Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-24 / 143. szám, szerda

FIDÉL CASTRO: Nemcsak hadifogolycseréről, hanem az anyagi károk megtérítéséről van szó Havanna (ČTK) j

— Castro, kubai miniszterelnök a Prensa Latina tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kubai forradalmi kormány hajlandó tárgyalni az USÄval a hadifogolycseréről, mert ezt a beavatkozó zsoldosok okozta károk orvoslásának tartja. Castro hangoztatta, hogy ha az Egyesült Államok a jövőben is elferdíti Kuba békeszerető és nemeslelkű álláspontját és 'saját magát fogja tartani az emberiesség mintaképének, a kubai kormány visszalép elhatározásától. Tudvalevő, hogy az Egyesült Államokban pozitívan fogadták a kubai kormány javaslatát, hogy traktorokért, vagy buldózerekért cserébe kiadja a hadifoglyokat. Az amerikai propaganda azonban úgy állítja be a dolgot, mintha az Egyesült Államok „tisztán emberi szempontokból" egyeznék bele Kuba követelésébe. A külügyminisztérium hivatalos nyilatkozata ugyanis azt látja a kubai kormány javaslatában, hogy „traktorokat cserélnek ki emberi életekért". (Jastro visszautasítja ezt az állítást, mely eltorzítja a forradalmi kormány álláspontját. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi joga emberbarát képében fellépni, mivel ő szervezte, pénzelte és fegyverezte fel a bérenc intervenciósokat, ő irányította a kubai partraszállást és a világ közvéleménye előtt beismerte részvételét a kubai hadműveletben. Ebben az esetben nem csupán a hadifoglyok cseréjéről van szó, hanem Kuba anyagi kárainak arányos megtérítéséről. Szó sem lehet emberi életek — az elesett hazafiak életének — anyagi pótlásáról. Nem lehet pótolni a hős kubai nép fiait, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért a bérgyilkosok ellen folytatott harcban életüket áldozták. Ha az Egyesült Államok kárpótlás helyett csak kimondott hadifogolycserét akar, akkor a kubai kormány „hajlandó 1200 hadifogoly zsoldost kicserélni ugyanannyi portoricói, nicaraguai, guatemalai, amerikai, spanyol és más antifasiszta politikai fogolyért, akiket politikai okból több mint 5 évre ítéltek el." Castro kijelentette: „Figyelmeztetni kell az amerikai imperialistákat, hogy az „ő szabad világukban" tízezrével sínylődnek a börtönökben politikai foglyok, igaz hazafiak, férfiak és nők, akik csak azért jutottak erre a sorsra, mert védték nemzeti függetlenségüket, a békét, a szabadságot és a demokráciát". Kennedy könnyen megegyezhetne szövetségeseivel, az említett országok kormányával a politikai foglyok szabadon bocsátásáról — jelentette ki Castro beszéde végén. — Ez tényleg humánus lépés lenne az Egyesült Államok kormányától, és ebben az esetben Kuba lemondana az anyagi kárpótlásról. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK IIIIHIIIIIIIIIIinillllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIII A két államférfi találkozójáról beszél egész Amerika A Szovjetunió tiltakozása argentínai nagykövetségének megtámadása ellen Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió külügyminisztériuma határozottan tiltakozott a Szovjetunió argentlniai nagykövetsége elleni május 18-i támadással kapcsolatban. A minisztérium követeli az ügy kivizsgálását és a bűnösök megbüntetését. A TASZSZ közlése szerint A. Dobrlnyiv, a Szovjetunió külügyminisztériumi osztályvezetője fogadta Argentína moszkvai ügyvivőjét és kijelentette, hogy a szovjet nagykövetség elleni támadást az argentíniai hatóságok nyilvánvaló támogatásával követték el. Rámutatott, hogy ez rövid időn belül már második provokációs támadás a Szovjetunió Buenos Aires-i nagykövetsége ellen. A Szovjetunió külügyminisztériuma reméli, hogy Argentína kormánya AZ OLASZ-SZOVJET TÁRSASÁG meghívta J. A. Gagarin őrnagyot, látogasson el ez év novemberében feleségével együtt Olaszországba. megteszi a szükséges intézkedéseket a biztonság biztosítására a nemzetközi jog szabályai értelmében és megteremti a nagykövetség normális tevékenységének előfeltételeit. A bolgár dolgozók május 22-én, a délutáni órákban fogadták fővárosukban Jurij Alekszejevics Gagarin ! őrnagyot, a Szovjetunió hősét, az első világűrutast. Képünkön a bolgár párt és kormányképviselők a szófiai repülőtéren üdvözlik Gagarin őrnagyot. (ČTK — BTA rádiofoto) Krisna Menőn az általános és teljes leszerelésről Delhi (ČTK) — Krisna Menőn, a • genfi értekezletről visszatérve hazá- • jába Bombayban kijelentette, hogy! a tartós világbékét csupán az általános és teljes leszereléssel lehet biztosítani. A leszerelés kérdésének; fokozott figyelmet kell szentelni, ez; a probléma kizár minden félmegoldást. Az erőegyensúly nemzetközi diplomáciája a fegyverkezés útján ma már, az atomkorszakban elavult. Krisna Menőn megállapította, hogy. a katonai tömböktől való távolmaradás és a békés egymás mellett élés; politikája, amelyet India folytat, egyre nagyobb támogatásra talál más! országokban is. Véget ért Hollandia Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Amszterdam (ČTK) — Május 22-én véget ért Amszterdamban Hollandia Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. A kongresszus megválasztotta a Központi Bizottság 37 tagját és négy póttagját. A Központi Bizottság főtitkárává egyhangúlag ismét Paul de Groot, eddigi főtitkárt választották. A kongresszus jóváhagyta Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az elmúlt időszakban kifejtett működéséről szóló jelentést. A határozat hangsúlyozza a párt további harcának szükségességét a holland dolgozók életszínvonalának javításáért. A kongresszus jóváhagyta a holland néphez intézett kiáltványt, amely Nyugat-Irián kérdésében harcra szólít a holland kormány gyarmati politikája ellen. A XX. kongresszus az Internacionálé hangjaival ért véget. | KOMMENTÁRUNK Őrségváltás Teheránban EGY ÉVE SINCS, hogy Iránban több mint egy hónapon át választások folytak a medzsliszbe, az iráni parlamentbe. Ilyen hosszú választásokra még nem volt példa nagyobb országokban sem, és ez is jelezte, hogy hiba van a kréta körül. A választási eredményekből aztán kitűnt, hogy a lakosságnak elenyésző százaléka adta csak le szavazatát, a zöme messze elkerülte a szavazóhelyiségeket, sok helyen pedig a belügyi szervek erőszakkal hurcolták a választópolgárokat az urnák elé és arra kényszerltették őket, hogy Egball volt miniszterelnök pártjára szavazzanak. A meghamisított választások általános botrányba fulladtak, mire a sah érvénytelenítette eredményeiket. Bár az új miniszterelnök, Sarif Emami, aki a büntetlenül távozó és „önként" lemondó Egballt felváltotta, tetszetősebb politikát ígért a népnek, a tömegek elégedetlensége tovább fokozódott. Nem telt el egy év a kormány hivatalba lépésétől s máris erős népi megmozdulás ingatta meg az iráni vezető körök pozícióit és kényszerítette lemondásra Emami kormányát. A közvetlen előzmények ismertek: az iráni tanítók hetek óta erélyesen követelték éhbérük felemelését s a rend „helyreállítására" kiküldött osztag megölt egy tüntető sztrájkoló tanítót. Ezzel elindult a lavina, mely Emami kormányát lemondásra kényszerítette. Persze nem beszélhetünk forradalomról, vagy hasonló megmozdulásról. A tanítók s velük együtt a legszegényebb rétegek nyílt fellépése csak azért tűnik forradalminak, helyesebben harci szelleműnek, mert nem féltek Saban Dzsfari rendőrségének megtorlásától, nyíltan meg merték mondani Teherán utcáin, hogy elégedetlenek életükkel és változást követelnek. A kétségbeesett s reménytelen helyzetükben mindenre elszánt emberek halált megvető vakmerősége diktálta lépésüket. AZ IRÁNI TÖMEGEK legutóbbi megmozdulása gazdasági okokra vezethető vissza, s ha nem is irányul k'moidottan a monarchia eben, a sah udvara, és a nyugati „védnökök" veszélyt éreznek. Jobb életet Kövateltek a tanítók, jobb életet akar => nép. Megadhatja-e nekik ezt a mostani rendszer? Ismernünk kell néhány i'ényt. hogy magunkban megadhassuk rá a alaszt. Irán legfőbb kincse, a kőolaj, egy nemzetközi kőolajkonzorcium kezén van. Ennek 40 százalékát öt amerikai társaság, további 40 százalékát a Rritish Petroleum Company, 14 százalékát a Royal Dutch Shell angol-holland vegyestársaság, 6 százalékát pedig egy francia társaság bitorolja. A legutóbbi öt év alatt léo millió tonna kőolajat fejtettek. Bár az értékesítéséből származó tiszta hasznon fele arányban os/ tozkodtak az iráni kormánnyal, 1 milliárd dollárt zsebeltek be. 1959-ben 300 millió dollár volt a tiszta hasznuk. Persze a valóságban nagyobb, mert különféle üzelmekkel kijátsszák az iráni kormányt. Az Iráni paraszt pedig túrhatja a földet, ha ugyan van földje, mert az említett konzorcium Irán egy hatodrészét „szerződés" alapján 2004-ig földtani kutatásra kibérelte. Hát ezérl éheznek a törrjagek, ezért szűkösködnek a tanítók. Egy iráni tanító fizetése alig haladja meg az évi 36 ezer rialt, ami valóban éhbér, hisz száz rial alig több mint 4 koronát tesz ki, ezzel szemben a több mint ezer nyilvántartott Idegen szaktanácsadó ellátása évente 30 ezer dollárba kerül az Iráni államnak. Űjabban nyugatnémet szakemberek fejik a kincstárt azzal az ürüggyel, hogy megteremtik az iráni kohóipart. A valóságban azonban ellentétes érdekeket követnek és mindenképpen elodázzák a terv megvalósítását. Arsen nyugatnémet városépítési szakember például 7 200 000 rialt vett fel 4 éven át, azután cinikus bölcsességgel kijelentette, hogy Teherán már ma olyan szép, hogy nincs is rajta mit változtatni. ALI AMINI, az új miniszterelnök, volt washingtoni nagykövet az amerikaiak embere. Gazdag családból származik, nem is lehet különösebb szívügye a tömegek sorsa. Politikai programjában hitet tett a nyugati szövetség riiellett, s ha mégis hangoztatja, hogy jószomszédi kapcsolatokat akar teremteni minden országgal, így a Szovjetunióval, akkor a háttérben a „szeiepnyitást" kell látnunk, azt a gesztust, mellyel csillapítani akarja a háborgó kedélyeket. Árleszállítást, földreformot ígért és harcot hirdetett a korrupció ellen. Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó. Ezen a véleményen van Walter Lippmann, a neves amerikai kommentátor is, aki világosan látja az iráni események való lényegét: „Az Iráni forradalom a kormánykörök kétségbeesett kísérlete, hogy a sah kegyes beleegyezésével átszervezzék a rendszert, mielőtt alulról megdöntenék. Szó sincs nyugatellenes, amerikaiellenes, kommunistabarát forradalomról. Ha azonban a megkezdett reformok nem lesznek elég mélyrehatók, mind a három irányzat előretörhet." IGEN, Iránban az történt, hogy a«ik világosan látták a helyzetet, megpróbálják menteni a menthetőt s megkísérelték a robbanás megelőzését. Kérdés, sikerül-e a kísérletük, mert Teherán utcáin újabb tömegtüntetések zajlanak le. A nép gyökeresebb változásokat akar elérni az ország politikájában. Az értelmiség és a diákság is megmozdult. A sürgető feladatot az olajmonopóliumok uralmának és Irán CENTO-tagságának megszüntetésében látják. Az Amini-kormány viszont legújabb nyilatkozataiban hűséget fogadott a nyugati tömbnek. L; L. NEM MONDHATOM, hogy Nyikita Hruscsov és Kennedy bécsi találkozójának váratlan híre bombaként hatott volna Amerikában. Az emberek már régóta várták, ez volt a leghőbb vágyuk. Ezt tükrözik az újságolvasók, rádióhallgatók és televíziónézők levelei és nyilatkozatai. Az emberek többsége reméli, hogy a találkozó a hidegháború enyhülését eredményezheti. Csak kevesen osztoznak a harcias szellemű hírmagyarázók nézeteiben és ismételgetik a letűnt erőpolitika elcsépelt frázisait. Nagyon is értheíő az amerikaiak magatartása, mely békevágyukat tükrözi, azt, hogy érdekük a vitás kérdések békés megoldása, az amerikai és a szovjet nép kapcsolatainak rendezése. Ezért kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadják a Mojszejev Együttes tagjait, ezzel is éreztetve, hogy milyenek lehetnének a két nép kapcsolatai, ha nem emelnének közéjük gátat egyes vállalkozó- és katonai körök szennyes érdekei. Az amerikai néptől idegen a támadó tömbök erősítése és a fegyverkezési kiadások növelése, számára létkérdés az adók csökkentése, a munkanélküliség enyhítése, a harc a gazdasági hanyatlás ellen. Az amerikai népet más ok is arra készteti, hogy örüljön a HruscsovKennedy találkozó megvalósulásának. A közvélemény soha sem merevedik meg, állandóan változik, újabb tanulsággal gazdagodik. A kubai partraszállás kudarca, az amerikai külpolitika további baklövései kétségtelenül hatottak az „utca népének" gondolkodására, bár állandóan a szovjetellenes propaganda kereszttüzében áll. Az amerikaiak egyre inkább felismerik, hogy nem lehet örökké szembenállni a népi mozgalmakkal és a népszerűtlen, ingatag bábrendszerek támogatására építeni az amerikai külpolitikát. Egy kicsit másként reagáltak a lapok és a közéleti személyiségek a találkozó hírére, mely helyeslést és tiltakozást is kiváltott. Ennek a rétegnek a reagálásában is visszatükröződnek az amerikai külpolitika melléfogásai és a bírálatával kapcsolatban megnyilvánuló eltérő nézetek. Azok, akik helytelenítik a találkozót, nyílván nem akarják látni nagy fontosságát. A régi, elavult erőpoliSievenson nyilatkozata a Hruscsov és Kennedy találkozóról New York (TASZSZ) — Adlai Stevenson, az USA ENSZ-képviselője, az United Press International hírügynökség levelezője előtt kijelentette, reméli, hogy a Hruscsov és Kénnedytalálkozó elősegíti a béke ügyét. Stevenson hangsúlyozta, hogy mindkettőjük számára hasznos lesz, ha megismerkednek és megtárgyalják a vitás kérdéseket. Túlságosan derűlátás lenne, azonban feltételezni, hogy ez az első összejövetel fontos megoldást hoz. tika utórezgései érezhetők felfogásukban. Azt állítják, hogy rosszkor kerül sor a találkozóra, miután nem sikerült a kubai kaland, felsültek az amerikaiak laoszi tervei, egyre nyugtalanabb Dél-Vietnam népe. Így azután gyengeség jelének vagy pániknak vélhetik a tárgyalási készséget. Olyan naiv hangok is hallatszanak, hogy a nemzetközi politikában járatlan 44 éves elnök hátrányban lesz a 67 éves tapasztalt szovjet államférfival szemben, ezért legyen kemény és elővigyázatos. Ezek az emberek nyilván elfelejtik, hogy a mai komoly helyzetben egy ilyen találkozó nem lehet piaci alkudozás színhelye, hogy itt nincs helye a kufárkodásnak. Itt mindenekelőtt a világhelyzet reális szemléletének, a békevágynak kell győznie, fel kell adni az elavult, téves elképzeléseket. A HÍRMAGYARÁZÓK és közéleti személyiségek másik csoportja pozitívan néz a tárgyalások elébe. Persze, körükben is megnyilatkoznak zavaros nézetek, melyekben a legutóbbi politikai káosz tükröződik. Ezek a hangok is követelik, hogy az elnök legyen kitartó és szilárd, viszont hangoztatják, hogy amennyiben a tárgyalások eredményesek lesznek, a leszerelésről, az atomrobbantások betiltásáról, Nyugat-Berlin kérdéséről folytatandó tárgyalások alapját képezhetik és előbbre vihetik a kérdések megoldását. A közelmúlt évek sok tanulsággal szolgálnak. A Szovjetunió szorgalmazta a' tárgyalások gondolatát és mindenkor kész volt tárgyalni, hacsak a másik fél nem gördített akadályokat a tárgyalások útjába. A világ közvéleménye meggyőződhetett róla, hogy a Szovjetunió rendületlenül, védelmezi a béke és a népek érdekeit. E szempontból kell értékelni a bécsi találkozó jelentőségét. Páratlan alkalom lesz az eszmecserére. Viszont lényeges kérdés, milyen érdekeket fog szorgalmazni az amerikai elnök. A fegyvergyárosok, a vállalkozók érdekeit-e, mint Kuba, Laosz és Kongó esetében, vagy pedig a béke és az amerikai nép érdekeit? Kennedy e hétre várt beszéde részben már választ ad erre a kérdésre. Emil Šíp A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet folytatja munkáját Genf (ČTK) - Genfben, a Nemzetek Palotájában május 23-án a délelőtti órákban tartotta a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi genfi értekezlet 308. ülését, az angol küldöttség vezetőjének elnökletével, Az ülés mindössze félóráig tartott. A nukleáris fegyverkísérletek ideiglenes beszüntetésének kérdéséről Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője és Charles Stelle amerikai küldött beszéltek. A további ülés május 25-én lesz. SZOVJET parlamenti küldöttség indult Ausztriába Alekszander Volkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő munka- és bérkérdésekkel foglalkozó állami bizottság elnökének vezetésével. A MUNKÁSIFJÚSÁG össznémetországi IV. kongresszusán Rostockban részt vesznek a csehszlovákiai, lengyelországi, ausztriai, franciaországi, belgiumi, olaszországi és kubai ifjúsági szervezetek küldöttei is. Az NDK kormánya a kongreszszusnak küldött levelében felhívja a német ifjúmunkásokat, törekedjenek a békeszerződés megkötésére mindkét Németországgal, valamint arra, hogy NyugatBerlin mielőbb demilitarizált, szabad város legyen. BAGHDADI, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke gazdasági kérdések megbeszélésére június elején Nyugat-Németországba készül-. Utazását azonban elhalasztotta, mivel az EAK kormánya neheztel Nyugat-Németországra, annak kérkedő viselkedése miatt az NDK Damaszkusban létesített konzulátusával kapcsolatban. MAURICE YAMEOGA, Felső-Volta elnöke, Ghanába látogatott, ahol Kwame Nkrumah köztársasági elnökkel tanácskozott. A két államfő elhatározta mindazon akadályok leküzdését, melyek eddig az országaik közötti kapcsolataikat gátolták. BELO HORIZONTE brazíliai városban a napokban számos író, egyetemi tanár, művész és újságíró nyilvánosan Kuba népe mellett foglalt állást. Kijelentették, hogy elítélik az USA politikáját, mely nemcsak Kubát, hanem más dél-amerikai nemzeteket is ie akar igázni. AZ ÉSZAK-AMERIKAI kereskedelmi társaságok a nicaraguai Leon város és a Fonseca-öböl környékén elkergették a parasztokat földjeikről, melyek már évszázadok óta ezek tulajdonában voltak. Miután a földművesek — többnyire indiánok — az amerikai társaságok önkényének ellenszegültek és megpróbálták megvédeni törvényellenesen elkobzott földjeiket, * nicaraguai kormány katonaságot küldött ki ellenük. BEN GURION Kanadába és az Egyesült Államokba indult látogatásra. Kennedy köztársasági elnöktől valószínűleg amerikai fegyverek szállítását fogja kérni Izrael számára. KARAMANLISZ, görög miniszterelnök, biztosította Johnsont, az USA alelnökét, hogy Görögország továbbra is a nyugati tömb tagján'ak tartja magát, és további katonai és gazdasági segély nyújtását kérte Amerikától. MEGALAKULT Japánban a „Saját védelmi eszközök gyártásának tanácsa" a kormány- és ipari körök tevékenységének egybehangolására. E szervben a kormánypárti Naka Funada elnöksége alatt Japán nehézipari mágnások, valamint pénzügyi és katonai körök érdekeltjei tömörülne':. A TÖKIÓI egyetemi hallgatók május 23-án a parlament épülete előtt tüntetéssel tiltakoztak a kormány és a liberális demokratikus párt törekvései ellen, hogy a parlamentben keresztül vigyék az úgynevezett politikai erőszak elleni törvényt HIVATALOS jelentések szerint Görögországban 200 000 a teljesen, és 700 000 & részben munkanélküliek száma. t 0} SZŐ 3 + 1961. május 24.