Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-11 / 100. szám, kedd

* CSEHSZLOVÁK-ROMÁN BAHÁISÁ6 HAIALMAS MANIFESZTÁCIÓJA BUKARESTBEN (Folytatás az 1. oldalról) Munkáspárt politikájába helyezett nagy bizalmát, kifejezte a román nép megbonthatatlan erkölcsi-poli­tikai egységét. Röviddel azután látogattunk el ha­zájukba, hogy a Román Népköztár­saság Nagy Nemzetgyűlése fontos határozatokat és törvényeket hozott. Ezek a szocialista tábor építésében elért eredményeknek megfelelően oldották meg a legfelső államszervek megszervezésének fontos kérdéseit. A párt vezető szerepének további el­mélyülését jelentik az ország érde­kében, további lépést képeznek az államszervek tevékenységének töké­letesítésére és világosan kifejezik a szocialista demokrácia kibontakozá­sát. A legfelső államszervek rend­szerében új, különösen fontos szerv­az államtanács létrehozása, valamint azok az intézkedések, melyeknek célja a nép nagyobbfokú részvétele az ország igazgatásában és a gaz­daság irányításában, a néptanácsok jogkörének kibővítésével együtt le­hetővé teszik a hazájuk szocialista építésének befejezésével összefüggő igényes feladatok jobb megoldását és teljesítését. A Román Népköztársaság új alkot­mányának kidolgozása és jóváhagyá­sa is kétségtelenül a román mun­kásosztály és valamennyi dolgozó nagy győzelme lesz. Önök nagy sikereket és győzel­met arattak a szocializmus építésé­ben és mi a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe nevében őszinte szerencsekívánatainkat fejezzük ki önöknek és az egész román népnek. Elvtársak! A szocializmus már végleg győ­zött köztársaságunkban. Szocialista társadalmunk építésében nem kis eredményeket értünk el, melyeket lerögzítettünk az új, szocialista al­kotmányban, amelyet a CSKP or­szágos konferenciájának javaslatára a Nemzetgyűlés tavaly az országos vita után elfogadott. Módosítottuk az állam megszervezését és nagy jogkörrel ruháztuk fel a nemzeti bi­zottságokat. A népgazdaság igen je­lentős részét ma a hemzeti bizott­ságok közvetlenül irányítják és igaz­gatják. , A harmadik ötéves terv teljesí­tésével a fejlett szocialista társa­dalom építésének időszakába lép­tünk. Ipari termelésünk 1965-ig több mint a felével növekszik, és hat­szorosa lesz az 1937. évinek. A me­zőgazdasági termelés 22-23 száza­lékkal növekszik a harmadik ötéves tervben. Mezőgazdaságunkban még gyorsabban akarunk előrehaladni a nagyüzemi termelés útján. Pártunk Központi Bizottságának folyó évi februári ülése és az EFSZ-ek nem­régi V. kongresszusa kitűzte a fő irányt, hogyan érje el mezőgazda­ságunk színvonala 1970-ig az ipar színvonalát. Most folynak köztársaságunkban a CSKP megalakulása 40. évfordulójá­nak ünnepségei. Országszerte kibon­takozik a dolgozók széleskörű poli­tikai és munkaaktivitása e fontos évforduló tiszteletére. Népünk ezzel fejezi ki bensőséges viszonyát kom­munista pártunkhoz — társadalmunk vezető erejéhez, mely a szocializmus győzelmére vezette őt és tovább ve­zeti előre még merészebb céljai el­éréséhez. Elvtársak! A szocialista világrendszer orszá­gai gazdasági és kulturális fellen­dülésének alapja a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek alkoló mun­kája, országaink kölcsönös együtt­működése és segítsége. A szocia­lista országok népeinek baráti vi­szonya és szoros együttműködése a proletár nemzetköziség elveiből ered, és a szocializmus sikeres építésé­nek egyik alapfeltétele. A társadalom további általános fejlesztésének növekvő feladatai és problémái egyre nagyobb igényeket támasztanak az egyes szocialista or­szágok népgazdaságával szemben. Egyikük sem tudná saját lehetősé­gei keretében kielégíteni e fokozódó követelményeket. Ezért a gazdaság és a társadalom fejlődésével párhu­zamosan egyre nagyobb jelentősége van a szocialista országok elmélyülő gazdasági együttműködésének, mi­nek jelentőségét az is emeli, hogy a szocialista országok ipari termelése a háború előttinek több mint hatszo­rosára növekedett. Már ma világos, milyen nagy elő­nyöket jelent a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás, mely főként az iparban, különösen a gépipari ágazatban kezd érvényesülni. A mun­kamegosztást tovább kell mélyíteni és a többi ágazatban is érvényesíte­ni. Ez az egyik út, melyen a szocia­lista világrendszer véglegesen kivív­Antonín Novotný elvtárs beszéde PÄRT­ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÜNK A NÄCS KŐZIK .. : iľ-lSti ROMÄN VEZETŐKKEL TA­hatja általános fölényét a kapitaliz­mussal szemben. A szocializmus növekvő gazdasági ereje megsokszorozza a legszélesebb néptömegekre világszerte gyakorolt vjenzóerejét és az általános békés vi­lágfejlődésre gyakorolt hatását. Azt akarjuk, hogy egyre nagyobbak és áthatóbbak legyenek a szocialista vi­lágrendszer előnyei, hogy a tőkés országok dolgozói egyre világosabban lássák a szocializmus előnyeit a ka­pitalizmussal szemben. A gyakorlat­ban bizonyítjuk be, hogy a szocializ­mus több anyagi és szellemi értéket juttat az embereknek, mint ameny­nyit a kapitalizmus adhat. Szilárd meggyőződésünk, hogy szerte a vi­lágon további népek választják fo­kozatosan a szocializmust, a kommu­nizmus, — az emberiség jövőjét. Nincs a világon olyan erő, mely meg tudná állítani a kommunizmus felé irányuló fejlődést. Korunkban a kommunizmus győ­zedelmes előrehaladása és az utóbbi években elért hatalmas fellendülése elválaszthatatlanul összeforr a Szov­jetunió Kommunista Pártjának sike­reivel és győzelmeivel. Lenin párt­ja a marxizmus-leninizmus elméle­tének és gyakorlatának rendületlen megvalósításával és alkotó szellemű fejlesztésével mindenkor a forradal­mi tapasztalatok fő forrása volt és ma is az az egész nemzetközi kom­munista mozgalom számára. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXI. kongresszusának ihlető hatása volt annak a változásnak egyik alapvető tényezője, melyet jo­gos büszkeséggel jellemezhetünk ügy, hogy az utóbbi években a béke, a demokrácia és a szocializmus ja­vára szembetűnően megváltozott az erők világviszonya. Az SZKP XX. és XXI. kongresszu­sa újabb távlatokat nyitott a nem­zetközi kommunista mozgalom előtt és újabb, merészebb horizontokat mutatott. A két kongresszus példát mutatott a forradalmi aktivitás és kezdeményezés felszabadítására és továbbfejlesztésére, előre jelezte és lelkesítette a kommunizmus erőinek újabb nagy világgyőzelmeit. A kommunista mozgalom szem­pontjából rendkívül nagy jelentősé­ge van a 81 kommunista és mun­káspárt moszkvai Nyilatkozatának, mely felöleli a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalomnak az SZKP XX. kongresszusa után szerzett ta­pasztalatait, s amely a mi közös har­ci programunk is. A béke, a demokrácia és a szo­cializmus erőinek az utóbbi években világszerte tapasztalható nagy fel­lendülése döntően kihatott az egész emberiség sorsára. Ezen erők foko­zódó hatásának s főként a Szovjet­unió és a többi szocialista ország kormányai határozott lépéseinek kö­szönhető, hogy az imperialista agresszoroknak nem sikerült meg­valósítaniuk a béke és a népek füg­getlensége ellen szőtt összeeskü­véseket. A békés együttélés politikája a békéért és a szocializmusért folyta­tott harcunk fő irányvonala. Mélyen forradalmi politika ez. Alapja a né­pek állandó harci mozgósítása a há­borús veszély ellen, s megnyerése antiimperialista béketörekvésünk ak­tív támogatása részére. Az a tény, hogy a kommunizmus a békeharc legfőbb zászlóvivője, egyike azoknak a fő motívumoknak, melyek növelik a néptömegekre gyakorolt hatását. A szocializmus felhívta a tőkés világot: éljenek bé­kében, versenyezzenek békében és bizonyítsák be békés eszközökkel, melyik társadalmi rendszer biztosít­hatja a dolgozók boldog és egyre gazdagabb életét. Egy percig sem kételkedünk benne, hogy a végső győzelem a miénk lesz abban a küz­delemben, melyet az emberek érzel­meinek és gondolatainak megnye­réséért anyagi és kulturális szük­ségleteik jobb biztosításáért foly­tatunk. Most, amikor a szocialista világ­rendszer az emberi társadalom to­vábbi fejlődésének döntő tényezője lett, a szocialista építés minden elő­rehaladása, a nemzeti felszabadító harc minden győzelme, a dolgozók minden sikere a burzsoázia elleni küzdelemben értékes hozzájárulás ahhoz a törekvéshez, melynek célja a háború elhárítása, a szocializmus végső világgyőzelme. Az egyik legfőbb jelenlegi létkér­dés — az általános és teljes le­szerelés megoldása, a legbiztosabb út arra, hogy a világ örökre meg­szabaduljon a háborúktól és a rom­boló fegyverektől. Csehszlovákia népe a román néppel egyetemben teljes mértékben támogatja a Szov­jetunió kezdeményező javaslatait, melyeknek megvalósítása történelmi jelentőségű lenne. Természetesen azok a nagy sike­rek, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország béketörek­vésében elér, kiváltják az agresz­szlv terveikről lemondani nem akaró leg reakciósabb imperialista körök egyre fokozódó bősz haragját. Ez igen szembeötlő a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság közvetlen szom­szédságában, a Német Szövetségi Köztársaságban, melynek militarista körei nyilt revansista szándékokkal lépnek fel. A német kérdés békés és demokratikus megoldását állan­dóan komplikáló és lehetetlenné tevő nyugati nagyhatalmak támogatják a bonni militaristákat, rakétafegyver­rel szerelik fel a nyugatnémet Bun­deswehrt és saját népük tiltakozása ellenére támaszpontokat adnak neki saját területükön. A nyugatnémet hadsereg élére újra felkerült volt hitlerista tábornokok, mint például. Heusinger, Foertsch, mindent elkö­vetnek, hogy a NATO útján hozzá­férhessenek a tömegpusztító fegy­verekhez. A bonni kormány számos képvise­lői, akik hivatalos politikává emel­ték a militarizmust és a revansiz­must, soviniszta beszédeikben egyre gyakrabban lépnek fel területi kö­vetelésekkel és uszító jelszavakkal, melyekből újabb terjeszkedési há­borús kalandok előkészítésére kö­vetkeztethetünk; ezek elsősorban a szocialista országok ellen irányul­nának.. A nyugatnémet politikusok hódító terveik kifejtésekor gyakran hivat­koznak az úgynevezett „Szabad Eu­rópa" felsőbb érdekeire. Seebohm bonni miniszter például arról be­szélt, hogy nem akar nagynémet bi­rodalmat, hanem csak „egységes Eu­rópát, az Atlanti-óceántól az orosz rónákig". Am csak meddő vágy ma­rad az, hogy úgynevezett „egységes Európa" kialakításával „nagynémet Európát" teremtsenek. A szocialista országok megfelelő erővel rendel­keznek, hogy csírájában elfojtsanak minden kísérletet, mely akár egy talpalatnyi földjük elhódltására irá­nyulna. A Varsói Szerződés tagálla­mainak a napokban Moszkvában tar­tott értekezlete újra megerősítette ežt. Az európai nyugalom megteremté­sére ez irányban jelentős lépés len­ne a békeszerződés megkötése mind­két német állammal és Nyugat-Ber­lin szabad várossá nýilvánítása, ahogy ezt a Szovjetunió kormánya javasolja. • * * * A szocialista világrendszer orszá­gainak általános fellendülése és fel­emelkedése jelentősen kihat a sza­badságra, nemzeti függetlenségre és jobb életre vágyó ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek törekvésére. A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete méltán emelte ki, hogy a gyarmati rabság rendsze­rének összeomlása — történelmi je­lentőségét tekintve a szocialista vi­lágrendszer megalakulása óta a legfontosabb jelenség. Hiába próbálják az imperialisták) minden lehetséges eszközzel megál­lítani ezt a törvényszerű történelmi folyamatot. Kongói, laoszi, algériai, angolai agresszív cselekedeteik, Ku­ba elleni rendszeres provokációik nemcsak az -érintett országokban váltják ki a nép igazságos haragját és ellenállását, hanem a világ köz­véleményének széles köreiben is. Sürgetően felmerül az a feladat, hogy végleg számoljuk fel a gyar­mati rendszer minden megnyilvánu­lását és formáját. A Kongói Köztársaságban lejátszó­dó események szemléltetően bizo­nyítják, mire képesek a gyarmattar­tók, hogy visszaszerezzék elvesztett pozícióikat. A nemzetközi kötelezett­ségek megtiprásával és a kongói nép törvényes képviselőinek meg­gyilkolásával további véres fejeze­tet írnak a gyarmati rendszer tör­ténetébe, A békeszerető világ egyre sürgetőbben követeli a gyarmattar­tók távozását Kongóból, hogy adják vissza a törvényes Gizenga kormány jogait és a kongói nép szabadon fej­leszthesse országát. A szocialista országok a világ dol­gozó népével egyetemben békét akarnak és mindent megtesznek a béke megszilárdítására. Ezzel köz­vetlenül összefügg a szocialista tá­bor politikai, gazdasági és védelmi erejének, egységének és tömörsé­gének rendszeres erősítése. Ez rend­kívül fontos kérdés a béke győzel­méért vívott nagy küzdelmek idő­szakában. Jelentőségét éppen itt, Bukarestben emelték ki tavaly a kommunista és munkáspártok kép­viselőinek értekezletén, majd később újra a moszkvai Nyilatkozatban és most a Varsói Szerződés tagállamai értekezletének közleményében. Mun­kánk, egész politikánk arra irányul, hogy állandóan szilárduljon a szo­cialista tábor országainak egysége és tömörsége. Jelen és jövendő győ­zelmeink fő biztosítéka a szocialista országok szilárd egységében, a Szov­jetunióval ápolt szilárd egységükben van. Drága elvtársak! Küldöttségeink ma befejezték megbeszéléseiket. Mint tudják, köl­csönös együttműködésünk a barát­ság és a kölcsönös megértés alap­elvei és a proletár nemzetköziség szellemében évről évre állandóan fejlődött. Tárgyalásaink és értekez­leteink következtetései rámutattak kölcsönös együttműködésünk még nagyobb méretű és konkrétabb kibő­vítésének további általános lehető­ségeire, ami a két ország népgazda­sági fejlődésének érdekeit és népünk javát szolgálja. Az őszinte elvtársi barátság szel­lemében folytattuk megbeszélésein­ket. Az eredmény kétségtelenül or­szágaink barátságának további el­mélyülését és szilárdulását fogja je­lenteni és ily módon a szocialista tábor egységének szilárdulásához is hozzájárul. Látogatásunk az önök hazájában, találkozásaink a román dolgozókkal, tárgyalásaink és megbeszéléseink ve­zető elvtársaikkal, a szocialista épí­tésükkel kapcsolatban szerzett is­mereteik és tápasztalataik mély benyomással voltak ránk. Mindenütt, ahol jártunk, megis­mertük, milyen szilárd a román és csehszlovák nép barátsága. Meg­győződésem, hogy küldöttségünk lá­togatása a Román Népköztársaság­ban hozzájárul barátságunk további elmélyüléséhez. Ebből az alkalomból a csehszlovák párt- és kormányküldöttség nevé­ben szeretném újra megköszönni a Román /ilunkáspárt Központi Bizott­ságának és a Román Népköztársaság kormányának, hogy meghívtak hazá­juk és népük meglátogatására. Egy­szersmind megköszönöm a román elvtársaknak, a meglátogatott kerü­letek, ipari és mezőgazdasági üze­mek funkcionáriusainak és dolgozói­nak, hogy oly nagy gondoskodást és figyelmességet tanúsítottak küldött­ségünk iránt. A szívélyes barátság és figyelem tanújelei, melyekkel küldöttségünket mindenütt elhal­mozták, a népünk, szocialista köz­társaságunk . iránti baráti viszonyu­kat fejezte ki. Biztosíthatom önö­ket, elvtársak, hogy Csehszlovákia népe is mély barátságot táplál a ro­mán nép iránt, és tovább fogja ápol­ni ezt a barátságot. Elvtársak! A Román Munkáspárt harmadik kongresszusán fontos feladatokat tű­zött ki, melyeknek célja a szocia­lizmus termelési, anySgi és műszaki bázisának gyarapítása, a szocialista termelési viszonyok kialakulásának befejezése az egész népgazdaságban, hogy lehetővé váljék a szocializmus építésének'befejezése. Szilárd meg­győződésünk, hogy a román munkás­osztály, dolgozó parasztság és értel­miség alkotó kezdeményezésével és szilárd elszántsággal — a munkás­osztály tapasztalt forradalmi pártjá­nak, a Román Munkáspártnak veze­tésével — valóra váltja a harmadik kongresszus nagy jelentőségű hatá­rozatát. Küldöttségünk és az egész csehszlovák nép nevében sok sikert kívánok a román dolgozóknak ebben a törekvésükben. • Dicsőség a román munkásosztály­nak, szövetkezeti parasztságnak és értelmiségnek, a szocialista rend­szer eredményes építőinek! Éljen a Román Munkáspárt, a dol­gozó nép vezére! Virágozzék a Román Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek barátsága! Dicsőség a Szovjetuniónak, né­peink nagy barátjának, dicsőség a Szovjetunió lenini Kommunista Párt­jának! Tovább erősödjék a szocialista vi­lágrendszer országainak megbontha­tatlan egysége és szilárd tömörsége! A SAVENESTI MÜFONALGYÁR DOLGOZÖI ÜDVÖZLIK NOVOTNÝ ELV­TÁRSAT CTj SZÖ 2 * 1961. április 5. I

Next

/
Thumbnails
Contents