Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-24 / 143. szám, szerda

Akik az emberben hisznek JELLEGZETES KÉP LNDlABÖL A szentnek tartott tehenek békés nyugalmát a város élénk forgalma ; sem zayarja meg. (V. Pŕibyl - ČTK — felv.) RIGÁBAN CSEHSZLOVÁK IPARMŰVÉ­SZETI KIÁLLÍTÁS nyílott. A megnyitó ünnepségen részt vettek a csehszlovák vendégek is. . * KÖZÉP-SZLOVÁKIÁBAN, ahol a rétek és a legelök a mezőgazdasági földterület több mint felét teszik ki, ez évben motoros kaszálógépeket használnak. Jozef Birka újítási ja­vaslata alapján a Banská Bystrica-i Kovoslužbában kezdték meg a mo­toros kaszálógépek gyártását. A PÁRIZSI CHAILLOr-PAI.OTÁBAN meg­kezdődött a munkabalesetek világkong­resszusa, amelyen Csehszlovákia is részt vesz. TÖBB. MINT 2 MILL1Ö KORONÁT takarítanak meg ebben az évben a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozót, (s) A KARVINAl KOVONA'-ÜZEM DOLGO­ZÓ/ - a harmadik ötéves terv éveiben 1 500 000 bukósisakot gyártanak u mo­tor gépkocsivezetők részére. A sisak sú­lya lényegesen könnyebb lesz, mint a ma használtaké. A CSEHSZLOVÁK EFSZ-EK ELNÖKEI­NEK, és jzakembereinek küldöttsége szovjetunióbeli tanulmányútjukon meglá­togatta Sztavropolt. Itt van az a kolhoz, ahol két év alatt a felével növelték a gabonatermelést, „AZ ÖTÉVES TERV VASÚTVONA­LA" elnevezést kapta a PodolineC — Orlov—Plavec vasútvonal építkezés. Augusztus végéig befejezik a vas­úti földmunkákat A Poprad folyó felett négy hidat építenek. (st) A 3 OLtUSBAN KEZDŐDŐ MOSZKVAI 11. NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON részt vesz az Egyesült Államok is. A SZOVJET ÁLLAMI SZIMFONIKUS ZE- s NEKAR részt ve?z a Prágai Tavasz zene­fesztiválon. Műsorán Beethoven-müvek szerepelnek. Dávid Ojsztrah hegedűművész és Lvov O borin gordonkaművész közre­működésében. A TATRASVIT-ÜZEM az év máso­dik negyedében különféle férfi, női és gyermekfehérneműt gyárt a Szov­jetunió számára. (ar) NEMZETKÖZI IVDÓSÉRTEKEZLET kez­dődött Varsóban a rákos daganatok ke­letkezéséről és gyógyítási módszereiről. Az értekezleten 22 európai ország 150 tudósa vesz részt. MOSZKVÁBAN június 25-én megkezdő­dik az Ifjúság világfóruma, melyen részt vesz az UNESCO küldöttsége is. A minap egy darab múltat hozott a szerkesz­tőségi asztalra a pôsta. A fényképmásolaton aláírá­sok s pontokban foglalt követelésekkel nincstelen parasztok könyörögnek az életért — 1931-ben. „Va­lamennyien bogyai lakosok, kézimunkások és kevés földdel rendelkező föld­művesek" ajkáról buggyan a panasz: munkalehetősé­get, a szegények, lélkülö­zök szántára segélyt, és a tönk szélére jutott törpe­birtokosoknak talpalatnyi haszonbéres földet köve­telnek. 19J1. február i-én író­dott a beadvány. Azon a napon, amikor a csendőr­golyók a duchcoyi éhség­menetben négy munkást halálra sebeztek. S ez az egyezés nem véletlen. Szerte az országban széles arányokat öltött iz elége­detlenség. Az 1929. év őszétől pusztító gdzdasági válság az; egész tőkés vi­lúgban elharapódzott. Több mint négy évig tartott s a burzsoá statisztika nem teljes adatai szerint is a munkanélküliek száma vi­lágszerte meghaladta a 40 milliót (a gyarmati or­szágokon kívül). Hazánk­ban 1930-ban a hivatalo­san nyilvántartott munka­nélküliek száma az előző cohez viszonyítva négysze­resére nőtt, azaz 55 ezer­ről 239 ezerre. A munkásérdekekért ví­vott harc étén mint min­dig a kommunisták álltak. A ducheovi események és az országszerte megnyil­vánuló csendörterror sem törhette meg ellenállásu­kat. Ellenkezőleg a hatal­mas felvonulásokon vá­laszképpen már nemcsak a munkanélküliek • nyomorát és tengödését demonstrál­'JjL Lt^JU UJ JLjsn. /jAjU^f-. Jtycohsrw. A levél egy részlete. ták, hanem a bankok, a nagybirtokok és az állam­apparátus elleni elszántsá­gukat is. A munkanélkü­liek a CSKP vezetésével küzdöttek a munkanélküli segély felemeléséért és valamennyi munkanélküli­re való kiterjesztéséért, a szociális támogatásért és étkeztetésért. Az ellenállás olyan nagy hulláma csapott fel a föld­munkások körében Kár­pát -Ukrajnában, a Felsö­Garam, Louny és Slánsko vidékén, valamint a Va­lach-földön az adók és végrehajtások ellen is, hogy a párt által szerve­zett akció végülis a vég­rehajtások megszüntetésé­re és az eladósodott föld­művesek elleni végrehajtá­sok elhalasztására vonat­kozó rendelet kiadására kényszerítette a burzsoá kormányt. Az 1931. márciusában megtartott VI. pártkong­resszuson a párt megszab­ja a válságból kivezető forradalmi út harcainak irányvonalát. — A kiút — ayiarc! tu­datosította a kongresszus. Harc a napi érdekekért, a munkásság és a dolgozók érdekeinek a szocialista forradalom útján való vég­leges megoldásáért. Gott­wald elvtárs megfogalma­zása a harc lényegét érin­tette: „.. .ha a dolgozó tömegek élni akarnak, a kapitalizmusnak pusztulnia kell". Döntsd a tökét! — ez volt a párt harcának fö iránya, a legnagyobb tét. A kommunisták mindig hittek az emberben, hittek a jövőben. Tudatosan val­lották, hogy minden, ami ezen a földön boldogságot, életet, jólétet teremthet, az embertől származik, a teremtő, alkotó munkástól, paraszttól. Harminc év telt el az­óta, hogy a községi ta­nácsnak szövegezett kér­vény a kérgeskezű pa­rasztok követelésével oda merészkedett a hatalom elé. S ha az akkori rend és a hatalmasok nem is szolgáltattak elégtételt, az idő azóta már orvosolta a panaszt: „Az ember nem farkasa többé az ember­nek." A kommunisták ere­je, akik belső meggyőző­désből, erkölcsi köteles­ségből, a lelkiismeret pa­rancsszavára hallgatva egy egész népet emeltek fel a megalázott Ságból az em­berhez méltó élet posztó­jára, az elmúlt 16 év alatt arra is megtanították a parasztságot, hogy életet, boldogságot teremthetnek maguknak, ha a „Minden­ki égyért, egy mindenki­ért!" nagyszerű jelszónak az életben, a szövetkezet­ben érvényt szereznek. A bogyai földművesek a felemelkedésnek ezt az út­ját választották s száműz­ték ma már örökre a múl­tat. A szomorú emléket azonban ma is őrzik, mint leghitelesebb tanút, hogy a múlt soha többé vissza ne térhessen. (dz) Hogyan készülnek a harmadik brnói nemzetközi vásáron A tagság fegyelme a szövetkezet ereje A Velký Horeš-i szövetkezet fej­lődésében a múlt étfben visszaesés állt be. A község vezetői — bele­értve a kommunistákat és a szövet­kezet tagságát is — az előző évi termelésben elért sikerektől kissé elbizakodtak. A szövetkezeti taggyű­lések és a termelési és pénzügyi ter­vek ismertetése mindinkább háttér­be szorult. Elhanyagolták az állandó ellenőrzést, meglazult a munkafe­gyelem. „Tenni kell valamit. A múltnak nem szabad többé megismétlődni." — ezt mondták a kommunisták és mindazok, akik a közös gazdálkodás­ban látják boldogulásuk egyedüli he­lyes útját. A kívánság valósággá vált. A szo­cialista mezőgazdaságban jártas nagyszerű szakember és kitűnő mun­kaszervező — Dorkó Bertalan elv­társ, az állami gazdaságból vissza­tért falujába, hogy segítségére le­gyen a közös gazdálkodás felvirá­goztatásában. Késő délutánra jár az idő. A szö­vetkezeti irodában az előleget oszt­ják, az elnök az agronómussal és a csoportvezetőkkel tárgyal. Az elvég­zett munkát értékeli és megbeszélik a másnapi tennivalókat. — A tagság fegyelme a szövetke­zet ereje —, ezzel vezeti be a be­szélgetést Dorkó elvtárs. — Nem sajnálom a szabad időmet. Meglátogatom az embereket ottho­nukban, elbeszélgetek velük és mondhatom, mindenütt szívesen fo­gadnak. Azt vallom, hogy a vezetők­nek, de különösen a kommunisták­nak közel kell kerülni a termelés­hez, így kevesebb lesz a megoldatlan probléma szövetkezetünkben. Az első és legfontosabb tennivaló a saját takarmányalap biztosítása. A gazdaságos termelést nem a vásá­rolt takarmánnyal kell biztosítani. A múlt évben kerek félmillió koro­náért vásároltak ugyanis takarmányt. Nem ismétlődhet meg már az sem, hogy szálas vagy abraktakarmány hiányában leromoljon és elpusztul­jon az állatállomány. Rendbehozták a réteket és legelőket. 50 hektárt a legeltetés céljaira bevetettek fűmag­gal, 70 hektáron őszikeveréket, 170 hektáron jó minőségű lucernát, 175 hektáron szemes kukoricát, 65 hektáron silótakarmányt, 56 hektá­ron cukorrépát termesztenek. A so­motori öntözőcsatorna befejeztével saját beruházással öntözéses gazdál­kodásba kezdenek. A csatornázás terve már elkészült, öntözés segítsé­gével nyolcvan hektáron takarmányt és zöldséget termelnek. Talajjavítási célokra az istállótrágyán kívül hek­táronként négy köbméter komposz­tot készítenek. Rendet teremtettek a háztáji gaz­daságok terén-ís. A szövetkezeten belül az egész községet átfogó egészséges vita in­dult meg a természetbeni juttatás pénzben való kifizetéséért. Egyre erősebb a tábora azoknak, akik el­gondolkodnak afelett, hogy az a 15 vagon termény, amit a letlolgozott\ munkaegység arányában a tagság­nak szétosztanak, milyen nagyot lendítene a hűs, tejtermelés foko­zásában. A tagság állandó jövedelmének és jólétének növekedését elsősorban az állatállomány növelése, a hús, és tej­termelés olcsóbbá tevése, nem pedig a háztáji gazdálkodás és a termé­szetbeni juttatás teremti meg. A szövetkezet megszilárdítása sok fáradságot, hozzáértést és áldozatos munkát követel, de nyugodtan és magabiztosan fogtunk hozzá a mun­kához. A siker biztosítéka az, hogy dolgozó parasztságunk munkaszere­tő, a szocializmus ügyét, a párt poli­tikáját magáévá tette, ezért dolgo­zik szorgalmasan, mondja búcsúzóul Dorkó Bertalan elvtárs, a Veľký Horeš-i szövetkezet elnöke. Mózes Sándor a látogatók fogadására ? = Természetesen újabb és újabb E meglepetésekkel. A főbejárat fe­E lett ott lobognak majd a nemzet­E közi vásáron résztvevő államok E zászlai, élükön — ezúttal elő­E ször — a Mintavásárok Nemzet­E közi Szövetségének a zászlaja. = A legmagasabb hely természete­E sen a Csehszlovák Szocialista E Köztársaság állami lobogóját il-y' E le ti. • A főbejárattól a népek pavilon­ja előtti térségig vezető részen is­mert képzőművészek tolmácsolásá­ban bemutatják az ember magasba szárnyaló műszaki merészségét és az emberi munka kultúráltságát. Nyolc hatalmas kompozíció az em­beri munka és a gépi termelés vi­szonyát ábrázolja. • Az „A"-pavilon az egész nem­zetközi vásár eszmei központja. Képzőművészeti díszítése és tulaj­donképpeni tartalma Vítézslav Neí­val nemzeti művésznek, a pár év­Vel ezelőtt elhunyt világhírű cseh 'költőnek jeligéjéhez igazodik: — „Az emberekért, a dalokért, a gé­pekért — a világ jövőjéért!" A ki­állított tárgyak az emberi munkát dicsőítik és a művészi meggyőzés eszközeivel fejezik ki, hogy a gépek és általában a technika csupán a szocialista társadalomban szolgálják a civilizációt, az emberi munka kul­túráltságának fejlesztését. • A népek pavilonjában a legna­gyobb műgonddal kiválasztott gép­ipari termékek és képzőművészeti alkotások kerülnek bemutatásra. En­nek a térségnek az alapmotívuma a CSKP megalapításának 40. évforduló­ja és jelentősége a szocializmus dia­dalra jutása szempontjából. • A kiállítás céljaira az idén a tavalyinál lényegesen nagyobb terü­', letet szántak. A szabadban kiállított , tárgyak számára az idén 49 535,50 négyzetméter térületet biztosítottak (tavaly csupán 35 000 négyzetmé­tert). A pavilonok fedett kiállítási területe 29 618,66 négyzetméter és a népek pavilonjában külön 8500 négy­zetméter. A kiállítási terület tehát összesen 87 000 négyzetméter. A III. brnói nemzetközi vásár ugyancsak szeptember 10-én nyitja kapuit, de az előkészületek az egész vásárváros területén már javában folynak. Korszerűsítik a világítást és a fényhatásokat. A gyorsabb orien­táció érdekében feltűnőbbek lesznek az egyes pavilonok és szabadtéri kiállítási területek megjelölései. Ele­venebb és több lesz a reklám, az idén a külföldi cégek is részesülhet­nek belőle. — Örömteljes gondok várnak ránk — mondta a minap a brnói Turista utazási iroda egyik vezetője. A ter­vezett 1 200 000 látogatónak legalább a kétharmada vonatot, autóbuszt vagy repülőgépet vesz igénybe. És persze az igények nőnek, mindenkit megillet pénzéért a kényelmes uta­zás. És bár igaz, hogy a nézők, érdek­lődök, külföldi vásárlók számára szeptember 10 még elég messze van, az is igaz, hogy a vásár terüle­tén már pezsgő munka folyik. Per­sze még ennél is keményebb mun­ka folyik gépgyárainkban, üzemeink­ben. Mert azért a siker titka — a vásár kellemes, kultúrált környezete mellett — a korszerű gépekben és egyéb kiállítási tárgyakban rejlik. Bizalommal lehetünk: az idén a si­ker még nagyobb lesz. (sz-e.) 1. Jellegzetes utcarészlet La Paz fővárosból. 2. Az „Éljen a Kommunista part!" „Ľuba si, Yenkis no!" falfeliratok igen gyakoriak a fővárosban. 3. A bolíviai földművelő indiánok hetenként háromszor termékeikkel a fővárosba utaznak, hogy ott értékesítsék. (ČTK —• Štrafeld felvételei) ÜJ S7.f> i * "M. május 24.

Next

/
Thumbnails
Contents