Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-05 / 124. szám, péntek

Ý''-v'. 'í- • *

v <•;.•:••. \ -•• F. Burian akadémikus plasztikai sebészeti klinikáján Prágában 8 évvel ezelőtt különosztályt rendeztek be az égési sebek kezelésére, amely egyedülálló Európában. Azokat a súlyos égési sebeket szenvedett betegeket kezelik itt, akiknél az akut, vagy krónikus stádium gondos kezelést igényel, avagy az égési sebek gyógyulása után visszamaradt forradásokat kell helyrehozni. Az égési sebek ilyen komplex kezelése - egy Intézetben folyik a kezelés kezdettől egészen a plasztikai beavatkozásig rendkívül jó esztétikai eredményeket biztosít. Még néhány évvel ezelőtt halálos sérülésnek számított, ha a felnőtt ember testének 30 százalékán égési sebeket szenvedett. Ma már azonban az intézet tapasztalatai, munkája és kísérletezésének eredményei alapján ez a határ lényegesen kitolódott. Képünkön dr. Mario Dobrkovský plasztikai műtétet végez. (J. Finda - ČTK - felv.) Nemzetközi bélyegkióllitís A Magyar Bélyeggyűjtők' Országos Szövetsége, a magyar bélyeggyűjtők központi szerve, a FIP, a Nemzetközi Bélyegszövetség védnöksége alatt 1961. szeptember 23. és október 3. között „Budapest 1961" elnevezéssel a budapesti Műcsarnokban nemzetkőzi bélyegkiállítást rendez. A kiállítás lehetőséget nyújt arra, hogy a látogatók mind a magyar fővárost, mint a vidéket megtekinthessék. A kiállításon bemutath-uók általános és különleges országgyűjtemények, motívumgyűjtemények, ifjúsági gyűjtemények és filatelista irodalom. A kiállításon részt vevő gyűjteményeket díjazzák. A díjak odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt. A kiállításon való részvétel a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, Budapest VI, Népköztársaság útja 3 címen jelenthető. Hazánkban o kiállítás megbízottja Bohumil Matéjka, Praha 3, Jindŕišská 18. 190 ezer tonna cementtel növelik idén a terme ést (ČTK) - A Banská Bystrica-i Cementgyár dolgozóinak ebben az évben 190 ezer tonna cementtel kell többet gyártaniuk, mint a múlt évben. Hogy a felemelt feladatokat teljesíthessék, ehhez nagymértékben hozzájárul a harmadik rotációs kemence felépítése, melyet egy héttel a tervezett határidő előtt helyeztek üzembe. A harmadik forgó-kemence berendezéseit a Német Demokratikus Köztársaságból kaptuk. A kemence felépítése után a Banská Bystricá-i Cementgyár hazánk egyik legnagyobb cementműve lesz. Mindentudó telefonközpont Hajnalban kell felkelned? Elvesztetted barátod telefonszámát, mely még nem szerepel a telefonkönyvben? Távollétedben üzenetet kell hagynod ismerősödnek ? Sebaj! Hívd fel a telefonközpontot, készségesen felvilágosít, megbízhatóan eligazítja ügyesbajos dolgaidat, leveszi váltaidról a gondok, terhek javát. Arról pedig, hogy miképpen végzik felelősségteljes munkájukat a prágai telefonközpont dolgozói, mindjárt meg is győződhetünk Lašková elvtársnönek, az információs osztály vezetőjének terjedelmes birodalmában. — Hlaváček elvtárs üzeni, szíveskedjék 17 óra után felhívni, előbb nem lesz otthon. Addig is a Földművelésügyi Minisztériumban található — közvetíti az egyik telefonista egy előfizető üzenetét. Huszonkét asszony, lány dolgozik a hatalmas teremben, az asztalokba beépített telefonkészülékek, fülükön kagyló, előttük vaskos kötetek, könyvek, feljegyzések, amelyekből a tudnivalókat merítik, hogy továbbadják őket az érdeklődőknek. — A munka nálunk nemcsak azért bonyolult és igényes, mert tettrekészséget és ügyességet, főleg jó idegeket kíván meg, de azért is, mert ha vannak is segédeszközeink, dolgozóinknak úgyszólván mindentudóknak kell lenniök — magyarázza Lašková elvtársnő. Az országutak hosszától, szélességétől kezdve a távolságokon, űrmértékeken keresztül, az időszerű kulturális eseményekig mindenről értesülve vannak, egyetlen kérdést sem hagynak felvilágosítás nélkül az alkalmazottak. Ha nem tudnak azonnal válaszolni a kérdésre, megérdeklődik a feleletet és utólag tájékoztatják a kíváncsiskodót. — Az itt végzett munkánál azonban lényegesen egyszerűbb és kevésbé fárasztó automatikus tájékoztató-szolgálatunk — folytatja Lašková elvtársnő, miközben egy másik terembe vezet. Ebben a stúdióban magnetofonra veszik fel a különböző tájékoztatásokat, információkat és a mellette lévő helyiségben a gépek telefonhívásra, automatikusan továbbítják azokat az érdeklődőknek. Az egyes gépekre szerelt magnetofonszalagos tekercsek állandó körforgása folytán bármikor értesülhetsz a telefonkagylóból a másnapi időjárásról, a Športka és Sazka eredményeiről. Ha fő a gondtól a fejed, mert fazekadban egyelőre semmi sem fő, változatos ebéd- és vacsorareceptekre tehetsz szert egyetlen telefonhívás árán és ha megállt az órád,_vagy nem tudod, mit játszanak a mozikban, milyen eredménnyel végződött a Dukla— Bratislava mérkőzés, fordulj bizalommal telefonkészülékedhez. Ha kislányod arra kér, mondj mesét, neked azonban nincs kedved megszólalni a fáradságtól, add kezébe a telefonkagylót, melyből meghallja az aznapi érdekes, tanulságos gyermekmesét. Ugyanez a megoldás, ha könnyű, szórakoztató zenére szottyan ke 1ved, olyanra, amilyet még a rádióban sincs alkalmad meghallgatni. Persze, ha foglalt a hívott szám — és ez gyakran előfordul, vársz, — vagy addig tárcsázol, míg a türelem rózsát terem és az egyik kíváncsi kilép a vonalból. Mert az automatikus értesüléseket egyszerre mindössze negyven érdeklődő hallgathatja. — Persze nem elégszünk meg eddigi szolgáltatásainkkal — mosolyog kísérőm. Állandóan azon törjük a fejünket, hogyan tehetnők magunkat még hasznosabbá. Még ebben az évben, talán már július 1-től naponta kétszer hírszolgáltatásunk is lesz, sőt rövidesen tréfák és anekdoták közvetítését is bevezetjük. Igen nagy irántunk a fővárosban az érdeklődés, sok kíváncsi ember segítségére vagyunk naponta. Hát ez bizony igaz, erre utalnak a statisztikai adatok is, melyek szerint a Športka és Sazka információit 1958-ban mindössze 664 ezren, a múlt évben pedig már 842 ezren vették igénybe. Hogy a gyomrukat és a választékos konyhát szeretök száma a nyerni akaróknál is nagyobb, azt az 1960. évi 1 millió 200 ezer recept iránt érdeklődő hívása igazolja. Abból, hogy a mesére vágyó gyermekek és a telefonon közvetített zene kedvelőinek a száma is elérte a múlt évben a 900 ezret, valamint a beérkezett dicsérő levelekből is arra következtetünk, hogy a lakosság elégedett a főváros telefonközpontjának szolgáltatásaival és türelmetlenül várja az újabbakat, amelyeket nagymértékben vesz majd igénybe. KARDOS MÄŔTA A radioaktív izotópok felhasználása az iparban A rádioaktív izotópok alkalmazására leginkább az iparban kerül sor, s ma már hazánkban is igen széles mértékben elterjedt. A gyártási folyamatok ellenőrzésében, anyagvizsgálatnál, mennyiség- és minőség fokozásában, új technológiai eljárások fejlesztésében, a termelés meggyorsításában és olcsóbbá tételében, selejtcsökkentésben, új anyagok előállításában éppúgy beváltak, mint üzemzavarok és balesetek megelőzésében. A sok alkalmazási lehetőség közül az alábbiakban csupán néhányra mutatunk rá. Röntgencső helyett rádioaktív izotópok Igen fontos és közismert alkalmazási lehetőség a roncsolásmentes anyagvizsgálat, ahol például a frissen gyártott öntvényekben a repedéseket, légbuborékokat, salakzárványokat keressük, esetleg megvizsgáljuk, hogy az öntvények további megmunkálása során vagy üzemi használata közben nem támadtak-e veszélyes reoedések. E kérdés fontosságát fölösleges hangsúlyoznunk. A rádioaktív sugarak áthatolnak a szemmel láthatatlan repedéseken és jelzik a hiba helyét. A vizsgált anyag egyik oldalára rádioaktív izotópot (leggyakrabban rádióaktívkobaltot), a szembenálló oldalára pedig filmet vagy sugárzásjelző műszert helyezünk. Film esetében a hiba fényképét kapjuk meg (hosszabb exponálás után), viszont a sugárzásjelző műszer használata esetében a műszer mindjárt jelzi, ha valahol hiba támadt az öntvényben, ill°tve a fémalkatrészben. A röntgensugárzásnál 50—60 mm vastagság már határt szab a vizsaálatok elvégzésének, viszont megfelelő rádioaktív izotópokkal még 150 mm vastag vaslemezek átvilágítása is könnyen elvégezhető. A rádioaktív izotópos átvilágítás könnyebben elvégezhető mint a röntgennel végzett vizsgálat, mert a rádioaktív izotópos berendezés sokkal könnyebb és sokkal kisebb terjedelmű, tehát nagyon könnyen kezelhető. A rádioaktív izotópok kis terjedelmük folytán könnyen bevihetők a legkisebb átmérőiű csövekbe is. s eredményesen felhasználhatók híd- és egyéb fémszerkezetek ellenőrzésében. A roncsolásmentes anyagvizsgálatnak e módját nálunk főleg Tlmače-n a kazángyárban. Bratislavában a Technika Házában és Szlovákia különböző gyáraiban használják. Súrlódás és kenés A mozgó géprészek a súrlódás következtében erősen kopnak. Melyik a kopásnak legjobban ellenálló fém? Mennyi anyag kopik le a gépalkatrészek egymással súrlódó felületeiről? Melyik az a kenőanyag, mely legjobban megvédi a fémet a kopástői? Ezek mind nagyon fontos kérdések, s feleletet rájuk a rádioaktív izotópok segítségével kapunk. A gépalkatrészek fémanyagába itt megfelelő rádioaktív izotópot juttatunk, amely azután a levált fémrészecskékkel együtt a kenőanyagba kerül, és azt mérjük sugárzásjelző-müszerrel. Ezek a vizsgálatok értékes adatokat nyújtanak a fémek és kenőanyagok kiválasztásához. Például a gépkocsimotorok vizsgálatakor a dugattyúra olyan gyűrűt húzunk, amely rádioaktív izotópot tartalmazó ötvözetből készült. A motort beindítjuk, A motor működése közben a gyűrűről leváló fémrészecskék a kenőolajba kerülnek. Utána a kenőolajból mintát veszünk és sugárzásjelző műszer segítségével meghatározzuk benne az adott rádioaktív izotóp mennyiségét, mely egyúttal a dugattyúgyűrű kopásának a mértéke is. Ez a módszer egyszerű és gyors. Nagy jövője van az anyagvizsgálat terén. celofán, fémlemez és bármilyen más anyag mindenütt egyenletes vastagságú-e? A rádioaktív-izotóp és a sugárzásjelző műszer a legkisebb eltérést is azonnal elárulja. Itt az anyag egyik oldalára sugárforrást, az ellenkező oldalára pedig egy suVas tagságmérés Mindenütt, ahol vékony lemezeket hengerelnek, nehézséget okoz a lemezvastagság ellenőrzése. Akár ipari célokra szolgáló bádog az, akár müanyaglemez vagy papir, mindegyiknek bizonyos vastagságúnak kell lennie. A vastagság ugyan rendkívül különböző lehet, de mindenkor egyenletesnek kell lennie. Ennek betartása azonban nagyon nehéz, mert a vékony lemezeket henqerlő gépeknél eltérés mutatkozhat. Állandó mérésre van tehát szükség, hogy a gépeket — szükség szerint — szabályozni lehessen. A rádióaktív izotőnokat használó berendezések nemcsak a gyártott anyag minőségét javítják meg, hanem a termelés nagyfokú növelését is lehetővé teszik. Vajon a gyártás alatt álló papiros. RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLAT RADIOAKTÍV IZOTÖPOK SEGÍTSÉGÉVEL gárzásmérő készüléket helyezünk. Az anyag a rajta áthaladó sugárzásnak kisebb-nagyobb mennyiségét elnyeli. Ahol megvékonyodik, kevesebbet nyel el a sugárzásból, tehát a mutató jobban kileng ahol pedig vastagabb, többet nyel el, a sugárintenzitás tehát csökken. így gyártás közben ellenőrizhetjük az anyag vastagságát. Ezzel a módszerrel folyamatosan tudjuk mérni a forró, még izzó állapotban levő vaslemezt, ahogyan kikerült a hengersorból anélkül, hogy a folyamatot megszakítanánk. A rádioaktív izotópoknak köszönhetjük, hogy ezeket a méréseket a termelés megszakítása nélkül ezredmilliméteres pontossággal végezhetjük el. Folyadékszint meghatározása zárt tartályokban A folyadékszint meghatározása a régi módszerekkel sok esetben nagyon nehéz. Például a vegyiparban, ahol olyan folyékony anyagok is vannak, amelyeknek gőze életveszélyes, nem ajánlatos -a tartály falán keresztül mechanikusan indikáló szintjelzőt alkalmazni, mert a tömítés esetleges meglazulása komoly bajt okozhat. A rádioaktív sugarak elnyelését a zárt edényekben levő folyadékok szintmagasságának meghatározására is felhasználhatjuk. A folyadékszint magasságának rádioaktív izotópok segítségével történő mérésére több módszert dolgoztak ki. Ezek közül vegyünk egy példát. A rádioaktív izotópok a tartály aljára, a sugárzásjelvő-műszert a tartály tetejére helyezzük. A folyadékoszlop csökkenésével a sugárzás egyre rövidebb utat tesz meg a folyadékban a sugárforrás és a műszer között, így a műszer egyre nagyobb sugárzásintenzitást mutat. A műszer skáláját a folyadékoszlop magasságára szokás állítani. Ezt a módszert alkalmazzák többek közt a vegyészeti müvekben is. Gumikerekek kopása A gumikerekek tartósságának vizsgálatára is rádioaktív izotópokat használunk. Itt gyártás közben a gumi anyagába a rádioaktív izotópot építjük be, mint nyomjelzőt. A kész gumiabroncs rádioakitvitását a kopás folyamán időnként lemérjük. A gumiabroncs aktivitás-csökkenésének mértéke jelzi az abroncs kopását is. Ilyen vizsgálatokat végeznek Gottwaldovban a Gumiipari Kutatóintézetben. Ez a módszer gyorsabb, egyszerűbb és megbízhatóbb, mint az eddig használatos vizsgálati eljárások. Az atomok mozgása a gázokban A rádioaktív izotópokat a színtelen, szagtalan gázok diffúzióiának vizsgálatánál is sikerrel használhatjuk. A rádioaktív izotópokkal jelölt gázok mozgásának sebességét, irányát könnyen megállapíthatjuk sugárjelzőműszer segítségével Ily módon az Ipari üzemek szellőző berendezéseiben nyomon követhetiük a szervezetre ártalmas gázok mozgását. A kohókban áramló gázok mozgását néldául rádioakt'v radongázzal állapították meg A diffúziós folyamat folyadékokban is tanulmányozható rádioaktív izotöpokkal. Radioaktív 'zotóookkal ellenőrzik a gátakat • qátak építésénél a víz átszivár gását a gáton vagy a gát alatti talajrétegen idáig csak bonyolult és nem megbízható módszerekkel végezték. A Szovjetunióban e vizsgálatokra új módszert dolgoztak ki, melyet már nálunk is kezdenek alkalmazni. Ennél a módszernél a gátak fölött rádioaktív izotópot tartalmazó vegyületet engednek a vízbe. A különböző pontokon való megjelenésü• ket automatikus sugárjelző berendezés segítségével vizsgálják. Ezek a műszerek azonnal jelzik a rádioaktív izotópok „közeledtét", sőt egy rögzítő berendezés segítségével kimutatják a szivárgás irányát és erősségét is. Ez a módszer az eddiginél sokkal pontosabb és megbízhatóbb. Az emberre is vigyáz a rádioaktív izotóp Az üzemzavaroknak és baleseteknek is elejét vehetjük rádioaktív izotópokkal. Igen érdekes és iparilag is széles területű felhasználási lehetősége van a rádioaktív izotópokr^k az elektrosztatikus feltöltődések csökkentésében, illetve megszüntetésében. Dörzsölés hatására minden szigetelő felületén elektromos töltés keletkezik (például mozgó gépszíjakon) és a feltöltődés következtében villamos szikra képződik, mely nemegyszer okozott már tüzet, sőt robbanást is. Eddig ez ellen úgy védekeztek, hogy az üzem levegőjét állandóan nedvesen tartották. Ez a megoldás azonban nem megfelelő, mivel a nedves levegő árt nemcsak a gépeknek és gyártmányoknak, hanem a dolgozóknak is. Ä sztatikus elektromos töltések elleni küzdelem hatásos eszköze a rádioaktív izotóp, mely segítségével igerf egyszerűen megelőzhetjük e veszélyes kisüléseket. A hajtószíj környékén rádioaktív izotópot helyezünk el. A rádioaktív izotóp által kibocsátott sugárzás a környező levegőt ionizálja, vagyis vezetővé teszi és így megakadályozza az elektromos töltések felhalmozódását. Rádioaktív izotópok a vegyészetben A vegyészek a rádioaktív izotópok felhasználásával vizsgálják a különböző kémiai reakciók mechanizmusát, figyelik a gyártási folyamatokat és ellenőrzik a különféle anyagok vegyi analízisére szolgáló módszereket. Ezekkel a problémákkal Szlovákiában főleg a vegyészmérnöki kar rádiokémiai intézetében foglalkoznak. Például könnyen meg lehet állapítani rádioaktív izotópok segítségével a tisztítás hatásfokát. Az adott anyagot egy bizonyos szennyezéstől kell megtisztítani. Á tisztítandó anyaghoz a szennyezés rádiőaktív izotópjának ismert kis mennyiségét keverjük és elvégezzük a tisztítást. Azután pedig a radioaktivitás csökkenéséből minden más módszernél érzékenyebben megállapíthatjuk, hogy milyen tisztasági fokot értünk el. Vegyipari műveletekné' gyaktan sok függ attól, hogy a csövekben áramló folyadék (sav,.lúg, víz, stb.) vagy gáz sűrűsége egyenletes legyen. Ha a folyadékhoz vagy gázhoz megfelelő rádiőaktív izotópot adunk, ennek sugárzása a vastag acélcsövön át is elárulja vajon a benne áramló anyag nem sűrübb-e vagy hígabb a kelleténél. A rádioaktív izotópok igen nagy sugárdózisának hatására az egyes anyagok szilárdsága és egyéb fizikai tulajdonsága is megváltozik. A sugárzás hatására sokfajta monomer polimerizálódik és így egész más polimerek keletkezhetnek, mint amelyek az anyagból vegyi eljárások útján jönnek létre. Péiďául mügumit is lehet sugárzás segítségével polimerizálni. A plexiüveg sugárzás hatására szerves oldószerekben teljesen oldhatatlanná válik A polietilén sugárzás hatására számottevő alakváltozás nélkül lényegesen magasabb hőr^rrsékletet kibír, mint a sugárzásmentes anyag. A rádioaktív izotópok felhasználásáról szóló cikkekből fogalmat alkothattunk arról, hogyan használják fel a rádioaktív izotópot az orvostudományban, a mezőgazdaságban és az iparban. A rádióaktiv izotópok alkalmazási területe évről-évre bővül és újabb és újabb lehetőségeket tárnak fel mind a tudományos kutatások, mind pedig a különfé'e qypkorlati kérdések megoldására. így az atomenergia démonét, - mely ha nem vigyázunk rá, pusztít, gyilkol és rombol - az emberi haladás szolgálatába állítjuk. Már pedig nincs hőbb vágya az emberiségnek, mint az, hogy a tudomány az életet, a békét, szolgálja. A követendő példát ezen a téren is a Szovjetunió hatalmas tudományos sikerei adják a világnak. TÖLGYESSY GYÖRGY mérnök, a kémiai tudományok kandidátusa ÜJ SZÖ 5 * 1961. május 5. 1