Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-26 / 145. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesül jetele ! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Dr # Ahmad Sukarno hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezett A prágaiak ünnepélyesen fogadták az Indonéz Köztársaság elnökét 1961. május 26. péntek 30 fillér XIV. évfolyam, 145. szám Dr. Ahmad Sukarno indonéz köz­társasági elnök Antonín Novotný köztársasági elnök meghívására csü­törtökön többnapos hivatalos látoga­tásra Prágába érkezett. Sukarno nem először jár hazánkban. Népünk már öt évvel ezelőtt üdvözölhette a gyar­mati felszabadulás fáradhatatlan harcosát, a nagy békeharcost ha­Alkotóihoz méltó mu Az elmúlt napokban közölte a saj­tó az Állami Statisztikai Hivatal je­lentését arról, hogyan teljesítettük második ötéves, népgazdaságfejlesz­tési tervünket. A jelentés összegezi az elmúlt években elért legfontosabb eredményeket, tájékoztat, milyen változásokra került sor iparunkban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben és életszínvona­lunkban is. A jelentés, a gondosan egybefog­lalt adatok hazánk történelmének egy szakaszát jelentik, a dolgozó milliók lankadatlan törekvésének, mindennapi szorgos munkájának gaz­dag eredményéről adnak számot. Ar­ról, mi minden változott meg a má­sodik ötéves terv éveiben, lépten­nyomon saját magunk, saját sze­münkkel győződhetünk meg. Ott, ahol nemrégen puszta mező volt, ma ipartelepek, lakóházak, iskolák, kór­házak, napközi otthonok, gyermek­játszóterek vannak, új alkotások hir­detik az ember alkotó tevékenységé­nek sikerét. A második ötéves tervben jó gaz­dák módjára gondosan mérlegeltük, mennyit fordíthatunk saját céljaink­ra, és mennyit kell fordítanunk nép­gazdaságunk továbbfejlesztésére. Épí­tő munkánk során a nép alkotó ere­jének sok új forrását fedeztük fel. Mindennél ragyogóbban mutatja ezt az a tény, hogy jóval túlszárnyaltuk az ipari termelés növekedésének ter­vezett ütemét. 54 százalékos emelke­désre számítottunk, az eredmény 66 százalékos növekedés lett. Elsősorban annak köszönhetjük ezt, hogy pár­tunk a sikerek elérését sohasem te­kintette alkalomnak a pihenésre, ha­nem lépcsőfoknak, ahonnan újabb lé­pést tehetünk előre további sikerek felé. Pártunk nemcsak értékelni tud­ta a jó eredményeket, hanem egyide­jűleg meg tudta mutatni azt is, hogy minden szakaszon még sikere­sebb, még hatékonyabb munkát vé­gezhetünk. Öt év építőmunkájának eredmé­nyeit értékelve, elégedett örömmel nyugtázhatjuk a kitűzött feladatok túlteljesítését. Ugyanakkor tudato­sítjuk azt is, hogy ebben nagy ré­sze van a nehézipar elsődleges gyors ütemű fejlődésének, a szocialista ter­melési viszonyok megszilárdulásának s annak, hogy jelentős a változás az emberek gondolkodásában is. öt év alatt öntudatosabbakká, eszmeileg érettebbekké váltak az emberek, a kollektív munka, a közösség nagy nevelőereje egyre inkább érezteti ha­tását tetteikben, gondolkodásukban egyaránt. Semmi esetre sem tekint­hetjük véletlennek azt a tényt, hogy éppen a második ötéves terv végén csírázott ki dolgozó társadalmunk­ban a szocialista brigádok mozgalma. A Szovjetunió kommunista munka brigádjainak példája nyomán ezer és ezer munkacsoport versenyez ma már hazánkban a büszke címért, tíz és tízezer ember, akik az élvonalban járnak a társadalom iránti új szo­cialista viszony kialakításában. A második ötéves terv során sike­resen megoldottuk a szocialista for­radalom egyik legnehezebb feladatát, lényegében befejeztük a mezőgaz­dasági termelés szövetkezetesítését. Megváltozott a föld magántulajdonán alapuló, évszázados hagyományokkal bíró földművelés, mely egyik oldalon a falu kizsákmányoló hatalmasságait, a kulákokat és a földbirtokosokat, másik oldalon pedig a nyomorgó sze­génységet termelte ki magából. Az önmagát túlélt termelési forma átad­ta helyét az újnak, a haladónak, a szocialista termelésnek. A termelés olyan módszerét teremtettük meg a falvakon, mely minden feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy a nagyüzemi Dr. Ahmad Sukarno indonéz köztársasági elnök termelési módszerek kifejlesztésével mezőgazdaságunk a legnagyobb mér­tékben hozzájáruljon mind a falu, mind egész társadalmunk életszínvo­nalának emeléséhez. Az ötéves terv előrehaladásával minden évben a termelés egyre szebb eredményeiről adhatunk számot mind az alapvető iparágakban, mind a töb­bi szakaszon. Némely ágazatokban, a termelés kétszeresére, másutt több­szörösére növekedett. Míg például 1955-ben 12 500 személyautót, 95 800 motorkerékpárt, 17 200 televízort, 30 500 hűtőszekrényt gyártottunk, 1960-ban iparunk már 56 200 sze­mélyautót, 191300 motorkerékpárt, 262 900 televízort és 132 400 hűtő­szekrényt adott a bel- és külkeres­kedelemnek. Egyben pedig teljes egészében megmutatkozott, hogy a mennyiségi termelés és a termelésre fordított költségek között szoros összefüggés van. A lehető legolcsóbb termelés végeredményben annyit je­lent, hogy az év folyamán a lehető legtöbbet termeljünk, a munka ma­gas termelékenységét érjük el. A termelés gyors ütemű fejleszté­sével arányosan emelkedett hazánk népének életszínvonala. A személyi fogyasztás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett. A lakosság igényeinek fo­kozódásával mind bonyolulta.bá vá­lik az igények kielégítése. Hiszen aki öt évvel ezelőtt megelégedett az egyszerű kerékpárral, az ma minden bizonnyal motoros járművet akar. Az ötvenes évek derekán a mosógépért ostromolták az emberek az üzleteket, úgy látszott, ebből az árúcikkből sohasem lesz elég. Ma nagy válasz­tékban és kielégítő mennyiségben található mosógép az üzletekben. Más szükségletek vetődnek azonban fel, mint amilyenek a zsebrádiók, mag­netofőnok, új típusú televízorok, hű­tőszekrények, amelyekből ma még nem tudjuk teljes mértékben kielégí­teni a megnövekedett igényeket. Mindebből láthatjuk, hogy nálunk, ahol mindenkinek van munkája és tisztességes keresete, s ahol az al­kalmazottság és az eredmények egy­re fokozódnak az emberek minden kívánságának kielégítése — főleg egyes új, nagyon munkaigényes gyártmányokkal — nem mindig könnyű. Második ötéves tervünk nem volt elszigetelt a világ fejlődésétől. Nép­gazdaságunk elsősorban is a legszo­rosabb kapcsolatban van a szocialista tábor országaival. Annak köszönhe­tően, hogy gazdaságunk a szocialista országok, s mindenekelőtt a Szovjet­unió gyorsan fejlődő gazdaságára tá­maszkodik, hazánk ipari termékeivel, termelési tapasztalatokkal és műsza­ki segítséggel más országokban is hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista tábor ipari termelése a legrövidebb időn belül túlszárnyalja a kapitalista országokét. Csehszlovákia dolgozó népe emel­lett, mint mindig a múltban, a máso­dik ötéves terv időszakában is öntu­datosan teljesítette további interna­cionalista kötelességét és erejétől telhetően támogatja az imperialista járom alól felszabadult, avagy felsza­badulásukért harcoló ázsiai és afri­kai népek, a legutóbbi időben pedig a kubai nép igazságos harcát, és ezen országok gazdasági haladását. Annak köszönhetően, hogy népgaz­daságunk a második ötéves tervben gyors ütemben fejlődött, jelentős erőforrásokat gyűjthettünk össze az elkövetkező évekre s ugyanakkor évről évre emelhettük a dolgozók életszínvonalát. Hazánk példája a gyakorlatban újabb bizonyítékát adta a szocialista rendszer fölényének a kapitalista rendszer felett. Ä bolíviai szenátus küldöttsége köztársaságunk elnökénél (ČTK) - Antonín Novotný, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke május 25-én fogadta a prágai Várban a Bolíviai Köztársaság szená­tusának küldöttségét, amely J. 11. Castro, a szenátus elnöke vezetésé­vel jelent meg a fogadáson: A köz­társasági elnök V. Dávid külügymi­niszter, J. Való, a Nemzetgyűlés al­elnöke és L. Novák, a köztársassgi elnöki iroda vezetője jelenlétében szívélyesen elbeszélgetett a bolíviai vendégekkel. Sukarno köztársasági elnök 1901. jú­nius 6-án született Surabáyában. Már diákkorában élénk politikai tevékeny­séget fejtett ki. lagja volt az Ifjú .lá­va-szervezetnek. A bandungi műszaki főiskola elvégzése után mérnöki okleve­let szerzett és minden erejét Indoné­zia szabadság- és függetlenségi harcá­nak szentelte. 1927-ben számos kiváló személyiséggel együtt megalakította az Indonéz Nemzeti Szövetség nevíi poli­tikai pártot, amely később Indonézia Nemzeti Párjának neveztek el. A párt a függetlenségi harcot tűzte ki célul. A gyarmati hivatalok 1929-ben betiltották a nemzeti pártot, Sukarnot pedig le­tartóztatták és négy évi börtönre ítél­ték. Kiszabadulása után Sukarno a ha­zafias Partindo-párt vezető funkcioná­riusa lett. A gyarmati hivatalok azonban ezt a pártot is betiltották. Sukarnot új­ra letartóztatták és Flores-szigetre, majd a szumatrai Benkulenbe száműzték, ahonnan csak 1942-ben szabadult ki. A japán megszállás éveiben 1942— 1945. között Sukarno minden lehetősé­get felhasznált az indonéz nép egyesí­tésére további szabadságharcában. Az indonézek 1944-ben az ország külön­böző részein harcba szálltak a japánok ellen és harcukat 1945-ben siker koro­názta. Sukárno más indonéz politikusokkal együtt 1945. augusztusában létrehozta az indonéz függetlenség kikiáltását elő­készítő bizottságot, melynek elnökévé választották. 1945. augusztus 17-én ki­kiáltották Indonézia függetlenségét, és Sukarno lett az Indonéz Köztársaság elnöke. Hollandia azonban nem akart lemon­dani Indonéziáról és ezért katonai in­tervenciót indított. 1948. decemberében Sukarno és több köztársasági vezető fogságba esett, és csak 1949 júliusában szabadult ki. Még az év decemberében elfoglalta az Indonéz Egyesült Államok első köztársasági elnökének székét, és Indonézia köztársasággá nyilvánítása után 1950. augusztus 17-én a parla­ment újra köztársasági elnökké válasz­totta Sukarnot. Sukarno elnök kiváló gyarmatellenes harcos. Az ázsiai és afrikai országok 1955. évi történelmi nevezetességű ban­dungi értekezletén mondott beszéde ékesen bizonyítja elszántságát a gyar­mati rendszer végleges felszámolásáért folytatott harcban. Sukarno elnök határozottan szembe­szállt az imperialista beavatkozók és hazai kiszolgálóik aknamunkájával, melynek célja a fiatal köztársaság de­mokratikus fejlődésének megzavarása volt. 1957-ben kihirdette az úgyneve­zett „irányított demokrácia és irányí­tott gazdaság programját", melynek cél­ja a múlt káros csökevényeinek felszá­molása és a független fejlődés útjának megkezdése. Miután a reakciós pártok hosszú időn át szabotálták az új alkotmány kidolgo­zásán végzett munkát, Sukarno elnök 1959-ben feloszlatta az alkotmányozó gyűlést és a nép beleegyezésével kije­lentette, hogy visszatérnek az 1945-ös forradalmi alkotmányhoz. Egyidejűleg fontos szervezési reformokat hajtott végre az államban. Az új szervekben, mint amilyen a népi tanácskozó gyűlés, a parlament, a legfelső tanácskozó tes­tület és a nemzeti tervező tanács, In­donézia Kommunista Pártjának képvise­lői is helyet kaptak. Nagy mértékben Sukarno elnök fárad­hatatlan munkásságának az eredménye, hogy Indonézia jelentősen hozzájárul a népek harcához, melyet a gyarmati rendszer ellen, a békéért és a tömeg­pusztító fegyverek betiltásáért vívnak. Sukarno elnök nagyon közkedvelt a nép körében. Az egyszerű emberek Hung Kamo-nak, Karno testvérnek ne­vezik. zánkban. Sukarno köztársasági el­nökkel együtt hazánkba érkezett dr. J. Leimena, az első miniszter első helyettese, ellátásiigyi miniszter, dr. Subandrio, az első miniszter máso­dik helyettese, külügyminiszter, az j indonéz kormány további tagjai és kiváló közéleti személyiségek. A kedves vendégek fogadására megjelentek Antonín Novotný köztár­sasági elnök, Viliam Široký minisz­terelnök, dr. Jaromír Dolanský mi­niszterelnökhelyettes, O. Šimúnek mi­niszterelnökhelyettes, az ÄTB elnö­ke, Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, dr. A. Neumann és dr. Ploj­har, a Nemzeti Front pártjainak el­nökei, V. Dávid külügyminiszter, a kormány más tagjai, valamint poli­tikai, gazdasági és kulturális életünk képviselői. Jelen volt Burhanudin Mohamed Diah, az Indonéz Köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe a nagykövetség dolgozóival és a prágai diplomáciai testület további tagjai. Az ünnepélyesen feldíszített ruzy­néi repülőtéren a prágaiak ezrei — köztük a hazánkban tanuló indonéz diákok — gyülekeztek a vendégek fogadására, Dr. Sukarno repülőgépe, melyet a határtól katonai vadászgépek kísér­tek, 17 óra után szállt le a repülő­téren. Viharos taps és lelkes éljen­zés fogadta a repülőgépből kilépő dr. Sukarnot és a messzi Indonéziá­ból érkező többi vendéget. Antonín Novotný elvtárs a párt és a kormány többi képviselőivel a becses vendé­gek elébe siet. Felhangzik az indonéz és cseh­szlovák himnusz, 21 díszlövés dördül el. Az Ünnepi induló hangjai mellett Sukarno elnök Novotný elvtárs kí­séretében szemlét tart a felsorako­zott díszszázad fölött. Üdvözlésére harsány „Zdar"-ral válaszolnak a ka­tonák. Ezután pionírok virágokkal ked­veskednek indonéz barátainknak, Sukarno elnök üdvözli a többi cseh­szlovák hivatalos személyiséget, a diplomáciai testület tagjait és a fo­gadására egybegyűlt prágaiakat. No­votný elvtárs üdvözlő beszédére Su­karno elnök válaszol. A két állam­férfi szavait a jelenlevők lelkes tap­sa kíséri. A díszszázad elvonulása után a vendégek Novotný elvtárs kíséretében beültek autóikba és a ruzynéi repülőtérről a prágai Várba hajtattak. Útközben a főváros la­kossága üdvözölte indonéz barátain­kat. A prágai Várban a himnuszok elhangzása után Sukarno elnök No­votný elvtárs kíséretében megszem­lélte a felsorakozott díszszázadot, majd a vendégek szálláshelyükre tá­voztak. Antonín Novotný köztársasági elnök beszéde Tisztelt Elnök Or! Engedje meg, hogy Csehszlovákia népe s kormánya nevében és a ma­gam nevében is a legszívélyesebben üdvözöljem a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban s önnel együtt az Indonéz Köztársaság Önt kísérő to­vábbi politikai és állami képviselőit is. őszinte öröm tölt el mindnyájun­kat, hogy önt, elnök úr, üdvözölhet­jük hazánkban. Az ön neve elvá­laszthatatlanul összeforrott azzal a harccal, amelyet Indonézia népe ví­vott a szabadságért és hazája füg­getlenségéért, a nemzetek békés együttéléséért és barátságáért, egy­beforrt azzal a küzdelemmel, ame­lyet a gyarmati rendszer s az im­perializmus ellen folytatott. Elnök Ür, az ön legutóbbi — 1956­ban tett látogatása őta óriási vál­tozások mentek végbe a világon. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pek nemzeti felszabadító mozgalma történelmi jelentőségű győzelmeket aratott és megváltozott a világ tér­képe. Elkerülhetetlenné vált a gyar­mati rendszer teljes szétesése. A békés egymás mellett élés gon­dolata a világ közvéleménye elsöprő többsége támogatását nyerte meg. A békeszerető országok barátsága és összefogása olyan tényező lett, amely a béke ügyének javára vál­toztatta meg a világ erőviszonyait. Mindnyájan tudjuk, hogy Indoné­zia népe a legutóbbi öt évben továb­bi sikereket ért el hazája építésé­ben. Még jobban megszilárdult az Indonéz Köztársaság nemzetközi po­litikai helyzete és hála az ön po­litikájának, ma elsőrendű szerepet tölt be a nemzetközi fejlemények­ben. Jelentős történelmi esemény volt, amikor 1959 júliusában közzé­tették az Ön hazája alkotmányát. Önök elsöpörték azokat a reakciós elemeket, amelyek fegyveres erővel megkísérelték, hogy Indonéziában visszafelé fordítsák a szabad fejlő­dés folyamatát. Önök néhány hónap­pal ezelőtt közzétették hazájuk sok­oldalú átépítésének s építésének nyolcéves tervét és egyidejűleg a földreformról szóló fontos törvényt is. Ezek igen jelentős lépések azon (Folytatás a 2. oldalon.) Meghalt Július Maurer elvtárs Július Maurer elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának érdemes tag­ja, volt miniszter, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában hazánk képviselőjének helyettese, súlyos be­tegség után 65 éves korában május 24-én elhúnyt. Maurer elvtárs már fiatal korában jelentős forradalmi tevékenységet fejtett ki a szlovákiai munkásmoz­galomban. A CSKP megalapítása óta tagja volt a pártnak és áldozatké­szen tevékenykedett különböző párt­funkciókban. Több évet töltött a Szovjetunióban, ahol szintén külön­böző párt- és gazdasági funkciókat töltött be. A Nagy Honvédő Háború éveiben részt vett a Csehszlovákia felszabadításáért vívott harcokban. Hazánk felszabadítása után jelentős tisztségeket töltött be a pártban és egyéb szervekben. Érdemeiért meg­kapta a Köztársasági Kendet, ezen­kívül több szovjet kitüntetés tulaj­donosa is volt. A kegyeletes búcsú J. Maurer elv­társtól a Prága Strašnice-i krema­tóriumban hétfőn, május 29-én 15 órakor lesz. IIIIIIIIIIHIIIilllllliililiilllflIIHIilllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHII Négyszáz különböző típusú ruhát gyárt az olomouci ruhagyár, amelyet a világ sok-sok államába exportál. Az üzem idén 8 nemzetközi nagyvásá­ron állítja ki gyártmányait. (F, Nesvadba — ČTK — felv.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents