Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-21 / 190. szám, vasárnap

A széna gyors betakarítása — az élelmiszerek kiadós forrása •J Az idén célul tűztük ki, hogy lényegesen csökkentsük a széna bétája karításakor előforduló veszteségeket, amelyek mindeddig aránytalanul nagyok voltak. Tavaly országos méretben a lóherefélék 25—30 J. százalékát és a réti széna 20—25 százalékát tették ki. A veszteségek ,« azonban a könnyen emészthető fehérjéket illetően, sokkal nagyob•, bak voltak; becslés szerint elérték a lóherefélék 35 százalékát, a réti J. növények több mint 30 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 465 000 tonnát í tett ki a kárbaveszett fehérje mennyisége. E fehérjeveszteség arra kell, hogy figyelmeztesse földműveseinket, hogy necsak betakarítsák a termést a lóherével bevetett földek s a rétek minden egyes hektárjáról, hanem idejében gondoskodjanak a betakarításról is. A megkésett, különösen az elvirágzás utáni betakarítás lényegesen csökkenti a növények emészthető fehérjetartalmát. Egy jó rét ugyanazon növényzete például a virágzás elején 32 mázsában 155 kg emészthető fehérjét ad, ám 14 nappal később, 40 mázsában már csak 56 kg-ot. Eszerint az említett anyagtöbblet teljesen fölösleges, tehát értéktelen. Az emiitett példa szerint hektáronként 99 kg-nyi volt az emészthető fehérjék k^rbaveszett mennyisége, ami elegendő lett volna 200 liter tej termelésére. Ha tehát idejében végezzük a kaszálást, ezzel kiadós fehérjeforrásra teszünk szert, amit az eddig szokásos betakarítási módszerek alkalmazásával nem használtunk ki. A takarmány betakarítását a múltban mindig megkésve végezték mind a réteken, uiind a takarmánynövényekkel bevetett szántóföldeken. Bár közismert a régi közmondás, hogy: „Akkor kaszáld a rétet, amikor a legjobban sajnálod!", vagyis akkor, amikor a legjobban nő a fű, — az emberek nem szívlelték meg ezt a bölcsességet, hanem arra vártak, hogy még több nöjjön a réten. Természetesen véget kell vetnünk ennek a helytelen hagyománynak. Nem fölösleges terhet jelentő szénára, hanem fehérjékben dús szálastakarmányra van szükségünk. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a réti szénára, lóherére és különösen a lucernára, mert a lucerna már a virágzás elején, tehát előbb öregszik és rostosodik, mint a lóhere. A lucernát ezért először még virágzása előtt kellene lekaszálni, mert így - szárítva és lisztté őrölve — olyan erőtakarmányt ad, amelynek nagyobb a biológiai értéke, mint a korpáé. Ez idén. amikor a növényzet az átlagos évekhez viszonyítva három héttel előbb fejlődött, még fontosabb, hogy a lucernát idejében lekaszáljuk. Azután a lóherének és május végén a rétek kaszálásának kell sorra kerülnie. Bizonyára senki sem kételkedik abban, hogy az időjárás adta feltételek megváltoztatják a széna betakarítására vonatkozó terveket és éppen ezért van szükség kellő készenlétre s jó munkaszervezésre. A szénabetakarítás terve, megszervezése és ellenőrzése minden mezőgazdasági üzemben és járásban — az első fontos tényező, amely megkönnyíti a szénabetakarítás sikerét. A szénát gyakorlatilag június derekáig kellene betakarítani. Ez nemcsak azért szükséges, mert esőzésekre számíthatunk, hanem azért is, mert a széna megkésett betakarítása következtében több lesz a dolog a csúcsmunka idején, a repce és a gabona betakarításakor. A másik fontos tényező minden gép és berendezés idejében történő előkészítése. Az 1961. évi betakarítási idényt olyan korszerű gépi eszközökkel kezdtük meg, amelyek lehetővé teszik a szénabetakarítás új technológiájának alkalmazását. Ilyenek a rendetfelszedő szecskavágók, sajtológépek, takarmánypetrencézők és szellőztető berendezések. Bár e gépek teljesítőképessége nem biztosítja az új technológia teljes mérvű érvényesítését, mégis igen kiadós segítséget nyújtanak. Ezért tervszerűen és a szocialista mezőgazdasági üzemek együttműködése alapján kell teljes mértékben kihasználni ezeket a gépeket. E gépesítési berendezések teljes kihasználása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy mintegy felére csökkentik a betakarítás közvetlen költségeit s hozzájárulnak a széna minőségének, de különösen fehérjetartalmának növeléséhez is. A hideg levegővel történő mesterséges szárítás fontosságáról tanúskodnak például a pohorelicei Takarmánytermesztési Kísérleti Intézetben tavaly végzett elemzések eredménye is. A mesterségesen szárított lucerna 10,4 százalék emészthető fehérjét, míg a szárítófán szárított csak 8,15 százalékot tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy ha a hektárhozam 75 mázsa, mesterséges szárítással hektáronként 150—160 kg fehérjével többet nyerünk, mint a szárítófán való szárítással. A harmadik fontos tényező a lóhere és réti széna silózása. Itt annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a takarmány szárítása és silózása egyidejűleg történjék. Ezen elv érvényesítése nélkül nem korlátozhatjuk a veszteségeket kedvezőtlen időjárás esetében akkor sem, ha minden gépi eszköz rendelkezésre áll a széna betakarítására. Több szocialista mezőgazdasági üzem dolgozói értékes tapasztalatokat szereztek a réti széna, a lóhere s a lucerna silózásában, mégpedig azzal, hogy megfelelő tartósító eszközöket, például melaszt, silosilt és piroborkő-nátriumot használtak, mely utóbbi különösen a nagynyomású sajtológépekkel bálákba sajtolt lóhere silózására alkalmas. Hazánk kísérleti intézeteiben kipróbálták már a lucerna és más nehezen silózható takarmánynövények (füvek) melasz s egyéb tartósító eszközök nélküli silózásának néhány módszerét is. Az így nyert silőanyag a széna és a silőtakarmány kombinált tulajdonságaival rendelkezik. Száraz, kellemes a szaga, kevésbé savanyú és széna helyett is használható. E módszer alkalmazásával a nem teljesen száraz (természetesen romlatlan) széna is tartósítható. Az említett három tényezőt együtthatóan kell érvényre juttatnunk s ezzel egyidejűleg véget kell vetnünk a hagyományos késői szénabetakarításnak. A szénabetakarítást kellőképpen biztosítva, nem szabad a silókukoricáról sem megfeledkeznünk, amelynek négyzetes-fészkes vetését jelentős késedelemmel végzik. Emlékezzünk rá, hogy a kiegyensúlyozott etetés alapja a silótakarmány, amelynek mennyisége lényegesen nagyobb, minden más takarmánynál. Minden számos állatra 145 mázsa kiváló minőségű silótakarmányt és 10 mázsa jó minőségű szénát kell előkészíteni. Ez az alapja az új szarvasmarhatenyésztési technológiának. Hazánk valamennyi kerületében és járásában ezért jelenleg két közösen végrehajtott akcióra van szükség, amelyek keretében a silókukorica vetésének befejezésére és a széna betakarítása idejében történő elvégzésére kell irányítani a figyelmet. ANTONÍN KLEČKA akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia elnöke A VALÓSÁG TALAJÁN MIROSLAV RÝDL, a termékeny Ohre partján fekvő litoméricei járásbeli bohušovicei EFSZ elnöke, az Észak-Csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság képviselője, a kerületi vízgazdálkodási szakbizottság és a zöldség- és gyümölcstermesztő albizottság tagja, a zöldségtermesztés rajongója. Az EFSZ-ek V. országos kongresszusa határozatából is a legfigyelmesebben a zöldségtermesztés növelésére vonatkozó részt tanulmányozta. És itt mindjárt mondjuk meg, hogy a litoméricei járás a cseh kerületek egyik legjelentősebb zöldségtermesztő vidéke. Nemcsak az észak-, a nyugat- és közép-csehországi kerületeket látja el friss zöldséggel, hanem a járás konzervgyárait és mélyhűtő vállalatát is, vagyis a litoméricei nyersanyagból készült áru jóformán az .ország minden részében, sőt külföldön is elismerést hoz a járásnak. A bohušovicei EFSZ 308 hektár mezőgazdasági földterületéből 291 hektár a szántóföld. 72 hektáron, vagyis a legjobb szántóföldjük 25 százaiékán 25 különféle zöldséget termesztenek a spenóttól a zellerig. A 72 hektárból 30 hektáron évenként két — kora tavaszi és késő őszi — termést érnek el. A zöldséggel beültetett egy hektáron átlagban 250 métermázsa jó minőségű zöldséget termesztenek. Az átlagbevétel meghaladja a 11700 koronát hektáronként. A 1960. évi összbevételük a tervezett 3 millió koronával szemben elérte a 3 millió hatszázezret, a zöldségeladásból származó bevétel a tervezett 1 millió hétszázezerrel szemben elérte a kétmilliót. A föld termőképességéről vetésforgó alkalmazásával, az agrotechnikai szabályok betartásával, öntözési rendszer kiépítésével és hektáronként 7 köbméter komposzt készítésével, köztes növény ültetésével és zöldtrágyázással gondoskodnak. A zöldségtermesztés területe már nehezen növelhető, mert az alomszalma már így is kevés. Évelő takarmánynövényre — beleszámítva a silónak szánt kukoricát — a szántóföldnek csupán 20 százaléka jut. Ezért főleg a terméshozam növelésére és új munkamódszerek bevezetésére helyezik a fő súlyt. A tavalyi 145 vagon zöldséggel szemben az idén 175 vagon szállítására kötöttek szerződést. DE ADJUK ÄT A SZÓT RideJ elvtársnak: — Az V. kongresszus határozata után a zöldségtermesztés tartalékainak további feltárása foglalkoztat, hisz a zöldségnek különleges tápértéke miatt nagy jelentősége van a helyes táplálkozás szempontjából. Ezért akarnak tőlünk is egyre többet a felvásárló szervek. Igaz, hogy a járás földje alkalmas a zöldségtermesztésre, de évi átlagban — egyebek között — 305 000 kg zöldség termesztése nem könnyű feladat. És nemcsak a mennyiség a fontos. Egyre inkább előtérbe kerül a minőség és a bő választék az év legnagyobb részében. Mindennek a teljesítése persze körülményes feladat, mert EFSZ-ünk a kisüzemi termelésnek megfelelő állapotban vette át a földeket, méghozzá szétszórva a kataszter egész területén, ezen belül a összetételével most újszerű, célirányosabb elrendezésre van szükség. Mindez jelentős beruházást igényel, aminek a költsége csak fokozatosan, évek folyamán térül meg. Ennek az eljárásnak a helyességéről a szövetkezeti tagságot meg kell győznünk. Persze, ugyanakkor tekintettel kell lennünk a termőföld tulajdonságaira és lehetőségeinkre. Mindenben tudományosan megalapozott szakmabeli segítséget kapunk, s a megoldást a tartalékok feltárásában és kihasználásában látjuk. A tartalék a jobb munkaszervezésben, a föld jobb megművelésé,WAVrAV.V,V.V,V.,.

1 ben, a haladó agrotechnikai intézkedésekben, a gondosabb betakarításban, az áru osztályozásában, a szocialista munkaversenyben vagyis az emberekben rejlik. — Eddigi tapasztalataink feljogosítanak annak a feltételezésére, hogy ezután is az élenjárók között leszünk. A járásnak is ez a véleménye. Persze, sok függ attól, milyen rugalmasan dolgozik a felvásárlószerv, hogyan és mennyi szerves trágyáról, nevezetesen mennyi komposztról gondoskodunk. Számítunk természetesen főleg kombinált műtrágyával és korszerű gépekkel is, amit belterjes gazdálkodásunk megkövetel. — BIZONY NEM MEGY MINDEN SlMÁN. A szakosításról a kongresszuson is sok szó esett, de a szövetkezetek jelentős része viszolyog zöldségtermesztésre szerződést kötni, • mert ez a kérdés még nincs kompplex módon megoldva. A műtrágyakiutalásnál nincsenek mindig lekin tettel a zöldségtermesztés nagyobb szükségleteire. A magas fokú szakosítás ellenére a tartalékalap biztosításáról magunk gondoskodunk. — Nehézségeinktől eltekintve azt tapasztaljuk, hogy a zöldségtermesztés hasznot hajtó, csak nagyon fárasztó ága a mezőgazdasági terválfajok különböző | melésnek. A gépesítés színvonala komplikálva. Ezért még nem kielégítő. Nálunk például a szövetkezeti asszonyok évenként kézi csövekkel ültetnek el 2 millió palántát, éppen úgy, mint akár 30 évvel ezelőtt. 180 vagon termelt zöldség jelentős részét az időjárásra való tekintet nélkül a hátukon kell elhordaniuk. A gépek részint elavultak és azokból az új típusokból, melyek megkönnyítik a zöldségkultúra eddigi kézi megmunkálását és amelyeket a brnói árumintavásáron már láttunk — kevés van. Gondot okoz az öntözés is. Az utóbbi években alig változott az elosztócsőrendszer típusa, még talán súlyosabb lett és több munka van vele. Ezeknek a problémáknak a megoldása azért is oly sürgős, mert jóllehet a munkaegység értéke minden évben legalább 28 korona (a természetbenieken kívül), tagjaink tehát szépen keresnek, mégis gyakran kacsingatnak más foglalkozás után. KOMOLY FELADAT egy ilyen szakosított szövetkezet vezetése. Hanem a kisparaszti származású Rýdl elnök munkájában a pártszervezetre, a szövetkezet dolgozóira, az emberekre támaszkodik. Szívesen hallgattam Rýdl elvtárs tárgyilagos szavait és azzal a megnyugtató érzéssel búcsúztam el tőle, hogy igényes feladataik teljesítésére a bohušovicei szövetkezetesek alaposan felkészültek s komolyan gondolnak a szomszéd szövetkezetesekkel való egyesülésre, valamint a szilárd jutalmazás bevezetésére is. Szily Imre Ta nuljunk és vegyünk példát A LIPTOVSKÝ HRÄDOK-I EFSZ podturňai gazdaságának állatgondozói is versenyt indítottak a tejtermelés fokozásáért. A szövetkezet ennek eredményeképpen az év végéig 20 ezer literrel több tejet ad el a közellátásnak (Kocián - ČTK - felv.) utáni spartakiádokon teljes egészében kibontakozhatott. Dolgozóink ragyogó tömegfellépései az egész világot elkápráztatták. Az egyesített testnevelés sikereiről számos fénykép, kiváló sportolóink érmei, dijai tanúskodnak. E látványos kiálítás megtekintését melegen ajánljuk mindazoknak, akik Prágába készülnek a pártunk negyven éves útját bemutató jubileumi kiállítás meglátogatására. Az értékes, gazdag anyagot a kiállítás befejezése után az Állami Testnevelési Múzeum gyűjteményéhez csatolják, hogy a forradalmi testnevelési mozgalom történetéből a mai nemzedék is tanulhasson és példát vehessen róla. KIS ÉVA Dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja 40. évfordulója ünnepségeinek jegyében élnek. E dicső évfordulóval kapcsolatosan meg kell emlékeznünk a forradalmi testnevelési mozgalom szervezetének, a Föderatív Munkás Testnevelő Egyesületnek a jubileumáról is. Pártunk megalapításával ugyanis új korszak kezdődött a testnevelési mozgalom fejlődésében is. 1921. május 8-án alakult meg a marx-lenini eszmékhez hü proletár ifjúságot, tornászokat, sportolókat tömörítő Föderatív Munkás Testnevelő Egyesület (FDTJ), amely az e]ső köztársaság idején mindvégig harcos segítőtársa, támasza volt a kommunista pártnak. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség, az Iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Csehszlovák Társaság Prágában a Malá Strana-i Tyrš Házban az Állami Testnevelési Múzeum helyiséqeiben a párt és a munkás testnevelési mozgalom négy évtizedes jubileumi évfordulója alkalmából tanulságos s a maga nemében egyedülálló kiállítást rendezett. A látogató világos és átfogó képet nyer a forradalmi testnevelési mozgalom fejlődéséről 1890-től egészen napjainkig. A nagy gonddal és áttekintéssel összegyűjtött hétszáz kiállítási tárgy Ízléses elrendezésben ad számot a munkás testnevelési mozgalom kezdetéről a Csehszlovák Köztársaság megalakulása előtt, a FDTJ megalapításáról, a maninyi spartakiádról, a munkás testnevelés forradalmi útjáról a kapitalista uralom megszilárdítása idején, a II. spartadiád előkészítéséről, a munkás testnevelési mozgalom forradalmi tevékenységéről az egyre növekvő fasiszta terror alatt, a CSKP-t támogató harcáról, a demokráciáért, a köztársaság megvédéséért, végül is a testnevelési mozgalom fejlődéséről a felszabadulás után és a CSKP vezette szocialista testnevelés fellendüléséről. Történelmi jelentőségű fényképek, okmányok, dokumentumok bizonyítják, hogy pártunk milyen nagy fontosságot tulajdonított az FDTJ később FPT (Föderatív Proletár Testnevelés) munkájának. A legérdekesebbek közé tartozik Šmeral elvtárs cikke az egyesület lapjában, a Výboj, Spartacus, a magyar Roham, Predvoj és más marxista szellemben szerkesztett sajtótermékek példányai, az 1913-ból származó fénykép, amely a Szlovákiában elsőnek megalakult bratislavai munkás testnevelési egyesület tagjait ábrázolja, a Gottwald elvtárs aláírásával ellátott alapszabályzat fotokópiája, a nevelők vrútkyi iskolázásáról készült fénykép, amelyen Gottwald elvtárs is részt vett, Bacílek elvtárs fényképe a FDTJ műkedvelő csoportja Ragjai között. A fénykép a „Vádolunk" című antimilitarista színdarab próbáján készült. Pártunk V. kongresszusának határozata a munkás testnevelési mozgalom további tevékenységének is i irányt szabott. Idézzük a kiállításon j feltüntetett erre vonatkozó szakaszt: ! A munkás testnevelés mozgalomnak ' a kapitalista társadalom ellen foly- j tátott harcunk fontos részévé kell válnia. Valamennyi munkás tornászt és sportolót be kell vonni a háborús veszély és a fasizmus elleni harcban való gyakorlati részvételbe is. Nem egy dokumentum győz meg arról, hogy az FPT tevékenysége rendkívül kényelmetlen volt a burzsoáziának, tartottak tőlük, funkcionáriusaikat üldözték, munkájukat igyekeztek lehetetlenné tenni. A hosszú évekik tartó nehéz küzdelem meghozta gyümölcsét. A felszabadulás után testnevelésünk olyan sportolókat nevelt mint Emil Zátopek, minden idők legnagyobb sportolója, megtestesítője a legnemesebb tulajdonságokkal rendelkező kommunista embernek. Szocialista testnevelésünk forradalmi hagyományai megalapozójának, a maninyi spartakiádnak szelleme a felszabadulás A kiállítást felkeresik azok az elvtársak is, akik annak idején tevékeny részt vettek a forradalmi testnevelési mozgalom munkájában. Képünkön Jozef Matejka elvtárs, az FDTJ egyik alapítója, a CSTSZ Központi Bizottságának tagja érdeklődéssel lapozgat az egyik albumban. Dj SZÖ 5 * 1961. május 25. )