Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-09 / 128. szám, kedd

f Ez ér t* "b í z o m*ŕ a élcéb ea^l MÁRIE MÄJEROVÄ Békére vágyik minden férfi és nő, aki nem akarja, hogy ember ölje az embert, mivel ennek az embertelen bűnnek végleg el kellene tűnnie már bolygónkról. Én magam azért vágyom a békére, mert két háborút éltem át és tudom, mennyi rosszat, mennyi szenvedést hozott. Az ifjú nemzedéknek azt kívánom, érje meg azt a kort, amelyre a ma és az elmúlt korszakok legmerészebb és legszebb álmai, alkotó vágyai törekedtek: azt a kort, amelyben a béke eszméje az emberiség Alapokmánya lesz, s megteremti az emberek közötti békét, hogy gyarapodhassanak, kifejlődhessenek a legszebb és legjobb emberi tulajdonságok. Bár ez a jövő ma még utópiának látszik, hiszünk benne, mert ez az emberek t egyetlen lehetséges jövendője. " FÄBRY ZOLTÁN Mi a béke legfőbb biztositéka? Miért kell bízni a békében? A felelet egyszerű: a béke és az ember egyjelentésü fogalmak. Hinni kell a békében, mert bízni kell önmagunkban, az emberben. Miért kell és lehet bízni az emberben? Mert az ember lényege, tartalma: az emberség. A béke: emberség. Sem több sem kevesebb. A béke korunkban a József Attila-szövegezte „emberhez méltó gond". A béke az emberiség jelenjének és jövőjének alappillére, záloga. A. béke a múlt, az őskor lezárása. És ez a múlt: a háború. Ha a történelemben kimutatható a társadalmi haladás, akkor e progresszivitás célja és menete logikusan és törvényesen csak a békébe torkollhat. A béke ma az emberiség létének, megmaradásának egyetlen feltétele, biztosítéka és módja. A békével szemben az imperializmus bűnösszegezője: a hidrogénbomba áll. Az atomimperializmus korában élünk: az atomfasizmus zsarnokait kell hatálytalanítani. Aki az atombombát, mint történelmi változtató erőt igenli, az a „\>égmegoldást" választotta, mely egyszerre válik gyilkossággá és — öngyilkossággá. Az atombomba csak ezt az ördögi egybekeveredést, egyenlítést engedélyezi. A múlthatalmak imperializmusa csak katasztrófával tehet pontot önmaga után. Katasztrófával, mely a pusztulásba magával akarja rántani: a jövőt, a szocializmus embertársadalmát. A békét csak ott lehet megvalósítani, ahol az emberség társadalmi igazsággá Válik. „Az emberség mint társadalmi igazság": amikor Almási Miklós Brecht drámáinak lényegét 2 formulával fejezi ki, akkor korunk egyik legnagyobb írójának korparancsáf és jövőhatását összegezi. Az emberséget társadalmi igazsággá — tehát szocializmussá — sugallni és valósítani, végeredményben a béke realizálását jelenti. A béke tényezőit súlyban, számban, menynyiségben és minőségben, igényben egyformán erősíteni kell. A béke az emberiségmennyiség emberségi — tehát minőségi —< összegéből adódik. A béke ma a legfőbb erkölcsi norma. A béketábor emberség-igényét és elkötelezettségét dinamikus erővé: erkölcsi tőkévé kell kifejleszteni. A békében és a békéért az erkölcs győz az erkölcstelenség felett. Az emberség a háború felett. Azaz az ember az embertelenség felett! CTIBOR ŠTÍTNlCKÝ Jelenleg az ún. szabad világot a háborús hisztéria, a békeellenes gaz provokációk egyre újabb és újabb görcsei rázkódtatják meg. Nem volt elég számukra a laoszi tanulság, a népi erők győzelme az amerikai intervenció fölött, nem volt elég, hogy a Kubában partraszállított, doiiarzsoldba szegődött ellenforradalmi bitangokat néhány őra alatt tönkreverte a nép haragja, már is újabb provokációkra került sor Algírban és Oránban, ahol a francia hadsereg ultrakolonialista, fasiszta elemei próbálták megkaparintani a hatalmat azzal a leplezetlen céllal, hogy Párizsban és az anya országban is győzelemre vigyék a fasiszta diktatúrát. Lehet, mire e sorok nyomtatott betűt látnak, Angola, esetleg Brazília kerül sorra. A régi világ agóniáját éli, s mint minden halódó fenevad, utolsó erejéből veszettül rugkapálódzik. Rég elvetette a demokrácia szent jelszavait, lábbal taposta a polgári Y^yWUvv E Az Oj Szó szerkesztősége cseh, szlovák és itteni magyar írókhoz fordult a béke £ •» kérdésében válaszért, a nép művészeihez fordult, akik műveikkel népünket szol- E = gálfák és alkotásaikban a dolgozó ember gondolatvilágát tárják fel. ~ Az ankéton résztvevő írók sorát MARIÉ MAJEROVÁ cseh írónő nyitja meg. Neve ismert E Sj a magyar olvasók előtt. A kladnói bányavidékről szóló Sziréna című regénye, amely E E magyar fordításban is megjelent, figyelemre méltó sikert aratott. JAN OTČENÁSEK E E Brych polgártárs, továbbá Romeo, Júlia és a sötétség című regényei nemcsak itthon, E E de külföldön is nagy olvasótábort szereztek a szerzőnek. VILÉM ZÁVADA az ostra- — E oai bányászok egykori harcainak erőteljes megszólaltatója, ma verseiben a felszaba- ~ = dult cseh munkásosztály életét énekli meg. ANDREJ PLÁVKA neves szlovák költő, = s költészetében a Szlovák Nemzeti Felkelésről ad megrázó képet. Legújabb verseiben j= E a szlovák nép békevágyának ad erőteljes hangot. MARGITA FIGULI kiváló szlovák E E írónőnek most jelent meg magyarid Három pejló című kisregénye, amely az egykori E E szlovák falut ábrázolja hitelesen. CTIBOR ŠTÍTNlCKÝ a fiatalabb szlovák költő- E E nemzedék tehetséges képviselője. Verseiben a szabad, új embert énekli meg. FÁBRY E E ZOLTÁNT nem kell külön bemutatnunk. Töretlen írói pályáján minden sorával és 5 E szavával a békéért, az emberségért harcol. Most megjelent könyve, a Palackpósta = 5 osztatlan sikert aratott. SZABÖ BÉLÁT Marci a csodakapus és a Család kedvence S = című regényei révén ismerik olvasóink. DOBOS LÁSZLÓ az Irodalmi Szemle főszer- E s kesztője, elemző bírálataival tette ismertté nevét a magyar olvasók körében. E szabadságok Magna Chartáját, semmi sem szent, semmi sem érinthetetlen előtte. Mint ámokfutó, mint veszett vad öl, mar, pestist és halált terjeszt maga körül. Am ne becsüljük le erejét, veszedelmes még mindig. Mégis szilárdan hiszek a békében s mélységes meggyőződésem, hogy az emberi történelem hosszú, nagy békekorszakának küszöbén állunk. Azt kérdik: miért? Azért, mert kommunista, marxista-leninista vagyok. Azért, mert a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgára, a szocialista népek nagy családjában a szocialista világrendszer polgára vagyok, amelynek élén a békét és a népek barátságát védelmezve a hatalmas Szovjetunió áll! Azért, mert ma már nincs a világon erő, amely feltartóztathatná az imperialista elnyomás rendszerének törvényszerű hanyatlását és felbomlását, nincs a világon^ erő, amely megállíthatná a szocialista forradalom törvényszerű fejlődését! Azért, mert a világ népeinek legjobb erői a szocializmus és a / béke ügye mellett a? szállnak síkra. <T DOBOS LÁSZLÖ Vajon össze lehetne számolni, hogy az elH§ múlt tíz évben hányszor hagyta el az emberek ajkát ez a szó, béke? Hányszor foglalták versbe, énekbe, beszédekbe. Hányszor hivatkozott rá politikus, fiát váró anya és feleség. hányszor mondtak érte imát. És mégsem szürkült el, nem kopott meg, nem vesztett jelentéséből. Nem válhatott frázissá, mert mindenki számára mély tartalma és mondanivalója van. Valahányszor a szájára veszi az ember ezt a szót, béke, ugyanazt és mégis mindig mást érez. Fájó emlékeket ébreszt, fronton, futóárkokban elpusztult kedvesek vonását rajzolja elénk, vágyakat, örömöket, terveket vés a képzeletbe. Világérzéssé válik a béke akarása. A béke fogalmának ma már világhonosultsága van. Az atomkor emberének nem lehet szebb és sürgetőbb jelszava, mint a világbéke. Az emberek szeretnek élni, akarnak élni, az életet pedig nem lehet le- fari-,? *CjJL' győzni. v " SZABÓ BÉLÁ Be kell vallanom, az első pillanatban a kérdés igen sután hat, valahogy úgy, mintha valaki azt kérdezné tőlem: Miért bízol szíved működésében. Ez a sutaság azonban nyomban eltűnik, mihelyt az ember elgondolkozik a kérdés lényegén. Viszont igaz az, hogy a béke maga hasonlít a szív működéséhez, A szívünkre csak akkor gondolunk, ha nyugtalankodni kezd, vagy ha azt halljuk, hogy ismerősünk, jőbarátunk szívműködése körül baj támad. Hasonló a helyzet a békével is: akkor foglalkozunk vele komolyan, ha valahol felcsap a háború lángja, mint történetesen az utolsó hetekben, hónapokban Kongóban, Laoszban és Kubában. De nyári vasárnapokon, amikor az ember könyvvel a kezében ott hever a réten vagy a Duna partján és gondtalanul sütkérezik a napon, a szív működésére éppoly kevéssé gondol, mint a békére. E gondtalan nyári vasárnapokkal kapcsolatban meg kell említenem azt is, hogy ifjúkoromban titokban olyan elméletet dajkáltam, hogy a békének semmi költségre vagy szervezésre nincs szükség, nem kellenek fegyverek, sem költséges bombázók, csak hagyni kell zavartalanul sütni a napot, meg esni az esőt és minden önmagától rendbe jön, míg a háborúhoz hatalmas szervező gépezetre, még hatalmasabb anyagi eszközökre van szükség. De ha ez így van, miért választja az emberiség az utóbbit ? ... — kérdeztem magamtól. Nos, azóta átéltem a fasizmust .., Rájöttem, hogy az emberiség sosem választja a háborút. Rájöttem: ahhoz, hogy a békét megőrizzük, gyárakat, szövetkezeteket, hatalmas lakástömböket kell építeni, párthatározatokat, ötéves terveket kell megvalósítani. Másképp lehetetlen mindenkinek a munkához való jogot, az életszínvonal állandó emelkedését biztosítani. Másképp lehetetlen a békét megőrizni. Ha ide eljutottunk, akkor a kérdésre — amely a legutóbbi napokban, hetekben, hónapokban és években mindenkiben felmerült — választ is adhatok. -sj A békében azért bízom, mfert erősebbek lettünk az ellenfélnél, az imperialistáknál, akiknek életeleme a fasizmus, a háború. Hozzá kell mindjárt azt is tennem, hogy ehhez a biztonságérzethez — amit ma a világon minden békeszerető ember érez — nagyban hozzájárult a Szovjetunió, a diadalmas szovjet tudomány. Meg vagyok róla győződve, hogy amikor Gagarin először körülrepülte a Földet, az emberek milliói a világ minden részében a béke térhódítására gondoltak. Én a Béke diadalútjára gondoltam. MARGITÁ FlGULI Az élet, a legnagyobb érték nevében hiszek a békében és mélységes meggyőződésem, hogy földünkön vannak erők, amelyek megmentik a békét. Meggyőződésem tapasztalatokra és a történelem világosan megnyilvánuló logikájára támaszkodik. Bizonyos, hogy az egész világ népei között a Szovjetunió fejlődése fokozatosan olyan szerepet tölt be, amilyet a Nagy Októberi Forradalom játszott az elmaradott Oroszországban. A szovjetunió rendelkezik a küldetés teljesítésének minden feltételével, mint a leghaladóbb állam és az emberiség új jövendőjének képviselője. Földünkön kereken hárommilliárd ember él, ebből kétmilliárd a szocialista országokban és a semleges államokban. A kapitalizmus világa csupán az emberiség egyharmadát képviseli, ám egyre újabb országok, egyre újabb kizsákmányolt milliók igyekeznek megszabadulni a tőkés rendszer igájától. Ha e számok alapján igyekszünk megállapítani, milyen erők szállnak síkra a békéért, és melyek azok az erők, amelyek háborúval sanyargatnák az életet, az eredmény félreérthetetlenül a béke tábora mellett szól. Senki előtt sem titok, hogy míg a tőkés világ a felkínált békés versengés helyett az ún. szüntelen háborúk politikájával igyekszik menteni létét és atomháborúval fenyegetődzik, a szocializmus világa az örök békét, a nemzetek barátságát, a munkára való jogot kínálja az életnek és az emberiségnek és biztosítja minden dolgozó megérdemelt részét a munka gyümölcseiből. Ezért szívemmel és értelmemmel egyaránt a béketábor oldalán állok és hiszem, a világ azoké lesz, akik becsületes munkájukból élnek. Valamikor a munka állította két lábra az embert. A gondolkodás a földkerekség minden országában megszabadítja rabságától az embert. Ma egy esztendő felér egy múltbeli évszázaddal, ezért a kitűzött céltól már nem vagyunk messze. Erről tanúskodik az is, hogy a közelmúltban elsőként járt a világűrben kommunista ember. A Szovjetunió ezzel ismét az egész világ előtt tanújelét adta»" annak, hogy mindenekelőtt a béke védelmét, az em- y ' [IdMlflh beriség javát tartja szem előtt. ANDREJ PLÁVKA Természetes, hogy minden becsületes ember békére vágyik — tekintet nélkül arra, a béketáborhoz tartozik-e, vagy valamelyik tőkés társadalmi rendszerű állam polgára-e. Am az a fontos, hogy a becsületes embereknek ezt a békevágyát és akaratát magáévá tegye minden kormány és ez által a békeszerető emberek akaratának tolmácsa legyen. A szocialista tábor kormányai ezt az akaratot nemcsak nemzetközi kapcsolataikban juttatják kifejezésre minden alkalommal, hanem élükön a Szovjetunióval, a két társadalmi rendszer együttélésének lenini tanítása alapján már esztendők őta tántoríthatatlanul arra törekednek, hogy megvalósítsák a két társadalmi rendszer békés versengését az egész emberiség javára. A tőkés államokban is évről-évre nő a békére vágyó becsületes emberek száma, világszerte szemlátomást gyarapodik napról-napra a béketábor — ebből merítem a világ békéjébe vetett hitemet és ebből fakad elszánásom is, hogy tollammal tevékenyen harcoljak érte. JAN OTČÉNÁŠEK Miért hiszek a békében? Nem könnyű kérdés ez, s ha felelni akarunk rá, mélyen el kellene gondolkoznunk, mert hinni különféleképpen leheft, többek között vakon, naivul, értelem és meggyőződés nélkül. De ebben a komoly kérdésben, amely e Föld emberének talán legkomolyabb problémája, vessünk el minden hiszékenységet, minden érzelgősséget, babonát, s éljünk eszünkkel. Főleg azért, mert az ész, az emberi ész s a belévetett bizalmam talán az alapja annak a hitemnek, hogy a béke, az emberiség nagy és ragyogó békéje megmarad minden borús előjel, minden fegyvercsörtetés, minden imperialista fenyegetés ellenére. Azért hiszek tehát a békében, mert hiszek a földön élő emberek túlnyomó, döntő többségének értelmében. Hiszek benne, mert hiszek a haladásban, a feltartózhatatlan haladásban, amely szemünk láttára mérföldes léptekkel nyomul előre Ütött az óra, amikor az ember erőit nem használja többé gyilkolásra és értelmetlen pusztításra, hanem arra, hogy kitörjön a világűrbe. Ezért is hiszek a békében. Hiszek benne azért is, mert az emberiség mind nagyobb- része döbben rá, hogy az emberiség igazi, emberhez méltó történelme még csak előttünk áll. Hogy most lépjük csak át küszöbét. Hiszek a békében, mert ismerem egyre növekvő erejét az új világnak, az államok új, szocialista családjának, amely elvetette a korhadt, kizsákmányoló rendszereket, s előrehaladásának léptei egyre hatalmasabban dobognak földgolyónkon. Azért is hiszek a békében, mert ezeknek az államoknak az élén az erős és legyőzhetetlen Szovjetunió halad, amely tudatában van fegyverei, eszméi, hősi népe, történelmi igazsága erejének. Hiszek a békében, mert hiszek az emberben, az ember ősrégi vágyában, hogy elérje az igazságot, a szeretetet és a szépséget. elérje azt az (Jh'iA^M életet, amely embe- /y , ri és szabad. _ VILÉM ZÄVÄDÄ Az emberek élni akarnak, s azt akarják, hogy gyermekeik is éljenek. Boldogan, szabadon, gond és félelem nélkül akarnak élni. A háború mindig veszélyt hozott az emberre. A mai pusztító fegyverekkel folytatott háború az egész földön kiirthatná az életet. Az emberiség tudja ezt, ezért elutasítja a háborút. Régen a háború és a béke kérdéséről császárok és királyok döntöttek, a nép tehetetlen volt. Ma azonban fennáll a Szocializmus hatalmas világtábora, amely éppen a béke megtartására fordítja legnagyobb erőfeszítéseit. A világ többi részében is annyira erősödik a néptömegek súlya, hogy az uralkodó rétegek nem játszhatnak immár büntetlenül a nemzetek sorsával Ennek ellenére ébereknek kell lennünk. Az ellenség nemcsak gyújtóbombákkal próbálja Iángralobbantani a tüzet, hanem egy szál gyufával, a gazdasági gépezetünk csapágyaiba szórt homokszemekkel is. Ne féljünk tőle, de legyünk résen! A békét megőrizzük, Ľtu mert békét akarunk. 1/l 'ČjĽU,