Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-06 / 125. szám, szombat

VOLTAK ídök, dúlt a halál, lángolt a világ, nem dalolt tavasszal madár, nem nyílt a virág. ÁGYÚTÜZTŐL és golyóktól villámlott az ég. apánk elvitték hazulról, ölt az ellenség. A GYILKOSSAL a szovjet testvér szembeszállt, s legyőzte e hósi sereg az ellenség hadát SZEBB i dó jött, új kor virradt, mindenütt virág, madárcsőrök dalra nyiltak, víg lett a világ. Monoszlóy M. Dezső fordítása Hogyan segítettek a gyerekek a prágai felkelésben Megfejtéseiteket és leveleteiket az alábbi címre küldjétek: Cj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. SPOÖILOV Prága egyik új külvárosi negyede 1945-ben súlyos harcok folytak itt. Ezekben a harcokban a sporilovi gyerekek is részt vettek. Néhány fiú már az első percektől kezdve összekötő volt a járőrök és az Iskolában tanyát vert parancsnokság kö'zött. Mások lőszert gyűjtöttek és hordták az első vonalba. Benzinért házaltak a városrészt Prága más részeivel összekötő motorbiciklisía számára. A fiúk értesítették a lakosságot, mikor és hol kell őrséget állaniuk. Még az iskolában is aludtak pokróc alatt, s kerékpáron teljesítettek szolgálatot. A szomszéd, amikor megtudta, hogy a németek körülzárták a rádiót, előszedte két elrejtett revolverét, egyiket tizennégy éves fiának adta, s nyomban indultak Prágába. Napokig nem hallottunk róluk semmit. Már azt hittük, ott vesztek, de végül is sértetlenül hazatértek. A forradalom idején némelyik fiú napokig nem' volt otthon. Ma már a legtöbbjük családot alapított és gyermekeiket lovagoltatják térdükön. Ki se nézné belőlük az ember, milyen elszántságot tanúsítottak 1945 véres májusi napjaiban. —

it

sl Š és S Mégis munka a munka NÉPÜNK NAGY ÜNNEPE: 2. Mikor lett hazánk szocialista köztársaság ? MÚLT HETI FEJIÖRÖ.NK megfejtése: 1. Május 1. 2. Á munka ünnepe. KIK NYERTEK? Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: 1. Labancz Jolán, Silica, 2. Szala.v Endre, Galánta, 5. Bárky Etel, Ounaszerdahely, 4 Tóth Valéria; Kráľ. Chlmee, 5. Stefán István, Moldava nad Bodvou. NEMREG/BEN takarítottam miután a szoba gumipudlóját bekentem pasztával, hozzáláttam a fényesitéshez. Hétéves Laci fiam kíváncsi szemmel nézte a munkámat és mikor felegyenesedtem és sóhajtva megtapogattam sajgó derekamat, megszólalt: - Édesanyám, add csak ide azt a rongyot, hadd segítsek neked. - Tessék - nyújtottam feléje a rongyot - próbáld meg. Nem nagy dolog az egész, csak megdörzsölöd a ronggyal a gumipadlót és szépen kifényesedik. Laci kezébe fogta a rongyot, letérdelt és nagy hévvel dörzsölni kezdte a padlót. Még egy perc sem mállott el, amikor vidáman felnevetett: - De hiszen ez nem is munka, ez csak játék. Nem szóltam, csak elmosolyodtam és gondoltam, hogy kivárom a végét. - Mondd csak édesanyám - szólalt meg néhány pillanat múlva újra — hogy lehet az, hogy te kifáradsz és gyakran mondogatod, hogy milyen nehéz a munka ... Pedig nem is nehéz. Nézd csak, milyen gyorsan fényesedik .. csak dör zsölni kell. Még most sem szóltam egyetlen szót sem. Alig telt el néhány perc, még jóformán két-három négyzetméternyi terület sem ragyogott, amikor Laci nagyot fújt, felegyenesedett és azt mondta: — Kicsit pihenek ... ráérek, nem igaz? — Pihenj csak nyugodtan, van idő. Újra nekikezdett a dörzsölésnek, de néhány perc múlva ismét felállt és kicsit szégyenkezve, lesütött szemmel viszszaadta a rongyot. — Meguntam már ... biztosan nagyon gyorsan csináltam, mert csupa víf az ingem. Csak úgy tapad rám ... Meleg van ebben a szobában! Pihenek egy kicsit. — Látod fiam, ezentúl biztosan nem csodálkozol rajtam, ha munka közben n derekain tapogatom és píhengetek... Szégyen ide, szégyen oda mégis munka a munka. VIGH RÓZSA R A Dl M KETTNER Hadim Kettner akadémikus, számos geológus-nemzedék tanítója folyó év május 5-én töltötte be 70. életévét. Legismertebb müvei közül a fiatal geológusok, mindenekelőtt „A geológia tankönyvé"-t kedvelik. Külön említést érdemel a Központi Geológiai Intézetnek és a prágai Károly Egyetem Geológiai Intézetének megalapításánál és szervezésénél kifejtett tevékenysége, valamint a Csehszlovák Ásványtani és Földrajzi Társaság fejlődéséről való gondoskodása. Előrehaladott kora ellenére sem pihen még, hanem újabb tankönyvet ír, ezúttal a történelmi földtanról, mely további értékkel növeli majd a tudomány eme fontos ágát. (ký) .Rendezőképző tanfolyamok Köztudomású, hogy hazánkban számos kisebb-nagyobb műkedvelő csoport működik. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy az együttesek műsora, a bemutatott darab rendezése sok kívánnivalót hagy hátra. Felhívjuk ezért az illetékesek figyelmét arra, hogy ez év februárjában. az Osvetový ústav (Népművelési Intézet) vezetésével — egyszerre több helyen is — magyar rendezői távtanfolyamok indultak műkedvelő színjátszó együttesek vezetői részére. Tlyen, az érdeklődők nevelését szolgáló úgynevezett Konzultációs Központ működik többek között Dunajská Stredán, Lučenecen, Pribeníken. A tanfolyam négy éves, otthoni előkészületen alapszik, csupán havonta egyszer kell az illetékes Járási Konzultációs Központba megbeszélésre bemenni. Az oktatás ingyenes. A tanfolyam célja: a műkedvelő színjátszó együttesek rendezőinek, szervezőinek szaktudást nyújtani, eszmei látókörüket szélesíteni. A kedvezmények közé tartozik még az is, hogy minden évfolyam hallgatói nyaranta 14 napos bennlakásos iskolázáson vesznek részt, amelynek teljes költségét szintén a Népnevelési Intézet fedezi. Deák Árpád, Bratislava K

i ne ismerné közületek Jurij Gagarin nevét, aki a világon elsőként jária meg a világűrt. Tettével új korszakot nyitott a világúrkutatásban és bebizonyította a szovjet tudomány elsőségét. Bizonyára közöttetek is akadnak, akik űrrepülők szeretnének lenni. Nem olyan egyszerű dolog a/ Kitartó tanulás, szívósság és óriási akaraterő kell hozzá. Jurij Gagarinnál mindez megvolt. Négy folytatásban ismertetjük életének, néhány érdekes mozzanatát. (Folytatjuk) Az Állami Orosz Pjatnyickijegyüttes a legrégibb szovjet népi énekkar. Megalapítását Mitrofán Pjatnyickij, az orosz népdal kiváló ismerője, a kitíinö énekes és neves néprajztudós kezdeményezte. 1911 tavaszán, éppen ötven esztendeje, Moszkvában falragaszok adtak hírt arról, hogy „Mitrofán Pjatnyickij hangversenyt rendez a voronyezsi, rjazányi és szmolenszki kormányzóság parasztjaival". Először csendült fel ekkor hangversenyteremben az orosz népdal úgy, ahogyan a nép körében megszületett. Andrásy Tibor: Tavaszi szántás (metszet) A Nitrai Pedagógiai Intézet hazánk legfiatalabb főiskolái közé tartozik. Mind- - — össze másfél éves tevékenységre tekinthet vissza. Ennek ellenére hallgatói már elérik és eredményes kultúrmunkát tudtak felmutatni. Annak érdekében, hogy a nitrakörnyéki falusi dolgozók mélyebben belepillantsanak a kulturális megmozdulásokba, intézetünk magyar tagozatán megalakult egy 17-tagú falujáró csoport, mely a kultúrmunka terjesztése terén szép kezdeményezésnek lehet példája. Vezetője Fekete Zoltán, másodéves hallgató. A közelmúltban Nagykérre látogattak el, ahol nagy sikert arattak. Búcsúzáskor a falu fiataljai kérték őket, hogy máskor is látogassanak el, tanulni akarnak tőlük. Szereplésüket tovább folytatták. 1961. április 7-én, internátusuk nagytermében megismételték műsorszámaikat. Mintegy 500 magyar és szlovák hallgatónak nemes szórakozásban volt része ezen az estén. A fáradságos munka eredménye nem maradt el. Sokszor felhangzott a lelkes közönség szűnni nem akaró tapsa, mely azt jelentette, hogy az egyes műsorszámokat meg kellett ismételni. A csoport tagjai rövid számokkal, jelenetekkel léptek fel. Többek között Karinthy Frigyes: Visszakérem az iskolapénzt, Kaszárnyában, laktanyában, Móricz Zsigmond: Magdaléna c. drámája, valamint verbunkosok, cigány és spanyol táncok szerepeltek műsoron. A zenét Stirber Lajos, másodéves hallgató kvartettje szolgáltatta. FALUJÁRÁS A táncban kitűntek: Bocsárszky Pál, Gordon Gizella és Kleis Mária. A jelenetekben Fekete Z. Mics Károly és Cibulko Elemér. A drámában és énekszámokban Pataky Gizella, Sidó Zoltán, Onódi József, Horváth Ági és Szúnyog László. A csoport tagjainak igyekezetét és önfeláldozó munkáját Onódi János, a magyar tagozat igazgatója köszönte meg és a kfzönség nevében további jó munkára buzdította őket. Az előadás után megkértem Fekete Zottánt a csoport lelkes vezetőjét, mondja el, milyen célt szolgál ez a falujárás? .— Kettős célt szolgál. Először is utat mutatunk a falusi és üzemi CSISZ-szervezetek vezetőségeinek abban, hogyan kell kultúresoportot alapítani, hogyan és milyen tartalmú esztrádműsorokat kell szervezni, hogy a közönség jól érezze magát, jól szórakozzék. Azt akarjuk, hogy az elhanyagolt falusi kultúrmunka helyes kerékvágásba térjen. — Másodszor: arra törekszünk, hogy az iskolát még szorosabb kapcsolatba hozzuk az élettel. Azt akarjuk, hogy az iskola hallgatói, mint jövendőbeli szocialista tanítók majd a falun helyesen és hozzáértéssel szervezzék a fiatalok között « kultúrmunkát — fejezte be szavait Fekete elvtárs. A csoport tagjainak további munkájához sok sikert kívánunk, MOLNÁR JÁNOS, Nitra Az együttes azonban csak a szovjethatalom idején részesült igazi elismerésben. Fellépett pályaudvarokon és laktanyákban, munkásklubokban és színházakban. 1918. szeptember 22-én hangversenyt rendeztek a Kremlben és a hangversenyen megjelent Lenin is. A következő napon zajlott le Pjatnyickij találkozása Leninnel, aki helyeselte a népi énekegyüttes tevékenységét. Pjatnyickij 1927-ben bekövetkezett halála után Pjotr Kazmin, az OSZSZSZK nemzeti művésze vette át a kórus vezetését. A harmincas évek elején az együttes munkájába bekapcsolódott Zaharov, a tehetséges zeneszerző, aki több mint 60 dalt írt a kórus számára. Az együttes hírneve a Szovjetunió hatalmas területén egyre növekszik. Műsora szüntelenül megújul. Tartalmaz népdalokat, valamint a mai életet megéneklő új dalokat. Az énekkar felkeresi ä szüzföldeket és a nagy építkezéseket. Legfőbb témája;a békeharc és a dolgozó ember dicsőítése. A mai élet visszatükröződik nemcsak a dalban, hanem a táncban is. Az együttesnek jelenleg több mint 110 tagja van, énekesek, táncosok és muzsikusok. A Pjatnyickij-együttes utánpótlását az öntevékeny művészeti körök és a kolhozok biztosítják: Pjatnyickij hagyományait megőrzik és továbbfejlesztik. A Pjatnylckij-együttest jól ismerik messze a Szovjetunió határain túl is. Hazánkban már többször jártak és mindig szívélyes, forró fogadtatásban részesültek. Szy-re ÜJ SZÖ 6 • 1961. május 6.