Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-30 / 149. szám, kedd

/ A Dunajská Stredai Városi Nemzeti Bizottság helyesen irányítja a szakbizottságokat Néhány hónappal ezelőtt a Dunajská Stredai Városi Nemzeti Bizottságon Rehák László elnök és Magyarics Géza titkár meaállapodtak, hogy cikket írnak az Uj Szóba a szakbizottságok munkájáról. A ple hogy a tagok aktivitása elsősorban a dolgozókon, politikai fejlettségükön múlik. A nemzeti bizottság ülésén szóvátették, mennyire nem kielégítő a mezőgazdasági szakbizottság munnáris ülésre készített beszámoló bő 1 kája. Senki sem állította, hogy a Hazánk nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére és egészségvédelmére. Figyelemmel kíséri a bölcsődék és óvodák kis lakosainak életét, akik itt teszik első, bizonytalan lépéseiket. KoSicén a Jesenná utcai 10. bölcsőde nevelői fontos pedagógiai feladatnak tartják a kicsinyek testnevelését. Képünkön: a legifjabb nemzedék játékcsörgővel végzi első testnevelési gyakorlatait. (M. Tuleja - ČTK felvétele) A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMVASUTAK plzeňi kísérleti telepének dolgozói új hidralikus hamurakodót készítettek, amelyet nagy sikerrel próbálnak ki a plzeňi vasútállomáson. MÄR NEGYEDIK ÉVE SZEREPEL a londoni Royal Theatre műsorán a Bernard Shaw Pygmaljonjából készült „My Fair Lady" című musical. A jegyek elővételben 1962-végéig elkeltek. Eddig a darabot Londonban kétezerszer adták és 2 875 000en nézték meg. HORDOZHATÓ, ELEMES TELEVÍZIÓS készüléket szerkesztettek a prágai Távközlési Kutató Intézetben. Az új készülék 12 csatornás, súlya 7 kg, képernyője 20 cm-es. A PRÁGAI ROHAN-PALOTÁBAN ünnepélyesen megnyitották a múzeumok hetét. A megnyitó beszédet dr. Vladimír Denkstein, a Központi Múzeum Tanácsának elnöke mondotta. JÚNIUSBAN VISSZATÉRNEK HAZÁJUKBA a lengyel bányamérnökök, akik az Ostrava-karvinai bányaterületen végezték tanulmányi gyakorlatukat. 425 EGYSÉGBŐL ÄLLÔ „MŰANYAG" FLOTTILÄT LÉTESÍTETTEK a lengyelországi gdanski hajógyárban. A tengeri és a folyami hajók, a mentőcsónakok, a gyorsan száguldó sporthajók rendkívül tartósak és olcsók. LÉGI TAXIJÁRATOK KÖTIK ÖSSZE. Moszkvát a főváros környéki kisebb településekkel. A légltaxiknak, amelyek másfél-két órára rövidítik le a 200— 300 km-es utazásokat, nincs szükségük repülőtérre. A TATRASVIT NEMZETI VÁLLALAT új pionírtábort épít a legkisebbek számára. A tábort az üzem dolgozói brigádmunkával építik fel. A CSEHSZLOVÁK HALÁSZOK SZÖVETSÉGE országos kongresszusán több mint 100 ezer tag vett részt, akik eddigi munkálkodásukat értékelték ki. HUSSZEIN, JORDÁNIA KIRÁLYA feleségül vette Toni Avril Gardinert, egy angol ezredes 20 éves leányát. A király második felesége áttért a mohamedán hitre. VELENCE VÁROSÁNAK AJÁNDÉKOZTA az amerikai Peggy Guggenheim asszony modern képgyűjteményét, amelyet a szakértők a világ egyik legértékesebb gyűjteményének tartanak. INDONÉZIÁBAN ISMERETLEN JÁRVÁNYOS BETEGSÉG PUSZTÍT; a jelentések szerint. eddig 67 halálos áldozata van. TEPLICÉN MEGKEZDŐDÖTT A FÜRDŐIDÉNY, amelynek folyamán 12 ezer külföldi és csehszlovák dolgozó részesül kezelésben. A gyógykezeltetés ideje alatt kultúrműsorral szórakoztatják a vendégeket. A CSEHSZLOVÁK PIONÍRSZERVEZET háromtagú küldöttsége látogatta meg a magyar Úttörő Mozgalmat fennállásának 15. éves jubeliuma alkalmából. A vendégek ott-tartózkodásuk idején tanulmányozzák a magyar úttörők életét, munkáját. ÚJ RÉPARAKODÓ GÉPET próbáltak ki a hroboíicei gépállomás dolgozói. A gép nagyon jól bevált. ŐSRÉGI ÉPÍTMÉNY ROMJAIRA BUKKANTAK ROMÁBAN. Két épségben maradt helyiséget találtak, ahol nagyon értékes festmények kerültek a felszínre. anyagot adott számukra. Az írás készség megvolt, Irnivaló is akadt. Sürgettük az Ígért cikket. Az elvtársak meggondolták. A plenáris ülésre vártak még — azt mondták — utána több ember véleményét foglalhatják össze. Valóban, a jól sikerült ülés behatóan rávilágított az egyes szakbizottságok munkájára. Pergőtűz érte többek között az egészségügyi bizottságot, amelyet a beszámoló csak a jobbik oldaláról említett. Vaskó Erzsébet szővá tette, hogy az egészségügyi szakbizottság munkaterve szegényes, gyűléseinek műsora nagyon egyhangú. Júlia Melicharová azt kifogásolta, hogy még egyszer sem hívták meg gyűlésre. Sandal Mária kénytelen volt beismerni, nem tudta, hogy Júlia Melicharová is aktivistája a szakbizottságnak. Pedig a bizottság meg sem kezdheti munkáját, ha az elnök nem tudja, kik a tagok, kinek a munkájára számíthat. A városi nemzeti bizottság plenáris ülésén olyan vélemény hangzott el, hogy a szövetkezet sofőrje munkabeosztása miatt nem vezetheti jól a mezőgazdasági szakbizottságot. Nem oszthatjuk az ilyen nézetet. A nemzeti bizottságok dolgozói a munka megjavításának egyedüli módját gyakran abban látják, hogy a tisztségekben cserélik az embereket. Ez pedig nem megoldás! A mezőgazdasági szakbizottság újonnan választott elnöke a szövetkezet egyik fejője. Jó szakember, sokat segít, de neki sincs sok ideje. — A fejést nem mulaszthatja el — mondják a városi nemzeti bizottságon az elvtársak. Lám, akaratlanul a régi hibába estek az elvtársak. Szerintük a termelésben dolgozó elvtársak nem végezhetnek eredményes munkát a nemzeti bizottság szakbizottságaiban, mert nincs rá módjuk. Ezzel szemben az igazság az, hogy egye-r sek mégis kitűnnek a tömegpolitikai munkában. Sok példát hozhatnánk fel, hogy a termelőmunka nincs a tömegpolitikai munka hátrányára, ha a munka szervezésére, a tisztségben lévő dolgozók támogatására nagyobb súlyt fektet az üzem, a szövetkezet vezetősége. Ugyanakkor látnunk kell azt is, bizottság egyáltalán nem dolgozik. Ellenőrizték a tavaszi munkákra való felkészülést, a helyszínen nézték meg a gépeket. Télen az istállókat járták végig, figyelték a takarmányadagokat és az eleség minőségét. Munkájuknak azonban még sincs meg a kívánt eredménye, mivel a hiányosságok pótlására és a hibák kiküszöbölésére csak döntéseket hoznak, de nem ellenőrzik eléggé valóra váltásukat. így történhetett meg, hogy szállástakarmányuk egy része (negyven hektár kölesszalma és silónak szánt kukoricakóró) tönkrement, bár már úgy is takarmányhiányuk volt. Zátori János képviselő, a lengyár dolgozója arról beszélt, hogy üzemükben sok a komposztnak alkalmas hulladék, amiért a távoli Horný Bár községből járnak az EFSZ-tagok, — a helybeli szövetkezet nem tart rá igényt. A szalmahulladékot a gyárban nemrég még elégették. Most a környékbeli falvak szövetkezeti tagjai hasznosítják. A Dunajská Streda-i EFSZ ezt sem akarja, pedig kevés a szalmájuk. A mezőgazdasági szakbizottság ezen a téren is segíthetne. Ha nem intézik el az apró ügyeket sem, akkor ezek a városi nemzeti bizottságot, sőt a járási nemzeti bizottságot terhelik. Puha elvtárs, a járás nemzeti bizottság dolgozója az ülésen említést tett arról, hogy nem egy esetben a járás döntött olyan dolgokban, melyek a mezőgazdasági szakbizottság hatáskörébe tartoznának. Már régóta foglalkoztatja az egyes szakbizottság tagjait az a kérdés, mi tartozik a hatáskörükbe. Csak nagy általánosságban beszéltek erről a választások után, amikor a bővített jogkörről esett szó. Hogy ez mennyire kevés volt, azt Amália Königsmargová képviselő felszólalása is igazolta. Az elvtársnő szükségesnek látja, hogy a szakbizottságok jogkörével részletesebben ismertessék meg a bizottság tagjait, mert csak akkor dolgozhatnak jól, ha ismerik feladatukat. Rehák és Magyarics elvtársak a városi nemzeti bizottság ülése után ismét elhalasztották a cikkírást. Azt mondták, akkor írnak majd, ha az ülés határozata alapján megjavul a szakbizottság munkája. Mivel a helyzet nem sokat változott, inkább vártak. Arra nem gondoltunk, hogy a szerkesztőségünkben tervbe vett írás sürgetésével azt is szorgalmazzuk, hogy a nemzeti bizottság funkcionáriusai megoldást találjanak ebben a kérdésben. És találtak! Meggyőződtek arról, hogy a szakbizottságok munkája valóban azért nem bontakozott ki teljes mértékben, mert nem volt pontosan meghatározva tevékenységük. Tanácsülésen foglalkoztak az egyes szakbizottságok „házi rendjével". A mezőgazdasági szakbizottság feladatát tíz pontban állapították meg. Elsőnek a terv előkészítésével kapcsolatos feladatokat említik, a továbbiakban az EFSZ termelési és pénzügyi helyzetének ellenőrzését határozták meg, amit a bizottság széleskörű aktíva részvételével végez. A szakbizottságnak figyelmet kell fordítania ezenkívül a gazdasági építkezésekre, a föld termőképességének növelésére, az EFSZ alapszabályzatának betartására, a helyes díjazásra, a gyümölcskertészet és méhészet gyarapítására, stb. Ilyen pontosan meghatározták a többi szakbizottság munkáját is. Könnyebb lesz így az ellenőrzés is. A városi nemzeti bizottság képviselői és a fölöttes szervek is pontosan tudják már, milyen munkát várhatnak a szakbizottságtól. A bizottságok számára is előnyös ez az intézkedés, mert tudják, mi a feladatuk. Ha eleget tesznek a „házi rendjükben" támasztott követelményeknek, Rehák és Magyarics elvtársnak nem okoz majd különösebb gondot megírni, hogyan dolgoznak a Dunajská Streda-i Városi Nemzeti Bizottság szakbizottságai. DRÁBEK VIKTOR uT villamosvonal a Prága-Košice vasútvonalon A Prága és Košice közötti fő vasútvonal teljes hosszában június elsején robog végig az első villamos vonat. A vasúti villamosító üzem dolgozói jelenleg már az utolsó szerelői munkákat végzik a Margecany és Košice közötti szakaszon. Szorgalmasan dolgoznak a košicei vasúti gócponton és a bujanovi alagútban is, ahol az egyik vágány fölött már elhelyezték a trolivezetéket s a másik sínpár fölött is gyors ütemben halad a mun* ka. A jövő év végén már villamos moz

r donyokkal bonyolítják le a forgalmat a Decínből Üstí nad Labemen, Česká Tŕebován—

Žilinán és Košicén keresztül Čierna nad Tisou-ig vezető egész fővonalon. Ez lehetővé teszi a vasúti közlekedés teljesítőképességének lényeges növelését. A szerelvények e villamosított vasútvonalon 30—40 százalékkal fokozhatják sebességüket. Cetlofángyártásban VILÁGSZÍNVONAL (CTK) — A sviti Chemosvit üzemben, mely egyetlen hazánkban, ahol celofán csomagoló-anyágot készítenek, nemsokára befejezik egy korszerűen berendezett viszkózagyártó részleg éptését, amelyet előreláthatólag ez év augusztus végén helyeznek üzembe. A legkorszerűbb műszaki színvonalú, csaknem teljesen gépesített és automatizált részleg gépi berendezésének 50 százalékát közvetlenül a Chemosvit gépszerkesztői készítik, a többit a košicei Kelet-Szlovákiai Gépgyárból és további üzemekből szállítják. Az új üzemrészlegben teljesen folyamatos lesz a celofán készítése, a szükséges méréseket automatikus szabályozó berendezések teszik lehetővé. Lényegesen rövidebb lesz a termelés folyamata és csaknem 90 százalékkal növekszik a munka termelékenysége. A részleg dolgozóinak többnyire csak a termelés ellenőrzésével összefüggő munkákat kell elvégezniük. E napokban ünnepélyes keretek között üzembe helyezték a Iipoveói vízlerómuvet. Ezzel befejeződött a felsővági — Krpel'any—

Sučany—Lipovec — vízilépcsó építése. Képünkön: a sučanyl villanyerömü. (F. Koclan — ČTK — felvétele) HELYREIGAZÍTÁS Az Oj Sző hétfői számának 2. oldalán, a Prágai Tavasz 1961 című cikkben, a Ferencsik János magyar karmestert és Szvjatoszlav Knusevickij szovjet gordonkaművészt ábrázoló két kép aláírása technikai hiba folytán felcserélődött. Kér jük olvasóink elnézését. A

MAMMUTGÉP óriás karjának hatalmas tenyere belemarkol a sárga agyagba. Egyenletesen dolgozik a gigantikus alkotmány motorja, nyikorognak a csuklók, sikong a drótkötél, a bágerkezelö éber szemmel figyeli a gép munkáját. Szakértelme kezes báránnyá szelídíti a dünnyögő-mormogó óriást. Megtelik földdel á gép marka. A nagy tenyér imbolyogva emelkedik fel, majd rakományával a frissen rakott földsánc felé közeledik. Egy kapcsolás és a nedves anyag a sáncra huppan. Mindez kevesebb ideig tart, mint elmondtam. Csak néhány másodperc és 1,25 köbméter föld a Laborc medréből a partra kerül, a többi már a buldózerek dolga. Megállás nélkül dolgozik a gép. Néhány perc alatt sok-sok köbméter föld változtat helyet. Arra kell gondolnom, hány kubikus izzadna meg, hogy a 8—10 méteres mélységből annyi földet furíkolhasson a partra, mint amennyit ez az egyetlen gép naponta kikanalaz. Hiszen a gépóriás napi teljesítménye az 1000 köbmétert is meghaladja. Miközben a gép munkáját figyelem, eszembe jut, hogy amikor Jahoda mérnök a jó tervteljesítéssel dicsekedett, mégsem ezekre a gépekre, hanem az emberekre hivatkozott. Ilyenformán: — Mindent annak köszönhetünk, hogy kiváló bágerosaink vannak. Csaknem valamennyi falusi fiú, évekig dolgoztak a mezőgazdaságban, tehát jól tudják, hogy a kelet-szlovákiai síkságnak mit jelent majd a vízrendszer megépítése. Ha ezt nem tudnák, akkor nem is dolgoznának olyan szívvel-lélekkel. Nézem a csaknem négerbarnára színesedett bágerost. Fekete (már mint a neve), igazán illik a fiúhoz. Igaz, naponta „mindössze" 10 Órát tartózkodik a gép fülkéjében, amely az esőtől ugyan megvédi, a szélIQóna lesz a pusztából tői és a naptól azonban csak akkor, amikor az állandóan félkörbe forgás közben néhány másodpercre hátat fordít nekik. Tekintetünk találkozik. Halkul a gép zenéje, majd a leeresztett kanál elhasalva mozdulatlan marad a földön, ö pedig a „nyeregből" kiszállva bemutatkozásra nyújtja kezét. Én a nevén kívül már többet is tudok róla. Az ö neve mellett emelkedik legmagasabbra a teljesítményt mutató diagram. — Ügy hallom, jól megy a munka — kezdem a beszélgetést. — Ilyen géppel nem is mehet rosszul — hárítja el szerényen a dicséretet, miközben szeme szinte végigtapogatja a nagy darab masinát. K

ÉT ÉVE dolgozik ezen a gépen, amely még egyszer sem hagyta cserben. Azaz, hogy egyszer mégis, de nem géphiba miatt, hanem azért, mert az egyik laposban elült és csak nehezen tudtak kikecmeregni a fagyos lötyéből. Szóval géphiba miatt még nem álltak. Mondhat nekem Fekete Laci, amit akar, én a mérnöknek adok igazat. Hiszen a Michalovce környéki Ján Ontko meg a vojányi Fekete László egyetlen karbantartást sem hanyagolnak el, még akkor is a legnagyobb rendben adják át egymásnak a gépet, ha néha egy-két órával meg kell toldani a munkaidőt. Ez pedig ugyebár nem a gépen múlik. Egy másik gépnél Juraj Kállait találom. A bőbeszédű lučkyi fiatalember néhány másodperc alatt is sok mindent elmond a számára legkedvesebb mesterségről, a bágerosságról. — Szép szakma. Amikor jól megy a munka, az ember szinte úgy érzi, olyan erős, mint maga ez a gépóriás. Az pedig jó érzés — mondja egy szuszra. \ MIKOR elárulom, hogy újságba kerül, tiltakozik. — Akkor ne rólam írjon, mert kettőnk közül a Dezsi (így mondja) a jobb. Itt találja a szálláson. Mosolyog, kezet nyújt és máris rakja tovább a víztároló töltését. Izmos karját napfény csókolja, vidám füttye belevegyül a gép morajába. Szép szakma. A tengelyre szerelt szállás lépcsőjén olajbarnára pirult, szőkehajú fiatalerriber tisztítja a burgonyát. — Szakácskodunk? — szólítom. — Mit tegyünk, ha az asszony nem tanult ki bágeresnek — mondja nevetve. Mondom, hogy a kollégája mivel utasított el. — A, ne higyjen neki, hiszen csak egy-két százalékról van szó. És volt már ő is első, csakhát 6 olyan ember, hogy ha valami jól megy, akkor azt rámruházza, — ,adja a bosszúst. — Régen dolgoznak együtt? — Mióta itt a kelet-szlovákiai síkságon megkezdődött a munka. Lassan már két éve lesz, hogy a Michalovce melletti munkánál öszszebarátkoztunk. — Ügy látom, a társa igen szereti ezt a szakmát — terelem a szót Kállaira. — Parasztfiú és hát az ő határuk is beleesik a vízrendezési területbe, — mondja olyan hangon, mintha ebből teljesen természetesen következne' a szakmaszeretet. — És maga? Kellemetlen neki a kérdés, zavarában feláll, bemegy a „szobába" és kavargatja az ínycsiklandó illatot árasztó húst. Csak később válaszol. — Az ember nem szeret magáról beszélni —, mondja pironkodva, de azért folytatja. —Tudja, 1954-től kombájnoskodtam. Az is nagyon szép szakma. Élvezet a munka, amikor jó gabonát kell aratni. Mindjobban belelelkesedik a beszédbe. Azt is elárulja, hogy kombájnos korában minden esztendőben kitüntették, Csehországi élményeiről így emlékezik: — Sokszor elcsodálkoztam, hogyan lehet olyan dús a termés a csehországi dimbes-dombos földeken. Ott könnyű volt egy nap alatt 250—300 mázsát aratni, mert csak feleannyi területet, kellett bejárni, mint itt nálunk ezen a szép sík vidéken. Mert igaz, hogy ez a mi vidékünk síkság, de a termő rónától még messze jár. Még legalább 5— 10

1 évre. Addig igen sok milliót megeszik ez a vidék, meg igen sok köbméter földet kell megmozgatni, amíg a pusztából róna lesz. Elhallgat, nézegetjük a végtelennek tűnő rónát, s a szélben ringó, kalászt bontogató közeli búzatáblát. Rövid idő múlva Juhász Dezső újra beszélni kezd, halkan, mintha csak önmagának mondaná: — Az ember a szakmáját mindig azon keresztül szereti meg, hogy munkájának milyen értelmét látja. Ennek a meliorációnak pedig van értelme. T/f IT TEHET még ehhez az újl" ságíró ? Összegezésül annyit, hogy az Ontkok, Feketék, Juhászok az egész nép és a maguk javára jól gazdálkodnak az állam befektetett millióival. Haraszti Gyula Dj SZÖ 5 * 1961. május 25. )