Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-23 / 192. szám, kedd

• OJ ÉPÍTŐANYAG SZÉLESKÖRŰ AL­KALMAZÁSA A SZOVJETUNIÓBAN A közönséges betonnál jóval szilár­dabb polimerbetont az Ukrán Építőipari és Műépítő Akadémia tudósai fejlesz­tették ki. A szintétlkus gyantát tartalmazó ,űj építőanyag az építőszerkezetetet erőseb­ben tapasztja össze, s ily módon ala­posan leegyszerűsíti a szerelési mun­kákat. Mivel öreg betonnal is könnyen köt, betonmedencék, betoncsövek és más építőelemek javítására is alkal­mas. (ČTK) ® NAGYSZABÁSÚ ÖNTÖZÉSI TERV A MOLDAVAI SZSZK-ban Moldavai szakértők terve szerint né­hány év múlva a Moldavai SZSZK-ban minden negyedik hektár termőföldet megöntöznek. Duna, Dnyeszter és Prut vizét akar­ják e célra felhasználni, mivel ezek a folyamok 500 - 600 000 hektár föld­nek szolgáltathatnak elegendő nedves­séget. A folyókon nagy mesterséges tartályokat létesítenek s ezekből szi­vattyúállomások segítségével 170 mé­ter magasságba hajtják a vizet, mely aztán egyenesen a földekre folyik majd. A Moldavai Köztársaság mezőgazdasági termelése ezzel sokszorosára emelke­dik. Moldva a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben a világ első he­lyeinek egyikére kerül. . (ČTK) • OJ ÓRIÁS KAPACITÁSÚ LIGNIT­BÁNYA ÉPÜL BULGÁRIÁBAN A bolgár kormány jóváhagyta a „Tro­janovo 2" nevű lignitbányának — Bul­gária legnagyobb épülő bányájának ter­vezetét, melyet szovjet szakértők állí­tottak össze. Az új bánya évente 15 millió tonna lignitet termel majd ki, tehát három millió tonnával többet Bulgária eddigi széntermelésénél. A Trojanovo-2 bánya 1964 végén már teljes kapacitással fog működni. (ČTK) A WUHANI textilgyár legújabb készítményei: pa­mutszövetből készült, hagyományos élénk színű tar­ka virágmintákkal kombinált falvédők. (Foto: ČTK — Hsinhua, News Agency) ® BULGÁRIA ÁSVÁNYVÍZ EXPORTJA Bulgária ásványvizekben a világ egyik leggazdagabb országa. Forrásai napon­ta 120 millió liter ásványvizet adnak. Mivel ez nemcsak bőven fedezi, hanem túl is szárnyalja a hazai szükségletet, sokat szállítanak belőle Szíriába, Liba­nonba, Guineába, Hollandiába, az Egye­sült Államokba és máshová is. (ČTK) • MEZŐGAZDASÁG A „VILÁG TETE­JÉN" A Pamír-fennsíkon, 4000 méter ma­gasságban növénytermesztési kísérleti állomásokat létesítettek. Feladatuk kü­lönböző mezőgazdasági termékek ­többek között a zöldségfélék - e ma­gasfekvésű helyeken való termeszté­sének, valamint az ottani vadontermő növények nemesítésének lehetőségeit tanulmányozni. (CTK) « REPÜLŐGÉP SEBESSÉGÉVEL SZÁL­LÍT A FÜGGŐVASÜT A karagandai szénmedence Karaganda és Tyemír-Tau városai közötti személy­forgalmat a jövőben egyvágányú fiig­gővasút fogja lebonyolítani, melynek óránkénti sebessége 400 kilométer lesz, vagxjis ugyanannyi mint a repülőgépé. A 17 kilométeres utat e járműn 2-3 perc alatt lehet majd megtenni. (ČTK) • FELFOJHATÓ GUMIHENGEREK DESZKATÁMASZT ÉK HELYETT A CSATORNAÉPÍTÉSNÉL A budapesti Vízgazdálkodási Építke­zések Vállalata csatornaépítésnél fel­fújható gumihengereket használ desz­katámaszték helyett. Azokon a szaka­szokon, ahol nem használhatók a ti­pizált előregyártott cementcsövek, a ki­betonozott alapzatra 44 mm-nyi vastag­ságú, gumiból készült, 25 méter hosszú hengert helyeznek, kompresszor segít­ségével felfújják és bebetonozzák. Ha a beton megszáradt, a levegőt kienge­dik és a hengert kihúzzák. Egy 100 méter hosszú csatornarész lefektésé­vel ily módon 12 órával gyorsabban készülnek el és jelentős mennyiségű fát takarítanak meg. A felfújható gu­mihengert több mint ötszázszor lehet használni. (ČTK) • TÖBB MINT 6 MILLIÓ DIÁK EGYETLEN KINA1 TARTOMÁNYBAN A Kínai Népköz­társaság keleti Tyiang-szu tartomá­nyában több mint 6 millió diák tanul a különféle fokozatú iskolákon. Igen gyorsan sza­porodnak ebben a tartományban a fő­iskolák, 1958-ban Tyiang-szunak 12 főiskolája volt, s ezek többnyire Nan­kingban, a főváros­ban összpontosultak. Ma már a II nan­kingi egyetemen kí­vül 29* további fő­iskola és fakultás található a tarto­mány többi részé­ben. (ČTK) EPÜL AZ UJ GYAR A Az országszerte nevezetes hlo­hoveci „Slovakofarma" gyógyszer­gyárral szemben napjainkban egy ugyancsak nevezetes, bár még „Is­meretlen" gyár építkezése folyik. Az építkezési területen már ele­venen kirajzolódnak a hodonínl vas- és drótgyárak egyik legna­gyobb melléküzemének jövendő körvonalai. Az itt épülő drótgyár igen jelen­tős hiányosságokat fog megszüntetni népgazdaságunkban. Éppen ezért a Hydrostav nemzeti vállalat madunicei részlegének dolgozói, akik a gyárnak alaptermelő részlegén kívül vala­mennyi további tartozéképületét épí­tik, mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy az építkezési tervfel­adatokat határidőben teljesítsék. Persze nem mondható, hogy mind­ez könnyen, akadálymentesen törté­nik, mert az építők — mint Srvátka Pavel, az építkezés vezetője is mond­ja — számos komoly problémával küzdenek, melyek hátráltatják a tervteljesítés sikeres előrehaladását. Elsősorban is szakemberek hiányoz­nak; még legalább tíz kőművesre volna szükség ahhoz, hogy meglegyen az építkezés szakembereinek terve­zett létszáma. További probléma a szóbanforgó építkezésen az alagcsö­vezéshez szükséges csőberendezés be­szerzése, mert ezt az illetékes válla­latok nem voltak képesek a tervek szerint az építkezés rendelkezésére bocsátani. Lényeges hátráltató je­lenségnek minősíthető az adminiszt­ratív épület mellett nem működő da­ru is, melyet több mint kéthetes ja­vítás után sem tudtak üzemképessé enni. Mindezek a fogyatékosságok igen érezhetően közrejátszottak abban, hogy a Hydrostav eme részlege áp­rilisban mindössze 87 százalékra tel­jesítette az építkezési tervet. E hi­bát azonban korántsem közvetlenül az építőknek róhatjuk fel, akik min­Nagyszabású vízgazdasági építkezések (ČTK) - Harmadik ötéves ter­vünk éveiben számos jelentős víz­gazdasági mű épül Szlovákiában, me lyek arra lesznek hivatva, hogy ki elégítsék az ipar s a mezőgazdaság szükségleteit és hozzájáruljanak egyes területek éghajlati viszonyainak megjavulásához. Nagyszabású és sokoldalú kihasz­nálást lehetővé tevő vízgazdasági építkezésekre kerül sor a Vág men­tén. Liptovský Mikuláš közelében, Veľká Domaša mellett, az Ondava folyó partjain, ezenkívül Ružin és Michalovce közelében is. A karbantartó műhelyek épülő részlege den nehézséget leküzdve, elsősorban a szocialista munkaverseny észszerű és hatékony megszervezésével igye­keztek a lemaradást már május első felében behozni. Strečanský Ľudovít tíztagú mun­kacsoportja már az elmúlt évben el­határozta, hogy versenyezni fog a szocialista munkabrigád címért. A munkacsoport, felajánlásának megfe­lelően, a szocialista munkafegyelem példaképe lett az üzem valamennyi dolgozója számára. Strečanský mester kollektívája nehézségeket nem is­merve odaadóan végzi munkáját, min­denekelőtt éppen az ő eredménye, hogy az első negyedév tervét sike­rült 100,2 százalékra teljesíteni — annak ellenére, hogy januárban és februárban igen jelentős lemaradást mutattak ki. Srvátka Pavel elvtárs így vélekedik a csoportról: — Úgyszólván ők tartják a lelket az építkezésben. Ha szükség volt rá, estig dolgoztak akár egy egész héten át. Szerencsére ragadós volt a jó pél­da, s márciusban, amikor keményen hozzáfogtunk a munkához, olyan szo­cialista munkaversenyt sikerült meg­szerveznünk, mely méltán eredmé­nyezhette munkasikereink lényeges feljavulását. — Mivel jutalmazták a fokozott munkateljesítményeket ? — Arról is gondoskodtunk! — A versenyben szép eredményeket elért dolgozók közt 200 ezer korona ju­talmat osztottunk ki, s ezenkívül természetesen a keresetük is na­gyobb lett. Strečanský mester elégedett ma az eredményekkel, különösen amióta szállásukra meghozták a televíziós készüléket. Valamennyien messzebb­ről valók, mindannyian az ideiglenes legényszálláson laknak, itt az üzem területén, egy deszkaépületben. Örömmel újságolja, hogy az építke­zés vezetősége kulturális életükről is gondoskodik. S mint leendő szocia­lista munkabrigádnak igazán ideális feltételeik vannak a versenyhez: egész héten keresztül szüntelenül együtt vannak, s esténként sem szű­kölködnek közös rendezvényekben! Tanulnak, olvasnak, moziba járnak és a többiekkel vitáznak, miképpen le­hetne jobban megszervezni a mun­kát, hogy — ha kevesebb emberrel is, de rendszeresen — teljesítsék a tervet. Nem egy vízierőmű büszkélkedik már a Vág folyón az ő kezük munká­ja után, s éppen ezért nem akarnak szégyent hozni a vállalatra, amely tizennyolcszor nyerte el a kormány vörös vándorzászlaját. Eddig csak villanyerőműveket építettek. Ez a gyár az első magasépítkezésük, de tudják, ez sem kevésbé jelentős, mint bármely eddig általuk felépült vil­lanyerőmű. A hlohoveci drőtgyárban készítendő magasfeszültségű villanyhuzalokra, a különféle vastagságú drótra és a ké­sőbb gyártandó nagymennyiségű szögre nagy szüiksége van a népgaz­daságnak. A Strečánský-munkacsoport példát mutat, hogyan kell leküzdeni a ne­hézségeket, hogyan kell becsületesen, szocialista módon dolgozni. Pilla­natnyilag azon fáradoznak, hogy az építkezésen további munkacsoporto­kat alakítsanak, hogy a jól szervezett szocialista munkaverseny eredménye­ként rendszeresen teljesíthessék épí­tési tervfeladataikat. Szabó Géza Mélyítsük el a szocialista demokráciát az EFSZ-ekben Irta: TIBOR BOHDANOVSKÝ, a mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter helyettese A LEGUTÓBBI ÉVTIZEDBEN a szocialista termelési viszonyok győ­zelméről tanúskodó lényeges politi­kai-gazdasági változások mentek vég­be társadalmunkban. Az EFSZ-ek fej­lesztésével fontos, elsősorban poli­tikai szempontból jelentős lépést tettünk, és ezzel létrehoztuk annak alapját, hogy társadalmunk minden eszközét felhasználhassuk a valóban szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésének biztosításá­ra. Célunk, hogy mezőgazdaságunk az eddiginél sokkal nagyobb mértékben járuljon hozzá társadalmunk gazdag­ságának gyarapításához. Ehhez pedig az szükséges, hogy minden szövet­kezeti tag teljes mértékben megért­se, mit jelent a mezőgazdaság to­vábbi szocialista fejlesztése, hogy támogassa mindazt, ami haladó irányzatú, amit mezőgazdaságunkba bevezetünk, s tegyen meg mindent, amit szövetkezete állandó felvirá­goztatásáért megtehet. Ezek a változások igen lényege­sen befolyásolták és megváltoztatták falvaink jellegét. Megváltozott a termelés módja, a kis- és középpa­rasztok élete s megváltozik gondol­kodásmódjuk is. A szövetkezeti parasztok jól tud­ják, hogy létfeltételeik további ja­vulása, az egységes földművesszövet­kezetek fejlesztése szorosan össze­függ a szocialista társadalom fejlő­désével. Tudják, hogy életük szebb és egyre gazdagabb lesz, ha gazda­gabb lesz egész szocialista társa­dalmunk. Annak érdekében, hogy ez így legyen, olyan objektív feltételek létesültek, melyek lehetővé teszik a gazdálkodás szocialista elveinek érvényesítését és felhasználásukat a termelőerők fejlesztésének meggyor­sítására a társadalmi termelés e je­lenleg legfontosabb szakaszán. A har­madik ötéves terv magában foglalja azokat a reális lehetőségeket, ame­lyekkel mezőgazdaságunk a termelés növelése terén rendelkezik. A szö­vetkezetesek kezdeményező mozgal­ma azonban arra utal, hogy olyan tartalékok vannak mezőgazdaságunk­ban, amelyek kihasználása lehetővé teszi a harmadik ötéves tervnek egy évvel korábbi teljesítését, éspedig nemcsak ami az irányszámokat ille­ti, hanem sok szövetkezetben a ter­melés terjedelmének terén is. HA AZONBAN KÖZELEBBRŐL vesz­szük szemügyre azokat a szövetke­zeteket, melyeknek tagjai nemcsak vállalták a harmadik ötéves terv négy éven belüli teljesítésére irá­nyuló kötelezettségeket, hanem fel­ajánlásaikat becsülettel, férfiasan teljesítik is, megállapíthatjuk, hogy a szcvr'kezetesek fokozott munka­aktivitása szoros összhangban áll a szocialista szövetkezeti demokrácia elveinek betartásával. Ez a demok­rácia lehetővé teszi a szövetkezete­seknek, hogy teljes mértékben részt vegyenek a szövetkezet döntéseiben és tevékenységében. Mindebben kü­lönböző módon vehetnek részt — a taggyűlések tárgyalásain, a ter­melőcsoportok tanácskozásain, kü­lönböző értekezleten, beszélgeté­seken stb. Más-szóval e szövet­kezetekben nincs olyan kérdés, amely nem volna $özös vita tárgya, nincs olyan feladat, amelyet alapos megvitatás után nem teljesítenének közös erővel. E szövetkezetekben a szövetkezeten belüli demokrácia az, aminek lennie kell — mert elsősor­ban az egységes földművesszövetke­zet irányításának, igazgatásának módszere. A szövetkezetesek tuda­tosítják, hogy a szövetkezet terme­lési feladatainak teljesítése egyaránt fontos számukra és egész népgazda­ságunk számára is. A VAJKOVCEI EFSZ-T ma már mindenütt mint igen jó eredménye­ket elérő szövetkezetet ismerik. A szövetkezet azonban két évvel ez­előtt nem volt a legjobb helyzetben l§s azt a benyomást tette, hogy ott a balkéz nem tudja, mit csinál a jobb. Ez a helyzet azonban lénye­gesen és emellett igen gyorsan meg­változott, amikor a pártszervezet s a szövetkezet vezetősége kellő gondot fordítottak arra, hogy a mindennapi életben is érvényesüljön a szövet­kezet alapszabályzata. A szövetkezet múlt évi termelési tervét az előző éviekkel ellentétben igen részletesen megvitatták úgy­szólván a szövetkezet valamennyi tagjával. Ez természetesen még nem volt minden. A szövetkezetben már az év elejétől rendszeresen havonként megtartott taggyűléseken ellenőriz­ték a jóváhagyott termelési terv és egyéb intézkedések teljesítését, ha pedig szükségesnek mutatkozott, egybehívták az egyes munkaszaka­szok termelési értekezleteit is. Ha néhol nem ment jól a munka, a szövetkezet vezetősége a kérdést nem oldotta meg azzal, hogy a ve­zetőség ülésére idézte a szövetke­zeteseket, hanem bizottságot létesí­tett, melynek következtetéseit meg­vitatták az érdekelt szövetkezeti ta­gokkal. Például a múlt év első negyedének vége felé aggasztóan csökkent a szövetkezet teheneinek tejhozama és sertéseinek súlygyarapodása. Az ál­latgondozók arra hivatkoztak, hogy nem megfelelő a takarmány minő­sége. A kérdést kivizsgáló bizottság azonban megállapította, hogy a gaz­dasági állatok csökkenő hasznosságát főleg az okozza, hogy az állatgon­dozók nincsenek eléggé anyagilag érdekelve a termelés eredményeiben. Ennek következtében nézeteltéré­sekre került sor az etetók és a fe­jőnők között. A kellő megoldást az­után ők maguk javasolták — át kell térni a szilárd díjazásra és a terven felüli eredmények premizálására. A javaslatot a növénytermesztésben dolgozó szövetkezetesek is magukévá tették. A szövetkezet az év folyamán bevezette a szilárd pénzbeli díja­zást, amely 80 százaléka a munka­egység eredetileg tervezett értéké­nek. AZ EFSZ VEZETŐSÉGE nem szí­vesen vette a szövetkezetesek ezen elhatározását, melynek valóra váltá­sa az eddiginél sokkal több munkát jelentett számára. Ám ennek ellené­re hozzáfogtak e feladat teljesíté­séhez s az első sikereken felbáto­rodva megkezdték a szövetkezeti termelés átszervezését. És az ered­mények? A szövetkezetben az év folyamán több olyan munkacsoport alakult, melyeknek tagjai versenyez­nek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A szövetkezet gazdálkodásának végső eredménye pedig az volt, hogy a szövetkezetesek túlteljesítették az állami tervben előirányzott feladato­kat: az állattenyésztési termelésben csaknem 80 százalékkal, a növény­termesztésben 56 százalékkal és emellett lényegesen csökkentették a termelési egységre eső önköltsé­get. Hasonlóképpen, mint e szövetke­zetben, további EFSZ-ekben is jelen­tős szerepet kell betölteniük a mun­kahelyeken tartott termelési érte­kezleteknek, hogy a dolgozók ezáltal részt vehessenek a szövetkezet irá­nyításában. Már számos szövetkezet­ben megkezdték a termelési egysé­gek, a mezei termelőcsoportok, az állattenyésztési csoportok stb. ter­melési értekezleteinek egybehívását. A termelési értekezletek ezekben az EFSZ-ekben jelentős szerepet töl­tenek be egyrészt a tagok jogainak érvényrejuttatásában, másrészt ab­ban, hogy megnyerjék őket a ter­melési feladatok teljesítésére vonat­kozó kérdések eldöntésében való részvételre, az új munkamódszerek érvényesítésére s továbbfejlesztésére, a bírálat és az önbírálat kibontakoz­tatására, a szocialista munkaverseny­ben való részvételre, az EFSZ-tagok közötti helyes elvtársi kapcsolatok megteremtésére. Hazánkban már több olyan EFSZ van, mint a Vajkovcei Egységes Földművesszövetkezet. Am nem cse­kély azon szövetkezetek száma sem, ahol még mindig vétenek a szövet­kezeten belüli demokrácia elvei ellen és ez egyaránt írható az EFSZ ve­zetősége s a szövetkezetesek rová­sára. NEM RITKA JELENSÉG például az sem, amikor az EFSZ-ek vezetősége Ü3 SZÖ 4 * 1961. május 23.

Next

/
Thumbnails
Contents