Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-20 / 139. szám, szombat

Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának fejlődéséről az 1956-1960. évi második ötéves tervben (Folytatás a 3. oldaról) Á légiforgalomban az áruszállítás két és félszerte növekedett. A vasúti forgalom továbbra Is a fő közlekedési ág. A második ötéves terv utolsó évében a vasút a nyilvános áruforgalom mintegy 60 százalékát bonyolította le és részaránya több mint kilenctizedét képezte a közforgalom általános teljesítményének (tonna-kilométerekben). A második ötéves terv első éveiben bizonyos fogyatékosságok mutatkoztak a vasúti forgalomban. Ezek a menetgrafikonok rossz teljesítésében, a nyersanyag, árú- és személyszállítás késésében nyilvánultak meg. A vasút nehezen birkózott meg a jelentős szállítási feladatokkal. A CSKP KB 1958. évi határozata után lényegesen megjavult a vasúti forgalom munkája, 1960 végén viszont ismét roszszabbodott. Az 1955—1960. években a következő szakaszokat villamosítottuk: Prága—

Česká Tŕebová— Olomouc — Hranice na Morave — Puchov — Žilina —Spišská Nová Ves — Markušovce; Ostl nad Labem — Všetaty — Lysá nad Labem — Nymburk — Kolín és próbaként megnyitottuk a Plzeň — Babín ipari váltóáramú villamosított szakaszt. 1960 végén összesen 860 kilométer vlllamosítotl vasútvonalunk volt. A második ötéves tervben 220 villanymozdonyt kapott a vasút. A második ötéves tervben 2 milliárd 746 millió fizető személy utazott, 1960-ban 581 millió. Átlag minden polgártársunk évente 43-szor utazott 33 km-nél nagyobb távolságra. A gépkocsiforgalom teljesítette, sot túl is szárnyalta a fö feladatokat. A Csehszlovák Gépkocsiforgalml Vállalat kocsiparkja 8339 új motoros teherjavltómüvel bővült. Oj teherautók alkalmazása folytán egy teherautó átlagos teherbíróképessége az 1955. évi 4,6 tonnáról 1960-ban 5,1 tonnára növekedett. A személyszállításban is túlteljesítette a fő feladatot, 1960-ban 1 milliárd 174 millió 400 ezer személyt, tehát 418 jjnlllló 216 ezerrel többet szállított, mint 1955-ben. Az autóbuszpark a második ötéves tervben 1624 autóbusszal és 1118 utánfutóval bővült. Az 1956—1960. években további 1165 útvonallal bővült az autóbuszhálózat, úgyhogy a második ötéves terv végén összesen 4219 útvonalunk volt, melyeknek hossza összesen 119 268 km-t tett kl. A folyami forgalomban túlteljesítettük a tervfeladatokat. A második ötéves tervben 15 és félmillió tonna árút szállítottunk és Így a folyami szállítás 25 százalékkal növekedett, a teljesítmény Népgazdasági beruházások (milliárd koronákban) pedig elérte a 8 milliárd 558 millió tonna-kilométert. A folyami hajózás keretében 11 és félmillió személyt szállítottunk. A tengerhajózás keretében »z ötéves terv éveiben vízrebocsátottuk a Dukla, Mier, Orava, Kladno, Ostrava, Orlík és Pionír csehszlovák tengerjáró hajókat, melyek összesen 53 239 brutto-reglsztertonnát képviselnek. Az ötéves tervben összesen 1 256 300 tonna árúszállítást bonyolított le tengeri szállításunk. 1960 végén 35 légivonalon repültek csehszlovák gépek. A légihálózatunk 1960 ban 43 071 kilométert tett ki. A belső hálózat 40 százalékkal, a külföldi hálózat 5,7-szerte bővült. 1960 ban 753 800 utas vette Igénybe léglforgalmunk szolgálatait. 1960-ban 1955-höz képest 2 és félszer annyi árút, összesen 15 304 tonnát szállítottunk repülőgépen. A távösszeköttetés teljesítette az ötéves tervben kitűzött feladatait. Megjavultak és bővültek a szolgálatok. A póstahlvatalok száma az 1955. évi 3819-ről 4725-re növekedett. A póstal távbeszélőállomások száma 662 ezerről 806 ezerre növekedett, ezenkívül további 210 ezer telefonállomás volt az előfizetők tulajdonában. Fokozódott a távbeszélőállomások automatizálása. A második ötéves tervben 14 televízlőadóállomást adtunk át rendeltetésének Jelenleg 9 fő és 6 segédadóállomás biztosítja a TV-műsor vételét állami területünk több mint négyötöd részén. Építkezés A második ötéves terv feladatul tűzte ki. hogy a népgazdasági beruházásokat 1960-ban 1955-höz képest 70 százalékkal kell növelni, ugyanakkor az állami beruházási építésnek el kell érnie a 60 százalékos növekedést. A beruházási épitkezés előirányzott növekedését az általános népgazdasági beruházásban 20. az állami beruházásban 26 százalékkal szárnyaltuk túl. Az 1955—1960. években 166 milliárd 800 millió korona összegű beruházást, tehát 64 milliárd 100 millió koronával többet eszközöltünk népgazdaságunkban, mint 1951—1955-ben. A sikerek ellenére fogyatékosságok is mutatkoztak a beruházási terv teljesítésében, főként az építés előirányzott szerkezetének be nem tartásában, a túl sok befejezetlen építkezésben, egyes építkezések elégtelen tervezeti előkészítésében és a fontos, úgynevezett központosított építkezések biztosításában. 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1960 1955-höz viszonyítva %-ban üsszberuházások 22,6 25,6 28,1 31,9 38,2 43 190,5 Ebben: épitőmunkák 15,3 16,9 18,2 19,8 24 26,5 173,7 gépek, berendezések, szerszámok és 12.1 14,2 16,5 225,3 leltári állomány 7,3 8,7 9,9 12.1 14,2 16,5 225,3 a gépek, berendezések, szerszámok és leltári tárgyak 35,2 38 37,3 38,4 részaránya %-ban 32,5 34,0 35,2 38 37,3 38,4 X A második ötéves tervben 157 milliárd korona értékű állóalapokat helyeztünk üzembe a népgazdaságban. Új erőmüvek, bányák, gép- és vegyiüzemek cementgyárak, közszükségleti és élelmiszeripari üzemek épültek, további gépekkel és mezőgazdasági építményekkel láttuk el a mezőgazdaságot, villamosítottuk a legfontosabb vasútvonalakat. A nép anyagi és kulturális színvonala további emelésének biztosítására új Iskolákat, művelődési és testnevelési intézményeket, egészégügyl intézeteket stb. építettünk. A második ötéves tervben 698 millió köbméter kapacitású víztárolók épültek és nagyrészben elkészült a legnagyobb csehszlovák duzzasztógát, az Őrlik. A második ötéves terv fontos feladata volt 330 ezer lakásegység átadása. Az 1956— 1960. években 326 ezer lakásegységet adtaunk át rendeltetésének. A terv részbeni nem teljesítését a családi házépítés feltételeinek be nem tartása okozta. 1959-ben új lakásépítési formákat vezettünk be: a szövetkezeti és vállalat! lakásépítést, melyek nagyon gyorsan elterjedtek. 1960 végén 653 lakásszövetkezetnek több mint 48 ezer tagja volt. A lakások átlagos nagysága 1956—1960-ban 38—40 négyzetméter között volt. A gazdasági együttműködés és a külkereskedelem A második ötéves tervben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi és fokozott népgazdaságfejlesztési feladatoknak és a nemzetközi szocialista munkamegosztás szilárdításának megfelelően fejlődött. Jelentősen túlteljesítettük a külkereskedelem előirányzott 48 százalékos növekedését. Az 1955 — 1960-évl külkereskedelmi forgalom a szokott árakban 68, az összehasonlítható árakban pedig az előzetes eredmények szerint körülbelül 80 százalékkal növekedett. A második ötéves terv éveiben a külkereskedelem gyorsabban és egyenletesebben fejlődött, mint az előző öt évben. Évi átlagnövekedése a? 1950— 1955-ös években 9, a második ötéves terv éveiben 11 százalékos volt. A külkereskedelem fejlődése a második ötéves tervben art bizonyltja, hogy a csehszlovák gazdaság sokkal jobban bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba Külkereskedelmi forgalmunk a Szovjetunióval 1955-höz képest 1960-ban a megszokott árakat tekintve 68 százalékkal volt nagvobb A Szovjetunió nyersanyag szállítmányaival és nagv teljesítőképességű gépeivel biztosítja iparunk és közélelmezésünk egyre növekvő Igényelnek kielégítését. Ezenkívül a Szovjetunió a csehszlovák gépipari termékek és nem élelmiszerjellegii közszükségleti cikkek fő vásárlója. A második ötéves tervben a tőkés ál I amokkái folytatott kereskedelmünk Is fejlődött. Forgalma 60 százalékkal nagyobbodott. A külkereskedeli'm szerkezetéhen a második ötéves terv folyamán kedvező változások történtek, amelyek fokozott mértékben elősegítették a termelés fejlődését. Háromszorosára növekedett a gépek és termelőberendezések behozatala, a fűtőanyag. ásványi nyersanyag és fémek behozatala pedig megkétszereződött A második ötéves terv utolsó évében a vegyipari cikkek behozatala Is jelentősen növekedett. A külkereskedelem fejlesztésén kívUI eredményesen fejlesztettük a műszaki együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival. Az életszínvonal emelkedése A második ötéves tervben az életszínvonal emelkedését egyrészt a gyors ütem, másrészt a szocialista formák elmélyülése jellemezte a dolgozók jólétének fokozódásában. A lakosság életszínvonalát a második ötéves tervben mindenekelőtt a névleges bérek emelésével, a közszükségleti cikkek érának leszállításával és a társadalmi fogyasztás bővítésével biztosítottuk. Több intézkedés történt a többgyermekes családok életszínvonalának emelésében, például a családi pótlékok rendezése, tankönyvek és tanszerek díjtalan juttatása, a gyermektextilcikkek és cipők árának leszállítása stb. A személyi fogyasztás előirányzott növekedését, a második ötéves tervben egyharmaddal túlteljesítettük. A személyi fogyasztás 1955-höz képest 1960-ban becslés szerint 36 százalékkal volt nagyobb. A második ötéves terv előirányozta, hogy a munkások és alkalmazottak számának 498 ezerrel, tehát 12 százalékkal kell növekednie a népgazdaságban. A tervezett növekedést túlszárnyaltuk és a valóságban a dolgozók száma 1960-ban 1955-höz képest 568 ezerrel, tehát 13,3 százalékkal növekedett. A második ötéves tervben 357 ezer szak- vagy tanonciskolát végzett szakmunkással gyarapodott a népgazdaság. A dolgozók névleges bérének rendszeres emelése és a lakosság megtakarításai a kiskereskedelmi árak többszöri leszállítása után kihatottak a kiskereskedelmi forgalom gyors növekedésére. A második ötéves tervben összesen n°<ízben szállítottuk le a kiskereskedelmi árakat, amelyek a legutóbbi 5 évben 9 százalékkal csökkentek. Ebből az élelmiszerek ára 8,7, az iparcikkek ára 9 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 1960-ban elérte a 102 milliárd koronát és 1955-höz viszonyítva öszszehasonlítható árakban 42,2 százalékkal növekedett. A szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma gyorsabban növekedett, mint az állami kereskedelemé. A lakosság reáljövedelmének magas színvonala és további emelkedése a második ötéves terv éveiben a kereslet és a fogyasztás átalakulásában és szerkezetében tükröződött vissza Ez a legszembetűnőbben az élelmiszerek részaránvának csökkenésében, viszont az Iparcikkek részarányának növekedésében, mindenekelőtt a hosszú tartamú fogyasztási cikkek eladásának növekedésében mutatkozott meg. A lakosság 1956. és 1960 között 841 ezer televíziós készüléket, 399 ezer hűtőszekrényt, 1 121 000 villanymosógépet, 312 ezer motorkerékpárt és 112 ezer autót vásárolt. A második ötéves terv folyamán jelentősen korszerűsítettük a kereskedelmi hálózatot. MegszUnetettük a kis- és nem megfelelő üzleteket, esetleg kibővítettük az üzlethelyiségeket, korszerű berendezéssel és hűtőberendezéssel láttuk el. A csomagolás higiéniájB is fokozódott. Cj eladási formákat vezettünk be, például az önkiszolgálást és az automatákat, ami megjavította és meggyorsította a vásárlók kiszolgálását. Ezenkívül félkészáru-üzleteket létesítettünk, melyek megkönynyltik a háztartásbeli nők munkáját 1960 végén az állandó kereskedelmi hálózatnak 71 757 elárusítóhelye volt, ebből 100 áruház. 196 félkészáruüzlet, 6273 önkiszolgáló volt. Az automaták száma a második ötéves terv végén elérte az 1112-t. A második ötéves tervben 1400 vendéglőközpont nyílt meg. Az élelmiszerfogyasztás általában kielégítő volt. Az egyes élelmiszerfajták közül csökkent a tej fogyasztása, viszont jelentősen növekedett a sajt és a vaj fogyasztása. A zsír és a növényi zsiradékok fogyasztása lasabban növekedett, mint a vajé. A második ötéves tervben az 1951— 1955-ös évekhez képest a gyümölcsfogyasztás 19 százalékkal volt nagyobb, a zöldségé viszont csökkent. Elégtelen volt a hüvelyesek eladása és fogyasztása. Az ötéves terv utolsó évében minden községben bevezettük a villanyáramot. így hazánk világviszonylatban vezető helyre került. 1960-ban 924 ezer fogyasztót láttunk el gázzal, tehát az öszszes háztartásoknak az egynegyedét. A második ötéves tervben kulturális és művelődési téren is további felemelkedést értünk el. A CSKP XI. kongresszusa a szocializmus felépítésének politikai és gazdasági feladataival egyetemben a kulturális forradalom befejezésének feladatait ls kitűzte. Az iskolaügy terén a nevelés és oktatás emelésének kérdéseire az iskola- és a gyakorlati élet szoros kapcsolatára, a dolgozók szakképzettségének fokozására összpontosult minden figyelem. A második ötéves tervben a 8-éves középiskola volt az általános műveltséget nyújtó alapiskolák típusa. 1959-ben megkezdtük az áttérést a 8-évesröl a 9-éves kötelező iskola látogatására. 1960-ban már 102 600 diák, tehát a 8. felmenő évfolyam végzett növendékeinek 51,8 százaléka látogatta a 9. osztályt. Az első 8 felmenő évfolyamban 1 846 000-ról 2 142 000-re növekedett a tanulók száma. Az általános műveltséget nyújtó iskolák tanítóinak száma a második ötéves tervben 32,1 százalékkal növekedett és elérte a 92 918-at. Az ötéves terv folyamán nem sikerült csökkenteni a több műszakban végzett tanítást. A dolgozók középiskoláin 1960-ban 5831-en tanultak, míg 1955-ben 7658-an. A szakiskolák tanulóinak száma 3,5 százalékkal növekedett. A lányok részaránya az 1955. évi 49.7 százalékról 1960-ban 50 százalékra növekedett. Az ipariskolákban a lányok részaránya az 1955. évi 15,1 százalékról 1960-ban 23,9 százalékra növekedett A főiskolai végzettségű szakemberek növekvő szükséglete megkövetelte, hogy új fakultások létesüljenek a műszaki főiskolák mellett és új főiskolákat alapítsunk egyes nagyobb ipari és gazdasági központokban. A 9-éves általános iskolák tanítói képzésének átszervezése során 1959-ben 20 pedagógiai intézet, mint új típusú főiskola létesült. Növekedett a főiskolák levelező hallgatóinak száma: a műszaki irányzatú főiskolákon 51,7, az egyetemi jellegű főiskolákon 80,3 százalékkal. A főiskolai hallgatók egyharmadrésze 1960-ban foglalkozása mellett tanult. A második ötéves tervben bővült a kulturális és népművelési intézmények hálózata. Nyolc színházi igazgatóság és 10 állandó színpad, 88 állami mozi és 3364 kisebb mozi létesült a népművelési klubok mellett. Az ötéves terv éveiben 62 millió 700 ezer látogatója volt a színielőadásoknak. Ez azt jelenti, hogy évente átlag minden ember egy előadást tekintett meg. Az állami moziknak 907 millió, a népművelési klubok mozijainak 77 millió látogatójuk volt. Egy ember tehát évente 14—15 előadást nézett meg. 1955-höz képest 1960-ban 1419 könyvvel többet adtunk ki. A példányszámuk 1960-ban 2 millió 100 ezerrel volt nagyobb, mint 1955-ben. A második Ötéves terv Idején tovább bővült és javult az egészségvédelem. Csökkent a halandóság: 1955-ben ezer lakosra eső 9,6 halálesetről 1960-ban 9,2-re csökkent. A férfiak átlagéletkora, 0,8 évvel 67 évre, a nőké pedig 1,2 évvel 72,3 évre hosszabbodott 1959-ben. A kórházak hálózata a legutóbbi 5 évben 37 intézettel bővült, a férőhelyek száma pedig 11835el, tehát 13 százalékkal szaporodott, úgy hogy 1960 végén 243 kórházunk volt, 102 766 férőhellyel. 1960 végén 6053 orvosi állás volt a kórházakban, tehát 1955-höz képest lényegesen javult az állapot, mivel akkor 19 betegágy jutott egy orvosra, viszont 1966-ban már csak 17. 1960-ban betegbiztosítási illetékek és gyermekpótlékok címén 7 milliárd 682 millió koronát, tehát 44,1 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1955ben. Az egész ötéves tervben 34 milliárd 580 millió koronát fizettünk ki ezen a címen. Az előző évekhez képest lassabb volt a lakosság szaporodása. Míg az 1951—1955. években évente átlag 140 ezer volt a szaporodás, a második ötéves tervben az évi természetes szaporulat már csak 108 ezer volt. A cseh országrészek helyzete rosszabb mint Szlovákiáé. Szlovákia fejlődése Szlovákia gazdasága a második ötéves terv éveiben az egész népgazdaság fejlődésével összhangban gyarapodott. Az Iparosítás tovább emelte Szlovákia gazdasági színvonalát, és a cseh országrészek fejlődéséhez képest előirányzott gyorsabb ütem tervének teljesítésével jelentős lépést tettünk a cseh és a szlovák országrészek gazdasági és kulturális színvonalának kiegyenlítésére. Az ipari termelés gyors növekedését túlnyomórészt a munka termelékenységének növekedése biztosította. A munkatermelékenység fokozódása feltételeket teremtett az összes ágak dolgozói bérének emelésére, valamint a 46 órás munkahét bevezetésére. Harmincnyolc új üzem építésével és 42 korszerűsítésével párhuzamosan gyorsan növekedett az ipari dolgozók száma. Különösen a szakképzett munkaerők biztosításában nyilvánult meg a csehek és a szlovákok egysége és testvérisége, amikor a mezőgazdaságban felszabadult dolgozók százai tanultak bea csehországi üzemekben, ezenkívül cseh szakemberek kiküldésével segítséget kapott Szlovákia Ipara. A beruházási építés a meglevő kapacitások jobb kihasználása és a munkatermelékenység növekedése lehetővé tette az ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítését és túlteljesítését. Szlovákia ipari termelése a második ötéves tervben 1955-höz képest 90 százalékkal növekedett, az össztermelés növekedésének évi átlagüteme pedig 13,6 százalék volt. Szlovákia össztermelésének növekedése százalékokban 1955 1956 1957 1958 1959 1960 (1955 — 100) 100 111 126 143 163 190 ebből: A-csoport 100 112 127 147 172 203 B-csoport 100 110 125 139 152 175 155,9 százalékkal 57,7 i* 90,3 i» 173,1 ii 133,2 ii 118,5 60 •i 68,5 ii 94,7 »• 50,2 ii Míg Szlovákia iparának részaránya az országos termelésben 1955-ben 16,1 volt, 1960-ban már 18,4 százalékra növekedett. A termelőeszközök termelése gyorsabban növekedett, mint a közszükségleti cikkeké, növekedett az A-csoport részaránya Szlovákia ipari termelésében. Az ipar ágazati szerkezete is megváltozott. 1957— 1960. években az élelmiszeripar megszűnt a legnagyobb Iparág lenni, helyét a gép- és fémmegmunkáló ipar vette át. A fő iparágak termelése 1955 és 1960 között a következőképpen növekedett: Fűtőanyaglpar energetika kohászat vegyipar gépipar építőanyaglpar textilipar készruhagyártás bor-, cipó és szőrmeipar élelmiszeripar Az ötéves terv éveiben emelkedett a dolgozók és munkások bére. A dolgozók átlagbére 13 százalékkal emelkedett és 1960-ban 1374 korona volt, a munkások átlagbére 12 százalékkal emelkedett és 1337 korona volt. A munka termelékenysége 39 százalékkal növekedett és előnye volt a bérek emelkedésével szemben. A mezőgazdasági termelés növekedése a cseh országrészekhez hasonlóan Szlovákiában is lemaradt, s a tervfeladatokat nem teljesítettük. A mezőgazdasági össztermelés az ötéves tervben mintegy 17 százalékai növekedett. A második világháború előtti színvonalat tekintve 1960-ban 43 százalékkal volt nagyobb a mezőgazdasági termelés. Szlovákia mezőgazdasági termelése gyorsabban növekedett, mint a cseh országrészeké és intenzitása tovább közeledett a cseh országrészek színvonalához. A második ötéves terv éveiben • mezőgazdasági földterületek 7000 hektárral, a szántóterületek 19 ezer hektárral bővültek. Az 1955. évi állapothoz képest több mint 13 ezerrel növekedett a traktorok, 835-el a gabonakombájnok száma, a silókombájnok száma pedig elérte a 2636-ot stb. Szlovákia mezőgazdaságának szocializálása egyes hegyvidéki járások kivételével lényegében befejeződött. A szocialista szektor részaránya a mezőgazdasági földeken 38,9 százalékról 80,5 százalékra, a szántóterületeken 40,8 százalékról 84,3 százalékra növekedett. Az EFSZ-ek száma az 1955. évi 1486-ról 1960-ban 2683-ra, a szövetkezetesek száma pedig 111821-ről 327 381-re emelkedett. 1960. július 1-én Szlovákiában 96 állami gazdaséq működött, átlag 1ÍK hektár mezőgazdtsági földön. Az erdőgazdaság Szlovákia gazdaságának fontos részét képezi. Az erdők 1950-hez képest 4 és fél ezer hektárral bővültek és területük 1960 végén elérte az 1 791 000 hektárt. Szlovákia gazdasági fejlődése szempontjából döntő jelentősége volt az állami beruházásoknak. A beruházások 1955-höz képest 77 százalékkal voltak nagyobbak, és a második ötéves terv éveiben összesesn 49 milliárd 200 millió koronát ruháztunk be Szlovákia gazdaságába. Az állami beruházás keretében 36 milliárd 600 millió koronát ruháztunk be, ebből 16 milliárd 200 milliót iparba, 9 milliárdot a mezőgazdaságba, 3 milliárd 3000 milliót Iskola- és egészségügyi intézményekbe, 10 milliárd 600 milliót a lakásépítésbe. A gazdaság ágazataiban 49 miliárd 700 millió korona értékű állóalapot helyeztünk üzembe. 3630 tantermet adtunk át rendeltetésének az általános műveltséget nyújtó iskolákban, 1170 férőhelyet a kórházakban és gyógyintézetekben. Az állami, vállalati és szövetkezeti lakásépítés keretében 55 ezer lakást adtunk át, a magánépltkezés keretében pedig 80 ezer lakás épült. A gazdaság fejlesztésében elért sikerek alapján a lakosság anyagi és kulturális színvonala ls emelkedett. A szocialista szektor dolgozóinak száma (EFSZ-ek nélkUl) 1955-höz viszonyítva 136 ezerrel növekedett, 1960 végén már 1 080 000 személy, köztük 368 ezer nő volt állásban. Egy dolgozó átlag havibére 1960-ban elérte az 1310 koronát, tehát 178 koronával több volt, mint 1955-ben, azaz 15,7 százalékkal növekedett. A második ötéves terv folyamán befejeztük a szlovákiai községek villamosítását. A vlzvezetékhálózat hossza 64,4 százalékkal nagyobbodott, a csatornahálózat hossza pedig 41,2 százalékkal. 1960 végén Szlovákiában 84 061 televíziós készülék és 669 031 rádiótulajdonos volt. Az állandó színpadok száma 14-ről 19-re növekedett. A színielőadásokat évente átlag több mint 2 millió néző tekintette meg. 1960 végén 1031 állami mozi működött, és előadásaikat évente átlag 40 millió 300 ezer néző látogatta. Az ötéves terv utolsó évében összesen 731 293 tanuló látogatta az általános műveltséget nyújtó iskolák 24 068 osztályát. A tanulók száma 1955höz képest 25,3 százalékkal növekedett. A főiskolák 33 fakultására 1960—1961 tanévben 20 298 rendes hallgató iratkozott be. 1955—1956-os tanévhez képest számuk 42,8 százalékkal volt nagyobb. Fokozódott az egészségvédelem. Állandóan csökkent az egy orvosra eső lakosok száma. Az ötéves terv végén 648 lakos jutott egy orvosra. A nőről és a gyermekről való gondoskodás, s a megfelelő Intézmények, valamint a kórházak, bölcsődék és napközi otthonok férőhelyei számának további növekedésében nyilvánult meg. Az egészségügyi Intézményekben született gyermekek részaránya az 1955. évi 58,6-ról 1960-ban 86,9 százalékra növekedett. Ugyanekkor ezer élve született gyermek közül egy évnél kisebb korban csak 28,6 gyermek halt meg, azzal szemben, hogy 1955ben 44,3. A szociális gondozást nyújtó Intézmények férőhelyei kétharmaddal bővültek. Hatékony gyógyászati eszközök elterjedése következtében jelentős sikereket értünk el a tüdőbetegek elhalálozásénak csökkentésében, a különféle ragályos betegségek, a gyermekbetegségek és főként a halálesetek csökkentésében. Szlovákia lakossága az öt év alatt 260 ezerrel emelkedett, tehát 1960 végén Szlovákiának 4 millió 16 ezer lakosa volt. Szlovákia szocialista Iparosítása a Csehszlovák Szocialista Köztársaság általános népgazdasági fejlődésének szerves részeként valósult meg. Az Iparosítás alapja a cseh országrészek fejlett termelési-műszaki bázisa, melv lehetővé teszi Szlovákia beruházási építkezésének kibontakozását és ugyanakkor lakossága anyagi és kulturális színvonalának emelését. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL ťj.T S7ÍF 4 * 19B1. tnáius 20.