Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-13 / 102. szám, csütörtök

Világraszóló • Korszakalkotó * Fantasztikus ÍHMÜÜÍÜÍÍÍÍHÜ^HÍÍ!!!: MOSZKVAI TUDÓSÍTÁSUNK Természetesen a szovjet ember lett az első MOSZKVA ÜNNEPI KÖNTÖSBE ÖLTÖZÖTT • TÁNCOLÓ ÉS ÜNNEPLŐ TÖMEG A VÖRÖS TÉREN • JURIJ GAGARIN ARCKÉPE A TELEVÍZIÓBAN • ÖZÖNLENEK A SZERENCSEKÍVÁNATOK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL Sz első ember a világűrben Természetesen szovjet ember, a kommunizmus örszágának polgára jutott fel elsőnek a világűrbe, mert hol másutt valósulhatott volna meg ez az elképesztő lépés, mely új kor­szakot nyitott az emberiség történe­tében? A moszkvai újságírókörökben már napok óta nagy volt az izgalom. Ép­pen erre a hírre vártunk. Meg vol­tunk győződve, hogy éppen a na­pokban kell bekövetkeznie e legna­gyobb történelmi eseménynek, örák hosszat figyeltük a rádiót, minden hírre felfigyeltünk. Jól sejtettük. A nagy izgalom napjaiban történ­tek az utolsó előkészületek az em­beri történelem legnagyobb és leg­felelösségteljesebb tudományos lé­péseire — az első ember, az első űr­hajós felbocsátására a világűrbe. A Szovjetunió Tudományos Akadé­VARSÖ A lengyel közvélemény körében bombaként hatott Gagarin szovjet őrnagy sikeres űrutazási híre. Ko­tarbínski professzor, a Lengyel Tu­dományos Akadémia elnöke kije­lentette: Korszakalkotó lépés tör­tént az új tudományos ágazat, az űrhajózás céltudatos útján. Smo­lenski professzor, a lengyel tech­nikai bizottság elnöke szerint a szovjet tudomány és technika áp­rilis 12-én jelesre érettségizett. Kopecki gdanski professzor szá­zadunk és az emberi történelem legfontosabb eseményének tartja az első szovjet űrhajó sikeres fel­bocsátását a világűrbe. „Az em­beriség történetében páratlan ese­mény, mely megnyitotta az ember útját a világűrbe. Azt hiszem, hogy néhány év múlva az ember úgy fog gazdálkodni a világűrben, és úgy fog örülni még felfedezetlen lehetőségeinek, mint ahogyan ma gazdálkodik a Déli-sarkon és a földgömb más eddig ismeretlen vi­dékein." SZÓFIA Határtalan lelkesedés hatotta át szerdán reggel a bolgár dolgozó­kat, amikor megtudták, hogy Ga­garin őrnagy, az első űrhajós a vi­lágűr útjain száguld. Ezrek verőd­tek össze az utcákon és tereken, hogy az utcai hangszórókból ér­tesüljenek a nagy jelentőségű hír­ről. Sokak tekintete az égboltot kutatta, azt remélve, hogy meg­látják a természetet legyőző em­bert. Dimitrov Mihail, a Bolgár Tudo­mányos Akadémia alelnöke a BTA sajtóiroda tudósítójának adott nyi­latkozatában korunk legjelentősebb eseményeként értékelte az első űr­hajó felbocsátását. Mindig hittük, hogy szovjet ember lesz az első űr­hajós, de ez az óriási ugrás az ismeretlen világok felé mégis el­képeszt minket. PÁRIZS A párizsiak, amikor reggel mun­kába siettek, ^a lapok első hasáb­jain de Gaulle tábornok keddi saj­tóértekezletéről olvashattak, de ér­deklődésük mindjárt más irányba terelődött, amint elterjedt az első szovjet űrhajós fellövésének híre. A Francé Soir esti lap délelőtt megjelent első kiadását rekordidő alatt szétkapkodták. A ČTK tudósítója szerdán déle­lőtt több párizsit meginterjúvolt. A 95 számú autóbusz vezetője így nyilatkozott: „Már repül is? Látja, én azalatt csigalassú tempóban haladok egyik megállótól a mási­kig. Mit mondjak? Röviden eny­nyit: Le a kalappal a Szovjetunió előtt." A latin-negyed líceumának taná­ra kijelentette, hogy bár várható volt az űrrepülés, gyors bekövet­kezése mégis esemény volt. Ki akarjuk próbálni a negyedik atom­bombát, közben a szovjetek már embereket küldenek a világűrbe. Bár a mi iskoláinkból annyi tudós és technikus kerülne ki, mint a Szovjetunióban. A szovjet űrhajós útja századunk legnagyobb ka­landja. miája Elnökségének legutóbbi saj­tóértekezletén világosan megmond­ták, hogy a szovjet tudósok már megoldották az ember űrrepülésének kérdéseit. Türelmetlenségünk nőttön nőtt. Vártuk és tudtuk, hogy nemsokára bekövetkezik a nagy esemény. A mai nappal tehát megvalósult a XX. szá­zad igazi csodája. Egész Moszkva talpon * Ma' reggel a megszokott időben dolgaim után mentem, mint mindig, most is hangosan szólt a rádió au­tómban. Éppen zenés műsort közve­títettek, amikor a bemondó hirtelen közölte, hogy a moszkvai rádió meg­szakítja rendes adását és rendkívüli hírt jelent be. Nem én voltam az egyedüli, aki azonnal a gyalogjáróhoz hajtott. Nem én voltam az egyedüli, akit a járókelők nyomban körülvettek. Moszkvában aznap felborult a közle­kedés szokásos rendje. A teherau­tók megálltak az utca közepén és a sofőrök azokhoz a szerencsés embe­rekhez futottak, akiknek rádiójuk van az autójukban. Még a közleke­dési rendőrök két hangszóróval ellá­tott ellenőrző kocsija is néma ma­radt. amikor a TASZSZ rendkívüli hí­rét közölte a rádió. Moszkva hirtelen megváltozott. Megállt a forgalom. A milicisták el­hagyták állomáshelyeiket, csoportok verődtek össze a gyalogjárókon és a kocsiutakon. Az utcák a népi mulatság képét mutatták. Embertömeg lepte el a Vörös teret. Szervezetlen, zajos, örömteljes manifesztációt rendeztek. Egyesek énekelnek, mások sírnak örömükben. A rádió harsog az abla­kokból. A bemondó percenként kö­zöl újabb híreket az első űrhajós útjáról. Gagarin arcképe A moszkvai televízió 12 órakor rendkívüli adást sugárzott. A kép­ernyőn megjelent a hős szovjet em­bernek, Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagynak, az első űrhajósnak az arcképe. A vidám tekintetű férfi 27 éves. Sugárzó arca a pilótasapkában még mosolygósabbnak tűnik. Bátorság, el­szántság, hősiesség tükröződik fiatal arcán. Ez korunk hőse. Gagarin őrnagy egyszeriben a szov­jet nép kedvence lett. A szovjet emberek őszinte üdvözletüket-' küld­ték neki, amikor még a világűrben száguldott. Nem is hallhatta, de biz­tosan tudta, hogy a messzi űrben együtt vannak vele mindazok, akik munkájukkal megteremtették a XX. század nagy csodáját. Az első visszhangok A világ sajtóirodái félbeszakították rendes hírközlésüket, hogy bejelent­sék napjaink legnagyobb szenzáció­ját. Az egyik francia sajtóiroda már egy perccel a moszkvai rádió adása után sugározta a TASZSZ közlemé­nyét. Washingtonból hivatalos jelen­tés jött, hogy az amerikai tudósok felfogták Gagarin őrnagy űrhajójá­nak jelzéseit. A vilá ä minden részéből szeren­csekívánatok özönlenek Moszkvába. A moszkvai rádió közölte dr. Pajdu­šákovának, a magas-tátrai csil­lagásznak, a szovjet néphez intézett szerencsekívánatait. A moszkvai távíró központ százával kapja a táviratokat. Adatod Gagarin őrnagy űrrepüléséről • A Vosztok űrhajó, melyen Gagarin őrnagy utazott, moszkvai időszá­mítás szerint 9.07 órakor szállt fel. • Gagarin őrnagy moszkvai időszámítás szerint 9.22 órakor jelentette, hogy a Vosztok űrhajó átrepülte Dél-Amerikát. A hajó belsejében min­den rendben volt. • Gagarin őrnagy moszkvai időszámítás szerint 10.15 órakor jelentette, hogy az űrhajó átrepülte Afrikát és a Szovjetunió felé tart. • A Földről továbbított parancsra, moszkvai időszámítás szerint 10,25 órakor működésbe hozták a fékezőberendezést, és az űrhajó megkezdte visszatérését a Földre. • A Vosztok űrhajó moszkvai időszámítás szerint 10.55 órakor az előre megjelölt helyen földet ért a Szovjetunióban. Az ember szerepe az űrrepülésben MOSZKVA (ČTK) — AZ EMBER AZ ŰRREPÜLÉSKOR OJ TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK FELFEDEZŐJÉNEK, AZ ÉGITESTEK ALKOTÓ KUTATÓJÁNAK SZERÉPÉT TÖLTI BE — MONDOTTA NYIKOLAJ VAR VAROV SZOVJET ŰR­HAJÓZÁSI SZAKÉRTŐ A TASZSZ TU­DÓSÍTÓJÁNAK. Automaták fogják irányítani az űr­hajó repülését, sőt az emberről is „gondoskodni" fognak, szabályozzák a fülkében a kellő létfeltételeket fenntartó műszerek tevékenységét. Látszatra úgy tűnik, hogy az űr­hajósra csak az utas szerepe vár. A valóságban azonban az ember nem tétlen megfigyelő, hanem tevékeny tényező az űrrepülés alatt. Nyikolaj Varvarov, aki hivatásos pilóta, összehasonlítja az űrhajóst a sűrű felhőkben repülő önműködő irányítású repülőgép pilótájával. Ter­mészetesen lényeges különbség van a pilóta és az űrhajós tevékenysége között. E különbség mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy eltérő a repülőgép és az űrhajó repülési ide­jének hossza. Ezért összehasonlítha­tatlanul nagy a különbség a repü­léskor és az űrhajózáskor történő erőkifejtés között. Ezenkívül az űrhajósok nem tud­ják irányítani az űrhajót. Az űrhajó gyorsasága túl nagy ahhoz, hogy olyan gépberendezésekkel irányítsák, mint a közönséges repülőgépet. Me­sebeli erővel kellene rendelkeznie az űrhajósnak ahhoz, hogy a kellő irányba terelje a hajót. Ezenkívül a kozmikus sebességek­hez képest túl „lassú" az emberi szervezet reakciója. Az ember vissza­hatása a helyzet megváltozására és az e .változást előidéző okok meg­szüntetésére néhány másodpercig tart, viszont ez alatt az űrhajó sok kilométert repül. Ezenkívül — azzal szemben, hogy a pilóta a fellegekben bizonyos mér­tékben mégis érzi a repülés gyor­saságát — az űrhajósnak, aki nem érzi a látható objektumok, az égites­tek távolságát, az a benyomása, hogy az űrhajó mozdulatlanul függ a vi­lágűrben. A tudományos-fantasztikus irodal­mi művek lapjain fölöslegesen ábrá­zolják az űrhajósokat kormányke­rékkel a kezükben. Nem sokra men­nének vele. Ebből az következhetne, hogy az automatizálás csökkenti az űrhajós szerepét. De ez nem így van. A hosz­szú bolygóközi repülőutak során az ember beavatkozhat az űrhajó irá­nyításába. Varvarov kifejtette ezt a gondola­tot és hangoztatta, fontos lesz, hogy az űrhajó személyzete — tekintettel az óriási távolságra — irányt szab­jon az űrhajónak. Az automaták lehetővé teszik a választ a különféle égitestek viszo­nyait érintő számos kérdésben. A különféle műszerek adataiból azon­ban a következtetéseket majd az ember vonhatja le, ha e feltételek közé kerül. Ebben van az ember kü­lönleges szerepe a világürkutatás­ban. Az ember szerepe az űrrepüléskor továbbá abban rejlik, hogy a szer­zett adatok alapján megváltoztathat­ja a kutatás programját és a szük­séghez képest irányíthatja a további kutatást. Ez különösen az égitestek élettani, geológiai és további kuta­tásai során fontos. ÍGY KÉSZÜLNEK A BÁTOR SZOVJET KUTATÓK A VILÁGÜRUTAZÁS-. RA. Gagarinnak 1200 névrokona él Moszkvában és a moszkvai területen Moszkva (ČTK) — Csak Moszk­vában és a moszkvai területen 1200 névrokona él az első űrha­jósnak. Közülük egyesek így nyi­latkoztak a TASZSZ tudósítójá­nak: Varvara Gagarina, a moszkvai Nagy Színház tagja: Büszke vagyok drága földimre, névrokonomra, éppúgy örülök, mint a többiek, talán még egy kicsit job­ban. K. Gagarina háztartásbeli, három gyermekes anya: Mindannyian szeretnénk, ha olyan gyermekünk lenne, mint ez a drá­ga Jurij. Köszönöm azt a boldog pil lanatot, amelyet hazánk élt át ak­kor, amikor meghallotta űrrepülé­sének örömteljes hírét. A. Gagarina moszkvai munkásnő: Olthatatlan ismeretvágyunkban ma igazi hőstettet hajtottunk végre. A ma felbocsátott Vosztok űrhajót a legragyogóbb világító-toronyhoz ha­sonlíthatjuk, mely valaha beragyog­ta az emberiség haladásának útját. Gagarin útvonal Kisinyovban Kisinyov (TASZSZ) — Kisinyov, a moldva főváros egyik legforgalma sabb útvonalát, a Mucssetszkij bul­várt Jurij Gagarinról nevezték el. így döntött április 12-i rendkívüli ülésén a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. ÓRIÁSI FÖLÉNY Moszkva (ČTK) — Az AFP hírügynök­ség moszkvai tudósítója így foglalja ösz­sze a szovjet tudósok és technikusok óriási fölényét a világűrkutatásban: ® 1. Abszolút pontosság, amely lehe­tővé teszi ember fellövését az előre ki­számított pályára. Ez a rendszer a tel­jes tökéletességgel határos. © 2. A világürhajó biztonsága a külső hatásokkal szemben (többek között kozmi­kus sugárzással szemben stb.) 9 3. Az élőlényeket szállító negye­dik űrhajó sikeres visszajuttatása. Ez a hármas siker biztosítja a Szov­jetunió tökéletes fölényét a világürku­tatásban folyó versenyben. Az USA „meggyorsítja" az ember felbocsátását =j New York (ČTK) — A New = York Times szerint az USA elha­= tározta, hogy „meggyorsítja az E ember fellövését a világűrbe". A E „Gyorsított prőgram" szerint az 22 űrutast vivő Apollo űrhajót 1965­1 E ben, egy évvel a tervezett idő E pont előtt bocsátják fel, LONDON Burhop ausztráliai fizikus, a lon­doni egyetem munkatársa így nyi­latkozott a ČTK tudósítójának: Csodálattal töltött el ez az óriási technikai teljesítmény, mint min­den embert. Megdöbbentett. Azt hiszem, korai lenne jóslatokba bo­csátkozni, de 1961. április 12-e bi­zonyára jelentős határkő lesz az emberiség történetében. Gatland, a brit interplanetáris kutatótársaság alelnöke szerint valóban figyelemre méltó teljesít­mény, hogy az űrhajós épségben visszatért. E siker nemcsak a jövő tudományára és technikájára, ha­nem filozófiájára is kihat, mivel az ember ütat nyit a naprendszer és más világok kutatására. Dr. Smith-Rose, a Sloughi rádió­kutatóállomás igazgatója érdekes­nek tartja azt a megállapítást, hogy intézkedéseket tettek, melyek lehetővé teszik a kapcsolat fenn­tartását az űrhajóssal. Ezt a táv­összeköttetést bizonyára automati­zálták, mert az űrhajós nem képes több önálló cselekedetre. BERLIN Hermann Matern, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja az el­ső embert felvivő szovjet űrhajó útjával kapcsolatban kijelentette: Ez a Szovjetunió pompás győzel­me a kapitalizmus felett. Ilse Rodenberg, a berlini Barát­ság Színház intendánsa kijelentet­te, hogy sohasem kételkedett a Szovjetunió békegyőzelmeiben. Ga­garin őrnagy bizonyára az ifjúság eszményképe lesz. Az NDK rádiója, televíziója és lapjai megváltoztatták műsorukat, hogy a lakosságot minél gyorsab­ban tájékoztassák az első szovjet űrhajós útjáról. A mai nappal új korszak kezdő­dik az űrkutatásban — jelentette ki Joachim Zweiniger, a drezdai kl­sérleti-fizikai intézet rakétaszak­értője. Adenauer keserű könnyeket hullathat, hogy a szovjet ember meghódította a világűrt, — jelen­tette ki Hans Marchwitz író. BONN Grandiózus cselekedet, — ezek voltak első szavai a bochumi leg­nagyobb nyugatnémet csillagvizs­gáló intézet igazgatójának, amikor nyilatkozott a TASZSZ tudósítójá­nak. Gyakorlatilag mefifkezdődött az ember világűrutazása. A bochumi csillagvizsgáló intézet munkatársainak sikerült ellesni azt a pillanatot, amikor bekapcsolták az űrhajó fékezőberendezését és az űrhajó ereszkedni kezdett a Föld­re. iH SZÖ 3 Met április n

Next

/
Thumbnails
Contents