Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-16 / 105. szám, vasárnap

A CSKP Központi Bizottságának határozata a vasúti közlekedés továbbfejlesztésének biztosításáról Valamennyi dolgozó együttes igyekezetével, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével hazánkban felépítettük az új szocialista társadalmat. Most minden törekvésünk szocialista társadalmunk tökéletesítésére, fejlesztésére irányul. A népgazdaság 1961—1965ös harmadik ötéves fejlesztési terve feladatul tűzi ki a fejlett szocialista társadalom felépítését, s e feladatok teljesítésével megteremtjük a kommunizmus építésébe való fokozatos áttérés feltételeit. A fejlett szocialista társadalom építésében és a kommunizmusba való átmenethez szükséges erők felhalmozásában nagyon fontos szerepet tölt be a közlekedésügy. A közlekedés az ipar és a kereskedelem valamennyi ágazata termelési folyamatának folytatója és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésének fontos tényezője. A közlekedésügy tartja fenn a kapcsolatot az ipari központok és az ország többi területe, a város és a falu, a termelők és a fogyasztók, köztársaságunk és a külföld között. Országunkban rohamosan fejlődnek a különböző közlekedési ágak. A személyszállító autóbuszforgalom hazánkban olyan fejlettséget ért el, mint kevés más országban, s állandóan tovább tökéletesítjük. Viszonylag magas fejlettségi fokot ért el az egyéni személyforgalom — személygépkocsikkal és egynyomú járművekkel, motorkerékpárokkal, robogókkal és mopedekkel. Rohamosan fejlődik a belföldi és távolsági légiközlekedés is. A népgazdaság fejlesztésére egyre inkább kihasználjuk a víziközlekedést is. A közlekedés különböző fajtái közül Csehszlovákiában a legnagyobb jelentőségű a vasúti közlekedés. Vasutasaink munkában edzett, gazdag tapasztalatokkal rendelkező „kék hadserege", kiterjedt vasúti hálózatunk, hatalmas fejlettségű vasúti gépparkunk a szén, az érc, a koksz, építőanyagok, fa, mezőgazdasági termények, közszükségleti cikkek és egyéb árufajták tízmillió tonnáit juttatja el gyorsan és gazdaságosan rendeltetési helyére. A vasút biztosltja kiterjedt áru- és nyersanyag kivitelünket s behozatalunkat, amely szorosan összefügg népgazdaságunk fejlődésével, a Csehszlovákia és a többi szocialista állam gazdasági együttműködésének elmélyítésével, a világ különböző országaival folytatott külkereskedelmünk állandó növekedésével. Köztársaságunk földrajzi helyzetéből következik vasútvonalaink ama feladata, hogy biztosítsa a szomszédos államokból területünkön át irányuló viszonylag nagy átmenő áruforgalmat. A vasút napról-napra a dolgozók százI. ezreit szállítja munkahelyükre és a munkahelyről haza, s tekintettel arra, hogy üzemeinkben növelik a műszakok számát és fokozatosan lerövidítik a munkaidőt, a dolgozók mind nagyobb igényeket támasztanak a szállítás gyorsaságával, kultúrájával és biztonságával szemben. Ezzel egyidejűleg a vasútnak ki kell elégítenie az idegenforgalom követelményeit, amelyek a jövőben rohamosan növekednek, minthogy ebben is kifejezésre jut a fejlett szocialista társadalom tagjainak emelkedő életszínvonala. A harmadik ötéves terv előirányzata szerint 1965-ben a vasút 630 millió személyt szállít majd. A fejlett szocialista társadalom felvirágzásával és a kommunizmusba való átmenet feltételeinek megteremtésével kapcsolatban a vasúti közlekedés jelentősége egyáltalán nem csökken, ellenkezőleg, tovább nő. Arra számítunk, hogy 1980-ban vasútvonalainkon legalább 512 millió tonna terhet szállítunk, és a szállítások elérik a 115 milliárd tarifa-tonnakilométer teljesítményt. 1970-ig további ezer kilométer hosszúságú vasútvonalakon vezetik be az autóblokkot, s 1975-ig majdnem egész vasúti hálózatunkon biztosítjuk a vonatok önműködő fékezését. A vasúti közlekedésnek mélyrehatón meg kell változnia, hogy teljesíthesse azokat a feladatokat, amelyeket a népgazdaság fellendülése, a kultúra felvirágzása és egész társadalmunk fejlődése ró rá. Az új vasúti technika a növekvő szállítási feladatokkal együtt megköveteli, hogy a vasúti közlekedés egészének technológiája, szervezete és irányítása minőségi változásokon menjen keresztül. Ez nagy igényeket támaszt az emberek szakképzettségével szemben. Megszűnik számos, eddigi hagyományos, fárasztó és veszedelmes munkát igénylő foglalkozás, s ezzel szemben új foglalkozási ágak keletkeznek, amelyek megkívánják a bonyolult műszaki berendezések tökéletes ismeretét és kezelését. A vasutasok munkájának kultúrája ezzel sokkal magasabb színvonalra emelkedik. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága abból az elvből indul ki, hogy elsősorban azokat a problémákat kell megoldani, amelyek döntő fontosságúak a társadalom, a népgazdaság és a nép életének fejlődése szempontjából. Ezért nagy súlyt helyez a vasút problémáinak megoldására, hogy közlekedési rendszerünk legfontosabb láncszeme ne fékezze, hanem ellenkezőleg, megbízhatóan elősegítse a fejlett szocialista társadalom építésére, a kommunizmusba való fokozatos átmenethez szükséges érők felhalmozására irányuló igyekezetünket. II. A VASUTAK FELSZERELÉSE, JELENLEGI HELYZETE ÉS MŰSZAKI FEJLŐDÉSE A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Vasúti közlekedésünk átépítésének példaképéül szolgáljon a Szovjetunió szocialista vasúti közlekedése, a mi viszonyainkhoz alkalmazva, amelynek jellemző vonásai: hatalmas közlekedési áramlatok megbízható és veszélytelen lebonyolítása, a teherszállító akciók összpontosításának nagy foka és teljes gépesítése, nehéz és gyors vonatszerelvények közlekedése a legkorszerűbb technika alkalmazásával, a munkatermelékenység gyors növekedése és a szállítási önköltségek szüntelen csökkentése. A vasúti közlekedés műszaki felújítását már a második ötéves terv végén megkezdtük. Alapjai benne foglaltatnak a harmadik ötéves tervben, amely a műszaki fejlesztés területén a következő alapvető célokat tűzte ki: 1965-ig a gőzös vontatást a szállítási teljesítmény kereken 25 százalékára korlátozzuk. a rendező állomásokon vezessük be a munkák megfelelő gépesítését, a közlekedés biztosításának fokozatos automatizálását; gépesítsük a rakodás és kirakodás kereken 90 százalékát. E célkitűzések biztosítására 1965-ig: további 1044 kilométer hosszúságú vasútvonalat villamosítunk; a vagonparkot korszerűsítjük és új négytengelyes nagy teljesítőképességű kocsikkal egészítjük ki, hogy ezek a kocsik 1965-ig az egész tehervagonpark 30 százalékát tegyék ki; a fővonalak 11 legfontosabb rendező állomását felszerelik tökéletes osztályozó és hírközlő berendezésekkel, a Česká Tŕebová-I gurító dombon teljesen automatizálják a munkát; a rakodó munkákat ötszáz állomáson teljesen gépesítik, az általánosan használt vonalakon gépesítik a rakodó munkák 80 százalékát, az üzemi bekötő vonalakon a rakodó munkák 90—95 százalékát; a fő vontatást önműködő pályabiztosító berendezéssel, önműködő vonatmegállítókkal szerelik fel és biztosítják a diszpécserek rádió-összeköttetését a mozdonyvezetőkkel; 4100 km hosszúságban szerelik fel a megfelelő vasútvonalakat önműködő vonat-pontmegállitó berendezéssel; 126 állomást szerelnek fel közvetítő-biztosító berendezéssel, 25 állomáson gondoskodnak arról, hogy az állomás menetirányítója rádió-összeköttetésben álljon a tolató mozdonyokkal, s bevezetik az ipari televízió alkalmazását; a vasútvonalak karbantartási és fő javítási munkálatait 80 százalékban gépesítik; a vasútvonalak 54 százalékán biztosítják a 20 tonnás, sőt nagyobb tengelynyomás lehetőségét, s az összes vasútvonalak 59 százalékán, elsősorban a legfontosabb vonalakon érintkezésmentesen hegesztik össze a síneket. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a vasúti közlekedés műszaki fejlesztése alapvető feladatainak elvégzésével egyidejűleg a harmadik ötéves tervben meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a vasút műszaki felújításában a következő célokat érhessük el: 1968-ig szüntessük meg a gőzös vontatást, s teljes egészében villamos- és Diesel-motoros vontatással helyettesítsük; 1970-ig érjük el, hogy a vagonpark túlnyomórészt új szerkezetű, nagy teljesítőképességű kocsikból álljon, s ezzel kapcsolatban végezzük el a szükséges munkákat ahhoz, hogy a vasúti pályák elviseljék a megfelelő tengelynyomást; 1970 végéig a legfontosabb állomásokon végezzék el a menetirányítás komplex gépesítését; 1967-ig teljes egészében automatizálják a fő vontatás biztosító technikáját. A vasúti közlekedés műszaki felújítását a beruházási építkezések előkészítése és végrehajtása során teljes mértékben biztosítani kell. A Központi Bizottság kénytelen komolyan megbírálni a vasúti építkezések terv előkészítésének eddigi módszerét és az építkezések kevéssé hatékony módját. E téren alapvető fordulatot kell elérni, hogy a vasút előtt az ötéves tervben álló feladatokat, valamint a távlati feladatokat jól, idejében és hatékonyan elvégezzék. Le kell szögezni, hogy a második ötéves tervet a beruházási építkezések szakaszán nem teljesítették, a beruházásra fordított anyagi eszközöket nem használták ki mindig kellőképpen, elsősorban az alapvető koncepciók tisztázatlansága miatt, ami természetesen hatással volt a tervezési előkészítés minőségére és mennyiségére, s kifejezésre jutott egyes építkezési szakaszok egybehangolatlanságában és felaprózottságában is. Ez fölöslegesen fékezte és meghosszabbította az építkezési munkálatokat. A harmadik ötéves tervben sok milliárd koronát fordítunk a vasúti közlekedés beruházási építkezéseire, amelyek teljes mértékben biztosítják a műszaki felújítás kitűzött céljainak elérését. A harmadik ötéves tervben a vasúti beruházások összege 43 százalékkal haladja meg a második ötéves tervben elért eredményeket. Emellett nagyobb összeget fordítanak a vasútvonalak villamosítására. A decentralizált építkezések keretében kereken 200 millió koronát fordítanak szociális berendezések építésére. Nagy, de teljesíthető feladatok ezek, a vasúti közlekedés fejlesztésének szempontjából múlhatatlanul szükségesek, ezért végrehajtásuk során gyökeres fordulatot kell elérni a vasúti közlekedés új technikájának bevezetésévél kapcsolatban tanúsított magatartásban, mégpedig nemcsak a vasúti dolgozóknál, hanem azoknál a dolgozóknál Is, akik e berendezéseket gyártják és szállítják. A villamosítást tekintsük továbbra is a vasúti közlekedés alapvető fejlődési irányának. A Diesel-motoros vontatásban lássunk kiegészítő lehetőséget. A szénszállítások korlátozására vezessük be ezt fokozatosan az állam keleti részétől a nyugati részekig, alkalmazzuk továbbá az állomási tolatásokban, főleg a nagyvárosokban, hogy csökkentsük a levegő szennyezését. Elvből lássunk el korszerű vontató mozdonyokkal egész pályaszakaszokat. A villamosítás területén következetesen vegyük számításba a nehéz- és gyorsvonatszerelvények indítását, s mielőbb szüntessük meg a villamosított pályaszakaszok egyes részeinek teljesítményi aránytalanságait. A harmadik ötéves terv második felében a vasútvonalak villamosításában térjünk át az ipari rézgésszámú váltóáram használatára, s addig oldjuk meg azoknak az átmenő állomásoknak a technológiáját, amelyek az egyen- és váltóáramú szakaszokat összekapcsolják. Gyorsítsuk meg a transzformátorok automatikus távszabályozásának bevezetését. Az új technika bevezetésével és fejlesztésével kapcsolatban gondoskodjunk arról, hogy minél jobban takarékoskodjunk a fémekkel, főleg a színes fémekkel, elsősorban azzal, hogy a vörösréz-vezetékeket alumíniumacélvezetékekkel helyettesítsük. A javító műhelyekben fokozzuk a munka minőségét és termelékenységét azzal, hogy bevezetjük a gépesítést, később a vagonpark és gépi berendezések félautomata javító műhelyeit. Idejében tisztázzuk azokat a problémákat, amelyek összefüggnek azzal, hogy műszakilag és szervezetileg vagonparkunkat önműködő kapcsoló berendezésekkel lássuk el. Gyökeresen meg kel! változtatni az utazás kultúrájának fokozásával kapcsolatban elfoglalt álláspontot: korszerűsítsük a személykocsiparkot, gépesítsük a vonatszerelvények tisztítását, automatizáljuk a jegykiadást és az utazóközönség tájékoztatását. A legnagyobb felelősségtudattal fogjunk hozzá a személyszállító villamosvasütak fejlesztéséhez, az űj típusú villamoskocsik üzembehelyezésétől függ, hogy a harmadik ötéves tervben Prága körzetében, később a többi nagy ipari központban megoldjuk a külvárosi közlekedés problémáját. E feladatok biztosítása megkívánja, hogy megszüntessük az eddigi hibákat és fogyatékosságokat, amelyek a vasúti közlekedés új technikájának bevezetése, a beruházások előkészítésének és megvalósításának biztosítása, valamint üzembehelyezése terén tapasztalhatók. Ezért szükségesnek mutatkozik: Biztosítsuk a műszaki fejlesztés komplex irányítását és biztosítását, a kutatástól kezdve a beruházási építkezések végrehajtáséig és a beruházások üzembehelyezéséig. Teljes mértékben használjuk fel a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország kutató- és fejlesztési munkájának eredményeit, s ezzel tegyük lehetővé, hogy tudományos kutatásunk munkáját a megoldatlan, fontos problémákra összpontosítsuk. Ezzel lehetővé válik, hogy megoldjuk a vasúti közlekedés távlati, műszaki, fejlesztési, valamint közlekedési és gazdasági kérdéseit, s ezzel a kutatás és fejlesztés kellő időelőnyre tegyen szert; ezúton elérjük, hogy az új technikát céltudatosan vezessék be, s így biztosítsák a fejlesztés átfogó, kölcsönösen arányos jellegét, elsősorban egész pályaszakaszok teljesítőképességének szempontjából. A beruházási építkezések területén biztosítsuk az előkészítés és a szervezés időelőnyét. Fokozzuk a tervező vállalatok teljesítőképességét azzal, hogy következetesen ismétlődő és típusterveket, illetve elemeket alkalmazunk és egyszerűsítjük az építkezések tervdokumentációját. E célból gyorsítsuk meg, mélyítsük el és bővítsük kí a szakmai tipizálás munkáját, amely a tervezés és ezzel az építés egyszerűsítésének, gazdaságosabbá tételének az eszköze. Következetesen határozzák meg a Közlekedési és Távösszeköttetési Minisztérium egyes részlegeinek, a különböző tervező intézményeknek és az invesztorok szervezeteinek illetékességét és felelősségét, hogy ugyanazokat a feladatokat ne oldják meg egyszerre több helyütt is, hogy már a tervekben biztosítsák az új technika következetes alkalmazását, hogy gondoskodjanak a tervező ellenőrző munkájáról a legfontosabb építkezéseken. Mélyítsék el és bővítsék ki a minisztérium gazdasági-műszaki részlegének munkáját, amely a külföldön elért eredmények értékelésére támaszkodva biztosítja a beruházási tervek műszaki-gazdasági alapjait, s egyben már csírájában garantálja a beruházási tervek haladó, korszerű és gazdaságos jellegét. 1961 végéig az építkezések fajtái szerint egészítsék ki a megállapított műszaki és gazdasági mutató számok összességét, s ezzel tűzzék ki a beruházási építkezések gazdasági hatékonyságának mércéjét. A felhasznált beruházási összegek hatékonyságának fokozására legyenek igényesebbek a tervek megítélésénél és jóváhagyásánál, szüntessék meg e munka formális jellegét és irányítsák a tervezés munkáját már a tervek kidolgozása során; e célból biztosítsák a tervező irodák, valamint a beruházó szervezetek megerősítését szakképzett, jó káderekkel. A beruházási összegeket és az építőipari vállalatok kapacitását összpontosítsák a döntő fontosságú akciókra, ezzel csökkentsék a befejezetlen építkezések számát, rövidítsék le a létesítmények üzembehelyezésének határidejét, és hangolják egybe az állomások és a pályatestek teljesítőképességét. Mielőtt a vasútvonalakat új technikai berendezésekkel látnák el, megfelelő időelőnnyel gondoskodjanak a szükséges javítási munkálatok elvégzéséről a pályatesteken és az állomásokon, sürgősen építsék fel' a vasútvonal és az országút szintfeletti vagy szintalatti kereszteződéseit, s e munkák során teljes mértékben használják fel a tipizált és előgyártott elemeket. Tartsák be az Építészeti Minisztérium és a Közlekedésügyi Minisztérium szakosított építő szervezeteinek célszerű munkamegosztását olyképpen, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium építő szervezetei kizárólag decentralizált építkezéseken dolgozzanak, s a központilag irányított építkezések közül csak azokat a szakaszokat végezzék el, amelyeket a vasúti közlekedéstől függően kell végrehajtani. Ezzel kapcsolatban törekedjenek arra, hogy minél jobban kihasználják a gépi berendezéseket, fokozzák a munka termelékenységét, lényegesen megjavítsák és meggyorsítsák a beruházási építkezéseket. Szervezzék meg a vagonokat, gépi berendezéseket, műszereket és közlekedési gyöngeáramú technikát gyártó vállalatok hathatós együttműködését az invesztorral és a fő tervező intézettel, hogy a tervezett és gyártott készülékek és berendezések megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak. A Központi Bizottság felhívja a nehéz.- és általános gépipari miniszter figyelmét arra, hogy felelősek a vasúti jármüvek és berendezések jó elkészítéséért és idejekoráni szállításáért, hisz ettől függ, hogy a közlekedésügy szakaszán az ötéves tervet a tervmegszobta mennyiségben határidőre teljesítsék. III. HASZNÁLJUNK FEL MINDEN ESZKÖZT ÉS ERŐT A VASUTAK MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRA A Központi Bizottság nagyra értékeli a vasutasok áldozatos igyekezetét mindazoknak az igényes feladatoknak a megoldásánál, amelyeket a népgazdaság fejlesztése rótt a közlekedésügyre. A vasutasok tevékenyen részt vettek hazánkban a szocialista társadalom építésében, és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a termelés növeléséhez, a kultúra fejlesztéséhez, a nép anyagi életszínvonalának emeléséhez. A második ötéves terv során a vasúti áruszállítás közel 40 százalékkal emelkedett, vagyis 140 millióról 195 millió tonnára, a vasutak teljesítménye brutto tonnakilométerekben közel 48 százalékkal nőtt, — 59,5 milliárdról 88 milliárd brutto tonnakilométerre, öt év alatt 18 százalékkal emelkedett a vonatszerelvények átlagos brutto súlya és elérte a 990,3 tonnát. A személyszállítás ugyanakkor 583 millióról 641 millió utasra emelkedett. Vasutaink számos mutatószámot tekintve sikeresen versengenek a legfejlettebb tőkés államokkal. Az elért sikerek ellenére azonban sok igen komoly hiba és hiányosság tapasztalható főleg a vasúti közlekedés folyamatosságának és megbízhatóságának területén. Ezek a hibák, rendszerint az év utolsó hónapjaiban termelési kieséseket okoznak, fékezik a népgazdaság fejlődését, és megnehezítik a dolgozóknak, sőt maguknak a vasutasoknak a munkáját is. A Központi Bizottság megállapítja, hogy ezeket az ismétlődő hiányosságokat és hibákat még mindig nem küszöbölték ki. A párt Központi Bizottsága 1954. évi, 1958. évi, majd 1961. január 17-1 határozataiban ismételten rámutatott e hibákra. Az említett határozatok továbbra is érvényesek, s a CSKP Központi Bizottsága határozottan megköveteli a vasút minden vezető dolgozójától, hogy tétovázás és habozás nélkül biztosítsák azoknak az irányelveknek a következetes teljesítését, amelyek célja eltávolítani a vasutak munkája fejlődésének útjában álló akadályokat. A vasúti közlekedés előtt álló összes feladat folyamatos megoldása érdekében hiánytalanul ki kell használnunk mindazokat a műszaki eszközöket, kapacitásokat és erőket, amelvekkel a vasutat elláttuk, illetve ellátjuk. Ezért a következő alapelvekből kell kiindulni: Javítsuk meg a vasúti közlekedés szervezetét és teremtsük meg tervszerűen a szükséges tartalékokat. Biztosítsuk a vontató áram célszerű elosztását az egész hálózatban. A villamosított fővonalakat teljes mértékben használjuk ki arra, hogy a legnagyobb terheket nehéz tehervonatokkal szállítsuk rajtuk, a többi vonatszerelvényt pedig a fennmaradó vasútvonalakra irányítsuk. Ezzel helyesen használjuk ki a rendelkezésünkre álló kapacitásokat, s a fő vontatásban komplex tartalékokat szerzünk, amelyek elérik a szállítási teljesítőképesség legalább 10—15 százalékát. A szerelvények összeállításának új megszervezésével és szigorú betartásával növeljük a nehéz-távolsági szerelvények számát, mégpedig mind a tömeges rakodóhelyekről, mind a fontos rendezőállomásokről. Egyidejűleg teremtsük meg e szerelvények zavartalan útjának feltételeit. 1961-ben biztosítsuk, hogy naponta legalább 185 távolsági nehézszerelvényt indítsanak útnak. A vonatközlekedés új grafikonjával kapcsolatban biztosítsuk a mozdonyok és vagonok jobb kihasználását. 1961-ben érjük el, hogy a villanymozdonyok 505,6 km-t, a gőzmozdonyok átlag 228,6 km-t tegyenek meg naponta, következetesen biztosítsuk a vagonok forgalmi tervének teljesítését, ezzel kezdjük meg sikerrel a harmadik ötéves terv kitűzte feladatok teljesítését. Törekedjünk a vagonok rakodóterének teljes kihasználására, növeljük állandóan a vonatszerelvények súlyát, csökkentsük lényegesen a kihasználatlan szerelvények számát, valamint a vagonok és mozdonyok üres futását. 1961-ben érjük el, hogy az átmenő tehervonatok átlagos súlya 1462 tonna legyen. Valamennyi rendelkezésünkre álló eszköz jobb kihasználására, a szükséges tartalékok megteremtésére biztosítsuk a mozdonyok, vagonok és egyéb berendezések műszaki állapotának lényeges megjavítását, jobb karbantartását azzal, hogy feltétlenül betartjuk a technológiai előírásokat és az átvételnél emeljük a műszaki ellenőrzés színvonalát. 1961-ben csökkentsük 13,3 százalékra a javításban lévő mozdonyok és 4,8 százalékra a javításban lévő tehervagonok számát. Lényegesen javítsuk meg a pályatestek és egyéb, főleg biztonsági berendezések karbantartását. Ezeket az irányelveket biztosítsuk azonnal és maradéktalanul érvényesítsük őket a vasúti közlekedés 1961-1962. évi grafikonjában. A vasúti közlekedés irányításának megjavítására a Központi Bizottság megköveteli, hogy jelentősen emeljék a vasutak munkájának színvonalát, és tovább javítsák a munka szervezését. Mindez jól. megfontolt és gondosan kipróbált Intézkedések alapján történjék, a • vasutak folyamatban levő mü(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1-96L április 19.