Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-01 / 120. szám, hétfő

Ä CSKP SZEREPE A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOMBAN Csehszlovákia Kommunista Pártjának 40 esztendős útja A burzsoá Csehszlovák Köztársaság terü­letén összpontosult az egykori osztrák birodalom iparának zöme, s a kapitalis­ta mezőgazdasági termelés is meglehetősen nagy fejlettséget ért el. Csehszlovákia tehát fejlett tőkés és imperialista — bár a nyu­gati imperialista hatalmaktól függő — ország volt, nagyszámú, fejlett és forradalmi mun­kásosztállyal, amelyben több nemzet és nem­zetiség élt: csehek, szlovákok, németek, ma­gyarok, lengyelek és ukránok. Kulcshelyzete volt azokban az ellenforradalmi törekvések­ben, amelyek gátat igyekeztek vetni a for­radalmi mozgalom közép-európai terjedésének. Ezért a nemzetközi imperializmus jelentős politikai, anyagi és katonai támogatásban ré­szesítette a csehszlovákiai burzsoáziát, hogy megtarthassa az országban a hatalmat és fel­számolhassa a nép kiharcolta forradalmi vív­mányokat és szerveket. Ebben a burzsoáziá­nak az áruló szocialista vezetők is kezére játszottak. Eles osztályharc indult az új cseh­szlovák állarh jeliegéért. E harc során a Szo­ciáldemokrata Pártban a marxista baloldal harcolta ki magának a munkásosztály vezető­szerepét. Am ez az egészséges forradalmi erő még tapasztalatlan volt, nem sajátította el a lenini forradalmi stratégiát, képtelen volt arra, hogy az új állam bonyolult viszonyai­ban osztályszövetségeseket szerezzen a pro­letariátusnak és megakadályozza 1920-as ve­reségét. Ezeknek a harcoknak mégis volt pozitív ered­ményük: a csehszlovákiai cseh, a szlovák, a magyar, az ukrán, a lengyel és a német szer­vezett forradalmi munkásság többsége elfo­gadta a lenini kommunizmust. így született meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely 1921-ben a csehszlovákiai munkásosztály nem­zetközi tömegszervezeteként és a Kommunis­ta Internacionálé szekciójaként alakult meg. Fontos szerepe volt ebben Šmeral elvtársnak, Csehszlovákiában ő volt az egyik általá­nosan elismert, régi szociáldemokrata vezető, eki becsülettel levonta a forradalmi harcok tapasztalatainak tanulságait és országunk forradalmi munkásságának zömével csatlako­zott a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Nagyfontosságú volt az a tény, hogy a CSKP négyszázezer taggal alakult meg és mindig tömegpárt maradt, fejlődése során lényegében sohasem tért le a marxizmus-leninizmus út­járól és az elkövetett hibákat komolyabb veszteségek nélkül, hamarosan helyrehozta. A második világháborúig a CSKP a tőkés vi­lág legnagyobb kommunista pártja volt, je­lentőségét elsősorban az a stratégiai- helyzet adta meg, amelyet a nemzetközi kommunista mozgalom keretében Közép-Európában elfog­lalt és becsülettel védelmezett, valamint az a feladat, amelyet a csehszlovákiai forradalom­ban betölteni hivatott volt. A CSKP fennállásának néhány esztendeje alatt olyan leninista kommunista párt lett, amely megtestesítette az elmélet és a gya­korlat egységét, munkájában következetesen ragaszkodott a marxista-leninista elmélethez, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapa­tának? a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból merített és saját harci ta­pasztalatait általánosítva gazdagította a mar­xizmus-leninizmus kincsesházát. A CSKP-t ehhez hozzásegítette a Kommunista Inter­nacionálé támogatása. A Kommunista Inter­nacionálé nevelte legjobb vezetőit, Šmeralt, Gottwaldot és sok más elvtársat, a Kommu­nista Internacionálé segítségével vívták meg győztesen a párt bolsevizálásának harcát, s megállapíthatjuk, hogy 1929 óta a CSKP-t következetesen a lenini párt vonásai jellem­zik. Lenin szavai szerint a párt hűségét a nemzetközi kommunizmushoz egyfelől az jel­lemzi, hogyan rendeli alá nemzeti harcának érdekeit a nemzetközi kommunista mozga­lom érdekeinek, s milyen sikerrel harcol or­szágának burzsoáziája ellen a forradalomért, hazája szocialista átalakulásáért. A CSKP mindkét tekintetben büszke lehet elért ered­ményeire. * * * A CSKP a világforradalom számos harci frontján bebizonyította hűségét a pro­letár nemzetköziség és a közös küz­delem eszméihez- A csehszlovákiai kommunis­ták kezdettől fogva tántoríthatatlanul és hí­ven harcoltak a Szovjetunió védelméért, ezernyi csehszlovákiai kommunista,- munkás és paraszt ontotta vérét vörös katonaként az orosz forradalom csataterein, s a forradalom győzelme után a CSKP minden tettét átha­totta az a harc, amelynek célja a Szovjet­unió védelme volt a burzsoá reakció támadá­saival szemben. Az orosz forradalom igazának terjesztésében és tisztázásában nagy érdemei voltak Šmeral elvtársnak, valamint a kom­munista íróknak és tudósoknak, Nejedlý, 01­bracht. Majerová, Neumann elvtársaknak. A CSKP felhívására szakképzett csehszlovákiai munkások siettek a szovjet szocialista OÍ­szágépítés segítségére. A párt két évtizeden keresztül harcolt a Szovjetunió ellem imperia­lista háború előkészületei ellen és azért, hogy Csehszlovákia ismerje el a Szovjetuniót s kös­sön vele szövetségi szerződést. A Nagy Hon­védő Háborúban sok ezer csehszlovák haza­fi harcolt a szovjet hadsereg oldalán. Cseh­szlovákia népe felismerte, mily döntő fon­tosságú számára a Szovjetunióhoz fűződő testvéri szövetség. A CSKP segítette és szervezte a német for­radalmat, és a német forradalmi munkás­osztály harcát a hitleri fasizmus ellen, mene­déket biztosított sok német antifasisztának, a lipcsei pör idején szolidaritásáról biztosí­totta Németország Kommunista Pártját és lehetővé tette, hogy a párt illegális vezető­sége Prágában dolgozzék. Tömegmozgalmat indított Ernst Thällmann és Dimitrov meg­mentéséért. 1927-ben és 1934-ben a forradal­mi osztrák munkásság veresége után mene­déket és segítséget biztosított az osztrák forradalmároknak. A német és olasz fasiz­mus spanyolországi intervenciós háborúja idején a CSKP hatalmas szolidaritási akciót szervezett „Madridnál Prágáért folyik a harc" jelszóval, elősegítette a köztársasági kor­mány fegyvervásárlásait, és megszervezte több mint háromezer csehszlovákiai önkén­tes részvételét a spanyolországi harcokban. A CSKP Prágában menedéket nyújtott a len­gyel, román, jugoszláv, magyar és osztrák kommunista pártok illegális vezetőségének, s megtett mindent, hogy fenntarthassák a kapcsolatot a hazájukbeli illegális pártszer­vezetekkel, agitációs és propagandaanyagot küldhessenek nekik. 1930 és 1939 között a CSKP ezer és ezer akciót, hatalmas moz­galmat szervezett a háború ellen, a demokrá­cia védelmére, a különböző országok háború­és fasisztaellenes harcosainak támogatására. A nemzetközi munkássegély és a nemzet­közi vörös-segély szerveiben, a kibontakozó világbéke mozgalomban Šmeral elvtárs és a CSKP más képviselői felléptek a béke ügye mellett, a háború ellen. Šmeral elvtárs a Kommunista Internacionálé képviselőjeként segített megoldani a Mongol Népi Forra­dalmi Párt bonyolult problémáit- A harmincas években Gottwald elvtárs is helyet foglal a Ki vezető szervében, s jelentős része volt a nemzetközi kommunista mozgalom kérdései­nek elméleti feldolgozásában, a gyakorlati ak­ciók irányításában. A CSKP 1945 óta az új Csehszlovákia kor­mánypártjaként jelentős és egyre nö­vekvő segítséget nyújt és szervez a szo­cialista világrendszer országainak, a fejletlen gazdaságú független országoknak, a világ kom­munista, munkás-, demokratikus és szabadság­mozgalmainak. Hazánk fejlett ipari államként valamennyi ázsiai és főleg európai állam ipa­rosodását támogatja, jelentős segítséget nyújt többek között Indiának, Indonéziának, az Egyesült Arab Köztársaságnak, Guineának, Brazíliának, Ghanának és sok más ország­nak. Elősegíti ezeknek az államoknak a vé­delmét a nemzetközi imperializmussal szem­ben, s nevezetesen Guineában és Kubában támogatja a világ fontos forradalmi góc­pontjainak erősödését és fejlődését. A CSKP kezdeményezésére a csehszlovákiai szervek és szervezetek minden úton-módon támo­gatják a nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági, nő- és diákmozgalmat, a világbéke mozgal­mat és szerveiket. A CSKP fejleszti az olasz­országi, franciaországi, belgiumi, japán stb. szocialista pártokhoz fűződő kapcsolatait a békepolitika és a munkásosztály akcióegy­sége jegyében. Említsük meg végül, hogy 1958-ban, a nemzetközi reakció ellenforra­dalmi rohamainak idején a CSKP politikájának érdeméből a közép-európai stratégiai kulcs­pozíciót elfoglaló Csehszlovákia rendületlenül és biztosan állt helyén a szocialista táborban, s ezzel erkölcsileg és politikailag, majd a tá­madás visszaverése után anyagilag és gaz­daságilag támogatta a szocializmus ügyét a testvéri Lengyelországban és Magyarországon. A CSKP becsülettel megállta a helyét a nemzetközi kommunista mozgalom együt­tes harcának hazai, csehszlovákiai frontján. A CSKP harci útját röviden úgy jelle­mezhetjük, hogy Csehszlovákia nemzetei­nek elismert vezéreként mesterien utat tört a szocializmushoz, s ez út tapasztalatainak elméleti feldolgozásával alkotó módon jelen­tősen gazdagította a marxizmus-leninizmus általános elméletét. A CSKP bolsevizálódásának folyamatában döntő fordulatot jelent az 1929-es esztendő, amikor a gazdasági világválság kitörésével kapcsolatban Európában és Csehszlovákiában is óriási méreteket öltött a proletariátus és a dolgozó nép osztályharca. A CS|<P e harcban hazánk munkásmozgalmának történetében először programjává tette a kapitalizmus megdöntését és a proletárdiktatúra uralomra­juttatását. Ezt a pártprogramot az V. kongresz­szuson dolgozták ki, ekkor kezdődött Gott­wald elvtárs óriási szerepe a párt lenini vezéreként- A CSKP rámutatott Csehszlovákia stratégiai jelentőségére és a csehszlovák bur­zsoázia szerepére a Szovjetunió ellen elő­készített imperialista háborúban. Imperialista államként jellemezte Csehszlovákiát és hang­súlyozta, a pártnak politikai tartalommal kell megtöltenie a munkásosztály gazdasági har­cait, szembefordulva a hazai burzsoázia re­akciós és fasizáló törekvéseivel. A párt mun­kájának fő feladata a munkásosztály egysé­gének, a proletariátus és a dolgozó paraszt­ság, valamint az elnyomott nemzetekhez és nemzetiségekhez tartozó dolgozók forradalmi szövetségének megteremtése, a munkásosz­tály hegemóniájának, a párt vezető szere­pének biztosítása legyen. így értelmezte a CSKP az egységfront taktikáját. A párt ki­dolgozta a nemzeti és a parasztkérdés meg­oldásának programját, állást foglalt a pa­rasztság konkrét részkövetelései mellett és a nemzeti elnyomással szemben, nyíltan ki­mondta, hogy az elnyomás végleges meg­szüntetése csakis a kapitalizmus megdöntésé­vel érhető el. A CSKP VI. kongresszusa 1931­ben országunk történetében először program­jának jelszavává tette á nagybirtokok, egy­házi, állami és községi földek kisajátítását és kiosztását a dolgozó parasztok között. A párt elítélte a „csehszlovák nemzet" koncep­cióját, meghirdette a nemzetek önrendelkezé­sének lenini jelszavát, ugyanakkor szembe­fordult a német és a szlovák nacionalizmus­sal. Ugyanakkor harcot indított a városi kö­zéprétegek és a dolgozó értelmiség követe­léseiért. A z észak-csehországi bányászok 1932. évi sztrájkja bizonyítja, milyen nagyszerűen érvényesítette a CSKP elméletét a gya­korlatban. Ez a sztrájk igazolta, hogy a mun­kásosztály a gazdasági válság idején is egy­ségesen léphet fel és engedményekre kénysze­rítheti a tőkéseket. Országszerte, sőt Európa­szerte szimpátia-sztrájkokat szerveztek, s a párt megnyerte a munkásosztály harcának tá­mogatására a parasztokat, az iparosokat és az értelmiségieket. E fontos akciót személyesen Gottwald elvtárs irányította, több más vezető elvtárssal együtt. A sztrájk fontos mozzanata volt, hogy magában hordozta a jövendő nép­front-taktika csíráit. A népfront taktikáját a világ kommunista mozgalmának VII. kongresszusa dolgozta ki, a fasizmus 1933. évi németországi uralomra jutása után. Az új taktika lényege az volt, hogy a kommunista pártok a munkásosztály aktív osztálypolitikájának végrehajtása során teremtsék meg a munkásosztály egységfront­ját, amely egy széleskörű népfront magja lesz, — ez a népfront a munkásosztály, a paraszt­ság, a városi középrétegek és a többi demok­ratikus csoport szövetségeként szembefordul a fasizmussal. Világméretben e taktika hason­mása volt a munkásosztály és a nemzetek háborúellenes békefrontja, amelynek támasza a Szovjetunió volt. A népfront-taktikát a CSKP 1936. évi VII. kongresszusa alkalmazta csehszlovákiai viszonylatban. Az itt kitűzött fő irányvonal tulajdonképpen a csehszlovákiai forradalom irányvonala volt, a Nemzeti Front taktikája az akkQjri program következetes to­vábbfejlesztését és gyakorlati alkalmazását jelenti a háború és a megszállás előidézte viszonyokban. A pártkongresszus meghirdette a demokrácia és a köztársaság védelmét a belső és külső fasiszta veszéllyel szemben, számításba vette a népfront kormányának megalakítását a CSKP részvételével. Ország­szerte hatalmas arányú akciók indultak. A párt a köztársaság védelmére mozgósította a népet, hogy a Szovjetunió oldalán fegyveresen sze­güljön szembe a hitlerista támadókkal, A bur­zsoázia osztályérdekei azonban megakadályoz­ták a népfront kormányának hatalomra jutá­sát, a harcra kész népet elárulták és a kapi­tuláció kész ténye elé állították. A német militaristák előtt megnyílt a háború kirob­bantásának útja. C sehszlovákia megszállásával a nép har­cának első feladata a demokratikus szabadság és nemzeti jogok vissza­szerzése lett. A CSKP az előző fejlődés következtében e népi harc természetadta góc­pontja lett. Az illegális harc nehéz feltételei között felépítette a hazafias és demokratikus erők, csehek, szlovákok és más nemzetiségű antifasiszták széleskörű Nemzeti Frontját. A forradalom fegyveres erőiként partizán­osztagokat szervezett, előkészítette az új nép­hatalom szerveit, a nemzeti bizottságokat. Kiharcolta, hogy a neipzeti szabadságharc külföldi tényezői küzdelmükben a Szovjet­unióra támaszkodjanak. E hősi harcban 25 000 kommunista áldozta életét. A CSKP e harcban a fasizmus jármát nyögő nép vezető erejévé vált, s a gyakorlatban bebizonyította, az adott feltételek között a Nemzeti Front taktikája volt a legalkalmasabb arra. hogy forradalmi fellépésre vezesse a népet. 1944-ben a szovjet hadsereg a csehszlovák határokig nyomult előre, kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés s ez azt jelentette, hogy megkezdődött az idegen és hazai elnyomók ellen irányuló nemzeti és demokratikus forradalom. A CSKP kidolgozta és nyilvánosságra hozta a kosicei kormány­programot, belépett a Nemzeti Front első kor­mányába. A Košicei kormányprogram, amely a lenini elmélet kiváló dokumentuma, nemcsak a forradalom első szakaszának- feladatait tűzte ki, hanem teljesítése egyben azt jelentette, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom elkerülhetetlenül szocialista forradalomba megy át, 1945 májusában a prágai felkelés és az a tény, hogy a szovjet hadsereg felszaba­dította Csehszlovákia területét és véget vetett a fasiszta megszállók uralmának, egyben azt is jelentette, hogy a CSKP és az általa veze­tett nép elérte a forradalom első szakaszának stratégiai célkitűzését. A hatalmat a Nemzeti Front kormánya vette át — a vezető szerepet a munkásosztály töltötte be. Az új hatalom tartalma a munkásosztály vezette nép demok­ratikus diktatúrája volt. A CSKP mindent meg ­tett a kormányprogram feladatainak teljesí­tésére, a Nemzeti Front fenntartására, amely a forradalom továbbvitelének során a néptömegek vezetésének és irányításának leghathatósabb formája volt. Rendkívüli fi­gyelmet fordított az új hatalmi szervek és az új állami apparátus felépítésére, a munkás­osztály döntő szerepének biztosítására. Az osztályharc kiéleződésével kapcsolatos új fel­adatokat a CSKP VIII. kongresszusa dolgozta ki 1946 márciusában. Célul tűzte ki a nemzeti demokratikus forradalom továbbfejlesztését szocialista forradalommá és ennek eszközét a Nemzeti Front megszilárdításában látta. A cél kitűzésének fő módszereit a burzsoázia politikai és gazdasági pozícióinak aláaknázásá­ban, a dolgozó nép országépítő igyekezetének megszervezésében állapította meg. Ennek konkrét kifejezője a kormány országépítö programja és annak része, a népgazdaság helyreállításának kétéves terve volt. A párt meghirdette a nemzet többsége megnyerésé­nek julszavát. Ez elsősorban a parasztságra, nevezetesen a középparasztok tömegeire vo­natkozott. A párt nagyarányú osztályharcot indított falun a parasztok gazdasági érdekeiért a kulákokkal szemben, és sikerült megnyernie a középparasztokat, hogy vegyenek részt a szocialista forradalomban. Egyidejűleg vissza­verte a burzsoázia kétségbeesett kísérleteit, amelyekkel fékezni igyekezett a forradalmi fejlődést, s 1948 februárjában, amikor a reak­ció ellenforradalmi fellépésre készült, a nép haragja néhány nap alatt elsöpörte a vissza­húzó erőket a politikai porondról. A párt felhívására országszerte akciós bizottságok alakultak, amelyek igen fontos szerepet ját­szottak a munkásosztály hatalmának megszi­lárdításában. A szocialista forradalom, a munkásosztály diktatúrája „szigorúan alkot­mányos, parlamenti és demokratikus úton valósult- meg" (Gottwald). A megújhodott Nemzeti Front kormányának programja lénye­gében a szocializmus építése megkezdésének programja volt, amelyet részletesen a CSKP 1949. évi IX. kongresszusa dolgozott ki. To­vábbi tíz esztendő alatt, az első és a második ötéves terv során megvalósult az ország szo­cialista iparosítása, a mezőgazdaság kollektivi­zálása: Csehszlovákiában valóra vált a szocia­lizmus. Jelentős segítséget nyújtott ehhez az SZKP XX. és XXI. kongresszusa, amelyek elő­segítették a pártmunka lenini módszereinak következetes érvényesítését, felszabadították a néptömegek óriási politikai és munkás kez­deményezését, a pártot a kulturális forra­dalom következetes előbbre vitelére, a szo­cialista demokrácia elveinek érvényesítésére ösztönözték. Ez egyben a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztését és a társadalom termelőerőinek rohamos gyarapítását is jelen­ti. E szempontok vezetik pártunkat a szocia­lista munkabrigádok mozgalmának támogatá­sában. A CSKP ismét bebizonyította leninista érettségét azzal, hogy alkotó módon alkal­mazta viszonyainkban az SZKP tapasztalatait. Pártunk tapasztalatait és munkáját nagyra becsülik a tőkés országok testvéri pártjai, a szabadságukért és fejlődésükért küzdő orszá­gok hazafiai. A CSKP tapasztalatai gazdagítják a szocialista országok testvérpártjainak gya­korlati munkáját is. A munkásosztály, a nép, a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek érdekeiért vívott számtalan harcban és csatában Csehszlovákia Kommunista Pártja az elmúlt negyven esztendő alatt erős, büszke és dicső lenini párttá fejlődött, amely népét — a Szov­jetunió után másodiknak — a szocializmusba vezette, s a nemzetközi kommunista mozga­lom hűséges osztagaként a Szovjetunió Kom­munista Pártjának oldalán, vele vállvetve, testvéri barátságban munkálja az emberi tár­sadalom fejlődésének útját a kommunizmus­hoz. E történelmi feladatát sok fronton telje­síti: hazájában küzd a harmadik ötéves terv végrehajtásáért, amely fontos tényező a kom­munizmusba vivő fokozatos átmenet útj"án. Nemzetközi téren erősíti a szocialista világ­rendszert, s hozzájárul a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás bonyolult problémáinak megoldásához. A nemzetközi kommunista mozgalomban következetesen harcol a revi­zionizmus és a dogmatizmus ellen; Prágában vendégül látja a Béke és Szocializmus Kér­dései — a nemzetközi kommunizmus elméleti folyóirata-szerkesztőségét, általánosan elisme­rik hozzájárulását a szocialista országok együttműködése, a szocializmusba vivő átme­net, a háború és a béke, a mai kor jellege kérdéseinek megoldásához, amelyeket a CSKP tevékeny részvételével fejezte ki a jelenkori kommunizmus alapvető elméleti okmányaiban — a kommunista pártok Nyilatkozatában és Kiáltványában. Jelenleg felveti egy köte­lező program kidolgozásának kérdését, amely reális képet adna a világ minden részé­ben folyó osztályharcokről. Végül a nemzet­közi kommunista mozgalom szempontjából sokat jelent a békés együttélés lenini politi­kájának következetes érvényesítése Csehszlo­vákia nemzetközi kapcsolatainak területén. A csehszlovákiai kommunisták büszkék dicső lenini pártjukra. A párt vezette forradalmi harcokban megtanulták, hogy ne pihenjenek soha babéraikon, hanem győzelmeiket még szorgosabb munkával ünnepeljék az egész világ kommunistáinak közös harca és győzelme érdekében. K. ROUBAL ŰJ SZÖ 5 * 1961. május 1.

Next

/
Thumbnails
Contents