Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-08 / 127. szám, hétfő

RÁDU cvkitelstva LíoxW****^* | iy^vtx^f***- y. , J A t>> t> m: . • , -,-«./:<• *x • t >x-x->» < - 4 Košicén erós szervezetté fejlődött az FDTJ. Sokoldalú volt tevékenysége. Képün­kön annak a felvonulásnak az élét látni, mely a Szovjetunió sportküldöttségét fogadta. Szocialista Forradalomban született Szovjetunió elleni gyűlöletet szítot­ták, hogy így segítsék a nyugati im­perialisták intervenciós előkészületeit az első fiatal munkás- és paraszt­állam ellen azzal a céllal, hogy a köz­társaság megbízható híd legyen a Szovjetunió elleni háború esetén. Nemcsak a szocdem párton belül, hanem az összes munkásszervezetek­ben — a szakszervezetekben, az if­júsági, a szövetkezeti és a testneve­lési (DTJ) szervezetekben is — folyt az éles harc az opportunista jobb­oldali szocdem vezetés ellen a meg nem alkuvó osztályharcos irányzat biztosításáért. A szocdem pártban és a különféle munkásszervezetekben a marxizmus és az osztályharc eszméi­hez hű elemek — melyek a szerve­zetek döntő többségét alkották — könyörtelen következetességgel lep­lezték le az áruló szocdem vezetők szovjetellenes sötét összeesküvését és ä proletariátus osztályérdekei el­len elkövetett gaz árulásukat. Ennek az éles osztályharcnak ered­ményeként, amikor a szocdem párt­ban kialakult a marxista baloldal, mely 40 évvel ezelőtt megteremtette Csehszlovákia Kommunista Pártját, néhány nappal ennek megalakulása előtt a Munkás Testnevelő Egyesü­letből (DTJ) kizárt, a marxizmus eszméihez hű ifjúság és munkásság 1921. május 8-án megalakította a Fö­deratív Munkás Testnevelő Egyesü­letet (FDTJ), amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának hűséges segí­tője volt a testnevelő szervezetben nagy számban tömörülő proletár if­júságnak, tornászoknak és sportolók­nak a marxi-lenini szellemben való nevelésben, s ezek segítségével a széles munkástömegek mozgósításá­ban a párt által a dolgozó nép ér­dekében kitűzött nagy forradalmi cé­lok megvalósításáért. A Föderatív Munkás Testnevelő azokat is, akik az FPT-be járnak tornázni és sportolni, — ez utób­biakat azzal az indokkal, hogy ez kommunista szervezet. Azokban a helyiségekben, ahol tornáztak és sportoltak, gyakoriak voltak a ház­kutatások, a tagok molesztálása, a funkcionáriusok üldözése, rendőrségi előállítása és sokszor indoktalan, minden ok nélküli bebörtönzése Szlovákiában s különösen Kelet-Szlo­vákiában sokkal élesebben nyilvá­nult meg a burzsoázia hatalmi szer­veinek a forradalmi vörös sport- és testnevelő szervezetekkel szembeni nevelés aktív tagjai, funkcionáriusai, közülük többen ma is aktív dolgozói testnevelési mozgalmunk­nak. A régi harcosok egyik kiemelkedő alakja Jozef Matejka főoktató, a CSIS2 nemzetközi osztályának vezetője, akivel a konferencia alatt alkalmunk volt a proletár testnevelési mozgalom múltjá­ról, valamint a szocialista testnevelés jelenéről, jövőjéről elbeszélgetni. A 68 éves Matejka elvtárs korát meg­hazudtoló fürgeséggel, rugalmas léptekkel jön le az elnöki emelvényről Markáns arca sok éves küzdelemben, harcban éretté vált ember komolyságát tükrözi. Kéré­sünknek készséggel tesz elegA. ,,Már egész fiatalon — mondja elgon­dolkodva, múltba néző tekintettel — 1902-ben a MTSZ tagjaként bekapcsolód­tam a testnevelési mozgalomba, majd 1921ben a Föderatív Munkás Testnevelő Egyesület tagja lettem. Minden testneve­lési megmozdulásban aktívan részt vet­Az FDTJ két falragasza: Balrió az első a Maninyl spartakládoi hirdető plakát, mellette a Népi Játékok alkalmából kiadott falragasz. tem, 1926-ban már oktató voltam (ná­čelník) a föderáció kurzusait vezettem. Mint az FDTJ tornászválogatottjának tag­ja az FGST (Francia Munkás Sportszö­vetség) 1924 és 1937-ben Párizsban ren­dezett sportünnepségén is részt vettem. Többször voltam Moszkvában is. 1926­ban és 1927-ben mint aktív sportoló, 1950-ben pedig egy tanulmányi küldött­ség vezetőjeként látogattam el a szov­jet fővárosba. „Mi volt életem legszebb élménye* A maninyi sportakiád — válaszolja gon­dolkozás nélkül, határozottan. Ezen mint spartakiád rendezője a felvonulás irá­nyítása volt a feladatom. De felejthetet­len élmény marad számomra az 1936-os prágai népi játékok, melyeket a berlini olimpiával egyidőben rendeztünk meg. Hasonlóan a legkellemesebb emlékeim kö­zé tartoznak a brnói (1922-ben) és az ostravai (1925-ben) spartakiádok. Az el­sőn Gottwald elvtárs is nagyban kivette részét a szervezésből. Ostraván pedig mint gyakorlatozó szerepeltem. Hosszú éveken át tartott fáradságos küzdelmünk, míg elérkeztünk szocialista testnevelésünk korszakáig. Ennek legna­gyobb erőssége az egyesített testnevelés­ben rejlik és abban, hogy az FDTJ egye­sitett technikai és metodikai tanait ér­vényesítjük testnevelési mozgalmunkban. Mi, akik évtizedeken át harcoltunk ezek keresztülviteléért, örömmel látjuk, hogy nem dolgoztunk hiába. Munkánk, illetve az FDTJ munkájának eredménye a leg­jobban a két nagyméretű országos spar­takiád sikerében tükröződik. Ami a most megtartott Ideológiai kon­ferenciát illeti, jelentős állomásnak tulaj­donltom szocialista testnevelési mozgal­munk életében. A konferencia sikerét az értékes és színvonalas beszámolók, va­lamint hozzászólások biztosították. Re­mélem, hogy jótékony hatásuk hamarosan észlelhető lesz testnevelésünkben is — 'ejezte be szavait Matejka elvtárs. Búcsúzóul csak annyit kívántunk Ma­'ejka elvtársnak, testnevelésünk harco­sának, hogy még sok sok éven át aktív iolgozója lehessen testnevelési mozgal­munknak s tapasztalataival hozzájárul­hasson annak továbbfejlesztéséhez. Kollár József Az FDTJ tevé­kenységében nag> segítséget nyújtón a sajtó, melyet ma­guk adtak ki. Felvé­telünkön az egyes újságok címfejét lát­ni. A Výboj az FDTJ központi bizottságá­nak lapja volt. A Spartakus Kárpátal­ján jelent meg. A Predvoj a morvaor­szági szervezetek lapja volt. A Roham című magyar nyelvű újságot Košicén ad­ták ki, ezt a lapot Dénes Ferenc, mai főszerkesztőnk szer­kesztette. Ä Molmi testnevelő mozgalom 40. évfordulója l mikor Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalapításának 40 éves évfordulóját ünnepeljük s megemlékezünk 40 éves forradalmi harcos múltjáról és jelenéről, ezzel egyidőben ünnepeljük a forradalmi munkás testnevelő mozgalom szerve­zete, a Föderatív Munkás Testnevelő Egyesület (FDTJ) megalakulásának 40 éves jubileumát is. Ennek a for­radalmi munká^ testnevelő szerve­zetnek egész tevékenysége, forradal­mi múltja szorosan egybenőtt Cseh­szlovákia Kommunista Pártja forra­dalmi múltjával, a dolgozó nép min­dennapi követeléseiért, jogaiért és a tőkés elnyomás ellen a felszabadu­lásért vívott harcával. Az opportunista • szociáldemokrata vezetők a proletariátusnak az állam jellegéért vívott harcát — azt, hogy burzsoá vagy szocialista köztársa­ság lesz-e — elárulták s így a bur­zsoázia segítségére sietve hozzájá­rultak osztályuralmuk megszilárdítá­sához. A munkásosztályt a burzsoá­ziával való együttműködés útjára akarták vezetni azért, hogy a tőké­sek kénye-kedvének szolgáltassák ki a proletariátust. Árulásukat azzal te­tőzték be, hogy szétverték a munkás­osztály egységét azért, hogy ne tel­jesíthesse történelmi hivatását, vagy­is, hogy mint a hatalom meghódítá­sáért vívott harc vezető ereje, ne tudja győzelemre vinni a proletariá­tust Mindehhez még a Nagy Októberi ÍRTA: DÉNES FERENC Egyesület (FDTJ), amely később, 1926-ban — hogy szélesebb alapokon fejthesse ki tevékenységét a proletár ifjúság soraiban - a Föderatív Pro­letár Testnevelő (FPT) nevet vette fel, kimondottan a CSKP tömegszer­vezete volt, ahonnan a testnevelés és sport révén bevont ifjak és fiatal munkások jelentős része a kommu­nistáknak a helyi szervezetekben ki­fejtett aktív nevelő és felvilágosító munkája folytán a párt tagjaivá let­tek, másik részük pedig mint pár­tonkívüli volt hűséges harcosa a pártnak. Az első köztársaság kommu­nistáinak jelentős része a forradalmi testnevelő szervezetekben, az FDTJ­ben és az FPT-ben kezdte meg for­radalmi, osztályharcos tevékenységét. Ezért szögezi le a párt, hogy az FDTJ — FPT igen nagy szolgálatot tett a pártnak és ezért is állítja ma példaképül a mostani testnevelő és sportszervezetek elé. A burzsoázia is felismerte, hogy a forradalmi testnevelő szervezet és annak helyi szervezetei a forradalmi munkásmozgalom számára fontos tartalékot jelentenek és hathatósan hozzájárulnak a munkásosztály osz­tályharcos neveléséhez, s lényegében a Kommunista Párt táborának növe­léséhez. Ezért az állam hatalmi szer­vei — a rendőrség és csendőrség — a fentről jövő utasítások alapján, ahol csak lehetett, akadályokat gör­dítettek működése elé. De az összes állami hivatalok is megnehezítették tevékenységét. Nem engedélyezték a nyilvános tömeges tornaünnepsége­ket, a proletár szülők iskolás gye­rekeinek az iskolai hatóságok meg­tiltották, hogy az FPT torna- és sportszervezetbe járjanak, ezek azon­ban a tilalom ellenére is látogatták a torna- és sportórákat. Az iskolai tornatermek használatát megtiltották nekik. A magánvállalkozókat arra szorították, hogy ne csak a kommu­nistákat, a kommunista érzelmű munkásokat és alkalmazottakat bo­csássák el a munkából, hanem mind­terrorja és brutalitása, mint a cseh országrészekben. Mindez azonban nem riasztotta vissza a munkásokat és ifjakat a szervezet tevékenységében való '•észvételtől. Ki kell hangsúlyozni azt a való­ban testvéri és igaz elvtársi együtt­érzést, amely az FPT szervezeteiben uralkodott. A csehországi egyesüle­tek nemcsak erkölcsi és szervezeti, hanem anyagi támogatásban is ré­szesítették a szlovákiai egyesülete­ket. Nevelőket, oktatókat küldtek a szlovákiai egyesületekbe, hogy tevé­kenységüket a csehországi egyesü­letek színvonalára emeljék. Ismeret­len fogalom volt a nemzetiségi tor­zsalkodás, hiszen mindannyiukat egy cél vezérelt — az, hogy szolgálják a kommunista párt érdekeit, köréje tömörüljön a sport és testnevelés útján is sportoló munkásifjúság. Az FPT egyesületeiben a kommunista párt iránti mélységes szeretet és hűség honolt. A forradalmi testnevelési mozga­lom szervezetének, az FDTJ - FPT megalakításának 40. évfordulóján szükséges feleleveníteni azt a dicső múltat, amely ma is tanulságul szol­gál, különösen ki kell emelni, hogy ezekben az egyesületekben a sport és a testnevelés nem volt öncélú, hanem egybekapcsolódott a munkás­osztály harcos érdekeivel, a nagy cé­lok megvalósításáért vívott küzde­lemmel. Azt a fennkölt hivatását, amellyel Csehszlovákia Kommunista Pártja a forradalmi testnevelő moz­galom szervét, az FDTJ — FPT-t, mint a párt tömegszervezeteit fel­ruházta — becsülettel teljesítette. Ma még fokozottabb mértékben plántáljuk el a kommunista párt és a szocialista haza iránti szeretetet és hűséget a sport- és testnevelő szervezeteinkbe s azok tagjai között azt az önfeláldozást, az elvtársias szolidaritás érzését, amely az FPT szervezeteiben uralkodott. Neveljük ebben a szellemben fiataljainkat mert rájuk .hárul nemcsak a fejlett szo­cialista társadalomnak, hanem már a kommunista társadalomnak felépíté­se is. A BIRODALMI KONFERENCIA Viharos esemé­nyek előzték meg az 1921.. május 8­ára összehívott úgynevezett biro­dalmi konferenciát, melyen megalakult a Föderatív Mun­kás Testnevelő Egyesület. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom az egész világ mun­kásosztályának pontosan megmu­tatta, hogyan kell lerázni a munkás­ságnak a paraszt ­saggal együtt a nyakán ülő burzsoáziát. Az orosz proletariátus fényes győzelme érthetően kihatással volt a mi munkás­osztályunkra is. Ez abban nyilvánult meg, hogy az opportunista szociálde­mokrata párton belül megindult a kristá­lyosodási folyamat, a helyes marxi-lenini eszmék alapján nyugvó forradalmi mun­káspárt kialakulására. A kristályosodási folyamat, mely politikai vonalon indult meg, kihatott a szakszervezetekre, az ifjúsági szervezetekre és természetesen a testnevelési mozgalomra is. Különö­sen nálunk, ahol már 1897-ben megala­kult a munkás testnevelési mozgalom, szükségessé vált az opportunista M un-, kás Testnevelési Szövetség (DTJ) helyé­be egy új forradalmi munkás testne­velési szervezetet létrehozni. A D T] látva a veszélyt, kizárta soraiból mindazon alapszervezeteket, melyek a baloldali irányzatot követték. 1921 elején már több mint 300 ilyen alapszervezetet zár­tak ki a DTJ-ből. Ezek az események ép­pen akkor zajlodtak te, amikor munkás testnevelési mozgalmunk az l. Munkás Olimpiára készült, mely az első világ­háború kitörése miatt elmaradt. A mun­kás testnevelési mozgalom baloldali ve­zetői Chalupecky elvtárssal az élén, elő­ször illegálisan, majd később az 1921. május 8-ra összehívott konferencián már nyíltan kimondták a szakítást az opportunista DTJ-vel és megalakították a Föderatív Munkás Testnevelési Egye­sületet, az FDTJ-t. A prágai Vinohradyn lévő Národný Dom-ban összejött 107 küldött forradal­mi lelkesedéssel hagyta jóvá az új munkás testnevelési szervet. Chalupecky elvtárs, hogy a formalitásokban is újat vigyen a forradalmi munkás testneve­lési mozgalomba, ezt az értekezletet bi­rodalmi konferenciának nevezte el. A küldöttek között annak ellenére, hogy látták azt a nagy elszántságot és harci erőt az új forradalmi szerv létrehozásá­ban, akadt • hat küldött, akik ellenezték ezt a döntést. Természetesen ezeknek a hangja igen gyorsan elnémult. Felejthetetlen maradt Chalupecky elv­társ fellépése ezen a konferencián. Ö előzően nemigen szerepelt a nyilvá­nosság előtt. Ezen a konferencián azon­ban lelkes programbeszédével egészen lázba hozta a küldötteket: Határozott fellépése mindenkit meggyőzött arról, hogy az FDTJ a munkásosztály nagy harcában igazi segítőtárs lesz. így is történt. A megalakult FDTJ első feladata az volt, hogy a DTJ-vei történt szakítás után egy nagyszabású országos rendez­vényt bonyolítson le, amely helyettesíte­né az l. Munkás Olimpiát. Közvetlenül az FDTJ megalakulása után már június hónapban a prágai Maninyin sikerült megrendezni az első Spartakiádot, mely a forradalmi munkás testnevelési moz­galom erejét volt hivatva megmutatni az egész köztársaságnak. Az FDTJ hihe­tetlenül rövid idő alatt a semmiből ké­pes volt ilyen országot átfogó akciót megvalósítani. A Maninyi spartakiád után az FDTJ és annak központi bizott­sága, mely 1921 decemberében alakult meg, további nagyszabású akciókat ren­dezett. 1922-be Brnóban tartották meg a morva és a szlovák spartakiádot, majd 1923-ban a prágai ipari kiállítási csar­nokban nagy kiállítást rendeztek, 1925­ben pedig az ostravai spartakiád volt az FDTJ kimagasló rendezvénye, mind ezeken az eseményeken igen szép számban képviseltették magukat a szlo­vákiai szervezetek is. Az FDTJ, mely már a megalakulásá­nál több mint 200 ezer tagot számlált, Csehszlovákia Kommunista Pártjának befolyása alatt álló tömegszervezet lett. Az FDTJ vezető funkcionáriusai a kom­munista párt tagjai voltak s mint ilye­nek az FDTJ és az FPT-ben a párt poli­tikáját érvényesítették. Mucha elvtárs, a volt FDTJ KB titkárénak elbeszélése alapján Irta Sztriha Nándor. / ÜJ SZÓ 247 * 1961. május L

Next

/
Thumbnails
Contents