Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-16 / 105. szám, vasárnap

A CSKP Központi Bizottságának határozata a vasúti közlekedés továbbfejlesztésének biztosításáról Valamennyi dolgozó együttes igyekezetével, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezeté­sével hazánkban felépítettük az új szocialista társadalmat. Most minden törekvésünk szo­cialista társadalmunk tökéletesítésére, fej­lesztésére irányul. A népgazdaság 1961—1965­ös harmadik ötéves fejlesztési terve feladatul tűzi ki a fejlett szocialista társadalom fel­építését, s e feladatok teljesítésével megte­remtjük a kommunizmus építésébe való fo­kozatos áttérés feltételeit. A fejlett szocia­lista társadalom építésében és a kommuniz­musba való átmenethez szükséges erők fel­halmozásában nagyon fontos szerepet tölt be a közlekedésügy. A közlekedés az ipar és a kereskedelem valamennyi ágazata termelési folyamatának folytatója és a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások fejlesztésének fontos tényezője. A közlekedésügy tartja fenn a kapcsolatot az ipari központok és az ország többi területe, a város és a falu, a termelők és a fogyasz­tók, köztársaságunk és a külföld között. Országunkban rohamosan fejlődnek a külön­böző közlekedési ágak. A személyszállító au­tóbuszforgalom hazánkban olyan fejlettséget ért el, mint kevés más országban, s állan­dóan tovább tökéletesítjük. Viszonylag magas fejlettségi fokot ért el az egyéni személy­forgalom — személygépkocsikkal és egynyomú járművekkel, motorkerékpárokkal, robogókkal és mopedekkel. Rohamosan fejlődik a belföldi és távolsági légiközlekedés is. A népgazdaság fejlesztésére egyre inkább kihasználjuk a ví­ziközlekedést is. A közlekedés különböző fajtái közül Cseh­szlovákiában a legnagyobb jelentőségű a vas­úti közlekedés. Vasutasaink munkában edzett, gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező „kék hadserege", kiterjedt vasúti hálózatunk, hatalmas fejlett­ségű vasúti gépparkunk a szén, az érc, a koksz, építőanyagok, fa, mezőgazdasági ter­mények, közszükségleti cikkek és egyéb áru­fajták tízmillió tonnáit juttatja el gyorsan és gazdaságosan rendeltetési helyére. A vas­út biztosltja kiterjedt áru- és nyersanyag kivitelünket s behozatalunkat, amely szorosan összefügg népgazdaságunk fejlődésével, a Csehszlovákia és a többi szocialista állam gaz­dasági együttműködésének elmélyítésével, a világ különböző országaival folytatott külke­reskedelmünk állandó növekedésével. Köztár­saságunk földrajzi helyzetéből következik va­sútvonalaink ama feladata, hogy biztosítsa a szomszédos államokból területünkön át irányuló viszonylag nagy átmenő áruforgal­mat. A vasút napról-napra a dolgozók száz­I. ezreit szállítja munkahelyükre és a munka­helyről haza, s tekintettel arra, hogy üze­meinkben növelik a műszakok számát és fokozatosan lerövidítik a munkaidőt, a dol­gozók mind nagyobb igényeket támasztanak a szállítás gyorsaságával, kultúrájával és biz­tonságával szemben. Ezzel egyidejűleg a vas­útnak ki kell elégítenie az idegenforgalom követelményeit, amelyek a jövőben rohamo­san növekednek, minthogy ebben is kifeje­zésre jut a fejlett szocialista társadalom tag­jainak emelkedő életszínvonala. A harmadik ötéves terv előirányzata szerint 1965-ben a vasút 630 millió személyt szállít majd. A fejlett szocialista társadalom felvirágzá­sával és a kommunizmusba való átmenet fel­tételeinek megteremtésével kapcsolatban a vasúti közlekedés jelentősége egyáltalán nem csökken, ellenkezőleg, tovább nő. Arra szá­mítunk, hogy 1980-ban vasútvonalainkon leg­alább 512 millió tonna terhet szállítunk, és a szállítások elérik a 115 milliárd tarifa-ton­nakilométer teljesítményt. 1970-ig további ezer kilométer hosszúságú vasútvonalakon vezetik be az autóblokkot, s 1975-ig majd­nem egész vasúti hálózatunkon biztosítjuk a vonatok önműködő fékezését. A vasúti köz­lekedésnek mélyrehatón meg kell változnia, hogy teljesíthesse azokat a feladatokat, ame­lyeket a népgazdaság fellendülése, a kultúra felvirágzása és egész társadalmunk fejlődése ró rá. Az új vasúti technika a növekvő szál­lítási feladatokkal együtt megköveteli, hogy a vasúti közlekedés egészének technológiája, szervezete és irányítása minőségi változáso­kon menjen keresztül. Ez nagy igényeket tá­maszt az emberek szakképzettségével szem­ben. Megszűnik számos, eddigi hagyományos, fárasztó és veszedelmes munkát igénylő fog­lalkozás, s ezzel szemben új foglalkozási ágak keletkeznek, amelyek megkívánják a bo­nyolult műszaki berendezések tökéletes isme­retét és kezelését. A vasutasok munkájának kultúrája ezzel sokkal magasabb színvonalra emelkedik. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága abból az elvből indul ki, hogy elsősorban azokat a problémákat kell megoldani, amelyek döntő fontosságúak a tár­sadalom, a népgazdaság és a nép életének fejlődése szempontjából. Ezért nagy súlyt he­lyez a vasút problémáinak megoldására, hogy közlekedési rendszerünk legfontosabb lánc­szeme ne fékezze, hanem ellenkezőleg, meg­bízhatóan elősegítse a fejlett szocialista tár­sadalom építésére, a kommunizmusba való fokozatos átmenethez szükséges érők felhal­mozására irányuló igyekezetünket. II. A VASUTAK FELSZERELÉSE, JELENLEGI HELYZETE ÉS MŰSZAKI FEJLŐDÉSE A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Vasúti közlekedésünk átépítésének példa­képéül szolgáljon a Szovjetunió szocialista vasúti közlekedése, a mi viszonyainkhoz al­kalmazva, amelynek jellemző vonásai: hatal­mas közlekedési áramlatok megbízható és veszélytelen lebonyolítása, a teherszállító ak­ciók összpontosításának nagy foka és teljes gépesítése, nehéz és gyors vonatszerelvények közlekedése a legkorszerűbb technika alkal­mazásával, a munkatermelékenység gyors növekedése és a szállítási önköltségek szün­telen csökkentése. A vasúti közlekedés műszaki felújítását már a második ötéves terv végén megkezd­tük. Alapjai benne foglaltatnak a harmadik ötéves tervben, amely a műszaki fejlesztés területén a következő alapvető célokat tűz­te ki: 1965-ig a gőzös vontatást a szállítási teljesít­mény kereken 25 százalékára korlátozzuk. a rendező állomásokon vezessük be a munkák megfelelő gépesítését, a közlekedés biztosításának fokozatos automatizálását; gépesítsük a rakodás és kirakodás kereken 90 százalékát. E célkitűzések biztosítására 1965-ig: további 1044 kilométer hosszúságú vasútvonalat villamosítunk; a vagonparkot korszerűsítjük és új négytengelyes nagy teljesítőképességű kocsikkal egészítjük ki, hogy ezek a kocsik 1965-ig az egész tehervagonpark 30 százalékát tegyék ki; a fővonalak 11 legfontosabb rendező állomását felszerelik tökéletes osztályozó és hírközlő beren­dezésekkel, a Česká Tŕebová-I gurító dombon tel­jesen automatizálják a munkát; a rakodó munkákat ötszáz állomáson teljesen gé­pesítik, az általánosan használt vonalakon gépesítik a rakodó munkák 80 százalékát, az üzemi bekötő vonalakon a rakodó munkák 90—95 százalékát; a fő vontatást önműködő pályabiztosító berende­zéssel, önműködő vonatmegállítókkal szerelik fel és biztosítják a diszpécserek rádió-összeköttetését a mozdonyvezetőkkel; 4100 km hosszúságban szerelik fel a megfelelő vasútvonalakat önműködő vonat-pontmegállitó be­rendezéssel; 126 állomást szerelnek fel közvetítő-biztosító beren­dezéssel, 25 állomáson gondoskodnak arról, hogy az állomás menetirányítója rádió-összeköttetésben álljon a tolató mozdonyokkal, s bevezetik az ipari televízió alkalmazását; a vasútvonalak karbantartási és fő javítási mun­kálatait 80 százalékban gépesítik; a vasútvonalak 54 százalékán biztosítják a 20 tonnás, sőt nagyobb tengelynyomás lehetőségét, s az összes vasútvonalak 59 százalékán, elsősorban a legfontosabb vonalakon érintkezésmentesen hegesz­tik össze a síneket. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a vas­úti közlekedés műszaki fejlesztése alapvető fel­adatainak elvégzésével egyidejűleg a harmadik öt­éves tervben meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a vasút műszaki felújításában a következő célokat érhessük el: 1968-ig szüntessük meg a gőzös vontatást, s tel­jes egészében villamos- és Diesel-motoros vonta­tással helyettesítsük; 1970-ig érjük el, hogy a vagonpark túlnyomó­részt új szerkezetű, nagy teljesítőképességű ko­csikból álljon, s ezzel kapcsolatban végezzük el a szükséges munkákat ahhoz, hogy a vasúti pályák elviseljék a megfelelő tengelynyomást; 1970 végéig a legfontosabb állomásokon végezzék el a menetirányítás komplex gépesítését; 1967-ig teljes egészében automatizálják a fő von­tatás biztosító technikáját. A vasúti közlekedés műszaki felújítását a beru­házási építkezések előkészítése és végrehajtása során teljes mértékben biztosítani kell. A Központi Bizottság kénytelen komolyan megbírálni a vasúti építkezések terv előkészítésének eddigi módszerét és az építkezések kevéssé hatékony módját. E té­ren alapvető fordulatot kell elérni, hogy a vasút előtt az ötéves tervben álló feladatokat, valamint a távlati feladatokat jól, idejében és hatékonyan elvégezzék. Le kell szögezni, hogy a második ötéves tervet a beruházási építkezések szakaszán nem teljesí­tették, a beruházásra fordított anyagi eszközöket nem használták ki mindig kellőképpen, elsősorban az alapvető koncepciók tisztázatlansága miatt, ami természetesen hatással volt a tervezési előkészítés minőségére és mennyiségére, s kifejezésre jutott egyes építkezési szakaszok egybehangolatlanságá­ban és felaprózottságában is. Ez fölöslegesen fé­kezte és meghosszabbította az építkezési munkála­tokat. A harmadik ötéves tervben sok milliárd koronát fordítunk a vasúti közlekedés beruházási építkezé­seire, amelyek teljes mértékben biztosítják a mű­szaki felújítás kitűzött céljainak elérését. A har­madik ötéves tervben a vasúti beruházások összege 43 százalékkal haladja meg a második ötéves terv­ben elért eredményeket. Emellett nagyobb összeget fordítanak a vasútvonalak villamosítására. A de­centralizált építkezések keretében kereken 200 mil­lió koronát fordítanak szociális berendezések épí­tésére. Nagy, de teljesíthető feladatok ezek, a vasúti közlekedés fejlesztésének szempontjából múlhatatlanul szükségesek, ezért végrehajtásuk so­rán gyökeres fordulatot kell elérni a vasúti közle­kedés új technikájának bevezetésévél kapcsolatban tanúsított magatartásban, mégpedig nemcsak a vasúti dolgozóknál, hanem azoknál a dolgozóknál Is, akik e berendezéseket gyártják és szállítják. A villamosítást tekintsük továbbra is a vas­úti közlekedés alapvető fejlődési irányának. A Diesel-motoros vontatásban lássunk kiegé­szítő lehetőséget. A szénszállítások korlá­tozására vezessük be ezt fokozatosan az ál­lam keleti részétől a nyugati részekig, al­kalmazzuk továbbá az állomási tolatásokban, főleg a nagyvárosokban, hogy csökkentsük a levegő szennyezését. Elvből lássunk el kor­szerű vontató mozdonyokkal egész pályasza­kaszokat. A villamosítás területén követke­zetesen vegyük számításba a nehéz- és gyors­vonatszerelvények indítását, s mielőbb szün­tessük meg a villamosított pályaszakaszok egyes részeinek teljesítményi aránytalansá­gait. A harmadik ötéves terv második felé­ben a vasútvonalak villamosításában térjünk át az ipari rézgésszámú váltóáram használa­tára, s addig oldjuk meg azoknak az átmenő állomásoknak a technológiáját, amelyek az egyen- és váltóáramú szakaszokat összekap­csolják. Gyorsítsuk meg a transzformátorok automatikus távszabályozásának bevezetését. Az új technika bevezetésével és fejleszté­sével kapcsolatban gondoskodjunk arról, hogy minél jobban takarékoskodjunk a fémekkel, főleg a színes fémekkel, elsősorban azzal, hogy a vörösréz-vezetékeket alumínium­acélvezetékekkel helyettesítsük. A javító műhelyekben fokozzuk a munka minőségét és termelékenységét azzal, hogy bevezetjük a gépesítést, később a vagonpark és gépi berendezések félautomata javító mű­helyeit. Idejében tisztázzuk azokat a problémákat, amelyek összefüggnek azzal, hogy műszakilag és szervezetileg vagonparkunkat önműködő kapcsoló berendezésekkel lássuk el. Gyökeresen meg kel! változtatni az utazás kultúrájának fokozásával kapcsolatban elfog­lalt álláspontot: korszerűsítsük a személyko­csiparkot, gépesítsük a vonatszerelvények tisztítását, automatizáljuk a jegykiadást és az utazóközönség tájékoztatását. A legnagyobb felelősségtudattal fogjunk hozzá a személyszállító villamosvasütak fej­lesztéséhez, az űj típusú villamoskocsik üzembehelyezésétől függ, hogy a harmadik ötéves tervben Prága körzetében, később a többi nagy ipari központban megoldjuk a kül­városi közlekedés problémáját. E feladatok biztosítása megkívánja, hogy megszüntessük az eddigi hibákat és fogya­tékosságokat, amelyek a vasúti közlekedés új technikájának bevezetése, a beruházások előkészítésének és megvalósításának biztosí­tása, valamint üzembehelyezése terén tapasz­talhatók. Ezért szükségesnek mutatkozik: Biztosítsuk a műszaki fejlesztés komplex irányí­tását és biztosítását, a kutatástól kezdve a beru­házási építkezések végrehajtáséig és a beruházások üzembehelyezéséig. Teljes mértékben használjuk fel a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország kutató- és fej­lesztési munkájának eredményeit, s ezzel tegyük lehetővé, hogy tudományos kutatásunk munkáját a megoldatlan, fontos problémákra összpontosítsuk. Ezzel lehetővé válik, hogy megoldjuk a vasúti köz­lekedés távlati, műszaki, fejlesztési, valamint köz­lekedési és gazdasági kérdéseit, s ezzel a kutatás és fejlesztés kellő időelőnyre tegyen szert; ezúton elérjük, hogy az új technikát céltudatosan vezessék be, s így biztosítsák a fejlesztés átfogó, kölcsö­nösen arányos jellegét, elsősorban egész pályasza­kaszok teljesítőképességének szempontjából. A beruházási építkezések területén biztosítsuk az előkészítés és a szervezés időelőnyét. Fokozzuk a tervező vállalatok teljesítőképességét azzal, hogy következetesen ismétlődő és típusterveket, illetve elemeket alkalmazunk és egyszerűsítjük az építke­zések tervdokumentációját. E célból gyorsítsuk meg, mélyítsük el és bővítsük kí a szakmai tipizálás munkáját, amely a tervezés és ezzel az építés egyszerűsítésének, gazdaságosabbá tételének az eszköze. Következetesen határozzák meg a Közlekedési és Távösszeköttetési Minisztérium egyes részlegeinek, a különböző tervező intézményeknek és az invesz­torok szervezeteinek illetékességét és felelősségét, hogy ugyanazokat a feladatokat ne oldják meg egyszerre több helyütt is, hogy már a tervekben biztosítsák az új technika következetes alkalmazá­sát, hogy gondoskodjanak a tervező ellenőrző mun­kájáról a legfontosabb építkezéseken. Mélyítsék el és bővítsék ki a minisztérium gaz­dasági-műszaki részlegének munkáját, amely a kül­földön elért eredmények értékelésére támaszkodva biztosítja a beruházási tervek műszaki-gazdasági alapjait, s egyben már csírájában garantálja a be­ruházási tervek haladó, korszerű és gazdaságos jellegét. 1961 végéig az építkezések fajtái szerint egészítsék ki a megállapított műszaki és gazdasági mutató számok összességét, s ezzel tűzzék ki a beruházási építkezések gazdasági hatékonyságának mércéjét. A felhasznált beruházási összegek hatékonyságá­nak fokozására legyenek igényesebbek a tervek megítélésénél és jóváhagyásánál, szüntessék meg e munka formális jellegét és irányítsák a tervezés munkáját már a tervek kidolgozása során; e célból biztosítsák a tervező irodák, valamint a beruházó szervezetek megerősítését szakképzett, jó káde­rekkel. A beruházási összegeket és az építőipari vállala­tok kapacitását összpontosítsák a döntő fontosságú akciókra, ezzel csökkentsék a befejezetlen építke­zések számát, rövidítsék le a létesítmények üzem­behelyezésének határidejét, és hangolják egybe az állomások és a pályatestek teljesítőképességét. Mielőtt a vasútvonalakat új technikai berendezések­kel látnák el, megfelelő időelőnnyel gondoskodja­nak a szükséges javítási munkálatok elvégzéséről a pályatesteken és az állomásokon, sürgősen építsék fel' a vasútvonal és az országút szintfeletti vagy szintalatti kereszteződéseit, s e munkák során teljes mértékben használják fel a tipizált és elő­gyártott elemeket. Tartsák be az Építészeti Minisztérium és a Köz­lekedésügyi Minisztérium szakosított építő szer­vezeteinek célszerű munkamegosztását olyképpen, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium építő szerveze­tei kizárólag decentralizált építkezéseken dolgozza­nak, s a központilag irányított építkezések közül csak azokat a szakaszokat végezzék el, amelyeket a vasúti közlekedéstől függően kell végrehajtani. Ezzel kapcsolatban törekedjenek arra, hogy minél jobban kihasználják a gépi berendezéseket, fokoz­zák a munka termelékenységét, lényegesen meg­javítsák és meggyorsítsák a beruházási építkezése­ket. Szervezzék meg a vagonokat, gépi berendezéseket, műszereket és közlekedési gyöngeáramú technikát gyártó vállalatok hathatós együttműködését az in­vesztorral és a fő tervező intézettel, hogy a tervezett és gyártott készülékek és berendezések megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak. A Központi Bizottság felhívja a nehéz.- és általá­nos gépipari miniszter figyelmét arra, hogy fele­lősek a vasúti jármüvek és berendezések jó elké­szítéséért és idejekoráni szállításáért, hisz ettől függ, hogy a közlekedésügy szakaszán az ötéves tervet a tervmegszobta mennyiségben határidőre teljesítsék. III. HASZNÁLJUNK FEL MINDEN ESZKÖZT ÉS ERŐT A VASUTAK MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRA A Központi Bizottság nagyra értékeli a vas­utasok áldozatos igyekezetét mindazoknak az igényes feladatoknak a megoldásánál, ame­lyeket a népgazdaság fejlesztése rótt a köz­lekedésügyre. A vasutasok tevékenyen részt vettek hazánkban a szocialista társadalom építésében, és munkájukkal jelentősen hoz­zájárultak a termelés növeléséhez, a kultúra fejlesztéséhez, a nép anyagi életszínvonalá­nak emeléséhez. A második ötéves terv során a vasúti áruszállítás közel 40 százalékkal emelkedett, vagyis 140 millióról 195 millió tonnára, a vasutak teljesítménye brutto tonna­kilométerekben közel 48 százalékkal nőtt, — 59,5 milliárdról 88 milliárd brutto tonna­kilométerre, öt év alatt 18 százalékkal emel­kedett a vonatszerelvények átlagos brutto súlya és elérte a 990,3 tonnát. A személy­szállítás ugyanakkor 583 millióról 641 millió utasra emelkedett. Vasutaink számos mutató­számot tekintve sikeresen versengenek a leg­fejlettebb tőkés államokkal. Az elért sikerek ellenére azonban sok igen komoly hiba és hiányosság tapasztalható fő­leg a vasúti közlekedés folyamatosságának és megbízhatóságának területén. Ezek a hibák, rendszerint az év utolsó hónapjaiban terme­lési kieséseket okoznak, fékezik a népgazda­ság fejlődését, és megnehezítik a dolgozók­nak, sőt maguknak a vasutasoknak a mun­káját is. A Központi Bizottság megállapítja, hogy ezeket az ismétlődő hiányosságokat és hibá­kat még mindig nem küszöbölték ki. A párt Központi Bizottsága 1954. évi, 1958. évi, majd 1961. január 17-1 határozataiban ismételten rámutatott e hibákra. Az említett határo­zatok továbbra is érvényesek, s a CSKP Köz­ponti Bizottsága határozottan megköveteli a vasút minden vezető dolgozójától, hogy té­továzás és habozás nélkül biztosítsák azok­nak az irányelveknek a következetes teljesí­tését, amelyek célja eltávolítani a vasutak munkája fejlődésének útjában álló akadá­lyokat. A vasúti közlekedés előtt álló összes fel­adat folyamatos megoldása érdekében hiány­talanul ki kell használnunk mindazokat a mű­szaki eszközöket, kapacitásokat és erőket, amelvekkel a vasutat elláttuk, illetve ellát­juk. Ezért a következő alapelvekből kell kiin­dulni: Javítsuk meg a vasúti közlekedés szer­vezetét és teremtsük meg tervszerűen a szükséges tartalékokat. Biztosítsuk a vontató áram célszerű elosz­tását az egész hálózatban. A villamosított fővonalakat teljes mértékben használjuk ki arra, hogy a legnagyobb terheket nehéz te­hervonatokkal szállítsuk rajtuk, a többi vo­natszerelvényt pedig a fennmaradó vasútvo­nalakra irányítsuk. Ezzel helyesen használ­juk ki a rendelkezésünkre álló kapacitásokat, s a fő vontatásban komplex tartalékokat szer­zünk, amelyek elérik a szállítási teljesítő­képesség legalább 10—15 százalékát. A szerelvények összeállításának új meg­szervezésével és szigorú betartásával növel­jük a nehéz-távolsági szerelvények számát, mégpedig mind a tömeges rakodóhelyekről, mind a fontos rendezőállomásokről. Egyide­jűleg teremtsük meg e szerelvények zavar­talan útjának feltételeit. 1961-ben biztosít­suk, hogy naponta legalább 185 távolsági ne­hézszerelvényt indítsanak útnak. A vonatközlekedés új grafikonjával kap­csolatban biztosítsuk a mozdonyok és vago­nok jobb kihasználását. 1961-ben érjük el, hogy a villanymozdonyok 505,6 km-t, a gőz­mozdonyok átlag 228,6 km-t tegyenek meg naponta, következetesen biztosítsuk a vago­nok forgalmi tervének teljesítését, ezzel kezdjük meg sikerrel a harmadik ötéves terv kitűzte feladatok teljesítését. Törekedjünk a vagonok rakodóterének tel­jes kihasználására, növeljük állandóan a vo­natszerelvények súlyát, csökkentsük lénye­gesen a kihasználatlan szerelvények számát, valamint a vagonok és mozdonyok üres fu­tását. 1961-ben érjük el, hogy az átmenő tehervonatok átlagos súlya 1462 tonna legyen. Valamennyi rendelkezésünkre álló eszköz jobb kihasználására, a szükséges tartalékok meg­teremtésére biztosítsuk a mozdonyok, vago­nok és egyéb berendezések műszaki állapo­tának lényeges megjavítását, jobb karbantar­tását azzal, hogy feltétlenül betartjuk a tech­nológiai előírásokat és az átvételnél emeljük a műszaki ellenőrzés színvonalát. 1961-ben csökkentsük 13,3 százalékra a javításban lévő mozdonyok és 4,8 százalékra a javításban lévő tehervagonok számát. Lényegesen ja­vítsuk meg a pályatestek és egyéb, főleg biztonsági berendezések karbantartását. Ezeket az irányelveket biztosítsuk azonnal és maradéktalanul érvényesítsük őket a vas­úti közlekedés 1961-1962. évi grafikonjában. A vasúti közlekedés irányításának megjavítására a Központi Bizottság megköveteli, hogy jelentősen emeljék a vasutak munkájának színvonalát, és to­vább javítsák a munka szervezését. Mindez jól. megfontolt és gondosan kipróbált Intézkedések alapján történjék, a • vasutak folyamatban levő mü­(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1-96L április 19.

Next

/
Thumbnails
Contents