Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-01 / 120. szám, hétfő

Ä CSKP SZEREPE A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOMBAN Csehszlovákia Kommunista Pártjának 40 esztendős útja A

burzsoá Csehszlovák Köztársaság területén összpontosult az egykori osztrák birodalom iparának zöme, s a kapitalista mezőgazdasági termelés is meglehetősen nagy fejlettséget ért el. Csehszlovákia tehát fejlett tőkés és imperialista — bár a nyugati imperialista hatalmaktól függő — ország volt, nagyszámú, fejlett és forradalmi munkásosztállyal, amelyben több nemzet és nemzetiség élt: csehek, szlovákok, németek, magyarok, lengyelek és ukránok. Kulcshelyzete volt azokban az ellenforradalmi törekvésekben, amelyek gátat igyekeztek vetni a forradalmi mozgalom közép-európai terjedésének. Ezért a nemzetközi imperializmus jelentős politikai, anyagi és katonai támogatásban részesítette a csehszlovákiai burzsoáziát, hogy megtarthassa az országban a hatalmat és felszámolhassa a nép kiharcolta forradalmi vívmányokat és szerveket. Ebben a burzsoáziának az áruló szocialista vezetők is kezére játszottak. Eles osztályharc indult az új csehszlovák állarh jeliegéért. E harc során a Szociáldemokrata Pártban a marxista baloldal harcolta ki magának a munkásosztály vezetőszerepét. Am ez az egészséges forradalmi erő még tapasztalatlan volt, nem sajátította el a lenini forradalmi stratégiát, képtelen volt arra, hogy az új állam bonyolult viszonyaiban osztályszövetségeseket szerezzen a proletariátusnak és megakadályozza 1920-as vereségét. Ezeknek a harcoknak mégis volt pozitív eredményük: a csehszlovákiai cseh, a szlovák, a magyar, az ukrán, a lengyel és a német szervezett forradalmi munkásság többsége elfogadta a lenini kommunizmust. így született meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely 1921-ben a csehszlovákiai munkásosztály nemzetközi tömegszervezeteként és a Kommunista Internacionálé szekciójaként alakult meg. Fontos szerepe volt ebben Šmeral elvtársnak, Csehszlovákiában ő volt az egyik általánosan elismert, régi szociáldemokrata vezető, eki becsülettel levonta a forradalmi harcok tapasztalatainak tanulságait és országunk forradalmi munkásságának zömével csatlakozott a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Nagyfontosságú volt az a tény, hogy a CSKP négyszázezer taggal alakult meg és mindig tömegpárt maradt, fejlődése során lényegében sohasem tért le a marxizmus-leninizmus útjáról és az elkövetett hibákat komolyabb veszteségek nélkül, hamarosan helyrehozta. A második világháborúig a CSKP a tőkés világ legnagyobb kommunista pártja volt, jelentőségét elsősorban az a stratégiai- helyzet adta meg, amelyet a nemzetközi kommunista mozgalom keretében Közép-Európában elfoglalt és becsülettel védelmezett, valamint az a feladat, amelyet a csehszlovákiai forradalomban betölteni hivatott volt. A CSKP fennállásának néhány esztendeje alatt olyan leninista kommunista párt lett, amely megtestesítette az elmélet és a gyakorlat egységét, munkájában következetesen ragaszkodott a marxista-leninista elmélethez, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapatának? a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból merített és saját harci tapasztalatait általánosítva gazdagította a marxizmus-leninizmus kincsesházát. A CSKP-t ehhez hozzásegítette a Kommunista Internacionálé támogatása. A Kommunista Internacionálé nevelte legjobb vezetőit, Šmeralt, Gottwaldot és sok más elvtársat, a Kommunista Internacionálé segítségével vívták meg győztesen a párt bolsevizálásának harcát, s megállapíthatjuk, hogy 1929 óta a CSKP-t következetesen a lenini párt vonásai jellemzik. Lenin szavai szerint a párt hűségét a nemzetközi kommunizmushoz egyfelől az jellemzi, hogyan rendeli alá nemzeti harcának érdekeit a nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek, s milyen sikerrel harcol országának burzsoáziája ellen a forradalomért, hazája szocialista átalakulásáért. A CSKP mindkét tekintetben büszke lehet elért eredményeire. * * * A

CSKP a világforradalom számos harci frontján bebizonyította hűségét a proletár nemzetköziség és a közös küzdelem eszméihez- A csehszlovákiai kommunisták kezdettől fogva tántoríthatatlanul és híven harcoltak a Szovjetunió védelméért, ezernyi csehszlovákiai kommunista,- munkás és paraszt ontotta vérét vörös katonaként az orosz forradalom csataterein, s a forradalom győzelme után a CSKP minden tettét áthatotta az a harc, amelynek célja a Szovjetunió védelme volt a burzsoá reakció támadásaival szemben. Az orosz forradalom igazának terjesztésében és tisztázásában nagy érdemei voltak Šmeral elvtársnak, valamint a kommunista íróknak és tudósoknak, Nejedlý, 01bracht. Majerová, Neumann elvtársaknak. A CSKP felhívására szakképzett csehszlovákiai munkások siettek a szovjet szocialista OÍszágépítés segítségére. A párt két évtizeden keresztül harcolt a Szovjetunió ellem imperialista háború előkészületei ellen és azért, hogy Csehszlovákia ismerje el a Szovjetuniót s kössön vele szövetségi szerződést. A Nagy Honvédő Háborúban sok ezer csehszlovák hazafi harcolt a szovjet hadsereg oldalán. Csehszlovákia népe felismerte, mily döntő fontosságú számára a Szovjetunióhoz fűződő testvéri szövetség. A CSKP segítette és szervezte a német forradalmat, és a német forradalmi munkásosztály harcát a hitleri fasizmus ellen, menedéket biztosított sok német antifasisztának, a lipcsei pör idején szolidaritásáról biztosította Németország Kommunista Pártját és lehetővé tette, hogy a párt illegális vezetősége Prágában dolgozzék. Tömegmozgalmat indított Ernst Thällmann és Dimitrov megmentéséért. 1927-ben és 1934-ben a forradalmi osztrák munkásság veresége után menedéket és segítséget biztosított az osztrák forradalmároknak. A német és olasz fasizmus spanyolországi intervenciós háborúja idején a CSKP hatalmas szolidaritási akciót szervezett „Madridnál Prágáért folyik a harc" jelszóval, elősegítette a köztársasági kormány fegyvervásárlásait, és megszervezte több mint háromezer csehszlovákiai önkéntes részvételét a spanyolországi harcokban. A CSKP Prágában menedéket nyújtott a lengyel, román, jugoszláv, magyar és osztrák kommunista pártok illegális vezetőségének, s megtett mindent, hogy fenntarthassák a kapcsolatot a hazájukbeli illegális pártszervezetekkel, agitációs és propagandaanyagot küldhessenek nekik. 1930 és 1939 között a CSKP ezer és ezer akciót, hatalmas mozgalmat szervezett a háború ellen, a demokrácia védelmére, a különböző országok háborúés fasisztaellenes harcosainak támogatására. A nemzetközi munkássegély és a nemzetközi vörös-segély szerveiben, a kibontakozó világbéke mozgalomban Šmeral elvtárs és a CSKP más képviselői felléptek a béke ügye mellett, a háború ellen. Šmeral elvtárs a Kommunista Internacionálé képviselőjeként segített megoldani a Mongol Népi Forradalmi Párt bonyolult problémáit- A harmincas években Gottwald elvtárs is helyet foglal a Ki vezető szervében, s jelentős része volt a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek elméleti feldolgozásában, a gyakorlati akciók irányításában. A

CSKP 1945 óta az új Csehszlovákia kormánypártjaként jelentős és egyre növekvő segítséget nyújt és szervez a szocialista világrendszer országainak, a fejletlen gazdaságú független országoknak, a világ kommunista, munkás-, demokratikus és szabadságmozgalmainak. Hazánk fejlett ipari államként valamennyi ázsiai és főleg európai állam iparosodását támogatja, jelentős segítséget nyújt többek között Indiának, Indonéziának, az Egyesült Arab Köztársaságnak, Guineának, Brazíliának, Ghanának és sok más országnak. Elősegíti ezeknek az államoknak a védelmét a nemzetközi imperializmussal szemben, s nevezetesen Guineában és Kubában támogatja a világ fontos forradalmi gócpontjainak erősödését és fejlődését. A CSKP kezdeményezésére a csehszlovákiai szervek és szervezetek minden úton-módon támogatják a nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági, nő- és diákmozgalmat, a világbéke mozgalmat és szerveiket. A CSKP fejleszti az olaszországi, franciaországi, belgiumi, japán stb. szocialista pártokhoz fűződő kapcsolatait a békepolitika és a munkásosztály akcióegysége jegyében. Említsük meg végül, hogy 1958-ban, a nemzetközi reakció ellenforradalmi rohamainak idején a CSKP politikájának érdeméből a közép-európai stratégiai kulcspozíciót elfoglaló Csehszlovákia rendületlenül és biztosan állt helyén a szocialista táborban, s ezzel erkölcsileg és politikailag, majd a támadás visszaverése után anyagilag és gazdaságilag támogatta a szocializmus ügyét a testvéri Lengyelországban és Magyarországon. A CSKP becsülettel megállta a helyét a nemzetközi kommunista mozgalom együttes harcának hazai, csehszlovákiai frontján. A CSKP harci útját röviden úgy jellemezhetjük, hogy Csehszlovákia nemzeteinek elismert vezéreként mesterien utat tört a szocializmushoz, s ez út tapasztalatainak elméleti feldolgozásával alkotó módon jelentősen gazdagította a marxizmus-leninizmus általános elméletét. A CSKP bolsevizálódásának folyamatában döntő fordulatot jelent az 1929-es esztendő, amikor a gazdasági világválság kitörésével kapcsolatban Európában és Csehszlovákiában is óriási méreteket öltött a proletariátus és a dolgozó nép osztályharca. A CS|<P e harcban hazánk munkásmozgalmának történetében először programjává tette a kapitalizmus megdöntését és a proletárdiktatúra uralomrajuttatását. Ezt a pártprogramot az V. kongreszszuson dolgozták ki, ekkor kezdődött Gottwald elvtárs óriási szerepe a párt lenini vezéreként- A CSKP rámutatott Csehszlovákia stratégiai jelentőségére és a csehszlovák burzsoázia szerepére a Szovjetunió ellen előkészített imperialista háborúban. Imperialista államként jellemezte Csehszlovákiát és hangsúlyozta, a pártnak politikai tartalommal kell megtöltenie a munkásosztály gazdasági harcait, szembefordulva a hazai burzsoázia reakciós és fasizáló törekvéseivel. A párt munkájának fő feladata a munkásosztály egységének, a proletariátus és a dolgozó parasztság, valamint az elnyomott nemzetekhez és nemzetiségekhez tartozó dolgozók forradalmi szövetségének megteremtése, a munkásosztály hegemóniájának, a párt vezető szerepének biztosítása legyen. így értelmezte a CSKP az egységfront taktikáját. A párt kidolgozta a nemzeti és a parasztkérdés megoldásának programját, állást foglalt a parasztság konkrét részkövetelései mellett és a nemzeti elnyomással szemben, nyíltan kimondta, hogy az elnyomás végleges megszüntetése csakis a kapitalizmus megdöntésével érhető el. A CSKP VI. kongresszusa 1931ben országunk történetében először programjának jelszavává tette á nagybirtokok, egyházi, állami és községi földek kisajátítását és kiosztását a dolgozó parasztok között. A párt elítélte a „csehszlovák nemzet" koncepcióját, meghirdette a nemzetek önrendelkezésének lenini jelszavát, ugyanakkor szembefordult a német és a szlovák nacionalizmussal. Ugyanakkor harcot indított a városi középrétegek és a dolgozó értelmiség követeléseiért. A

z észak-csehországi bányászok 1932. évi sztrájkja bizonyítja, milyen nagyszerűen érvényesítette a CSKP elméletét a gyakorlatban. Ez a sztrájk igazolta, hogy a munkásosztály a gazdasági válság idején is egységesen léphet fel és engedményekre kényszerítheti a tőkéseket. Országszerte, sőt Európaszerte szimpátia-sztrájkokat szerveztek, s a párt megnyerte a munkásosztály harcának támogatására a parasztokat, az iparosokat és az értelmiségieket. E fontos akciót személyesen Gottwald elvtárs irányította, több más vezető elvtárssal együtt. A sztrájk fontos mozzanata volt, hogy magában hordozta a jövendő népfront-taktika csíráit. A népfront taktikáját a világ kommunista mozgalmának VII. kongresszusa dolgozta ki, a fasizmus 1933. évi németországi uralomra jutása után. Az új taktika lényege az volt, hogy a kommunista pártok a munkásosztály aktív osztálypolitikájának végrehajtása során teremtsék meg a munkásosztály egységfrontját, amely egy széleskörű népfront magja lesz, — ez a népfront a munkásosztály, a parasztság, a városi középrétegek és a többi demokratikus csoport szövetségeként szembefordul a fasizmussal. Világméretben e taktika hasonmása volt a munkásosztály és a nemzetek háborúellenes békefrontja, amelynek támasza a Szovjetunió volt. A népfront-taktikát a CSKP 1936. évi VII. kongresszusa alkalmazta csehszlovákiai viszonylatban. Az itt kitűzött fő irányvonal tulajdonképpen a csehszlovákiai forradalom irányvonala volt, a Nemzeti Front taktikája az akkQjri program következetes továbbfejlesztését és gyakorlati alkalmazását jelenti a háború és a megszállás előidézte viszonyokban. A pártkongresszus meghirdette a demokrácia és a köztársaság védelmét a belső és külső fasiszta veszéllyel szemben, számításba vette a népfront kormányának megalakítását a CSKP részvételével. Országszerte hatalmas arányú akciók indultak. A párt a köztársaság védelmére mozgósította a népet, hogy a Szovjetunió oldalán fegyveresen szegüljön szembe a hitlerista támadókkal, A burzsoázia osztályérdekei azonban megakadályozták a népfront kormányának hatalomra jutását, a harcra kész népet elárulták és a kapituláció kész ténye elé állították. A német militaristák előtt megnyílt a háború kirobbantásának útja. C

sehszlovákia megszállásával a nép harcának első feladata a demokratikus szabadság és nemzeti jogok visszaszerzése lett. A CSKP az előző fejlődés következtében e népi harc természetadta gócpontja lett. Az illegális harc nehéz feltételei között felépítette a hazafias és demokratikus erők, csehek, szlovákok és más nemzetiségű antifasiszták széleskörű Nemzeti Frontját. A forradalom fegyveres erőiként partizánosztagokat szervezett, előkészítette az új néphatalom szerveit, a nemzeti bizottságokat. Kiharcolta, hogy a neipzeti szabadságharc külföldi tényezői küzdelmükben a Szovjetunióra támaszkodjanak. E hősi harcban 25 000 kommunista áldozta életét. A CSKP e harcban a fasizmus jármát nyögő nép vezető erejévé vált, s a gyakorlatban bebizonyította, az adott feltételek között a Nemzeti Front taktikája volt a legalkalmasabb arra. hogy forradalmi fellépésre vezesse a népet. 1944-ben a szovjet hadsereg a csehszlovák határokig nyomult előre, kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés s ez azt jelentette, hogy megkezdődött az idegen és hazai elnyomók ellen irányuló nemzeti és demokratikus forradalom. A CSKP kidolgozta és nyilvánosságra hozta a kosicei kormányprogramot, belépett a Nemzeti Front első kormányába. A Košicei kormányprogram, amely a lenini elmélet kiváló dokumentuma, nemcsak a forradalom első szakaszának- feladatait tűzte ki, hanem teljesítése egyben azt jelentette, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom elkerülhetetlenül szocialista forradalomba megy át, 1945 májusában a prágai felkelés és az a tény, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákia területét és véget vetett a fasiszta megszállók uralmának, egyben azt is jelentette, hogy a CSKP és az általa vezetett nép elérte a forradalom első szakaszának stratégiai célkitűzését. A hatalmat a Nemzeti Front kormánya vette át — a vezető szerepet a munkásosztály töltötte be. Az új hatalom tartalma a munkásosztály vezette nép demokratikus diktatúrája volt. A CSKP mindent meg tett a kormányprogram feladatainak teljesítésére, a Nemzeti Front fenntartására, amely a forradalom továbbvitelének során a néptömegek vezetésének és irányításának leghathatósabb formája volt. Rendkívüli figyelmet fordított az új hatalmi szervek és az új állami apparátus felépítésére, a munkásosztály döntő szerepének biztosítására. Az osztályharc kiéleződésével kapcsolatos új feladatokat a CSKP VIII. kongresszusa dolgozta ki 1946 márciusában. Célul tűzte ki a nemzeti demokratikus forradalom továbbfejlesztését szocialista forradalommá és ennek eszközét a Nemzeti Front megszilárdításában látta. A cél kitűzésének fő módszereit a burzsoázia politikai és gazdasági pozícióinak aláaknázásában, a dolgozó nép országépítő igyekezetének megszervezésében állapította meg. Ennek konkrét kifejezője a kormány országépítö programja és annak része, a népgazdaság helyreállításának kétéves terve volt. A párt meghirdette a nemzet többsége megnyerésének julszavát. Ez elsősorban a parasztságra, nevezetesen a középparasztok tömegeire vonatkozott. A párt nagyarányú osztályharcot indított falun a parasztok gazdasági érdekeiért a kulákokkal szemben, és sikerült megnyernie a középparasztokat, hogy vegyenek részt a szocialista forradalomban. Egyidejűleg visszaverte a burzsoázia kétségbeesett kísérleteit, amelyekkel fékezni igyekezett a forradalmi fejlődést, s 1948 februárjában, amikor a reakció ellenforradalmi fellépésre készült, a nép haragja néhány nap alatt elsöpörte a visszahúzó erőket a politikai porondról. A párt felhívására országszerte akciós bizottságok alakultak, amelyek igen fontos szerepet játszottak a munkásosztály hatalmának megszilárdításában. A szocialista forradalom, a munkásosztály diktatúrája „szigorúan alkotmányos, parlamenti és demokratikus úton valósult- meg" (Gottwald). A megújhodott Nemzeti Front kormányának programja lényegében a szocializmus építése megkezdésének programja volt, amelyet részletesen a CSKP 1949. évi IX. kongresszusa dolgozott ki. További tíz esztendő alatt, az első és a második ötéves terv során megvalósult az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása: Csehszlovákiában valóra vált a szocializmus. Jelentős segítséget nyújtott ehhez az SZKP XX. és XXI. kongresszusa, amelyek elősegítették a pártmunka lenini módszereinak következetes érvényesítését, felszabadították a néptömegek óriási politikai és munkás kezdeményezését, a pártot a kulturális forradalom következetes előbbre vitelére, a szocialista demokrácia elveinek érvényesítésére ösztönözték. Ez egyben a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztését és a társadalom termelőerőinek rohamos gyarapítását is jelenti. E szempontok vezetik pártunkat a szocialista munkabrigádok mozgalmának támogatásában. A CSKP ismét bebizonyította leninista érettségét azzal, hogy alkotó módon alkalmazta viszonyainkban az SZKP tapasztalatait. Pártunk tapasztalatait és munkáját nagyra becsülik a tőkés országok testvéri pártjai, a szabadságukért és fejlődésükért küzdő országok hazafiai. A CSKP tapasztalatai gazdagítják a szocialista országok testvérpártjainak gyakorlati munkáját is. A

munkásosztály, a nép, a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek érdekeiért vívott számtalan harcban és csatában Csehszlovákia Kommunista Pártja az elmúlt negyven esztendő alatt erős, büszke és dicső lenini párttá fejlődött, amely népét — a Szovjetunió után másodiknak — a szocializmusba vezette, s a nemzetközi kommunista mozgalom hűséges osztagaként a Szovjetunió Kommunista Pártjának oldalán, vele vállvetve, testvéri barátságban munkálja az emberi társadalom fejlődésének útját a kommunizmushoz. E történelmi feladatát sok fronton teljesíti: hazájában küzd a harmadik ötéves terv végrehajtásáért, amely fontos tényező a kommunizmusba vivő fokozatos átmenet útj"án. Nemzetközi téren erősíti a szocialista világrendszert, s hozzájárul a nemzetközi szocialista munkamegosztás bonyolult problémáinak megoldásához. A nemzetközi kommunista mozgalomban következetesen harcol a revizionizmus és a dogmatizmus ellen; Prágában vendégül látja a Béke és Szocializmus Kérdései — a nemzetközi kommunizmus elméleti folyóirata-szerkesztőségét, általánosan elismerik hozzájárulását a szocialista országok együttműködése, a szocializmusba vivő átmenet, a háború és a béke, a mai kor jellege kérdéseinek megoldásához, amelyeket a CSKP tevékeny részvételével fejezte ki a jelenkori kommunizmus alapvető elméleti okmányaiban — a kommunista pártok Nyilatkozatában és Kiáltványában. Jelenleg felveti egy kötelező program kidolgozásának kérdését, amely reális képet adna a világ minden részében folyó osztályharcokről. Végül a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából sokat jelent a békés együttélés lenini politikájának következetes érvényesítése Csehszlovákia nemzetközi kapcsolatainak területén. A csehszlovákiai kommunisták büszkék dicső lenini pártjukra. A párt vezette forradalmi harcokban megtanulták, hogy ne pihenjenek soha babéraikon, hanem győzelmeiket még szorgosabb munkával ünnepeljék az egész világ kommunistáinak közös harca és győzelme érdekében. K. ROUBAL ŰJ SZÖ 5 * 1961. május 1.