Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-27 / 146. szám, szombat

NEHANY GONDOLAT A TELEVÍZIÓRÓL | i A Néhánv nďDia a Szlovák Úisáaíró Szövetséo bratislavai klubtermében úisáaírók ren i c tc!m,í»i/«,eT»rrt megoldásokra ^ Néhány napja a Szlovák Újságíró Szövetség bratislavai klubtermében újságírók re n is televíziószerű és közéletünk kulturális dolgozói megbeszélést tartottak a televízió bratislavai törekszilleadójának munkájáról, terveiről. Az összejövetelen Andrej SarvaS, a Csehszlovák 1 Televízió bratislavai szerkesztőségének Igazgatója tartott részletes, kimerítő be- A zene önálló produkcióként a teszámolót, A pártnak a televízió munkájára vonatkozó határozatából kiinduló beszá- levízióban nem nagyon érvényesül, móló rámutatott a Csehszlovák Televízió eddig n^tett útjára ecsetelte mi mindent H, ha idejg érdekes i

s ,

átni ad a televízió a nézőknek jelenleg es mi várható tőle a jövőben. A beszamolot _ i " * i „ ,. t vita követte, amelyben a felszólalók részletesen elemezték a televízió erényeit és " ~~~ " " fogyatékosságait. 'Nem szándékunk most az értekezleten elhangzott megjegyzések ismertetése, csupán néhány gondolatot mondunk el a televízió munkájával kapcsolatban. a zenészeket és a karmestert, az azonos kép hamarosan unalmassá válik. Az operatőr hiába igyekszik K O KRÁĽ: | Május 25-ár> volt nyolcvanöt esztendeje, hogy örökre lehunyta szemét az egyik 5 változatossá tenni a közvetítést azA Csehszlovák Televízió már meg- vetítene. Ez helytelen lenne azért is, z

al, hogy hol a karmestert mutatja. i; hazában, egy akarattal akarták az újat. Nincs rá írásos blzonvitékunk\ hogy | § barátja, meghitt ismerőse lett volna a magyar forradalom költőóriásának, Petőfi- ^ i nek; ám kettejUk költői és emberi hitvallása annyira rokon, Janko Kralról tudjuk, & ^ hogy eljárt a Pilvaxba, a márciusi ifjak közé, tudjuk, hogy egy ügyvédi irodában ^ hol a zenekar egy-egy részét, hói pedig a közönséget. A zene hallgaindulásakor arra törekedett és ma mert előbb-utóbb ez is unottá vál is arra törekszik, hogy műsora a tá- nék, előbb-utóbb a sok „szórakozta jékoztatáson és szórakoztatáson kl- tó" műsor is fásulttá, érdektelenné tásrä készült, fölösleges képekkel is vül népművelés, népszerű tudomá- lenne. Tengernyi az édességből is bemutatni. A képszerűig nem senyos ismerettterjesztés is legyen. Az émelyít... gíti elő a zene élvezését, hanem inelső években sokan vitatták a tele- a csehszlovák televíziót észreve- kább eltereli róla a figyelmet. Mégis vízió népművelő feladatát, mondván: hetően sajátos műsorpolitika jellem- Van lehetőség ezen a téren is, s a tea népszerű ismeretterjesztés nem zi. Más leadók többször sugároznak levízió igyekszik a problémát megtelevlzió-szerű, a televízió egyetlen filmeket, gyakrabban adnak helyszf- oldani. feladata a szórakoztatás... E néze- ni közvetítést színházakból. E leadók A zen

ej igény kielégítésére operát, tek nagyon háttérbe.szorultak s ma a már "meglevő művészetet veszik oper

ettet és ismert dallamok címmel már senki sem vonja kétségbe, hogy át és tolmácsolják. Ezzel szemben a különféle összeállításokat sugároz, a népművelés a televízió műsorpoli- Csehszlovák Televízió, noha szintén ugyan

akkor népszerű szólistákat, hítikájának szerves része, a televízió gy

akran közvetít filmeket és szín- re

s kamaraegyütteseket szerepeltet átfogó népművelési műsorprogramja házi előadásokat, sajátos műfajt: a rövi

d darabokkal. Láttunk már képa kulturális forradalom fontos tartó- televíziós játékot helyezi előtérbe s szerü zenej adásoka

t is. Egy-egy alzéka. a televízió-művészetet igyekszik fej- kotó müveinek részletei csendültek A helyes müsorpolitikának és a leszteni. Míg az előbbi út könnyebb felj zenetö

rténész vagy kritikus isszerkesztök ötletességének köszön- és átmenetileg többet is nyújt, hi- merte

tt

e a szerző munkásságát, behetően egyre több műsortípus győz szen kész. kialakult és megszokott mutatva a rôl

a készült fényképeket, meg bennünket arról, hogy a televí- müsorformákat tolmácsol, az utóbbi a müvés

z egykori használati tárgyait, zió sokat nyújtó, nagyon hasznos nehezebb, nem olyan hatásos, de Az ilyen zenei adás

0k igen jók, ilyeskiegészitője az iskolai képzésnek, megvan az az érdeme, hogy úttörő, mibö

] j

Og0

San kérnek sokan többet, ugvanakkor rendkívül jelentős isme- új kifejezési formának teremt le- yan még egy iggzän t

ei

evJziöszerü retekkel gazdagítja a felnőtt nézők hetőséget. új művészet kialakulását zenej műfa

j. g b

a,

ett> amely kjv

á. tudását is. Gondoljuk csak az iskola- segíti elő... Azok tehát, akik a te- ,

6an érvényesül a televízió képernyőtelevízió és á többi kimondottan is- levíziós játékok helyett inkább ls- én HeJyes azért> ha a zene) igények meretközlö műsorokra, amelyek a mert színdarabokat vagy premiér- kielégítésére balettet is gyakran közserdülő ifjúság érdeklődését a leg- filmeket szeretnének latm, gondol- v0tItenek Igaz> még nem mindig fontosabb kérdésekre irányítják, se- janak ara, hogy idővel a televíziós tisztäztá

k_ hogy az egész tánckört gítenek a gyakorlati politechnikai ok- játék is ugyanolyan kedvelt, nép- mutassá

k_

ei vagy elég> ha az csupán tatásban, ugyanakkor a nagyobb mű- szerű és minden bizonnyal művészi a hättérben mo

Zog, s a kamera obveltséggel nem rendelkező felnőtt lesz, mint a legjobb filmek és szín- j

e

ktívja a szólistákat emeli ki. Az nézőknek js* felbecsülhetetlen jelen- darabok utóbbival kapcsolatban sem eldön^nl^thTľnézôfeľrÍnek ÄÄÄtS "" 3 ^ 3 fofmíľľtntlkoLfmódjÄvÍl sokféle vélemény hangzik el. Egye- vagy a felső testre összpontositsák-e az ízlését Helyes ezért, ha a tele- s

ek több, mások kevesebb zenét a figyelmet. Ennek ellenere a balettvízió egyre inkább a 'népművelést kérnek. Kinek van igaza? Ügy véltartja szem előtt és olyan műsor- jük, a televíziónak, amely ezen a téfc dolgozott Jókaival ŕ ^ lehetetlen tehát, ^ volna személyes kapcsolat. Március nagy idusa után Janko Kráľ — a radikális S ^ fiatalokhoz hasonlón — elhagyta Pestet, Hontban, ahol rokonai éltek, lázította % ^ a népet, igyekezett harcba vinni »z urak ellen. A két Prlbély és a három Palojta ^ ^ leverése után csak nagynéha szólalt meg, közölt verseket, ám ezek Javarésze Is ^ i korábbi keletű Írás. De emléke elevenen él a népben, verseit mondják, hall- fc i figyelemre méltó volt l/enne: a hősnek a mesélő nevet adott, Janko Kráľnak hívta. ^ A nép magáénak vállalta a költőt, meséibe foglalta. És Itt, ezen a ponton ismét ^ $ Petőfi mellé állíthatjuk Janko Král't, ama Petőfi mellé, aki a magyar nép meséinek, % italainak hőse lett. ^ Az alábbiakban Janko Kráľ verseiből közlünk Tóth Tibor fordításában. SASMADAR Esö paskol, durva jég — hazám, elfeledtél rég, mit bánod, ha madarad ott pusztul az ég alatt! > Mind feljebb tör a madár, szánakozó szót nem vár. j Harcban hal bár, de szabad, j nem lesz soha gyáva rab, Bátran szárnyal felfelé, dúló viharok elé: hogy szállhat fel a napba, egy világért nem adja! politika megvalósításáért küzd, amely egészséges ízlésű és igényű embereket nevel. Hangsúlyozni kell ezt azért is, mert — noha népművelő szerepét nem vonják kétségbe — sokan ma is jobban 'szeretnék, ha a televízió csak szórakoztatna és a nevelő szándékú előadások helyett is esztrádmüsort vagy sportmérkőzéseket közműsorszámok mindig élvezetesek, maradandó emléket nyújtanak. Sok gondolat, sok érdekes probléma vetődött fel a televízióról tartott értekezleten. Nem ismertethetjük mindegyiket, meg kell azonban említenünk, amit mindenki egyértelműen hangsúlyozott: a televíziónak nincs múltja, jelene most alakul, jövője azonban beláthatatlan ... A holnapban élnek a technikusok, az operatőrök, a szerkesztők és a holnapban él a közönség is, amelynek ezentúl egyre gyakrabban válik majd lehetővé, hogy egyldóben lássa a tőle sok ezer kilométerre történő eseményeket, A nagyszerű technikai bravúr — az űrutas moszkvai fogadtatásakor és a május elsejei felvonuláskor — megvalósult: a televízió tulajdonosai otthonukban látták, ml történt a VÖi-Ös téren. Hasonló közvetítések ezentúl egyre, gyakrabbak lesznek. A tartalmas értekezlet lényegében art fejezte ki. hogy a csehszlovák televízió a jövőben egyre gyorsabb hírközlővé, a nézők egyre jobb nevelőjévé és szórakoztatójává válik. BALÁZS BÉLA kéért, a demokratikus és nemzeti feladatok megoldásáért folytatott tömegmozgalmat a szocializmusért vívott küzdelemmel, a szocialista forradalom szubjektív feltételét kialakítva, lehetőség szerint békés módon, a parlament felhasználásával, közbeeső fokok, lépcsők segítségével vigyék végbe a társadalom szocialista átalakítását. A fasizmus veszélye az egyes tőkés országokban állandó, időnként erősen fokozódik; e veszély elhárítása szükségszerű feladata a kommunista pártoknak..." Ez a megállapítás az SZKP XX. kongreszszusának tételét húzza alá: „Korunk fő jellegzetessége az, hogy a szocializmus túlnőtt egy ország keretein és világrendszerré vált. A kapitalizmus erőtlennek bizonyult arra, hogy megakadályozza a?t a világtörténelmi folyamatot." S ebből ered a következmény: „A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak több kapitalista országban reális lehetősége van arra, hogy vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét, és biztosítsa a fő termelőeszközöknek a nép kezébe adását." A

modern revizionizmus — állapítja meg a szerző — nem más, mint: a munkásosztály lefegyverzése, a szocializmus erőit nemcsak képtelenné teszi a cselekvésre, hanem az antiszocialista erők ideológiai felfegyverzése is, mely ezeket az erőket képessé teszi a cselekvésre - a szocialista állam, a kommunista párt ellen." S mint nemzetközi áramlatnak, akár a magyar Lukács György, a francia Lefebvre, a német Ernst Bloch, a lengyel Kolakowski, az olasz Giolitt, akár a jugoszláv Markovlcs a szószólója, minden részletkülönbség ellenére egy a lényege: „a dialektikus materializmus eltorzítása, végeredményben átalakítása egy individualista moralizálással párosult, hegeliánus és nagyobbrészt szubjektivista-relativista jellegű idealizmussá ... A filozófiai revizionizmus társadalmi szerepére, a filozófiai és a politikai harcok közötti összefüggés realitására figyelmeztető tény, hogy az 1956-os magyarországi ellenforradalom ideológiai előkészítésében a revizionizmus politikai rohamát szolgálta és kiegészítette a revizionizmus filozófiai rohama, az ellenforradalom visszavonulásában pedig a filozófiai revizionizmus afféle végvár volt." A revizionizmus nem újdonság a munkásmozgalomban. Ugyanolyan régi, mint maga a munkásmozgalom. S ha revizionizmus nem is hal el, soha sem hosszúéletű a forradalmi munkásmozgalomban, melyre az jellemző, hogy mindig kiveti magából a revizionista nézeteket és elméleteket. Ezt a tényt szögezte le a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete is, amikor megállapította: > „A kommunista pártok saját soraikon belül eszmeileg szétzúzták a revizionistákat, akik megpróbálták letéríteni a kommunista pártokat a marxista-leninista útról. A revizionizmus, a jobboldali opportunizmus elleni harcban eszmeileg és szervezetileg minden egyes kommunista párt és az egész nemzetközi kommunista mozgalom tovább erősödött." A kommunista mozgalom a legutóbbi évek során még jobban összekovácsolódott s ma egységesebb, mint bármikor azelőtt. A szocialista országok, különösen a Szovjetunió fejlődése, ahol a társadalom a kommunizmus kibontakozó építésének szakaszába érkezett, mindinkább leleplezi a burzsoá propagandának a kommunizmusra szórt rágalmait. Hruscsov elvtárs méltán jelenthette ki: „...Nem sokáig fogják már a kommunizmussal ijesztgetni az'embereket, mivel kommunizmuson az emberek a legmagasabb éleszínvonalat, a legszabadabb rendszert, azt fogják érteni, hogy a dolgozók képességeinek a kibontakoztatása előtt a legszélesebb lehetőségek nyílnak meg, s hogy valóban embernek érezhetik magukat a szó teljes értelmében, ahogy Gorkij mondotta: „Büszkén zeng e szó — Ember". r nemes cél szolgálata vezette •*J a szerzőt műve megírásakor, s hasonló szándék késztet bennünket akkor is, amikor ezt a rendkívül hasznos könyvet az érdeklődök figyelmébe ajánljuk. (dz) Sasmadár ha lehetnék, felhők fölött lebegnék, meglengetném szárnyaim büszke Tátránk ormain. Bérces Tátra, zord hegyek, ti szültetek engemet, szélvészben, száz baj között mégis magam küszködök. Félve vacog a világ, vérik vad istennyilák, a fergeteg rámszakad, hullatom a tollamat. 4Z EN DALOM § Almafánál pávát örzött s elszunnyadt a lány, § mélyen alszik, jaj de mélyen, fel sem kél talán. Ne aludjál, galambocskám, bizony megbánod, kurta álom, hosszá élet, ugyan megjárod.' • » Almafánál pávát örzött s elszunnyadt a lány, mélyen alszik, jaj de mélyen, fel sem keV talán, lehányta két szürke szemét, tüzük nem ragyog, jó éjszakát mindörökre, fényes csillagok, km a pávák körbefogják, úgy védelmezik, torkos méhek meg ne lopják édes mézeit, a kandi hold meg ne lesse, mig az égen jár, ajkára ne lopjon csókot forró napsugár. Négyfelől is körbefogják, szebbet sose lát, nem is látott eddig még a négysarkú világ. Négyfelöl is körbefogják, mint a katonák, szél se érje e kincses-szép rejtező csodát. Almafánál pávát örzött s elszunnyadt a láriy, mélyen alszik, jaj de mélyen, fel sem kel' talán, elmúlt egy év, három hónap meg egy röpke hét, lanko eljön napról napra látni kedvesét. Titkon siet korán reggel árkon bokron át, senki fia meg ne tudja lelke bánatát, . lopva oson a sötétben, ha az est leszáll, hogy elsírja néma jajjal, a szíve de fáj. Almafánál pávát örzött s elszunnyadt a lány, mélyen alszik, jaj de mélyen, fel sem keV. talán, Elmúlt egy év meg két hónap és két óra már, szép leányka, be kár érted, istenem be kár! hogy az óra egyet ütött vak éjfél után, mint hirtelen szellő támad, felébredt a lány. Szürke szeme kettőt rebben, száz könnye fakad, patakon túl büszkén sétál a páva-csapat: „Fehér virág nyílt a réten, többé nem virít, mi öröm élt e világon, többé nem vidít, négy világ volt e világon, immár mind halott, ami történt, tiszta vízzel le nem moshatod. Szép juharfa ringatódzott, nem ring többé már, kinek bűne, miben vétkes, a fejére száll." FÉLÉNK LÁNYKA Orest Dubay: A parton (linóleum-metszet) A Bratislavai Déryné színkör a napokban harmincötödször mutatta be Figueiredo: A róka és a szőlő című művét. «J. á.) A humennéi traktorállomás dolgozói önerejükből művelődési otthont építenek. Az új kultúrházban minden feltételt megteremtenek a jó kulturális élethez, (r. s.) Lenn a völgynek egyik felén lovat őriz hetyke legény, túl egy lányka szénát kaszál, megy haza, hogy az est leszáll. De ha haza akar menni, a patakon át kell kelhi; meredek volt a víz partja, a legény így szólongatja: várj csak, lányka, én átviszlek, kézenfogva átvezetlek. „Mennék én, de — úgy reszketek, lovaidtól megijedek." A lovakat messze hajtom, várj meg engem túl a parton; vihar készül, fut a patak, nem jössz által rajta magad. „Mennék veled — jaj reszketek, i a szavadtól megijedek." Szót se szólok, úgy hozlak át, § mint madár óvja a fiát. Gyere, lányka, esö támad, gázlót nem lel gyönge lábad. „Mennék is én — jaj, reszketek, a szemedtói megijedek." Szemem nézzen a szemedbe, úgyis régen őt kereste. „Gyere, kedves, fogd a kezem, ^ S úgy vezessél át a vizén." fc N N Dj SZÖ 7 * 1961. május 25. )