal népesebb volt a Sokol és DTJ által rendezett munkásolimpiánál. Érdekes, hogy számos külföldi küldöttség a DTJ funkcionáriusainak mesterkedése ellenére inkább a maninyi spartakiádra látogatott el. „A maninyi résztvevők és szervezők alkották később az FDTJ és a párt lelkes harcosainak gerincét. Hisz Maninyn jöttek össze csaknem az egész országbői a csehszlovák dolgozók lelkes és sportolni vágyó tagjai, akik később hivatottak voltak arra, hogy a szocialista sportot irányítsák, illetve előkészítsék. A maninyi spartakiádon a rendezők is ékesen bebizonyították rátermettségüket, hisz alig egy hónappal a CSKP és FDTJ megalakulása után olyan nagyszabású tömegmegmozdulást szerveztek, mely külföldön is élénk visszhangra talált. Pedig nem volt könnyű a dolguk. hisz az első munkásolimpiával egy időben egy hét alatt 40 ezer felnőtt és 20 ezer fiatal számára kellett szállást szerezniök, a politikai ellenpropaganda harcáról nem is beszélve. A szervezők azonban annyi életrevalóságról, lelkesedésről és rátermettségről tettek tanúbizonyságot, hogy a spartakiád sikerével ellensúlyozni tudták annak a 15 ezer Sokol-tagnak akcióját, akik abban az évben Szlovákiában az FDTJ iránt megnyilvánuló érdeklődés ellensúlyozása érdekében fejtettek ki aktív tevékenységet. „A maninyi spartakiádből merítettek később is erőt, amikor hasonló fellépések megrendezésére került sor. Erre ékes példa az 1922-es brnói spartakiád sikere is. 1928-ban — tekintettel az előző spartakiádok átütő sikerére és politikai jelentőségére — a burzsoázia már nem engedélyezte a spartakiád megrendezését. A dolgozók körében ez a tilalom olyan visszhangra talált, hogy az illetékesek kénytelenek voltak 50 járásban engedélyezni a spartakiád megrendezését. A résztvevők lelkesedésére jellemző, hogy például amikor Trnaván nem engedélyezték a fellépést, csak Sereden, akkor a résztvevők Trnaváról gyalog mentek Seredre, s mégis részt vettek spartakiádbemutatóin. A maninyi spartakiád szelleme volt észlelhető 1936-ban is, — amikor Berlinben Hitlerék az olimpiai játékokat a fasizmus propagálására használták fel — Prágában az olimpiával egyidőben rendeztek népi játékokat, melyeken az FDT, DTJ, a Sokol és még más egyesületek együtt léptek fel s az egész megmozdulás a fasizmus elleni tiltakozás jegyében zajlott le. A maninyi spartakiád szimbóluma a forradalmiság, az összetartás volt. Ma mi már tovább haladtunk, építjük a szocializmust és egyesített testnevelésünk, dolgozóink kezdeményezésének nyílt teret biztosít. A maninyi spartakiád eszméjét a burzsoá köztársaság évei során hiába igyekeztek elnyomni, nem sikerült, mert a dolgozók széles tömegei ezt az eszmét magukévá tették, amit legjobban az I. és II. Országos Spartakiád sikere bizonyít. Ezek a spartakiádok már az egész nemzeti szívügyévé váltak s maradnak továbbra is. (K. J.) nászai mutatták be tornagyakorlataikat. A Spartakiád több mint kétezer szereplő fellépésével a forradalom győzelmét ábrázoló impozáns szimbolikus képpel nyert befejezést. A Spartakiád valójában a forradalmi proletariátus hatalmas manifesztációja volt a Kommunista Párt által kitűzött eszmék mellett, a jobboldali szocdem. vezetők áruló politikája ellen, a munkásosztály egységéért, a tőkés rendszer megdöntéséért. Jelentőségét növelte az a tény, hogy közvetlenül az elbukott 1920-as nagy általános decemberi sztrájk után volt, amikor a sztrájkból kifolyólag több mint 3000 forradalmi harcos ült börtönben. Az uralkodó burzsoázia számára ez a harcos megmozdulás nagy meglepetést Jelentett, az I. Spartakiád Ilyen nagy sikerére nem számítottak. E

gészen más jellege volt a szocdem. jobboldal vezetése alatt álló DTJ szövetség I. munkás olimpiájának, mely a burzsoázia és az egész államapparátus jóindulatú segítségét élvezte. Az ünnepséget személyes jelenlétével „tisztelte" meg a forradalmi munkásmozgalom leggyülöltebb ellensége, Černý miniszterelnök a burzsoázia legreakciósabb elemeivel, mint dr. Kramáŕ, Švehla miniszterekkel, dr. Baxa polgármesterrel, dr. Bienert rendőrigazgatóval és ezekhez hasonló reakciósokkal. Ezzel még jobban kidomborodott a DTJ szövetség vezetőinek a munkásosztály érdekelt eláruló, az osztálybékét, a burzsoázia érdekeit szolgáló politikája. Ez volt az az „ünnepi fény", amely megadta az egész „munkás olimpia" Jellegét. A tornászok száma jóval kisebb volt, mint az I. Spartakiádon részt vevő munkástornászoké. Ha az áruló szocdem. vezérek nem verték volna szét a munkás testedzők egységét, mily impozáns és hatalmas lehetett volna az 1. országos testnevelő tornaünnepség az egész csehszlovák dolgozó nép örömére és előnyére, de természetesen a burzsoázia nagy félelmére. Az I. Spartakiádon Szlovákia csak gyéren volt képviselve, mivel Itt a munkás testedző mozgalom szervezetileg csak ekkor kezdett kibontakozni. Az egy évvel később, 1922. július 5—9-én megtartott brnói tartományi Spartakiádon már nagy számban voltak képviselve a szlovákiai FRTJ egyesületek Is. A

z I. Spartakiád sikerének záloga abban rejlett, hogy ezt az osztályharcos nagy proletár ünnepséget közvetlenül Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása után rendezték meg s lényegében a forradalmi munkásmozgalomnak a decemberi sztrájkban elszenvedett veresége után a kommunista mozgalom első nagy seregszemléje volt. Az ľ. Spartakiád nagyszerű alkalom volt az egész ország dolgozó népe előtt demonstrálni, felsorakoztatni azt a forradalmi erőt, amelyet a munkásosztály harcos összefogása, szervezeti egysége jelent a Kommunista Párt vezetése alatt. Ez a harci sorakozó meg is remegtette a burzsoáziát, amely kénytelen volt tudomásul venni, hogy az áruló jobboldali szocdem. vezetők hathatós segítsége ellenére sem sikerült a decemberi nagy megmozdulás letörésével, a legjobb forradalmárok százainak bebörtönzésével elnémítani a munkásosztályt. Ellenkezőleg, ennek nagy harci tanulsága is segítette a munkásosztály legjobbjait annak felismerésére, hogy a munkásosztály forradalmi harcának vezetéséhez olyan élcsapat kell, amilyennel az orosz proletariátus rendelkezik és amely az Októberi Forradalomban a burzsoázia fölötti győzelemre vitte Oroszországban a proletariátust. Ennek felismerése hozta életre a Csehszlovák Köztársaságban a Kommunista Pártot. Ennek volt természetes folyománya, hogy a munkás testnevelő mozgalom egységének az áruló jobboldali szocdem vezetők általi megbontása után, az ott tevékenykedő kommunisták kezdeményezésére megalakult a forradalmi osztályharcos munkás testnevelő egyesület, az FDTJ. E

z a szervezet lett a köztársaság legszámottevőbb testnevelő szervezete, mindazon nehézségek ellenére, amelyeket a burzsoázia és annak erőszakszervezetei — a hivatalok, a rendőrség és a csendőrség — működése elé gördítették. Utonútfélen üldözték tagjait és szervezeteit, mert a CSKP közvetlen befolyása alatt álló tömeg szervezet volt. Ennek ellenére tagjai, de különösen funkcionáriusai minden áldozatot meghoztak, hogy a szervezet eredményes működésével szolgálja a munkásosztály és a Kommunista Párt nagy ügyét. Ez megnyilvánult mindjárt a szervezet működésének kezdetén a maninyi I. Spartakiád szervezésénél és megrendezésénél, de később is, fennállásának egész ideje alatt. Az önzetlen önkéntes munka képezte a tevékenység alapját, a kis számú központi apparátuson kívül sehol nem voltak fizetett funkcionáriusai, a szakoktatók, valamint a politikai nevelők díjtalanul, önkéntesen, tisztán meggyőződésből, az eszme Iránti szeretetből végezték sokszor nehéz és fárasztó feladatukat. Az ilyen önkéntes munka iránti szeretetet csak az Igaz kommunista meggyőződés hozhatta létre és ennek köszönhető az a siker, amelyet az osztályharchoz hü munkás testnevelési mozgalom a kommunista párt vezetésével az I. Spartakiádon, az első szervezett forradalmi seregszemlén elkönyvelhetett. Erre ma, ennek az évfordulónak az alkalmából a legnagyobb büszkeséggel tekintünk viszsza. d. f. A

z FDTJ hagyományai alapján felépített szocialista testnevelésünk kezdte valóra váltani azt, amiért a múlt köztársaságban harcoltak az elvtársak. A szorgalmas és kitartó munka eredménye volt, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyre nagyobb sikereket ért el a világversenyeken is. Emil Zátopek sikere örökké felejthetetlen marad. De nemcsak öt, hanem többi sportolóinkat is mindenütt örömmel fogadják, mert igazi sportemberek. Az első és a második Országos Spartakiád szocialista testnevelésünk tetőfokát jelentette. Nehéz volt az út a maninyi Spartakiádtól Strahovig. de a munkásosztálynak a kommunisták vezetésével nem létezett leküzdhetetlen akadály, és ezért valósulhatott 'meg az, amit 1921-ben célul tűzött ki az FDTJ. SZÖ 5 * 1961. Június 18.