Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-13 / 102. szám, csütörtök

UIKQRSZAK AZ EMBERISÉG TÖRTENETÉBEN 1961. áPRILIS 12 A z, amire vártunk, amiről tudtuk, hogy be kell követ­keznie, nagyszerű tény lett: a szovjet ember, a nagy szovjetor­szág állampolgára, az emberi tör­ténelemben első ízben rugaszkodott el a Földtől és hatolt be a világűr­be! Nagy, őszinte öröm tölti el szivünket, örülünk, a szovjet em­ber, a szovjet tudomány, társadal­mi rendszerünk, a ml' világunk győzelmének, büszkék vagyunk rá, hogy mi mindnyájan ehhez a rend­szerhez, ehhez a világhoz tarto­zunk. örülünk ennek a győzelem­nek, mely ma már az egész embe­riségé. Jegyezzük meg örökre ezt a történelmi dátumot: 19 61. ápri­lis 12. Ogy örökíti meg a törté­nelem, mint azt a napot, melyen a felszabadult ember, az emberi lángelme, további határkövet állí­tott fel annak a modern kornak Útján, amelyben nem lesznek igaz­ságtalan küzdelmek emberek, osz­tályok és nemzetek között, amely­ben a természettel vívott harc, a győzedelmes nagy emberi életér^ folytatott küzdelem ad értelmet minden emberi törekvésnek. Április 12-én felröppent a? első emberi utast vivő űrhajó a bolygó közi térségbe, hogy utat nyisson az embernek a világűrbe, hogy be­bizonyítsa: az ember a természet ura lesz, megismeri a világ folyá­sát irányító törvényeket és meg­tudja nyitni az utat a csillagok felé is. Ember, világűr, csillagok! Ősidőktől kezdve hányszor emel­kedett álmaiban és képzeleteiben az ember a fellegek feletti ma­gasságokba. Hányszor fejezte ki vágyát, hogy le akarja rázrli a földiutak párát, szárnyra akar kapni, hogy sötét éjszakában a feje fölött ragyogó, apró pontok végtelen messzeségébe emelkedjék! Az ember örök ikaruszi vágyát néha az a szándék fűtötte, hogy hátat fordítson a földi bajoknak és fájdalmaknak. /*m mindenkör a legnemesebb és legszebb emberi vágyak és eszmék tükr8*ödtek vissza benne. Az ember a Föld ura, az ember az értelme mindennek, tehát az embernek a Föld vonz­erejét is le kell küzdenie. J ellemző és jelképes valóság — sőt nem félünk azt állí­tani, hogy törvényszerű va­lóság, — hogy az emberiség ika­ruszi álma a győzelmes szocializ­mus országában, a szovjet emberek érdeméből szűnt meg álom lenni, és lett ma elkápráztató valósággá! Mivel az Űrhajós első útja min­denekelőtt az emberi szellem, a szabad ember büszke győzelmét fejezi ki, látnunk kell, hogy a szovjetország adta vissza a vilá­gon elsőként az embernek emberi büszkeségét és méltóságát, szaba­dította ki lealázó helyzetéből és nyomorgásából. Emberi arcot adott neki, s megmutatta az élet mély értelmét, az ember örök küzdel­mének igazi és emberhez méltó célját. Ha az ember hajdanában álmai­ban és küzdelmeiben a csillagok­hoz menekült, hogy elfeledje ke­serves és kemény életét, akkor az ember igazi s nem álomútja a vi­lágűrbe első ízben természetesen abban az országban valósult meg, amely új, alkotó, örömteljes és gazdag életet varázsolt az ember előző keserű élete helyébe. Ez az ország meg tudta oldani és meg is oldotta a földi életet, ezért mél­tán bocsátotta fel az első űrem­bert a világűrbe. Egy pillanatig sem tarthatjuk véletlennek, hogy a világűr meg­hódításában épp olyan szilárdan tartja a szovjet tudomány világ­szerte az elsőséget, mint más fon­tos ágazatokban. Elképzelhetnénk-e a szovjet tudomány tervszerű, nagyszabású behatolását a boly­góközi messzeségekbe, a szüksé­ges széles bázis, az alkotó erők óriási kibontakozása nélkül, aho­gyan a Szovjetunióban van? El­képzelhetjük-e ezt a szovjet tu­domány óriási erőfeszítése nélkül, amely nyul? a béke biztosítására irá­A Nagy Október felszabadí­totta az emberi munkát. A kommunista párt akkor életre keltette a dolgozó nép szunnyadó alkotó erejét, utat, he­lyes irányt mutatott, melyet kö­vetve az erpber leszüreteli munká­ja gyümölcsét. Azok, akik talán még nem értették meg, miben rej­lenek a szovjet nép gigászi sike­rei, miben rejlik biztonságtudata, miből eredneH győzelmei, ma cso­dálattal emelik tekintetüket az ég felé a szovjet űrhajói után. Cso­dának tarthatjuk a? Aurora első ágyúlövésétől az ember első űr­utazásáig megtett történelmileg rövid, de óriási utat, De milyen csoda ez? A felszabadult emberi­ség természetes útja. a felszaba­dult emberi munka természetes eredményei. Milyen egyszerű és nagy igazság tárul fel egyre vilá­gosabban a/ egész világ szeme előtt, gondolkodásra és újabb tet­tekre késztetve. Lehet, hogy e pillanatban milliók önkéntelenül a magas égboltra sze­gezik tekintetüket és gondolataik­ban kutatják, merre is vonulhatott az a keskeny és láthatatlan görbe vonal, melyen az első élő ember repülőcsillagként a magasba szállt. Azokra az utakra gondolnak, ame­lyek a jövőben megnyílnak az em­ber előtt, hogy mélyen behatoljon a világűrbe, eljusson a Holdra, csillagokra. Ha a távoljövőben is, de biztosan bekövetkezik ez az emberiség életében, mert a fel­szabadult ember legyőzhetetlen, útja pedig végtelen. A z eget fürkészve a Földre kell gondolnunk, a mi bolygónkra, melyet a vi­lőpembertség • boldog és nyugodt otthonává kell varázsolnunk. Ahol még nem egy nehéz küzdelmet kell megvívnunk, hogy az embert min­denütt embernek tekintsék, hogy az ember mindenütt testvére le­gyen embertársának, a nemzet pe­dig a másik nemzetnek, hogy min­denütt természetes és magától érthető jelenség legyen a békés, alkotó emberi élét, hogy meghozza gyümölcsét, hogy az emberi elme a tudományban, a technikában, művészetben egyre újabb, nagyobb győzelmeket arasson, melyek az ember javát szolgálják és az em­ber beesülatére válnak- Az első történelmi jelentőségű világűrre­pülés, melynek tanúi vagyunk, a boldog életet teremtő, szocialista társadalmi rendszer óriási győzel­me. Azoknak nagy győzelme, akik ezért az új életért harcolnak, akiknek drága a béke. Ez a nagy történelmi esemény ugyanis újra azt bizonyltja, hogy csak békében lehet kivívni az emberi élet nagy­ságát és dicsőségét. Örömmel te­lik meg szivünk, amikor ma forró szerencsekívánatainkkal halmozzuk el a szovjet embereket, a szovjet tudomány dolgozóit. Kemény kéz­szorításunkban van a mi bizton­sági érzésünk. rSSSfS/SSSSSSSJIWSSSS/SSJtrSSSSSSSSSA/JlrSSSSS*/SS/4 vagyunk a Szovjetunió sikereire A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE MINISZTER­TANÁCSÁNAK Moszkva Drága Elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe nagy lelkesedéssel fogadta a hírt, hogy a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsátották föl az első űrhajót, amelynek fedélzetén ember, a hős Gagarin őrnagy utazott. A szovjet tudomány és technika, a szovjet dolgozók ezen óriási győ­zelmével új korszak kezdődött a világűr meghódításában, amely örökre beíródott az emberiség történetébe. Büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy ezt a nagy sikert a Szov­jetunió érte el, a világ első szocialista állama, amely tudományának és technikájának minden erejét a béke ügyének, az emberiség érdekeinek szolgálatába állítja. Drága elvtársak! Fogadják Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, va­lamint Csehszlovákia népének forró elvtársi jókívánságait, s arra kérjük önöket, tolmácsolják ezt a szovjet tudósoknak, technikusoknak, vala­mennyi dolgozónak és Gagarin őrnagynak Is. ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke * * * Hasonló értelmű táviratot küldött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Csehszlovák Nemzetgyűlés elnöksége nevében Zdenék Fierlinger, a Nem­zetgyűlés elnöke. Václav Dávid, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere ugyancsak táviratot küldött Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének Zdenék Nejedlý mi­niszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke küldött üdvözlő táviratot. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének a Szlovák Tudo­mányos Akadémia nevében Andrej Sirácky akadémikus, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia elnöke fejezte ki táviratban jókívánságait. A magasságok felé JAN MUKAfiOVSKÝ akadémikus, a Békevédők CsehszlQvák Bizottsága elnökének nyilatkozata: Az a hír, hogy az első ember át­lépte a Föld vonzóerejének határát, mérhetetlen örömet és lelkesedést vált kl. .Aligha lehet többet monda­ni a jelen pillanatban. Az amber megnyitotta a jövőbe vezető gtat, amelynek dicsőségét sejteni lehet, de felfogni nem. Megnyitotta ezt az utat. helyettünk, mindazokért, akik éltnek és akik még utánunk jönnek. Egý pillanail-a a világűr szörnyű magányában repült, de mégsem egyedül került oda. A világűrbe sok millió szovjet ember munkája és akarata vitte. A szovjet nép ezt a munkát nemcsak a maga, hanem az egész emberiség javára végezte. Az első világűrutas letépte azt a fátyolt, amely a Föld légkörében el­takarja az ember elől a csillagokat Azon eszmék győzelme ex, amelye­kért a szocializmus harcol. Ez a si­ker nem volna lehetséges a felsza­badult emberi, alkotóképesség fej­lesztése nélkül. r m "" GÁLY OLGA: f M faga Jel meg, íe költő Csitt, szívem, ne ficánkolj, mint egy szilaj csikó. Igaz, most ujjongani, dalolni volna jó, de te még ne zavarj — adj most előnyt az énnek. Azután majd veled is szólok, szembenézek. Tudod, ha csak te lennél, a könnyem is peregne, az örömöm szikrákat szórna sisteregve, sikonganék: „Nahát, eg nagyszerű, csodás!" S az egész olybá lenne, mint egy látomás. Pedig nem látomás. Valóság — nem csoda. Nem elefántcsontból épült pagoda. S te, Stemiramisz függőkertje, hol vagy már? Az ember, ki épített, a csillagokban jár! Kis hír: repül az ember. Repül a föld körül. Zvezdooska, Bjelka, Sztrelka most békén otthon ül, most gazdája, az Ember szántja a végtelent. Az emberi tudás lett az úr fent és lent. Az emberi tudás? — a szivem felkacag. — És hol a bátorság, kitartás, akarat? A lángolás, a harc a közös, nagy ügyért? Ne tagadd meg, te költő, az ember szép szívét. Már "hogy tagadná meg a költő a szívét. Hisz a szovjet Gagarin vitte piros színét a csillagok között, s szeme úgy ragyogott, mint augusztusi éjen a legszebb csillagok. fwws'wyssyssssyysyyyssyyyysyy/yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyysyyyjvyyyjwsyyy/ssyyiysyssy*: Gagarin-brigád Podbre?ován A Podbrezová! Šverma Vasművekben Rudolf Sloslarik előmunkás csoportja akkor hallotta meg a Gagarin szovjet őrnagy sikeres űrutazásáról szóló hirt, amikor sikeresen kipróbálták a Szov­jetunió segítségével köztársaságunkban elsőként Itt felépített, a folyamatos acélöntésre szolgáló berendezést. Szájról szájra járt a hlr: „A hős Gagarin őrnagy a világ első ürutasa kitanult öntő". „Épp olyan öntő volt, mint mi", mondot­ták büszkén. S mikor a 14 tagú munkacsoport rendkívüli gyűlésre jött össze, elhatározták: e történelmi esemény tiszteletére a Podbrezoval Šverma Vasművek 14 tagú munkacsoportja, amely a folyamatos acélöntésnél dolgozik, a mai naptól kezdve Gagarin őrnagy az első űrhajós brigádja nevet viseli. Baráti kézszorítás A Čierna nad Tisou-1 vasúti csomópont dol­gozói körében is óriási örömöt keltett a szov­jet ember világűr utazásáról szóló hír. A cseh­szlovák és szovjet vasutasok baráti kézfogással fejezték ki örömüket s a csehszlovák vasuta­sok gratuláltak a szovjet vasutasoknak e ki­magasló sikerhez. Éppen április 12-én érkeztek Čierna-ra a lvovi vasút és a szomszédos csapi vasútállomás dolgozói, akiket János. Ferenc mérnök, állomásfőnök üdvözölt. Rendkívüli volt ez a találkozás, épp azon a napon, amely aranybetűkkel íródott be a tudomány és tech­nika történelmébe. | Dicsőség az Embernek ^ I Dicsőség az Embernek, a szovjet embernek, aki a fény világa első követét felröppentette a végtelenbe és visszahozta a földtekére! Dicsőség a elmének és tettnek, amely meg­hirdeti az ámuló emberségnek: egyszer s min­denkorra vége a sötétség világának, a fény erői végkép győzedelmeskedtek a pusztulás és rombolás, a békebontás és gyűlölet go­nosz erői felett. Vártuk ezt a varázslatos pillanatot, érez­tük, hogy már a közeljövő csodálatos meg-* lepetésként tartogatja számunkra és most, hogy bekövetkezett, az öröm és ámulat, a tisztelet és hála viharos erővel a magasba ragad, gondolataink együtt száguldanak az űrhajóval, időkön és korokon röppenünk át, hogy pillanatok alatt felmérjük, mi mindent alkotott már eddig az emberi agy egyfelől a pusztulás és a háború, másfelől a haladás és a béke javára. Mily megrendítő és felemelő e pillanatban teljes egészében és minden következményé­vel felfogni, hogy a fény embere szinte egy csapásra megtette azt, amit az osztályokra szakadt, háborúskodó emberiség évezredek alatt képtelen volt megtenni r a békés épí­tés, a teremtés szolgálatába állított tudással olyan tetteket művel, amelyeknek nagyságá­ra szegényes szótárunk alig talál méltó jel­zőket. Igen, a szótárunk szegényes, hogy a vég­telent meghódított ember előtt méltón hó­dolhassunk, hogy fennen szárnyaló örömün­ket a nagy tetthez méltóan kifejezhessük, s hangot adjunk a bámulatnak és tisztelet­nek, amely ezekben a percekben eltölti szí­vünket és elménket. Tisztelet és dicsőség Neked, végtelent meg­hódító Szovjet Ember, hogy tudásod a béke szolgálatában áll és világot megrengető tet­tekkel hirdeted a köz javáért fáradó ember és eszméje, a kommunizmus győzelmét. Tisztelet és dicsőség Neked az anyák ne­vében, akik a béke és az élet őrzői és Benned békénk legfőbb védelmezőjét tisztelik. Tisztelet és dicsőség Neked az apák és öregek nevében, akik megélhették Veled a béke aranykorának hajnalhasadását. Tisztelet és dicsőség Neked minden dolgozó ember, minden alkotó nevében, akiket új tet­tekre lelkesítesz! EGRI VIKTOR, államdíjas ÜJ S7.0 2 * 1961. április 13.

Next

/
Thumbnails
Contents