Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-01 / 120. szám, hétfő

AFRIKA te yatrchott. SZUOÁN <9M —-- D« > »• ^ v - . \V^ , Port. Í'ilímr^ ^ü/psifj: « r==- Con» > f^y-V^f^.y,! — Sitrrt ItornyyA/áaKffid "Accra - Sp.Gu.'nBaJ LibrtvillŕS ) KONOÓI 2/ KÖZTÍBSA5A6 1 rarganyikaj ~RH00ÍSU lL| jNVASJírCií* " f 19M ,T«ntn»riv«# Délnyuja; SMfrlkjl 'tTIÓPU :Cľf' á<t ílmi entom, f " 1-**--"— ! ^ASiáhf/'ítrwn ttoiiMÚ* • tUKItfHitl múrmi) Kr te.-.irutJ? I 1 (fr) . ÍW Hrhy* 1 I Iflfftr- J érm íiD'Sfľlľl ES] ''"í^" MM • ™ tV-^t M'^""' | W F öldünk térképét korunk oly gyorsan szabdalja át, hogy a statisztikusok és a kartográfusok szinte lemaradnak a változás irama mögött. A gyarmatbirodalmak egykor a földkerekség háromölödét foglalták el. Pillantsunk a világ­térképre: a történelem egyévtizednyi pillanata több mint felényi­vel zsugorította össze a kolonialisták roppant vadászterületét. Földünk lakosságának több mint a fele, másfélmilliárd ember szabadult meg pár esztendő alatt a gyarmati és félgyarmati füg­géstől. A gyarmatosítás napja végleg leáldozott — de még forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk, lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak, s mint fészket ütik le a kis falut. József Attila döbbenetes képei ma is roppant erővel vádolnak. Afrikának a függetlenség útjára lépő népei sikeresen építik or­szágukat, a béke és a haladás táborának igaz örömére. De az ébredő, a talpraálló Afrika láttán sem felekezhetünk meg a har­coló Afrikáról, s még kolonialista járomban sínylődő, a felszabadu­lásukért még harcoló gyarmati országok, az elnyomás ellen küzdő rab milliók keserves életéről sem. AGAI PAG SA'G A magasan fénylő nap „Afrika kizsákmányo­lói, bitorló urai minden képzeletet felülmúló embertelenséggel tipor­ták földünket, nem is­mertek irgalmat, szé­gyenkezést, becsületet. Ezek a napok elmúltak, mindörökre elmúltak és én, az afrikai, itt állok az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyű­lése előtt, a béke és a szabadság hangján szó­lok. új korszak hajna­lát hirdetve az egész világnak. Vessenek egy pillan­tást Afrikára: a gyar­matosítók és az impe­rialisták még ott van­nak. Felvilágosult XX. századunkban egyes ál­lamok még mindig ma­gasztalják a gyarmati rendszert és az impe­rializmus hamis dicső­ségét. Mindaddig, amíg Af­rika földjének akárcsak egyetlen négyzetmétere is idegen uralom alatt marad, nem lesz béke a földkerekségen. Az ENSZ-nek feladata ma­gaslatán kell állnia és fel kell szólítania azo­kat, akik strucc mód­jára az imperializmus homokjába dugják fejü­ket, emeljék fel fejü­ket és tekintsenek a fénylő afrikai napra, amely magasan ragyog Afrika felszabadulásá­nak egén. NKRUMAH • • Afrikában, bolygónk szárazföldi területének 20 százalékán él a világ lakosságának 8 százaléka. Afrika ré­szesedése a világ ipari termelésében azonban mindössze 1 százalék, a világ jövedelmében pedig kevesebb, mint 3 százalék. ® Az afrikai kontinens méhe rejti magában a kapitalista világ legna­gyobb urániumkészleteit, hatalmas olajkészleteket, a tőkés világ vas­érckészletének 34,4 százalékát, a króm 79,9 százalékát, a kobalt 51,4 százalékát, a gyémánt 90,7 száza­lékát, a réz 47,3 százalékát és így tovább. ® Afrika mégis a legszegényebb kontinens, Az egy főre jutó évi jö­vedelem nem haladja meg a 75 dol­lárt; ez ötödannyi, mint egy európai évi átlagjövedelme. De ez is átlagos adat: valójában a jövedelmek orosz­lánrészét az idegen gyarmatosítók sajátítják ki. Az afrikai munkás az európai munkás jövedelmének csak tizenkettedrészét keresi meg, az afrikai parasztok jövedelme még ennél is alacsonyabb. A külföldi tőke Afrikában i fi gazdasági függetlenség útján A második világháború óta eltelt 15 év alatt szabaddá vált mintegy 40 afrikai és ázsiai ország döntő befolyást kezd gyakorolni a világ fejlődésére. Az utóbbi években különösen Afrika került az érdek­lődés központjába. A fekete földrészen az év elején már 27 füg­getlen állam létezett, melyek kétharmadát képezték Afrika területének, lakosságuk pedig meghaladta a 180 milliót. Tavaly egyetlen évben 17 afrikai ország nyerte el függetlenségét, az idén pedig Sierra Leonét kiáltották ki független állammá. Független lesz Brit-Kamerun is, éspe­dig úgy, hogy a népszavazás eredményei alapján egyik részét a Kame­runi Köztársasághoz, a másikat pedig Nigériához csatolják. Felülvizs­gálják a belga védnökség alatt álló Ruanda-Urundi statútumát. Decem­ber végén Tanganyika fogja gyarapítani az önálló afrikai államok nagy családját. A fejlődés tehát azt bizonyítja, hogy a gyarmati rendszer órái meg­számláltattak, győzelmesen előretör a népek gyarmatellenes nemzeti felszabadító harca. Az ENSZ XV. közgyűlése a Szovjetunió indítványára elfogadta a gyarmati népeknek és országoknak adandó függetlenségről szóló nyilatkozatot. A harc most már azért folyik, hogy ez meg is való­suljon. Persze, a felszabadult gyarmati népek küzdelme még nem fejeződött be. Nkrumah, a fiatal ghánai állam elnöke nemrégen kijelentette: „Mi kivívtuk a politikai szabadságot, ezt senki el nem veheti tőlünk. Most már a gazdasági szabadság felé törünk előre". Valóban helyesen értel­mezik a szabadság fogalmát azok az országok, melyek politikai függet­lenségük elnyerése után nagy országépító munkába kezdtek. Persze hiányoznak a tapasztalataik, az eszközök, melyekkel a saját javukra kamatoztathatják országuk temérdek kincseit. E téren két választásuk lehet, vagy lépremennek az amerikai imperialistáknak, akik a „segítség" révén, gyakran még az ENSZ cégére alatt is formájában új, de lényegé­ben régi gyarmatosításra törekednek, vagy elfogadják a szocialista tá­bor önzetlen segítségét, mellyel aránylag rövid történelmi időben talpra­állhatnak. Ghana, Guinea, az EAK, újabban Mali példája bizonyítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségének gyümölcsöző hatását. A Szovjetunió például 400 millió rubelt fordított az EAK-ban épülő asszuáni duzzasztógát első részének felépítésére. A kormány kérésére a második rész felépítésében is részt vesz. A már befejezett mű évente majd 10 milliárd kilowattóra villamos energiát termel, ez a mennyiség pedig tízszerese az ország jelenlegi szükségletének, tehát az EAK majd exportálhat is energiát. Hazánk 32 iparvállalat komplett berendezését szállítja az EAK-nak, 2 cukorgyárat, konzervgyárat, acél­művet és öntödét, 4 rádióleadóállomást, 3 malmot, 3 cementgyárat stb. épít. Lengyelország cipőgyárat, magasfeszültségű elektrotechnikai késztímé­nyeket gyártó üzemet, öntödét, zománcedénygyárat, 19 kőolajtárolót létesít. Az NDK 20 iparvállalat berendezését szállítja. A Szovjetunió az utóbbi években 140 millió, Csehszlovákia 10 millió rubel kölcsönt folyósított Guineának. Guinea 1960—1962. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terve egyébként nagyszerű példát mutat a többi afrikai országnak. A Konguré folyón épülő erőművön és más ipari lé­tesítményeken kívül — a szocialista országok segítségével — nagy gondot fordít a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fellendítésére. 500 földművesszövetkezet létesítését vették tervbe 1962-ig. A közoktatásra 45 milliárd guineai frankot, tehát éppen annyit fordítanak, mint a gyar­mattartó hatalom uralmának 60 éve alatt. Guinea bátran halad előre a gyarmati rendszer áldatlan örökségének felszámolására. Szovjet és csehszlovák szakemberek segítenek Ghanában, Etiópiában, Maliban, s más afrikai államokban. Ä szabad afrikai országok első gazdasági sikerei, életének, viszo­nyainak nagy átalakulásai olyan vonzóerővel hatnak a többi afri­kai népre, hogy az imperializmus minden gyarmatosító kísérlete kudarcra van ítélve. A tudásszomj pillanatfelvétele... A sok száz új guineai iskolában készült ez a fotó. A Guineai Köztársaságban 1958 ősze, a függet­lenség kivívása óta az elemi iskolák diákjainak száma megkétszere­ződött, a középiskoláké megháromszorozódott, az érettségizők szá­ma megötszöröződött. A gyarmati rendszer összeomlása... A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK MOSZKVAI NYILATKOZATA HANGSÚLYOZZA: „A gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen. A gyarmati rabság rendszerének a nemzeti felszabadító mozgalom előretörésének következtében végbemenő összeomlása — történelmi jelentőségét te­kintve a szocialista világrendszer megalakulása óta a legfontosabb je­lenség. t A szocializmus országai őszinte és hűséges barátai azoknak a népek­nek, amelyek harcolnak felszabadulásukért, vagy már felszabadultak az imperialista járom elnyomása alól. Elvből elvetnek mindennemű beavat­kozást a fiatal nemzeti államok belügyeibe, s internacionalista köteles­ségüknek tartják, hogy segítsék a népeket a nemzeti függetlenség megerősítéséért vívott harcukban. Minden segítséget és támogatást megadnak ezeknek az országoknak a haladás útján való fejlődésükhöz, hazai iparuk megteremtéséhez, nemzeti gazdaságuk fejlesztéséhez, együttműködnek velük a világbékéért, az imperialista agresszió ellen vívott harcban," AKIK FEGYVERREL KEZÜKBEN HARCOLNAK MÄR TÖBB MINT HAT ÉVE ALGÉRIA FÜGGETLENSÉ­GÉÉRT. ÜJ SZÖ 7 * 1961. május 1. Szalmaszállal nem lehet elrekeszteni a folyót A FEKETE FÖLDRÉSZ BOLDOG, SZABAD JÖVŐJÉNEK ZÁLOGA: AZ IFJÚSÁG. „Olyan országok, amelyek keresz­ténynek és civilizáltnak tartják ma­gukat, az afrikai népek rabszolgasá­gának elméletét vallják. Felfogha­tatlan, hogy ENSZ-tagállamok lemé­szárolnak Afrikában olyanokat, akik nem akarnak mást, csak azt, hogy elismerjék jogukat az emberi mél­tósághoz és szabadsághoz. Sajnos, még sok kongói van, aki éhségtől hajtva pár frankért eladja magát, vagy aki a múlt rabjaként egymást gyilkolja. De mindez el fog múlni. Az imperializmus egy szal­maszállal akar gátat vetni egy folyó­nak. De szalmaszállal nem lehet el­rekeszteni a folyót, Afrika felsza­badulásának nagy folyamát." (LUMUMBA, MEGGYILKOLT KON­GÓI MINISZTERELNÖK EGYIK UTOL­SÓ SAJTÓNYILATKOZATÁBÓL.) (Milliárd dollárban, 1959-es adatok szerint) Nagy-Britannia 5 milliárd dollár Franciaország 4,8 milliárd dollár Belgium 2 milliárd dollár Egyesült Államok 1,2 milliárd dollár mmiszMoK • Az afrikai Nvaszaföldön a lakos­ság 93 százaléka írástudatlan; Ang­lia afrikai gyarmatain az írástudat­lanság 70—90 százalékos. • Ugandában 23 000 lakosra jut egy orvos, Sierra Leoné-ban 30 000­re, Nigériában 58 000 lakosra. • Kamerunban minden száz la­kosból 29 álomkóros, húszezer né­ger leprás; a lakosság kétharmada trópusi betegségekben szenved — de csak minden 80 000 emberre jut egy orvos. • Az afrikai brit gyarmatokon a nők átlagos életkora 34, a férfiaké 32 esztendő.

Next

/
Thumbnails
Contents