Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)
1961-05-23 / 192. szám, kedd
Ki ad föbbef az államnak? ~ k u 1 r ú u 2X ~ Quartetto Italiano A Quarteto Italiano tagjai: Paolo Borciani, Elisa Pergeffi, Piero Farulli és Franco Rossi. (M. Slosiariková íelv. - ČTK) 1 KECSKEMÉTI ISTVÁN csoportvezető övig érő búzäszálakkal a kezében ujjongva lépte át a mužlai EFSZ irodájának küszöbét. Elvtársak, megkezdhetjük a hegyaljai dűlő kaszálását. Ni, milyen magasra szökkent a takarmánybúza. Igen ám, de mi lesz akkor a kalászba boruló rozzsal, ha búzát fogunk etetni? Egyszerre két parcella termését mégsem pazarolhatjuk feleslegesen az állatokra! - fogadták a csoportvezető bejelentését az irodában. '— Attól nem kell tartani, hogy kárba vész a takarmány — magyarázza Kecskeméty István. — A rozsot lesilózzuk és kiváló nedvdús tömegtakarmány lesz belőle. A búza etetésével pedig csak nyer a szövetkezet, mert magasabb lesz a tejhozam, többet tudunk eladni. E párbeszéd lezajlása után Sulci Géza, a fiatal elnök tekintete az egyik asztal sarkán jegyezgető Kucsera János pártelnök arcára szegődött. Szó nélkül is ki lehetett érezni a két vezető ember magatartásából nagy esemény előtt áll a szövetkezet, az egész tagság, hiszen nem kevesebb, mint 300 hektár területről kell veszteségmentesen és jó minőségben betakarítani az évelő takarmányokat. — Éppen a legnagyobb és legsürgetőbb munkák idején - szőlal meg hosszabb hallgatás után a pártelnök. — Reggel éppen a határban jártam, az emberek úgy ellepték a 95 hektáros cukorrépatáblát, akárcsak a hangyák. A falu apraja-nagyja a mezőre költözött és szinte versenyeznek helytelenül arra hivatkozva, hogy nem akarja megzavarni az embereket munkájukban avagy pihenőjükben, néha néhány hónapig sem hívja egybe a taggyü'ést, nem tájékoztatja a szövetkezet tagjait a termelési feladatokról, nem tanácskozik velük az adott problémákról, hanem gyakran rendelkezésekkel pótolja az irányító munkát. A taggyűlések így persze nincsenek rendesen előkészítve. A tagok sincsenek megelégedve a tájékoztató jellegű közlésekkel, sem azzal, hogy a gyűlések rendszerint a késő éjszakába nyúlnak, így nem is csodálkozhatunk azon, ha csekély a látogatottságuk. Az az elv, mely szerint az EFSZ valamennyi dolgozójának a lehető legnagyobb mértékben kell részt vennie a szövetkezeti gazdaság irányításában, elválaszthatatlanul öszszefügg az önkéntes és öntudatos, de következetesen betartott szövetkezeten belüli fegyelem elvével. Ez azonban megköveteli, hogy a szövetkezetesek elsősorban tiszteletben tartsák a taggyűlés — a szövetkezeti élet e legfelsőbb szerve — s az EFSZ-ben a szövetkezetesek által választott valamennyi szerv határozatait és azokat az utasításokat is, melyeket a szövetkezet funkcionáriusai és vezető dolgozói adnak ki, akiket a taggyűlés bízott meg a szövetkezeti tevékenység bizonyos szakaszainak irányításával. Ez azonban nem zárja ki, hogy a szövetkezeti tagok ne figyelmeztessenek az EFSZ funkcionáriusainak helytelen döntéseire. Nem helyes az olyan magatartás, ha az EFSZ-tagok „Ha másoknak békét hagysz, téged is békén hagynak" elv szerint nem törődnek még az igen aggasztó fogyatékosságokkal sem, azokat hallgatólagosan tudomásul veszik és arra iparkodnak, hogy „amit nem termeltek", behozzák a háztáji gazdaság kibővítésével, a természetbeni juttatások iránti igényeik növelésével stb. Ennek eredegymással a ritkítás mielőbbi befejezéséért. Az öreg Sulci József a parasztot jellemző higgadságával elismeréssel hallgatja a szövetkezetesek dicséretét és hozzáteszi: — Nem kell a mi népünket félteni! Annyi a munkaerő, hogy minden munkát magunk tudunk elvégezni. A hangsúly nemcsak azon van, hogy a munkákat elvégezzük, hanem főleg azon, hogy idejekorán befejezzük az egyelést, veszteség nélkül takarítsuk be a takarmányokat és ezzel párhuzamosan a kukuricaföld pbrhanyósítását, kapálását se hanyagóljuk. el. Mužlai viszonylatban — ahol 300 hektárt tesznek ki az évelő takarmányok, 350 hektáron termelik a kukoricát, 19 hektáron zöldségtermesztést folytatnak - magában a kétkezi munkaerő, bármilyen szorgalmasan és ügyesen dolgoznak, már nem elegendő. A munkatorlódásnak csak a gépek bevetése, tökéletes kihasználása veheti elejét. ENNÉL A KÉRDÉSNÉL kissé hoszszabban is elidőztünk. A szövetkezet vezetői szilárdan állanak hivatásuk magaslatán s tudják, hogy gépek nélkül nem sokra vihetnék. — Igaz — vallja be Sulci Géza, a fiatal elnök — a takarmányok betakarítását még nem sikerült teljesen gépesítenünk, csupán a kaszálást és a gereblyézést végezzük traktorok segítségével. A többi munkafolyamatot még a hagyományos, kistermelői módszerekkel vagyunk kénytelenek végrehajtani. Szalay István növénytermesztési csoportvezető kiegészíti az elnököt: ménye pedig mindig a közös termelés csekély mérvű fejlesztése, sőt néha egy helyben topogása is. Minden ehhez hasonló eset kísérő jelensége az, hogy a szövetkezet nem teljesíti kötelezettségeit a társadalommal szemben és nem egy esetben iparkodik aránytalanul nagy melléktermeléssel élősködni a társadalom rovására. Ilyen a helyzet például a petržalkai EFSZ-ben, melynek tagjai háztáji gazdaságukban nagymennyiségű zöldséget termesztenek, ami elvonja őket a közösben szükséges munkától. A vezetőség a szövetkezetesek házai mögötti gyümölcsöskerteket nem számítja háztáji gazdaságnak, ami tekintettel Bratislava közelségére semmiképpen sem növeli a szövetkezeteseknek az EFSZben szükséges munka iránti érdeklődését. A legrosszabb azonban, hogy a szövetkezet vezetősége többet törődik a melléktermeléssel, mint a mezőgazdasági termeléssel. A petržalkai EFSZ-ben és a hozzá hasonló szövetkezetekben durván vétenek az EFSZ-ek alapszabályzata ellen, melynek érvényre juttatása biztosítja a szövetkezeten belüli demokrácia elveinek betartását. A helyrehozás kiinduló pontja csupán az lehet és annak kell lennie — hogy pontosan betartsák az EFSZ alapszabályzatát, amely minden földművesszövetkezet tevékenységének alaptörvénye. A SZÖVETKEZETEN BELÜLI DEMOKRÁCIA további elmélyítéséhez vezető jelentős lépés az EFSZ-ek új mintaalapszabályzatának az idei V. kongresszuson jóváhagyott javaslata. Az EFSZ-ek új mintaalapszabályzatának javaslata azon a tényen alapszik, hogy lényegében befejeződött a szövetkezetesítés folyamata és a mindinkább megszilárduló szocialista termelési viszonyok, valamint a szövetkezetesek egyre magasabb politikai és szakmai színvonala alapján - A 350 hektárból 100 hektáron négyzetesen vetettük el a kukoricát. Kovács Ernő és Gonda Ferenc traktorosaink ennek a területnek teljes megművelését magukra vállalták. Ez azt jelenti, hogy részben érvényesítjük a komplex gépesítést, noha ezt a módszert a többi növényfajták megművelésére, betakarítására is ki lehetett volna terjeszteni. Ezek szerint a lehetőség megvolt a munkák még nagyobb fokú gépesítésére, de úgy látszik a vezetőség a kétkézi munkát, az emberek szorgalmát helyezte előnybe a gépesítéssel szemben. Az emberek akaratereje döntő — ezt nem lehet kétségbevonni — de ki hiszi el, hogy gyorsabb is a traktorok, betakarító gépek munkájánál? A gépek alkalmazása lényegesen olcsóbbá is teszi a termelést, megkönnyíti a dolgozó parasztok munkáját. A VEZETŐSÉG TAGJAI csóválják fejüket, nem tetszésüknek adnak kifejezést. Ki tudja, mire gondolhatnak? Végre az elnök nem kis szemrehányással hangjában kijelenti: — Tagadhatatlan, jobban is kihasználhatnék a szövetkezet gépeit, még több munkafolyamatot gépesíthetnénk. Ám a gyár nem szállítja idejében és rendszeresen megrendeléseinket. Kérvényünk hónapok óta ott fekszik az Agrotechna kerületi igazgatóságán elintézetlenül. Irtunk közben a gyárakba is, küldjék mielőbb a gépeket. Mit tehetünk tehát, ha az üzemek dolgozói sem respektálják megrendeléseinket? A dolgoknak azonban két ismérve van. Ugyanilyen joggal a ' gépeket gyártó üzemek dolgozói is megkérdezhetnék: teljesíti-e a szövetkezet a szerződésben foglalt hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek eladását?' így állnak tehát a dolgok. Ha a szövetkezet azt követeli a gépgyáraktól, hogy idejében szállítsák le megrendeléseit, akkor ezt elsősorban azzal érdemelheti ki, hogy folyamatosan teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, s minél több élelmiszert és egyéb nyersanyagot ad el az államnak. A szövetkezet pedig még mindig 45 ezer liter tejjel, jelentős mennyiségű sertéshússal tartozik a közellátásnak. AZ ELMARADÁST RÖVID IDŐN BELÜL pótolni lehet. A szövetkezet e napokban fejezi be a répaegyelést és minden erejét a kukorica gyomtalanítására, a takarmányok idejében való betakarítására kell összpontosítania. Ha a lelkes tagság akaraterejét a gépek segítségével kiegészítik, kilábolhatnak a pillanatnyi nehézségekből és a félévi mérleg elkészítésénél büszkén tehetik fel a kérdést a szomszédos szövetkezeteknek is. Nos ki adott el több terményt az államnak? SZOMBATH AMBRUS biztositanunk kell a mezőgazdasági termelés további fejlesztését. Amikor a szövetkezetesek kidolgozzák EFSZ-ük alapszabályait s azokat érvényre juttatják a mindennapi életben, be kell tartaniuk azt az elvet, hogy az alapszabályok lerögzítésében részt kell vennie minden szövetkezetesnek és így a gazdálkodás mélyreható elemzése, a szövetkezet fejlődési irányzatainak tisztázása alapján — kjilönösen ami a -díjazás különböző módozatait s a gazdálkodás haladó, nagyüzemi termelési módszereinek bevezetését illeti — az egyes termelési ágazatokban dolgozó szövetkezeteseknek még azelőtt kell kimondaniuk döntő szavukat, mielőtt megvitatják e kérdéseket a taggyűlésen, úgyhogy jóváhagyásuk után sorra kerülhessen gyakorlati érvényre juttatásuk, vagyis. hogy minden szövetkezeti tag szívügyévé váljanak. Csak így, a saját alapszabályzat kidolgozásával érhetjük el a szövetkezetesek kezdeményezésének aktivizálását és növelését, hogy az eddiginél jobban tudatosítsák a szövetkezeti mezőgazdasági termelés törvényszerűségeit. A szövetkezet új, saját alapszabályai, ha úgy vannak kidolgozva, hogy megfeleljenek az EFSZ-ek konkrét feltételeinek, szilárdan megalapozzák a szövetkezeti termelés további fejlesztését. ÁLLÍTHATJUK, HOGY MINDEN EFSZ-BEN megvannak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének objektív feltételei. A szubjektív tényezők — az emberek gondolkozásmódja, a kisüzemi termelés idejéből fennmaradt megrögzött szokásaik s nézeteik — azonban az objektív feltételek elégtelen érvényesítését okozzák. A szövetkezeten belüli demokrácia elveinek betartása az EFSZ-ek alapszabályainak értelmében éppen e téren az a fontos eszköz, mely lehetővé teszi az emberek gondolkodásmódjának lényeges megváltoztatását. Négy olasz művész egy estére elhozta hozzánk a napfényes déli tájak varázsát. Felhangzottak Haydn B-dúr vonósnégyesének első taktusai... a közönség felfigyelt. Mindenki azonnnal megérezte, hogy nem mindennapi jelenséggel állunk szemben. Miben rejlik a Bratislavában vendégszereplő olasz művészek előadásának szuggesztív ereje, a spontán hatás titka, ami alól a hallgatóság nem tudja kivonni magát? Mondhatnánk azt is, hogy a művészi összehangoltságban, az egyes szólamok közötti arányok tökéletes megoldásában. A kvartett minden egyes tagja megtalálja azt a hangerőt, amely a hangzást tökéletes egyensúlyban tartja. Felhozhatnánk a formai felépítés világosságát, előadásmódjuk olaszos folyékonyságát, hajlékony, rugalmas eleganciáját. Hangszereik bársonyos, dús, szinte érzéki csengését, amivel a fűi nem tud betelni. Ezek a tulajdonságok az olasz vonósnégyest nagyszerű együttessé emelik. De azt a bizonyos többletet, ami a zenét élménnyé avatja, mégis másutt kell keresnünk. A négy művész átszellemülten, szinte megszállottan muzsikál, mintha a zenét nem is hangokból, de forró, lobogó, szenvedélyes emberi érzésekből szőnék. Talán ezen a ponton találjuk meg a lenyűgöző hatás nyitját. A B-dúr kvartett (Op. 76. 1. szám) Haydn kései őpuszai közé tartozik. Až utolsó vonósnégyésekben Haydn papa derűs, kedélyes arca már meH uszonöten készülnek az érettségire. A napok lázzal, izgalommal telítődnek, az esték meghosszabbodnak, belenyúlnak az éjszakába; a tanulószobában konok kitartással szórja fényét a lámpa, s a könyvek fura ábrái, jegyzetfüzetek kékes sorai fölé kócos diákfejek hajolnak. Huszonötén... Négy éve — amikor kezdték — harmincnyolcan voltak. Csakhogy a tudás is kiválogatja a maga katonáit. Kitartás, szorgalom — két szép tulajdonság, melyekkel azonban nem mindenki rendelkezik. Hanem Borbás Karcsi igen. ö a huszonöt közül való, akik rövidesen az érettségiztető bizottság elé lépnek. Nyílt tekintetű, komoly, értelmes arcú fiú. Csupa érdeklődés az élet jelenségei iránt, melyek ilyenkor — tizennyolc éves korban — csodálatosan szépek és rejtélyesek. Az élet küszöbén — mondhatnánk patetikusan, dehát ez közhely, Karcsi viszont nem szereti a közhelyeket. Már maga a „rejtélyes" szó sem tetszik neki, zavarosnak, homályosnak érzi. Igazis, Karcsi már megkapta a „kihelyezést". A duboveci EFSZ-be megy érettségi után. Tehát nincs itt semmi rejtély, tisztában van vele, mi vár rá „az élet küszöbén" túl. Meglepő s nagyon rokonszenves józanság az, amivel ebben az iskolában felvértezik a diákokat: a munka és a tudás józansága. — A lehető legnagyobb mértékben gépesítenünk kell a mezőgazdaságot. Meg kell szabadítanunk az j embert a nehéz testi munkától. Be kell vezetnünk a szilárd jutalmazást, hogy az embereket minél érdekeltebbé tegyük a termelésben. Csak így tudjuk fokozni a munkatermelékenységet ... Szabatosan, szinte - jelszavakban beszél. „A jó diák felel" — gondalom. Ez a megállapításom azonban nem helytálló, mert egy ügyes fordulattal a fiú másra tereli a szót. Arról kezd beszélni, hogy ismeri a Duboveci Egységes Földművesszövetkezet problémáit. Leendő munkahelyén nagy súlyt akar fektetni a rőben új vonásokat mutat. A szokatlanul merész harmóniákat és akkordokat, a hangok hullámzó tengerét bevilágítja az öregedő mester tisztult egyszerűsége, fájdalmas és mégis megbékélt bölcs mosolya. Brahms c-moll kvartettjének (Op. 51. 1. szám) előadását legjobban ezzel a szóval jellemezhetnénk: izgalmas volt. Feltárta a mű mélyen szenvedélyes és fájdalmasan álmodozó jellegét, különös sötét alaptónusát. A brahmsi férfiasan fanyar alaphang, ami ebben a műben erősen átüt, felfogásukban inkább elomló panasszá, bánatos dalolássá szelídült. Hangversenyüket Ravel F-dúr vonósnégyese zárta be. Olasz vendégeink bensőséges lírával áthatott tolmácsolásában gyönyörűen érvényesültek Ravel kifinomult színei és hanghatásai. Csipkefinom előadásuk, tökéletesnek mondható szólamvezetésük a kamarazene művészet csúcsain járt. A Ouartetto Italiano szokatlanul nagy visszhangra talált. A hallgatóság szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a ritka vendégeket. Havas Márta A SZARATOVI MÚZEUMNAK Ünnepélyesen átadták a „Jak-18" repülőgépet, amelyen Jurij Gagarin őrnagy első ízben végezte gyakorlőépüléseif. A világ első űrhajósa Szaratovban végezte tanulmányait és itt látogatta a repülőklubot. takarmányalai nztosítására, mivel — úgy látja — a szövetkezet állattenyésztésében elért eredmények sokkal szebbek .lettek volna, ha ezzel a kérdéssel alaposabban foglalkoznak. Ez már a szakember véleménye, a szakemberé, aki' — mielőtt megkezdi munkáját — alaposan körülnéz, megvizsgálja a lehetőségeket és az eredmények feltételeit. Makrai Miklós, á Šahy-i Mezőgazdasági Technikum igazgatója fiatal, barna, mosolygó szemű ember. Jelen volt az iskola születésénél, ötödik éve igazgatója. Leghőbb vágya, hogy kiváló, magas szakmai és politikai képzettségű szakembereket neveljen az iskola mezőgazdaságunknak. A diákok szeretik őt egyszerű, közvetlen modoráért, tisztelik tudását, pedagógiai tehetségét. — Igazgató elvtárs, mi a véleménye az érettségi előtt álló huszoöt diákról? — tesszük {el az első kérdést. — Ez a második évfolyam, amelyet iskolánk fennállása óta az érettségire előkészítünk. Talán nem vagyok szerénytelen, ha azt állítom, hogy jó szakemberek lesznek. A tanári kar összetétele megfelelő. A szaktantárgyakat általában képzett emberek, mérnökök tanítják. A maturánsok tudása véleményem szerint jogot ad a bizakodásra. Ezek a gyerekek az életben is megállják a helyüket. Valamennyien a mezőgazdaságba kerülnek, ahol a legnagyobb szükség van jól képzett szakemberekre. Heten mezőgazdasági főiskolára jelentkeztek. — Név szerint? — Természetesen a legjobb tanulók: Bolyós Béla, Balázs László, Gora István, Csudai László, Pál Enikő, Pásztor Emü, Kovács József. Makrai elvtárs a következő szavakkal búcsúzik: — Megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a mezőgazdaságban mutatkozó szakember-hiányt, amennyire lehet, felszámoljuk. Ezúttal is felhívom a szülőket, az alapfokú iskolákat, támogassanak bennünket ezen a téren tehetséges diák-utánpótlással. ZSÉLY1 NAGY LAJOS Az opatovai Pol'ana-textilüzem dolgozói, akik az év elejétől 100 százalékra teljesítik tervüket, új vízmentes ruhaanyagokat kezdtek gyártani. Képünkön: Vasil Hrabuš, az impregnáló gép mellett. (F. Kocian felv. - ČTK) HUSZONÖTÉN ŰJ SZÖ 5 * 1961. május 20.