Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-11 / 100. szám, kedd

Lázas előkészületek folynak Kuba megrohanására New York (ČTK) - A hétfői ame­rikai lapok beszámolnak a Kuba el­len irányuló ellenforradalmi táma­dás előkészületeiről. A Herald je­lentette, hogy Miamiból 35 pilóta­csoport távozott egy titkos kikép­zőtáborba A New York Times sze­rint New Yorkból is 300-400 ember ment titkos kiképzőtáborba. Az el­lenforradalom vezetői elhatározták, hogy az egy pontra összpontosuló erős támadás helyett több ponton kísérlik meg partra szállítani csa­pataikat. A kubai ellenforradalmá­rok miami központja arra a meg­győződésre jutott, hogy az egy hely­ről intézett támadás „kockázatos" lenne. Fidél Castro új abb figyelmeztetése az ellenforradalmároknak: Ne merészeljenek kezet emelni a kubai nép forradalmi vívmányaira Havanna (CTK) - Annak elle­nére, hogy a forradalmi Kuba ellen­ségei nagy arányú gazdasági agresz­sziót indítottak ellenünk, ruhát, élel­met, gyógyszert, műveltséget és üdültetést tudunk adni népünknek. Az egyetlen amerikai ország va­gyunk, mely ezt meg tudja adni népének, s még az USA sem tud­ja biztosítani ezt lakosságának — jelentette ki va­sárnapi TV beszé­dében Fidél Cast­ro, a kubai forra­dalmi kormány elnöke. Castro ismét óva intette az ellen­forradalmárokat attól, hogy kezet emeljenek a ku­bai nép forradal­mi vívmányaira és fegyveresen beavatkozzanak. A kubai nép eddig még nem mutatta meg teljesen energiáját, de mihelyt a haza veszélybe kerül, ab­ban a pillanatban megteszi. Castro utalt a szovjet nép hősies harcára, melyet a második világháború ide­jén a nácik ellen vívott, és a szov­jetek példájával bizonyította, hogy a legnagyobb veszély -esetén a né­pek megsokszorozzák energiájukat és fokozzák harci szellemüket. Ez a forradalom törvénye,' ezért győz a kubai nép forradalma is. A továbbiakban Castro a lakás­reformról szóló törvény nagy jelen­tőségét méltatta, körülbelül 800 ezer volt bérlő lett lakástulajdonossá és a munkások bérüknek maximálisan 10 százalékát fizetik lakbérre. A to­vábbiakban a kubai .nép forradalmi nevelésének kérdésével és a kubai forradalom távlataival foglalkozott. Az USA korniánya rettegi Lenin nevét S. Holand floridai szenátor az Amerikában szokásos nagy dobve­réssel és har soriázás sal bejelentette, hogy újabb „Vörös agressziót," lep­lezett le. Kiderült, hogy az USA biztonsá­gát — mister Holand szerint — egy kis emléktábla fenyeget', amelyet a brookswillei kutatóintézet parkjá­ban fedeztek fel egy tölgyfa tövében. A táb­la V. I. Leninre emlé­keztet, és bizonyos M Robbinsné kívánságára helyezték el, férje, R. Robbins ugyanis jól is­merte Lenint és a Nagy Októberi Forradalom után arra törekedett, hogy az Egyesült Álla­mok ismerje el a Szov­jetuniót. Az emléktábla szövege egyébként azt mondja, hogy ezt a tölgyet Robbinsné ül­tette 1918. május 1-én az orosz forradalom vezérének, Leninnek tiszteletére. A tölgyfa és a hoz­zátartozó földteriilet akkoriban Robbinséké volt, Robbins ezredes halála után 1954-ben azonban az Egyesült Államok kormányának ajándékozták. Az amerikai kormány természetesen ismét bebizonyította ébersé­gét. Hotäríd szenátor handa-bandázására Freeman amerikai föld­művelésügyi miniszter elrendelte „24 órán be­lül távolítsák el a ve­szedelmes táblát a kor­mány telkéről." Hát kell ehhez kom­mentár? Közlemény a szovjet-kínai kereskedelmi tárgyalásokról Moszkva (ČTK) — Moszkvában szov­jet-kínai árucsere-forgalmi egyezményt ír­tak alá a folyó évre. Az árucsere a nép­gazdasági cikkek nagy választékára ter­jed ki. A szovjet-kínai kereskedelmi tár­gyalásról kiadott közlemény, kiemeli, hogy a Pekingben és Moszkvában folytatott tárgyalások eredményesen befejeződtek. Hruscsov elvtárs fogadta Jie Ti-csuangot, a kínai kereskedelmi kormányküldöttség vezetőjét és kíséretét. Szívélyes testvéri és baráti légkörben elbeszélgetett a kül­döttséggel, megemlítette a Szovjetunió gazdasági, tudományos és műszaki sike­reit, a mezőgazdaság fellendítésére tett párt- és kormányintézkedéseket. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a most befejeződött tárgyalások elősegítik a Szov­jetunió és Kína kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatainak, valamint a szovjet­kínai barátságnak további szilárdulását. Jiex Ti-csuang, a kínai vezető üdvözle­tét tolmácsolta Nyikita Hruscsovnak, a Központi Bizottság elnökségi tagjainak és a szovjet kormánynak s megköszönte a kínai kormányküldöttség szívélyes fogad­tatását. Nyikita Hruscsov felkérte Jie Ti-cs'u­angot, hogy tolmácsolja Mao Ce-tung, Liu Sao-csi, Csou En-laj és más kínai veze­tő elvtársaknak, az SZKP KB és a szov­jet kormány s Hruscsov elvtárs szemé­lyes üdvözletét. A Szovjetunió az egyezmény alapján energetikai és kőolajipari berendezéseket, traktorokat, autókat, hengerelt vasat, szí­nes fémeket és egyéb árucikkeket szál­lít. A Kínai Népköztársaság ennek fejé­ben színes fém-Ŕoncentrétumokat, hor­ganyt, higanyt, vegyszereket, gyapot- és selyemanyagokat, ipari árut és iparmű­vészeti cikkeket ad a Szovjetuniónak. A Szovjetunió lehetővé tette a kínai kormánynak, hogy a tavaszi nagy elemi csapások miatt adósságát öt éven belül kamatmentesen törleszthesse. A Szovjet­unió augusztus végéig félmillió tonna cukrot szállít Kínának és ezt 1964-1967­ben kamatmentesen kapja vissza. Fő feladatunk erőink megsokszorozása, a népösszefogásának és a szocialista tábor egységének megszilárdítása GOMULKA ELVTÁRS BESZÉDE Varsó (ČTK) - Vasárnap Poznan­ban nagy választási gyűlést rendez­tek, melyen beszédet mondott Go­mulka, a LEMP KB első titkára. Fog­lalkozott a lengye! mezőgazdaság fejlődésével és a további feladatok­kal. Kitért a Lengyel Egyesült'Mun­káspárt és az Egységes Néppárt együttműködésére a lengyel mező­Macmilan Ottawában Ottawa (ČTK) — Macmillan angol mi­niszterelnök április '3-én, Washingtonból Kanada fővárosába, Ottawába érkezett. Kennedy elnökkel folytatott tanácskozásai után most két napig külpolitikai kérdé­sekről, valamint Anglia és Kanada viszo­nyáról fog tárgyalni a kanadai kormány­nyal. Diet'enbaker üdvözlő beszédében kiemel­te a NATO egységét, ami szerinte nemcsak a védelmi, hanem a gazdasági kérdések­re is vonatkozik. Macmillan válaszában két kérdést emelt ki, melyekről tárgyalni óhajt: a Brit Nemzetközösség egységének meg­erősítése és a NATO belső egységének megszilárdítása. Elsüllyedt a Dara angol hajó Negyvennyolcórás drámai mentési küz­delem után elsüllyedt a Dara angol hajó, melyen szombaton reggel a Perzsa-öböl­ben tűz ütött ki. Az égő Dara, melyet több hadihajó a Bahrein-szigethez vonta­tott, elsüllyedt. Bár szombaton este és vasárnap további 100 utast és tengerészt sikerült megmenteni, megrendítő a ka­tasztrófa következménye. 165 ember hol­létéről még nem tudnak. gazdaság fejlesztésében. Gomulka elvtárs hangoztatta, hogv a két párt a jól végzett munka tudatában áll a választók, a lengyel nép elé. — Számot adunk feladatainkról és tudjuk, milyen kötelességek várnak ránk a jövőben. A népi Lengyel­ország általános fejlesztésének prog­ramjával és a békéért, valamint az államok békés együttéléséért foly­tatott harc külpolitikai programjá­val lépünk fel a választásokon. E harcban fő feladatunk erőink meg­sokszorozása, a nép egységének és a szocialista tábor egységének a megszilárdítása. Ebben van hazánk határainak biztonsága és érinthe­tetlensége — mondotta beszéde vé­gén Gomulka elvtárs. Közkegyelmei a spanyol­országi politikai foglyoknak! Berlin (ČTK) - Dolores Ibarruri, Spanyolország Kommunista Pártját nak elnöke nyilatkozott a Neues Deutschland napilapnak és hangoz­tatta, hogy egyetemes emberi és politikai szempontból is rendkívül nagy jelentősége lenne a spanyol­országi politikai foglyok s a szám­űzött spanyol polgárok közkegyelem­ben részesítésének. Az amnesztia országszerte megerősítené az em­bereknek Spanyolország szabadságá­ba és demokratikus jövőjébe vetett hitét. Ibarruri kijelentette, hogy „a nem­zeti megbékülés", melyet a kommu­nista párt javasol, nem osztálymeg­békülést jelentene, hanem a polgár­háború következtében megszűnt ren­des állami együttélés helyreállítását. A párt a diktatúra megdöntésére és Spanyolországnak demokratikus ál­latná való békés átalakítására irá­nyuló közös akciók konkrét alapját látja a nemzeti megbékülés politi­kájában. Nem utasít el azonban más lehetőséget, és nem ragaszkodik csak ehhez a módszerhez. Dél-vietnami világrekord A Reuter s?erint vasárnap este. hivatalosan bejelentették, hogy Ngo Dinh Diemet újra megválasztották dél-vietnami köztársasági elnökké. A választások eredményét két órá­val a választóhelyiségek lezárása előtt jelentették be. A szavazatok osztályozása és összeolvasása még a legfejlettebb tőkés országokban is legalább 24 óráig tart. Ügy látszik, a dél-vietnami hivatalok most világ­rekordot állítottak fel. AZ AL-GUMHURIJA lap jelentése szerint A. M. Kajsuni, az Egyesült Arab Köztársaság gazdaságügyi mi­nisztere egyezményt kötött az USÄ­val, amely szerint az Amerikai Egye­sült Államok kormánya az EAK kor­mányának 23 370 000 dollár kölcsönt folyósít. (ČTK) m* A Vietnami De­mokratikus Köz­társaságban az el­múlt évben több mint 114 millió fát ültettek ki. Az idén még fokozni akarják a fásítást. E nagyarányú munkába bekap­csolódik az ifjú­ság is. Képünkön a Quang-Binhui kísérleti iskola tanulói homokos talajt kedvelő nö­vényeket ültetnek. MÉ LYÜ L ES ERŐSÖDIK a szocialista országok közti együttműködés „A szocialista gazdasági világrendszert a szocialista termelési viszonyok azonossága egyesíti, ez a rendszer a szocializmus gazdasági* törvényei alapján fejlődik. A sikeres fejlődés megköveteli: a terv­szerű, arányos fejlődés törvényének következetes alkalmazását a szocialista építésben; a néptömegek al­kotó kezdeményezésének kibontakoztatását; a nemzetközi munkamegosztás rendszerének állandó tökéle­tesítését a népgazdasági tervek összehangolásával, a szocialista világrendszer keretén belül a termelés specializálásának és kooperációjának fejlesztésével, a kölcsönös előnyök, a tudományos-technikai szín­vonal maximális emelése alapján; a kollektív tapasztalatok tanulmányozását; az együttműködés és a test­véri kölcsönös segélynyújás továbbfejlesztését; ezen az alapon a gazdasági fejlődés színvonalában tör­ténelmileg kialakult különbségek fokozatos kiküszöbölését és az anyagi bázis megteremtését, hogy a szo­cialista rendszer valamennyi népe többé-kevésbé egyidejűleg mehessen át a kommunizmusba." (A kom­munista és munkáspártok moszkvai Nyilatkozatából.). Ä moszkvai Nyilatkozat jelentősé­gét épp a közelmúltban emelte k: a KGST országainak Ber­linben, március elején megtartott XIV. ülése is. A tanácskozás hangsú­lyozta a szocialista tábor országai népgazdasági tervei összehangolásá­nak nagy . jelentőségét és előnyét, s foglalkozott a szocialista munka­megosztás további elmélyítésének kérdésével. Fontos ezek kapcsán hangsúlyozni, hogy a szocializmus és a kommu­nizmus útján haladó országok ér­dekközössége teremtette meg a szoros gazdasági együttműködés ob­jektív feltételeit. A Szovjetunió segítségével a szo­cialista országokban — 1959-ből származó adatok szerint — 550 ipar­vállalatot építettek. A Szovjetunió hitelei a szocialista országoknak új rubelben 7,8 milliárdot tettek ki. Eredményekben gazdag volt a tudo­mányos-műszaki együttműködés is. 1948-tól 1960-ig a Szovjetunió 28 ezer teljes műszaki dokumentációt adott át a többi szocialista ország­nak különböző gépek gyártásáról, valamint beruházási létesítményekről a Szovjetunió pedig a szocialista or­szágoktól több mint 7 000 teljes mű­szaki dokumentációt kapott. Nagy segítséget jelentett az elmúlt évek­együttműködése a szakemberképzés, illetve továbbképzés területén is. A tapasztalatok szerint az együttműködés leghatékonyabb formái az államközi egyezmények a terme­lés specializálására és a kooperáció­ra. Ez a népgazdasági tervek össze­hasonlásának a feladata. A tervek összehangolása meggyorsítja az egész szocialista világrendszer, va­lamint az egyes országok fejlődésé­nek ütemét. Ez a folyamat úgy zaj­lik le, hogy a termelés a gazdasági­lag kevésbé fejlett országokban nö­vekszik a leggyorsabban. Az utóbbi három esztendőben (1958—1960) a szocialista tábor ipari termelésének volumene csaknem 55 százalékkal emelkedett, az emelkedés évi átla­gos üteme 15,6 százalék volt. A gyors fejlődési ütem folytán ál­landóan növekszik a szocialista tá­bor részesedése a világ ipari terme­lésében. Előzetes adatok szerint 1960-ban a szocialista tábor orszá­gai termelték a világ ipari termelé­sének mintegy 36 százaiékát. Ezen belül az európai népi demokráciák ipari termelése — amely 4,8-szoro­sa a háború előttinek — több mint egynegyede a szocialista világrend­szer ipari termelésének. Mivel foglalkozott a XIV. ülésszak A KGST-országok mostani ülésszaka a szocialista tábor országai gazdasági fej­lesztésének kérdésével foglalkozott. Rend­kívüli jelentőségük volt a húsz éves táv­lati tervet érintő tanácskozásoknak, mely­re moM került először sor. A kölcsönös gazdasági együttműködésen alapuló táv­lati terv — 1980-ig — felöleli a gazdasá­gi fejlesztés kérdéseit. Nyugodtan állít­hatjuk, hogy a kommunista társadalom építésének programja lesz ez a terv. A tagállamok képviselői helyesnek és hasz­nosnak ítélték a népgazdasági tervek még alaposabb egybehangolását, ami ma a szo­cialista munkamegosztás alapját képezi. A szocialista munkamegosztást illetően nagy jelentőségűek azok a hosszúlejáratú tervek, amelyeket 1965-ig kötöttek a szo­cialista országok az árucserét illetően. A megkötött egyezmények különféle gépek. berendezések, élelmiszer, nyersanyag és tömegcikkek cseréjére számítanak, ami jelentős mértékben hozzájárul a népgaz­daság fejlesztéséhez, a szocialista tábor országai életszínvonalának emeléséhez. A megkötött egyezmények alapján 1958­cal szemben) csaknem kétszeresére emelkedik a szocialista országuk közti árucsere. Jelentős emelkedés tanúi lehe­tünk majd a gépi berendezések, trakto­rok, szerszámgépek, és más berendezé­sek cseréjében. A legkiemelkedőbb sze­rep azonban a vegyipari berendezéseknek jut. Ezek esetében az emelkedés 1965-ig csaknem hétszerese lesz az 1958. évinek. Hazánk részesedése ebből csaknem 60 százalék. Szocialista világmérleg - 1960 Az 1960-as esztendőben éppen úgy, mint az előző években, a szo­cialista tábor országaiban megvaló­sult a nehézipar elsődleges ^fejlesz­tésének lenini elve. Jelenleg az ipar „A" szektorának termelése csaknem' valamennyi szocialista országban több mint fele az ipari termelésnek. A gazdasági fejlettség színvonalá­nak fokozatos kiegyenlítődési folya­matát jól fejezi ki az ipari termelés néhány legfontosabb ágában az egy főre eső termelés alakulása. Míg a háború előtt Bulgária 6,8-szorta ke­vesebb egy főre eső villamos energiát termelt, mint Csehszlovákia és 20,6­szorta kevesebbet, mint a Német De­mokratikus Köztársaság, addig 1959­ben már csak 3,1-szer kevesebbet termelt hazánknál és 4,3-szpr keve­sebbet az NDK-nál. Ugyanezen idő alatt Románia és Albánia is jelentő­sen csökkentette elmaradását ezen a területen. Az elmúlt esztendőben a szocialista or­szágokban igen jelentós volt az ipari ter­melés fejlődése. A Szovjetunióban a terv­ben előirányzott 8,1 százalékkal, szemben 10 százalékkal nőtt az ipari termelés, s ezzel csaknem 15-ször akkora lett, mint 1913-ban. A háború előtti idoszakhoz ké­pest az ipari termelés növekedése a kö­vetkező volt: A Kínai Népköztársaságban 15,5-szörös, Lengyelországban 7,5-szörös, Csehszlovákiában 4-szeres, a Német De­mokratikus Köztársaságban 3,2-szeres, Bulgáriában 12,3-szoros, Albániában 25­szörös, Mongóliában, 7,5-szörös (1940-hez képest), a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban 3,5-szörös (1956-hoz képest). Az ipari termelés növekedése az előző esztendőhöz képest a szocialista táborban több mint 12 százalék volt. A szocialista tábor ipari termelése 1960-ban csaknem hétszer akkora, mint a háború előtti, míg a kapitalista országok ipari termelése ez alatt az idő alatt nem egészen a 2,5­szörösére nőtt csupán. Ami a mezőgazdaságot illeti, néhány szocialista ország mezőgazdasági terme­lésének fejlődésére hatással voltak az 1960-as évek kedvezőtlen időjárás, vi­szonyai. Ennek ellenére ezeknek az or­szágoknak a többségében nőtt a mező­gazdasági termelés, valamint a mezőgaz­dasági termékek állami felvásárlása. A Szovjetunióban, — előzetes adatok szerint, — 1960-ban a teljes gabonater­melés 8 milliárd 131 millió pud volt, te­hát 445 millió púddal több, mint az elő­ző évben. Az állami felvásárlás igen nagy mértékben emelkedett 1953 óta: a gabo­nanemüeknél 50 százalékkal, a cukorré­pánál 2,1-szeresére, burgonyából 35 szá­zalékkal és zöldségfélékből több mint két­szeresére. Az állatfelvásárlás is hasonlóan alakult: szarvasmarhából és baromfiból (élősúlyban) 2,2-szeresére, tejből és tej­termékekből, valamint tojásból 2,5-szörö­sére. A Kínai Népköztársaságban 1959-ben és 1960-ban példátlanul nagv elemi csapások érték a mezőgazdaságot. így a mezőgazda­sági termelési tervet nem teljesítették. Lengyelországban a mezőgazdasági téljes termelés 5,4 százajékkal nőtt, Csehszlová­kiában pedig ez a növekedés kb., 7 szá­zalék volt. A Német Demokratikus Köz­társaságban is jelentősen fejlődött a me­zőgazdasági termelés. A gabonam-müek hozama hektáronként 22,5 mázsa volt, vagyis 12,7 százalékkal több, mint az .elő­ző évben. Bulgáriában jelentősen nőtt a felvásárlás az előző évhez képest búzá­ból és rozsból 5 százalékkal, kukoricából 29 százalékkal, napraforgóból 28 százalék­kal, burgonyából 37 százalékkal. JÜJ SZÖ 4 '* 1961. április 1.

Next

/
Thumbnails
Contents