Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)
1961-05-27 / 146. szám, szombat
kínai pionírok dala ~W — t l 8űj-ro-4i fönij, baj.nD-ü fenig, ti) nap KÉT KIS TÖRTÉNET A KAPITALISTA ORSZnGOK GYERMEKEINEK ÉLETÉBŐL DORIS NAGY BÁNATA KEDVES GYEREKEK! Az Üj Szó szerkesztősége a közeledő gyermeknap alkalmából minden jót kíván nektek és ezzel az oldallal kedveskedik ifjú olvasói nak. Jó szórakozást! V. MOROZOVs PIONÍR becsületszó A Georgia állambeli amerikai kisváros utcáján négerekből és fehérekből álló kisebb tüntető csoport vonult fel. A járókelők közül néhányan csatlakoztak hozzájuk, mások meg szidalmazták, fenyegették a csendes tüntetőket, akik csupán azt követelték, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság már hét éve hozott határozatát tartsak be a helyi hatóságok és a nyilvános iskolákban a néger gyerekeknek is engedjék meg a tanulást. „Emberséget a négereknek!", „Vesszen a faji üldözés, a néger gyerekek is tanulni akarnak!" — hirdették a tüntetők táblái. Zárt sorokban csendben haladtak a helyi hatóság hivatala felé, ahol követeléseiket írásban akarták átadni. Már egészen közel jutottak a hivatalhoz, amikor a mellékutcákból és a közeli kapuk aljából váratlanul ólmos botokkal, láncokkal, korbáccsal felfegyverzett suhancok rohanták meg a tüntetőket és ütlegelni őket. A közelben tartózkodó rendőr nyugodtan bement a telefonfülkébe és kényelmesen jelentette főnökének az esetet, aki négy szál rendőrt küldött a helyszínre. Amire azonban a rend őrei odaérkeztek, már csak két néger és egy fehér tüntető feküdt eszméletlenül, véresen az utca kövezetén. A jelszavas táblákat benzinnel öntötték le és nagy lánggal égtek. A rendőrök a helyszínen a jegyzőkönyvet írták. Az egyik alélt tüntető mellett egy kis lány zokogott szlvettépően, kétségbeesetten: — Apukám! Apa, — szólítgatta a mozdulatlan embert — mi lesz most velünk ? Az emberek messzire elkerülték az embertelen garázdálkodásnak színhelyét. Nemsokára mentőautó érkezett és elszállította a sebesülteket. Doris, a 13 éves néger kislány sírva, szívében kegyetlen fájdalommal indult hazafelé, hogy anyjának és négy testvérének hírül vigye a szörnyűséget: — Apát leütötték, s kórházba szállították. Hiába akarta elfojtani a könnyeket, azok csak előretörték, és a keserűség szinte megbénította. Futni, menekülni akart haza, a külvárosi viskóba, a kegyetlen embertelensép színhelyéről, az édesanyjához, aki annyit bíztatta, olyan rózsás jövőt tudott eléje festeni. Azonban minden hiába, a fehérek nem engedik be az iskolába, belőle is csak mosónő lehet, akár az anyjából. Másnap a rendőrfőnök elolvasta a helyszínen készített jegyzőkönyvet, piros ceruzával aláhúzta az alábbi sorokat: „Munkanélküli négerek és fehérek tegnap provokatív tüntetést rendeztek, amely felháborította a lakosságot. Összetűzésre került sor, hárman megsebesültek. A szemtanúk egybehangzó véleménye szerint a felvonuló rendzavarók a bűnösök". Ezután elgondolkozott egy kicsit, majd nagy szálkás betűkkel kezdték ráírta a jegyzőkönyvre: „A tüntetés szervezőit bíróság elé állítani!" És elégedetten szivarra gyújtott. A VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ Johnson úr az amerikai ültetvényesek meg bízásából érkezett DélKoreába. A minisztériumban előzékenyen, nyájasan fogadták és az „Üzlet" lebonyolítására megbízott tisztviselői néhány kupica viszki után nyomban a tárgyra tért: — Ebbeň a szállítmányban 150 gyereket, természetesen fiúkat tudunk átadni. A legfiatalabbak is 13 évesek, úgyhogy már munkába lehet őket fogni. Többségük árva, vagy sok gyermekes családok gyermekei. — Mit kérnek értük? — érdeklődött Johnson. — Természetesen ugyanannyit, mint az előző szállítmányért. Noha ebben a szállítmányban sokkal több a nagyobb fiú, akik már komoly hasznot hajtanak. Igénytelen teremtések, egy maréknyi rizsért és néhány ruhadarabért látástól vakulásig fognak dolgozni. — Ne felejtse el uram, hogy Amerikában is olcsóbb lett a munkaerő, hiszen nálunk is sok a munkanélküli. — Mindig megegyeztünk, most sem veszünk össze Johnson úr. — Remélem, ön is jól jár és én se fizetek rá a boltra. Apropos, az orvosi vizsgálatot én intézem. A múltkor is egy csomó tüdőbajos volt közöttük, akik néhány hónap alatt elpusztultak az ültetvényeken. — Igazán sajnáljuk, és ha így áll a dolog, akkor fizessenek 30 százalékkal kevesebbet. — Számlázza csak ki a régi árat — halkította le a szavát az amerikai ügynök — a 30 százalékon pedig osztozunk. *** Három hét múlva egy öreg tcherhajón 150 szerencsétlen délkoreai gyermek indult el reménykedve az „új világ" felé. Elbolondították őket, hogy Amerikában jő dolguk lesz. Dél-Korea mai urai eladták őket akár a barmokat, olcsón, csakhogy szabaduljanak az otthontalanul, éhesen csavargó gyermekektől. A bábkormánynak nincsen pénze az ifjúságra, az eszeveszett fegyverkezés felemészt minden pénzt, a gyerekeket pedig eladják akár évszázadokkal ezelőtt a rabszolgákat. SZŰCS BÉLA S zokatlan csend volt a nagy szünetben. Senkinek sem volt kedve beszélgetni, futkározni, még nevetni sem. A gyerekek a gondosan bezárt tanári szoba ajtaját lesték, ahonnan a körzet rendőrének, haragos szavai szűrődtek ki: — Igazat mondj! Ismerd be és elegendünk!... — Soha sem vettem el idegen holmit! Soha életemben! Pionír becsületszavamra mondom — nem vettem el. Pionír besüietszavamra! Látják a vöröskendőmet... — Nem vagy méltó a viselésére! Ezt már a kolhozelnök, Sztyepan Dmitrijevics mondotta. Azért jött az iskolába, hogy segítségére legyen a rend őrének az ügy tisztázásában. Nem volt kellemes hallania: Burgyuk 7. osztályos pionírlány lopott. Az anyja szomszédba küldte élesztőért. Amikor megkapta, észrevétlenül elcsente az idősebbik szomszédlány Zinaida óráját az asztalról. Legalábbis váltig így állítja Zinaida. Szét is kürtölte a kolhozban és bepanaszolta a körzeti rendőrnél, aki így került az iskolába. — Tehát nem akarod beismerni? — kérdi a rendőr — Mi az, meguntad a tanulást? A pionírmunkát? — Ugyan, miféle pionír ő? — hallatszott újra a tanító hangja. — Már régen el kellett volna venni a pionír-nyakkendőjét! A hetedosztályosok, ahogy a szünet után bevonultak a tanterembe, hallották Nyina keserves sírását és fojtott hangját: — Hogy meri ezt mondani? Én soha sem hoztam szégyent a pionírnyakkendőmre, soha! Pionír becsületszavamra mondom ... ...Pionír becsületszavára! Spilevszkij elvtárs, volt maga pionír? Emlékszik rá, mit jelentett ez a szó? Talán a rendőrségi jegyzőkönyv száraz, élettelen sorai homályosítják el értelmüket ön előtt? és maga, Sztyepan Dmitrijevics, hordott-e valaha pionírnyakkendőt? Ugye hittek magának, amikor gyermekkorában pionír-becsületszavát adta? ... Pionír-becsületszó! ... Vitathatatlan, hogy ha egy pionír ezt mondja, akkor becsületes is. Nyina társai hisznek benne. Igen, a muhovloki iskola pionírjai sokat tudnának mesélni. Kolja Nautmcsik! Ugye nem felejtetted el, hogyan alakult meg a harmadik osztályban a píonírcsapat? Emlékszel rá, hogyan ijesztgettek benneteket az öreg falusiak: „Ha felkötitek a vörös kendőt, a rossz szellem megbüntet benneteket." Sok gyerek erre kereszttel a nyakán kezdett iskolába járni. Féltek a „rossz szellemtől", meg a vallásos vénemberektől. De akadt egy bátor lányka, aki elsőként vonult végig a falun vörös nyakkendővel és akkor sem vette le, amikor a babonás gonosz emberek megfenyegették, hogy minden elképzelhető bajt a nyakába zúdítanak. Ez a lány Nyina Burgyuk volt! Az ő példáján felbuzdulva léptél be a pionírok közé te is Kolja, meg a többi falusi gyerek. Ljuba Szamoszjuk! Te vagy a pionirszervezet elnöke. Mondd, van-e ügyesebb Nyinánál a burgonyaszedésben? Ki dolgozik nyáron kettő helyett is a kolhozban s ki nógatja a lustábbakat? Nyina! És te, Misa Onyiscsuk, talán már nem emlékszel rá, hogy a kolhoz teherautóján egyszer kirándultatok Bresztbe, a nagy városba? A breszti erőd. Legendás szent hely! Harcosok vére öntözte minden kövét. Emlékszel rá, hogy akkor valaki megszorította a vállad és felindultan a füledbe súgta: „Miska, hogy lehet valaki rossz, ha van a világon egy ilyen breszti erőd?" Te megfordultál és Nyina Burgyuk nemét meghazudtoló férfias tűzben égő tekintetével találkoztál Mond csak, Zoszja Sokun, hogyan jártatok a negyedik osztály elvégzése után LuscsikJból Muhovliklba? Több mint négy kilométert kellett gyalogolni Muhovlokiba, mert csak itt volt hétosztályos iskola. Az őszi reggel pedig koromsötét, akár az éjszaka. Akkor Nyinának eredeti ötlete támadt: hamut tett pléhdobozba, leönti petróleummal, meggyújtotta és előre ment ezzel a fáklyával, hogy megvilágítsa a többiek útját. Most pedig tolvajlással vádolják Nyina Burgyuk pionírt, a csapattanács tagját. A csapat minden tagja érzi és tudja: Nyina nem bűnös, de. .. Miért nem mondtátok el mindezt a körzeti rendőrnek? Hisz hallottátok, hogy társatok pionír becsületszavát adta! Igen, becsUletes volt. Később kiderült, hgy Zinaida órája már jőval Nyina látogatása előtt eltűnt. Azt hinnők, végre fellélegezhet az ember. Nagy kő esett le a szívéről. De miért ül valami nyomasztón még mindig Nyina és társai lelkén? Miért futnak el a pionírok és félnek Nyina szemébe nézni? (L. L. fordítása) Kiértékelik „A vörös zászló nyomában" pionírexpediciót Hazánk iskoláiban foly ik a vörös zászló nyomában pionírexpedíció kiértékelése. Ennek keretében a munkásosztály dicső harcainak színhelyét több mint 29 ezer pionírőrs vagyis 1100 000 fiatal kereste fel. Még az iskolai év befejezése előtt kiállítják az expedícióról készített krónikákat és az összegyűjtött más dokumentumokat. A pionírexpedíció befejezéseképpen a legjobb eredményt elért pionírok a közép-szlovákiai kerületben levő Rajecké Teplice melletti pionír-sátorvárosban találkoznak a párt- és a kormány vezetőivel. Június 26-tól július 3-ig a pionírexpedíció és az ifjúsági alkotóversenyek több mint 2000 győztese vesz részt e találkozón. Pionírjaink tovább folytatják hazánk nevezetes helyeinek megismerését és a nyári táborozások idején kirándulnak a CSKP és a munkásosztály emlékezetes harcainak színhelyére, valamint a szocializmus nagy építkezéseihez. Su.go. ra.i Ki - no c • qtir. ÚJ iemj * TTT" 'i -y-—í * é r ""ír.fcri íf «jt'i ai'-cun, új ftoj. nat - pírT~<=» l biV! 2. Hajnali szél, friss üde szél ej, haj takarodik végre a tél! Gyors légy, víg, ügyes, hej, pionír! Suhanó, mintha sólyom szállna, vagy mint a nyíl. 3. Oj tavasznak oly csoda-szép, szívünk hadd dobogja friss ütemét! Vár rád száz munka, hej, pionír! Rajta hát! ki-ki elvégezze, amennyit bír! • A Bolgár Népköztársaságban a felszabadulás óta több mint 1200 új iskolát, 60 pionírházat, 540 pionírtábort létesítettek, az iskolákban 5886 ének- és tánccsoport, 297 zenekar és közel 1000 színjátszókör működik. • A Kínai Népköztársaságban a gyerekeknek csupán egynegyede járt iskolába 1949-ig. Ma minden faluban van iskola. • A Szovjetunióban 24 folyóiratot és 34 újságot adnak ki a gyermekek számára. Átlagos példányszámuk 7 500 000, a Pionirszkaja Pravda pedig majdnem 4 millió példányszámban jelenik meg és ezzel a világon vezet. • A Vietnami Demokratikus Köztársaságban ma tízszer több gyerek jár iskolába, mint 1945-ben. • A Szovjetunióban a 2000 kolhoz-pionírtáboron kívül még 7438 pionírtábor működik. A pionírpaloták és pionírházak száma 2141. Közel 300 a technikai állomások száma, 5000 nyári könyvtár működik 156 gyermekparkban és 40 pionírstadion. Több mint 100 gyerekszínház, 100 hivatásos bábszínház és 600 sportiskola van. GÄGÄRIM A VÍZILÓ ÉS A GÓLYA (Szudáni mese) EGYSZER vitába bocsátkozott a víziló a gólyával, hogy kettőjük közül ki bír többet megenni. Nyomban el is határozták, hogy próbát tesznek Kora reggel találkoztak a megbeszélt helyen, a folyó közelében és versenyre keltek. A víziló egész délelőtt tömte magát és mikor jóllakott, elégedetten elaludt. Néhány óra múlva felébredt és littta, hogy a gólya még mindig eszik a folyó parton. A beképzelt víziló újra evéshez látott és amikor megint jóllakott, megpihent. Nagyon meglepte, hogy a gólya még mindig folytatja a vadászatot. \ A víziló elszunyókált, egyszer csak arra ébredt, hogy a gólya rászállt a hátára és csőrével csipegetni kezdi. A gólya a víziló kövér testére letelepedett férget akarta megfogni, de a víziló ezt nem tudta és ijedten szólalt meg: — Mit csinálsz? — Ennivalót keresek — felelte a gólya. Rettenetesen megijedt a víziló, hogy a gólya őt akarta megenni, felpattant, belevetette magát a folyóba és sietve elúszott. A/ IŽAI MAGYAR tannyelvű középiskola pionírjai minden kulturális megmozdulásban részt vesznek. Az iskolában három tánccsoport működik. A képen látható pionírok a harmadik osztály tanulói a járási Ifjúsági alkotóversenyen második helyezést értek el. Részt vesznek különféle gyűjtési akciókban, így legutóbb a gyógynövénygyűjtésben értek el dicséretes eredményt. Törd a fejed ® Törd a fejed £ Törd a fejed 1. Közelgő nemzetközi ünnepünk. MÚLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE 1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok. 2. Többféle megoldás van: 23 .10 .17 • 2 . 28 . 20 25 .12 .13 KIK NYERTEK: .Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül Gorkij: Az anya cimü regényét nyerték: 1. Mohnyánszky Vilmos, Janik, 2. Szurdi Nándor, Kravany nad Dunajom, 3. Persely Sándor, Veľké Kapušany. 4. Tóth Ilona, Zemplín, 5. öszi János, Kolárovo, 6. Piroska Éva, Diakovce. Leveleiteket és megfejtéseiteket (lehetőleg postai levelezőlapon) az alábbi címre küldjétek, O j Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. 2. Kössétek össze az alábbi rajzon a két pontot úgy, hogy a vonalak egyszer haladjanak át valamennyi négyzeten. (Beküldte: Boiyós Etelka, Mul'ka) Dj SZÖ 8 * 1961. május 25. )