Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-06 / 125. szám, szombat

ÍZ ét héttel a kujiai intervenciósok leverése után a világ egy má­sik pontján, Laoszban is elhallgattak a fegyVerek. Az imperialista intrikák azonban tovább folynak valamennyi földrészen. Kongóban az Amerika­bérenc Kaszavubu szeretné megsze­rezni a hatalmat és igyekszik leszá­molni versenytársaival. Az algériai puccs bukása után a francia kormány képtelen levonni a megfelelő követ­keztetéseket, továbbra is Algéria megtartásának lehetőségein spekulál. • A tűzszünet még nem béke A Boun Oum-Nosavan klikk a tel­jes katonai vereségtől való félelmé­ben hosszas huzavona után végre beleegyezett a tűzszünetbe és így megkezdődhettek a laoszi béke meg­teremtésére vonatkozó tárgyalások. Teljesült végre a laoszi nép és a bé­keszerető emberiség kívánsága, meg­szűnt az imperialisták által kirob­bantott testvérgyilkos háború és megkezdődtek a bonyolult diplomá­ciai tanácskozások. Mindjárt az ele­jén hangsúlyozni kell, hogy a tűz­szünet még nem a béke, csupán a legelső lépés abbéké megteremtése felé. Az Egyesült Államok belátta, hogy fegyverrel képtelen bábjainak uralma alá hajtani a laoszi népet, ezért most a diplomáciai cselfogások Valamennyi eszközével megkísérli ha­talomra juttatni őket és háttérbe szorítani a demkoratikus népi erőket. Miközben Delhiben újra összeült az USA sugalmazására Laoszból kiutasí­tott ellenőrző bizottság és kidolgozta jelentését a genfi egyezmények szov­jet és angol társelnökeinek, miköz­ben a a május 12-re Genfbe össze­hívott, 14 ország kéviselőiből álló ér­tekezletre készülnek a külügyminisz­terek, a SEATO katonai tömb or­szágai a legnagyobb tengeri had­gyakorlatukat tartják a délkelet­ázsiai vizeken. A nyugati lapok nem is titkolják, hogy Washington to­vábbi beavatkozással fenyegetőzik, ha a laoszi tárgyalások nem alakulnak az ő száj íze szerint. Ez a fenyegetőzés azonban csupán egyik módja a laoszi intrikáknak. Közben Kennedy elnök utazó nagy­követe, Harriman Luang Prabang­fem\ ww a napvilágban ban járt az amerikabarát laoszi ki­rálynál, »aki a tanácskozások után kijelentette, hogy összehívja a parla­mentet, amely különféle választási csalásokkal megválasztott képvistlftk­ből áll és május 11-én (tehát a genfi értekezlet előtti napon) bemutatja az új kormányt. Ebből a komédiából el­ső pillantásra kilátszik a lóláb, vagyis a Washingtonban kieszelt fo­gás. A király természetesen olyan kormányt nevez ki, amely a lázadó kisebbségnek biztosítja a hatalmat és ez az „új" kormány — ha kell a SEATO-országok katonai beavatko zását fogja kérni. Mindebből világosan kitűnik, hogy az Egyesült Államok ügy ül le a zöld asztalhoz, hogy bármely pillanatban kész a tanácskozások felrobbantására és a laoszi katonai beavatkozásra, ha imperialista érdekei veszélybe ke­rülnek. A laoszi nép azonban békét akar és ezt jól tudják a május 12-én Genfben összeülő nemzetközi érte­kezlet részvevői is. Végül is nem az amerikaiak, ha^iem a laoszi nép fogja eldönteni, milyen politikát folytasson kormánya, milyen úton haladjon. • Üjabb kudarcok felé? Az USA vezetői nemcsak Laosz­ban hanem Kubában és másutt is jo­got formálnak arra, hogy az amerikai monopóliumok érdekeit szolgáló rendszert juttassanak hatalomra. Ez az út azonban egyre járhatatlanabb. Ezt bizonyítja a kubai kaland után a Kennedy-kormányt ért külföldi és hazai bírálatok áradata. Az angol lapok csípősen Kennedy szemére vetik veszedelmes bekép­zeltségét, miszerint azt hiszi ma­gáról, a gondviselés őt s'emelte ki arra, hogy „a szaba'lsán erőit" az összeomlás elleni végső erőfeszítés­re vezesse, hogy megmentse a kapi­talizmust. „Az esztelenség és az el­vakultság, úgy látszik, tartósan el­uralkodott az amerikai fővárosban — írja a moszkvai Pravda —. A furkós­bot politikája — a rablás, az erőszak, a nemzetközi kalózkodás politikája — még sohasem hozta meg és most sem hozza meg a távozó világ baj­nokai által remélt eredményt. Annak az útnak, amelyre az amerikai kül­politika szekerét akarják juttatnál csak egyetlen állomása van: a kato­nai katasztrófa. Az, aki meggyújtja a tüzet nemcsak a kezét égetheti meg, hanem maga is elpusztulhat a lángokban." Az Egyesült Államok politikusai közül is egyre többen döbbennek rá erre és ezért egyre éleződnek a bel­ső ellentétek, amelyek megfontolásra intik a kubai kudarcért felelősséget vállaló Kennedy-kormányt. De az USA szövetségesei is nagyobb megfon­toltságra figyelmeztetik a washing­toni forrófejűeket. Az amerikai ve­zetők eddigi magatartásában azon­ban még nem látni a kijózanodást. További Kuba-ellenes megtartások ki­agyalásán törik a fejüket, amelyek között a gazdasági blokádtól, a „pán­amerikai" intervención át egészen a guantanamói támaszpontról indítandó nyílt támadásig mindent számba vesz­nek. Közben újabb katonai erősítése­ket küldenek a guantanamói támasz­pontra, azt tanácsolják a Kubában élő amerikai állampolgároknak, hogy térjenek haza és a latin-amerikai országok rendkívüli értekezletének összehívásán fáradoznak, mivel a má­ju 24-re tervezett amerikaközi ér­tekezletet több ország javaslatára bizonytalan időre elhalasztották. Né­hány jelentős dél-amerikai ország ugyanis nem ért egyet az USA ag­ressziójával (Brazília, Mexikó). Eze­ket az országokat, most a mézes­madzag és fenyegetés módszerével próbálják megpuhítani. A jelek sze­rint azonban Washington mindenható hatalma a nyugati féltekén is meg­szűnt. Az Egyesült Államok fenyegetése Kuba népét még egységesebbé és elszántabbá teszi, fegyverrel a kezé­ben építi jobb életét és teremti meg szocialista forradalmi vívmá-« nyait. A négyéves gazdaságfejlesz­tési terv ragyogó távlatokat nyit Ku­ba népe előtt. A május elsején Fidel Castro által bejelentett forradalmi intézkedések (egyházi iskolák álla­mosítása, ingyenes oktatás, stb.) még jobban megerősítik a forradalmat. • Coq\iilhatviIIe-i civakodás A kongói árulók újabb tanácskozá­sainak színhelyén Kaszavubu emberei letartóztatták a belqák nagyravágyó és követelőző bábját, Csombét. Ka­szavubu „belügyminisztere" szerint azért, mert Csombénak területhódí­tási tervei voltak, rá volt Francia­Kongó vezetőivel akart szövetkezni és Katangát el akarta szakítani a Kongói Köztársaságtól. Egyelőre még nem ismeretes, mi lesz Csőmbe sor­sa, de az eset nagyon jellemző az árulókra. Kaszavubuék szolgáltatták ki Lumumbát és harcostársait Csom­bénak, aki legyilkoltatta őket. Most Kaszavubu letartóztatja Csombét és állítólag át akarja adni a Lumumba meggyilkolása körülményeit kivizs­gáló ENSZ-bizottságnak s egyes hírek szerint egy nagy cirkuszi per lehe­tősége is felvetődött. Az eléggé zavaros jelentésekből kitűnik, hogy Kaszavubu szeretné az egész országban magához ragadni hatalmat és ehhez az ENSZ-főpa­rancsnokság segítségét kéri. Nagy hangon kijelentette, hogy tel­jesíteni akarja az ENSZ-határozato­kat, de cserébe a törvényes Gizenga­kormány kapitulációját kéri. Mindez arról tanúskodik, hogy az amerikai monopóliumok olyan kiutat szeretné­nek találni, amellyel kiütnék a bel­gákat a nyeregből és egyúttal a füg­getlenségi törekvések hívei ellen is hadjáratot indíthatnának. Kasza­vubuék kijelentették, hogy fegy­veres erővel is le kell törni Gi­zenga hatalmát. Ez újabb nemzetközi bonyodalmakhoz vezetne, amely to­vább mérgezné a nemzetközi légkört. • Kesztyűs kézzel bánnak a lázadókkal A francia kormány ugyancsak kesz­tyűs kézzel bánik az ultrákkal. A le­tartóztatottak száma nagyon kevés, a zendülésben részt vett idegenlégiós egységet csak átszervezik és néhány forrófejű cselekményének igyekeznek feltüntetni a puccskísérletet. Algériá­ban még mindig feszült a helyzet. Egyes hírügynökségi jelentések sze­rint tovább működik az ultrák több­ezres földalatti szervezete, amely nem hajlandó elállni a „francia Algéria" álláspontjától. A lakosság­nál lévő több tízezer fegyvernek csu­pán kis töredékét sikerült összeszed­ni. A francia közvélemény ezért jogo­san követeli a lázadók legszigorúbb megbüntetését és az algériai ide­iglenes kormánnyal a béketárgyalá­sok azonnali megkezdését. De Gaulle hallgat és közben a fasiszta vesze­delem idején Nkapott teljhatalmát a demokratikus Vtők ellen próbálja felhasználni. A parlament szaharai terület többéves fejlesztéséről tör­vényt hozott, ami arra mutat, hogy Algéria önrendelkezési jogának el­ismerését nem gondolják Párizsban túl komolyan. A francia monopóliu­mok érdekét szolgálja a francia kor­mány és a puccsisták Is a monopó­liumok érdekében fogtak fegyvert, így a kormány és a lázadók közötti ellentét, amint azt az eddigi intéz­kedések is bizonyítják, nem olyan nagy, hogy a de Gaulle-kormány kö­vetkezetes, alapos megtorlásaira le­hetne számítani. A puccsal a legkö­vetkezetesebben szembeszálló dolgo­zók követelései ezért találnak süket fülekre. SZŰCS BÉLA 12 KOLLEKTÍV SZOCIALISTA KÖTELE­ZETTSÉGVÁLLALÁST tettek a gbelyi kő­olaj bánya-üzemek dolgozói. A kötele­zettségvállalások főleg a költségek csök­kentésére és a kőolajtermelés fokozására irányulnak. RITKA TERMÉSZETI TÜNEMÉNYT - éjszakai szivárványt — figyelték meg a „J. N. Szokalszkij" nevű kuta­tóhajón dolgozó szovjet tudósok a Csendes-óceán trópusi övezetében. A szivárvány egy holdvilágos estén, eső után tűnt fel kettős ív alakjában. A FELSZABADULÁS 16. ÉVFOR­DULÓJA ünnepségeinek keretében a prágai Sevastopol'-moziban csütörtö­kön bemutatták Dal a szürke ga­lambról című új szlovák filmet, amelyet Stanislav Barabás rende­zett. BRNÖBAN, a MŰVÉSZEK HÁZÁBAN május 4-én ünnepi estet rendeztek Ra­bindranath Tagore indiai költő és filo­zófus születésének 100. évfordulója tisz­teletére. Az ünnepi esten a prágai in­diai nagykövetség képviselője is jelen volt. A CANNES1 NEMZETKÖZI FILMFESZ­TIVÁLON május 10-e a csehszlovák film­művészek napja lesz. E napon mutatják be a verseny keretében a „Dal a szürke galambról" című szlovák filmet. 6000 HEKTÁR ASZÁLYOS FÖLDET öntöz majd a Tádzsikisztánban épülő kafiri csatorna vize. CSEHSZLOVÁK NAPOT RENDEZ­TEK szerdán a brüsszeli nemzetközi mintavásáron. A vásár igazgatója a kiállítási palotában üdvözölte a hi­vatalos csehszlovák küldöttséget, amelyet Vladimír Ludvik, Csehszlo­vákia belgiumi követe vezetett. MEGKEZDŐDTEK DELHIBEN az ünnep­ségek Rabindranath Tagore indiai költő születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepségek néhány hónapig tartanak az indiai szövetség valamennyi államának fővárosában. A BRATISLAVAI KÖZBIZTONSÁGI SZERVEK, értesítik a motorosjármű­vek vezetőit, hogy a 141/60. szám­belügyminisztériumi rendeletet ma­gyar nyelven kiadta a statisztikai és nyilvántartási kiadóhivatal 10 ezer példányban. Egy példány ára 1,20 korona és nem 8,40 korona, ahogy az a nyomtatványon tévesen fel van tüntetve. A motoros járművek veze­tői az említett rendeletet, amely az 1961. január 1-óta érvényben levő közlekedési szabályokat tartalmazza a következő címen rendelhetik meg: Štatistické a evidenčné vydavateľ­stvo tlačív n. p. Bratislava, ul. Ob­rancov mieru 4. TEREZÍN-ÉL! Éppen amikor Jeruzsálemben Eich­mannak, milliók hóhérjának a pere fo­lyik, éppen amikor Hausner főügyész, a vád képviselője kijelentette, hogy a vi­lág már 15 esztendeje vár arra, hogy ez a szörny bíróság elé kerüljön, éppen ak­kor hivatalos ügyben Terezínben jártam. Ebből a városkából a náci hóhérok 1940 júniusában céltudatosan és terv­szerűen kitelepítették a polgári lakosságot és az ideiglenesen náci megszállás alatt sínylődő Csehszlovákia területén itt rendezték be a legnagyobb náci koncent­rációs tábort. Terezínben 17 országból 60 00D embert pusztítottak el. A politikai „kiseröd" és a gettónak berendezett „nagyeród" foglyait Oswiecim, Mauthau­sen megsemmisítő táboraiba irányították, vagy a város határában felállított kre­matóriumban égették el. Még 1945. má­jus másodikán is 53 férfit és három nőt kivégeztek. A felszabadulás után létesített nemzeti temetőben az antifasiszta ellenállás nem­zetközi napjaiban kegyeletes zarándoklat keretében tízezres tpmegek emlékeznek meg a fasiszták ártatlan áldozatairól. Látogatásom napján szovjet komszomo­listák 1 és nyugat-európai turisták feszült figyelemmel hallgatták a temető gondno­kának megdöbbentő, elgondolkoztató és éberségre intő szavait. Annyi év után talán.el se hitték volna, hogy amit mond, igaz, ha nem látnák a bizonyítékot, a krematóriumot, a tömegsírokat — ha nem hallanák. a környék élő szem­tanúinak vallomását, — ha naponta nem írna erről a haladó sajtó, ha nem kísérnék figyelemmel az Eichmann-pert és ha napról napra nem figyelmeztetnénk a gyilkos Globkének és társainak bűnös múltjára és jelenlegi döntó jelentőségű politikai kulcsbeosztásukra a bonni ál­lamban. Most se nyugszanak. Most Is ők hintik el a gyűlölet, a bosszú magvait. Eichmannt Jeruzsálemben csupán azon gaztetteiért vonják felelősségre, amelye­ket a zsidók ellen követett el. Eichmann lelkiismeretét azonban további több száz­ezer ember élete terheli, akiket a hitleri fasizmus pokoli világuralmi hadjáratában és fasiszta őrjöngésében meggyilkolt. Adolf Eichmann súlyos gaztetteket köve­tett el a cseh és szlovák nép ellen is. Mintegy 180 000 irtatlan csehszlovákiai lakos haláláért is feléjős. Ő felelős Te­rezínért. Hausner főügyész a Terezínben kiadott napiparancsok felolvasásával bi­zonyította, milyen terror alatt tartott^ Eichmann áldozatait. Eichmann bűntárs 93 lidicei és ležákyi cseh gyermek meg­gyilkolásában. Krumey, a gyilkos cinkos­társ tőle kapta az utasítást a gyermekek elpusztítására. Tífusz, szenny, vér, halál: ez volt Te­rezin, mielőtt a dicső szovjet hadsereg 1945 május nyolcadikán felszabadította volna. Azóta Terezin új életre kelt. Milyen megnyugtató és' felemelő érzés, amikor a gyászos temetőből kiérve saját sze­memmel látom a most épülő monumen­tális emlékművet, a korszerű lakásokat, ahová nemsokára fiatal házasok költöz­ködnek be, a nyüzsgő utcákat, a vásár­lókkal teli önkiszolgáló-boltokat, az egészségtől sugárzó gyerekeket, a jövő reménységét, a béke rügyfakadását. A nyílegyenes utcák tiszták, a főteret parkírozzák, a padokon nyfgdíjasok, fiatal mamák — kicsinyeiket gyermekkocsikban ringatva — sütkéreznek a napon. A vá­rost csinositják. Tavaszi öltözéket kap. Terezin, a volt koncentrációs tábor és új lakossága éli a maga békés életét. Az emberek dolgoznak, szórakoznak, meg­elégedettek. Mint mindenütt szocialista köztársasá­gunkban. SZILY IMRE A GYŐRI Kazinczy Ferenc Állami Leánygimnázium 150-tagü ének-, zene- es tánc­együttese nagy sikerrel vendégszerepelt Bratislavában és Komárnóban. Az együttes a bratislavai vasutak ének- és táncegyüttesének vendégeként időzött Szlovákiá­ban, viszonozva a bratislavai fiatal vasutasok tavalyi magyarországi látogatását. A bratislavai vasutas-fiatalok hasonló sikerrel vendégszerepeltek az elmúlt évben Győrött és Sopronban. Felvételünk a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában a fiatal győri táncosok sikeres fellépéséről készült. (R. Roller felvétele.) MEGÉRDEMLIK AZ ELISMERÉST AHOGY ELÉRKEZIK az etetés ide­je, a szocialista munkabrigád címért versenyző csoport öt tagja pontosan megjelenik az istállóban. Ekkor más­ra nincs gondja, mint hogy jól tartsa az állatokat, elvégezze a fejést és tiszta almot tegyen a tehenek alá. ,A Fil'akovői Állami Gazdaság egresi majorján a tehén nem több, sem nem kevesebb, mint ta­valy volt. A takarmányban sincs lé­nyeges különbség. Akkor ugyan ke­vesebb volt a szálas, de több volt az abraktakarmány, ami értékben meg­közelítette a mait. Mégis tavaly ilyentájt az udvar csak 400 liter te­jet küldött a közellátás számára s az idén a 700 litert is felülmúlja a napi szállítmány. • MIKOR VÉGIGGÖRDÜL a függő­csille kereke az istállón, egyhangúan dörömböl, — akárcsak azelőtt, — azonban most ízletesebb takarmányt szállít, mert az etetők nagyobb gon­dot fordítanak az elkészítésére. Már az előző nap bekeverik a nedvdús silótakarmányba a száraz herét, hogy megpuhuljon. Az etetők a reggeli etetés után kitisztítják a vályút, a tehenek ezt is szívesen veszik; jobb Csütörtökön a Prága melletti jesenicei ' EFSZ-be baráti látogatásra érkezett a Ma­gyar Népköztársaságból a Mezőhegyesi \ Állami Gazdaság dolgozóinak küldöttsé­ge. Majoros János, a gazdaság igazgató­ja átadta a jesenicei szövetkezeteseknek azt a tenyészüszőt, amelyet az állami' gazdaság dolgozói ajándékoztak Václav Doležalnak, a jesenicei EFSZ elnökének ] párt és kormányküldöttségünk - nem régi . magyarországi látogatása alkalmával. (J. Saroch - CTK - felvétele.) ; étvággyal fogyasztják a siló illatától átitatott takarmánykeveréket, ha nem v»gy.ül közé a pállott maradék. Kicsiségeknek tűnnek e változtatá­sok, ám a kattogó fejőgépek mégis többet fejnek, mint a változtatások előtt, ahogy az elszállított tej is iga­zolja. JANVÄR ELEJÉN alakult a csoport, s azzal, hogy minden téren tiszta környezetet teremtett, pontos mun­kát vezetett be — nagyobb terme­lést ért el. A Hermina tehén 17 li­teren felül ad naponta. Szép pél­dány, párját ritkítja, ám a gyengébb csontozatú Citrom is megadja a 15 fiiért s a tehenek legtöbjpje 10—12 liternél nem adja alább, kivéve a bor­jasát meg az előhfesúkat, mert ezek­ből is akad. Az öt ember azonban jól számított. Figyelembe véve az adott lehetősé­geket, vállalta, hogy az első negyed­évben a 42 403 liter tej helyett 44 063 litert fej ki s bizony nem vallott szégyent. ígéretét túlteljesítette: 50 790 literes tejtermelést ért el! Igaz, a csoport minden tagja mun­kája legjavát adja, hisz mindén hó­, napban bizottság értékeli az elért eredményt és egy sem szeretne le­maradni, hanem inkább a legjobbak közé akarja feltornászni magát, mert negyedévenként a legjobb fejő pénz­jutalomban részesül. SZÓVAL A FEJŐK azon vannak, hogy senki se csalódjék bennük. Erő­sen hiszik, hogy ha az első negyed­évben megállták helyüket, ezután sem kerül sor csalódásra, mert át­térnek a zöld etetésére, s ettől még szebb eredményt várnak. (bj) ÜJ SZÖ 4 * 1961. május 6.

Next

/
Thumbnails
Contents