Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-03 / 122. szám, szerda

Kubának szocialista forradalmi! alkotmánya lesz HAVANNAI TUDÓSÍTÁSUNK A légszebb kubai május elseje {Folytatás az L oldelröl) — De mit jelent a haza sző az észak-amerikai monopolisták szflja Ize szerint? kérdezte Castro. Azt, hogy könnyebben áldozzák fel a délvidéki négerek, a portoricoiak is mág jogíosztottak életét az USA imperialista érdekeiárt. Nem ünnepelhettük volna sz idei május elsejét, ha a kubaiak néhány nappal ezelőtt nem ontották volna vérüket, nem áldozták volna életüket az USA-ból küldött zsoldosok elleni harcban. Minden őrömet és reményt sugárzó arc, melyet ma itt látunk, virág a milicisták sírjára, köszönet, mert a támadó imperializmus által kioltott életük néikül Kuba nem ünnepelhetné az Idei május elsejét- Ml történt volna a millclstákkal, a munkásokkal és asszonyaikkal, ha az imperializmusnak sikerült volna csak egyetlen hídfőállást is létesíteni területünkön, és az észak-amerikai repülőgépek, bombák és napalm segítségével ezen állásokról harcolni? Ehhez hozzájárult volna a gazdasági blokád és az imperializmus által előidézett egyéb nehézségek. Castro áttekintő képet adott az elnyomott lázadások és forradalmak sorsáról — Spartakus lázadásától egészen a párizsi kommünig, — melyek könyörtelen véres adót fizettek a reakciónak. Castro ezután említést tett a Zapáta ingoványon elfogott ezer támadóról s elmondta, kik voltak ezek Kubán a forradalom győzelme előtt. Nyolcszázuknak összesen 27 356 cabbaléria földjük (egy caballéria = 13 hektár. Szerk. megj.), 9666 házuk, 70 iparvállalatuk, 10 cukorgyáruk, két bankjuk és 5 bányájuk volt. A többi 200 támadó közül 155 Batista diktátor zsoldosa volt, a többi pedig „lumpenproletár". Castro megemlítette, hogy idegen területről felszállt, kubai felségjeleket viselő bombázók bombázták a három kubai repülőteret. Ez is az imperialistákra vall — ilyen pimasz arcátlanságra képesek, hogy leplezzék legszörnyűbb gaztetteiket. Az elfogott zsoldosok kijelentették, hogy „a vállalkozás szabadságáért" jöttek harcolni, mondotta Castro. A kubai nép azonban jól tudja, mit jelent ez a „szabadvállalkozás": több mint 500 000 munkanélküli családfenntartót, nyomort, faji megkülönböztetést és írástudatlanságot. A módos családok csemetéi, akik a Zapata mocsárvidékén fogságba estek, nemcsak a szüleik vállalatait jöttek védelmezni, hanem az északamerikai imperialista társaságok, mint például az United Fruit Company vállalatait is. Castro a továbbiakban az ellenforradalmárok különféle érveivel, mindenekelőtt a választások követelésével foglalkozott és kijelentette: Az igazi forradalomnak a tényleges megoldást elősegítő intézkedéseket kell megtennie, s nem szabad időt veszítenie. A forradalom tudja, hogy az elnyomó osztályok képviselőinek nem lehet reményük hatalmuk viszszaszerzésére Kubán, de nem vesztegetheti idejét a választásokkal. Lehet-e igazabb demokrácia annál, melyben az emberek a szavazó cédulák leadása helyett halni mennek a forradalom és a haza védelmében, amikor a szavazólapok helyett a kormánytól kapott gépfegyvert és ágyút tartják a kezükben? Castro ezután egyes latin-amerikai reakciós kormányok Kubával szemben elfoglalt álláspontjával foglalkozott. Ezek a kormányok megszakították ugyan diplomáciai kapcsolatukat Kubával, de nem szakították meg például a nicaraguai Somoza diktátorral (néhíny nappal ezelőtt éppen Innen indították meg a Kuba elleni támadást), a guatemalai Ydigoras diktátorral (ugyanis itt kő* pezték ki e zsoldosokat), sem az USA kormányával, mely szervezte, felfegyverezte és pénzelte a Kuba elleni agressziót. Azok e latin-amerikai kormányok, amelyek megszakították diplomáciai kapcsolataikat Kubával, a valóságban csak az északamerikai imperializmus parancsainak a végrehajtói Az ellenforradalmárok további érve az a követelés, hogy állítsuk viszsza az 940. évi alapokmányt Castro kijelentette: „Ez az alapokmány megfelelt annak az Időnek, amikor létrejött, de sohasem érvényesült az életben, mi pedig túlhaladtunk rajta, mert kijelentettük, hogy jelenlegi forradalmunk szocialista forradalom, mely megszüntette az embernek ember által való kizsákmányolását, ezért a mi alkotmányunk a szocialista forradalom alkotmánya lesz." Castro hozzáfűzte: „Ha Kennedy úrnak nem tetszik a szocializmus, nekünk sem tetszik az imperializmus, sem a kapitalizmus. Éppen olyan jogunk van tiltakozni a partjainktól 90 mérföldre fennálló imperialista rendszer ellen, mint ahogyan ő jogosnak tartja tiltakozását az USA partjaitól 90 mérföldnyire levő szocialista rendszer fennállása ellen. Nekünk azonban eszünkbe sem jut ilyesmi." Castro rámutatott, hogy Kennedynek „nincs világos elképzelése a nemzetközi jog jelentőségéről és a népek jogairól". „Kennedy beszéde és Kuba elleni fenyegetései a Csehszlovákia megrohanására készülő Hitlert juttatják eszünkbe. Hitler végrehajthatta a támadást, mert a burzsoázia uralkodott Csehszlovákiában. Ha Csehszlovákiában a kommunista párt tett volna hatalmon, mint ma, akkor az ország egy talpalatnyi földjét se keríthette volna hatalmába Hitler. A burzsoázia félelmében inkább behódolt Hitlernek, mint ahogy a partraszállásban résztvett csemeték is behódoltak az imperializmusnak, hogy visszaszerezzék kiváltságaikat. Castro elutasította Kennedynek azt a vádját, hogy a kubai forradalom „az USA polgárainak biztonságát" veszélyezteti. Idéztj Cardenas volt mevikái köütárwisSgi elnök ggsvait, hOfjy valójában azok veszélyeztetik az amerikai polgárok és a/ egész amerikai nép biitwuágíit, aikik a háború peremén táncolás politikáját folytatják, éi annak a veszélynek teszik kimagukat, hogy Hirosima anruara jutnak. Elmeik a polltikánefc a követői mwvezték Kuba megrohanáaát, ami emberéletekbe és jelentős károkba kerillt. A kubai forradalom aKHibin egyetlen imeriksi polgár életét sem oltotta ki, A kubai forradalom példamutatásával veszélyt jelent az amerikai monopóliumokra — jelentatte kl Castro. A monopóliumok szivasen lemondanának hajdani kubai vagyonukról, csakhogy megtarthassák vagyonukat a többi latinamerikai országban. Ezért akarják a háború peremén táncolás politikáját folytatni, „Ha az ő rendszerűk Jobb n miénknél, miért akarják ezt elpusztítani? Vajon nincs-e igaza Hruscsov elvtársnak, hogy a monopolisták a valóságban nem bíznak saját rendszerükben?" Castro miniszterelnök megemlítette, hogy a kubai kormány legutóbb tárgyalást ajánlott «z USA kormányának a jelenlegi feszültség okainak megszüntetésére. Az észak-amerikai kormány erre azt válaszolta, hogy „gazdasági kérdésekről vitázhat, de kommunizmusról nem". Kuba azonban nem Is engedné, hogy vita tárgyit képezze az * rendszer, melyet a nép felségjogát gyakorolva jónak lát bevezetni. Az az elképzelés, hogy Kuba vitába bocsátkozna belpolitikájáról, merd ábránd. Kuba kész tárgyalni, de ugyanakkor kész könyörtelenül tüzet nyitni az első észak-amerikai ejtőernyősre, aki kubai földön lebocsátkoznék. Az USA kormányénak partraszállási kísérlete olyan ellenállásba ütköznék, amilyet még soha nemi tapasztalt. Egy ilyen háború az imperializmus végének kezdetét jelenthetné. A kubai nép kész utolsó leheletéig védelmezni s már előre világos, hogy hadifoglyok nem lennének, Castro ezután a főpapság részvételével foglalkozott a kubai forradalom elleni összeesküvésben, valamint a fegyveres partraszállási kísérletben. Az elfogott zsoldosok között három spanyol pap is volt: fasiszta fallangisták. Nyilakozatot találtak' náluk, mely kiemeli, hogy az inváziónak „isten és a katolicizmus nevében fel kel] szabadítania Kubát." A támadók soraiban azonban nemcsak papok voltak, hanem a diktátor Batiszta szolgálatában állt közismert gyilkosok is, mint például Púig V King. A kubai kormány elhatározta, hogy különleges engedély nélkül egyetlen idegen pap sem maradhat az országban. Az egyház visszaélt a templomokkal és a felekezeti iskolákkal s támogatta az ellenforradalmárokat. A kubai kormány azonban nem hajlandó tűrni, hogy a reakció semmirekellő bandája a hazával és a kubai forradalommal szemben szított gyűlölettel mérgezze a gyermekek lelkét. A közeli napokban állami hatáskörbe kerülnek a felekezeti iskolák és bevezetik az általános díjtalan oktatást. forradalmi kormánya köré felsorakozott egységes kubai nép fegyverben áll. Ezt látjuk Havannában, ezt látjuk egész Kubán, a guantanamói amerikai támaszpont kivételével. Havanna utcái már vasárnap délután különös, a jelenlegi helyzetben rendkívüli jelleget öltöttek. A tengerhez vezető utcán géppuskafészek mögött milicisták ülnek, Éppen arról beszélgetnek, hogy e napokban az egész világ tekintete szigetországukra irányul. Ugyan mire gondolnak Washington urai, akik határtalan gőgjükben azt hitték, hogy a történelmi fejlődés nem úgy fog haladni, ahogyan a társadalmi fejlődés törvényei megszabták, mert a Wall Street érdekeinek ez Igy felel meg? Mi résen vagyunk! A kubai eleven, tüzesvérű nemzet. Távol van tőlük a nagyképű kérkedés, amikor a dolgozók nemzetközi ünnepéről érdeklődő kérdésünkre magabiztosan ezt válaszolják: Az egész világ előtt bebizonyítjuk, hogy a haza és a szabadság a legdrágább számunkra, hogy az amerikai imperializmus sohasem fogja ránk kényszeríteni akaratát. Megmutatjuk, hogy Washington fenyegetései, Kennedy úr rémítő kijelentései, a White-ok és Berle-k uszító szólamai sem félemlítenek meg bennünket. Senkit sem veszélyeztetünk, hisz kis nemzet vagyunk, de inkább a halált választjuk, mint a megaláztatást és az újabb rabságot. Ezt Washington is vegye tudomásul. A kubaiak tudják, hogy barátaik vannak szerte a világon. A milicisták rögtönzött gyűlésén a szónok a következő szavakkal kommentálta Antonín Novotný köztársasági elnökünk válaszát a kubai kormány üdvözletére: „Bízzanak bennünk a barátaink! Méltók leszünk barátságukra és segítségükre!" Az utca túlsó oldalán a moziban A néma barikád című csehszlovák filmet adják. Azok a milicisták is elmentek az előadásra, akik éppen befejezték a szolgálatukat. Amikor megtudták, hogy csehek vagyunk, közrefogtak, s velük kellett mennünk... Eduardo Leonante, a munkaügyi minisztérium milicistája így búcsúzott tőlünk: „A csehek éppen úgy tudnak harcolni, mint mi, mi pedig megtanulunk olyan jól dolgozni, mint a csehek. Közös nagy barátunk: a szovjet nép!" V A külföldi utazó csakhamar meggyőződik arról, hogy az amerikai hírszerző szolgálat rosszul tájékoztatta urait. Az igazság az, hogy vége a dollár világuralmának, e népek erősebb tényezők a technikánál. A felszabadult nép sokkal hatalmasabb technikát alkot, mint a trösztök, monopóliumok és konszernek együttvéve. Olyan technikát, emel y a világűrbe szállítja az embert és megnyitja előtte a világűr meghódításának útját. így festett Havanna 1061. máju* elsejének előestéjén. Hétfőn reggel hatkor, amikor még más napokon üresek az utcák, már szaztzrek vonultak a Plaza Clvicára. Reggel nyírtétól késő délutánig tartott a felvonulás a dlsiemelvény előtt, amelyen Fidél Castro. Dorticos köztársasági elnök, Ľrnesto Guevara és más vezetők álltak. Azt, amit néhány órával később Castro beszédében mondott, « jelszavak, yansíparensek. allegorikus kocsik tömkelege világosan, tömören, egyértelműen kifejelte. A cukorgyár! munkások és a szövatkezetesek fogadták, hogy a közös gazdaságok első termése jobb lesz, mint bármikor a múltban. A jelszavak egyben komolyan figyelmeztették a kőitársaság burkolt ellenségeit és az üzéreket, hagyjanak fel népellenes mesterkedéselkkel. Az idei május elseje Havannában a népek testvériségének, nemcsak Latin-Amerika, hanem az egész világ -népei testvériségének tüntető megnyilvánulása jegyében telt el. Ezt bizonyította a tömeg pazar felvonulása, az ünnepi szónok beszéde, a bemondó minden szava, melyben a szocialista tábor országait, a világ békeharcosait említette. Milyen nagy lelkesedést váltott ki a brazil küldöttek üdvrivallgása, akik ezt kiáltották a diszemel vényre Castro felé: „Veled vagyunk, Fidél".! „Kubaiak, Brazília veletek tart!" „Cuba sí, yanquis no!" Határtalan volt a lelkesedés, amikor a menetben feltűntek a szocialista országok zászlai, köztük a csehszlovák zászlót vivő kubai nők. Havannában is békegalambok röppentek fel május elsején. A sok jelkép között a legjellegzetesebb az volt, amikor az egyik fehér galamb egy milicista vállán telepedett le. Az emberek mindjárt felfigyeltek rá, s nyomban felhangzott: „Hadseregünk és milicíánk a béke fegyveres erői!" A messzi környék lakói összesereglettek Havannában, hogy fényesen ünnepeljék a munkásosztály nemzetközi ünnepét, hogy megszilárdítsák a munkás-paraszt szövetséget és bebizonyítsák az egész világnak, hogy a szabadságnak és a haladásnak riTncs 'szüksége olyan vízumra, melyet Washington állít kl Latin-Amerikába. Antonín VavruS FIDÉL CASTRO: Nagy megtiszteltetés nemzetünk számára o nemzetközi lenin díj ki USA sn r háromszor dhalaszlotfa a várva vért kísérletet Havanna (ČTK) - Fidél Castro kubai miniszterelnök a TASZS2 tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette. A Nemzetközi Lenin-békedíjat nemcsak személyes megtiszteltetésként, hanem az imperialista agresszió, a kizsákmányolás ellen, a nemzeti szuverenitásért és békéért elszántan küzdött népünk nagy kitüntetéseként fogadom el. Népünk nem érhette volna el mai sikereit, ha a világ népei, különösen a szocialista országok népei nem lettek volna velünk szolidárisak. A nemzetközi Lenin-békedíj adományozása mindnyájunkat lázba ejtett. Fogadjuk, hogy továbbra is elszántan küzdeni fogunk az impériaKuba mezőgazdasági-ipari országgá fejlődik Bejelentették Kuba négyéves gazdaságfejlesztési tervét '« Havanna (ČTK) — Ernesto Guevara kubai iparügyi miniszter szombaton a rádióban és televízióban bejelentette a forradalmi kormány ama döntését,' hogy az »* elkövetkező négy éven belül mezőgazdasági-ipari országgá fejleszti az eddigi *» agrár országot. Az iparosítási terv az egységes gazdasági irányításra és a nép aktív támogatására számít. A kubai nép társfelelős lesz a terv teljesítéséért, ezért tüzetesen meg kell ismerkednie vele, véleményt kell mondania róla, esetleg ellenjavaslatokat kel! beterjesztenie, hogy feltárhassák az összes tartalékokat, és biztosíthassák a terv pontos teljesítését. Guevara kiemelte a Szovjetunió vezette szocialista országok önzetlen gazdasági segítségét. Beszéde további részében Kuba ásványkincseivel foglalkozott. A földtani kutatás eddig megállapította, hogy Kuba rendkívül gazdag vasércben, nikkelben és rézben. A kubai nép erről mindeddig nem tudott, mert a kizsákmányoló észak-amerikai monopóliumoknak nem volt érdekük Kuba természeti kincseinek feltárása. Kuba egyezményt kötött a Szovjetunióval, hogy hazai geológus-káderek hiányában szovjet geológusok földtani kutatásokat végezzenek | kubai terület egynegyedén. A következő öt évben új erőművek építésével megkétszereződik Kuba villamosenergia-termelése. Az építőanyag, tégla és cement, továbbá a textilneműek és a gyapot gyártása is fokozódik. Kuba a napokban egyezményt köt Lengyelországgal tengeri halászhajók építéséről. Guevara beszéde további részében elmondotta, hol építik fel az új gyárakat. Az új üzemek építésekor ügyeinek arra, hogy egyenletesen helyeződjenek el Santiago de Kuba vasipari központtal. A földreform az első lépés volt a szocializmus építésében. Kuba jelenleg a szocializmus építésének történelmi fokán áll. A négyéves tervet 1962-ben kezdik meg. 2000 új termelő vállalat létesül, melyek további tízezreknek adnak munkaalkalmat. lizmus, a gyarmati rendszer és az elnyomás ellen, hogy méltók legyünk a nagy megtiszteltetésre". Castro kijelentette, hogy szívesen ragadja meg az alkalmat és ellátogat Moszkvába, hogy személyesen vegye át a nemzetközi Lenin-békedíjat. Rusk beismerte az USA részvételét a kubai invázió előkészítésében Washington (ČTK) — Az USA szenátusa latin-amerikai albizottságának hétfői ülése után Morse szenátor kijelentette, hogy Rusk államtitkár az albizottságot tájékoztatta az USA szerepéről a kubai invázióban. Rusk szerint az invázió végrehajtásának időpontját maguk a kubai szökevények határozták meg, azonban amerikai felszereléssel rendelkeztek és az USÁ-ban részesültek katonai kiképzésben és pénzbeli támogatásban. Rusk beszámolójából kitűnt, hogy az USA jelenleg nem tervez fegyveres intervenciót Kuba ellen. A szenátor azonban nem tagadta, hogy e támadás lehetőségével későbbi időpontban számolnak. Az AFP hírügynökség közli, hogy Washingtonban az új intervenció kiindulópontjaként a guantanamói támaszpontot használnák. Morse az újságírók kérdéseire adott válaszában nem zárta ki Kuba tengeri blokádjának lehetőségét és az USA gazdasági szankcióinak bevezetését Kubával szemben. Arra a kérdésre, vajon megszüntetik-e a kubai ellenforradalmárok USA-beli kiképzötáborait, Morse nem válaszolt. A GÖRÖG KORMÁNY utasítására a rendőrség május l-re betiltotta a népgyüléseket, tüntetéseket és felvonulásokat. Ennek ellenére az építkezésben és a villanyeromúvekben alkalmazottak szakszervezeti szövetségei felszólították tagjaikat, hogy május 1-én tömeggyűléseken vegyenek részt. (Č1K) SAEB SALEM libanoni miniszterelnök sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Algéria függetlenségének azonnali elismerésé az algériai kérdés egyedüli helyes megoldása. (ČTK) Canaveral fok (ČTK) — A Reuter jelentette, hogy kedden már. harmadízben halasztották el az ember felbocsátását a ballisztikus pályára. A kísérletet eredetileg időszámításunk szerint kedden 13 órára tűzték ki, később a „rossz időjárás miatt" előbb 14 óra 45-re, majd később 15 óra 35-re halasztották, végül 48 órával elhalasztották. A kísérlet során a Redstone mintájú rakétának a Mercury kabinban mintegy 180 km magasságra kell felvinnie az amerikai „űrhajóst". A kabin tovább folytatja útját a balisztikus pályán, majd 15 percközelében 460 km távolságban ejtőernyőkön kell leereszkednie az Atlanti-óceánba. A nyugati sajtó nem is titkolja, hogy Kennedy, Eisenhower, Nixon és Truman megbeszéléseik során megvitatták egy újabb kubaellenes agresszió előkészítésének tervelt. Az USA fővárosában verődött össze a colt elnökök és alelnökök raja, hogy hallassa varjú károgását. 'íy "IJf* A HENRY WISTON szabadlábra helyezéséért küzdő bizottság nyílt levéllel forC dult Kennedy amerikai elnökhöz, amely levélben e vezető néger funkcionárius azonnali szabadlábra helyezését követel| te. A bizottság levélében hangsúlyozza, nyi repülés után a' Bahama-szigetcsoport i hogy Wiston a börtönben a rossz bánásmód kővetkeztéb — : en teljesen elvesztette látását. (ČTK) A FRANCIAK vasárnap kiürítették a marokkói agadiri légi és tengeri támaszpontot. A francia légi és tengeri haderők távozása "(Sajtóhír) után 8 marokkói hadsereg vette át a támaszpontot. (ČTK) EISENHOWER, az USA volt elnöke a televízióban közvetített beszédében kijelentette, hogy az USA külügyminisztériumának javaslatára lemondotta az ez év októberére tervezett látogatását Japánba. (ČTK). A NYUGATNÉMET fasiszták négy nappal Eichmann háborús bűnös perének megkezdése után a bonni külügyminisztérium homlokzatára az „Igazságot Eichmannak" szavakat Írták. A feliratot eltávolították; A hivatalos körök e provokációt eddig titkolták. A külügyminisztérium épületét rendőrség őrzi. (ČTK). BONNI JELENTÉS szerint Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben 1960-ban 2 034 329 büntettet és kihágást követtek el. Az 1959; évi bűnesetekhez viszonyít-i va ez 4,25 százalékos emelkedést jelent (ČTK). CARACASBAN, Venezuela fővárosában a munkások május 1-i felvonulását fasiszta csoportok támadták meg. Az összetűzésnek 16 sebesült áldozata volt. (ČTK). KÄROGNAK A VARJAK... (Kukrinyikszi rajza) / ÜJ SZÓ 3 * 1961. május L