Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)
1961-05-25 / 144. szám, csütörtök
DIAGNÓZIS: MUNKAERŐHIÁNY ORVOSSÁG: GÉPESÍTÉS Vajon mi okozza a lemaradást egyes szövetkezetekben ? Ezzel a kérdéssel foglalkozik manapság nemcsak a gyengén gazdálkodó szövetkezetek tagsága, hanem szinte az egész ország népe. Mert az ipari munkás azt tartja és joggal: napról napra több gépet kap mezőgazdaságunk és igy semmivel sincs megokolva a lemaradás. Nincs, mert az, hegy melyik szövetkezet hogyan gazdálkodik — ahogy az alábbi példa is bizonyítja —, ma már kizárólag a tagságtól függ. Főleg attól, milyen mértékben uralja még a maradiság az emberek gondolkodásmódját, hogyan tudják a mezőgazdasági dolgozók kihasználni a gépek adta lehetőségeket. | A PARTTAGNAK | KÖTELESSÉGE IS VAN Ezerkilencszázhuszonkettőt írtak, akad bőven, ha vérükben van a sémikor négyszáz elégedetlen gyűlt gíteni akarás. össze Ondrejovcén. Eljöttek a környékbeli majorokról is az emberek. Két napi sztrájkot hirdettek ki. Tekintetes uraméknak — nem örömest — meg kellett adni az éhezők követelését, kifizetni a leA szövetkezet négy év alatt akarja teljesíteni az ötéves tervet és ebben a kommunisták segítségére is szüksége lenne. Ezt a 27 tagból álló helyi pártszervezet könnyen A béreshad azután sem hallgatott Ha így munkaidőben — éppúgy amelyiket ma a gépbe fektetem, gép végezné. És mindjárt nyerlehet az a tavaszi természetéb- holnapra kettőt fiadzik. A trakto- nénk 5—6 munkaerőt a mezei redéskor, vagy kalászérlelő nyá- rokat megvettük, mert az állam csoportba. De nemcsak itt, valaron, mint a termésadó őszkor — adta őket. Felsőbb helyről jött, mennyi munkaszakaszon megtalál- e l- ne m, e nsedte a gyom"- M lko r olyan valaki járná a határt, aki azt mondták, kellenek a trakto- nánk a munkaerő-megtakarítás nem volt b. eíe v.° "K 43 3- felbehagytíz éve nem látta munkaközben a rok. De hogy a traktorok meg- lehetőségeit, csak meg kellene kefalusi embert, szempillantás alatt javításához szerszámok is kelle- resni őket. meglátná a különbséget a régi és nének, azt sehogysem tudtam a — Az ötéves terv határidő dolgozott túlórákat. Hiába akartak megadhatná, csak felül kellene vizsgálnia a gazdálkodást és az észlelt fogyatékosságokat feltárnia, Árendás Jánost. A nép hangja erős v ai a mj n t helyes utat találni azok volt, szabadon kellett bocsátani őket. bosszút állni érte s vitték el a munkások közül Hrvoía Istvánt és ta az aratást, hogy kenyérhez jusson. Az asszonynép is harcolt, igazságtalannak látta, hogy a faluban kevesebbet fizetnek a répa egyeeltávolítására. Hisz egy kommunista előtt sem lehet közömbös a malacok és borjak elhullása, a kis súlygyarapodás, az alacsony tejhozam, ha feljavításukra lehetőség van. Egyiküknek sem mindegy, hogy a teheneknek egyoldalú a kosztja, hogy az új J az új között. Mi azonban, akik tagokkal megértetni. Most, hogy előtti teljesítése? - mondják a léséért, mint másutt. Követelték a tec hnolóaia nem lel otthonra a >% mindennap látjuk a határban mindenfelől hallunk a kétmenetes fejő k valamennyien - az nem- nagyobb bért. Még a börtönből sem szövetkezetben zajló életet, ma már figyelemre aratás előnyeiről, ha valamelyik csak az áIlamna k , ó hanem ra j_ $ sem méltatjuk, hogy ahol vala- szomszédos szövetkezetben utá- , . . 1 Mf h a * mikor emberek tucatjai napokig nanéznék, magam is át tudnám t u™ is sokat segítene. Mert na művelték a földet, ott ma csupán erre alakítani a meglevő gépe- tobb a t eJ> tobb a ml t a9 0 K egy-két traktor mozog, hogy pár ket. De hát így? Ondrejovcén? i s tóbb pénzt kapunk erte. De ára alatt elvégezze a különben — És legyintett a gépesítő. Ne- hát kevés a takarmány. Mert ke- a munkások akkori bizalmija. Jó H o9y a partszervezet tudomást tengernyi verejtéket kívánó héz itt megmagyarázni, hogy ha vesen dolgozhatnak a takarmány- maga harminckilenc éves párttag- szerzett, és általában tárgyal róluk, munkát. Dáttam már szövetkeze- vettünk 6 traktort, egy javító- termelésben, a földeken. Teljesít- ?f?9 a l, dicsekedhet, s ez alatt az azzal meg nem lehet gyökerestől ... .. . " _ ' u inn alnrí- ni7ftnv notnomic/űv L-ol_ n / riadt vissza egy sem, pedig négyüknek kijutott belőle. • — Dicső múltja van a falunak, a kommunisták jó szervezők voltak — emlékezik vissza Hudák János, Egyszerűnek néz ki a fogyatékosságok eltávolítása, ám ha a dolgok mélyére nézünk, azok megváltoztatása nem is olyan könnyű feladat. ti istállót, ahol ugyanazok az műhely-berendezést is érdemes he tjük ugyan, amit vállaltunk, jfj ^jLszemet néTn? a^csendőemberek, akik 12 évvel ezelőtt az lenne beszerezni. né év alatt az ötéves te r_ rökkel és harcolní a leg eiemibb akkor legmegvetettebb munkák Ugyanígy van ez a fejogéppel _ mondiák a feiök de a k_ dolgokért, még azért is, ami már egyikét — a tehéngondozást vé- is. Valami 7 éve ott rozsdásodik .Z* •• • n w,vňe kör szerződésbe volt foglalva. Hiába, gezték, ma fehér köpenyben vég- a drága berendezés a szövetkezet Kor K1 Keil l eP nunK d DU V" S az akkori élet ilyen áldozatot kövezik a fejést. Gépekkel. Egyszó- raktárjában. bo l> amiben eddig voltunk. Azt telt a kommunistáktól. >4 val: Kevesebb embert lát ma a — Mert a takarmánykeverőből tartottuk, hogy a munkaerőhiány határban az országjáró, mint ré- nem vehetünk el helyet, ahol el gen. A falusi emberek tízezrei helyeznénk a gépeket, — mond új mesterséget választottak a ják a /ejők. felszabadulás óta. Gyárba, bányá- Hornyák elvtárs, okozza a takarmányhiányt, és most mindenki világosan látja, hogy ez valóban így is van. De a gépesítő arr a nehezen jöttünk rá, — mondják többen is —, hogy a munkaerőhiányt — valamennyi Mennyivel más a kommunisták élete ma, bár feladatuk most is eltávolítani a hibákat. Egy-egy harcosát kell megbíznia a feladattal, hogy mit és mikorra hajtson végre az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Az életszínvonal emelésére nyújtott segítséget a kommunistáktól nemcsak a szövetkezeti tag, hanem egész társadalmunk elvárja. (bs) Jövedelmezőbb lehetne a gazdálkodás "IVapközben — akárcsak más 1-" faluban — Ondrejovcén is a szokott kép fogadja a látogatót: az üres utcák. Érthető, a tavasziak ba mentek, hogy az otthon ma- megint fején találja a szöget: radottaknak traktorokat, meg fe- — Ha már megvettük 90 ezer jőgépeket, műtrágyát és motor- koronáért a fejőgépet, az a 2—3 kerékpárt gyárthassanak. ezer korona, amibe egy az istálló b aJ okozojat főleg gépeKKei le— Ondrejovcen is alig látsz mellé épített kis helyiség kerül- he t kiküszöbölni, embert a határban —, mondta ne, — nem csapta volna agyon Bűvös körnek látszik az ondDoka Sándor, az egyik fejő. a szövetkezetet. Ebben a kis he- rejovcei EFSZ helyzete. De nem kapálása igénybe vesz'minden' épA mezei csoport állandó dolgo- lyiségben azután elhelyezhettük labirintusnak. Mert kiút, megöl- kézláb embert. így csak reggel zóinak száma: 2—3. A többi — volna a berendezést. Mondom, a d á inarunk napról napra vagy este n éP es a faI u- mikor a ahogy látja — az állattenyész- befektetésektől telünk. Olyanok- " J' . szövetkezetesek a határba, vagy tésben dolgozik. És mert a gé- tói is. melyek már az első évben tob b , * Sazdasag- onnan haza igyekeznek. Bár kevés pek, a hat traktor sem tud min- kamatostul visszatérítették volna na k' M' nde n lehetőség m e9 va n * ZZÍ^r-J LTlŕ^ľľ 1' m6 9" dent elvégezni, gyakran elmara- a pénzt. Ehelyett csak csodálko- ahho z- h o?y a szövetkezet ren- u> elismerést eraemei a tagsag a dunk a munkával. zunk: Miért hogy a környező delkezésére álló munkaerővel is — A többi környékbeli szövet- szövetkezetekben olyan jók az megsokszorozzák a mezőgazdakezetnek sincs aránylag több eredmények. Pedig ott sincs több sági termelést. Csak el kell fomunkaereje, mint nekünk, mégis munkaerő. De ott például az asz- gadniuk a munkásosztály feléjük denütt csak egy szál növény mabírják az iramot -, veti ellen szonyok is dolgoznak az állatte- nyújtott kez ét. És hinniök kell ™ ái 01e zJ Ó,l s^ er ü' t nekik HaHornyák elvtárs, a szövetkezet nyésztésben. Itt nálunk is dol- amí ma már p7p r ,, P7P r nem kifogásolható, hogy ritkára oénesítöie. - De itt a tansán fél nnznának Akár az enész tehe- abba n' a l™ ma már ezer es eze r hagyták a répát, márpedig kevés cukorrépa kiegyeléséért, mert a területet elosztották a tagoknak megművelésre. Az egyelők nagy gondot fordítottak arra, hogy mingépesítője. — De itt a tagság fél goznának. Akár az egész tehea befektetéstől. Hiába magya- nészetet is ellátnák, ha a takarszövetkezetben bebizonyosodott: egyed nagy hozamot nem biztosítrázom nekik, hogy az a korona, mányhordó kosarak helyett azt h o9y f munkásosztálynak a pa hat. kant, a szövetkezet alapító tagja. A szövetkezet megalakulása idején, 1950-ben, majd a további nehéz esztendőkben Molnár elvtárs, a szövetkezet elnöke mellé állt és foggalkörömmel harcolt a szövetkezet fejlődéséért, felvirágoztatásáért. Bányász volt egykor az öreg Belgiumban, később részarató, tehát pontosan tudja, mit jelent a kapitalizmus, és mit jelent a szocializmus számára a jó szövetkezet. dr gyermekét a szocialista haza iránti tiszteletre és szeretetre nevelte. Károly, a legidősebb fiú traktoros, Zoltán géplakatos, Margit és Eszter a kertészetben dolgoznak, a 15 esztendős Sándor most végzi a négyéves mezőgazdasági technikumot. íme, a Kakas családból így bontakozik ki Zoltán arcképe, aki öntudatos munkáshoz híven kötelességét teljesíti a szövetkezetben. Fáradhatatlanul végzi a községben a nevelő munkát. Neve mindenütt váratlanul felbukkan. Kint a határban a dohányosban felkeresem a 11 lányt, akik már egy esztendeje a szocialista brigád címéért versenyeznek. A csoport vezetője Banda Magda, fiatal lány. — Brigádunk — mondja — tavaly május harmadikán alakult meg. — Ki volt a csoport megalakításának a kezdeményezője? — Kakas Zoltán, a nemzeti bizottság elnöke. Először velem és Szabó Magdával, mint párttagokkal beszélt. Megmagyarázta nekünk, miről van szó, mit jelent a szocialista munkabrigád. Mi aztán mindezt tovább adtuk a lányoknak. Igy alakult meg csoportunk. Munkánkat a közeli napokban kiértékelik. — Mit gondol, megszerzik a címet? — Nem tudom — válaszolja komolyan. — Sajnos, vállalásunka', nem sikerült teljesítenünk. Vállalásunk úgy szólt, hogy hektáronként 17 mázsa dohányt termelünk. Sajnos, a peronoszpora megtámadta a dohányt és 20 kg-al kevesebbet termeltünk hektáronként. Pedig hát nagyon igyekeztünk. — Az idén sikerül? — Mindent elkövetünk, hogy sikerüljön. — Miben segíti magúkat az, hogy bekapcsolódtak az országos versenymozgalomba ? — Abban, hogy szorgalmasabban és fegyelmezettebben dolgozunk. — Mondhatna konkrét példát is? — Igen. Most dohánypalántákat ültetünk. Hat órakor befejezzük i dohánymunkát, utána a takarmány betakarításánál segédkezünk. Mindannyian jól tudjuk, mennyire sürgős ez a munka, ezért senki sem vonja ki magát alóla. Még azok is jönnek, akik nem tartoznak a csoportunkhoz. — Milyen a kultúrélet maguknál? Erre Szabó Mária felel, a CS1SZ helyi szervezetének elnöke. — Most készülődünk a párt évfordulójának megünneplésére. Eddig három kultúrestét rendeztünk. Az évzáró gyűlésen, a szövetkeze! megalakulásának 10. és Lenin születésének az évfordulóján léptünk fel kultúrműsorral. — Kapnak-e támogatást az elvtársaktól ? Igen, a pártszervezet sokat segít nekünk. Az elvtársak állandóan foglalkoznak velünk. Kakas Zoltán elvtárs a CSISZ minden gyűlésén jelen van. Ezenkívül a szövetkezet is segít. Maga Molnár elvtárs, a szövetkezet elnöke is mindent megtesz annak érdekében, hogy a munka után jól érezzük magunkat. A szövetkezet a kulturális alapból televíziót, ping-pong és sakkasztalt vett nekünk. Nálunk nem fordul elő, hogy a fiatalok elhagyják a szövetkezetet és má< munkahelyet keressenek. Mi itt nagyon jól érezzük magunkat. SZABÖ BÉLA hozamát Is növelné. Ezáltal több takarmányhoz jutna a szövetkezet. A prémiumrendszernek — serkentő hatásánál fogva — nagy jelentőséget tulajdonítanak más szövetkezetben is, különben erről maguk az ondrejoveeiek is meggyőződhettek tett gabonaneműek betakarítása is rasztsággal szembeni politikája. JT^vezľtf ^'LTon* Ä segíteniakarása nem frázis, nem mennyiségért prémiumot kapna a taktikai húzás, hanem a baráti termesztő, mint ahogy két évvel seqítséq megnyilvánulása. ezelőtt kapott. Arra törekedne min1, , , . ^ denki, hogy több egyed maradjon Es az olyan emberek, mint meg az ált ai a ápolt terUleteni am i Hornyák elvtárs, sokat tehetnek nemcsak a gumó, hanem a levél a szövetkezetben, ha a tagság megérti őket. TÓTH MIHÁLY Kevés a szarvasmarha Az iskolában úgy tanultam, hogy hazánk legjobb termőföldje a Trnavától Levicéig húzódó sáv. Vastag talajrétege bírja a szárazságot, s ha nyáron legalább kétszer megázik, jó termést biztosít. Ez igen, ilyen földön aztán lehet gazdálkodni! Azonban a minap, az ondrejovcei szövetkezet látogatása közben meglepetés ért. A jó földekkel rendelkező gazdaságban alacsony az állatsűrűség, 55 szarvasmarha sem jut 100 hektárra. (us) senki kétségbe, megvan rá az oka, a műtrágya hiányát is fájlalhatja, hisz csak 50 kiló jutott belőle hektáronként. Nem nehéz rájönni, mi a következménye a kevés heretermesztésnek ott, ahol nincsenek rétek. Más nem lehet, mint az eddigi takarhiánynak a folytatása és a velejáró károk. fjogy a tehénállománynak csak egy kilő here jutott a télen, sőt a tél utolján még annyi sem, és hogy az állomány főtápláléka a silótakarmány volt, az megmutatta hátrányát. Kitűnő a silótakarmány, ám a tejeltetés szempontjából csak akkor használjuk ki a magas keményítő értékét, ha a szükséges adag fehérjét tartalmazó takarmánnyal egészítjük ki. Ezért kellene a négy hektár lucerna vetésterületét legalább a tízszeresére bővíteni, mert máskülönben nem koronázhatja siker a tagság igyekezetét. Amit törekvésével nyer az egyik oldalon, a helytelen szervezés miatt elveszíti a másikon. Az a kevés here, ami megterem, nagyobb értéket tartalmazna, ha szárítókon szárítanák, és még nagyobbat, ha ventillátorok segítségével, mesterségesen szárítanák meg. Mennyivel olcsóbb és biztosabb lenne a 280 hektáron termeszannak idején. TMismert tény, hogy az állat-*1 tenyésztés hasznossága a takarmányalaptól is függ. A szövetkezetben nemcsak a siló, hanem a szálastakarmány hozamának fokozására is lenne lehetőség, csak ... illetve... Minden szövetkezet arra törekszik, hogy a szántóterületnek legalább 22 százalékán termeljen évelő takarmányokat. Ám az ondrejovcei határban a gyenge szél nyomán mintha búslakodva hajtogatná fejét azon a 68 hektáron a gomboshere, mert a szántóterületnek csak 15 százalékán nőhet. Bánatát ne vonja a jól bevált többmenetes aratással. Csakhogy nem szabadna Pató Pál módjára gondolkodni a szövetkezeteseknek, meggyőzőbb munkát kellene folytatni a funkcionáriusoknak a haladó munkamódszerek meghonosítása érdekében. Czóval egy kis befektetéssel ° — ami többszörösen megtérül —, a vetésterület pontosabb beosztásával, a prémiumrendszer alkalmazásával nagyot lehetne lendíteni a gazdálkodás menetén, ami biztosítéka lenne annak a kötelezettségvállalásnak, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. BENYUS JÓZSEF Megfeledkeztek róla? A Tek. Lužianky-I szövetkezet annak köszönheti fejlődését, kiváló eredményeit, hogy nemcsak tagokat, hanem családokat sikerült a közös munka számára megnyernie. A Kakas családon kívül még több hasonló családot lehetne felsorolni. Itt van például a Vezekényi család. István, a családfő hat fejövei egyetemben gondozza a teheneket. Tizennégy tehén van gondjaira bízva. Tavaly 13 tehene volt, ezektől 13 borjút választott el. Ami a tejhozarnot illeti, kerületi viszonylatban is kimagasló eredményt ért el. Egy-egy tehén átlagos évi tejhozama 3117 liter tej volt. Felesége a kertészetben, a 17 esztendős Erzsébet pedig a dohányosban dolgozik és ahhoz a csoporthoz tartozik, mely a szocialista munkabrigád címéért versenyez. A Vezekényi család múlt havi jövedelme meghaladta a háromezer koronát. Ez az összeg a család közepes jövedelmét jelenti. Most új családi házat épít. Még nem készült el teljesen, dp már eddig is nyolcvanezer koronába került. Vezekényi István meg van elégedve élete sorával. De azér őt is bántja valami. Fáj neki, hogy a járás és a kerüle' megfeledkezett róla, holott ez idén olyan fejőket tüntette^ ki, akik az ő teljesítményét sem érték el. (sz.b.) Dj SZÖ 5 * 1961. május 25. )
